• Nem Talált Eredményt

A zsinórírás magyarságának kérdése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A zsinórírás magyarságának kérdése"

Copied!
8
0
0

Teljes szövegt

(1)

A serdülés korszakát követő időszakban nem ritka az egyéni Fajiamoknak, egyes tanulmányágak és ügyességek iránti komoly

•érdeklődésnek lassú vagy gyorsabb ütemű, bizonytalan vagy hatá- .rozottabb kialakulása. Ennek első jelei sokszor az oktatás folyai?

mán, az iskolai vagy házi munkásságban való komoly elmerü- désben mutatkoznak. Később a tanuló szabad idejét is szívesen

tölti kedves foglalkozásával. Minden siker újabb indítást ad to- vábbi kifejlődésére, s éz végül is kedvező körülmények között létrehozza a hivatottság érzését, a hivatásszeretetet és ezzel az ér- telmi nevelés legnagyobb kiteljesedését. Ezeknek a hajlamoknak feltárása,, felismerése, ápolása és kifejlesztése a tanári munkának legértékesebb eredményei közé tartozik.

A gimnázium a fejlődő emberi lélek változatos átalakulásának

•színtere. Az egészséges alkatú tanuló lelki fejlődését személyiséggé alakulása közben fel-feltörő erők hullámzása kíséri.'A nevelésre nem könnyű feladat vár, amikor ezekkel az erőkkel való gazdálkodásra vállalkozik. Az értelmi nevelésnek pedig ez a rendeltetése. Fel kell

•használnia és magasztos célkitűzéseinek szolgálatába kell állítania -a tanuló lelki erőit. Csak így tud megfelelni a lélekformálás fel-

adatának. Mert az elhanyagolt, félresiklott, kósza erők rendszerint

•ott keresnek érvényesülést, ahol a nevelés eszményének leginkább ártalmára lehetnek. így nemcsak elveszett, hanem ellentétes hatású

•erőkkel is számolni kell, s nem csoda, ha ilyenkor a nevelés ered- ménytelen. De nemcsak a pazarul jelentkező, fölös erők okoznak gondot.. Az értelmi nevelés szolgálatába állított erőkkel is gazdál- Ikodni kell. Minden könnyelmű tékozlási, minden hiábavaló túl-

terhelés vagy célszerűtlen korlátozás és a gazdaságos fejlődés alkalmainak minden elmulasztása megbosszulja magátt inégpeáig nemcsak az értelmi fejlettség fogyatékosságaiban, hanem nem rit- kán a lelki egészség későbbi-megrokkanásában is.

A fejlődő emberi lélek erőivel tehát nagy felelősséggel kell igazdálkodnunk. Nemcsak egyeseknek érdeke ez, hanem a nagy köi- :zösségé is. A nemzet időálló és értékálló gazdagságát kell ezekben

a szellemi kincsekben óvnunk és gyarapítanunk. Róder Pál.

• A ZSINÓRÍRÁS MAGYARSÁGÁNAK KÉRDÉSE.

A Magyar Paedagogia áprilisi számában Magyar írást a ma- igyarnak! címmel cikk jelent meg az írásreformmal kapcsolatban.

A cikk írója, Czakó Elemér bírálja a zsínőrírást és szerinte magya- rabb írást ajánl helyette. -

A z adiatur et altéra pars elve alapján legyen igazságos az o l v a s ó és nézzen a d o l o g mélyére: miről is van szó? M i t kíván a

gyakorlati élet? Alaki és módszeres szempontból kielégítő-e a Luttor-féle ú j írásmód? Ismeri-e az olvasó egyáltalán a Luttor-féle rój írásmódot, hogy összehasonlíthassa Czakó betűivel? (1. ábra.)

(2)

a. a a t hcb C OC cL cLcL é q j i

/ <

W KA ' t xx A4 LKA t LL m m m n a a

ö oe-o pp-p-p

( c p i A C p U b b b J M

i-U- ű

L b U , 1 > - U t >

í u o O H t a i b c X J C1

A & C

* Q

K . K

<

A

L M , N- O

¥• ((AJ K

A - T- U L IX I U M

(A) L b

/. ábra. Ilyenféle az egyszerűsített betüfűzés a hivatalos zsinórírásban.

