VADÁSZ JÁNOS - GÖLLESZ VIKTOR - TAPODI ERNŐ
A MOZGÖGÉPEK SEGÍTSÉGÉVEL TÖRTÉNŐ GYÓGYPEDAGÓGIAI OKTATÁS JELENTŐSÉGE
EGY KÍSÉRLET ÉRTÉKELÉSE ALAPJÁN
11839-ben a fotografálás feltalálásáról a francia napisajtóban a többek között a következők olvashatók: „Ez az önmagában is annyira megragadó találmány nem jelent mást, minthogy az ember újból úr lett a természet felett. Nem akarunk jósok lenni, de azt hisszük, hogy ezen felfedezés jövőbeli kilátásai egyenesen kiszámíthatatlanok."
Ennek a több mint egy évszázaddal ezelőtti jóslatnak mennyire igaza lett! Már az állófényképezés is szinte az egész korszellemre hatott. Még sokkal . fokozottabb mértékben áll ez a mozgóképre vonatkozóan. A film — világot
meghódító útján — főleg a kultúra terjesztésével játszott és játszik ma is olyan mérhetetlenül fontos szerepet, amelyhez hasonlóval talán egyetlen talál- mány vagy emberi alkotás sem dicsekedhet. Mégis — a tudományos és oktató munkával foglalkozókban — számtalanszor felmerült az a kérdés, hogy a . hangosfilm elterjedése óta lepergetett sok millió métert kitevő filmek között vajon miért nem találunk sokkal nagyobb számban tudományosan felépített oktató és kultúrfilmeket, továbbá, hogy a megjelent ilyen tárgyú filmek jó része miért marad nívóban mélyen alatta a vele egykorú játékfilmeknek?
Nyilvánvalóan azért, mert az áldozatos munkát igénylő kultúrfilm nem kecseg- tet akkora haszonnal, mint a játékfilmek, és a filmvilág kapitalistái vajmi keveset törődnek a népműveléssel. — Minden vonatkozásban célszerűbbnek látták pl. a lélekromboló ponyvaregények feldolgozását, mint a számukra kevés haszonnal járó és talán „veszedelmes" népművelést. Ennek az egyoldalú beállítottságnak a világszerte folyó szociális átalakulás mindinkább véget vet és előtérbe lép a tömegek kultúrigénye, olyan kultúrlehetőségeket követelve, amélyek a múltban csak kivételeseknek jutottak osztályrészül. Népi demok- ráciánk célkitűzései között nem utolsó sorban szerepel ezen igények kielégítése, amit részben a tanuló ifjúság megfelelő oktatása, részben a dolgo- zók továbbképzése terén valósítanak meg. Ebből a nagyjelentőségű kultúr- munkából filmgyártásunk is igyekszik kivenni részét, született is számos oktató és tudományos kisfilm, sőt közöttük néhány olyan, amelyik világviszonylat- ban sem hozott szégyent a magyar filmgyártásra. Ennek ellenére el kell ismernünk, hogy számos területen, így a gyógypedagógiai oktatás területén sem vagyunk ellátva oktatófilmmel. Ez a hiányosság már csak azért sem ért- hető, mert ha egy fél évszázadra visszamenően áttekintjük a magyar gyógy- pedagógiai szakirodalmat, azt látjuk, hogy a filmmel foglalkozó valamennyi közlemény szükségesnek és igen eredményesnek t a r t j a a filmet, mint oktató-
1 A Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola (igazgató: Bárczi Gusztáv) és a B u d a p e s t VIII., Mosonyi utcai Gyógypedagógiai Intézet.(igazgató: Tapodi Ernő) közleménye
432.
eszközt. Az alábbiakban lássunk néhány különböző időből vett idevonatkozó szemelvényt az irodalomból.
A Gyermek 1913. 7 — 8. számában (2) olvashatjuk, hogy Angliában és az Egyesült Államokban kísérletképpen a siketnémák és gyengeelméjűek iskolájában bevezették mint tanítóeszközt a kinematögráfot. A kísérletek eredményei különösen a gyengeelméjűek iskolájában minden várakozást felülmúltak.
A Siketnéma Intézeti Tanárok Országos Egyesületének 1913-ban Keszt- helyen tartott közgyűlésén Hermann Antal (3) „A mozi, a vetített kép és a siketnémák" címen tartott értekezést. A közgyűlés ezen előadás álapján a következő határozatot hozta: „Kívánatos, hogy minden' siketnéma intézet minél tökéletesebb vetítőkészülékkel és minél gazdagabb, részben a sajátos külön célnak megfelelő képsorozatokkal legyen ellátva, hogy a szemléltetés e kiváló eszközét minél gyakrabban és célszerűbben értékesíthessék."
