BIBLIOTHEK
55.041 - B
Alt
1
1
it .
FŐLDESÚR
ÉS
JOBBÁGY
KÉZIKÖNYVE
TÖRVÉNYI TEKINTETBEN .
ÍRTA
SÁRVÁRY FERENCZ
HITES- ÉS VÁLTÓ -ÜGYVÉD , A ' DEBRECZENI KIR . VÁLTÓTÖRVÉNYSZÉK' IKTATÓJA , NOGRÁD VÁRM .
TABLABIRAJA ,
DEBRECZENBEN ,
NYOMATOTT TÓTH LAJOS ÁLTAL . 1 8 4 2 .
Nincs még e törvényczikkelyekkel befejezve minden
Zalai Követjelentés 1836 -ban .
Admittitur ad typum Debrecini die 2 - a Junii 1842.
Mathias Mólnár . mpr . Reg . Libr. Revisor.
N.
NAGYMÉLTÓSÁGÚ SZÉKHELYI
GRÓF MAILÁTH ANTAL
SZENT ISTVÁN APOSTOLI KIRÁLY JELES RENDJE NAGYKE RESZTESE , CSÁSZÁRI KIRÁLYI KAMARÁS , VALÓSÁGOS BELSŐ TITKOS TANÁCSOS , MAGYARORSZÁGI KIRÁLYI FŐASZTALNOKMESTER , ZEMPLÉN VÁRMEGYE FŐIS PÁNJA , MAGYAR KIRÁLYI UDVARI FŐ- EGYSZERSMIND SZENT ISTVÁN APOSTOLI KIRÁLY JELES RENDJEBELI
CANCELLÁR ,
Ő EXCELLENTIÁJÁNAK
LEGMÉLYEBB TISZTELETTEL AJÁNLVA .
1
Midénidőn azaz 1836 - diki1836 -diki törvényczikkelyektörvényezikkelyek megjelenmegjelen tek : akkor a: hazai törvény ' közoktatója lévén a ' losonczi evang . ref. Lyceumban , a nevezett törvény czikkelyeknek urbéri részét tanítványim ' s az ügy védi vizsgálatra készülők szükségéhez képest üldol gozva , kiadtam mindjárt 1837 - ben , ily czim alatt :
„ világosító és rendszeres előadása az 1836 - ki ur béri törvényeknek ,“
E munkám mind illető bírálóktól, mind a kö zönségtől kedvezően fogadtatván , ' s példányai is csakhamar elfogyván : némileg felszóllittatva érez tem magamat , hogy miután az 1840 - diki törvény czikkelyek az 1836 - dikiakat világositottuk , pótolták , némileg változtatták is , sőt a földbirtokot érdeklő törvények számát tetemesen szaporították : egy oly munkát dolgoznék , melyből általánosan mindenki összefüggőleg felvehesse a ' fóldbirtoknak törvényi jelen állapotját ; különösen pedig mind a földesúr ,
1 *
mind a jobbágy az őket illető törvényi szabályokat , a'rendszeres és világosító előadásnál fogva , könnyeb ben kikereshessék , és megérthessék , mint a ' Tör vénytárban álló , gyakran összeütköző , ' s é' miatt összehasonlítandó törvényczikkelyekből.
A munka émé itt van . Elértem - e vele kitűzött czélomat : ítélje meg a' tisztelt közönség .
Ú RB É R.
Jegyzés .
1
1 ) A mely törvények ezen részben esztendőszám nélkül idéz tetnek : mindég az 1836 - kiak közzül valók ; az 1840 -di kiak mindig meg vagynak jegyezve évszámmal is. A római szám a törvényczikkelynek , az arabs szám a s nak számát jeleli.
2 ) A törvényczikkelyekben soha sem fordul elő ékét kifeje ze's „ bánát” és „ tótországas : hanem az elebbi kifejezés helyett „ torontal , temes é's krassó megyeks az utóbbi he lyeti pedig „ verőcze , poʻsega és szere'm megyeks névsze rint megneveztetnek mindenkor . E könyvben nem kellet ven azon diplomaticai okokra figyelmezni, melyek a lör vényhozást e pontra nézve vezellek : rövidsey kedvéért a megyek soha sem soroltatnak elő , hanem az említett szo kásbeli kifejezések használtatnak .
I.
Jobbágyság' történetei.
Nem szándékom , de jelen czélomhoz képpest nem is szükséges , részletesen adni elő a ' jobbágyság ?
történeteit . Csupán azon főbb álláspontokat akarom kiemelni , melyeken a ' jobbágyság átment , míg mos tani állapotjára eljutott.
A ’ magyarországi lakosoknak Szent István ' ko ráig ( a' IX - dik század végétól a ' X - dik század vé géig ) csupán két osztálya volt. Egyiket a ' hódítók vagyis szabadok , másikat a' hódítottak , vagyis szol gák tették ; mely utóbbiak részint a magyarok ál tal az országban talált földnépéből, részint más or szágoknak foglyokként ide hurczolt lakosaiból lettek . A ’ szabadoknak minden foglalatosságuk háborúkor katonáskodásból, béke idején vadászatból állott. A ' barmok őrzése , és a ' bázi munkák a ' rabszolgákra bizattak . A szolgák ezen időkorban nem személyek nek , hanem csupán dolgoknak tekintettek ; miként az ingó javak adásvevés tárgyai valának ; szemé lyökre , sőt életökre nézve is egyedül uraik ké nyitől, függöttek .
Es ez az első álláspont , melyben csak kény urat és rabszolgát, vagy is egyedül erőszakot látunk .
Szent István foglalván el a ' királyi széket ( 997 -ben ) európaibb alakot kezde magára ölteni ma gyarország ; 's a ' keresztyénség mind inkább ter jedvén , szelídülni kezdettek a ' társasági viszonyok . Megmaradt ugyan még akkor , 's még ezután soká
8
ig a ' szolgaság ; miként ezt Szent István törvényei is bizonyítják , melyek az oly szabadot , ki más szolgáját megöli , csupán kárpótlásra és böjtölésre büntetik ; de a ' szólgaságnak kötelei még is csak ugyan bontakozni kezdettek , ' s némi előlépések té tettek a szolgáknak jobbágyi állapotra leendő emel kedésére nézve . Ugyanis már maga Szent István sok keresztyén rabszolgákat szabadságba helyzett , a ' pápa’ unszolására lefizetvén uraiknak a ' váltság árt. Továbbá szinte ezen időben szokásba jött , hogy halál esetére Jelki üdvességért , a ' templomoknak , vagy is . egyháziaknak szolgák ajándékoztassanak . Az ilyenek a'.régi oklevelekben Duschenicusoknak neveztetnek . E ' név a ' tot duscha szótól származik , mely lelket jelent , ' s igy duschenicus lélekért adot tat. Ezek csupán némely tartozások telyesítésére köteleztettek ; egyeberánt pedig személyökre nézve szabadok voltak . Általánosan véve , az oly helyek Jakosainak , melyek a papság hatalma alá jutottak , jobban kezdett dolguk lenni ; úgy hogy magyaror szágon is szinte betelyesedett a németországi job bágyok azon közmondása : jó a pásztor pálcza alatt lakni ( unter dem Krummstabe ist gut zu wohnen . ) Mi nek oka leginkább ez volt , hogy a ' papok többuyire külsó országokból jöttek ide ; ' s ott már akkor sze Jidebben kezdtek bánni az urak alattvalóikkal . E ' felett némelyek közülök épen a ' jobbágyság kebelé
ből származván , nem felejtkeztek meg eredetükről . Végre sokat szelídített a szolgák ’ állapotján az ország gyarmatosítása. Tudniillik már Szent István idejében is , de késöbben még inkább , számos gyar matok jöttek az országnak népetlenebb részeire ide gen országokból; ' s ezek hazájokban volt kedve zöbb állapotjokat elhozták ide magukkal ; és ezek nek példája is sokat hatott a ' szolgák állapotjávak javulására .
És ez a második álláspont , melyben a ' rab zolga lassanként jobbággyá kezd válni.
/
A ' tatárjárás elmúltával . ( 1243.) IV Béla alatt , az elpusztult ország csak nem általánosan új lako sokkal népesülvén : a ' rabszolgaság annyira ele nyészett , hogy ezentúl nyomai alig mutatkoznak . A földmivelő nép a ' rabszolgaságból jobbágyi ál Japotra emelkedett. Nem tekintetett ezentúl dolog vak , hanem személynek , ' s némi tulajdoni jogok kal is kezdett bírni. Cselédjévé lett a ' földesúrnak ; de örökös cselédjévé . Nem hagyhatta el urát annak akaratja nélkül ; ' s a ' földdel együtt , melyen lakott, adásvevés esetében szinte eladatott , mint a ' földnek járuléka.
Es ez a harmadik álláspont , midőn tudniillik a' rabszolga helyett már jobbágy , de földhöz ragadt ( glebae adstrictus ) jobbágy jelen meg .
A ’ jobbágyoknak földesuraikhoz való viszonya ezen idókorban • csaknem egyedül földesuraik ké nyétől függött. Ezért az ország majd mindegyik he Jyén külömböző volt. Innen származott , hogy a ' jobbágyok vly helyről , hol keményen bántak ve lök , szelídebb földesúr' birtokába kívánkoztak köl tözni. Ezen költözés szabadságát , mely az eddig földhöz ragadt jobbágyot az ország polgárává emel te , III . András adta meg . ( 1298 ) Ezen pont tól kezdve mindinkább növekedő hatással látjuk bele szólni a ' törvényhozást a ' földesúr és jobbágy közötti viszonyokba . Nagy Lajos , Sigmond, Hu nyady Mátyás királyok alatt ( XIV - dik és XV - dik század ) több törvények hozattak , melyek részint a ' szabad költözhetést , részint a ' jobbágyoknak tarto zásaikat szabályozzák .