A folyamatos írást jelképező összefűzött betűpárok előtt lévő önálló betű- alakokat — az z kivételével — és a nagybetűket a római alapírásból át- futtatással fejlesztjük ki. Ezek az »átmeneti« betűk a folyamatos írás kezdő-

betűi. (Néptanítók Lapja. 1939. III. 15. — 207. lap.)

(3)

.Ismeri-e az egész magyar írásreform hátterét? Tud-e a Buda- pesten, 1930-ban általam rendezett nemzetközi íráskiállításról, -amellyel tulajdonképen megindítottam az írásújítási mozgalmat?

Ezt a határkövet jelentő íráskiállítást például Czakó Elemér :meg sem nézte, különben cikke meg sem született volna, és cikkét

megelőzően más tereken sem indított volna mozgalmat a zsinór- írás ellen.

Az íráskiállítás ugyanis azt bizonyította, hogy az igazi írás- tanítás nemcsak a betű rajzának beidegzésével foglalkozik, hanem foglalata az írásbeli világos kifejezés, tehát a szövegírás alapelvei- nek. Ha Czakó az íráskiállítást látta és tanulmányozta volna, akkor nem tüntethetné fel cikkének néhány valóban tárgyilagos elvét /sem újdonságnak, mert valamennyi benne van a zsinórírásban, sőt

•érezné benne a csak most ajánlott írásalkotási »recept« megvalósí- tását is. -

A zsinórírás folyamatos fokozatának Czakó által bírált betűi ugyanis nem németből vagy angolból átvett módosított betűformák, hanem legnagyobb íróink, tudósaink, főpapjaink, államférfiaink, s ő t a sokat író kishivatalnokok kezeírásának tanulmányozásából, és

a grafológia értékelési alapjainak megfontolásából születtek meg.

Szakszerű bírálaton átszűrve azonban csakis olyan alakítási és kap- csolási változatokat mutatnak, amelyeket a legegyszerűbb nyom- tatott betűs előtanulmányokból bárki saját maga is le tud vezetni.

Egyéni szeszélyre valló, természetellenes és olvasást veszélyez- tető alakításmódokat a zsinórírás nem vesz figyelembe még akkor

•sem, ha híres költőnek vagy írónak keze műve.

Szellemi nagyságaink szóbanforgó írásait az íráskiállításon több mint négy hétig bárki tanulmányozhatta és a hozzájuk fűzött ma- gyarázatok segítségével meggyőződhetett arról, hogy ezek az írások .azért jobbak és olvashatóbbak az iskolás »szépírásnál«, mert meg-

közelítik a nyomtatott betűk egyszerűségét s alakításukban és kap- kapcsolásuk módjában utat engednek a kéz természetes mozdulatai- nak. Különleges »magyar« ízt azonban, sajnos, sem ezekből, sem

•Czakó példáiból nem lehet megállapítani. Czakó kézírása különben, tudtán kívül, szintén szerepelt ezek között a kiállított szemelvények .Tcözött

Az íráskiállítás tanulsagái nyomán készült írástanítási, tehát betűt és módszert felölelő javaslatomat még abban az esztendő- ben elfogadta az Országos Közoktatási Tanács és ezzel a zsinórírás :sorsát megpecsételte.

Abból indultam ki, hogy az írásnak alapja is, célja is az ol- vasás. Az írástanítás megújítására, a kezdők számára tehát nem folyóírást, hanem csak egyszerű betűknek nyomtatásszerű sorakoz- tatását ajánlottam. A betűforma megegyezik azzal, amit a tanuló

•olvasni is tanul. Az egyszerű és vastagvonalú betű erőteljes be- nyomást kelt. Ezt bizonyítja a reklámpszichológia is, amely például

(4)

a plakátok számára ilyenféle betűket választ ki, hogy még az ala- csonyabb iskolai végzettségű, keveset olvasó emberek is gyorsan és biztosan fel tudják fogni.

