K Ö Z E T D E N U D A C I Ó S , K A R S Z T G E N E T I K A I ÉS K R O N O L Ó G I A I K É R D É S E K A B Ü K K B E N
DR. TÓTH GÉZA B e v e z e t ő
A hazai s z a k i r o d a l o m b a n kevés kísérlet t ö r t é n t a különböző m a g a s s á g ú mészkőfelszínek és azok k a r s z t j e l e n s é g e i n e k abszolút és viszonylagos k o r á n a k , kialakulási s o r r e n d j é n e k m e g h a t á r o z á s á r a . A barlangok k o r m e g h a t á r o z á s á n a k elméleti és gyakorlati m ó d s z e r t a n i kérdéseivel foglalkozott és korszerű összeg- zést adott Kordos L. (1976). A közölt m ó d s z e r e k többsége abszolút k o r m e g h a t á - rozást tesz lehetővé a b a r l a n g o k b a n t a l á l h a t ó üledékek, v a g y k é p z ő d m é n y e k alapján. E módszerek az ü r e g e k minimális k o r á t a d j á k meg. Ebből az f a k a d , hogy a fosszilis karsztos ü r e g e i n k egy része jóval r é g e b b e n képződött, m i n t a b e j á r a t i szakaszában t a l á l h a t ó legidősebb őslénytani leletek. Á tanulmány általánosságban fiatal képződményeknek tünteti fel a barlangokat, bár utal a felszínfejlődési, ősföldrajzi kép alapján feltételezhetően jóval idősebb bar- langok, illetve fosszilis üreg maradvány ok lehetőségére. K a r s z t o s hegységeink k o r á b b i geomorfológiai értékelései, e s e t e n k é n t kevéssé indokolt fejlődési sza- kaszai n e m a d t a k t á m p o n t o t a k a r s z t j e l e n s é g e k abszolút és viszonylagos k o r - meghatározásához. U g y a n a k k o r a szpeleokronológia eddigi a d a t a i sem t u d t á k m e g n y u g t a t ó a n a l á t á m a s z t a n i a felszínfejlődés pliocén-pleisztocén szakaszát.
A b a r l a n g o k b a n talált pleisztocén ő s m a r a d v á n y o k , v a l a m i n t Pinczés Z.
k o r á b b i (1968) következtetései a hegység pliocén végéig t a r t ó fedettségéről összehangzóan a pleisztocénba sorolták a hegység l e g m a g a s a b b a n nyíló f o r r á s - b a r l a n g m a r a d v á n y a i t is.
Leél-Össy S. (1954) Láng S. (1954, 1964) a hegység l e g m a g a s a b b a n f e k v ő b a r l a n g j a i t bizonyítékok felsorolása n é l k ü l a pliocén végén k i a l a k u l t k a r s z t - jelenségnek t e k i n t e t t e .
A k a r s z t j e l e n s é g e k k o r á n a k ismerete igen döntő l e n n e a karsztos hegységek felszínfejlődési k é r d é s e i n e k tisztázásához. J e l e n t a n u l m á n y b a n a mészkő és más kőzetek megközelítő lepusztulási üteméből teszünk kísérletet a Bükkben hatá- rozottan elkülönülő lepusztulási szintek k o r á n a k és k a r s z t j e l e n s é g e i n e k m e g - h a t á r o z á s á r a . A hegység lepusztulási szintjei az egykori f o r r á s b a r l a n g o k k é p - ződési i d e j é r e a d n a k következtetési lehetőségeket. Az eddigi geomorfológiai m u n k á k legtöbbször, k l i m a t i k u s alapon é r t é k e l t e k , de a m e g h a t á r o z o t t felszínt adott k o r ú n a k t e k i n t e t t é k , holott m i n d e n felszín a jelenig f e j l ő d i k . A s t a t i k u s geomorfológiai k é p h e l y é b e k l i m a t i k u s a l a p o k o n d i n a m i k u s , a f e j l ő d é s t a jelenig értékelő, a f e j l ő d é s t reális idővel számoló geomorfológiai szemlélet kell, hogy lépjen. E törekvéssel a hegység elegyengetett felszínei alapján igyekszünk korban differenciálni a karsztjelenségeket. A hegység különböző k o r ú lepusz-
433* 373
tulási s z i n t j e i t Hevesi A. (1978) tagadta, m í g Schréter Z. (1954), Leél-össy S.
(1954), Láng S. (1953, 1954, 1964), Frisnyák S. (1958, 1970), Pinczés Z. (1955, 1956, 1968, 1970, 1971, 1976, 1980), Pécsi M. (1960, 1963, 1967), Tóth G. (1975, 1976, 1979) felismerte, c s u p á n k i a l a k u l á s u k b a n és k o r u k b a n t é r t e k el a véle- mények.
A 950 m - e si a 870—850 m-es, a 700—650 m-es alapvető lepusztulási fel- színek, valamint a hegységperem keskenyebb elegyengetett síkjai "denudációsan képződtek. E szintekre az e g y k o r i karszterózióbázisokra f o r r á s b a r l a n g o k f a k a d - tak, emellett víznyelők k é p z ő d t e k e szintek k i a l a k u l á s á v a l ugyancsak szingene- tikusan. Amennyiben meghatározzuk az elegyengetett felszínek korát, ezzel a karsztjelenségek kialakulására is támpontot kapunk. Ha a felszínfejlődést kőzetlepusztulási idővel s z á m o l j u k , geomorfológiai alapon szükségszerűen jóval szélesebb időskálát k a p u n k a k a r s z t j e l e n s é g e k k o r á r a , különösen ott, ahol 700—800 m - e s szintkülönbség v a n egy h e g y s é g e n belül a f o r r á s b a r l a n g o k között.
E szintkülönbségek — k i v é v e a peremi kiemelkedést — n e m t e k t o n i k u s moz- gásokkal, h a n e m a h e g y s é g egészének emelkedése k ö v e t k e z t é b e n k i a l a k u l ó denudációs felszínekkel é r t e l m e z h e t ő k . A t ö b b száz m é t e r kőzet lepusztulása jelentős időt igényel, ez p e d i g a k a r s z t j e l e n s é g e k k o r á t erősen d i f f e r e n c i á l j a . Ismerve a hegység k ü l ö n b ö z ő szintű recens b a r l a n g j a i t , természetesen n e m állít- ható fel egyszerű összefüggés a magasság és k o r között.
A h e g y s é g pliocén v é g é i g f e d e t t n e k nyilvánítása a karsztosodás kezdetét a pleisztocén elejétől f e l t é t e l e z h e t t e . Ú j a b b a n Pinczés Z. (1976, 1980) a karszto-
sodás kezdetét a Bükk felső és középső szintjének exhumálódó tönkfelszínén a pliocénra tette.
A B ü k k l e g ú j a b b geomorfológiai k u t a t á s i e r e d m é n y e i a d n a k lehetőséget, hogy m e g k í s é r e l j ü k a k a r s z t j e l e n s é g e k felszínfejlődéshez kötött k o r m e g h a t á - rozását a hegység területén.
Karsztos hegységeink lepusztulási felszíneinek időbeli megközelítése köny- nyebbnek ígérkezik, mint a nem karsztosodé kőzetekből álló térszínek denudá- ciós folyamatainak kronologizálása.
Egy k a r s z t o s t e r ü l e t e n azonos i d ő b e n számolnunk kell karsztkorróziós lepusztulással és vele e g y i d ő b e n k o m p l e x kőzetdenudációs lepusztulással. Ez utóbbin a kőzet általános ( n e m mészkőhöz kötött) denudációs lepusztulási f o l y a - matait é r t j ü k . A k a r s z t k o r r ó z i ó esetében elsősorban az éghajlatnak v a n döntő szerepe, m í g a karsztos t é r s z í n e k általános denudációs f o l y a m a t a i n á l az é g h a j l a t mellett a lejtőszög a l e g j e l e n t ő s e b b tényező. É r t é k e l n ü n k kell a karsztos h e g y - ség lapos felszínein és a mélyben végbemenő oldódási folyamatokból megha- tározható kőzetlepusztulást, v a l a m i n t a meredek térszínek lejtőhátrálásából, pedimentációs f o l y a m a t o k b ó l , völgyképződésből származó kőzet veszteséget. A mészkőhegységekben f e l l e h e t ő egykori lepusztulási szinteket jelző karsztjelen- ségek segítséget nyújtanak a lepusztulási felszínek korábbi magasságának és korának meghatározásában. A k a r s z t j e l e n s é g e k megközelítő kialakulási ideje, pusztulása, azok e g y m á s u t á n következő nemzedékei az i d ő m e g h a t á r o z á s b a n szintén s e g í t s é g ü n k r e l e h e t n e k .
Külön k e l l figyelembe v e n n ü n k geomorfológiai elemzéseinknél:
1. karsztkorróziós f o l y a m a t o k k a l a mészkőfelszín areális lepusztulását;
2. karsztkorróziós f o l y a m a t o k k a l a felszín intenzívebb lokális lepusztulását;
(pl. dolinaképződés)
3. a pedimentációs f o l y a m a t o k a t , lejtőhátrálást a m é s z k ö v ö n ; .434
4. völgyképződést (epigenetikus völgyek, vízfolyásos mészkővölgyek);
5. karsztos és n e m karsztos felszínek a.reális kőzetdenudációs különbségét;
E szempontok a l a p j á n a d a t o k a t k a p h a t u n k a lepusztulás ütemére, t o v á b b á mészkőhegységeink lepusztulási felszíneinek és r é s z f o r m á i n a k lehetséges kialakulási idejére.
1. A m é s z k ő f e l s z í n e k lepusztulási ü t e m e
A mészkőhegységek felszínfejlődése s z e m p o n t j á b ó l egyik alapvető k é r d é s a mészkő általános lepusztulási ütemét meghatározni egy közel sík felszínen (karsztplató) tönkfelszínen, m a j d meredek mészkőlejtőkön.