Es ez a ' negyedik álláspont, midőn tndniillik a ' jobbágyot a ' közállomány veszi oltalma alá .
Azonban a' bölcs gondoskodással hozott tör vények foganatba nem igen mentek . A ' költözési szabadság , melyet maga a ' törvényhozás is ' bizo nyos időre néhányszor felfüggeszteit , a jobbágya ikat gyakran erőszakkal is letartóztató földesurak
-
10
8 ST
ur sa
2
koc
22 al
det org által sikeretleníttetett. A ' jobbágyi tartozásoknak mértékét is tettleg nem a ’ törvény , hanem többnyi re a ' földesurak önkénye határozta meg . A ’ tör vénynek mindenkor veszélyhozó nemtisztelése ez úttal is meghozta siralmas gyümölcsét . A ’ jobbágy ságnak a' nemköltözhetés 's egyéb törvénytelen ter heltetések miatti elégületlensége nőttön nótt II. U lászló király koráig ; a' midőn azután borzasztón tört ki az úgy nevezett paraszt - támadásban ( 1514 ) mely a'Bakács Tamás Esztergomi Érsekáltal gyüj 15
tött kereszteshadból vette eredetét. Iszonyú mészár lást vitt végbe ezen felbőszült pórhad a ' nemesség ben . De csakhamar lecsilapítá e' támadást Zápolya János , akkor még erdélyi vajda , szétvervén a ' pór hadat , ' s annak vezérét Dó'sa Györgyöt kinos ha lállal kivégeztetvén . Az erre következett ország gyúlést ( 1514 ) nem a ' bölcsesség, hanem a ' bosszú job állás vezette . Kemény törvények hozattak az egy részben minden esetre bűnös jobbágyság ellen ; ' s be tölük a ' költözhetés szabadsága is általánosan elvé tetett. E ' törvények természetesen nem javiták , sőt le ronták az előbbi rossz állapotot ; azokra hozván leggyászosabb sorsot , kik azoknak fökint eszköz lői valának . Mert némely részben magát a ' mohácsi nemzeti veszélyt is ezen törvényeknek lehet tulaj donítani; mivel országgyűlésileg ( 1526 : X. ) felke ho lés parantsoltatván a ' jobbágyságnak is : az nagyon csekély részben , 's igen hanyagúl telyesittetett.
Es ez az ötödik álláspont, melyben az erősza kot látjuk dúlni fegyverekkel és törvényekkel.
Új korszak kezdődött nemcsak az egész or szágra , hanem különösen a ' jobbágyságra nézve is , az ausztriai háznak trópra léptével. Az I. Ferdinand alatt hozott törvények közül , többek bizonyítják le (például az 1547 -ben , 1552 - ben , 1556 - ban hozot ba tak ) mily atyai gonddal igyekezett e ' bölcs fejede- 176
lem a ' jobbágyság nyomorult sorsának javításán. te . Csakugyan ki is eszközlötte azt , hogy a jobbá- és
gi
V 1
lát lö ber Tö nes gya The
gyoknak a költözhetés szabadsága visszaadatott . Mind e ' mellett is az országban szinte szakadatlanul uralkodó zavarok és háborgások miatt , a ' jobbágy ságnak sorsa voltaképpen nem igen javult. Még a ' költözhetés is , ' mondhatni , csupán a törvényben maradt , erőszak , és mesterséges módok állván an nak ellent.
És ez a hatodik álláspont , melyben a ' jóté kony törvény a ' tetleges állapoton gyózedelmeskedni igyekezik , de hasztalan .
III Károly alatt ( 1715 ) nagy eredményů válto zás jött létre az állandó katonaságnak és a'hadi.
adónak behozatala által . Mintán ezen hadi adó az országnak nem nemes lakosaira rovatott : egy okkal több lett , hogy a' jobbágyság , mely azon nem nemes osztálynak legnagyobb részét teszi , minél jobb állapotba tétessék ; hogy adóját , melyért az ország részéről kezesség nem válaltatott ; könnyeb ben visselhesse . De külömben is a ' jobbágyok elé gületlenségének már egy idő óta újra igen kedvet len kitörései tapasztaltattak ; miként ezt az 1655 diki és 1659 - diki törvények is bizonyítják. Külö nösen tótország volt ily jeleneteknek színhelye.
Azért III Károly , midón a ' zabolátlan kitöréseket visszanyomta : egyszersmind gondoskodott arról , hogy a ' földesúr és jobbágyi viszonyok kellő kor látok által szabályoztatyán , az elégületlenség szü ló oka eltávolítassék . Így adá ki e ' fejedelem úr béri rendszabályát tótországra nézve 1737 - ben .
Többet tett , a jobbágyság állapotjának javitására nézve , atyjánál , ' s többet minden előtte élt ma gyar királyoknál, III- dik Károlynak leánya , Mária Therézia. Mert atyjának tótországra nézve kiadott, de végre nem hajtott rendeletét is ő vette foganat ba 1756 - ban . De ezzel meg nem nyugodott ; hanem az 1765 - ki országyülésen királyi javaslatai közzé tet te , gondolkoznának az ország rendei a földesúr és jobbágy közötti viszonyokuak magyarországbani
12
e D szabályozásáról. De miután ezen országgyűlés e ’ sürgető szükség eránt nem rendelkezett : kéntelen nek érezte magát Mária Terézia , hogy e' tárgyban országgyűlésen kivül rendelkezzék . E ' végre az eddigi törvények és fennálló szokás kellő figyelem be vétele mellett , a ’ földesúr és jobbágy közötti vi szonyokra nézve egy általános szabályozó rendele tet bocsátott ki , az úgynevezett urbért. ( Urbum , vagy urvum azt teszi ekeszarv ; urbare annyit tesz mint szántani. Innen urbarium annyit tesz , mint a ' szántó , vagy földmivelő néposztály állapotját szabá lyozó rendelet . ) Ezen urbéri rendelet 1767 -ben vég rehajtatott , királyi biztosok felügyelése alatt , me gyei tisztviselők által. A ' bánát még ekkor nem vólt magyarországhoz yisszacsatolva , ' s csak a' visz szacsatolás megtörténtével, 1780 -ban vitetett be a ' bánátba az urbér , több módosításokkal. Ugyanezen
évben vitetett be az urhér horvátországba is . Anyjánák nyomdokait követte e ' részben II . Jósef , ' s az örökös jobbágyság eltörlése és egyéb urbéri tárgyak eránt több szabályozó rendeleteket bocsá tott ki. ( 1785.)
És ez a ’ hetedik álláspont , melyben a ' fejedel mi akarat törvényen kivül munkálkodik.
II . Leopold az 1790 - diki országgyűlésen a ' job bágyok szabad költözhetését újra törvénybe ik tattatta ; ' s ugyanakkor a Mária Terézia által tör vényenkivül behozott urbér ideigleni törvény gya nánt elfogadtatott. I. Ferencz alatt az urbér mindegyik országgyűlésen szinte ideiglenesen meg . erősíttetett , ' s a ' jobbágyok sorsának javítására szá mos részletes törvények hozattak . Most uralko dó V - dik Ferdinánd Királyunk alatt , az urbér az add 1832/ 6 -ki országgyűlésen részletesen átnézve , több pontokban módosítva , pótolva és változtatva , állan dó törvény gyanánt, a ' törvénykönyvbe iktattatott . És ezen urbéri törvények nem csak magyarország- ai ra , bele értvén a ' bánátot ( torontál , temes és Krassó
0
ho ne - ad
rer ind
tes lloc
శర్
megyéket) is , hanem horvátországra ( körös , va rasd és zágráb, megyékre) és tótországra ( po’sega , szerém és verócze megyékre ) is egyenlően szóla nak ; az egyes kivételek mindenkor megjegyeztetvén.
- Az 1839 /40 - diki országgyűlés jónak látta az 183286 -ki urbéri törvényeket némely kevés , de igen érdekes , pontokban világosítani , pótolni ,''s némi leg meg is változtatni.
Es ez a nyolczadik álláspont , melyben a tör vévy és tettleges állapot öszhangzásba hozatuak .
U.
A jobbágyság ' mostani állapotja .
A ' jobbágyság előadott történeteinek összes eredménye: a jobbágyság ' mostani állapotja .
Mielőtt ennek részletes előadásába bocsátkoz nánk : szükséges azt fő vonásiban úgy előterjeszte ni , hogy azt egy tekintettel nemcsak átnézni, de
okaiban is megérteni lehessen .
Minthogy az ország' fennmaradására múlhatat Janúl szükséges egyenes adó és közterhek az or szág ' nem nemes lakosain , ' s különösen a ' nemne mes lakosoknak legnagyobb részét tevő jobbágysá gon feküsznek : igen természetes , hogy a törvény hozás a ' jobbágyság' kezében lévő földet az egye nes adó és közterbek alapjának tekinti ; és ezen adóalapról, ' s az azt miveló jobbágyságról gondosan rendelkezni kötelességének érzi . E szempontból indúlva ,
1 ) gondoskodott a ' törvényhozás , hogy ezen adóalapot csonkítani ne lehessen. Ezért
a ) nem szabad abból a ' földesúrnak a ' maga részére valamit elvenni ; ( kivétetik egyedül a' Ver bóczy I. 40 -ben foglalt eset, melyről alább lessz szó a jobbágytelek természetéről szólló fejezetben ) de cserélni szabad , telyes kipótolás mellett .
14
b ) ha a ' földesúr elvett volna az adóalapból valamit , a ' mi az urbér behozatalakor ahoz tarto zott : azt visszaadni köteles .
c ) eddig azáltal is csonkíttatott az adóalap , hogy ha nemesek kezébe kerültek a jobbágy -fől dek : azoktól sem közterhek nem telyesíttettek , sem adó nem fizettetett. Ezentúl a ' nemes is fizet adót az általa mivelt jobbágytelektöl ; ' s a ' közter hekben is némileg részt veszen .
d ) hogy az adóalap könnyebben tisztában tar tathassék , vagy is a ' csonkítástól megőriztessék : nem engedtetik meg , hogy a földesúr , a ' közbir tokosok , a’község , ugyanazon helységben jobbágy telkeket szerezhessenek .