A Siketnémák és Vakok Oktatásügye 1933. 3—4. sz. 87. oldalán egy rövid közleményből kitűnik, hogy a német siket-oktatók filmet készítettek a tanulók oktatásához (4). Egyben jelenti, hogy hazánkban is folyamatban van egy, a németekéhez hasonló film szerkesztése. Kitűnik a közleményből az is, hogy a váci intézet már ekkor rendelkezett egy 200 m-es filmmel, amely ,az intézet belső életébe n y ú j t bepillantást.
A Magyar Gyógypedagógiai Tanárok Közlönye 1941. 8. számában Györgyfy Ákos (5) írja, hogy a Miklós-téri Nevelő- és Foglalkoztató Intézet kapott egy keskenyfilm vetítőgépet. „Már az első film bemutatásakor meg- győződött a testület, hogy milyen szükséges és fontos tanítási eszközt nyert e vetítőgépben." Majd a következőket olvashatjuk: „Csodálatos, hogy gyógy- pedagógiai intézeteink alig veszik igénybe a filmnek ma már általánosan elismert, megállapított és használt értékét. Pedig ha valamely nevelési, tanítási intézetben, hát éppen a gyógypedagógiai intézetekben kellene szinte kötelezően elrendelni a filmnek állandó, tervszerű alkalmazását."
A Gyógypedagógia 1958. 3. számában (6) olvashatunk egy referátumot K. Leichsenring tanulmányáról, amelyben szerző a tanulók fogalomalkotását, és elvont gondolkodási folyamatait teszi vizsgálat tárgyává és ezzel kapcsolat- ban azt mondja, hogy a filmek nagy segítséget nyújtanak a pedagógusnak, ha jól vannak szerkesztve, ha egyértelmű, világos képet adnak, ha szavak nélkül is megindítják a gondolkodást, a -fogalomalkotást, a következtetést.
Gáspár Árpád 1959-ben a „Fogalomalkotó filmek a siketek beszédépí- tésének szolgálatában" (7) című közleményében írja: „A siket — mint mondják
— a film rajongója, egyetlen nevelőre sem tapadnak úgy figyelő gyermek- szemek, mint a filmre". Az általa készített 7 db fogalomalkotó filmmel kap- csolatban megjegyzi, hogy e filmek iránt az általános iskola alsó tagozatai, valamint a tanítóképzők részéről nagy érdeklődés nyilvánul meg.
Ugyancsak 1959-ben Essősy József (8) beszámol egy általa készített 8 mm-es keskenyfilmről, amely az értelmi fogyatékos intézeti gyermekanyagot m u t a t j a be és azt, hogy az intézeti élet reggeltől estig hogyan zajlik, továbbá bemutatja, az egyes csoportok és osztályok tanítási menetét. Az általa készített néhány gyógypedagógiai vonatkozású riportfilmmel, továbbá a Bárczi Gusztáv által 1938-ban az Alkotás utcai Intézetben készített filmmel kapcsolatban úgy véli,- hogy ezeket a filmeket igen jól felhasználhatnánk: a ) dokumentálásra, b) oktatásra, c) kórformák bemutatására, d) módszertani kísérletek rög- zítésére, e) szórakoztatásra.
433.
Temesi Alfréd A korszerű szemléltetés című cikkében (1) érdekes adatokat találunk a filmnek mint szemléltető eszköznek elterjedéséről: „Francia- országban, az állami közoktatási Cinemathéque Centrale-tól 1953-ban 9131-szer kértek kölcsön filmet vetítésre, 1954-ben 11 455-ször, 1955-ben 18 331-szer.
Lengyelországban 1945 és 1948 között 6600 iskola kapcsolódott be a film- oktatásba és ez a szám 1955-ben már 22 000. Moszkva városában 1948-ban 88 ezer tanórán, 1955-ben pedig 161 ezer tanórán használták fel a filmet.
Nálunk az iskolai Filmintézet 1957-ben 11 343 filmcsomagot küldött ki az iskoláknak — csomagonként átlag 3 filmmel — 1958-ban pedig 16 798-at."
Ezekhez az adatokhoz hozzáfűzhetjük még azt, hogy 1959-ben a magyarországi gyógypedagógiai intézetek közül csupán 14-ben volt vetítőgép és ezek havonta
„Jó tettért jót rárj" („X" téma) -434
•átlag 12—15 tekercs — főleg szórakoztató — filmet kölcsönöztek az Iskolai Filmintézettől.