Másik alapvető kérdés, hogy a helyileg intenzívebb karsztkorrózióval pusz- tuló dolinák fejlődése m i l y e n ü t e m ű és ebből k o r u k r a , h o g y a n k ö v e t k e z t e t h e - t ü n k . E k é r d é s e k r e megközelítő pontossággal felelni t u d u n k . A s z á m í t á s o k a t k ü l f ö l d i és h a z a i a d a t o k a l a p j á n v é g e z h e t j ü k el a m a i k l í m á n a k megfelelően, de számításba v e h e t j ü k m á s k l í m a t e r ü l e t e k k a r s z t d e n u d á c i ó s értékeit, m e l y e - ket az előző f ö l d t ö r t é n e t i k o r o k b a h e l y e t t e s í t h e t ü n k be.
Corbel (1959) különböző k l í m a t e r ü l e t e k e n igyekezett a karsztos lepusz- tulás ü t e m é r ő l a d a t o k a t n y e r n i és ezekből k ö v e k e z t e t é s e k e t levonni a k a r s z t - korrózió intenzitására. Végkövetkeztetésével szemben m a m á r e g y é r t e l m ű e n a trópusi t e r ü l e t e k j a v á r a dőlt el a k é r d é s . A részadatai közül n é h á n y f e l - használható. A k a r s z t d e n u d á c i ó t m; !/év/km2-ben adta meg. A karsztos lepusz- tulás Corbel a d a t a i b a n megközelítően e g y h a r m a d a a m é l y b e n , k é t h a r m a d a felszíni oldódásból tevődik ki. Ez az a r á n y közel állhat a valósághoz, legalábbis a B ü k k b e n , míg Balázs D. (1964) az oldásos kőzetlepusztulás nagyobb részét a m é l y b e n feltételezte. Az aggteleki k a r s z t o n 15 m3/ é v / k m2. oldott a n y a g o t számolt, ebből 6—7 m:! a felszínről, a t ö b b i a felszín alól távozott, s z á m í t á s a i a l a p j á n . Corbel (1959) szerint általánosságban 0,04—0,08 m m - r e l p u s z t u l le a mészkő az eltávozó oldott a n y a g a l a p j á n évente, ez 40—80.m3/év/km2 é r t é k k e l egyenlő. Más típusú kőzetek 0.2 m m - e s lepusztulása 200 m3/év/km2 l e p u s z t u - lást jelent.
Láng S. (1968) a mészkőfelszín l e p u s z t u l á s á r a 10 m / l millió év ü t e m e t a d o t t meg. Ez 1-0 m3/ é v / k m2 értékkel egyenlő, (0,01 m m / é v i mészkőfelszín lepusztulás). A különböző kőzetek lepusztulási ü t e m é t az i . sz. táblázat m u t a t j a .
Sárváry I. (1970) zsombolygenetikai m o d e l l j é n e k ismertetésekor a k i a l a - kulási idő és a n y a g h i á n y számításnál a lepusztulást 2 millió évnek véve, az adott dolina területéhez viszonyítva az a n y a g h i á n y t m e g a d t a . Ebből k i s z á m í t - ható a lepusztult mészkővastagság, ez 20 m / l millió év, vagyis 0,02 milliméter évi felszínlepusztulási ütemmel egyenlő. A dolina a l a p t e r ü l e t é n 30 m-es m é l y - ségű k a t l a n és nagymélységű zsomboly keletkezett.
Hazslinszky T. (1974) az Alsó-hegy k a r s z t y í z h á z t a r t á s adataiból számolva 0,014 mm/évi kozetlepusztulást kapunk. Ebből a felszíni lepusztulás 0,007—0,01 m m / é v r e becsülhető. A központi B ü k k t e r ü l e t é r e Tóth G. (1980) k a r s z t v í z h á z -
• t a r t á s számításából k i i n d u l v a a távozó oldott anyag a l a p j á n 28 m3/év/km'1
lepusztulási értéket k a p u n k (felszínről és. felszín alól). A források szállította k a l c i u m k a r b o n á t t a r t a l m a t átlagosan 250 m g / l - n e k v e t t ü k a 14—16 NK°-os karsztvizeknél. A további részletvizsgálatok a f e n t i e r e d m é n y e k e t kis m é r t é k - ben m ó d o s í t h a t j á k . ÉNy-Yorksirei mészkőfennsíkon karrasztalok 20—12 000
28* 435
2. sz. táblázat Különböző kőzetekből álló lapos felszínek lepusztulásának becsült értékei (m-ben)
kiemelkedésük esetén Láng S. szerint
P>
• o iv
1 X
s-T o
X ví
T5
N «3
<
1 U2 o
>>
a
00"C
P L E I S Z T O C É N 1 15 20 25 10 15 30 35 45 60 P L I O C É N
L e v a n t e i 1 30 40 50 20 30 60 70 90 120 Felsőpannon 4 90 120 150 60 90 180 210 270 360 A l s ó p a n n o n 6 180 240 300 120 180 360 420 510 720 MIOCÉN
S z a r m a t a 3 225 300 375 150 225 450 525 675 900
T o r t a n a i 3 270 360 450 180 270 540 630 810 1080
Helvéti 3 315 420 525 210 315 630 735 945 1260
Burdigáliai 3 360 480 600 240 360 720 840 1080 1440
Akviitáni 2 390 520 650 260 390 780 910 1170 1560
O L I G O C É N 12 570 760 950 380 570 1140 1130 1710 2280 Átlagos lepusztulás, becsült
é r t é k e 1 millió é v r e m - b e n 15 20 25 10 15 30 35 45 60 éves lepusztulása a tényleges 1500 mm-es csapadékot 1000 mm-re átszámolva a lepusztulás 0,028 mm/év é r t é k e t adott Balázs D. (1963). Más adatok: az oxfordi egyetem vizsgálatai 0,03 mm/év (1000 m m csapadék) lepusztulási érté- ket eredményeztek Észak-Skóciában. A Bécsi Speleológiai Intézet vizsgálatai a Dachstein-hegységben talaj nélküli területeken 0,01—0,15 mm, humuszos talaj jelenléte esetén 0,04 mm/év felszíni korróziót állapított meg. (2. sz. táblázat).
Az ismertetett mészkőfelszín lepusztulási értékek megkőzelítőek. Az 1000 m m - r e történő csapadékátszámítás u g y a n c s a k megközelítő, hiszen a csapadék m e n n y i - sége mellett é v i eloszlása a párolgás és v é g s ő soron a beszivárgás adatait f i g y e - lembe v é v e l e h e t n e az é r t é k e k e t reálisabban megközelíteni. Nehéz megítélni, hogy pl. harminc százalékkal több vagy k e v e s e b b csapadék milyen arányban növeli v a g y csökkenti a karsztos lepusztulást. A dolinák területén a karszt- korróziós f o l y a m a t az átlagosnál gyorsabb. H o g y milyen ü t e m ű a dolinakép- ződés, a mészkőfelszín általános lepusztulási adataiból következtethetünk, vala- mint az előbb részletezett dolinára számított lepusztulási példából. A 2. sz. táblá- zat tíz mészkőlepusztulási értékét közöl 8 szerzőtol. Ezek az adatok megköze- lítően érzékeltetik a karsztos felszínek mérsékeltövi mai lepusztulási gyorsaságát.
Az adatok egy része 1000 m m csapadékra átszámítva szerepelt. Az oldott anyag átszámítását 1000 mm-re m e g k ö z e l í t ő jellege miatt kerültük. A Bükk h e g y s é g központi területéről 0,028 m m / é v oldott a n y a g távozik (felszínről és felszín alól) 800 m m é v i átlag csapadék mellett.
436
2. sz. táblázat Mészkőfelszinek lepusztulási értékei
T e r ü l e t
Felszíni és felszín a l a t t i
l e p u s z t u l á s é r t é k e m m / l év
Felszíni lepusztulási é r t é k e k m m / l év z á r ó j e l b e n a z évi
c s a p a d é k
A d a t s z o l g á l t a t ó Írország
ÉK-Sligó 0.04 0,016 (kb. 1500 m m ) Corbel J.
Általános a d a t 0,04—0,08 — Corbel J.
Alsó-hegy 0,014 0,01 (700 m m ) T ó t h G.
Általános a d a t — 0,01 L á n g S.
Aggtelek k ö r n y é k e 0,015 0,007 (600 m m ) Balázs D.
K ö z p o n t i - B ü k k 0,028 0,015 (800 mm) T ó t h G.
ÉNy. Y o r s h i r e
(karrasztalok a l a p j á n ) 0,028 (1000 mm) Balázs D.
É-Skócia 0,03 (1000 mm) Miss M a r j o n i
M. S we ti ng
Dachstein hegység
0,01 (kopár) 0,04 (humusszal
fedett) kb. 2000 m m
Fridtof B a u e r
Alsó-hegy
Töbör és zsomboly- kioldás a l a p j á n felszínre s z á m í t v a
0,02 (dolina területén) 700 mm 0,01 á l t a l á b a n
(feltételezett) a felszínen
S á r v á r y I.
A K ö z p o n t i - B ü k k r é s z a d a t a i közül a k a r s z t v í z h á z t a r t á s összetevői m e g - n y u g t a t ó p o n t o s s á g ú a k , de a f o r r á s o k o n távozó oldott a n y a g m e n n y i s é g é r e nincs e l e g e n d ő m é r é s i a d a t u n k . A p o n t o s a b b vizsgálatok u t á n k a p o t t é r t é k e k növelik v a g y c s ö k k e n t i k m a j d az évi o l d a t b a n távozó k a l c i u m k a r b o n á t s z á m í t o t t m e n n y i s é g é t . A t e r ü l e t r ő l o l d a t f o r m á j á b a n eltávozó a n y a g 0,028 m m / é v . H a k é t h a r m a d á t a felszínről s z á r m a z t a t j u k , 0,0186 m m / é v a felszíni l e p u s z t u l á s m é r t é k e . H a a felét s z á m í t j u k a felszín a l a t t i oldásból, az e r e d m é n y 0,014 m m / é v .