Minden félreértés elkerülésére , általánosan meg kell jegyezni, hogy a földesuraknak olyan major ságföldjeik , melyeket a jobbágyok szerződés sze rint haszonbérlenek : az adóalaphoz nem tartoznak.
Az adóalapot egyedül az urbéri földek teszik . 2 ) Gondoskodott a ' törvényhozás , hogy az adó alap kellőleg miveltessék. Ezt pedig különösen az által vélte elérhetni , ha oly szabályok állíttatnak fel , melyek egyfelől a ' jobbágytelkeknek kevés ke zekbe jutását, másfelől azoknak felette kicsiny ré szekre szaggatását meggátolják . E ' végre
a ) nem engedtetik , hogy egy helységben u gyanazon személy legfeljebb 4 teleknél többet ösz szeszerezzen .
b ) ugyap ide czéloz egy részben azon szabály is , hogy a földesúr , közbirtokos és község u gyanazon helységben jobbágy - telkeket ne szerez hessenek . Mert így a jobbágyok , kik a ' foldet ma gok mivelvén , különös tekintetet érdemlenek , a' jobbágytelkek vételétől erősebb versenyzők által el nem távolíttatnak , és így a ' jobbágytelkek annyira meg nem drágúlhatnak , hogy azoknak számosabb kezekbe jutása nehézzé váljék .
1
2 hassa. Ezáltal is ösztönen
?
c ) nem szabad jobbágytelket egy negyedrész nyinél kissebb darabokra elszaggatni.
d ) ugyancsak a ' könnyebb és hasznosahb mive lés tekintetéból az összesítést , ahol csak lehet , és a ' mennyire csak lehet , eszközölni kell .
e ) meg van engedve a ' jobbágynak , hogy a maga telkének haszonvételét ( ususfructuatio ) elad jobbágy a ’ maga telkét javítani , ' s minél jövedel mezőbb állapotba tenni igyekezzék .
3 ) Gondoskodott a ' törvényhozás , hogy az a dóalap a maga czéljának megfelelhessen ; vagyis , hogy az adóalapon fekvő földesúri terhek úgy mér sékeltessenek , hogy attól az adót és közterheket is lehető legyen viselni. E ' végre
a ) meghatároztatott az adóalapnak , a földesúr részére pénzben , munkában és termékben járó , ál talános és állandó haszonbére , az urbér által.
b ) megtiltatott, hogy ezen haszonbért még a ' jobbágyság ’ megegyezésével se lehessen feljebbemelni. 4 ) Gondoskodott a ' törvényhozás , hogy az adó alap minél inkább megerősödjék. E ' végre
a ) azon felül , hogy a ' jobbágyteleknek állandó haszonbére meg van állapítva , a ' jobbágy oly hely zetbe van téve , hogy örökös haszonbérlőségéből törvényes ok nélkül, törvényes úton kivül ki nem
vettethetik . És ez által a ' jobbágynak a 'telekhez csaknem tulajdoni jog adatott; mert a' törvény ál tal így pártolt örökbérlő a tulajdonostól keveset külömbözik . Azomban
1 ) arra is ösvény nyittatott , hogy a ' jobbágy ha a ' földesúr benne megegyezik telkének valóságos tulajdonosává válhassék . És e ' czélból hozatott a ' szabad megváltást szabályozó törvény .
5 ) Jól tudva a ' törvényhozás azt , hogy min den ország összes épületét szellemi kapcsok tart ják fenn : gondoskodott , hogy a földesúr és jobbágy között kellő szellemi kapcsok legyenek . E ' végre
16
a ) részeltetett a földesúr a ' jobbágyok feletti biráskodásban ;
6 ) részesíttetett a ' jobbágy - községek belső igaz gatásában ;
c ) azomban mindegyikre nézve szükséges tör vényszerű ellenőrködés állíttatott,
Ebből áll a' jobbágyság jelen állapotjának váz lata ; melyet röviden e ' két szó fejez ki : adóalap és örökbérlő.
És ezen állapotra megnyugvással tekinthet mind a' törvényhozás , mind a földesúr, mind a jobbágy , Megnyugvással tekinthet a törvényhozás ; mert zdőszerinti kötelességét telyesítette. Könnyú ugyan a ' törvényhozás végczélját elméletileg felállítani ab ban , hogy az ország minél több lakosainak , a ' lel ki és testi jóléť minél magasabb fokára juthatása eszközöltessék : de épen oly nehéz gyakorlatilag ezen elvnek , nem mondom elérése , de csak meg közelítése is . Mert az egyéneknek az önjólét u tánni törekvése , a ' mint egyrészről a közjólétnek alapfeltétele : úgy másrészrõl annak legnagyobb a kadálya. Azért a ' mint azt egyrészról ébreszte ni , úgy másrészről nérsékelni kell . És ez felette nehéz . Benne fekszik a törvényhozásnak miként feladata , úgy titka is . Törvényhozásunknak nem
új viszonyokat kelle alkotni ; banem a ' neglévőket szabályozni . Ezért a ' földesúr és jobbágy közötti viszonyokat úgy kelle elrendeznie , hogy egyfelől általánosan az országnak nemcsak jelen állapotja biztosíttasék , hanem egyszersmind jövendőjére is előkészítő lépések tétessenek ; másfelől különösen .a ’ földesúrvak és jobbágyoak kölcsönös követelései és tartozásai , a ' körülmények által feltételezett mél tányosság szerint határoztassanak meg . Ezt a tör vényhozás úgy végezte , hogy a magános érdeket sem veszté el szeme elől ; de ott , ahol kellett ,
az for
Fuen val al Tel atás
etti azon a ' közérdek kedvéért felülemelkedni tudott . Sem a ' jelent a ' jövõért , sem a ' jövőt a ' jelenért el nem felejtette. Es azon törvényhozásról , mely a maga kötelességét jelenleg úgy telyesitette , hogy e' tekintetben Europa bármely törvényhozásával miér közhetik , többeket azok közül felülhalad , mél tán feltehetni , hogy mivel az ő munkálódása foly tonos : jövendőben is mindenkor fog gondoskodni azokról , miket az ország körülményei e' tekintet ala
ben kívánandanak és megengedendenek .
Megnyugvással tekinthet a jelen állapotra a ' nint földesúr ; mert ő reá a törvényhozás kellő figyel . ágy
met fordított, Tulajdoni jogait annyira kíméllet te , a ' mennyire csak az ország közérdekével melyben a földesúrnak is meg van a maga szép része összeegyeztetni lehetett . Midón egyrészről a ' jobbágy eránti követeléseinek törvényes korlá tot tett : egyszersmind módot nyújtott , hogy major ile sági földjeit az elkülönözés és összesítés által 'mi nél jobb állapotba tehesse , ' s azoknak becsét tete mesen nevelhesse. Szellemi tekintetben pedig oly nel viszonyba ' tette a' földesurat jobbágyaival a
vényhozás , hogy ha ennek bölcs czélja kellő figye lembe vétetik , ' s az adott hatalom ezen czélhoz al leta kalmazva gyakoroltatik : az üdvös eredmények el nem maradhatnak . Mert ha a' földesúr , önérdeké két
ben is , használva kedvező körülményeit, értelmen és erényen alapúlt szellemi felsőséget szerez magá nak : azon felül, hogy jobbágyaivali viszonyait fe lettébbmegkönnyíti ; egyszersmiud nagy hasznú szol gálatot tehet az országnak , mind szellemileg , mind anyagilag , a ' jobbágyok között támadó peres kérdéseknek mintegy békebírói , országos költség be nem kerülő elintézése
a ’ községi dolgok ke zelésének rendben tartása , gyarapítása
gész országot annyira érdeklő népmivelődés előmoz-.
ditása által. Valóban , ha a földesúr', jobbágyaivali ekként szabályozott viszonyaihoz , még hozzá gou ne
tör
zlo
interno zött
fel!
por rei
Ösť lést
s az e toi
leke lelt
2
18
dolja dicső körü , páratlan polgári helyzetét, mely nél fogva a ' megyei útasitások által majdneni köz vetlen befolyása lehet a törvényhozásra : elégült érzetén kivül , bizonnyal erős hálával kötelezettnek érzendi magát hazája eránt.
