• Nem Talált Eredményt

Szakasz közelharc-foglalkozások megszervezése és módszertani levezetése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Szakasz közelharc-foglalkozások megszervezése és módszertani levezetése"

Copied!
5
0
0

Teljes szövegt

(1)

P A P P BERTALAN

őrnagy

SZAKASZ KÖZELHARC-FOGLALKOZÁSOK MEGSZERVEZÉSE ES MóOSZERTANI

LEVEZETÉSE

A közelharc a katonai testnevelésnek és harckiképzésnek egyik . legfontosabb része. A harcos ügyességét, bátorságát, gyorsaságát és szívós edzettségét fo- kozza. Megtanítja azokra a fogásokra, amelyekkel az ellenséget le . tudja győzni.

A közelharc foglalkozásokon a har- cos megtanulja a szuronyvívás helyes mozdulatait, a lépéseket és ugrásokat előre és oldalt, a testfordulatokat, a szuronyos puskával végrehajtott döfé- seket és hárításokat, valamint a puska- tusával végrehajtott ütéseket és azok hárítását. Megtanulja mindezeknek a mozdulatoknak és fogásoknak páros harcban való alkalmazását. Megtanulja a kézigránátdobás helyes technikáját minden testhelyzetben és mozgás köz- ben, valamint az akadályok leküzdését.

Az őszi és téli kiképzés alatt tanul- takat a nyári kiképzési időszakban to- vább kell fejleszteni, ezért a közelharc- foglalkozások anyagának olyannak kell lenniök, melyekben egybe van kapcsolva a szuronyvívás, a kézigránátdobás és az akadályok leküzdése.

Alábbiakban lássunk egy szakasz részére tartalmilag és módszertanilag helyesen összeállított, megszervezett és levezetett 50 perces közelharcfoglal- kozást.

A közelharcfoglalkozás 3 részből te- vődik össze: A) Bevezető (előkészítő) rész. B) Főrész és C) Befejező rész.

A bevezető rész időtartama 8 perc, a főrészé 40 perc, a befejező részé 2 perc.

Igen fontos, hogy a rajparancsno- kokkal a szakaszparancsnok már az előző napon az oktatásra kerülő anya- got módszertanilag is részletesen átve- gye és a foglalkozáshoz szükséges ki- képzési segédeszközöket biztosítsa.

Példa a közelharcfoglalkozásra.

Foglalkozás célja: A szuronyvívás

fogásainak és azok alkalmazásának megtanulása, valamint az akadályok leküzdésének és kézigránátdobás kész- ségnek fejlesztése.

Foglalkozás tárgya: egy és több el- lenség leküzdése szuronyvívással, aka- dályok leküzdése és kézigránát céldo- bás közbeiktatásával. Párharc gyakorló

puskával. x

Időtartam: 50 perc.

Kiképzési segédeszközök: 5 — 6 moz-

gó szalmabábú, 3—4 db. hordozható akadály, 6—8 db. gyaWbrló puska, 6 db.

vívópózna, 6 db. gyakorlóbot, 12 db.

kézigránát és 6—8 rúgóshegyíí puska.

A foglalkozás levezetése (lefolyása).

A) Bevezető (előkészítő) rész. Idő-

tartama 7—8 perc.

A parancsnok sorakoztatja a sza- kaszt, elmondja a foglalkozás célját és a foglalkozás helyére vezeti a szaka- kaszát.

Menetközben meglepetésszerű vezény- szavakat ad. Pl.: „I. szakasz jobbra fedezés!", vagy „I. szakasz hozzám!", stb.

A szakasz a foglalkozás helyére kü- lönböző módon menjen, pl. a rendes menetütemet váltsa fel gyors lépés és futás, vagy hajlított testtel való járás.

A foglalkozás helyére érve, a sza- kaszparancsnok vetessen fel 3 lépés tér- és távközt.

Ezen alakzatban bevezető mozgás- ként vegyen át a szuronyvívás alaki kiképzési részéből lépéseket, fordulato- kat, döféseket és hárításokat.

Ha szükséges, a rajparancsnokokat léptesse ki, hogy a hibásan végrehaj- tott gyakorlatokat azonnal kijavítsák.

B) Főrész. — Időtartama: 40 perc.

Az előkészítő (bemelegítő) rész után a szakaszparancsnok minden raj ré- szére megadja a foglalkozás tárgyát és a foglalkozás helyét.