A K ö z p o n t i - B ü k k r e j a v a s o l j u k a l k a l m a z n i a 0,015 é r t é k e t , ez j o b b a n m e g k ö z e l í t i Balázs D. á l t a l az a g g t e l e k i k a r s z t r a m e g a d o t t n a g y o b b m é r t é k ű felszín a l a t t i oldás a r á n y á t is. A 0,015-ös é r t é k v a l a m i v e l t ö b b m i n t a f e l e az eltávozó oldott a n y a g egészének. (0,028 m m ) . Az A l s ó - h e g y r e ( á t l a g n á l i n t e n z í v e b b e n oldódó t e r ü l e t e k r e ) k a p o t t dolina oldási értéket 0,02 mm/év l e p u s z t u l á s n a k k a p t u k , n y i l v á n v a l ó a n n e m f e l t é t e l e z h e t j ü k u g y a n e z t az é r t é k e t a K ö z p o n t i - B ü k k egész f e l s z í n é r e , c s u p á n a 25—30 s z á z a l é k k a l n a g y o b b c s a p a - d é k b ó l f a k a d ó a n .
437
A 0,015 m m / é v érték jól megközelítheti a valóságot. K i f e j e z ő d i k a csapadék többlet, v a l a m i n t az a v é l e m é n y ü n k , hogy a . B ü k k b e n a felszíni oldás n a g y o b b hányad, m i n t a felszín alatti.
2. D o l i n á k képződési ü t e m e , kora
E l f o g a d h a t ó n a k t ű n t az i s m e r t e t e t t a d a t o k b ó l az a következtetés, hogy az Alsó-hegyen kétszer g y o r s a b b a dolinafejlődés az á l t a l á n o s felszínlepusztu- lásnál.
Sárváry I. (1970) 2 millió év alatt o l y a n dolina-zsomboly a n y a g h i á n y t m u t a t o t t ki; ahol a dolina, a l a p t e r ü l e t é v e l számolva, 40 m é t e r e s felszín-leala- csonyodást k a p t u n k . (Közben a környezet is lealacsonyodott!) Ez a t é r f o g a t megfelel a 30 m mélységű dolina g ö m b s ü v e g t é r f o g a t á n a k . Az Alsó-hegyre valószínűsített 0,01 m m / é v felszíni lepusztulás egyenlő 10 m / í millió év ü t e m - mel. 2 millió év alatt 20 m é t e r általános felszinlepüsztulással azonosítható, ezzel szemben a dolina t e r ü l e t é n a lepusztulás számított é r t é k e 20 m / l millió év.
2 millió é v alatt 40 m, m í g ez idő a l a t t a környezet általános lepusztulása 20 m. így k a p j u k a kétszeres lepusztulási ü t e m b ő l a m a i dolina a l a p t e r ü l e t h e z tartozó 20 m - e s mélységet. Ez megközelítően 30 m-es tényleges gömbsüveggel (dolinamélységgel) egyenlő. 1. á b r a .
A B
J e l m a g y a r á z a t . A — dolimafelszín
B = a dolina k ö r n y e z e t é b e n e l h e l y e z k e d ő m é s z k ő f e l s z í n C = a m a i á l l a p o t r a l e a l a c s o n y o d o t t felszín
20 m — 2 millió é v a l a t t a d o l i n a k ö r n y e z e t é n e k l e p u s z t u l á s i m é r t é k e 40 m — a d o l i n a t e r ü l e t é n 2 m i l l i ó é v a l a t t a f e l s z í n l e p u s z t u l á s é r t é k e
3 0 m = a d o l i n a m a i t é n y l e g e s m é l y s é g e , a m e l y a k é t s z e r e s k a r s a t k o r r ó z i ó s s e b e s - séggel és a dolina g ö m b s ü v e g a l a k j á v a l m a g y a r á z h a t ó .
Természetesen, ha a z s o m b o l y t a dolinával e g y ü t t k é p z ő d ő k a r s z t j e l e n s é g - n e k t e k i n t j ü k , a n n a k a n y a g h i á n y á t figyelembe kell v e n n i és az eltávozó a n y a g - mennyiséget erősen befolyásolja. A b b a n az esetben, ha a zsombolyokat egykori k a r s z t p e r e m i víznyelőknek feltételezzük a dolina fejlődése és a n y a g h i á n y a f ü g g e t l e n ü l , önállóan számolható. A karsztot b e f e d ő vízzáró .takaró fokozatos .438
A Bükk legmagasabb elegyengetett felszínei és kialakulási köre
3. sz. táblázat
1.
G e o m o r f o l ó g i a i szint A l e p u s z t u l t k ő z e t v a s t a g s á g a
3.
K i a l a k u l á s i k o r a
4.
K i a l a k u l á s a ó t a le- p u s z t u l t kőzet
5. 6.
A l e p u s z t u l á s hossza L e p u s z t u l á s ü t e m e K a r s z t o s k é p z ő d m é - n y e k
I. 950-es tetőszint F e n s s í k (938—959 m)
600—800 m l a z a ü l e - dék (miocén végétől a k ö z é p s ő pleisztocé- nig)
A f e l s ő - k r é t a — a l s ó - m i o c é n t ö n k k i b o n t ó - d o t t a középső ple- isztocén r a
A k i b o n t ó d á s óta l e - p u s z t u l t 20—30 m m é s z k ő és 40—50 m v u l k á n i kőzet
A t a k a r ó l e p u s z t u l á s 8—10 millió év, a l a p - kőzet l e p u s z t u l á s 1—
2 millió é v
60—70 m / l millió év m i o c é n ü l e d é k lapos t ö n k f e l s z í n e n . A l a p - kőzet (mészkő) 10—
20 m / l millió é v v u l - k á n i kőzet 30—50 m / l millió év.
1—3 millió éves víz- nyelők, f o r r á s b a r l a n - gok. Pl. Kis-'kő-hát, K ő r i s - l y u k f o r r á s b a r - lang, 1—3 millió é v e s d o l i n á k m a g a s r a k e - r ü l t k i t ö l t ö t t f e n é k , s z i n t j e .
Bizonyítékok
1. A K ö z p o n t i - B ü k k k ö z é p s ő r é s z é n meg_
l e p ő e n azonos csúcs- szirnt b i z o n y í t j a a t ö n k f e l s z í n e r e d e t é t . 959—938 m. (A csúcs 950 m felett.) A f e n n - s í k s z a k i r o d a l m i k ö - v e t e l m é n y é n e k m e g - f e l e l a t e r ü l e t .
A m i o c é n végétől k i - e m e l k e d ő t e r ü l e t e n f o l y t o n o s a k ő z e t l e . p u s z t u l á s . A m i o c é n laza k ő z e t ü l e d é k e k - n e k 10—12 millió év a l a t t f o l y a m a t o s a n d e n u d á l ó d n i k e l l e t t f e l t e h e t ő e n 50—70 millió é v ü t e m m e l . Ez a d j a a v a l ó s z í n ű s í t e t t m i o c é n t a k a r ó v a s - t a g s á g á t .
A f e n n s í k m e g m a r a - d á s á t a f e d ő k ő z e t e k - n e k k ö s z ö n h e t i . A fe_
d ő k ő z e t e k l e p u s z t u - lása és végleges l e t a - k a r í t ó d á s a 1—2 millió é v v e l e z e l ő t t t ö r t é n - h e t e t t meg. Ezt bizo- n y í t j a a m é s z k ö v e k és v u l k á n i k ő z e t e k a l i g e l t é r ő c s ú c s m a - gassága. A m i o c é n ü l e d é k e k k v a r c s z e m - c s é i n e k g y a k o r i e l ő - f o r d u l á s a a f e n n s í k m é l y e d é s e i b e n és a Pi f e l s z í n e n .
A f e n n s í k m é s z k ő és v u l k á n i k ő z e t b ő l álló hegyei k b . 1—2 millió é v e s l e p u s z t u l á s i k ü - l ö n b s é g e t m u t a t n a k a z e l t é r ő k ő z e t e k e n , azok e l t é r ő l e p u s z t u - lási ü t e m e a l a p j á n .
A t a k a r ó m a r a d v á . n y o k f e l l e l h e t ő f o l t - j a i a 850 m - e s s z i n - t e k e n d o l i n á k b a n , é s e f e l s z í n e n b i z o n y í t - j á k az á t h a l m o z ó d o t t m i o c é n t a k a r ó k f o l y - tonos, a z utolsó 1—2 millió évig t a r t ó le- p u s z t u l á s á t .
A l e p u s z t u l á s ü t e m e a k ő z e t m i n ő s é g a l a p - j á n h a t á r o z h a t ó meg.
F e l b o l t o z ó d á s óta r e n d e l k e z é s r e álló idő az e r e d e t i t a k a r ó vas_
t a g s á g r a u t a l .
A felső s z i n t v i - s z o n y l a g késői k i b o n - tódá&a u t á n a Pi s z i n t n é l v a l a m i v e l f i a t a l a b b k a r s z t o s f o r m a k i n c s a l a k u l t ki. F e l t é t e l e z h e t ő e n a z ü l e d é k e k e n k e - r e s z t ü l (fedett k a r s z t ) b e s z i v á r g o t t a c s a p a - dék egy része.
