Tanulmányok kÖZlEmÉnyEk

M ^árKus é ^Va –M.­P ^inTér T ^iBor Kezdetben­vala…­szepeskáptalan

az­első­német­nemzetiségi­tanítóképző­intézet­

a­történelmi­Magyarország­területén

Bevezetés

az­ Eötvös­ loránd­ Tudományegyetem­ Tanító-­ és­ óvóképző­ Kara­ fennállásának­ 150.

évfordulójáról­többféle­kutatással­emlékezik­meg.­Ezek­egyike­a­német­nemzetiségi tanítóképzés­ feltérképezését­ célzó­ kutatás,­ mely­ –egyebek­ között­ –­ azt­ az­ érdekes eredményt­hozta,­hogy­a­magyarországi­német­nemzetiségi­oktatás­kezdetei­tulajdon- képpen­a­mai­szlovákia­területéhez­kötődnek,­mivel­az­első­német­nemzetiségi­tanító- képzés­ a­ mai­ szepeskáptalan­ területén­ indult­ meg­ 200­ évvel­ ezelőtt.­ a­ német–

magyar–szlovák­lakosság­számára­indított­tanítóképzés,­a­népi­tanítók­képzése­akkor a­ római­ katolikus­ egyház­ óvó­ felügyelete­ alatt­ és­ szemlélete­ mellett­ kezdődött.

Tanulmányunk­egy­tanulmánysorozat­egyik­elemeként­a­szlovákiai­intézmény­életét, indulásának­nehézségeit,­illetve­működésének­pillanatképeit­örökíti­meg.

nemzetiségi­oktatás­alatt­a­20.­század­végén­a­nemzetiségi­tanulók­számára­léte- sített­intézményes­nevelés-oktatást­értjük,­amelynek­feladata,­hogy­szervezetten­bizto- sítsa­ a­ nemzetiségi­ nyelv­ tanulását,­ a­ nemzetiségi­ történelem,­ kultúra,­ hagyomány megismerését­ a­ közösségi­ identitástudat­ megőrzése,­ ápolása,­ erősítése­ mellett.­ a sajátos­célok­és­követelmények­teljesítéséhez,­a­működés­feltételeihez­az­állam­emelt normatív­ támogatást­ nyújt­ (Báthory–Falus­ 1997,­ 558.­ p.).­ nemzetiségi­ pedagógus pedig­ az­ a­ pedagógus­ (óvónő,­ tanító,­ tanár),­ aki­ nemzetiségi­ pedagógusképzésben részesült,­nemzetiségi­végzettséggel­rendelkezik­és/vagy­nemzetiségi­hovatartozású, nemzetiség­ nyelvét­ beszélő,­ nemzetiségi­ oktatási­ programokban­ foglalkoztatott (Báthory–Falus­1997,­561.­p.).

200­ évvel­ ezelőtt­ természetesen­ egészen­ más­ volt­ a­ helyzet,­ mint­ ma.­ az­ első magyarországi­tanítóképzők­egyházi­alapításúak­voltak.­a­nemzetiségi­kérdés­szorosan összekapcsolódott­a­felekezeti­hovatartozás­kérdésével­a­kezdetektől­a­20.­századig (rácz-Fodor­ 1993,­ 129.­ p.),­ azonban­ a­ felekezet­ és­ nemzetiségi­ kapcsolat­ nyomai mind­a­mai­napig­megmaradtak­a­történelmi­Magyarország­területén­(például­az­orto- dox­románia­más­felekezetű­nemzetei­vagy­a­cseh­és­szlovák­névadás­vallási­kapcso- latai­–­bővebben­M.­Pintér­megj.­alatt).­az­állami­tanítóképzés­létrejöttét­az­1868-as népoktatási­törvény­rendelkezései­szabályozták­(rácz-Fodor­1993,­130.­p.).­a­történel- mi­Magyarország­németek­lakta­területein­a­műveltebb­és­gazdagabb­szepességi­és erdélyi­szász­városok­tanítóikat­a­középiskolát,­teológiát,­filozófiát­végzettek­közül­válo- gatták.­Kisebb­községek­tanítói­viszont­gyakran­olyanok­voltak,­akiknek­sem­képesíté-

Fó ru M Tá rsa da lom tud om án yi­s ze m le,­ XX i.­é vfo lya m ­­2 01 9/ 2,­s om orja

Tanulmányok kÖZlEmÉnyEk

sük,­sem­tudásuk­nem­volt­a­tanítói­állás­betöltésére­(Kiss­1929b,­104.­p.).­az­erdélyi evangélikusoknak­már­régi­idők­óta­fennállottak­tanítóik­képzésére­a­papnevelőkkel kapcsolatos­ „teologiai-paedagogiai­ szeminarium”-aik.­ Medgyesen­ (1586),­ nagysze­- ben­ben­ (17.­ sz.),­ segesváron­ (1552.,­ máskor­ 1823.­ van­ alapítási­ évül­ feltüntetve), 1847-ben­Brassóban­(Kiss­1929b,­106.­p.).

a­nemzetiségek­lakta­területeken­természetes­volt,­hogy­a­tanítókat­a­nemzetiségek nyelvén­képezték.­Ezt­igazolja­az­országgyűlés­sérelmi­bizottsága­1807-ben­írt­kérése:

„gondoskodjék­őfelsége­[…]­tanítóképző-intézetek­felállításáról,­melyekben­a­tanítójelöl- tek­anyanyelvükön­kívül­a­magyar­nyelvből­is­oktatást­nyerjenek”­(Kiss­1929b,­100.­p.).