Megnyugvással tekinthet a jelen állapotra a ' jobbágy ; mert a törvényhozás ő róla atyailag gon doskodott. Oly állapotba tette , hogy kellő szorga lom és takarékosság mellett , sorsához képest tisz tességesen elélhet; miről ön szemeivel meggyőzöd hetik , ha a ' hazában lakó , sem jobb , sem több föld del nem bíró , sváb jobbágyokra tekint . Oly állapot ba tétetett, hogy nagyobb részben nem irigyelheti más országi jobbágyok állapotját ; ha megfontolja , hogy oroszországban még legnagyobb részben csak rabszolgák léteznek ; sőt még a ' mivelődés legma gasabb fokán álló angol birodalomban is a földmi velőket a törvény csak annyira sem ótalmazza , hogy a földesúri önkény által telkeikről ezeren ként el ne úzessenek ; miként ez a ' közelebbi idők ben is ( 1820 ) nem egyszer történt ; ha megfon tolja , hogy Europának számos országaiból folyvást költöznek ki a ' lakosok Amerikába , jobb hazát ke resni ; kik azt mondják : „ Sorsunk a ' munka ; nem az elől akarunk elmenni. Örömest dolgozunk ; de Amerikában legalább munkánk bérét megtaláljuk ; nem úgy , mint itt , hol legsangarúbb fáradozásink kal is többre nem mehettüok , mint , hogy életün ket nyomorultan tápláliuk ; mert vidékünk mostoha égalja és földje munkánkat ' s fáradságunkai mindig meghiúsítá . Legrosszabb esetben is jobb életet re ménylünk magunknak , és a hozzánk tartozóknak , mint itt , hol legtöbben a ’ húst csak nevéról ismer . jük , ' s hol igazi rabszolgai munkával is alig ke reshetünk annyit , hogy adónkat megfizethessük .“
És e’ kiköltözöttek között , kik igy beszélnek ( Vi lág czínű hírlap April . 23 - ról 1842 ) nem csak re ménnyel tölt ifjak , és férfiak , de sírhoz közelge
tö 60-70 éves öregek is többen találkoznak , Az okos ember , ki előtt lelke nyugalma kedves , jól tud . va azt , hogy mindnyájan egyenlő sorsban nem lehe tünk , nem úgy teszen , mint a' balgatag , ki csak a’
nálla jobb állapotban lévőket számlálja , hanem meg látja azt is hányan vágynak o nálla rosszabb álla potban ? Ha így cselekszik a ' magyarországi job bágy is : látni fogja az előadottakból , hogy az ő állapotja más országi jobbágyokénál több tekintet ben jobb ; mert, hogy egyebeket ne említsünk , a ’ természet otet - kevés kivétellel könnyen mi velhető termékeny földdel áldotta meg ; munkájával pe dig elég nagy napi bért érdemelhet az országnak több vidékein . E ' felett állapotja még nagy mértékben javít ható. Itt még a ' szorgalmas szolgalegény is időjár tával tehetős telkes jobbágyá lehet ; a jobbágy pe dig robotjának , kilenczedjének megváltása által sor sát felettébb javíthatja ; hát még , ha magát egészen is megválthatja ? mire szorgalma után gyakran el juthat . Polgári állapotja is mind inkább javul a ' jobbágynak , a földesúr hatalma ő rá nézve kellö ley ' korlátolva van ; a törvényelőtti egyenlőséget egy részben már, megnyerte , más részbeu várhatja a'jövő törvényhozástól. Kormányi és nemesség egyen lö jó indulattal vannak eranta ; mit sorsának könnyeb bítésével bizonyítottak . Nincs egyéb hátra minit az , hogy sorsának javításáui , növekedő szorgalom , értelmesség és becsúletesség által on maga is mind inkább igyekezzék - önjávara .
1
2 *
1
I. SZAKASZ
A ' főldesúr és jobbágy közötti
viszonyokról általánosan .
EzenIzen szakasz előadja a ' földesúr és jobbágy közöt '
ti viszonyokat általánosan . Szóll nevezetesen
1. Azon sinórmértékekről, melyek, 7 a helyek nek külömbségéhez képest – a' földesúr és jobbágy közötti viszonyokat szabályozzák.
II . A ’ földesúr és jobbágy között eddig fenn állott viszonyoknak miképpen lehető módosításáról , vagy megváltoztatásáról ; vagyis az úrbéri szer ződésekről.
III . Azon viszonyokról melyek a ' földesúr mint bíró , és a ' jobbágy , mint bíróság alatti sze
mély közt vagynak ; vagyis a ' földesúri törvény hatóságról .
IV . Azon viszonyokról , melyek a földesúr és jobbágyok között közigazgatási tekintetben vagy nak ; vagyis a' földesúrnak a község belső igaz gatásába való befolyásáról.
I. FEJEZET .
A ' főldesúr és jobbágy közötti viszo nyok sinórmértékeiről .
Midőn Mária Terézia alatt az úrbér behozatott : az azt végrehajtó ' tisztviselőknek első kötelességek volt helységenként megludni : minő bánásmód divato zik a ' jobbágyokra nézve. Eczélból legelsőbben is
-
azt kérdezték a' jobbágyoktól, ha van - e úrbérök ? vagyis van - e oly irományuk , mely a ' földesúrrali vi szonyaikat az azelőtti törvények értelmében megha tározza ? továbbá van - e valamely kiváltságlevelök ? vagy pedig a ' földesúrral kötött szerződésök ?
Ha a jobbágyok tudtak előmutatni ily nemű irományokat: azok a' megyei törvényszéken megvi's gáltattak. Az oly kiváltságlevelek , melyeknek ak kor gyakorlatában voltak az illető községek ; úgy szinte a ' kellőleg ’ s törvényesen készült úrbérlevelek , továbbra is megerősítettek . Oly szerződések , melyek valamely helység benépesítésekor , vagy szabad kől tözésű jobbágyokkal, erőszak és félelem nélkül , ö rök időkre 's mind két részről visszavonhatlanul köttettek a földesurak által : szinte érvényeseknek vétettek , törvényes úrbér helyett nézettek , rendes úrbérlevél formájába öntettek , és a ' mennyiben ne lalán homályosak voltak , megvilágosítattak ; ' s a' mi a' jobbágyi állományok tekintetéből hijányzott belő lök , az a jobbágyi terhekhez arányozva kipótolta tott. Az o! y örökös szerződéseknek , melyek min den külső kellékekkel ellátva , közgyűlésen helybeha syattak , ' s foganatba vétettek , érvényességét legke vésbé sem rontotta le az , ha a közelebbi években bármely 'tekintetben megsértettek.
A ' csupán ideiglenes úrbéri szerződések félreté tettek . Kivétettek e szabály alól az oly ideiglenes szerződések , melyek mezővárosi , nagyobb részben kereskedőkből 's mesteremberekből álló lakosokkal köttettek , kik tulajdonképeni úrbéri tartozásokkal terhelve sohasem voltak . Ezen ideiglenes szerződé sek tudniillik örökös szerződésekké változtattak.
Magának az úrbér behozatalának alkalmával is köttettek örökös szerződések , melyeknél a' végrehaje tó tisztviselőknek arra kellett figyelmezni, hogy a jobbágyokra nézve az úrbérnél terhesebbek ne legyenek.
A ' kiváltságok , szerződések , és útbérlevelek , miután a ' megyei törvényszék vi'sgálatán keresztül
22
re egy
mentek , a ' helytartótanács útján a király elé ter jeszteltek.
A ’ melyek legfelsőbb helyen is érvényeseknek találtatván , . helybehagyattak : megyei pecsét alatt hiteles formában kiadatak négy példányban ; egy a ? földesúrnak , egy a ' helységnek , egy a megye , vég
a ' helytartótanács levéltárának jutván . Ezután a' végrehajtó tisztviselők által a ' hely színén kihir
dettettek , és fogaratba vétettek .
A ' mely helységben pedig a jobbágyok ilyetén okleveleket előmutatni nem tudtak : azoknak a ' fől desúrrali viszonyaik a ' Mária Terézia által sinórmér tékül kiadott úrbéri rendelet szabályai szerint , a ' fen álló gyakorlatra való figyelem mellett , ugyan csak az említett úton _intéztettek el. És ezen el intézésről hasonló oklevelek , hasonló módon adat tak ki , hirdettettek ki , és foganatosíttattak . A sze rint a ' mint valamely helység kiváltsággal , szerződés sel, vagy csupán úrbérrel bír : kiváltságosnak ( privilegi alis ) szerződésesnek ( contractualis) vagy úrbéresnek ( urbarialis ) neveztetik .
Valahányszor tehát valamely helységben az uir béri viszonyok eránt kérdés támad : rendszerint ezen
; az úrbér behozatalakor kiadott , 's magában a ' ki váltságot vagy szerződést , vagy úrbért foglaló okle vélnek tartalma határozza el azt.
Azomban némely helyeken az úrbér behozatala után a' földesúr és jobbágyok között új szerződés köt tetett ' s királyi helybehagyással is megerősíttetett.
Ily helyeken nem az eredeti úrbéri oklevél , hanen a ' későbbi szerződés szolgál sinórmértékű ) ,
Mind a két esetben pedig akár az úrbéri oklevél , akár az újabb szerződés vétessék sinórmér tékűl figyelmezni kell az 1836 - ki és 1840 - ki úr béri törvények rendeletére , mellyekre nézve meg kell jegyezni , hogy valamint a ' Mária Terézia által be hozott úrbér főkképpen az oly helyeket érdekelte , hol az előtt kiváltság vagy szerződés által az úrbéri
viszonyok szabályozva nem voltak : úgy az említett törvények is főleg az ilyen helyeket érdeklik ugyan ; mindazáltál nem mondhatni, hogy kiváltságos, szer ződéses helyeket éppen érintetlen hagytak volna ; kü lönösen oly tárgyakra nézve , melyek a ' kiváltságban vagy szerződésben nem foglaltattak , vagy el nem ha tároztattak ; a ' mint ezek az úrbéri viszonyok részle tes átnézésénél a ' II - ik szakaszban világosabbann szembe tűnnek .
II . FEJEZET .
Az úrbéri szerződések ről . 1 s . Úrbéri szerződések kötése.
Az úrbér behozatalakor kiadott oklevél oly czél lal készíttetett ugyan , hogy a földesúr és jobbágy közötti viszonyokra nézve állandó sinórmértékűl szol gáljon : de még is lehetségesnek hagyatott a ' földesúr és jobbágy közötti viszonyoknak jövendőbeni módo sítása vagy megváltoztatása .
Ugyanis , valamint az úrbér behozatala előtt , ' s azután is szabad volt a ' földesúrnak és jobbá gyoknak a' tartozások eránt egymás között egy gyességre lépni : úgy ezentúl is , ha az úrbéri bánás mód , vagy fennálló úrbéri szerződés nem tetszenék : szabad lesz a ' jobbágyok nak földesuraikkal új szer ződésre lépni .