II. 850—870 m-es fel- szín
(középső pliocén) Px
600—800 m laza ü l e - d é k 100—120 m m é s z - k ő l e p u s z t u l á s
Középső pliocén e l - e g y e n g e t e t t felszín 4—5 millió éves
30—50 m szálkőzet + a l e g m a g a s a b b s z i n t - ről á t h a l m o z o t t ü l e - dék 100—150 m - e s r é t e g e
S a j á t t a k a r ó l e p u s z - t u l á s a 5—6 millió év, a z á t h a l m o z ó d o t t ta_
k a r ó és a l a p k ő z e t d e - n u d á c i ó j a 4—5 millió év.
100—150 m / l millió év t a k a r ó k ő z e t le- p u s z t u l á s a f e l b o l t o - z ó d á s k o r , m a j d az á t h a l m o z ó d o t t t a k a r ó 50—70 m / l millió év ü t e m b e n d e n u d á l ó - dik.
Legidősebb, 3—4 m i l - lió éves d o l i n a m a r a d - v á n y o k , víznyelők, f o r r á s b a r l a n g o k pl.
T a r - k ő , F e k e t e - s á r , P e s - k ő b a r l a n g .
Bizonyítékok
Azonos csúcsszinttel, a felszín é r b e l i e l h e - lyezkedésével, t o v á b - b á f o r r á s b a r l a n g o k , k a i b i z o n y í t h a t ó .
A f e l b o l t o z ó d ó s z á l - kőzet t a k a r ó i i n t e n z í - v e b b e n p u s z t u l n a k le itt. 60—120 m / l millió év s z á l k ő z e t l e p u s z - t u l á s s a l s z á m o l h a - t u n k a k ö r n y e z e t s z i n t j é i g .
K o r a a P2 lepusztu_
lási felszín f e l s ő - p l i o - c é n r a v a l ó s z í n ű s í t h e - tő, k o r á h o z v i s z o n y í t - v a k b . 2—3 millió é v - vel idősebb.
L a s s ú t o v á b b f e j l ő d é - s e a m a g a s a b b ( f e n n - sík) felszín felől á t - h o r d ó d ó ü l e d é k e k hosszú ideig t a r t ó m e g m a r a d á s á v a l m a - g y a r á z h a t ó . Ezért v i - s z o n y l a g kevés s z á l - k ő z e t p u s z t u l t l e a k i a l a k u l á s a u t á n . U g y a n a k k o r j e l e n t ő s a l e j t ő h á t r á l á s a s z a - b a d m é s z k ő f e l s z í n e - k e n a 950 m é t e r e s t é r s z í n r o v á s á r a .
A s z á l k ő z e t t e t ő s z i n t - hez (950 m) viszo- n y í t o t t á l a g 80 m - e s k ü l ö n b s é g e , v a l a m i n t a f o r r á s b a r l a n g s z i n t a l a p j á n k i a l a k u l á s a kb. 2 millió é v r e v a - lószínűsíthető, a t e - r ü l e t m i o c é n t a k a r ó - j á n a k l e p u s z t u l á s a u t á n .
Az e r e d e t i t a k a r ó k g y o r s a b b l e p u s z t u l á - sa a m e r e d e k e b b l e j - tőkön t ö r v é n y s z e r ű . Az összes t a k a r ó és a P j felszín v a l ó s z í - n ű k i a l a k u l á s a a d j a a t a k a r ó k ő z e t e k le- p u s z t u l á s i ü t e m é t . A s z á l k ő z e t l e p u s z t u l á s a az á t h o r d ó d ó m i o c é n ü l e d é k e k h a t á s á r a g y o r s a b b volt. Az e l - t a k a r t f e l s z í n e k e n pe_
dig s z ü n e t e l t á t m e n e - tileg a l e p u s z t u l á s , k a r s z t o s o d á s .
F e d e t t , v a g y r é s z b e n f e d e t t k a r s z t o t f e l t é - telezve a l e g m a g a - s a b b t e r ü l e t e n a f e n n - síkon, az o n n a n s z á r - m a z ó vizek a f e l - s z í n r e f a k a d v a a leg- i d ő s e b b f o r r á s b a r - l a n g o k a t a l a k í t o t t á k ki.
III. 650—700 m-es P2 felszín
600—800 m l a z a üle_
dék 0—200 m m é s z k ő a g y a g p a l a a r e á l i s le- p u s z t u l á s a
F e l s ő pliocén 2,5—3,5 millió éves
A z a g y a g p a l á k o n k b . 50 m, m é s z k ö v ö n 10—30 m, a felszín l e p u s z t u l á s . A völ- g y e k b e n 2—400 m a g y a g p a l a és m é s z k ő v o n a l a s l e p u s z t u l á s a m e n t végbe.
K b . 2 millió év t e l t el a P i - r ő l a P2 f e l - szín k i a l a k u l á s á i g . M a j d a 2,5—3 millió é v a r e á l i s és főleg v o n a l a s l e p u s z t u l á s k ö v e t k e z e t t a m a i f e l - szín k i f o r m á l ó d á s á i g .
Pi d e n u d á c i ó j a P2
felsőpliocén s z i n t j é i g a gyors k i e m e l k e d é s h a t á s á r a 100—150 m / millió év k i e m e l k e - dési ü t e m e t f e l t é t e - l e z h e t ü n k . 300—400 m - e s 'kiemelkedés 2,5—3 millió é v a l a t t . 100—200 m l a z a ü l e - d é k és kb. 200 m a g y a g p a l a , m é s z k ő le- p u s z t u l á s a v a l ó s z í n ű . A k l í m á n a k m e g f e l e - lően v ö l g y e k k e l tago_
lódik a felszín.
F e l s ő - p l i o c é n — a l s ó . pleisztocén k a r s z t j e - lenségek, f o r r á s b a r - l a n g o k 2,5—3 millió évesek. A 650—700 m - e s k a r s z t e r ó z i ó b á - zis s z i n t pl. K ö v e s v á - r a d . E s z i n t r ő l b e v á - gódó v ö l g y e k 550—
500 m - e s s z i n t e n a l s ó . középső pleisztocén
k a r s z t j e l e n s é g e k e t a l a k í t o t t a k ki. (Odor- v á r i b a r l a n g o k )
Bizonyítékok
Azonos csúcsszint a g y a g p a l á n és m é s z - k ö v ö n . A l e p u s z t u l á s i felszín n a g y t e r ü l e - t e n b i z o n y í t h a t ó a m a g a s s á g o k a l a p j á n . K ö r ü l v e s z i a hegység k ö z p o n t i l e m a g a s a b b t ö m e g é t . F o r r á s b a r - l a n g o k f a k a d n a k e l e p u s z t u l á s i s z i n t r e . A pleisztocén v ö l g y b e - v á g ó d á s o k f e l t a g o l t á k .
A Pi f e l s z í n h e z v i - s z o n y í t v a a pliocén végéig a felszín k i - e m e l é s i g és a v o n a l a s erózióig le k e l l e t t p u s z t u l n i Pt s z i n t j é - ről a f e l s z í n n e k ' m e g - közelítően a m a i 650—700 m é t e r k ö z e - lébe. A hegység k ö z - p o n t i és p e r e m i t e r ü - letein a f e l b o l t o z ó - d á s t ó l f ü g g ő e n 200—0 m k ő z e t v a s t a g s á g n a k k e l l e t t e l t á v o z n i , a m a i f o r m a k i n c s bizo- n y í t j a .
K é s ő b b m á r n e m k e d v e z e t t a k l í m a a P2 felszín m é r e t e i n e k m e g f e l e l ő e l e g y e n g e - tett felszín k i a l a k u - lásához. T o v á b b á a pliocén végi, pleisz- tocén k i e m e l k e d é s e k k e s k e n y p e r e m i f e l - s z í n e k e t és a P2 f e l - szín völgyeit f o r m á l - t á k .
A f e n t i l e p u s z t u l á s i é r t é k e k a l e n y e s e t t f e l s z í n és a g y a g p a l a , v a l a m i n t a m é s z k ő t e r ü l e t e i n e k t e t ő m a - gasság k ü l ö n b s é g é b ő l és a kőzetek m e g k ö - zelítő l e p u s z t u l á s i ü t e m é b ő l k ö v e t k e z i k . A v ö l g y b e v á g ó d á s m é r t é k e a k i i n d u l á s i felszínhez, ill. azon f u t ó s e k é l y v ö l g y e k - hez viszonyítva m é r - hető.
A k é p z ő d ö t t f o r m a - k i n c s a P2 e l e g y e n - g e t e t t felszín k i a l a - k u l á s á t ó l n a p j a i n k i g
a r e á l i s a n f e l t é t e l e z - h e t ő l e p u s z t u l á s i i d ő hosszát.
A P2 f e l s z í n e n , sőt a P és T felszín f e l t a - g o l á s á t e r e d m é n y e z ő pleisztocén k l í m a h a - t á s o k a l a t t állott. A pliocén végi pleiszto- cén k i e m e l k e d é s i d e - j é n v o n a l a s , a l e p u s z - t u l á s ü t e m e gyors volt. 200—400 m m é l y v ö l g y e k v á g ó d t a k a P2 felszínbe, u g y a n - a k k o r a völgyközi há_
t a k — l e p u s z t u l á s i felszín m a r a d v á n y o k
— c s u p á n n é h á n y tíz m é t e r t a l a c s o n y o d t a k .
A 650—700 m - t ő l a m a i v ö l g y t a l p i g a gyors k i e m e l k e d é s s e l e g y ü t t , s z i n t e f o l y a - m a t o s a n k é p z ő d t e k a k a r s z t v í z n í v ó c s ö k k e - n é s é t jelző f o r r á s b a r - l a n g o k .
lepusztulása során a n n a k p e r e m e ú j a b b és ú j a b b víznyelőket alakított ki az Alsó-hegyen.