1848-ban­a­nemzetiségi­követelések­között­szerepelt­a­nemzetiségek­saját­nyelvű oktatása.­az­1868-es­népoktatási­törvény­kimondta,­hogy­„Minden­növendék­anyanyel- vén­nyerje­az­oktatást,­amennyiben­ez­a­nyelv­a­községben­divatozó­nyelvek­egyike.”

(Báthory–Falus­1997,­559.­p.)

1818-banPyrker László¹szepesi­püspök­székhelyén,­szepeskáptalanon­(más­néven szepeshelyen,­szlovákul­Spišská Kapitula,­németül­Zipser Kapitel)­katolikus­tanítóképzőt alapított,­mely­tanítási­nyelvei­kezdetben­a­szlovakizált­cseh,²a­német­és­a­latin­volt,­meg- teremtve­ezzel­a­többnyelvű­oktatás­érzékletes­mintáját.­a­nyelveket­elsősorban­az­okta- tási­anyagok­(meglévő­könyvek,­írások,­melyek­„szlovák”,­latin­és­német­nyelvűek­voltak –­vö.­Šotter­2012­vagy­http://smalik.szm.com/htm/prace/spisskebiskupstvo.htm),­a­diá- kok­nyelve­(a­helyi­német­és­szlovák­lakosság),­illetve­a­katolikus­egyház­(liturgia­nyelve) határozta­meg.­Mivel­az­intézet­alapításakor­a­nyelvhasználatot­külön­rendelet­nem­sza- bályozta­(később­már­igen),­tulajdonképpen­Pyrker­megalapította­az­első­német­nyelvű képzőt.­Pár­évvel­később­Egerben­(akkor­már­egri­pátriárka­érsekként),­1828-ban­ugyanő alapította­ meg­ az­ első­ magyar­ tanítási­ nyelvű­ önálló­ tanítóképző­ intézet­ is­ (Magyar Katolikus­lexikon;­olejník­2007,­359.­p.).­nagy­szerint­(1979,­256.­p.)­Pyrker­lászló­egri érsek­1818-ban­német­tannyelvű­tanítóképző­intézetet­szervezett­szepesváralján.

Más­források­egy­évvel­későbbre­teszik­az­intézet­alapítását:­Molnár­Béla­szerint Pyrker­ lászló­ szepesi­ püspök­ 1819-ben­ létesített­ szepeskáptalanban­ önálló,­ német tanítási­ nyelvű­ tanítóképzőt­ (Molnár­ 2007,­ 29.­ p.).­ szepeskáptalanban­ 1819­ őszén

1 Pyrker­ jános­ lászló­ mint­ szepesi­ püspök­ akkori­ székhelyén,­ az­ északkelet-felvidéki szepeskáptalanban­1819-ben­már­nyitott­német­tannyelvű­tanítóképzőt­(a­szepesi­szász- ságra­ tekintettel).­ http://www.kislexikon.hu/pyrker_janos_laszlo.html.­ a­ Fejér­ megyei lángon­(ma­soponya)­német­családból­született­ciszterci­szerzetes­1818-ban­szepességi püspök­ lett,­ és­ –­ saját­ jövedelméből­ –­ tanítóképzőt­ hozott­ létre.­ https://mno.hu/migr_

1834/pyrker-janos-egri-ersek-a-mecenas-450327

2 a­19.­század­eleji­szlovák­területeken­a­szlovák­lexikai­és­grammatikai­elemeket­tartalmazó cseh­nyelvet,­illetve­az­anton­Bernolák­által,­a­nyugat-szlovák­nyelvjárásokra­épülő­Bernolák- féle­szlovák­nyelven­beszéltek.­Ez­utóbbi­akkor­csak­az­elit­nyelve­lehetett,­létrehozva­ezzel egyfajta­diglossziás­nyelvállapotot.­a­mai­szlovák­standard­nyelvváltozat­csak­1843­utáni időszak­vívmánya­–­nemcsak­a­nyelv,­hanem­annak­elterjesztése­is.­az­1828-ban­kiadott succinta­ historia­ kötet­ által­ tartalmazott,­ Páles­ által­ 1819-ben­ írt­ Planum­ instituti Praeparandorum­ad­ludi-magisteria­24.­oldalán­található­lábjegyzet­szerint­az­intézetben latin­és­„szlovák”­könyvekből­oktattak:­„Pedagogia,­idiomate­slavico­conscripta,­in­usum scholarum­Triviallium­Dioesesis­scepus”