(2)

o - - I

. /

,J. raj foglalkozás tárgya; Célcso- port leküzdése! Foglalkozás ott! (mu- tatja a helyet),

2. raj foglalkozás tárgya; Akadályok leküzdése és kézigránát céldobás. Fog- lalkozás ott! (mutatja a helyet),

3. raj foglalkozás tárgya; Párharc, rúgóshegyű, szuronyos puskával! A foglalkozás helye ott! (mutatja).

Sípjelemre a rajok futásban a kijelölt foglalkozási helyükre mennek és a fog- lalkozást megkezdik!" (Sípjelére a ra- jok a parancsot végrehajtják.)

Most nézzük meg az 1. ríj foglalko- zását.

Miközben a rajparancinok rajával a kijelölt helyre ért, az 1. iz. ábra sze- rint felállít két szalmabábút és ezektől

Ó Ó Ó Ó Ó Ó Ó Ő

^ - szalmabibu akadály

honvéd

honvéd útja gyakorló bot raj pk.

ó -

( i-v >

A - 1. sz. ábra.

10—15 m. távolságra egy hordozható 80 cm. magas léckerítést.

Ezután a rajt az ábra szerinti helyen sorakoztatja, hogy a gyakorlatot vég- rehajtó honvéd munkáját a raj minden beosztottja jól láthassa, majd az alábbi parancsot adja: „A raj minden tagja a következő gyakorlatot fogja végrehaj- tani. 6 m-re az akadálytól feláll.

„Előre!" vezényszavamra futásban át- ugorja a fakerítés akadályt, a szemben

lévő bábú előtt. „Közelharc kész!"

helyzetet vesz fel, „közép döféssel" le- küzdi a szemben lévő bábút és „jobbra át"-ot hajt végre, majd attól függően hogy én a gyakorlóbottal hová szúrok, a szúrást hárítja és „rövid döféssel"

leküzdi a másik bábút."

„Kiss honvéd a megindulási pontra

„Indulj!"

Kiss honvéd a rajparancsnok. „Előre!"

vezényszavára a gyakorlatot végrehajtja, majd belép a sorba.

Az „Előre!" vezényszó elhangzása után a következő honvéd a megindulási pontra megy.

így egymás után a raj minden tagja végrehajtja a gyakorlatot.

A rajparancsnok a gyakorlóbotot ke- zeli és figyeli a végrehajtást. Az ész- lelt hibákat kijavítja, ha szükséges, a gyakorlat példaszerű végrehajtását sze- mélyesen bamutatja és a gyakorlatot mégegyszer végrehajtatja.

A második gyakorlat végrehajtásá- hoz a rajparancsnok a 2. sz. ábra sze rint rendezteti be a gyakorló-területét, azaz a követelményt nehezíti azzal, hogy még egy akadályt és még egy sza'.mabábút iktat a gyakorlatba.

A gyakorló honvéd a két akadály le- küzdése után középdöféssel leküzdi az 1. sz. bábút, halra át fordulattal és dö- féssel leküzdi á 2. sz. bábút, maid

2. sz. ábra.

(3)

„hátra arc" fordulat és hárítás után hosszú döféssel leküzdi a 3. sz. bábút.

A 2. sz. gyakorlóbot kezelésére a rajparancsnok egy ügyes honvédet je- löljön ki.

Ezt a gyakorlatot is minden honvéd egymás után végrehajtja.

A harmadik gyakorlat levezetéséhez a 3. sz. ábra szerint 4 szalmabábút és 4. sz. céTi ik egy külön gyakorlóbot- kezelőt állit be az oktató.

Gyakorlat végrehajtása: A gyakorló honvéd leküzdi a két akadályt egyenes döféssel, leküzdi az 1. sz. célt, balra- fordul, hárít és döféssel leküzdi a 2. sz.

célt, hátraarcot hajt végre, hárít és le- döfi a 3. sz. célt, balra fordul, hárít és tusaütés oldalról ütéssel leküzdi a 4.

sz. célt, majd az 5. sz. cél felé fordulva hárít és döféssel leküzdi az 5. sz. célt.

3. sz. ábra.

A gyakorlóbot kezelőket állandóan váltani kell.

A rajparancsnok minden honvédet osztályozzon, mutasson rá az általa ta- pasztalt hibákra.

Ha az idő engedi, a rajjal mégegy- -szer vegye át a gyakorlatot.

