A serdülés korszakát követő időszakban nem ritka az egyéni Fajiamoknak, egyes tanulmányágak és ügyességek iránti komoly
•érdeklődésnek lassú vagy gyorsabb ütemű, bizonytalan vagy hatá- .rozottabb kialakulása. Ennek első jelei sokszor az oktatás folyai?
mán, az iskolai vagy házi munkásságban való komoly elmerü- désben mutatkoznak. Később a tanuló szabad idejét is szívesen
tölti kedves foglalkozásával. Minden siker újabb indítást ad to- vábbi kifejlődésére, s éz végül is kedvező körülmények között létrehozza a hivatottság érzését, a hivatásszeretetet és ezzel az ér- telmi nevelés legnagyobb kiteljesedését. Ezeknek a hajlamoknak feltárása,, felismerése, ápolása és kifejlesztése a tanári munkának legértékesebb eredményei közé tartozik.
A gimnázium a fejlődő emberi lélek változatos átalakulásának
•színtere. Az egészséges alkatú tanuló lelki fejlődését személyiséggé alakulása közben fel-feltörő erők hullámzása kíséri.'A nevelésre nem könnyű feladat vár, amikor ezekkel az erőkkel való gazdálkodásra vállalkozik. Az értelmi nevelésnek pedig ez a rendeltetése. Fel kell
•használnia és magasztos célkitűzéseinek szolgálatába kell állítania -a tanuló lelki erőit. Csak így tud megfelelni a lélekformálás fel-
adatának. Mert az elhanyagolt, félresiklott, kósza erők rendszerint
•ott keresnek érvényesülést, ahol a nevelés eszményének leginkább ártalmára lehetnek. így nemcsak elveszett, hanem ellentétes hatású
•erőkkel is számolni kell, s nem csoda, ha ilyenkor a nevelés ered- ménytelen. De nemcsak a pazarul jelentkező, fölös erők okoznak gondot.. Az értelmi nevelés szolgálatába állított erőkkel is gazdál- Ikodni kell. Minden könnyelmű tékozlási, minden hiábavaló túl-
terhelés vagy célszerűtlen korlátozás és a gazdaságos fejlődés alkalmainak minden elmulasztása megbosszulja magátt inégpeáig nemcsak az értelmi fejlettség fogyatékosságaiban, hanem nem rit- kán a lelki egészség későbbi-megrokkanásában is.
A fejlődő emberi lélek erőivel tehát nagy felelősséggel kell igazdálkodnunk. Nemcsak egyeseknek érdeke ez, hanem a nagy köi- :zösségé is. A nemzet időálló és értékálló gazdagságát kell ezekben
a szellemi kincsekben óvnunk és gyarapítanunk. Róder Pál.
• A ZSINÓRÍRÁS MAGYARSÁGÁNAK KÉRDÉSE.
A Magyar Paedagogia áprilisi számában Magyar írást a ma- igyarnak! címmel cikk jelent meg az írásreformmal kapcsolatban.
A cikk írója, Czakó Elemér bírálja a zsínőrírást és szerinte magya- rabb írást ajánl helyette. -
A z adiatur et altéra pars elve alapján legyen igazságos az o l v a s ó és nézzen a d o l o g mélyére: miről is van szó? M i t kíván a
gyakorlati élet? Alaki és módszeres szempontból kielégítő-e a Luttor-féle ú j írásmód? Ismeri-e az olvasó egyáltalán a Luttor-féle rój írásmódot, hogy összehasonlíthassa Czakó betűivel? (1. ábra.)
a. a a t hcb C OC cL cLcL é q j i
/ <W KA ' t xx A4 LKA t LL m m m n a a
ö oe-o pp-p-p
( c p i A C p U b b b J Mi-U- ű
L b U , 1 > - U t >í u o O H t a i b c X J C1
A & C
* Q
K . K
<
A
L M , N- O
¥• ((AJ K
A - T- U L IX I U M
(A) L b
/. ábra. Ilyenféle az egyszerűsített betüfűzés a hivatalos zsinórírásban.
A folyamatos írást jelképező összefűzött betűpárok előtt lévő önálló betű- alakokat — az z kivételével — és a nagybetűket a római alapírásból át- futtatással fejlesztjük ki. Ezek az »átmeneti« betűk a folyamatos írás kezdő-
betűi. (Néptanítók Lapja. 1939. III. 15. — 207. lap.)
.Ismeri-e az egész magyar írásreform hátterét? Tud-e a Buda- pesten, 1930-ban általam rendezett nemzetközi íráskiállításról, -amellyel tulajdonképen megindítottam az írásújítási mozgalmat?