Fó ru M Tá rs ad al om tu do m án yi­ sz em le ,­X Xi .­é vf ol ya m ­­2 01 9/ 2, ­s om or ja

megnyílt­az­első­önálló,­más­oktatási­intézményekkel­kapcsolatban­nem­álló­német tannyelvű­tanítóképző­intézet­(Kovács–grundig­de­Vazques­2011,­34.­p.).­neszt­(2014, 13.­p.)­szerint­1819-ben­szepesváralján­nyílt­meg­az­első­középfokú,­szakiskolai­jelleg- gel­bíró,­önálló­tanítóképző,­melynek­tanítási­nyelve­német­és­szlovák­volt.­az­intéz- mény­nyelvének­pontos­megállapítása­a­rendelkezésre­álló­forrásanyagok­alapján­sem egyértelmű­(mivel­látszólag­mást­állítanak­a­magyar­és­mást­a­szlovák­nyelvű­források), azonban­a­kor­szellemének­megfelelően­a­szlovák,­a­német­és­a­latin­voltak­az­oktatás nyelvei­ –­ a­ forrásanyagok­ mellett­ ezt­ támasztja­ alá­ az­ intézmény­ szellemisége­ is, hiszen­népi­tanítókat­neveltek,­akik­feladata­a­falusi­emberek­tanítása­volt,­az­pedig csak­úgy­lehetett­sikeres,­ha­azok­vernakuláris­nyelvén­tanulnak.­az­intézet­indulása után­mintegy­három­évtizeden­keresztül­viszonylagos­nyelvi­nyugalomban­taníthattak, az­első­komolyabb­nyelvi­szabályozás­1852-ben­történt,­mikor­ladislav­zábojský­sze- pességi­püspök­a­szlovákot­tette­meg­hivatalos­tanítási­nyelvként,­ugyanakkor­a­német diákoknak­megengedve­a­német­használatát.­a­következő­nyelvi­szabályozásra­1879- ben­került­sor,­Császky­györgy­érsek­a­magyart­tette­az­oktatás­hivatalos­nyelvévé.

Emellett­a­szlovák­választható­tárgy­maradt,­illetve­a­tanítási­gyakorlat­továbbra­is­szlo- vákul­folyt­(bár­a­szlovák­nyelv­oktatását­folyamatosan­csökkenő­óraszámban­tartot- ták).­ az­ oktatás­ nyelve­ a­ világháború­ után­ változott­ meg,­ az­ akkori­ Csehszlovákia szlovákia­irányításával­megbízott­teljhatalmú­miniszterének­látogatása­után­az­1919.

október­15-én­megkezdett­tanévet­már­szlovák­nyelven­folytatták.

szepeskáptalanban­nyílt­meg­1819­őszén­hazánk­első­önálló,­más­oktatási­intéz- ményekkel­kapcsolatban­nem­álló­tanítóképző­intézete.­Mivel­az­egyházmegye­lakos- ságának­nagyobb­része­német­nyelvű­volt,­a­képzés­németül­folyt.­Ezzel­új­tanítókép- zési­forma­indult­el­hazai­útján:­az­alapszintű,­általános­tanulmányokra­épülő­középfo- kú­–­középszintű­tanítóképző.­Ez­az­intézménytípus­egészen­1959-ig­a­hazai­népiskolai tanítóképzés­egyedüli­és­legfőbb­képzési­helye­(németh­1990,­15.­p.).

az­intézet­megalapításának­időpontját­tekintve­nem­minden­magyar­forrás­pontos (például­nagy­1979),­de­a­szlovák­és­latin­források,­illetve­az­intézmény­megnyitásának emlékére­készített­emléktábla­(lásd­alább)­is­1819.­november­2-át­tekinti­az­intézmény hivatalos­megnyitásának,­az­oktatás­pedig­1819.­november­19-én­indult­meg­(vö.­pl.

olejník­2007,­358.­p.).

a­nagy­műveltségű­püspök­jelentős­pénzadománnyal­vetette­meg­az­anyagi­alapot, melyet­az­egyházmegye­papsága­jelentős­összeggel­kiegészített.­az­intézmény­az­ősi árpád-kori­székesegyház­szomszédságában­kapott­épületet.­az­egyházmegye,­azaz­a szepesség­lakosságának­legnagyobb­része­a­német­nyelvet­beszélte,­ezért­a­képzés­itt németül­folyt­(hiszen­zömmel­német­anyanyelvű­falvak­iskolái­számára­képezték­itt­a tanítókat).­az­oktatott­tantárgyak:³ hittan­a­bibliai­történetekkel,­olvasás,­helyesírás,

3 a­megnyitás­utáni­első­időszakban­az­alábbi­könyvekből­oktattak­(szlovák,­latin­és­német kötetek):­Ewangelia­a­epistole­na­neďele­s­swaki,­Priwod­k­biblickey­Historii,­st.­a­n.­zákona, Katechizmus­ s­ otázkami,­ Pedagogia­ slowenska,­ arithmetica­ germanico­ et­ slavonico idiomate,­abecedarka­pre­Školi­slowenske,­Školske­regule,­nabožne­Katolicke­Pesničky­a Tagemstwach­ Wiri,­ Kratke­ učeni­ pro­ obecnu­ Mladež,­ Čitanka­ a­ nebo­ Kniha­ k­ Čitani, Peknopisebnosť.­a­kötetek­elsősorban­az­erkölcsös­és­vallásos­nevelést­szorgalmazták.