A fenti néhány kiragadott szemelvényből kitűnik az is, hogy egy-két próbálkozástól eltekintve 50 év óta úgyszólván semmi sem történt annak érde- kében, hogy speciálisan a gyógypedagógiai oktatás céljára filmek készüljenek, avagy hogy a gyógypedagógiai iskolák legalább az általános iskolák számára készült oktatófilmek közül az erre alkalmasakat kiterjedten és rendszeresen használják.
Jelen közleményünkkel, illetőleg az alábbiakban ismertetett kísérletünk- kel szeretnénk felhívni a figyelmet erre az el nem hanyagolható fontos kérdésre, amely minden gyógypedagógiai tanárt egyaránt kell, hogy érintsen.
„Tűz a határban" („Y" téma)
-435
A tanulmányban bemutatott kísérletet a Mosonyí utcai Gyógypeda- gógiai Intézet alsó tagozatában az osztályokat vezető tanárok közreműködésé- vel végeztük. Ezen kísérletünkkel — számokban kifejezhető — k o n k r é t Választ igyekeztünk kapni arra vonatkozóan, hogy a film mint oktatóeszköz mit jelent a tanítás, illetőleg a beszédfejlesztés terén a gyógypedagógiai iskola alsó tagozatában.
A kísérleti hibák csökkentése érdekében két különböző — a rendelkezé- sünkre álló anyagból leginkább megfelelőnek látszó — filmet (vagyis ,,X"
és ,,Y" témát) használtuk fel, hogy a két párhuzamos osztály tanulói a kísér- let folyamán egyaránt részesülhessenek úgy filmről, mint eseményképről történő oktatásban. Eseménykép céljára mindkét filmből az eseményeknek megfelelően 18 — 20 különböző képkockát nagyítottunk ki. Ezekről a képekről történt a kontroli-csoportok oktatása.
A filmek, illetőleg az eseménykép-csoportok magyarázó szövegét és- ezzel kapcsolatban a tanulóknak feltett kérdéscsoportokat úgy állítottuk össze, hogy mindkét témában összesen 41—41 fogalom legyen és ezek kö- zül mindegyikben 23—23 ú j (a tanmenetben eddig még nem szereplő) fo- galom szerepeljen. A kísérlet menetét és időbeni lefolyását az 1. sz.
táblázat szemlélteti. A táblázatból kitűnik, hogy egyidőben ugyanaz a t é m a futott úgy a kísérleti (filmes), mint a kontroll (képes) csoportnál, továbbá, hogy mialatt az I. sz. tanulócsoport az ,,X" témával kapcsolatban látott
1. sz. táblázat.
ü c;
3 0 .3 -3
•$ 2
3 3 A kíséz-let időpontja
I. csoport
(11, I. oszt. tanuló) „A" tanár II. csoport
(11, I. oszt. tanuló) „ B " tanár
1 . II. 4. ,,X" téma (Jó tettért jót várj) ma- gyarázata film-vetítéssel. Óra titán egyénenkénti visszakérdezés.
„ X " téma (Jó tettért jót várj) ma- gyarázata 18 állókép bemutatásával.
Óra után egyénenkénti visszakérde- zés.
2. n . 5 . u. a. u. a.
3. II. 7. u. a. u. a.
4. II. 11.
Vetítés és magyarázat nélkül az „ X "
témának csupán visszakérdezése egyé- nenként.
Képek és magyarázat nélkül az ,,X"
témának csupán visszakérdezése egyé- nenként.
1. m . n .
,,Y" téma (Tűz a határban) magya- rázata 20 állókép bemutatásával, óra után egyénenkénti visszakérdezés.
,,Y" téma (Tűz a határban) magya- rázata filmvetítéssel. Óra után egyé- nenkénti visszakérdezés.
2. n i . 1 2 u. a. u. a.
3 . m . 14. u. a. u. a.
4. n i . i s .
Képek és magyarázat nélkül „Y" témá- nak csupán visszakérdezése egyénen- ként.
Vetítés és magyarázat nélkül ,,Y" témá- nak csupán visszakérdezése egyénen -- ként.
436.
filhiet, azalatt a II. csoport ugyanezen téma eseményképeiről részésült okta- tásban. A kísérlet második fázisában pedig fordított volt a helyzet, vagyis mialatt az I. sz. csoport az ,,Y" témával kapcsolatban filmet láthatott, azalatt a II. sz. csoport ugyanezen téma esemény képeit szemlélhette. A táblázatból kitűnik még az is, hogy a tanulók I. sz. csoportját végig az ,,A"tanár, míg a I I . sz. csoportját végig a ,,B" tanár tanította. I t t kell még megjegyeznünk, hogy a visszakérdezések minden alkalommal külön teremben egyénenként, nem az osztály előtt történtek és a feleletben visszakapott fogalmak közül azo- kat, amelyeket kapcsolataival (mondatbaépítetten) adtak vissza — külön is megjelöltük.