Ezen szerződések nem csak bizonyos esztendők re , de örök időkre is köttethetnek ( VIII . 2 ) sőt szól hatnak azok határozatlan időre is , a ' midőn aztán , ha a ' felmondásnak semmi határ ideje nincs megálla pítva , mind két részről egy esztendős előre bocsá tandó felmondásnak van helye ( VIII . 5. )
Az ideigleni szerződések a tiszti ügyész és tör vényes bizonyság jelenlétében köttetnek . Ezen jelen lévő tisztviselők arra figyelmeznek , hogy a szerző dés a ' munkák 's egyebek árrához , ' s egyszersmind a' keresethez és élhetés módjához alkalmazva köttessék ;
24
ezért az ilyetén szerződésből következő jobbágyi tar tozásokat mindenkor eleve x törvényes tartozások állandó rendszerével az úrbérrel) hasonlítják egy he , ' s ezen egybehasonlításról készített írományokat a ' megyei törvényszéknek bemutatják . A ' lörvényszék ha bár minő kénszerités , vagy ravaszság közbejöttét , vagy pedig azt venné észre, hogy az új kötésbéli ter hek egyetemben véve , a' szinte egyetemben számí lott úrbérieknél sulyosabbak : a' kötést nem módosít ja , hanem a feleket új egyezésre útasítja . A ' tör vényszék helybehagyása után a szerződés egy pél dánybann a ' megye levéltárába tétetik , két pél dányban pedig a szerződő feleknek földesúrnak és jobbágyoknak – kiadatik . Az ily, ideigleni szer ződések , a ' törvényszéki helybehagyás után , azon nal foganatba vétetnek ; fennmaradván a' helytartó tanács felügyelési joga . ( VIII. 6. )
Az örökös üzerződések épen oly módon köttet nek , mint az ideigleniek ; azon külömbséggel, hogy a ’ foganatba vétel előtt minden esetben felterjesz tetnek a helytartótanácshoz. (VIII . 6. ) Az örök megváltási szerződések kötésének módja különösen körül van írva ; a' mint ezt ugyan ezen fejezetben lejjebb láthatni .
A’mi ezen szerződések tárgyát illeti : meg kell jegyezni, hogy a királyi adományból származott úri haszonvételek ( például italméretés , húsméretés , hídvám , vásárvám , halászat) örökös úrbéri kötések nek tárgyai nem lehetnek. (VIII 2. ) De ideigleni szerződéseket azokra nézve is köthetnek a jobbá gyok ; még pedig egyedül a' törvényes bizonyság je lenlétében ; ésés ezen szerződés mint nem úrbé ri , hanem csupán haszonbérleti semmi felsőbb vizsgálat alá nem jön . ( VIII . 5. )
Az úrbéri szerződések ’ tárgyát az úrbéri vi szonyokból származó tartozások teszik ; még pedig azoknak vagy csupán egy része, ( például a kilen czed és tized ; melyek iránti kötéseket előmoz
-
- a'robot , a'legelő ) – vagy pedig azoknak öszvege.
dítani a törvényhatóságoknak kötelességök , ( VII . 2. ) Az 1836 : VIII. 6. S. a jobbágyi tartozások e ránti szerződéseket úgy szabályozta , hogy a ' fenn álló úrbéri évenkénti tartozások , más , a szerződés által meghatározandó , de szinte évenkénti tartozá sokkal cseréltethessenek fel. De már az 1840 : VII.
9. $ . tovább ment , 's azt is megengedte , hogy a' földesúr és jobbágy közötti szabad egyesség által meghatározandó bizonyos általános pénzöszveg fi zetésével , akár egyes jobbágyok , akár egész közsé gek , földesúri tartozásaikat , szolgálataikat és adózá saikat ( az úri hatóság azomban sértetlen hagyatván ) tökéletesen és örök időkre megválthassák . A ' megváltás fejében lefizetett pénzöszveg törvény előtt telyesen azon természetű leend , milyen a ' megvál tott úrbéri telek vala. Ennélfogva ily megváltási tő kepénzek a törvények értelmében biztosított álla potban tartandók ; oly módon , hogy , ha ezen meg váltások koronai , egyházi, vagy közalapítványi jó szágokban történnek , a' megváltási tőkepénzek , te lyesen biztosított állapotbani fenntartására a hely tartótanács, ' s illetőleg a ' királyi ügyigazgató ügyel jen fel ; és az , kit a' megváltott úrbéri jarak jöve delme illetett , azon tőkepénztől járó kamatokat szed je . Ha pedig magános javakban történnek ily meg váltások : a megváltási pénzöszvegre nézve törvé nyes jogaikat minden illető felek biztosíthatják.
Minden örök megváltási szerződések , a szerződő fe leknek szükséges példányokon felül, még két pél dányban készíttetnek el , ' s íratnak alá ; és végre hajtás előtt a megyei közgyűlésnek bemutattatnak . A közgyűlésegyik példányt levéltárába tévén , a' mási kat végrehajtás előtt , a helytartótanácshoz haladék nélkül felküldi. A ' Helytartótanács egyedül a közadó állandó alapjának épségbenn tartására , és a ' mennyi az örök megváltás koronai , egyházi , vagy köz alapítványi javakban történnék , a’megváltási pénzösz re
26
vegnek biztosítására ügyel fel ; ' s ha netalán az említett tekintetekből valamely észrevételek lenné nek : azokat minél elébb ' s a ' mennyire lehet , hat hónap alatt , az illető megyének megküldi; vagy ha ilyen észrevétel nem fordúlna elő : arról a megyét ugyanarinyi idő alatt tudósítja. a semmi észrevé tel nem télelik : a szerződés a ' megyei közgyűlésen kihirdettetik : és azonnal telyesedésbe vétetik ( 1840 . VII . 9 S. )
Mind ezekből röviden következő, eredmények folynak.
1 ) lehet szerződni az úrbéri tartozásokra akár ideiglen , akár örökösen .
2 ) lehet szerződni úgy, hogy az évenkénti úrbé ri tartozások más szinte évenkénti szerződési tarto zásokkal cseréltessenek fel.
3 ) lehet szerződni úgy , hogy az évenkénti úrbé ri tartozások egy szerződésileg meghatározandó pénz . öszveg egyszeri lefizetésével örökre megváltassanak.
4 ). lehet szerződni nem csak az összes , hanem egyes urbéri tartozásokra is .
5 ) lehet szerződni nem csak az összes jobbágy ságnak , hanem egyes jobbágyoknak is .
6 ) lehet szerződni az adományi úri haszonvéte lekről ' is , de csupán ideiglen .
2. S. Úrbéri szerződések felbontása .
Ámbár ugyan általános szabály, hogy azon ré gi kötések , melyek az úrbér behozatala előtt köttet tek , vagy eddig ( 1836 ) úrbéri úton állapíttattak meg , ezután sem vétethetnek kérdéshe ; ( 1836. VIII . 1. ) 's ezen szabály az örök megváltási szerződésekre is különösen kiterjesztetett ( 1840. VII . 9 S.) : még is vagynak oly esetek , melyekben akár az úrbér be hozatala után eddig ( 1836 ) tett , akár pedig jöven dőben teendő örökös kötések felbonthatók . Ily esetek 1 ) ha bebizonyíttatnék , hogy azok erőszakkal és félelemmel csikartattak ki , vagy ravaszsággal és
csalárdsággal szereztettek ; mert hiszen itt a ' szer ződés lényeges feltétele , a ' szabad megegyezés hi jányzik .
2 ) ha olyanok által köttettek , kik arra megki vánt szerződési tehetőséggel nem bírtak ; ( például kiskorú , vagy bírói zár alatt lévő földesúr , vagy nem a helység előljárói, hanem egyes , meg nem hatalmazott jobbágyok által.)
Ezen két esetben az örök megváltási szerződés is nyilván felbontható . ( 1840. VII . 9. )
Az említett esetekben a szerződések önhatalom mal el nem töröltethetnek ; hanem azoknak felbon tására , vagy megerőtlenítésére a ' törvény útja ( kira lyi tábla előtt indítandó per ) mind két rész előttfenn marad . ( 1836. VIII . 3. )
3 ) ha az úrbér behozatala óta kötött szerződé sek ( sőt olyanok is , melyek az úrbér behozatala előtt köttettek ) bizonyos feltételekhez lennének szabva : csak ezek elmúltával lesznek törvény útján ( a' kira lyi tábla előtt ) felbonthatók ; ( 1836. VIII. 1. ) a ' fel bontás után következendő bánásmód pedig úrbéri úton határoztatik meg : a ' dolog addig maga fekvé sében hagyatván .
4 ) ha valamiképen az örökös szerződésbe a ' job bágyi tartozásokon felül a ' királyi adományból szár mazó úri haszonvételek is befoglaltattak. Ilyenkor a jobbágyi tartozásokra nézve a ' szerződés ereje tovább is megmarad ; de az említett úri haszonvételekre néz ve annak felbontását a ' földesúr örökösei a királyi tábla előtt indítandó perrel eszközölhetik . ( VIII . 2. ) Ha az örökös kötések , vagy az ideigleniek is , időközben lehetetlenekké vált feliételeket foglalnának magukban : egyedül ezen ok miatt az említett kötém sek megerőtlenítésének , vagy felbontásának helye nem leend ; hanem mind két esetben az ilyetén feltételek helyett úrbéri úton mások tétetnek . Ezen feltételi helyettezés után mind az örökös , mind az ideigleni
28
szerződések továbbra is megtartják örökös vagy ide iglenes természetöket. (VIII. 4. )
III . FEJEZET .
Földesúr bírói hatalma. 1. S. Mennyire terjed ?
A ' földesúr a' maga birtokának határain belől bírói hatalommal bír. De ezen hatalom rendszerint csupán polgári ügyekre terjed ki ; a ' házassági perek ide soha sem értetvén . Büntető perek pedig csupán azon esetben tartoznak a ' földesúri bíróság alá , mi dőn arra nézve királyi kiváltság - levél , vagyis úgy nevezett vérhatalom adatott .