A számításban, h a e l f o g a d j u k a 2 millió é v e t keletkezési időnek, a mészkő- felszínen 10 m / l millió év lepusztulási ü t e m adódik. 20 m á l t a l á n o s felszín- lepusztulás és a dolina méreteiből ez idő alatt az a l a p t e r ü l e t h e z tartozó k é t - szeres lepusztulás 40 m , a g ö m b s ü v e g f o r m á b a n 50 m. Ez a d j a a dolina mai 30 m-es mélységét a környezethez viszonyítva. Az alsó-hegyi példa a l a p j á n kedvező dolinaképződési feltételek esetén helyileg megkétszereződhet az adott mészkő- felszín lepusztulásának a gyorsasága. Ennél jóval nagyobb ü t e m ű korórziós fo- l y a m a t o k a t hazai t a l a j j a l borított k a r s z t j a i n k o n jelenleg nem t é t e l e z h e t ü n k fel.
Az általános felszínlepusztulásnál háromszoros ü t e m ű dolinaképződés 2 millió év a l a t t 50—60 m mélységű dolinát mélyítene. A b b a n az esetben, h a a dolina vastag üledékkel töltődik ki lecsökken, v a g y megáll a korróziós f o l y a m a t (Zámbó L. 1970, Jakucs L. 1971). Ilyen módon i n a k t í v v á vált vízzáró üledékkel fedett, karsztos felszínek (dolina f e n é k ) a B ü k k b e n és az Alsó-hegyen is talál- hatók. (2. ábra, 1. fénykép.) Ezek kitöltő a n y a g á n a k áthalmozása szükségszerűen bekövetkezik a k ö r n y e z e t t ú l m é l y ü l t dolinái felé. E fosszilis d o l i n a m a r a d v á n y o k igen idősek is l e h e t n e k .
Sokszor a dolinafejlődés ü t e m é r ő l és i d e j é r ő l jó t á j é k o z t a t á s t a d n a k a recens dolinák környezetében m e g m a r a d t d o l i n a f e n é k m a r a d v á n y o k , a „karszt konzervált részletei". Mindezek a l a p j á n k i t ű n i k , hogy a n a g y m é r e t ű dolinák
1. fénykép: A Fekete-sár-rét párhuzamosan futó dolina sorai
Középen idős fosszilis dolina (1) mellette recens dolina (2) (A szerző felvétele)
.439
2. ábra: A Bükk hegység területén a Fekete-sár-réten elhelyezkedő Mohos-töbör és a tőle K-re fekvő fosszilis dolina K—Ny-i metszete
J e l m a g y a r á z a t .
A = k o r á b b i felszín j e l e n t ő s miocén t a k a r ó k k a l , a z o n k i f e j l ő d ö t t e p i g e n e t i k u s völggyel
B = a z e p i g e n e t i k u s v ö l g y t a l p o n k é p z ő d ö t t dolina, e r ő s e n l e p u s z t u l t m a r a d v á n y a C = az e g y k o r i epi g e n e t i k u s völgy t e n g e l y t ő l N y - r a k é p z ő d ö t t f i a t a l a b b r e c e n s dolina a = m i o c é n t a k a r ó
b — pleisztocén ü l e d é k e k é s t ö r m e l é k e k c — m a i felszín
nem olyan fiatal k é p z ő d m é n y e k , a h o g y azt általánosságban feltételezték, a k ö r n y e z e t ü k b e n m a g a s a b b a n f e k v ő d o l i n a f e n é k pedig legalább m é g egyszer olyan idősnek t a r t h a t ó . E g y 10 m é t e r m é l y dolina az átlagos felszínlepusztu- lásnál háromszor g y o r s a b b ü t e m ű karsztkorrózió e s e t é n is kb. félmillió éves.
A dolinák keletkezésénél hangsúlyozni kell a k ö r n y e z e t általános felszín- lealacsonyodását és csak a dolina területén érvényesülő különbség vezet a dolina mélyüléséhez. A m é s z k ő k o r á b b i pliocén és pleisztocén lepusztulása, ese- t e n k é n t lényeges i n t e n z i t á s k ü l ö n b s é g e k e t m u t a t h a t o t t . A pliocén m á s o d i k fele és a pleisztocén a m a i k l í m á h o z h a s o n l í t v a nagyrészt kiegyenlítette egymást karsztosodási t e k i n t e t b e n . A pliocénban intenzívebb, a pleiszíocénban valami- vel szerényebb ü t e m ű felszíni karsztosodással kell számolni.
3. A m é s z k ő l e j t ő k l e p u s z t u l á s i ü t e m e
Az areális korróziós mészkőlepusztulást és a dolinaképződést közel sík mészkőfelszínen (tönkfelszíneken) 'kell elképzelnünk. U g y a n a k k o r szükséges meredekebb, ö n m a g u k k a l p á r h u z a m o s a n h á t r á l ó lejtők lepusztulási f o l y a m a t a i t is számításba venni. A mészkőnél a pliocénban az aprózódásos lepusztulás kisebb m é r t é k b e n k a p o t t szerepet, a pleisztocén denudációs f o l y a m a t o k pedig m á r csak a kialakult lepusztulási felszínek hegység felőli meredekebb lejtőjét, illetve dolina oldalakat t á m a d t á k és f a r a g t á k tovább. Az eljegesedések a lejtő- h á t r á l á s o k n a k , dolinaszélesítésnek k e d v e z t e k . Az interglaciális pedig a dolina mélyülése s z e m p o n t j á b ó l v o l t a k jelentősek.
Elsődleges kérdés, h o g y a pliocén felboltozódás h o g y a n f o r m á l t a á t a Köz- p o n t i - B ü k k l e g m a g a s a b b elegyengetett felszíneit. V é l e m é n y ü n k szerint a ki- emelkedő B ü k k - f e n n s í k hosszú ideig (középső pleisztocén) megőrizte a miocén .440
t a k a r ó m a r a d v á n y a i t . A legmagasabb központi részt övező 850—870 m-es lepusztulási felszín síkját a pedimentáció, t o v á b b á az áthordódó miocén üle- dékek, az északról származó agyagpala k v a r c a i t stb., v a l a m i n t a h e l y b e n képződő t ű z k ő t ö r m e l é k e k (tűzköves m é s z k ő oldási m a r a d é k a ) eróziós tevé- kenysége m a j d a szabaddá váló mészkőfelszínek intenzív korróziós folyamatai, végül a pleisztocén periglaciális hatások a l a k í t o t t á k . A felboltozódás k ö v e t k e z - t é b e n (pliocén első fele) a m a g a s a b b pliocén felszín (Pi) környezetében, v a l a - m i n t a tönkfelszín t e t e j é n m é g a t a k a r ó k ő z e t e k e r e d e t i vagy áthalmozódott f o r m á b a n jelen voltak. A hegység 850—870 méteres lepusztulás-felszíne (Pi) és a fölé emelkedő f e n n s í k (T) olyart térbeli, f e l s z í n a l a k t a n i k a p c s o l a t b a n v a n n a k , a m e l y érzékelteti a m a g a s a b b térszín felől az a n y a g á t h o r d á s t . A kb.
100 m é t e r e s szintkülönbség k i a l a k í t á s á b a n a k é t elegyengetett felszín (T és P|) között a s u g a r a s vízrendszer anyagáthordó-eróziós tevékenységét, m a j d hosszú időn át n a p j a i n k i g k a r s z t d e n u d á c i ó t és l e j t ő h á t r á l á s t tételezhetünk fel. A le- pusztulási felszínek meredek peremlejtöi a pleisztocénban hátráltak k i f a g y á - sos t ö r m e l é k e k e t h á t r a h a g y v a , illetve azok v á n d o r l á s á v a l a mélységi k a r s z t j e - lenségeket (víznyelők) sokszor színig kitöltötték.
F e l m e r ü l a kérdés, milyen ü t e m b e n h á t r á l t a pliocén végétől egy 10—20 fokos m é s z k ő l e j t ő és milyen m é r t é k b e n a jóval m e r e d e k e b b vagy h e l y e n k é n t függőleges mészkőfal, ezen keresztül m e n n y i r e helytálló a Központi-Bükk belső f o r m a r e n d s z e r é n e k l e j t ő h á t r á l á s r a alapozott geomorfológiai f o r m a k i n c s értel- mezése. K i i n d u l á s n a k k é t lehetőségünk van, csupasz n a g y m e r e d e k s é g ű mészkő- falat k é p z e l ü n k el, v a g y pedig l a n k á s a b b talajjal, növényzettel b o r í t o t t a t . A kopár, m e r e d e k lejtők, sziklafalak főleg aprózódással, kifagyással h á t r á l t a k , míg a t a l a j j a l , növényzettel f e d e t t e k elsősorban karsztkorrózióval f e j l ő d t e k , a f o l y a m a t o k egymást v á l t o g a t t á k a pleisztocén klímaváltozások alatt. A f ü g g ő - leges vagy közel függőleges sziklafalak h á t r á l á s i ü t e m e kedvező rétegvastagság és rétegdőlés esetén kis m é r t é k ű lehetett.
A felső pliocénig a m a i 650—700 m é t e r e s lepusztulási felszín e l ő d j é n e k kialakulásáig o felszínt túlnyomóan oreális lepusztító folyamatok egyengették el. Ezen a völgyek sekélyek lehettek. A pliocén végétől számolhatunk a pleisz- tocénban domináló vonalas erózióval, amely a hegység általános kiemelkedésétől t á m o g a t v a , gyors ü t e m b e n felszabdalta a második pliocén elegyengetett felszínt.
(Pj 650—700 m.) A Központi-Bükk t e r ü l e t é n a m a g a s a b b t ö n k f e l s z í n - m a r a d - v á n y és a k ö r n y e z e t é b e n a régebbi P( 850—870 m-es pliocén lepusztulási felszín N a g y - m e z ő — F e k e t e - s á r i öblözetének oldalain száz m é t e r e s szintkülönbséget és viszonylag m e r e d e k l e j t ő k e t találunk. Ezeknek a belső lejtőknek és a mai fennsíkot h a t á r o l ó külső lejtök jelentős pleisztocén hátrálásával s z á m o l n u n k kell.