Az egyes témák kérdései a következők voltak:
(Zárójelben a feleletként várt válaszok, illetőleg fogalmak, ezek közül az alá- húzottak az ú j fogalmak.)
„ X " téma: A „Jó tettért jót v á r j " c. filmmel kapcsolatban:
1. Mi b o r í t j a télen a földet? (hótakaró) 2. Mi lesz a vízből, ha hideg van? (jég) 3. Milyenek á f á k télen? (kopasz, zúzmarás) 4. Mit talált Pista a hóban? (madár)
5. Milyen m a d á r volt az? (cinege) 6. Mi történt a madárral? (megfagyott)
7. Mit csinált Pista, amikor meglátta a m a d a r a t a hóban? (felvette) 8. H o v a vitte Pista a madarat? (iskola)
9. Kinek adta? (tanítóbácsi)
10. Miért fagyott meg a madár? (hideg)
11. H o g y a n segítettek télen a madarakon? (madáretető, odú, etetik) 12. H o v a teszik az odút? (fatörzs, szegei)
13. Mivel etetik a m a d a r a k a t télen? (dió, napraforgó, morzsa, felköt) 14. H o g y a n ette a diót a cinege? (csipegette)
15. Mivel csipegette? (csőr)
16. Milyen évszak jön a tél után? (tavasz) 17. Mivel szántanak? (traktor)
18. Mit csinált Pista az odúval tavasszal? (kitakarította) 19. Mit csinál a madár az odúban? (fészek)
20. Mit r a k a fészekbe? (tojás) 21. Mi lesz a tojásból? (kismadár)
22. Milyen madár a cinege? (tarka, hasznos)
23. Aliért hasznos? (hernyó, kukac, lepke, pete, pusztít) 24. Aliért káros a hernyó? (falevél, virág, gyümölcs) - 25. Ali a cinege ellensége? (cica)
26. Alit csinál a cica? (felmászott, les)
,,Y" téma: „Tűz a h a t á r b a n " c. filmmel kapcsolatban:
1. H o n n a n láthatunk messze? (torony) 2. Mivel l á t h a t u n k messze? (látcső, figyelés)
3. Mit látott Pista a toronyból? (falu, kerekeskút, halár, aratás, kéve, vályú, kasza, sarló, aratógép)
4. Alikor aratnak? (nyár, búza, rozs, gabona)
5. Mit csinálnak délben az aratók? (tűz, ebédelnek, szalonnasütés) 6. Hogyan lett tűz a határban? (védőszántás, Misi, eltaposni, szól)
7. Mit csináltak az emberek, amikor megtudták, hogy tűz van? (kocsi, ló, vágtat, fecskendő) \
8. Alit csináltak az aratók, amikor meglátták, hogy tűz van? (vasvilla, búza- kereszt, mentés )
9. Kik oltották először a tüzet? (úttörő, locsolás, pumpálás, patak, gát) 10. Kik jöttek segítségül a tüzet oltani? (tűzoltóautó, sisak)
11. Mit csináltak a tűzoltók a tűzoltás után? (nyomozás, felelősségrevonás) 12. Mit kaptak jó munkájukért az úttörők? (dicséret, kitüntetés)
437.
A kísérlet folvamán kapott eredményeket különböző nézőpontokból értékeltük. Nézzük meg a két tanulócsoport összehasonlítását, amelyet az I.
és II. sz. grafikon szemléltet.
Ikcsoporf B tanár
1!
1 2 3 I. sz. grafikon
2 3 4 I I . sz. grafikon
Ez a két grafikon azt tünteti fel, hogy a csoportonkénti 11 — 11 tanuló
az összesen tanított 41 fogalom hány %-át a d t a vissza az egyes visszakérde- zések alkalmával kapcsolataival (világos terület), illetőleg mint szóló fogalmat (sötét terület).
K = képekről tanítás esetén F = filmről tanítás esetén
Ezekből a grafikonokból egyrészt az olvasható le, hogy a ,,B" t a n á r vezette II. sz. csoport jobb eredményt mutat (az egyes alkalmakkor film és állókép után visszakapott fogalmak százalékainak középérték-aránya
F I I 86 1°/ F I 59 2°/
k i T = > m i n t a z L s z-c s o p o r t ( Y i 7 = l ^ T >• a z
I. sz. csoportot vezető „A" tanár csak igen kicsivel jobb eredményt ért el film, mint az állóképek segítségével, azaz a filmnyújtotta lehetőségeket nem t u d t a
Az t. és // csoportok középértéke
80- 60-
63
36,6
36 4/,5
40- 6 m
II li Él II
-438
I I I . sz. grafikon
olyan mértékben kihasználni, mint a ,,B" tanár. Ebből pedig az következik, hogy a filmmel való oktatás metodikája az eredmény szempontjából elsőrendűen fontos.