Fó ru M Tá rsa da lom tud om án yi­s ze m le,­ XX i.­é vfo lya m ­­2 01 9/ 2,­s om orja

szépírás,­számtan,­pedagógia,­oktatásmódszertan,­liturgia,­egyházi­latin­nyelv,­egyházi énekek,­orgonálás.­november­elején­kezdődött­a­tanév,­és­augusztus­végén­zárult.­a tanév­két­félévből­állt,­mindegyik­végén­vizsgával,­az­egyes­tantárgyakat­„kitűnő”,­„első rendű”­és­„másod­rendű”­osztályzatokkal­értékelték­(Mészáros­1984,­277.­p.).

Forrás:­Šotter­2012

Maga­Pyrker­is­úgy­emlékezik­önéletírásában,­hogy­1819.­november­elején­indult­az első­kurzus.­a­püspöki­szeminárium­földszintjén­egy­használaton­kívül­álló­termet­egy fal­felhúzásával­két­tágas­szobára­osztottak:­az­egyikbe­hat­ágy­került,­ez­lett­a­háló- szoba,­kezdetben­ennyi­tanulója­volt­az­intézetnek.­a­másik­helyiség­lett­a­tanulószoba, ide­asztalok,­székek­és­egy­szekrény­került­a­könyvek­és­kották­számára­(Pyrker­1966, 90.­p.).­a­bentlakásos­alapon­működő­intézet­diákjai­az­intézet­konyháján­ebédeltek.

az­intézet­alapszabályban­rögzítette,­hogy­a­tanulással­összefüggő­összes­költséget­az

Fó ru M Tá rs ad al om tu do m án yi­ sz em le ,­X Xi .­é vf ol ya m ­­2 01 9/ 2, ­s om or ja

intézmény­állja,­így­lehetőséget­biztosítva­a­szegényebb­tanulóknak­is.­a­kollégium­és a­menza­az­1847/48-as­tanévben­megszűnt,­később­egy­ideg­újra­működött,­mialatt­a diákok­létszáma­is­emelkedett.­a­tanítóképző­(Praeparandorum)­első­igazgatója­juraj Páleš­ (1753–1833)­ volt,­ aki­ az­ intézetben­ töltött­ munkássága­ (1819–1824)­ egyik lépéseként­1820-ban­megírta­az­első­szlovák­nyelvű­pedagógiai­tankönyvet­(saját­latin írásának­ szlovák­ fordítása:­ Paedagogia­ slowenska­ pre­ Triwialske­ skoli­ Biskupstva spisskeho,­spisana­skrz­g.­P.­MDCCCXX.­W­lewoci,­witlacena­u­jana­Werthmüllera;­48 oldal)­és­a­kántoroknak­szóló­oktató­könyvecskét­(ludimagister­in­ritibus­et­caerimoniis per­ annum­ occurebtibus­ instructus.­ opusculum­ in­ usum­ scholae­ Praeparandorum Diocesis­scepusiensisi­conscriptum­MDCCCXX,­leutschoviae,­Typis­jonnis­Wertmüller r.­priv.­Typogr.,­8º,­88­oldal).­érdekesség,­hogy­1828-ban,­kevesebb­mint­tíz­év­műkö- dés­után­zábojský­megírta­az­intézet­első­történelmi­visszaemlékezését­(succincta­his- toria­ instituti­ Praeparandorum­ ad­ Magisteria­ scholarum­ ruralium­ almae­ Dioecesis scepusiensis).

az­intézetben­1819­novemberében­kezdődött­el­az­oktatás­és­kisebb­szakaszokkal 1949-ig­tartott­(az­utolsó­tanév­az­1948/1949-es­volt),­amikor­az­állam­1949.­augusz- tus­31-én­különféle­incidensek­után­(például­betörés­a­tanári­szobákba,­érettségik­sza- botálása)­betiltotta­a­tanítóképző­intézet­működését.­a­megszűnő­tanítóképző­diákjai a­közeli­lőcsén­tanultak­tovább,­az­oktatóknak­az­állam­azonban­nem­kínált­fel­másik állást­(vö.­olejník­2007).­a­tanítóképző­épületét­a­katonaság,­majd­pedig­a­rendőrség foglalta­le­és­használta.­Tanítási­célokra­csak­1990­után­kezdték­el­újra­használni,­ján Vojtaššák­püspök­papi­szemináriuma­számára.­az­épület­jelenleg­a­szepességi­püspök- ség­birtokában­van,­ahol­–­egyebek­mellett­–­teológiaoktatás­is­folyik.

a­képzés­hossza­az­indulástól­számítva­folyamatosan­(ha­nem­is­töretlenül)­növe- kedett:­1819–1871­között­a­képzés­2­éves­volt,­1871–1883­között­3­éves,­1883–