Ezen földesúri bírói hatalomnak alatta vagynak a ' tulajdonképen ( vagyis polgári állapoljokra nézve ) jobbágyok , mind személyök , mind a ' földesúr birto kán találtató vagyonaik tekintetében .
Ellenben nincsenek a földesúr birói hatalma alatt , a ' földesúr birtokában lakó nemesek , honora tiorok , személyökre ' s ingóvagyonaikra nézve . Ezek csupán az oly perekre nézve tartoznak a ' földesúri bíróság alá ,melyek az úrbéri viszonyból származnak ;
’s még itt is vagynak kivételek , miként a ' II. Sza kasz III - k és IV - k fejezetében a ' károkról szólló $ 9 ban láthatni .
Gyakorolja ezen birói hatalmat a földesúr kis sebb esetekben ön maga , vagy felhatalmazottja , na gyobbakban pedig az úriszék által, melynek hatósá ga minden oly tárgyakra nézve , melyek eddig oda tartoztak , az 1836. X. által továbbra is megállapít tatott . Némely nagyobb helyeken a jobbágyoknak egymás közti polgáripereik a helység birái előtt indit tatnak ; ' s az úriszékhez már felyebbvitel útján jutnak .
2. S. Úriszék alkotása .
Az úriszéken az elnökséget vagy maga viselheti a ' földesúr , vagy más valakit arra megbízhat . Az el
na ,
nökön kívül még két meghívott ülnöknek kell jelen lenni. Végre jelenvan egy szolgabíró esküttjével , mint törvényes bizonyság . Az előadást és jegyzőkönyv vi telét pedig a ' földesúr' ügyésze , vagy más embere telyesíti.
Azomban úrbéri tárgyakra nézve ( vagyis oly perekben , melyek a földesúri és jobbágyi viszony ból származnak) más szerkezetűnek kell lenni az ú riszéknek . Nevezetesen pedig a ' földesúr vagy tiszt jei elnökök vagy közbírák nem lehetnek ; mert hi szen úrbéri tárgyakban a ' földesúr maga az egyik peresfél. A’ földesúr tehát elnökké a törvények?
értelmében részrehajlás nélküli személyt , még pedig táblabírót tartozik nevezni. Továbbá két meghívotta kat , , de szinte semmi törvényes kifogás alá nem eshetőket , a törvénytudók közül ugyan a ' földesúr választhat; kik bírói hitet, ha még le nem tették vol az úriszék előtt letenni köteleztetnek . A’ megye beli alispánok , szolgabírák , esküttek , jegyzők és tiszti ügyészek úriszéki elnökségre , vagy meghívot ságra nem alkalmazhatók ; minek oka azon kívül , hogy a ' közügyben hátramaradás e ' miatt se történ jék , az : mivel általános szabály , hogy a'kik az úri széken valamely tárgy eránt ítéltek , ugyanazon tárgy ban a megyei törvényszéken a fellyebbvitelkor ne ítélhessenek ; mit külömben gyakran bajjal lehetne elkerülni. A törvényes bizonyság ' s egyszersmind közbíróképeni jelenlétre az illető járásbeli szolgabírót ' s esküttet kell meghívni ; ha pedig ezek törvényesen akadályoztatnának , vagy törvényes kifogás alá es nének : helyettek más szolgabírót és esküttet küld ki a ’ megye. A ’ tiszti ügyész pedig , ki azomban bírói szavazattal nem bír - a ' megye által a közadó alap jaira leendő felügyelés végett mindenkor 's. még oly esetben is kiküldetik , midőn a'jobbágyok más , magok által választott ügyvéd segedelmével élnek. — As itélethozásra az öt ítélők ( elnök , két meghívott , szol gabíró és eskütt) jelenléte mindenkor szükséges ; da
30
ezen számot bár mely tekintetből soha szaporítani , vagy kevesíteni nem lehet. Úriszéki jegyzőt ki szavazattal nem bírand – a földesúr ( saját ügyé szeit , tisztjeit , vagy más törvényes kifogás alá eshe tőket kivéve ) szabadon nevezhet . ( 1836 : X.)
3. 6. A ' megye által rendelt úriszék .
Ha a jobbágy úrbéri panaszát a ’ földesúrnak bejelentvén , 15 nap alatt orvoslást nem nyerne : törvény szerint ugyan a' fő- vagy al-ispánhoz is fo lyamodhatik ; de leghelyesebben teszi , ha a' járásbe li szolgabíróhoz folyamodik , mert külömben is ama zoktól ehez útasíttatik . Ez a ' felek kihalgatása mellett a ' panaszt nyomban megvizsgálja , ' s azt barátságos úton elintézni igyekezik ; 's minden esetre jelentést tészen munkálata sikeréről a ' közgyűlésre ; mely je lentést a ' panaszlóknak , ha kívánják , ingyen kiad ni tartozik . ( X : 1. )
Mihelyt a ' megye e ' szerint tudósíttatik , hogy az egyeztetés nem sikerült: a ' közgyűlésen a fől desúrnak úriszék tartására megszabott záros határ idő rendeltetik ; a' végett , hogy a felek közt fen forgó egyenetlenség a közgyűlés által kiküldendő tiszti ügyész pártfogása mellett , ( ha azzal a ' panaszló élni akar) az úriszéken vizsgáltassék meg , a ' do logra tartozó segédadatok elkészítessenek , 's az ezek kel ellátott per minden halasztást okozó kifogások elzárásával, elítéltessék ; ' s a' törvényes bizonyság által adattassék be a ' megye törvényszékének bir tokon belőli megvizsgálás végett ( X : 2. )
Ha pedig az úriszék tartását a' megye által ren delt határidő alatt a ' földesúr elmúlasztaná ; ekkor a ' közelebbi közgyűlésből a ' földesúr költségére egy oly úrbéri úriszék szerkeztetik , mely első folyamodási ítélőszéki minéműségben , a kirendelendő határidő alatt , késedelem nélkül bíráskodjék ; és ennek tagjait a ' közgyűlés nevezi ki. (X. 2. )
hi Végre ha némely főldésurák csekély jövedel
/
11. S. )
meik miatt az úriszékek költségeit ( melyek rendszerént ő reájok hárámlariak ,) az 1836 : X. bevezetése sze rént) tetemesebb károk nélkül nem viselhetnék ; ' s erről a megye meggyőződik : az úriszék tagjait oly elővigyázattal nevezendi ki , hogy napidíjjak
' s költ ségek elmellőztessenek , és a' honi pénztár 's adózó nép ne terheltessék ( X : 2. )
4. S. Úriszék illetősége.
Azon perek , melyeknek tárgyáúl az úrbérből, vagy úrbéri szerződésből származó kérdések szolgálnak : az úriszék , mint első folyamodású bíróság előtt indíttat nak . Innen végrehajtás előtt – a megyei tör vényszékre vitetnek . A ’ megyék úrbéri törvényszé keik a' Helytartótanácsal hívatalosan levelezhetvén , az úrbéri tárgyú minden pereket ön maguk a' Hely tartótanácshoz közvetlenül felterjesztenek , ( 1840 VII.
szinte birtokon belől . Minden úrbéri ítéleteknek , akár az úriszék , akár a törvényszék , akár a ' Helytartótanács által hozattassanak , a'lörvé nyeken alapúlt , és soronként előszámlálandó okok kal kell támogatva lenniök . ( 1836. X.
Azon pereket , melyek kiváltságból , vagy az úrbértől külömböző jogczimből erednek , vagy pedig az úrbéri kötések megerőtlenítése végett indíttatnak : a törvény rendes- útján ( nem pedig az előadott úrbéri úton ) kell folytatni; megengedtetvén a ' bir tokon belőli fellyebbvitel egész a legfelső törvény székig. ( 1836. X. 4. )
5 S. Még némely bíróságai a földesúrnak.
Az úrbérieken kivűl vagynak még némely tár syak , melyekre nézve a törvények a ' földesúr bíró ságát különösen szabályozzák. Ilyenek nevezetesen 1 ) a ' vásári biróság. Ezt a ' földesúr csupán oly községekben gyakorolja , melyek rendezett tanácsal nem bírnak. Illetősége alá tartoznak a ' nemnemeseknek egyedül a ' vásár alatt keletkezett kötelezésekből szár
4.)
32
mazott panaszaik. Ezeket , a szolgabíró és eskütt közbejöttével , ugyanazon vásár alatt tartozik a ' földesúr elintézni ; mit ha elmúlasztana : e ' részben a ' megye rendelkezésének ; a ' nemesekre nézve pedig a’ szolgabíró és eskütt bíráskodásának leszen helye.
Ezen vásári bíráskodás jegyzőkönyvét a ’ földesúr minden vásár végével a'maga levéltárába múlhatat lanúl betenni köteles. ( 1836. XVIII . 17. 18. 20. g . ) Egyéberánt a vásári bíróság eljárásának szabályait lásd ezen könyv II - ik részében , a vásári bíróságról szólló törvényben.
2 ) a szóbeli bíróság . Oly községekben , hol ren dezett tanács nincsen , a ' lakosoknak 12 forint ér tékét felül nem haladó szóbeli ügyeit a'helybeli bi ró , a ' többi előljárók közbejöttével intézi el ; a ' 12 forinton túl járó kereseteket pedig egész 60 forin tig a ' földesúr, vagy ennek a bíróságra különösen kijelelt törvénytudő megbízottja ítéli el . Ha pedig a földesúr e kötelességét egyik módon sem telyesí tené : a bíróság a szolgabírót és esküttet illeti. A ' felyebbvitel a helybeli bíró ítéletétől az úriszékre , a ' földesúr vagy annak megbízottja , úgy szinte a szolgabíró és eskütt ítéletétől a'megyei törvényszék re megyen , mindenkor bírtokon kivűl ( 1836 . XX . 3.) Egyéberánt a ' szóbeli bíráskodás kimerítő szabályait lásd ezen könyv II - k részében , a ' szóbeli bíróságról szólló törvényben .