U g y a n c s a k m é r l e g e l h e t j ü k a pliocén végétől idegen eróziós hordalékkal mészkövön bevágódó völgyek oldalainak hátrálását. Az előbb ismertetett lejtők változó intenzitással állandóan pusztulnak. Ü t e m e h a s o n l í t h a t ó egy dolina oldal pusztulásához. A t ö b ö r f e n é k korróziós süllyedése k ö v e t k e z t é b e n az oldalak növekvő relief energiával k é t s z e r - h á r o m s z o r e s e t e n k é n t 8—10-szer olyan gyor- san p u s z t u l t a k a vizsgált időszakban, m i n t a dolinafenék. A dolinák többségé- nél a mélységi és á t m é r ő m é r e t e k ezt a l á t á m a s z t j á k . A fejlődés egy szaka- szában a dolinafenék m á r a k k u m u l á l ó d ó t e r ü l e t t é v á l h a t , szemben az oldalak- kal. A pleisztocén f a g y h a t á s o k a dolina m e r e d e k , sokszor csupasz sziklás oldalait jelentősen pusztították, míg az agyagos d o l i n a f e n é k mélyülési ü t e m e .441
lelassult vagy megállt. A d o l i n á k asszimetrikus f o r m á i a m i k r o k l i m a t i k u s , kitettségi, bioszférikus okokra visszavezethetően alakultak ki Jakucs L. (1971).
Az előbbiek a l a p j á n a dolinaoldalak és mészkőlejtők h á t r á l ó lepusztulási ü t e m é t számításba véve, a f o l y a m a t o k a t a M a g a s - B ü k k r e és a pleisztocén glaciálisokra értelmezve kb. 8—10-szer gyorsabb lepusztulást feltételezhetünk közepes mész- kőlejtőkre, mint a felboltozódó lapos tönkfelszín területére. Egy m e r e d e k e b b mészkőlejtőn pl. a f e n n s í k déli p e r e m é n 10—12-szeres ü t e m ű felszínlepusztu- lást (lejtőhátrálást) t e k i n t h e t ü n k e l f o g a d h a t ó n a k , szemben a közel vízszintes felszínek lepusztulásával. S z á m a d a t o k k a l behelyettesítve a m é s z k ő l e j t ő k ö n a következő é r t é k e k e t k a p j u k : A m e r e d e k l e j t ő k r e 100—120 m / l millió év l e j t ő - h á t r á l á s t s z á m í t h a t u n k , közepes lejtőre 60—100 métert. U g y a n a k k o r a f ü g g ő - leges mészkőfalak h á t r á l á s a a m é s z k ő s z u r d o k o k a d a t a i a l a p j á n e s e t e n k é n t igen k i s m é r t é k ű lehet, 10—30 m / l millió év. (3., 4. ábra.)
3. ábra: A mészkő lepusztulási üteme vízszintes és különböző meredekségű lejtőkön J e l m a g y a r á z a t .
A — e p i g e n e t i k u s a n m é s z k ő r e ö r ö k l ő d ő völgy f e j l ő d é s e a = 100—120 m / l millió é v v ö l g y o l d a l h á t r á i á s i ü t e m B = k ü l ö n b ö z ő meredeikségű m é s z k ő f e l s z í n e k l e p u s z t u l á s i ü t e m e
a = 30°-inál m e r e d e k e b b l e j t ő k ö n 100—120 m. l e j t ő h á t r á l á s (1 millió év) b = k ö z e p e s l e j t ő k 60—100 m / l m i l l i ó év l e j t ő h á t r á l á s
c = vízszintes v a g y e n y h e l e j t ő 10 m / l millió é v f e l s z í n p u s z t u l á s
d = függőleges m é s z k ő f a l a k k e d v e z ő k ő z e t s z e r k e z e t (vízszintes v a g y b e f e l é dőlő) esetén k i s m é r t é k ű 10—30 m / l millió é v k ö z ö t t
C = d o l i n a f e j l ő d é s
a = mélységi i r á n y b a 20 m / l m i l l i ó év ü t e m m e l b = o l d a l i r á n y b a 60—100 m / l m i l l i ó é v
D — e r ő s e n f e l t ö l t ő d ö t t d o l i n a f e j l ő d é s i ü t e m e
a = vastag, a g y a g o s ü l e d é k e s e t é n k o n z e r v á l ó d i k a k a r s z t o s f e l s z í n b = 20 m / l m i l l i ó é v vagy a n n á l n a g y o b b f e l s z í n l e p u s z t u l á s i ü t e m
.442
Tar-kő
rmw.
-t
rmamam TT-—2;
4. ábra: A Központi-Bükk déli peremének hátrálási üteme a Tar-kő déli előterében
J e l m a g y a r á z a t .
P j = 850—870 m e - s i d ő s e b b pliocén l e p u s z t u l á s i - f e l s z í n P., — 650—700 m - e s f i a t a l a b b p l i o c é n l e p u s z t u l á s i - f e l s z í n
a = a m é s z k ő f e l s z í n á l t a l á n o s l e p u s z t u l á s i ü t e m e 10 m / l m i l l i ó év
b = a m é s z k ő f e l s z í n l e p u s z t u l á s a m e r e d e k l e j t ő n (kb. 100—120 m / l m i l l i ó é v ( l e j t ő h á t - r á l á s ) e z z e l a T a r k ő - b a r l a n g e l s ő s z a k a s z a e l p u s z t u l t a p l i o c é n és a p l e i s z t o c é n
ü l e d é k e i v e l e g y ü t t .
A v i z s g á l t t e r ü l e t e n a m e r e d e k m é s z k ő l e j t ő h á t r á l á s á r a r e n d e l k e z é s r e á l l ó i d ő 3—4 millió év.
C = l e j t ő h á t r á l á s a g y a g p a l á n ( p e d i m e n t á c i ó j . a p = a g y a g p a l a
m = m é s a k ő
1 = a Pi f e l s z í n r e f u t ó T a r - k ő - b a r l a n g l e j t ő h á t r á l á s s o r á n l e p u s z t u l t r é s z e 2 = T a r - i k ő - h a r l a n g e l t ö m ő d ö t t j á r a t a
t — m i o c é n t a k a r ó
Az előzőekben körvonalazott mészkőlejtő h á t r á l á s hogyan a l a k u l szám- szerűleg a hegység legnagyobb t ú l n y o m ó a n mészkőbe bevágódott völgyoldalai- nál? A hegység pliocén végére k i a l a k u l t elegyengetett felszínein a mészkőre
epigenetikusan átvésődött völgyek mélyülése a pleisztocénban meggyorsult.
E völgyekben s z á m o l h a t t u n k vízfolyásokkal, sőt karsztidegen erodáló anya- gokkal és a karsztvízfelület közeliségével a völgytalphoz viszonyítva, vagy h e l y e n k é n t i karsztvíz f e l f a k a d á s s a l is. A legnagyobb völgyekben (Garadna, Szinva, Hór) ma is e fejlődési t ö r v é n y s z e r ű s é g e k érvényesülnek. Ezek a l a p j á n eróziós völgymélyülés és főleg areális völgyoldal lepusztulás folyik. A meredek völgyoldalak k o m p l e x denudációs f o l y a m a t o k k a l (karsztdenudáció, k r i o p l a n á - ció, gravitációs tömegmozgások) p u s z t u l t a k és p u s z t u l n a k ma is. E n n e k ered- m é n y e e l ő r e h a l a d o t t a b b s t á d i u m b a n m e r e d e k egyenes tagolatlan l e j t ő k k e l jelle- mezhető. A közepesnél m e r e d e k e b b lejtők á l t a l á b a n sziklafalakkal, lépcsőkkel, sziklatornyokkal tagoltak, míg a laposabb és egyben idősebb lejtők egykori pozitív és negatív f o r m á i m á r e l p l a n á l ó d t a k . A b ü k k i völgyek egy pliocén kiindulási felszínbe fPj vagy P>) vágódó sekély folyóvölgyhöz viszonyítva a bevágódás következtében egyre hátráló (lepusztuló) völgy oldalakkal érték el a mai szélességüket. A pliocén pleisztocén fokozatos kiemelkedés k ö v e t k e z t é -
4. V ö l g y o l d a l a k hátrálása
.443
ben a völgyek n a g y r é s z t k i e g y e n l í t e t t esésgörbéje a völgy hosszának nagy részén kiegyenlített l e j t é s ű völgyoldalakat k é p e z e t t . Kivéve a hegységperemet, t o v á b b á egyes völgyszakaszokat, a h o l jelenleg is szurdokos jellegű v ö l g y f e n é k - kel találkozunk. E szakaszok az egész völgy hosszához és keresztmetszetéhez viszonyítva, á l t a l á b a n szerény m é r e t ű e k . Kronológiailag f e l m e r ü l a kérdés, milyen idősek a f ő völgyek, és m é r e t ü k h o g y a n áll kapcsolatban az előzőekben m e r e d e k m é s z k ő l e j t ő k r e m e g á l l a p í t o t t lejtőpusztulási idővel és ütemmel.
A legjelentősebb völgyek a 650—700 méteres pliocén elegyengetett felszínen fő irányaikban már léteztek, sőt n é h á n y v ö l g y í r á n y az első pliocén elegyengetett felszínről öröklődött át. K e z d e t b e n e sekély mélyedések lapos völgyoldalakkal f u t o t t a k , m a j d f e j l ő d é s ü k , b e v á g ó d á s u k a pleisztocénban felgyorsult. Ha 4—5 millió évre becsüljük e völgyek fejlődését (Hór, Szinva, G a r a d n a , Vöröskő) és összevetjük a mészkőlejtők előbb meghatározott hátrálási ütemével, jó össz- hangot kapunk.