Ezt a határkövet jelentő íráskiállítást például Czakó Elemér :meg sem nézte, különben cikke meg sem született volna, és cikkét
megelőzően más tereken sem indított volna mozgalmat a zsinór- írás ellen.
Az íráskiállítás ugyanis azt bizonyította, hogy az igazi írás- tanítás nemcsak a betű rajzának beidegzésével foglalkozik, hanem foglalata az írásbeli világos kifejezés, tehát a szövegírás alapelvei- nek. Ha Czakó az íráskiállítást látta és tanulmányozta volna, akkor nem tüntethetné fel cikkének néhány valóban tárgyilagos elvét /sem újdonságnak, mert valamennyi benne van a zsinórírásban, sőt
•érezné benne a csak most ajánlott írásalkotási »recept« megvalósí- tását is. -
A zsinórírás folyamatos fokozatának Czakó által bírált betűi ugyanis nem németből vagy angolból átvett módosított betűformák, hanem legnagyobb íróink, tudósaink, főpapjaink, államférfiaink, s ő t a sokat író kishivatalnokok kezeírásának tanulmányozásából, és
a grafológia értékelési alapjainak megfontolásából születtek meg.
Szakszerű bírálaton átszűrve azonban csakis olyan alakítási és kap- csolási változatokat mutatnak, amelyeket a legegyszerűbb nyom- tatott betűs előtanulmányokból bárki saját maga is le tud vezetni.
Egyéni szeszélyre valló, természetellenes és olvasást veszélyez- tető alakításmódokat a zsinórírás nem vesz figyelembe még akkor
•sem, ha híres költőnek vagy írónak keze műve.
Szellemi nagyságaink szóbanforgó írásait az íráskiállításon több mint négy hétig bárki tanulmányozhatta és a hozzájuk fűzött ma- gyarázatok segítségével meggyőződhetett arról, hogy ezek az írások .azért jobbak és olvashatóbbak az iskolás »szépírásnál«, mert meg-
közelítik a nyomtatott betűk egyszerűségét s alakításukban és kap- kapcsolásuk módjában utat engednek a kéz természetes mozdulatai- nak. Különleges »magyar« ízt azonban, sajnos, sem ezekből, sem
•Czakó példáiból nem lehet megállapítani. Czakó kézírása különben, tudtán kívül, szintén szerepelt ezek között a kiállított szemelvények .Tcözött
Az íráskiállítás tanulsagái nyomán készült írástanítási, tehát betűt és módszert felölelő javaslatomat még abban az esztendő- ben elfogadta az Országos Közoktatási Tanács és ezzel a zsinórírás :sorsát megpecsételte.
Abból indultam ki, hogy az írásnak alapja is, célja is az ol- vasás. Az írástanítás megújítására, a kezdők számára tehát nem folyóírást, hanem csak egyszerű betűknek nyomtatásszerű sorakoz- tatását ajánlottam. A betűforma megegyezik azzal, amit a tanuló
•olvasni is tanul. Az egyszerű és vastagvonalú betű erőteljes be- nyomást kelt. Ezt bizonyítja a reklámpszichológia is, amely például
a plakátok számára ilyenféle betűket választ ki, hogy még az ala- csonyabb iskolai végzettségű, keveset olvasó emberek is gyorsan és biztosan fel tudják fogni.
A zsinórírás tovább már nem egyszerűsíthető — római szár- mazású — alapbetüinek alakját, arányát és célszerű, rövid menetű alakítását bárki, tehát a gyermek is egy pillanat alatt megérti és megtanulja. így tehát az írás nemcsak időben, hanem alakilag is tökéletesen együtt halad az olvasással. Az azonos betűk erőteljes kölcsönös hatásának eredménye: az egész életre kiható mély be- idegzés.
Az .azonos betüalak felhasználásában rejlő előnyt Czakó is vallja, azonban csupán az írott jellegű nagy- és kisbetűk egyező alakítását tartja fontosnak. Felfogása tehát nem egészen helyes, mert nem hatol az írásfolyamat gyökeréig.
A kezdő tanulónak ugyanis általában nem sok könnyítést jelent a nagybetűvé előléptetett kisbetű alkalmazása. Ez csupán a moz- dulatemlékezést mentesítené a megterheléstől, ugyanakkor azonban mint kezdőnek külön kellene rágondolnia arra, hogy az olvasni tanult nyomtatott betűk helyesírási rendjétől eltérően hogyan is léptesse elő az írott kisbetűt nagybetűvé. A szükséges mozdulatot tehát mégis külön kell felidéznie, bármennyire ismeretes. Ez pedig kezdőnek gátlást jelent.