A zsinórírás tovább már nem egyszerűsíthető — római szár- mazású — alapbetüinek alakját, arányát és célszerű, rövid menetű alakítását bárki, tehát a gyermek is egy pillanat alatt megérti és megtanulja. így tehát az írás nemcsak időben, hanem alakilag is tökéletesen együtt halad az olvasással. Az azonos betűk erőteljes kölcsönös hatásának eredménye: az egész életre kiható mély be- idegzés.

Az .azonos betüalak felhasználásában rejlő előnyt Czakó is vallja, azonban csupán az írott jellegű nagy- és kisbetűk egyező alakítását tartja fontosnak. Felfogása tehát nem egészen helyes, mert nem hatol az írásfolyamat gyökeréig.

A kezdő tanulónak ugyanis általában nem sok könnyítést jelent a nagybetűvé előléptetett kisbetű alkalmazása. Ez csupán a moz- dulatemlékezést mentesítené a megterheléstől, ugyanakkor azonban mint kezdőnek külön kellene rágondolnia arra, hogy az olvasni tanult nyomtatott betűk helyesírási rendjétől eltérően hogyan is léptesse elő az írott kisbetűt nagybetűvé. A szükséges mozdulatot tehát mégis külön kell felidéznie, bármennyire ismeretes. Ez pedig kezdőnek gátlást jelent.

Más a helyzet a haladóknál, akikben az írásfolyamat, a kéz munkája már független a szemtől. írásukban minden jól olvasható vagy legalább is megérthető formai változatót elfogadunk. Ezek a formai változatok viszont benne is vannak a zsinórírásban!

(2. ábra.) Czakó azonban elhallgatja őket és javaslatát ügy tün- i:eti fel, mintha csupa újdonságot hozna.

a % & & &.&J&

KKVC LJL JAVÍl HYl,

2.. ábra. Alakítási lehetőségek a haladók folyamatos zsinórírásában. (Szemel- vények a Luttor-féle vezérfonalakból.)

Gondolatmenete abban is hibás, hogy mikor a betüfüzésről beszél, csupán a betüközt említi, de a magától nem értetődő kap- csolás megtanítása mellett elsiklik. A helyes kapcsolást mindenképen

4- A- c o e c O L / G C O L A X i t b .

(5)

tanítani kell, különösen akkor, ha a betűfűzést általában a folyama-- tosság külső jelének tekintjük. A régi írás eredménytelenségét is- inkább a kapcsolás kérdésének elhanyagolása okozta, mint a ferde*, árnyékolt, hosszúszárú és cifra betűminta.

Az a, d, g, o és c betűk például önálló alakjukban jobboldalu- kon kezdődnek. Ha tehát a tanulót nem tanítjuk meg e betűk f o - lyamatos fűzésére, akkor a kapcsolás alkalmával a kezdés helyéher..

csak ugrással jut el a tanuló keze. Ez azt jelenti, hogy a kap- csoláshoz — amely a legtöbb betűben csupán egyetlen akaratmozza- natot kíván — e betűknél három mozzanatra van szükség: az első mozzanat az előző betű befejező vonalának szándékos, szinte meg- rázkódtatásszerű megszakítása; a második mozzanat a tolfnak víz- szintes irányú jobbraugratása, á sorrakerülő betű kezdőpontjához;., a harmadik mozzanattal indul meg végre a kapcsolandó betű írása..

(3; ábra:) ...

3.-ábra. A z írástanítás m e g ú j í t á s a , vagyis a Luttor-féle, zsinórírás bevezer- tése előtt az a (d, g>, o, quj és c kapcsolását h á r o m a k a r a t m o z z a n a t t a l tanították. A m o z d u l a t m e g á l l í t á s a s azután hirtelen m á s i r á n y b a terelése- m e g r á z k ó d t a t j a a m o z g a t ó idegeket és megsemmisíti az írás l e n d ü l e t é t . .

A zsinórírás e betűk kapcsolására ugyanazt a módot ajánlja*, amelyet a jól kiírt írásokból bárki levonhat és szabályokba foglalhat...