2. fénykép. A Tarkő és előtere. A Tar-kő barlanggal h — hátráló mészkőlejtő
1 — a Tar-kő-barlang egykori nyílása a 850—870 m-es denutációs felszín magasságában 2 = a Tar-kő-barlang leszerelt járatának jelenlegi kezdete ap = agyagpala
m — mészkő
(A szerző felvétele)
.444
Néhány völgyszélesség mészkövön: Hór-völgy (Odor-vár Nagy-Csákánynál) 1,2 km, G a r a d n a (Magas-kő vonalában) 1,6 km, Szinva 1,1 km. Vöröskő-völgy 1,0 km, Leány-völgy 0.8 km, Mexikó-völgy 0,8 km, Balla-völgy 0,9 km, Lusta- vögy 1,4 k m . Ezek az adatok a völgy kezdeti magasabb középvonalától 0,4—0,8 km lejtőhátrálást jelentenek. A felsorolt völgyek jelentős szakaszon agyagpala és más nem karsztosodó kőzetekből állanak, ezeken a kőzeteken a völgyképző- dési f o l y a m a t gyorsabb, ütemesebb lepusztulásuk következtében. Gyorsítják a szomszédos mészkő völgyszakaszok letarolódását. Ezt is figyelembe véve meg- erősítettnek t e k i n t h e t j ü k az előzőekben megállapított kb. 100—120 m é t e r / l mil- lió év ü t e m ű hátrálást meredek mészkőlejtőkön, illetve közepes lejtőkön a 60—100 méteres lejtőhátrálást. (3. ábra.) A nagyobb érték a mély völgyekre, míg a kisebb érték a Központi-Bükk laposabb hátráló lejtőire érvényes. Ebből a legnagyobb völgyek korára 4—6 millió évet k a p u n k , ezt az értéket a völgyek nem mészkő területeinek folyamatgyorsító szerepét is beszámítva 3—-5 millió évre r e d u k á l h a t j u k . Ugyancsak reálisan értékelhető ezek alapján, a Nagy- mező Fekete-sári-öblözet enyhe és közepes lejtőkkel történő hátrálása, k i t e r j e - dése és kapcsolata a régebbi pliocén elegyengetett felszínnel. A tényleges B ü k k - f e n n s í k (950 m-es tetőszint) a peremlejtők h á t r á l á s a következtében e területen feltagolódott. A kronologizálást nehezíti, hogy a tönkfelszínt fedő kőzetek lepusztulásával együtt fejlődtek a lepusztulási szintek és azok hátráló lejtői. Ezt bizonyítják a bércek fokozatosan alacsonyodó gerincei is. (3. f é n y - kép.) A miocén végi pliocén elejei kiemelkedés, felboltozódás első 4—5 millió évét a fedő kőzetek részleges lehordására, elvékonyodására a felboltozódás oldalain a k i b u k k a n ó szálkőzetek denudációjára s z á m í t h a t j u k . Az idősebb pliocén elegyengetett felszín kialakulását legvalószínűbb megközelítéssel 4—6 millió évvel ezelőttre tehetjük. A további kiemekedések hatására fejlődésnek indult és kialakult a második pliocén lepusztulási felszín a pliocén végéig.
A 950 m-es mai legmagasabb szintről folyamatosan lehordódó fedőkőzetek hatására helyenként ú j b ó l fedetté vált az első pliocén felszín. A miocén fedőkő- zetek m a r a d v á n y a i éppen e felszín t e r ü l e t é n találhatók meg ma is áthalmozott állapotban. A hosszú ideig tartó lefedettségét azzal is bizonyíthatjuk, hogy kialakulási kora óta csak kis m é r t é k b e n alacsonyodott le. Tehát az áthalmozott fedőkőzetek viszonylag késői távozására és azt követő helyi karsztdenudációs lealacsonyodásra gondolhatunk a P| felszínen. A felszín részleges fedettségé- vel, sőt ú j a b b takarók érkezésével egyidőben a 950 m-es szint és a mai 850—870 m-es szint között a csupasz mészkőlejtők hátrálása akadálytalanul folyhatott.
5. A h e g y s é g l e p u s z t u l á s f e l s z í n e i n e k kora a takarókőzetek, a karsztosodó és n e m karsztosodó kőzetek
eltérő lepusztulási ü t e m e alapján
Láng S. (19G8) adatait felhasználva az agyagpalák lepusztulási ü t e m é t a felboltozódó térszíneken kb. 50 m-nek v e h e t j ü k 1 millió év alatt. A hegység tönkfelszínét borító homokos tufitos törmelék, feltehetően gyorsabban, 60—70 méter 1 millió év é r t é k k e l pusztulhatott le. Kérdés, hogy a miocén legvégén, a pliocén első felében a kiemelkedés h a t á s á r a mennyi miocén üledék pusztult le .445
3. fénykép
A Bükk-fennsík denudációs bércei
a fasor a Mély-sár völgyet jelzi, mögötte a Mély-sár-bérc Nagy-kő-hát—Büszkés-hegy látható (A szerző felvétele)
a hegység tönkfelszínéről. A pliocén közepéig 5—6 millió év a l a t t legalább 3—400 m é t e r e s üledék lehordódása végbe m e h e t e t t . Fel kell t é t e l e z n ü n k , hogy a mai 950 m-es tetőszintű fennsík m é g a 850—-870 m é t e r e s középső pliocén elegyengetett felszín k i a l a k u l á s a i d e j é n is nagyrészt f e d e t t volt és az északi m a g a s a b b h á t t é r b ő l (a t e r ü l e t kiemelkedése ÉÉNy-on a legerősebb) t a k a r ó és karsztidegen (agyagpala, k v a r c i t stb.) törmelékek érkeztek. A Magas-Bükk takarómaradványai a pleisztocén folyamán még szerepet kaptak az északra irányuló keskeny obszekvens szurdok völgyek (Istállóskő északi völgyei, Leány- völgy, Ablakoskő-völgy) kialakításában. A fennsík p e r e m é n a K ü l l ő - h e g y DNy-i l á b á n á l a Kis-kő-hát keleti p e r e m é n a F e k e t e - s á r - r é t e n t e h á t a középső pliocén lepusztulási felszín belső (hegység felőli) oldalán m e g m a r a d t a k ezek a miocén üledékek. Ebből az a következtetés adódik, hogy a tönkfelszín megmaradt darabján a fennsíkon és főleg annak északi részén az idegen takarókőzetek utolsó m a r a d v á n y a i n a k teljes lepusztulásáig 8—10 millió év telt el, t e h á t a közelmúltig s z á m o l h a t u n k miocén t a k a r ó foszlányokkal. A lepusztulási idő pedig a miocén üledékek t e k i n t é l y e s vastagságára u t a l . A f e l t ű n ő e n azonos tetőszint, a szűkebb é r t e l e m b e n v e t t f e n n s í k o n 7 t e t ő és m a g a s l a t 950 m fölé, 29 tető és m a g a s l a t 925 m fölé emelkedik, ez szintén azzal m a g y a r á z h a t ó , hogy a tönkfelszín e része csak fiabalon (1—2 millió év) szabadult meg a
„konzerváló" szerepet betöltő miocén üledékektől. Az előbbieket b i z o n y í t j a az északi p e r e m e n t a l á l h a t ó p o r f i r i t e k kis szintkülönbsége az á l l é k o n y a b b mész- kőhöz viszonyítva. C s u p á n 10—20 m é t e r r e l alacsonyabbak a porfirit t e t ő k mini a szomszédos mészkő magaslatok. (5. ábra.) A t a k a r ó f o s z l á n y o k késői m e g m a - r a d á s a csak a tetőszintre vonatkozik, a közbülső t e r ü l e t e k d e n u d á c i ó j a jóval hosszabb f o l y a m a t . Ez azt jelenti, hogy közben f e j l ő d h e t e t t e p i g e n e t i k u s a n és karsztdenudációsan a k ö r n y e z ő lepusztulási szintek felé a t e r ü l e t völgyhálózata.
közel azonos tetőszintje
J e l m a g y a r á z a t . 946 m = B o r o v n y á k 956 m = B á l v á n y
933 m = N a g y - I s t v á n - e r ő s e 952 m = V i r á g o s - s á r - h e g y
T — t ö n k f e l s z í n miocén t a k a r ó v a l m = m é s z k ő
v = v u l k á n i kőzet
.447
E k é r d é s e k t o v á b b i bizonyításához a tetőszinti dolinakitöltések adnak m a j d megerősítő a d a t o k a t . Ha a m i o c é n t a k a r ó k m a r a d v á n y a i t a l á l h a t ó k meg ezek- b e n a töbrökben, a k k o r a m i o c é n üledékek k ö r n y e z e t b e n m e g m a r a d á s á n a k i d e j é h e z k a p u n k bizonyítékokat. A t a k a r ó m a r a d v á n y o k a legidősebb dolinák keletkezésekor m é g f e l t e h e t ő e n m e g v o l t a k . A dolinák, illetve dolina nemzedé- kek fejlődése az előbbiek a l a p j á n t á j é k o z t a t á s t a d h a t a miocén t a k a r ó k utolsó m a r a d v á n y a i n a k k o r á r a . A h e g y s é g lepusztulási szintjeinek m a g a s s á g á t és k o r á t a 6., 7. á b r a , v a l a m i n t a 3. sz. táblázat m u t a t j a . I t t szerepelnek a lepusztu- lási idők és kőzetvastagságok, v a l a m i n t az elegyengetett felszínekkel össze- f ü g g ő b a r l a n g s z i n t e k . Kőzetek denudációs ütemét számolhatjuk lapos felszí- nekre vagy ütemesen felboltozódó területekre, ahol száraz meleg, ill. hűvös száraz klímán lejtőhátrálás folyik. A z e r e d e t i f e l s z í n n e l p á r h u z a m o s a n h á t r á l ó lejtők lepusztulására a m é s z k ö v ö n megközelítő é r t é k e k e t h a t á r o z h a t u n k meg.