1940­között­pedig­4­éves.­az­1940–1945­közötti­időszakban­a­képzés­5­évre­nőtt (miközben­a­tanított­tárgyak­száma­is­növekedett).­a­második­világháború­után­a­kép- zés­ismét­4­éves­lett,­míg­a­kommunista­rezsim­1949-ben­bezáratta­(gunčaga–lang 2017,­201–202.­p.).­az­intézet­célja­fennállása­folyamán­mindvégig­falusi­tanítók­kép- zése­volt­(gunčaga­2014,­411.­p.),­mindezt­a­mai­szlovákia­olyan­területén,­ahol­a­gaz- daság­és­jog­volt­a­legfontosabb.­1819-ben,­fennállása­első­évében­csak­6­tanulója volt,­működésének­utolsó­szakaszában­(utolsó­húsz­év)­674­művelt­pedagógust­bocsá- tott­ki­(akimjak­2013,­11.­p.).­a­diákok­kezdetben­a­katolikus­egyház­által­jónak­látott tárgyakat­tanultak­(keresztény­vallás­vagy­katekizmus,­módszertan,­helyesírás­és­szép- írás,­aritmetika,­bibliai­történetek­az­ó-­és­Újtestamentumból,­ének,­zene­és­liturgia;­vö.

gunčaga­2014,­416.­p.),­ám­később­a­világi­(elsősorban­történelmi,­nyelvi,­módszerta- ni)­tárgyak,­valamint­a­testmozgás,­torna­oktatása­is­erősödött.­az­1819–1851­közötti időszakban­ a­ hivatalos­ nyelv­ a­ latin­ volt,­ dacára­ annak,­ hogy­ a­ történelmi Magyarországon­1848-ig­volt­csak­hivatalos.­Később­–­ahogy­azt­feljebb­említettük­–

ladislav­zábojský­püspök­(1793–1870)­–­szlovák­és­német­nyelv­–,­illetve­1879-ben Császka­györgy­püspök­(1826–1904)­–­magyar­nyelv­–­szabályozta­a­nyelvhasznála- tot,­amely­az­első­Csehszlovák­Köztársaság­megalakulásával­az­1919/1920-as­tanév- től­végül­a­szlovák­nyelvben­véglegesedett­(vö.­gunčaga­2014,­417,­423;­olejník­2007) Kiss­szerint­(1929a,­32.­p.)­Pyrker­jános­lászló­mint­szepesi­püspök­1819-ben­a káptalanja­és­lelkészkedő­papsága­támogatásával­(2000­arany)­szepeshelyen­iskolát

Fó ru M Tá rsa da lom tud om án yi­s ze m le,­ XX i.­é vfo lya m ­­2 01 9/ 2,­s om orja

alapított­a­tanítói­pályára­készülők­oktatására­és­nevelésére.­a­férfi-tanítóképezdében a­tanfolyam­2­évig­tartott,­és

–­1820/21-ben­7, –­1821/22-ben­8, –­1822/23-ban­5, –­1823/24-ben­4, –­1824/25-ben­4, –­1825/26-ban­4, –­1826/27-ben­6, –­1827/28-ban­11, –­1828/29-ben­9­és

–­1840-ig­összesen­128­tanító­kapott­tanítóképesítő­bizonyítványt­(Kiss­1929a,­34.­p.).

–­1856-ban­16­tanulója­volt⁴(Kiss­1929b,­116.­p.).

Mészáros­istván­és­szerzőtársai­szerint­(Mészáros–németh–Pukánszky­2004,­300.

p.)­Pyrker­lászló­szepességi­érsek­1819-ben­alapított­szepeskáptalanon­német­tan­- nyelvű­tanítóképző­intézetet.­a­falusi­iskolákban­tapasztalt­hiányosságok­ösztönözték arra,­hogy­intézetet­létesítsen.­a­jelölteket­gimnáziumi­végzettséggel­vették­fel­(illetve a­latin­tudás­is­számított),­a­tanulmányok­két­évig­tartottak,­az­elemi­iskolai­tantárgya- kat­dolgozták­fel,­tanítás-­és­neveléstant­tanultak,­valamint­alapos­zenei­képzésben részesültek.

Kezdetben­ az­ elméleti­ tárgyak­ mellett­ a­ ii.­ évfolyam­ növendékei­ hetenként­ egy napot­töltöttek­tanítással­és­megfigyeléssel­a­minta-iskolában­(Kiss­1929b,­102.­p.).­az oktatás­alapjai­a­tanítóképzőkben­a­népiskolai­tankönyvek­voltak.­a­növendékek­ezen, a­minisztérium­által­előírt­tankönyvek­anyagát­és­annak­népiskolai­feldolgozási­módját tanulták­meg­(Kiss­1929b,­108.­p.).

az­intézet­tantervei­kezdetben­a­népművelés­és­a­korszaknak­megfelelő­általános ismeretek­átadására­épült­(az­oktatás­hétfőtől­szerdáig,­majd­péntek–szombaton­reg- gel­8­órától­délután­17­óráig­tartott,­a­csütörtök­és­a­vasárnap­szabad­volt).­az­általunk megismert­dokumentumok­alapján­(olejník­2007)­a­képzés­az­alábbi­tárgyak­tanításá- ra­összpontosított.­az­1847–1854-ig­terjedő­időszak­tanterve­az­alábbi­volt:

4 az­1850-es­években­újraszervezték­az­intézet­melletti­kollégiumot,­amely­hatására­megnö- vekedhetett­a­hallgatói­létszám­(olejník­2007,­361–362).