Ennek segítségével az előző betű lendületét folytatva fűződnek.

össze *a betűk. (4. ábra.)

4. ábra. A Luttor-féle zsinórírásban az a, d, g, o é'S qu kapcsolásakor a-j m o z g á s lendülete nem szűnik m e g , sőt a b a l o l d a l r a helyezett kezdés és ••

az egyirányú k ö r f o r g á s m i a t t f o k o z ó d i k is. A c kapcsolásában megmarad:', a megszakítás, de o l y a n helyen, ahol a kéz m a g á t ó l m e g á l l . Innen azután..

n y u g o d t m o z d u l a t t a l , kényelmesen lehet folytatni a betű leírását.

Amint látjuk, a hurkoló mozdulatok nyoma (az o kivételével)*

el is tüntethető, mégpedig vagy a betű alsó ívelésébe való olvasz- tással, vagy pedig úgy, hogy a hurkolás pillanatában a kéz alig- észrevehetően felemelkedik a papírról. A c betű tiszta és lendületes--

(6)

fűzésére is egyszerű és természetes (nem »benne visszafutó::!) megoldást ajánl a zsinórírás.

Épen a c betű itt látható kétrészes fűzése is bizonyítja, hogy Czakó nem látja világosan a zsinórírás alapelveit. Azt hangoztatja ugyanis, hogy a zsinórírás okvetlenül folyamatos írásvonalat kíván.

A zsinórírás csupán a mozgási energiákkal takarékoskodik.

Nem akarja a lendületben lévő kezet megszakításokkal új impulzu- sokra kényszeríteni, viszont ha magától megszakad az írás vonala, nem kívánja mindenáron folyamatosan továbbfűzni, különösen akkor, ha az egybefűzés az olvashatóságot zavarná. Ezért nem írjuk pél- dául egyfolytában a K betűt, vagy nem ajánlom az s, I, N, O, Pr

S, T, V betű továbbfűzését.

A folyamatos írásvonal a zsinórírásnak általában nem cél- kitűzése, hanem csak a kéz gyors és folyamatos mozgásának kö- vetkezménye. Ennek azonban nem csupán az írástechnikai ügyes- ség a feltétele, hanem inkább a reflexszerű szóképbontó készség s a biztos helyesírási és nyelvtani tudás. Ha valaki például nem tudja a leírandó szókép betűinek sorrendjét és pontos helyesírását, akkor hiába ügyes és gyors a keze, mindaddig meg kell állnia, míg nem tisztázza magában a sorrakerülő betűk rendjét. Ha pedig a helyesírási készség és a nyelvtani tudás hiányos, a kéz akkor is gyorsan kapcsolhat, de az eredmény: helyesírási hiba.

A helyesírási készség fejlesztésére is épen a zsinórírás ad helyes technikai megoldást azzal, hogy a kezdőfokon nem fűzi össze a betűket, hanem mindaddig csak nyomtatásszerűen sorakoz-;

tatja őket, míg minden betűnek hangértékét nem tudja a tanuló, s így írás közben időt nyer a sorrakerülő betű pontos megállapí- tására.

Czakó elhallgatja a zsinórírásnak épen ezt a nagyjelentőségű és a gyakorlatban jól bevált módszeres tényezőjét: az alaki és alakítási fokozatosságot, de ugyanakkor az angolok script-jére el- ismeréssel utal, pedig ez lényegében megegyezik a zsinórírás ki- induló fokozatának gyakorlati kivitelével. Ezzel csak azt igazolja, hogy neki az írás csupán betűt jelent. Nem veszi észre vagy nem tartja fontosnak és szükségesnek az írás tanításában a nyelvtani és a helyesírási tudás nyugodt kifejlődésének alapfeltételét: a mód- szeres fokozatosságot. A zsinórírás rendszerének mindenre kiterjedő figyelmességét sokféleségnek tartja, pedig ez a »sokféleség« mindig csak egyféle betűt jelent, csupán a. gyermek értelmi fejlődésével egyre hajlékonyabb lesz az alakítás és több tartalmat is kap.