3 ) a mezei rendőrségi bıróság. Ha a ' jobbágyok egymás között , vagy tulajdon földesuraiknak , úgy színte ha más földesuraknak tesznek kárt ; oly ese tekben , midőn a’kár nem szántszándékos , vagy nem tetemes hibából eredett , hanem a'kár egyszeri meg térítésének bűntetés és bírságolás nélkül van helye : az illető földesúr maga vagy képviselője által bírás kodhatik , ha a ' kár 60 ezüst forint értéket nem ha lad meg . Ha azomban a panasz beadása után 8 na pok alatt elégtételt nem szolgáltatna : a ' károsodott nak szabadságában áll az illető szolgabíróhoz folya
1 modni ( 1840. IX . 6. S.) Egyéberánt az ide tartozó bíráskodási elveket és szabályokat lásd ezen könyv II -ik részében , a ' mezei rendőrségről szólló tör vényben .
4 ) bíróság a jobbágyi örökösödésre nézve. Lásd e ' tekintetben e könyv II- ik részében a' jobbágyi öröm kösödésről szólló egész törvényczikkelyt.
6. S. Földesúr perlekedési gyámsága .
Minthogy ezelőtt a ' jobbágyok személyt érdek , 16 tárgyakban a ' nemesek ellen , magok személyé . ben nem perelhettek : a ' földesúrnak volt köteles sége helyettök és nevökben az ily pert folytatni;
némely esetekben pedig a' megye rendelt tiszti ügyé szi pártfogást. Az 1836. XIII . megengedte , hogy minden neminemesek , mindennemű követeléseiket , vagy személyeik sértését , akárki ellen , tulajdon fel perességök mellett kereshessék . Mindazáltal ezentúl is szabadságukban marad a' földesúri hatóság alatt lévőknek , hogy az uradalmi ügyész pártfogásával élhessenek ; ' s a ' tiszti ügyész segélyét kérhessék .
IV . FEJEZET.
A ” földesúrnak a községek belső
igazgatásába való befolyásáról . A ’ földesúrnak , kinek minden tekintetben érde kében van , hogy jobbágyainak jólétére 's annál fogva mindazon dolgokra ,melyek erre befolyással vagynak , felügyeljen és gondot fordítson : a ' törvény befolyást engedett, sőtnémileg kötelességévé tett aʼköz ségek belső igazgatásába. 'Nevezetesen pedig az elől járók választásába , a jegyző 'fogadásába , a község számadásába , az adó kivetésébe , és a ' gyámságba.
1. . Előljárók választása.
A ’ földesúr jelelki - ha eddig gyakorlatában volt - legalább három alkalmatos lakost , kik köz
3
31
zül választatik a 'helység bírája . Ha valamely helysé get közbirtokosok bírnak : közmegegyezéssel jelelnek ; de ha a ' jelelés erant három nap alatt meg nem tudnak egyezni : az illető szolgabíró fog kijelelni.
Azon községek, melyek eddig (1836 ) előljáróikat az uraság minden befolyása avagy jóváhagyása nélkül választották : ezen szokásuk mellett ezentúl is meg maradnak. Az eskütt emberek és kisbírák minden kijelelés nélkül választatnak .
A ' helység ezen tisztviselői esztendő leforgásáig ki nem tétethetnek , ha csak kötelességök nagyobb elmúlasztásával nem terheltetnek , vagy más fontos körülmények nem kívánják . Ha a választásba eddig ( 1836 ) az egész lakosság minden különbség nélkül befolyt : ez a szokás továbbra is megmarad. Egyé bütt pedig olly lakosnak lesz választási szava , ki a ' helység határába házat, vagy egyéb fekvő javat bir és a ' választáson jelen van . A választás eszten dőnként történik . ( IX . 1.)
2. s . Jegyző fogadás.
A ' földesúr jóváhagyása mellett , de egyéberánt szabadon fogadja a ' község a maga jegyzőjét, kinek jó erkölcsű 's ügyes embernek kell lenni. Ha a' fől desúr jóváhagyásátmegtagadná : a ' közgyűlés intézi el a ' fenn forgó nehézségeket, minden esetre arra figyel mezvén , hogy a községek jegyzők nélkül ne marad janak . Ha a község jegyzőjét eddig ( 1836 ) a ' földesúr minden befolyása avagy jóváhagyása nélkül fogadta fel : ezen szokásban továbbra is megmarad . Ugyan csak a ' földesúr előretudtával kell történni a ' jegyző elbotsáttatásának; mely a ' szerződési idő lefolyta előtt is megeshetik vétség esetében , vagy más szükség úgy hozván magával . ( IX . 1. )
3. S. A község számadásai.
A ’ község számadásait minden esztendő lefoly tával a földesurak vagy magok , vagy tisztjeik által
megye intézke vi'sgálják meg ; 's egyúttal mind azokat , mik a szám adás vi sgálatával 's megbírálásával kapcsolatban van nak , rendeljék el . Hogy pedig ezeknek a földesurak ré széről történhető elmúlasztásával a községek ne ká rosodjanak : minden év első felében a ' járásbeli tiszt viselők pontosan öszveírván azon jobbágyi községe ket , melyeknek múlt évi számadásaik az illető fől desurak által meg nem vi'sgáltattak , arról jelentése iket a ' legközelebbi közgyűlésre adják be . Mi meg történvén , az oly számadásoknak a földesúr költsé gén leendő megvi'sgáltatása eránt a '
dik. ( IX . 5.)
Ezen számadások megvi'sgálása által leginkább értesülhet a ' földesúr a ' község jövedelmeiről és kia dásairól. Azért
Nehogy a ' jobbágy községek’ közhaszonvételei és jövedelmei egyedül a ' tehetősebb lakosok javára szolgáljanak : a földesúr szoríthatja a ' községet azok nak rendes igazgatására , és ha csak be nem bizonyít tatnék , hogy a házi gazdálkodás nagyobb hasznot hajt a ' községnek , nyilvános árverés útján haszonbér be adására. Az árverést a ' bíró és előljárók a ' földes úrnak ideje korán bejelenteni' tartoznak , hogy vagy maga a ' földesúr , vagy tisztje minden közbejöhető csalárdság vagy alattomos egyetértes megakadályozá sa végett jelenlehessen , és a ' történteket meghitele síthesse. Azon esetben , ha a ' földesúr maga szándé koznék haszonbérleni : az árverésen megyei tisztvise lőnek kell jelenlenni , és felügyelni. ( IX . 2. )
A ’ mi pedig a' község kiadásait illeti : ' minden esetben , de leginkább ha nincs, vagy oly csekélység a ' helység közjövedelme, hogy a község szükségeit az adófizetők által kell pótoltatni: a ' jegyző a' bíróval ' s helybeli előljárókkal, meghallgatván a ' községet , minden állandó , és az esztendő leforgása alatt hihe tökép előfordúlandó közköltségekről minden év ele jén jegyzéket készítsenek ; és azzal azt is , mimódon sikereltethetik legkönnyebben az érdeklett költségek
3 *
36
felosztása , 's egyszer'smind azoknak a ' község köz jövedelmei hozzájárúltávali lerovása , a ' földesúrnak mutassák be . A ' földesúrnak kötelessége azon jegyzé ket vagy évi költségtervet , megvi'sgálni; 's a ' kitéte lek valóságát megtudván , helybehagyni. Ha pedig a ' földesurak vagy tisztjeik azon vi'sgálatot a' bemuta tás napjától számított egy hónapnyi idő alatt meg nem tennék : annak haladék nélküli telyesítésére a járásbeli szolgabíró köteleztetik. A ' községeknek a ’ földesúr előre tudta nélkül adósságokat csinálni nem szabad. ( IX . 4. )
4. S. Adókivetés.
Miután a' közadó az illető helyekre kiveltetett : az eránt a ' bíró és elöljárók a' földesurat tudósítsák , hogy felügyelési jogánál fogva , az adónak jobbágyai ra való személyenkénti kivetésébe befolyhasson . Az adó beszedésébe a' földesúr soha se avatkozzék. (IX . 3. )
5. S. Gyámság .
Mihelyt a ' község’ lakosi közül a szüléknek bár melyike meghalván , árvákat hágy maga után : a ' bi ró két esküttel és a ' jegyzővel a meghóllnak vagyo nát szemmel tartják (helyesebben felnézik ) sőt ha már mind két szüle meghólt: a'vagyon bátorsá gáról is gondoskodnak ; ' s egyszersmind azon esetet nyomban mind a ' földesúrnak , mind a ' járásbeli szol gabírónak ( ki ez erant a ' megyének tudósítást tenni köteles) bejelentvén , az árva egész vagyona felől a ' földesúr közbejöttével pontos összeírást készítenek, melynek egy példánya a községnél is mindenkor meg tartatik , egy példánya pedig , melyet a kerületi szol gabiró mutat be , a' megye levéltárába is mindenkor betétetik. (1840. VII. 10.) - Természetes vagy vég intézetbeli gyámatya nem létében , a ' földesúr , meg hallgatván e' részben az előljárókat is , e' végre al kalmas tulajdonokkal bíró személyt nevez ki ; ha sen ki olyan alkalmatos ingyen nem találkoznék : az ár vák ' vagyonához arányzandó mérsékelt jutalom mel
!
lett . Egyszersmind köteleztetik a ' földesúr arra fel ügyelni , hogy az ily gyámatya ő előtte évenként számot adjon , 's mind az árvákra , mind vagyonuk ra szükséges gondviselést fordítson ; egyébaránt akár ezen czim alatt , akár az öszveírás alkalmával, va lamely taxának vagy napidíjnak nincs helye.