Más a helyzet a haladóknál, akikben az írásfolyamat, a kéz munkája már független a szemtől. írásukban minden jól olvasható vagy legalább is megérthető formai változatót elfogadunk. Ezek a formai változatok viszont benne is vannak a zsinórírásban!
(2. ábra.) Czakó azonban elhallgatja őket és javaslatát ügy tün- i:eti fel, mintha csupa újdonságot hozna.
a % & & &.&J&
KKVC LJL JAVÍl HYl,
2.. ábra. Alakítási lehetőségek a haladók folyamatos zsinórírásában. (Szemel- vények a Luttor-féle vezérfonalakból.)
Gondolatmenete abban is hibás, hogy mikor a betüfüzésről beszél, csupán a betüközt említi, de a magától nem értetődő kap- csolás megtanítása mellett elsiklik. A helyes kapcsolást mindenképen
4- A- c o e c O L / G C O L A X i t b .
tanítani kell, különösen akkor, ha a betűfűzést általában a folyama-- tosság külső jelének tekintjük. A régi írás eredménytelenségét is- inkább a kapcsolás kérdésének elhanyagolása okozta, mint a ferde*, árnyékolt, hosszúszárú és cifra betűminta.
Az a, d, g, o és c betűk például önálló alakjukban jobboldalu- kon kezdődnek. Ha tehát a tanulót nem tanítjuk meg e betűk f o - lyamatos fűzésére, akkor a kapcsolás alkalmával a kezdés helyéher..
csak ugrással jut el a tanuló keze. Ez azt jelenti, hogy a kap- csoláshoz — amely a legtöbb betűben csupán egyetlen akaratmozza- natot kíván — e betűknél három mozzanatra van szükség: az első mozzanat az előző betű befejező vonalának szándékos, szinte meg- rázkódtatásszerű megszakítása; a második mozzanat a tolfnak víz- szintes irányú jobbraugratása, á sorrakerülő betű kezdőpontjához;., a harmadik mozzanattal indul meg végre a kapcsolandó betű írása..
(3; ábra:) ...
3.-ábra. A z írástanítás m e g ú j í t á s a , vagyis a Luttor-féle, zsinórírás bevezer- tése előtt az a (d, g>, o, quj és c kapcsolását h á r o m a k a r a t m o z z a n a t t a l tanították. A m o z d u l a t m e g á l l í t á s a s azután hirtelen m á s i r á n y b a terelése- m e g r á z k ó d t a t j a a m o z g a t ó idegeket és megsemmisíti az írás l e n d ü l e t é t . .
A zsinórírás e betűk kapcsolására ugyanazt a módot ajánlja*, amelyet a jól kiírt írásokból bárki levonhat és szabályokba foglalhat...
Ennek segítségével az előző betű lendületét folytatva fűződnek.
össze *a betűk. (4. ábra.)
4. ábra. A Luttor-féle zsinórírásban az a, d, g, o é'S qu kapcsolásakor a-j m o z g á s lendülete nem szűnik m e g , sőt a b a l o l d a l r a helyezett kezdés és ••
az egyirányú k ö r f o r g á s m i a t t f o k o z ó d i k is. A c kapcsolásában megmarad:', a megszakítás, de o l y a n helyen, ahol a kéz m a g á t ó l m e g á l l . Innen azután..
n y u g o d t m o z d u l a t t a l , kényelmesen lehet folytatni a betű leírását.
Amint látjuk, a hurkoló mozdulatok nyoma (az o kivételével)*
el is tüntethető, mégpedig vagy a betű alsó ívelésébe való olvasz- tással, vagy pedig úgy, hogy a hurkolás pillanatában a kéz alig- észrevehetően felemelkedik a papírról. A c betű tiszta és lendületes--
fűzésére is egyszerű és természetes (nem »benne visszafutó::!) megoldást ajánl a zsinórírás.
Épen a c betű itt látható kétrészes fűzése is bizonyítja, hogy Czakó nem látja világosan a zsinórírás alapelveit. Azt hangoztatja ugyanis, hogy a zsinórírás okvetlenül folyamatos írásvonalat kíván.
A zsinórírás csupán a mozgási energiákkal takarékoskodik.
Nem akarja a lendületben lévő kezet megszakításokkal új impulzu- sokra kényszeríteni, viszont ha magától megszakad az írás vonala, nem kívánja mindenáron folyamatosan továbbfűzni, különösen akkor, ha az egybefűzés az olvashatóságot zavarná. Ezért nem írjuk pél- dául egyfolytában a K betűt, vagy nem ajánlom az s, I, N, O, Pr
S, T, V betű továbbfűzését.