Kérdés, hogyan jelentkezik ez a lepusztulás laza tufitos, h o m o k o s összleten, a m e l y b e n csupán h e l y e n k é n t szerepelnek mészkövek.
A
J e l m a g y a r á z a t .
A = a hegység m a i f e n n s í k ! r é s z e a f e l b o l t o z ó d á s (kibillenés) s ö r á j i e n y h é n DDK f e l é l e j t ő g ö m b ö s ü v e g f e l s z í n r é s z
B = a hegység f e l b o l t o z ó d á s a s o r á n a k i e m e l k e d ő t e r ü l e t k ö r n y e z e t é b e n k é p z ő d ő d e n u d á c i ó s f e l s z í n e k (Pj, P2)
1 = A f e l b o l t o z ó d ó (megbillenő) t ö n k f e l s z í n m i o c é n t a k a r ó i
T = e r e d m é n y v o n a l a f e l s ő k r é t a - a l s ó - e o c é n k ö z é p s ő m i o c é n t ö n k f e l s z í n m é s z k ö v ö n és a g y a g p a l á n
2 = 4—5 millió é v v e l ezelőtti f e l s z í n á l l a p o t . K i a l a k u l t a m a i 850—870 m m a g a s i d ő - s e b b pliocén e l e g y e n g e t e t t f e l s z í n 10—30 m - r e l m a g a s a b b e l ő d j e . A B ü k k -
f e n n s í k t e r ü l e t é n t ö b b s z á z m é t e r v a s t a g m i o c é n t a k a r ó ^ v a n . A P, f e l s z í n d e n u d á l t s z á l k ő z e t é r e á t h a l m o z ó d o t t a m i o c é n ü l e d é k a f e l s ő s z i n t r ő l
.448
3 — f e l s ő p l i o c é n l e p u s z t u l á s i felszín, m a g a s s á g a 700—650 m j e l z é s e : P2
4 = p l e i s z t o c ó n - h o l o c é n v ö l g y b e v á g ó d á s , a v ö l g y f ő k 450 m k ö z e l é b e n T == k i b o n t ó d o t t t ö n k f e l s z í n
I. A m i o c é n ü l e d é k e k l e p u s z t u l á s a k b . G00—800 m a — 8—10 millió é v
II. M i o c é n ü l e d é k e k l e p u s z t u l á s a a h e g y s é g felboltozódó t e r ü l e t é n kb. 4—5 millió év b = 0—200 m m é s z k ő és a g y a g p a l a l e p u s z t u l á s a a 850—870 m - e s Pi f e l s z í n i g k b .
1—2 millió é v
III. = Pt f e l s z í n l e p u s z t u l á s a a 700—650 m P2 (felsőpliocén; e l e g y e n g e t e t t felszínig c = k b . 2 millió é v
IV. F e l s ő p l i o c é n (P2) f e l s z í n f e l s ő p l i o c é n — pleisztocén, h o l o c é n v ö l g y b e v á g ó d á s ó k k a l p = 2,5—3 millió év
e = a k i b o n t ó d o t t t ö n k f e l s z í n l e p u s z t u l á s a a m a i 950 m - e s á t l a g m a g a s s á g i g k b . 1—2 millió é v (10—20 m m é s z k ő l e p u s z t u l á s )
d = i s m é t e l t e n é r k e z ő m i o c é n ü l e d é k e k és m é s z k ő l e p u s z t u l á s a a m a i 850—870 m é t e r e s szintig 4—5 millió é v
f — a f i a t a l a b b pliocén e l e g y e n g e t e t t f e l s z í n l e p u s z t u l á s a mészkövön, a m a i 700 m - e s szintig k b . 2—3 millió é v (főleg l e n i á r i s erózió)
g = a f e l s ő p l i o c é n P2 f e l s z í n l e p u s z t u l á s a a g y a g p a l á n a m a i 650 m - e s t e t ő s z i n t i g (2—3 millió év) ( v o n a l a s e r ó z i ó d o m i n á l ! )
m é = m é s z k ő a p = a g y a g p a l a
7 ábra: A Központi-Bükk és környezetének lepusztulási felszínei és karsztjelenségei- nek megközelítő kora
J e l m a g y a r á z a t
T = a f e l s ő r a k é t a - a l s ó e o c é n - k ö z é p s ő - m i o c é n t ö n k f e l s z í n 10—30 m - r e l l e a l a c s o n y o d o t t m a r a d v á n y a (ma)
Pi = i d ő s e b b pliocén e l e g y e n g e t e t t felszín
t = f e l s ő k r é t a - a l s ó e o c é n - k ö z é p s ő - m i o c é n t ö n k f e l s z í n k i b o n t ó d á s i d e j é n P2 = f i a t a l a b b pliocén e l e g y e n g e t e t t f e l s z í n m a i m a g a s s á g a
p = f i a t a l a b b pliocén e l e g y e n g e t e t t f e l s z í n k i a l a k u l á s a i d e j é n H = j e l e n l e g i f o r r á s , i l l e t v e f o r r á s b a r l a n g - s z i n t
A s z á m - és b e t ű j e l z é s e k a k a r s z t e r ó z i ó b á z i s o k r a nyíló b a r l a n g o k k o r á t j e l z i k 1 = a m i o c é n ü l e d é k e k e n k e r e s z t ü l b e s z i v á r g ó k a r s z t v í z á l t a l k i a l a k í t o t t 850—870
m - e s f o r r á s b a r l a n g s z i n t , a m e l y a Pi — e l e g y e n g e t e t t f e l s z í n r e f a k a d , v a l a - m i n t a T s z i n t fosszilis e l t ö m ő d ö t t v í z n y e l ő i
A — a z e l e g y e n g e t e t t felszín k o r a a l a p j á n 4—5 millió év (fosszilis b a r l a n g m a r a d v á n y o k )
28* 453
2 — a t ö n k f e l s z í n t a k a r ó m a r a d v á n y a i b ó l l e f u t ó v i z e k á l t a l k i a l a k u l t f o r r á s b a r l a n g o k , víznyelők és i d ő s e b b d o l i n á k
B = 2—3 millió é v
3 = a 650—700 m - e s f i a t a l a b b p l i o c é n e l e g y e n g e t e t t f e l s z í n r e n y í l ó f o r r á s b a r l a n g o k , t á p l á l ó t e r ü l e t ü k a P | és a T f e l s z í n l e h e t e t t
C = a P2 és a H k ö z ö t t nyíló f o r r á s b a r l a n g o k t á p l á l ó t e r ü l e t e a h e g y s é g v a l a m e n n y i m a g a s a b b j e l e n k o r i felszíne
D = 2 milliótól a j e l e n korig.
A tufitos homokköves, valamint agyagpalás területek önmagával párhuza- mosan hátráló lejtőinek lepusztulási üteme t ö b b irányból is megközelíthető.
E kőzetek lapos, de emelkedő felszíneinek öt—hétszerese a mészkövek lepusz- t u l á s á n a k (Láng S. 1968). M e r e d e k lejtőkre a mészkőnél feltételeztünk tíz- szeres lepusztulást. Ha a mészkő 100 m é t e r t h á t r á l 1 millió év alatt, az agyag- pala 500—700 m é t e r t , a lazább t u f i t 800—1000 m é t e r t . Ez a számítás mégsem ad megfelelő e r e d m é n y t a 8—10 k m széles, elegyengetett felszín (P^) k i a l a k u - l á s á r a a rendelkezésre álló 4—5 millió év a l a t t . Ezért f e l t é t e l e z n ü n k kell 2 k m / l millió éves ü t e m ű p e d i m e n t á c i ó t a pliocén közepétől. Ez évi 2 milli- m é t e r e s l e j t ő h á t r á l á s t jelent. L a z a kőzeteken h á t r á l ó l e j t ő k n é l elfogadható é r t é k n e k tűnik. Corbel 0,2 m i l l i m é t e r (év felszínlealacsonyodást említett a n e m mészkövek lepusztulására. M e r e d e k lejtőkön és laza kőzeteken e n n e k tízszerese reálisan feltételezhető. A m é s z k ő l e j t ő k r e u g y a n c s a k tízszeres lepusztulási ü t e - m e t feltételeztünk a lapos f e l s z í n e k k e l szemben.
így a l e j t ő h á t r á l á s i ü t e m 2000 m is l e h e t laza ü l e d é k e n , 100—1000 m közötti érték mészkő, andezit és m á s á l l é k o n y a b b kőzeteken 1 millió év alatt.
A k a p o t t é r t é k e k jól e g y e z t e t h e t ő k a h e g y s é g p e r e m pleisztocén hegyláblép- csőinek és hegylábfelszíneinek szélességével, laza, közepes és állékony kőze- t e k e n , v a l a m i n t a képződési időt s nem utolsósorban a k i e m e l k e d é s ü t e m é t f i g y e l e m b e véve.
Végezetül ismételten h a n g s ú l y o z z u k , hogy a m e g a d o t t kőzetlepusztulási é r t é k e k megközelítő jellegűek, sokszor h i p o t e t i k u s a k . Célunk a b ü k k i felszín- f e j l ő d é s eseményeit és k é p z ő d m é n y e i t nagy v o n á s o k b a n időben, valamint k ő - z e t a n y a g lepusztulásban é r z é k e l t e t n i , ezen k e r e s z t ü l k o r á b b i geomorfológiai m e g á l l a p í t á s a i n k a t a l á t á m a s z t a n i .
.450