Fó ru M Tá rs ad al om tu do m án yi­ sz em le ,­X Xi .­é vf ol ya m ­­2 01 9/ 2, ­s om or ja

Forrás:­olejník­2007,­383.­p.

1864–1868-ig­a­tanítóképzők­tanterve­nagyjából­egységesen­így­nézett­ki:­hittan­mind- két­évfolyamban­(összesen­heti­4­óra),­nevelés-­és­oktatástan­(összesen­heti­5­óra), olvasókönyv­kezelése­(összesen­heti­4­óra),­reáliák­(természetrajz,­földrajz,­összesen heti­4­óra),­magyar-,­tót-­és­német­nyelvtanítás­módszere­(egyenként­heti­4,­összesen 12­óra),­számtan­mindkét­évfolyamban­(összesen­heti­4­óra),­szépírás­(heti­2­óra),­rajz (heti­2­óra),­gazdaságtan­(heti­1­óra),­orgonálás­(heti­6­óra),­éneklés­(heti­2­óra)­és tanítási­gyakorlat­(heti­4­óra).­Összesen­heti­50­óra­(vö.­Kiss­1929b,­109.­p.).

1868-tól­fokozatosan­emelték­a­művészeti­képzés­óráit­(zene,­zenei­kör­létesítése), erősödött­a­kántori­képzés,­illetve­bevezették­a­szlovák­nyelvtan­oktatását.­a­következő nagy­tantervi­változás­1905-ben­volt,­mikor­erősítették­a­vallási­tárgyak­oktatását:­pél- dául­a­kántori­hivatást­erősítendő­hangszeroktatást­és­éneket­(1906-tól­a­végzett­hall- gatók­a­tanítói­mellett­kántori­oklevelet­is­kaptak),­a­3.­és­4.­évfolyam­hallgatóinak­a vasárnapi­misén­kántori­gyakorlatként­orgonáltak.­Később­az­önképzőkörök­bevezeté- sével­gyakorolták­a­vers-­és­prózamondást,­tulajdonképpen­a­nyilvános­fellépések­elő- készítéseként­(olejník­2007,­364–365.­p.).­a­folyamatos­fejlődésnek,­a­tantervek­folya- matos­bővülésének­az­első­világháború­vetett­véget.

az­1883–1905-ös­tanévben­a­tanított­tárgyak­és­óraszámaik­is­módosultak:­a­már négy­évfolyamos­képzőben­az­alábbi­tárgyakat­tanították:­hit-­és­erkölcstan,­pedagógia, testnevelés­és­egészségtan,­pszichológia,­didaktika,­pedagógia-­és­iskolatörténelem, iskolai­ gyakorlat,­ magyar­ nyelv­ és­ irodalom,­ német­ nyelv,­ szlovák­ nyelv,­ történelem, földrajz,­ matematika,­ természetrajz,­ fizika,­ gazdaságtan,­ ének-zene,­ rajz,­ szépírás, torna.

a­ 20.­ század­ eleji­ tantárgyak­ immáron­ több­ témakörben,­ tantárgycsoportban mozogtak,­amelyeket­az­alábbiakban­lehet­meghatározni:­vallás,­nyelvek­(anyanyelv, idegen­nyelvek),­pedagógia-didaktika­(tanítás­módszertana,­pedagógiatörténet­–­elmé- let­és­gyakorlat),­ének-rajz-hangszerismeret­(éneklés­és­elmélete,­hangszeres­gyakor- latok­ hegedűn,­ gitáron­ és­ orgonán),­ természettudományok­ (földrajz,­ természetrajz,

I. évfolyam II. évfolyam

hittan természetismeret tanításának módszertana

liturgika mezőgazdaság tanításának módszertana

bibliai és egyházi történelem kézi munka tanításának módszertana általános módszertan hármasszabály tanításának módszertana írás tanításának módszertana törtek tanításának módszertana szótagolás tanításának módszertana neveléstan

helyesírás tanításának módszertana földrajz szépírás tanításának módszertana elsősegély számtan tanításának módszertana nyelvtan

földrajz tanításának módszertana írásbeli fogalmazás

természetismeret számtan

gazdaságtan kézi munka gyakorlat

orgonagyakorlatok népdaléneklés egyházi énekek gregorián énekek

harmóniák

Tá rsa da lom tud om án yi­s ze m le,­ XX i.­é vfo lya m ­­2 01 9/ 2,­s om orja Fó ru M

matematika,­fizika,­kémia),­gazdálkodáshoz­szükséges­tudások­(mezőgazdaság,­mér- tan,­egészségtan).