Czakó azt állítja, hogy a zsinórírással az iskolák nincsenek megelégedve. Indokolásul felhozza a Néptanítók Lapja »írástaní- tási vitájának:: azokat a cikkeit, amelyeket az övéhez hasonló felfogással, vagyis a pedagógiai szakszerűség mellőzésével írtak, de már nem említi meg azt a cikket, amely ezeket a »hozzászólá-

Magyar Paedagogia X L V I I I . 3. 13

(7)

sokat« összefoglalja és a bennük felvetett kérdések tárgyilagos megvilágítása után megmarad az eredeti zsinórírás mellett.

Azt bizonyára senki sem teheti fel a tanügyi hatóságokról, hogy írásrendszeremet minden kritika nélkül elfogadták volna.

Ha .így lenne, akkor meg a Néptanítók Lapja »vitája«, valamint Holló Károly terjedelmes tanulmánya — ha kiindulásuk helyes, érvelésük pedig tudományos lett volna — rendszeremet össze is döntötte volna.

A valóság pedig az, hogy a szülők, a rokonok boldogan hor- dozzák tárcájukban a gyermekeknek egy-egy vonalozatlan lapra írt zsinórírását, mely tiszta betűivel, határozott sorvezetésével és tetszetős elosztásával várakozáson felül lepi meg még a zsinórírás ismerőit és híveit is. A tanítók hálásan hivatkoznak saját írásuk javulására is. Szívesen elismerik, hogy íráspedagógiai felfogásuk tudatos lett, kritikájuk, irányító tanácsaik találóbbak; mióta a zsi- nórírással foglalkoznak. Rájöttek arra, hogy a zsinórírás fokozatos módszerével az írásbeli kifejezés épúgy csiszolódhat, mint az élő nyelv a fogalmak fokozatos tisztázásával. Most már felismerik a kapcsolatot az írásmozdulat és a- betű alapformája között. Tudják, hogy milyen a szabatos betű. Nem áll többé az alapforma és az egyéni folyóírás közé egy stilizált, homályos szépírási minta, amely kritikájukban megtéveszti őket.

Czakó betűjavaslatai ismét ebbe a régi kátyúba vinnék az írás tanítását. Mint a régi »szépírás« rendszere, ő is csak a folyóírást akarja meghatározni, a nélkül, hogy megalapozná. Pedig ami neki vagy Petőfinek, Aranynak és még sok más szellemi nagyságunknak kézhezálló betű, az a kezdő tanulók számára nem sokkal kisebb nehézséget jelent, mint a régi »szépírás« betűi, mert épúgy külön, kell hozzá igazodniok, mint azokhoz, mivel az olvasókönyv nyom- tatott betűitől, vagyis a tanuló mindennapi szemléletétől ezek is.

éltérnek.

A. háládók írását a zsinórírás rendszerében nem kell féltenie senkinek sem az olvashatatlanságtól, sem'az elnémetesedéstől. A kezdőfokon beidegzett egyszerű alapformák, majd az ezeknek át- futtatásával fejlesztett folyamatos írásmozdulatok mindenkit hozzá- segítenék. a kényelmes egyéni írás kialakításához.

Ezen' a ponton azután már magától összetalálkozik minden sokatírónak az írása a magyar szellemi élet nagyjainak írásával, mert a nagyobb írássebesség akaratlanul is lekoptatja a betűk is- kolás szabatosságát, az olvashatóság szándéka pedig visszatartja a kezet az elnagyoló írásmozdulatoktól. Ez a fékezés azonban a tiszta latin alapformáknak, vagyis az ú. n. kiindulóírásnak tudatos beidegzettségéből természetesen folyik, ehhez nem kell a nagy- nevűek "kiírt folyóírásának utánzása.

Ne a folyamatos írás egyes betűit vizsgálgassuk tehát, hanem a rendszer lényegét nézzük. A zsinórírás a folyamatos formákat

(8)

•csupán tájékoztatásul közli, hogy a szertelenségéktől megóvjon.