Minthogy ezen gondviselés al jobbágyi káptso lattal viszonyos legfőbb földesúri kötelességek közé tartozik : oly földesurak , kik ezen tisztöket nem te lyesítik , felelet terhe alá esnek. Azért, ha elmúlasz tások által az árva vagyona , főkép a szükséges fel ügyelés' hiánya miatt , akár az eredeti összeírás, akár a' gondviselés ideje alatt kárt. szenvedett : kötelesek lesznek az illető örökösöknek minden veszteségét azon esetben kipótolni , ha a ' kár a' vagyon eranti ren delkezésbe , és gondviselésbe befolyt helybeli előljá rók , vagy urasági tisztek és gyámatyák által (a' men nyire tudniillik a ' kár ezek ' vétségének lenne tulaj donítható) meg nem téríttethetnék . A ' hol pedig a kár egyedül a földesúr vétsége által történt: csak ó maga tartozik kárpótlással. Az e '. részbeni kérdés elítélése , a ' tiszti ügyész felperessége mellett , a ' me gyei törvényszékre tartozik . ( IX . 6.)
Ha valamely kissebb korú gyermekkel elmara dott özvegy anya más földesúr ' telkére akar költöz ni : bátor a ' gyermek atyai vagyona az előbbi földes úr felügyelése alá tartozik : mégis az árva ' vagyoná nak már meglévő , vagy az özvegy elmenetelekor készítendő összeírása rendszerint mindenkor közlen dő lészen az illető földesúrral, vagy tanácsal, mely nek törvényhatósága alá költözik az özvegy. (IX . 7 )
A ' gyámság alatt lévők gyámatyjoknak , a' fől desúr által belybehagyandó megegyezésök pélkül va gyonukról nem rendelkezhetnek. ( IX . 8. )
A ' gondviseletek ( curatela ) eseteiben is mind azokat meg kell tartani, melyek a ' gyámságra nézve rendelteltek. ( IX . 8. )
II . SZAKASZ .
A ' Földesúr és jobbágy közti
viszonyok különösen .
Ezendzen második szakasz a' földesúr és jobbágyközti vi szonyokat különösen adja elő . Előadja nevezetesen
I ) Azon hasznokat , melyeket a jobbágy a' fől desúr földjéből és földjén veszen . Leírja a ) a' telki állományt , ' s b ) az azon felüli haszonvételeket .
II) Azon hasznokat, melyeket a földesúr veszen a' jobbágytól. Nevezetesen a ) pénzben b ) termé kekben c ) munkában d ) örökösödésben.
III) A ' jobbágy sérelmeit, ' s azoknak' orvoslása módját.
IV ) A ? földesúr sérelmeit , ' s azoknak orvoslása módját .
V ) Az úrbéri állomány természetét . Nevezetesen annak felosztása , elcserélése , elzálogosítása , eladá sa , elhagyása eránti szabályokat.
VI) Az úrbéri rendbeszedést ; vagyis azon sza bályokat , melyek szerént kell a jobbágy és földesúr közötti viszonyokat kiigazítani, jobb rendbe hozni .
I. FEJEZET .
A' jobbá gy hasznairól . A' jobbágynak hasznai állanak
A ) A ' jobbágytelki állomány használatából.
B ) Némely más haszonvételekből.
A ) A ' jobbágytelki állomány.
1. S. Jobbágytelki állomány. Egész és rész - telek . Jobbágytelkı állománynak ( constitutivum sessio nale) neveztetik a ' jobbágynak úrbér szerént meg határozott földbeli illetősége ; vagyis a ' belső telek , melyen lakik , a' hozzátartozó szántóföldekkel és ré tekkel együtt .
A ' lehető legnagyobb állomány valamely hely ségben neveztetik egész teleknek ; ki ezt használja egész telkes jobbágynak. Az ilyenhez's ennek álló mányához hasonlítva neveztetnek aztán más kissebb illetőségű jobbágyok fél- negyeda nyolczudrésztel keseknek .
2. S. Egész telek járandósága.
Egy egész - telkes jobbágynak főldbeli járandósá ga áll :
1 - ször. A belső telekből , ( fundus intravillanus) melyre egy hóld kívántatik . ( V. 1.)
Bánátban ( Torontál , Temes és Krassó vármegyékben ) résztelkesnek is egy hold adatik , mely ezen vidéken 1600 1 ölével számittatik . ( V. )
Tótországban (Veröcze , Po’sega és Szerém vármegyék , ben ) marad az eddigi szokás . ( V. 1.)
2 - szor. A ' külső tartozmányból , ( fundus extravil lanus) melyen értetik a ' belső telekhez tartozó szán tóföld és rét . Ezeknek mennyisége külömböző he lyeken külömböző ; miként azt a következő táblázat mutatja , mely az úrbér behozatalakor készült , ' s jövendőre nézve is az 1836 - ki országgyűlés által si normértékül rendeltetett ,
40
Táblázat a ' szántóföldbeli
. . Bars ,
IIIII
.
Vármegye Szántóföld Rét
Osztály Osztály
I. II. 11. IV . V.
V. 1,I | IỊ. III . Hold ,
Kaszálló .
Abauj 22 | 24 | 26
6 6 8
Arad 26 28 30 32 8 | 10 | 12
Árva 24 26 32 40
6 6 8
Bács . 32 34 36 38 22
Baranya 22 24 | 26
8 10 12
18 20 22 24 6 6 8
Békés 34 36 38
22
Bereg 18 | 20 | 22 | 24 | 28 8 | 10 | 12
Bihar 26 28 30 32 8 10 | 11
Borsod . 26 28 30 32
8 | 10 12
Csanád 36 38
20
Csongrád 34 36 38 22
Esztergom 20 | 22 | 24
8 10
Fehér 21 24 | 26
8 | 10 | 12
Gömör 24 | 26 28 32
8 10 12
Kis Honti járás 18 20 22 6 6 8
Győr 20 22 24 6 8 10
Heves 26 28 30 32 8 10 12
Hont 18 20 22 6 6 8
Komárom 20 | 24 | 24
6 810
Liptó
18 20 24 6 6 8
Máramaros 22 24 26 30 8 10 12
Nógrád .
20 | 22 | 24 | 26
6 8 10
Nyitra 16 18 20 22 24 6 6 8
Pest . 24 26 28 30 8 | 10 | 12
Pozson 16 18 20 22 6 6 8
Sáros
20 22 24 26 6 6 8
Somogy 22 24 26
8 10 12
Sopron 16 18 20 22 6 6 8
Szabólos 28 30 32 8 10 | 12,
!
. . C
.
+ . .
Rét Osztály 1. II. III.
Kaszálló .
TUTTI
.
6 6 8
8 10 | 12 8 10 12 8 10 12 8 10 | 12
6 6 8
6 | 6 8 8 10 12 8 10 12
6 6 8
6 8 | 10
6 810
6 6 8
.
és rétbeli illetőségre nézve .
Vármegye Szántóföld
Osztály 1 . II . III . IV . V.
. H. 1 d .
Szala 18 | 20 | 22
Szathmár 26 28 30 32
Szepes 22 24 26 | 30
Tólna 22 24 | 26
Torna 26 28 30 32
Trentsin 16 | 18 | 20 | 22
Turótz 16 | 18 | 22
Ugocsa 20 22 24
Ung 20 22 24 26
Vas . 18 20 22
Veszprém 22 24 26
Zemplén 20 22 24 26
Zólyom 18 20 22 24
Pozsega , Szerém és
Veröcze 32 40
Körös.Podravai kerül. 12 14 16 18 Verbovczi kerület 16 | 18 20 22 Kolon hegyén 18 20 22 Varasd hegységen 12 14 16 Sikságon 14 16 18 Zágráb . A ' hegyi ke
rületben , Turopo lya mezején ; jelesen pedig a Zágrábi, Sz . Jánosi, Szávai, Kul pån inneni's Kulpan .
túli Járásokban . 12 14 16 A Tengermelléken's
hegyi Járásban 12 14 16 18 A hegyaljai kerület
ben . 14 16 18
A ' sikon fekvő kerü
letben . 18 22
.
24
IIIIII
8 6 6 6
20vooOool 10
10
. 24 10
6 10
5 7 9
5 7 9
7 9
-
20 /
6 8 10
42
Vármegye
Telki járandós.
Torontál , Temes , Krassó
Szántóföld Legelő
Belsőtelek Öszvesen
Rét
. 6 3
. 1
.
Egész telek . 24 134
Fél telek
12 4 2 119
Negyedtelek 6 31 1 111
Nyoltzadtelek 1 7
némely helyeken 8
Ha ezen Táblázatban előforduló "mennyiségeket számrendbe vesszük , következő eredmény jön ki :
I. Szántóföldben : 16. 18. 20 . Túrótz .
16. 18. 20. 22 .
Po’son , Sopron , Trentsin . 16. 18. 20. 22. 24. Nyitra.
18. 20. 22 . Kis Hont , Nagy Hont , Szala , Vas.
18. 20. 22. 24 . Zólyom , Bars. 18. 20. 22. 24. 28. Bereg.
18. 20 , 24.
Liptó . 20. 22. 24 .
Esztergom , Győr , Komárom , Ugocsa.
20. 22. 24. 26 . Nógrád , Mo’son , Sáros , Ung , Zemplén.
22. 24. 26 .
Abauj , Baranya , Fejér , Somogy , Tólna , Veszprém .
22. 24. 26. 30 . Szepes . 24. 26. 28. 30 . Pest.
24. 26. 28. 32 . Gömör . 24. 32. 40 .
Po’sega , Szerém és Verőcze . 26. 28. 30. 31 . Arad , Bihar , Borsod , Heves ,
Szathmár , Torna . 28. 30. 32 . Szabolcs .
32. 34. 36. 38. - Bács . .