A folyamatos írásvonal a zsinórírásnak általában nem cél- kitűzése, hanem csak a kéz gyors és folyamatos mozgásának kö- vetkezménye. Ennek azonban nem csupán az írástechnikai ügyes- ség a feltétele, hanem inkább a reflexszerű szóképbontó készség s a biztos helyesírási és nyelvtani tudás. Ha valaki például nem tudja a leírandó szókép betűinek sorrendjét és pontos helyesírását, akkor hiába ügyes és gyors a keze, mindaddig meg kell állnia, míg nem tisztázza magában a sorrakerülő betűk rendjét. Ha pedig a helyesírási készség és a nyelvtani tudás hiányos, a kéz akkor is gyorsan kapcsolhat, de az eredmény: helyesírási hiba.
A helyesírási készség fejlesztésére is épen a zsinórírás ad helyes technikai megoldást azzal, hogy a kezdőfokon nem fűzi össze a betűket, hanem mindaddig csak nyomtatásszerűen sorakoz-;
tatja őket, míg minden betűnek hangértékét nem tudja a tanuló, s így írás közben időt nyer a sorrakerülő betű pontos megállapí- tására.
Czakó elhallgatja a zsinórírásnak épen ezt a nagyjelentőségű és a gyakorlatban jól bevált módszeres tényezőjét: az alaki és alakítási fokozatosságot, de ugyanakkor az angolok script-jére el- ismeréssel utal, pedig ez lényegében megegyezik a zsinórírás ki- induló fokozatának gyakorlati kivitelével. Ezzel csak azt igazolja, hogy neki az írás csupán betűt jelent. Nem veszi észre vagy nem tartja fontosnak és szükségesnek az írás tanításában a nyelvtani és a helyesírási tudás nyugodt kifejlődésének alapfeltételét: a mód- szeres fokozatosságot. A zsinórírás rendszerének mindenre kiterjedő figyelmességét sokféleségnek tartja, pedig ez a »sokféleség« mindig csak egyféle betűt jelent, csupán a. gyermek értelmi fejlődésével egyre hajlékonyabb lesz az alakítás és több tartalmat is kap.
Czakó azt állítja, hogy a zsinórírással az iskolák nincsenek megelégedve. Indokolásul felhozza a Néptanítók Lapja »írástaní- tási vitájának:: azokat a cikkeit, amelyeket az övéhez hasonló felfogással, vagyis a pedagógiai szakszerűség mellőzésével írtak, de már nem említi meg azt a cikket, amely ezeket a »hozzászólá-
Magyar Paedagogia X L V I I I . 3. 13
sokat« összefoglalja és a bennük felvetett kérdések tárgyilagos megvilágítása után megmarad az eredeti zsinórírás mellett.
Azt bizonyára senki sem teheti fel a tanügyi hatóságokról, hogy írásrendszeremet minden kritika nélkül elfogadták volna.
Ha .így lenne, akkor meg a Néptanítók Lapja »vitája«, valamint Holló Károly terjedelmes tanulmánya — ha kiindulásuk helyes, érvelésük pedig tudományos lett volna — rendszeremet össze is döntötte volna.
A valóság pedig az, hogy a szülők, a rokonok boldogan hor- dozzák tárcájukban a gyermekeknek egy-egy vonalozatlan lapra írt zsinórírását, mely tiszta betűivel, határozott sorvezetésével és tetszetős elosztásával várakozáson felül lepi meg még a zsinórírás ismerőit és híveit is. A tanítók hálásan hivatkoznak saját írásuk javulására is. Szívesen elismerik, hogy íráspedagógiai felfogásuk tudatos lett, kritikájuk, irányító tanácsaik találóbbak; mióta a zsi- nórírással foglalkoznak. Rájöttek arra, hogy a zsinórírás fokozatos módszerével az írásbeli kifejezés épúgy csiszolódhat, mint az élő nyelv a fogalmak fokozatos tisztázásával. Most már felismerik a kapcsolatot az írásmozdulat és a- betű alapformája között. Tudják, hogy milyen a szabatos betű. Nem áll többé az alapforma és az egyéni folyóírás közé egy stilizált, homályos szépírási minta, amely kritikájukban megtéveszti őket.
Czakó betűjavaslatai ismét ebbe a régi kátyúba vinnék az írás tanítását. Mint a régi »szépírás« rendszere, ő is csak a folyóírást akarja meghatározni, a nélkül, hogy megalapozná. Pedig ami neki vagy Petőfinek, Aranynak és még sok más szellemi nagyságunknak kézhezálló betű, az a kezdő tanulók számára nem sokkal kisebb nehézséget jelent, mint a régi »szépírás« betűi, mert épúgy külön, kell hozzá igazodniok, mint azokhoz, mivel az olvasókönyv nyom- tatott betűitől, vagyis a tanuló mindennapi szemléletétől ezek is.