A III. sz. grafikon az I. és II. sz. grafikonok középértékét adja. Ebből látjuk, hogy a feltűnően gyenge I. sz. csoport rossz eredményei ellenére is a középérték erősen a film javára dönti a mérleget.
u uu
56
II. / // /
1 Z 3 // / í
% 75
X M
%
F 83 %
IS K
%
/. n
2 /. // 3 IV. sz. grafikon „X" téma V. sz. grafikon „Y" téma
A IV. és V. sz. grafikonok a témakörök összehasonlítására szolgálnak.
Ezek a grafikonok feltüntetik a 11 tanulótól a négy alkalommal visszakapott fogalmakat %-ban (100% = az összes — 41 — fogalom visszaadásával az
„X". illetőleg az ,,Y" témánál). K = képpel tanítva, F = filmről tanítva, I. = 1 . sz. csoportnál, II. = 1 1 . sz. csoportnál.
A témakörök ezen összehasonlításából azt látjuk, hogy a nyilván szeren- csésebben megválasztott (lendületes dinamikával feldolgozott) ,,Y" téma kimagaslóan jobb eredményt adott, mint az „ X " téma. Az összehasonlításból tehát az derül ki, hogy az oktatásra szolgáló filmnek nem elég a tamdók értelmi szintjéhez igazodnia, hanem a felhasználandó filmeknek felépítésében minél dina-
mikusabbnak is kell lenniük. Valószínű, hogy a filmtémák megválasztása, illetőleg a filmek felépítése közötti ezen lényeges különbség okozta részben az I. és II. sz. csoportok közötti különbséget is (amint az az I. és II. sz. grafikonok- ból kitűnik), mert hiszen a gyengébben szereplő I. sz. csoport a kevésbé jó felépítésű ,,X" filmmel részesült közvetlenül a filmről történő oktatásban.
Ugyancsak a két témánál kapott eredmények összehasonlítására szolgái a VI. és VII. sz. grafikon, azonban az itt feltüntetett értékek a témákba beépí- tett új fogalmakra vonatkoznak.
Ebből a két grafikonból leolvasható, hogy az ,,X" témánál a negyedik visszakérdezés alkalmával a tanulók a 23 új fogalom 72%-át, míg az ,,Y"
témánál 96%-át adták vissza filmről történt tanítás után. Az eseményképek- ről történt tanítás után pedig az eredmény, mint látjuk 62, illetőleg 68%.
-439
%
• 80 H
60-
uo-
20-
100 A %
80- 60- 40- 20-
7
VI. sz. grafikon „X" téma VII. sz. grafikon 3
,7' 6 1 téma
%
80 A
60
40-
20•
— i 1 1—
1 2 3
VIII. sz. grafikon I X . sz. grafikon
A VI. és VII. sz. grafikonok összesített adatainak középértékei vannak feltüntetve a VIII. sz. grafikonon. A IX. sz. grafikon pedig azt tünteti fel, hogy a visszaadott 23 uj fogalom összegének hány %-át adták vissza kapcso- lataival (mondatba építve) — a két témára vonatkoztatva — középérték- ben — az egyes visszakérdezések alkalmával. A I X . sz. grafikonról látszik az is, hogy a képes csoportnál az utolsó tanítási napot követő második napon
— vagyis az utolsó visszakérdezés alkalmával csökkenő értéket kaptunk, míg a filmes csoportnál ez az érték 10%-os emelkedést mutat.
440.
Ez a két grafikon tükrözi vissza legszembetűnőbben az eseményképek- ről és a filmről történt tanítások eredményessége közötti különbséget. Ezek- ről ugyanis leolvasható, hogy ugyanazon idő alatt a 23 új fogalomnak film segít- ségével 84%-a, az állóképek bemutatásával pedig 65%-a rögzült, továbbá míg a filmes csoport az új fogalmak 58%-át jegyezte meg kapcsolataival, addig a kont-
rollcsoport ugyanezen idő alatt csupán 24%-át. I t t kell megjegyeznünk, hogy az állóképekkel való oktatás szokatlanul sok (18 és 20) eseménykép segítségé-
vel történt.