az­1919/1920-as­tanévtől­a­fiúiskola­koedukált­intézménnyé­vált­–­az­oktatásba beengedték­a­lány­diákokat­is.­a­szabad­szellem­áramlásaként­1929-ben­(az­intézet 100­éves­fennállásának­ünnepléseként)­a­diákok­még­cserkészegyesület­létrehozásán is­munkálkodtak,­amit­végül­egy­másik­intézményben­hoztak­létre.

az­1940-től­induló­utolsó­évek­oktatása­a­tantárgyak­tekintetében­nem­hozott­sok újdonságot,­viszont­a­tárgyak­heti­óraszámában­tapasztalható­az­intézet­korai­korszaká- ban­még­jelentős­arányban­jelen­lévő­vallási-erkölcsi­tárgyaktól­a­gyakorlatias­tárgyak­felé történő­elmozdulás.­Ezt­mutatja­az­1940-től­érvényben­lévő­tantervi­táblázat­is:

Forrás:­olejník­2007,­388.­p.

az­intézmény­utolsó­évfolyama­az­1948/1949-es­tanévben­indult­el.­az­oktatás­állami rendelet­általi­hirtelen­megszakítása­nemcsak­az­intézményben­akkor­oktató­és­tanuló személyek­életére,­hanem­a­környék,­a­környező­falvak­szellemi­és­morális­rendjére­is hatással­volt.

Befejezés­helyett

az­intézet­csaknem­130­éves­fennállása­alatt­1777­tanítót­nevelt­ki.­jelentősége­nem is­ a­ benne­ oktatott­ diákok,­ képzett­ tanítók­ miatt­ fontos,­ hanem­ mert­ a­ történelmi Magyarország­első­tanítóképző­intézménye­volt,­illetve­egyházi­intézményként­egy­időre képes­volt­az­államtól­is­függetlenednie.­népi­tanítókat­képzett­(vö.­gunčaga­2014, 411.­p.),­akik­a­népnemzeti­tudás­mellett­egyházi­oktatásban­is­részesültek­–­ezzel­hir-

Tantárgy 1. évfolyam II. évfolyam III. évf. IV. évfolyam V. évfolyam Heti óraszám

hittan 2 2 2 2 2 10

szlovák nyelv 5 4 3 3 3 18

történelem - 2 2 2 2 8

földrajz - 2 2 2 2 8

pedagógia - 2 2 2 5 11

tanítói gyakorlat és

módszertan - - 3 5 6 14

viselkedéstan - - - - 1 1

német nyelv 3 3 3 2 - 11

matematika 4 3 2 2 - 11

természetrajz - 2 2 2 2 8

kémia 3 - - - - 3

fizika - 2 2 2 - 6

nemzetgazdaság - - - - 2 2

mezőgazdaság - - - 2 2 4

ének és zenei nevelés 2 2 2 1 I 8

hegedűjáték 2 1 1 1 1 6

zongorajáték 1 1 1 - - 3

orgonajáték - - - 1 I 2

rajz és írás 4 2 2 1 - 9

kézi munka 4 2 - - - 6

testnevelés 2 2 3 2 2 11

Fó ru M Tá rs ad al om tu do m án yi­ sz em le ,­X Xi .­é vf ol ya m ­­2 01 9/ 2, ­s om or ja

detve­és­terjesztve­nemcsak­a­tudást,­hanem­a­vallást­is.­ugyan­katolikus­intézmény volt,­de­falai­között­nem­csak­katolikusok­tanulhattak­(például­evangélikus­hitűek).­az oktatott­tárgyak­fókusza­időről­időre­változott­(kezdve­az­írás-olvasás­tanításának­mód- szertanával,­énektanítással,­zeneoktatással,­folytatva­a­gyakorlati­pedagógiai­ismere- tek­elsajátíttatásával­egészen­a­klasszikus­–­elsősorban­a­latin­és­görög­–­és­modern nyelvek­–­szlovák­és­német­–­tanításával),­de­az­oktatás­szellemisége­mindvégig­meg- maradt­–­olyan­tanítók­képzése,­akik­a­legkisebb­falvakban­is­képesek­a­művelt­tudás és­erényes­élet­tanítására.­s­tették,­tehették­mindezt­a­közösség­saját­nyelvén.

irodalom

akimjak,­amantius­2013.­Príprava­učiteľov­pre­primárne­vzdelávanie­na­Pedagogickom­inštitúte juraja­Páleša­v­minulosti­a­dnes.­in­Chanasová,­zuzana–rončáková,­Terézia­Vý hova a vzdelávanie ako nástroj (de)formovania hodnotového systému spoločnosti II.