éltérnek.
A. háládók írását a zsinórírás rendszerében nem kell féltenie senkinek sem az olvashatatlanságtól, sem'az elnémetesedéstől. A kezdőfokon beidegzett egyszerű alapformák, majd az ezeknek át- futtatásával fejlesztett folyamatos írásmozdulatok mindenkit hozzá- segítenék. a kényelmes egyéni írás kialakításához.
Ezen' a ponton azután már magától összetalálkozik minden sokatírónak az írása a magyar szellemi élet nagyjainak írásával, mert a nagyobb írássebesség akaratlanul is lekoptatja a betűk is- kolás szabatosságát, az olvashatóság szándéka pedig visszatartja a kezet az elnagyoló írásmozdulatoktól. Ez a fékezés azonban a tiszta latin alapformáknak, vagyis az ú. n. kiindulóírásnak tudatos beidegzettségéből természetesen folyik, ehhez nem kell a nagy- nevűek "kiírt folyóírásának utánzása.
Ne a folyamatos írás egyes betűit vizsgálgassuk tehát, hanem a rendszer lényegét nézzük. A zsinórírás a folyamatos formákat
•csupán tájékoztatásul közli, hogy a szertelenségéktől megóvjon.
A kényelmes egyéni írást a j ó megalapozottság és a sokatírás' -együttes hatásából mindenki maga fejleszti ki.
A bécsi Legrün-féle hatás vádját maga Legrün cáfolja meg.
A z elemi oktatás e nagynevű német vezéregyénisége a zsinórírás
•székesfővárosi bevezetésével kapcsolatban gratulál vezérkönyVem- .hez s ezt írja: »A Lüttor-írásnak magyar nemzeti írássá kell válnia.<<
E levél más érdekes adatokkal együtt minden komoly érdeklődőnek .rendelkezésére áll nálam.
Ezek után ítéljen az olvasó: szükségét látja-e annak, hogy az ú j magyar írástanításnak, a zsinórírásnak az angol írással már
•/eddig is vetekedő eredményét megbolygassák?
Luttor Ignác.
K I S E B B K Ö Z L E M É N Y E K . Néhány szó a legújabb Pestalozzi-irodalomról.
A magyar nevelői gondolkodás úgyszólván kezdettől fogva m i n d i g meleg érdeklődéssel kísérte Pestalozzi alakját és műkö- dését. Ennek szép bizonyítékait szolgáltatja a . M a g y a r Paedagogia
1927. évi 3—6.. füzetében egyrészt Kemény Ferencnek Pestalozzi .Magyarországon c. tanulmánya a maga gazdag anyagával, másrészt
••és még inkább az ugyancsak Kemény Ferenctől összeállított és ugyanott megjelent Magyar Pestalozzi-bibliografia. Ezekből a köz- leményekből kitetszik, hogy a Pestalozzi-kultusz az egész X I X . századon át mindig élt a magyar társadalomban és főleg az iro- *
•dalomban. Kitűnik az is, hogy a jubiláris években, Pestalozzi szü- letésének és halálának százados évfordulóin különösen mindig újra
•föllángolt és irodalmi termékekben is megnyilvánult a tisztelet iránta.
A magyar Pestalozzi-kultusznak ebben a hagyományos szél- i e m é b e n fordítjuk figyelmünket e folyóirat hasábjain a legújabb,
Pestalozzi-irodalom felé.
Természetes jelenségnek látjuk tehát, hogy a Magyar Paeda-
•gogiai Társaság által is emléküléssel és a Magyar Paedagogiának
"Fülön Pestalozzi-emlékfüzetével megünnepelt legutóbbi Pestalozzi-
• emlékévben, 1927-ben, halálának százéves fordulóján s részben m é g utána is a svájci nagy pedagógusra vonatkozó kiadványok és-
•dolgozatok szinte áttekinthetetlen tömegben jelentek meg a leg- k ü l ö n b ö z ő b b nemzetek irodalmában. Pedig ugyanazt a meleg érdek- lődést és kegyeletet már az első jubiláris alkalommal, Pestalozzi születésének egyszázados fordulóján, 1846-ban is tapasztalhatta -a tudós vikíg. . Mindenekelőtt természetszerűen maguk a svájciak Fuzgólkodtak nagy sikerrel világhírű honfitársuk életének.és .műn
13*