A VIII. és I X sz. grafikonokból kitűnik az is, hogy mennyi munka- időt (tanítási órát) lehetne megtakarítani film segítségével; a filmes csoport
már az első napon majdnem eléri, de a második tanítási napon már lényegesen meghaladja a képes csoport végeredményét. Ez más szavakkal azt jelenti, liogy a film 30 — 50% munkaidő megtakarítást eredményezhet.
Ez a megdöbbentően nagy szám annál is inkább reális, mert:
1. A kontrollcsoport képanyaga lényegesen bővebb volt a megszokottnál.
2. A tanárok a filmmel történő oktatás sajátosságait kellőképpen nem ismerték.
3. A tanulók óránként a szokásos 2 ú j fogalom helyett óránként 6 ú j fogalommal ismerkedtek meg.
4. A kísérlethez használt filmek nem erre a célra — főleg nem értelmi fogyatékosok számára — készültek.
A következő táblázatban összeállítottuk mindkét témánál, hogy a I I tanuló a 23 ú j fogalom mindegyikét a négy alkalommal összesen hányszor
2. sz. Táblázat
„Jó tettért jót várj! (X) téma „Tüz a határban!" (Y) téma Eseményképről tanított
csoport
Csőr Hótakaró Cinege . . . Megfagy . . Traktor . Csipeget . . Madáretetc Hasznos . . Morzsa .. . Kopasz . . , Pusztít .. . Napraforgó Zúzmarás . Odú Gyümölcs . Hernyó .. . Kukac . . . Ees Pete Tarka
Szegei Pelköt . . .
Filmről tanított csoport Eseményképről tanított
csoport Filmről tanított csoport
43 Hótakaró . . . . . . 43 42 Kopasz . . 42 41 Csőr . . 41 37 Traktor .. 39 36 Fatörzs . . 37.
36 Megfagy . . 37 30 Csipeget . . . . . 34 29 Cinege .. 32 29 Gyümölcs . . . . . . 31 29 Pusztít . . 30 25 Kukac . . 28 24 Morzsa . . 27 24 Madáretető . . . . 25 21 Hasznos . . . . , . . 25 19 Odú . . 24 18 Hernyó . . 24 12 . Napraforgó . . . . 23 10 Les . . 17 6 Zúzmarás . . . . . . 17 5 Tarka . . 16 6 Pete . . 10 3 Szegei 8 3 Felköt . . 4
Szalonnasütés . . . 39 Kitüntetés 39 Határ 38 Látcső 38 Sisak 37 Búzakereszt 31 Nyomozás 29 Fecskendő 28 Figyelés 27 Védőszántás . . . . 25
Kerekeskút 24 Tűzoltóautó 24 Sarló 23 Pumpálás 22 Eltaposni 22 Aratógép 19 Gabona 19 Mentés 16 Felelősségrevonás 16
Kéve 14 Patak 13 Vágtat 6 Gát 1
Nyomozás 44 Szalonnasütés . . . 42 Tűzoltóautó 41 Eltaposni 40 Kitüntetés 40 Látcső 39 Sarló . . 39 Kerekeskút 39 Pumpálás 39 Búzakereszt 38 Gabona 38 Határ 37 Védőszántás . . . . 36
Vágtat 36 Patak 36 Sisak 36 Mentés . . . 35
Aratógép 35 Gát 34 Figyelés 32 Fecskendő 31 Felelősségrevonás - 28'
Kéve 27
441.
adta vissza eseményképről és filmről történt tanulás esetén. Ez a táblázat t e h á t * a VIII. sz. grafikonon %-ban feltüntetett visszaadások összességét t ü n t e t i fel az egyes fogalmakra kapott számértékek formájában. A fogalmakat a visszaadások számának megfelelő sorrendbe állítottuk.
A 2. sz. táblázatból — főleg a filmre jobban feldolgozott ,,Y" témával kapcsolatban — néhány érdekes következtetést vonhatunk le:
1. A filmes csoportnál főleg a mozgalmas jelenetek fogalmai (nyomozás, szalonnasütés, tűzoltóautó stb.) szerepelnek a legnagyobb számértékekkel.
2. Azok a fogalmak, amelyekkel kapcsolatos eseményeket a filmben csak néhány másodpercig lehetett látni (tehát ebből a szempontból nem jól voltak bedolgozva a filmbe), aránylag jobb eredményt adtak az eseményképes csopor- toknál, ahol ezeket a képekről az egész tanítás ideje folyamán szemlélhették a tanulók. Ilyenek pl.: határ, sisak, látcső, figyelő.