A kényelmes egyéni írást a j ó megalapozottság és a sokatírás' -együttes hatásából mindenki maga fejleszti ki.

A bécsi Legrün-féle hatás vádját maga Legrün cáfolja meg.

A z elemi oktatás e nagynevű német vezéregyénisége a zsinórírás

•székesfővárosi bevezetésével kapcsolatban gratulál vezérkönyVem- .hez s ezt írja: »A Lüttor-írásnak magyar nemzeti írássá kell válnia.<<

E levél más érdekes adatokkal együtt minden komoly érdeklődőnek .rendelkezésére áll nálam.

Ezek után ítéljen az olvasó: szükségét látja-e annak, hogy az ú j magyar írástanításnak, a zsinórírásnak az angol írással már

•/eddig is vetekedő eredményét megbolygassák?

Luttor Ignác.

K I S E B B K Ö Z L E M É N Y E K . Néhány szó a legújabb Pestalozzi-irodalomról.

A magyar nevelői gondolkodás úgyszólván kezdettől fogva m i n d i g meleg érdeklődéssel kísérte Pestalozzi alakját és műkö- dését. Ennek szép bizonyítékait szolgáltatja a . M a g y a r Paedagogia

1927. évi 3—6.. füzetében egyrészt Kemény Ferencnek Pestalozzi .Magyarországon c. tanulmánya a maga gazdag anyagával, másrészt

••és még inkább az ugyancsak Kemény Ferenctől összeállított és ugyanott megjelent Magyar Pestalozzi-bibliografia. Ezekből a köz- leményekből kitetszik, hogy a Pestalozzi-kultusz az egész X I X . századon át mindig élt a magyar társadalomban és főleg az iro- *

•dalomban. Kitűnik az is, hogy a jubiláris években, Pestalozzi szü- letésének és halálának százados évfordulóin különösen mindig újra

•föllángolt és irodalmi termékekben is megnyilvánult a tisztelet iránta.

A magyar Pestalozzi-kultusznak ebben a hagyományos szél- i e m é b e n fordítjuk figyelmünket e folyóirat hasábjain a legújabb,

Pestalozzi-irodalom felé.

Természetes jelenségnek látjuk tehát, hogy a Magyar Paeda-

•gogiai Társaság által is emléküléssel és a Magyar Paedagogiának

"Fülön Pestalozzi-emlékfüzetével megünnepelt legutóbbi Pestalozzi-

• emlékévben, 1927-ben, halálának százéves fordulóján s részben m é g utána is a svájci nagy pedagógusra vonatkozó kiadványok és-

•dolgozatok szinte áttekinthetetlen tömegben jelentek meg a leg- k ü l ö n b ö z ő b b nemzetek irodalmában. Pedig ugyanazt a meleg érdek- lődést és kegyeletet már az első jubiláris alkalommal, Pestalozzi születésének egyszázados fordulóján, 1846-ban is tapasztalhatta -a tudós vikíg. . Mindenekelőtt természetszerűen maguk a svájciak Fuzgólkodtak nagy sikerrel világhírű honfitársuk életének.és .műn

13*

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

a plakátok számára ilyenféle betűket választ ki, hogy még az ala- csonyabb iskolai végzettségű, keveset olvasó emberek is gyorsan és biztosan fel tudják fogni. A

tanévben az általános iskolai tanulók száma 741,5 ezer fő, az érintett korosztály fogyásából adódóan 3800 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban.. Az

Minden bizonnyal előfordulnak kiemelkedő helyi termesztési tapasztalatra alapozott fesztiválok, de számos esetben más játszik meghatározó szerepet.. Ez

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

Az elemzés oktatásakor általában nem foglalkozunk azzal, jó vagy rossz egy irodalmi mű, egyrészt azért, mert minden szöveget elemezhető, csak a jó mű na- gyobb

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban

Ezen iskola hívei tehát nem tagadják meg teljes mértékben a tudatos stratégiaalkotást, elismerik, hogy bizonyos tanulási szakasz után időszerű lehet