Zborník z konferencie, Trnava, Levoča, 2012.­ružomberok,­VErBuM­–­vydavateľstvo Báthory­zoltán–Falus­iván­1997.­Pedagógiai lexikon.­ii.­kötet.­Budapest,­Keraban­Könyvkiadó.Ku.

gunčaga­ján­2014.­Teachers Institute in Spisska Kapitula. The frst Teachers Institute in the area of Slovakia.­in­History­of­Education­&­Children’s­literature,­iX,­1­(2014),­409–429.­p.

https://www.researchgate.net/publication/297967674_Teachers_institute_in_spiss ka_Kapitula_The_frst_Teachers_institute_in_the_area_of_slovakia

gunčaga,­ján–lang,­ladislav­2017.­lehrerbildungsanstalten­in­zipser­Kapitel­und­Eger­–­ihre Bedeutung­ für­ lehramtsstudium­ und­ schulmathematik.­Kultúrne dejiny / Cultural History,­Volume­8,­issue­2,­200–212.­p.­https://www.researchgate.net/profile/jan_

guncaga/publication/322054571_Teacher’s_institutes_in_spisska_kapitula_and_e ger_and_their_importance_for_mathematics_and_primary_education_teaching/link s/5b0c3a224585157f871ca93b/Teachers-institutes-in-spisska-kapitula-and-eger- and-their-importance-for-mathematics-and-primary-education-teaching.pdf

Kiss­józsef­1929a.­a­magyar­tanítóképzés­statisztikai­adatai.­Magyar Tanítóképző,­42.­évf.­1.­sz.

22–35.­p.

Kiss­józsef­1929b.­a­magyar­tanítóképzés­statisztikai­adatai.­Magyar Tanítóképző,­42.­évf.­2.­sz.

100–120.­p.

Kiss­ józsef­ 1933.­A magyar tanítóképzés reformgondolatai.­ Különnyomat­ a­ „Magyar Tanítóképző”­1933.­évi­1–2.­és­4.­számából.­Budapest.

Kovács­Krisztina–grundig­de­Vazques,­Katja­2011.­a­magyar­és­a­német­népiskolák­és­a­népta- nítói­ szaktudás­ fejlődése­ a­ történelem­ sorában.­Training and Practice,­ Volume­ 9.

issue­ 1–2.­ 31–46.­ p.­ http://epa.oszk.hu/02600/02641/00002/pdf/EPa02641_

kepzes_es_gyakorlat_2011_01-02_031-046.pdf

Magyar­katolikus­lexikon.­http://lexikon.katolikus.hu/K/katolikus%20tanító-%20és%20tanítónő- képző%20intézetek.html

Mészáros­ istván­ 1984.­Népoktatásunk szervezeti-tartalmi átalakulása 1777–1830 között.

Budapest,­Tankönyvkiadó.­/Pedagógiai­közlemények,­26./

Mészáros­istván–németh­andrás–Pukánszky­Béla­2004.­Neveléstörténet. Bevezetés a pedagó- gia és az iskoláztatás történetébe.­Budapest,­osiris­Kiadó.

Molnár­Béla­(2007.­A középfokú tanítóképzés története 1945-től felsőfokúvá válásáig.­Budapest.

Doktori­disszertáció,­ElTE­PPK.­http://ppkteszt.elte.hu/file/Molnar_Bela_dissz.pdf

Fó ru M Tá rsa da lom tud om án yi­s ze m le,­ XX i.­é vfo lya m ­­2 01 9/ 2,­s om orja

M.­Pintér­Tibor­(megj.­alatt)­gondolatok­az­identitás­nyelvi­megnyilvánulásairól­kisebbségi­kör- nyezetben.­in­Papp­ágnes­Klára­(szerk.):­Kulturális, narratív, nyelvi identitás.­Bu­da­- pest,­KrE.

németh­ andrás­ 1990.­A magyar tanítóképzés története (1775-1975).­ zsámbék.­ /Főiskolai Füzetek­zsámbék,­11./

neszt­judit­2014.­A középfokú elemi iskolai tanítóképzők intézményrendszerének kiépülése és változásai 1828-tól 1945-ig.­ Debrecen,­ Doktori­ (Ph.D.)­ értekezés,­ Humán Tudományok­Doktori­iskola,­Debreceni­Egyetem.­https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitst- ream/handle/2437/213836/neszt_judit_Ertekezes.pdf?sequence=1&isallowed=y olejnik,­ Vladimír­ 2007.­ učiteľský­ ústav­ v­ spišskej­ Kapitule.­ in­ lukáč,­ Eduard–Michalička,

Vladimír­a­kol.:­História najstarších učiteľských ústavov na Slovensku (1819–1945).

Prešov,­Filozofická­fakulta­Prešovskej­univerzity,­357–390.­p.

Pyrker,­ johann­ ladislaus­ 1966.­Mein Leben 1772-1847.­ Hgg.­ von­ aladar­ Paul­ Czigler.­ Wien, Kommissionsverlag­der­Österreichischen­akademie­der­Wissenschaften.

rácz-Fodor­sándor­1993.­a­nemzetiségi­tanítóképzés­története­(1870–1970).­in­EJTKF Tudomá - nyos Közlemények 7.Baja,­129–141.­p.

Šotter,­Vladimír­2012.­Počiatky­vzniku­učiteľského­ústavu­v­spišskej­Kapitule.­http://www.teraz.

sk/zo-skol/pociatky-vzniku-ucitelskeho-ustavu/18386-clanok.html

Dejiny­spišského­biskupstva.­http://smalik.szm.com/htm/prace/spisskebiskupstvo.htm

Fó ru M Tá rs ad al om tu do m án yi­ sz em le ,­X Xi .­é vf ol ya m ­­2 01 9/ 2, ­s om or ja