3. H a kiemeljük úgy a filmes, mint az eseményképes csoportból a leg- kevesebb számértékkel szereplő 10 — 10 fogalmat, akkor azt látjuk, hogy ezek közül hét fogalom (kéve, felelősségre vonás, gát, aratógép, mentés, patak, vágtat) mindkét oldalon szerepel, jeléül annak, hogy ezeket úgy a filmes, mint az esemény képes csoport a legnehezebben t u d t a megjegyezni. Ennek okát ilyen kevés fogalomból nehéz meghatározni. Ezzel kapcsolatban csupán felvetjük annak gondolatát, hogy egyes fogalmak nehezen megtanulható voltát vajon nem a fogalmat" kifejező szó hangzócsoportjai okozzák-e, főleg azon a réven, hogy más fogalmakat kifejező szavakhoz hasonlítanak.
3. sz. Táblázat
„Tó tettért jót várj" (X) téma Eseményképről tanított
csoport Filmről tanított csoport
„Tűz a határban!" (Y) téma Eseményképről tanított
csoport Filmről tanított csoport
P u s z t í t . . . O d ú Hótakaró . Kukac . . , Gyümölcs . Megfagy . . Csipeget . . Csör
Hernyó . Hasznos Kopasz . Les . . . . Cinege . Traktor Pete . . . Morzsa . Naprafor Tarka . . Felköt . Szegei . .
25 Gyümölcs . . . . 22 15 Pusztít . . 21 15 Kukac . . 21 9 Madáretető . . . . 17 7 Odú . . 16 7 Hernyó . . 14 6 Les . . 12 5 Hasznos .. 12 5 Napraforgó . . . . 10 4 Kopasz .. 10 4 Fatörzs . . 9 4 Megfagy . . 9 3 Csőr . . 9 3 Cinege . . 8 2 Csipeget . . 7 1 Pete . ..'. . . 6 1 Hótakaró . . . . . . 6 1 Morzsa . . 5.
0 Tarka . . 5 0 Zúzmarás . . . . .. 3 0 Traktor 2 0 Szegei 2 0 Felköt . . 2
Szalonnasütés . . . 33
Határ 25 Kerekeskút 20 Védőszántás . . . . 19 Nyomozás - 18 Fecskendő 18 Pumpálás . 17 Mentés 16 Eltaposni 15 Felelősségrevonás 12 Búzakereszt 11 Figyelés 9 Sarló 7 Patak -7 Kitüntetés 6 Sisak 6 Tűzoltóautó 6 Aratógép 6 Kéve 6 Látcső 5 Vágtat 5 Gabona 2 Gát 1
Szalonnasütés ., . 33
Eltaposni 33 Búzakereszt 30 Védőszántás . . . . 30 Tűzoltóautó 29 Nyomozás 29 Sarló 29 Vágtat 29 Kerekeskút 28 Határ 28 Mentés . . . 27
Gát 27 Gabona 26 Pumpálás 25 Fecskendő 25 Felelősségrevonás 25 Kitüntetés 23 Látcső 22 Figyelés 22 Patak 21 Aratógép 20 Kéve 20 Sisak 12
442.
A 3. sz. táblázat azt tünteti fel, hogy a 2. sz. táblázatban szereplő szám- értékek közül hány alkalommal adták vissza az egyes fogalmakat kapcsola- taikkal (mondatba építve). A fogalmakat itt is a visszaadások számának meg- felelő sorrendbe állítottuk.
A 3. sz. táblázat fogalmainak sorrendje nagyjából megegyezik a 2. sz..
táblázatban szereplő sorrenddel. Az eltérések itt nagyrészt abból származnak, hogy egyes kérdésekre egyetlen szóval is lehetett helyes választ adni és í g y ezek a válaszok nem a „kapcsolataikkal visszaadott" csoportba kerültek (ilyenek pl. az „ X " témából: napraforgó, morzsa, cinege, csőr), másrészt abból származnak, hogy szerepeltek olyan kérdések, amelyekre a válasz nem lehetett
csupán a fogalom (solo) visszadása.
Összefoglalva kísérletünk eredményeit, illetőleg az eredményekből levon- ható következtetéseket, azt mondhatjuk, hogy:
1. A film mint oktatási segédeszköz a gyógypedagógiai oktatásban i&- jelentős szerepet játszhat.
2. A filmmel történő oktatás előnyösen támogatja a tanulók megismerési.
törekvéseit, illetve nagymértékben segíti a pedagógus ismeretnyújtó munkáját.
3. A filmmel történő oktatás előnyösen befolyásolja a megtartó emléke- zetet, £Lz az az általa szerzett ismeretek tartósságát.
Kísérletünk eredményei feltétlenül arra utalnak, hogy súlyos pazarlást követünk el idővél és energiával — azaz végeredményben anyagiakkal — akkor-, amikor az oktatás számos területén nem használjuk ki a film-nyújtotta lehetősé- geket. Emellett felveti annak szükségességét, hogy a filmmel való oktatás- didaktikai kérdéseit is ki kell dolgozni, s azokat a gyakorló pedagógusok szá- mára közkinccsé kell tenni.
Az, hogy a film mint oktatóeszköz a gyógypedagógia vonalán eddig"
egyáltalán nem volt kihasználva, egyrészt annak tulajdonítható, hogy a gyógy- pedagógiai tanárok jelentős része előtt az a néhány — céljaikra felhasználható
— film is teljesen ismeretlen, másrészt és nem utolsó sorban az, hogy sokan egyáltalán nincsenek tisztában a filmnek mint oktatóeszköznek jelentőségével és felhasználási módjával. Mindezek a hiányosságok, továbbá a gyógypeda- gógiai nevelőmunka országos, szociális és nemzetgazdasági jelentősége szük- ségessé teszik, hogy a rendelkezésünkre álló eszközök teljes kihasználásán felül,, szélesebb alapokra helyezve igyekezzünk megoldani ezt a végtelenül fontos problémát, amelyhez meggyőződésünk szerint a gyógypedagógia valamennyi ágának szakemberei lelkes örömmel fognak segédkezet nyújtani, annál is inkább, mert nem kétséges, hogy ezen a téren úgy az alkotó, mint a felvilágo- sítómunka olyan mértékben hozza meg gyümölcsét, amelyhez képest a befek- tetés aránytalanul kicsinek bizonyul és ezen felül kultúrtörekvéseinknek az ország határain messze túl is elismerést szerez.^
IRODALOM
1. Temesi Alfréd: A korszerű szemléltelés. Pedagógiai Szemle 1959. 7—8. (645—659).
2. Kvnematograph siketnémák és gyengeelméjűek részére. A Zeitschrift f. Paed. Psych.
cikke n y o m á n szerkesztői közlés a' Gyermek 1913. 7—8. (460).
3. A siketnéma Intézeti Tanárok Orsz. Egyesülete 1913. jún. "29-én Keszthelyen tartott közgyűlésének jegyzökönyve. Magyar Siketnéma Oktatás 1913. 8—9. (169—182).
4. N . P.: A sikel/nérrüik oktatása filmen. Siketnémák és Vakok Oktatásügye 1933. 3—4. (87).
5. G5'örgyfy Ákos: Évkönyveink. Magyar Gyógypedagógiai Tanárok Közlönye 1941. S.
(151—154).
443.
<5. A nem halló gyermekek oktatása filmek segítségével. K . Leichsenring t a n u l m á n y á n a k (Sonderschule 1957. 3.) ismertetése a Gyógypedagógia 1958. 3. (97—98) s z á m á b a n . 7. Gáspár Á r p á d : Fogálomalkotó filmek a süketek beszédépítésének szolgálatában. Gyógy-
pedagógia 1959: 2—3. (83—84).
•8. Essősy József: Film az értelmi fogyatékosok neveléséről. Gyógypedagógia 1959. 2—3.
' (84—85).
Bmui Badac, Bunmop Punec u 3pué Tanodu
•3HAMEHHE J l E M E E H O - n E f l A r o r M M E C K O r O OEYMEHHfl C nOMOIRblO B B H -
H<ymHXCfl KAPTHH
Abtop bi, c nejibio noKa3aTb, mto Mcno/i B30Banne HBH>KyutiixcM KanpoB cnocoöcTByer B03AeíícTBHi0 JieMeÓHOH negaron-iH, npoBejiu OKCneptíMCHT no napajuiejibHOMy iipitMeneHiiio ' Heno«BH>KHbix h abh»<vüihxch KapTHH (Ka/ipoB). HBH>'<ytUHe KapraHbi npegcTaBJiHJin coöoií KonnH Hcn0Jib30BaBuinxcH npn oóyneHHH HenoABHxtHbix KapTHH. Pe3yjibTaTbi, nonyHeHHbie npii cpaBHOHHM, rioKa3aHbi Ha rpa<()HKax.
János Vadász, Viktor Oöllesz and Ernő Tapodi
I M P R O V E M E N T S I N T E A C H I N G D E F E C T I V E C H I L D R E N B Y T H E A I D O F MOTION P I C T U R E S
Tests were performed w i t b simultaneous application of s t a t i o n a r y a n d of motion pietures, in order to show t b e suitability of t h e motion-pictures m e t h o d in teaobing defeetive ehildren. Tbe diagrams show t h e compared results.
444.