Mikor a főrész idejének egyharmada,

10—11 perc eltelt, a szakaszparancs- . nok adjon parancsot a rajok váltásra.

Nézzük most meg a 3. raj rúgóshe- gyű, szuronyos puskával végrehajtott páros gyakorlatait.

Ezek a gyakorlatok a szuronyvívás- nak igen magas fokát képezik, amelyek nem csak a technikai tudást ty'vánják meg a honvédtől, hanem fejlesztik a honvéd harcászati érzékét, a gyors fel- fogást, érzékelést, az elhatározó és cselekvő készséget, a figyelem össz- pontosítást, kitartást és ellenállóképes- séget.

A rajparancsnok a honvédeket pá rokra ossza és 1. és 2-es számokkal je- löli meg. Az l-es és 2-es számú hon- védek egymástól 5—7 lépés távolságra állnak fel.

A rajparancsnok ezután feladatot ad.

Pl.: „Az l-es számok a támadók, a 2-es számok a védők. Az l-es számok fel- adata a 2-esek eltalálása (megszúrása), a 2-esek feladata hárítás és visszaszó- rás. Előre! vezényszavamra a küzdel- met megkezdeni."

Az „Előre!" vezényszó elhangzása után a küzdők egymás felé közelednek, saját maguk határozzák meg a „közel- harchoz kész" helyzet felvételének vagy a döfés és hárítás végrehajtásának pil- lanatát.

A rajparancsnok állandóan figyeli minden küzdőpár munkáját, rámutat a hibákra, ha szükséges a küzdelmet le- állítja.

Gyakorlás céljából szerepcserét ren- del el, majd a párosítást is változtatja.

Érdekessé teszi ezen foglalkozást, ha akadályokat iktatunk közbe. Pl. a két küzdő honvéd akadályok leküzdéséve!

közelíti meg egymást.

Igen jó módszer versenyek közbeik- tatása. Ez olyképen történik, hogy a rajt párokra ossza. A párok egy vagy három találatra menő küzdelmet vív- nak.

A párok győztesei ismét megküzdenek egymással. így folyik a küzdelem, míg egy honvéd marad a győztes, aki nyil- ván a raj legjobb szuronyvívója lesz.

A szakaszparancsnok váltást elren- delő parancsa után nézzük meg a 2.

raj munkáját.

Gyakorlat tárgya: akadályok leküz- dése és kgr. céldobás.

(4)

J E Í

Ós.

( 1 )

1 E>

aco ovi

i

<í>

) I

i i i i i i

! ' t i i i l l ó ó ó ó ó ö ' v ó - - - ' )

wmW

-G

ö-

' - S \

I.'O)) ~ kgr- dobó korok

sz. ábra.

A rajparancsnok a 4. sz. ábra szerint berendezett terepen vezeti a foglalko- zást.

20—25 m. távolságra két sza'.mabá- but állítunk fel. Ezekre történik a kézi- gránát dobás. A szalmabábuk elé, vagy kerítés, vagy két gyakorlóbottal jelölt árok akadályt helyezünk.

Az ábrán a raj egy akadály leküz- désére való foglalkozás levezetésére van felsorakoztatva.

A rajparancsnok gondoljon arra, hogy kézigránát dobás előtt, a váll-és könyökrándulások elkerülése céljából, bemelegítő gyakorlatokat végezzenek.

Pl. a kézigránát először laza, könnyű mozdulattal 5—6 m. távolságra dobat- juk többször, majd a dobásba mindig több izomerőt beleadva a kézigránátot 5—6 m. távolságra dobatjuk.

Bemelegítés után 2 honvédet állít (ábra szerint) a szalmabábuk elé 12—

15 m-re és 3—3 kézigránátot dobat a célokra. A kézigránát dobás után

„Előre!" vezényszavára leküzdik az akadályt, megrohamozzák a szalmabá- hut, ledöfik azokat, összeszedik a kido-

bott kézigránátokat és a puskával együtt a gyakorlásba soronkövetkező- honvédeknek átadják.

Következő gyakorlatként a rajjal vég- rehajtatja ugyanezt a gyakorlatot, de az ábra szerint már mindhárom aka- dály közbeiktatásával.

Végrehajtás: A rajparancsnok „tűz"

vezényszavára a honvédek kidobják a mostmár 20—25 m. távolságban lévő- célokra a 3—3 db. kézigránátot (igye- keznek a bábút eltalálni, de legalább a kézigránátot úgy dobni, hogy az 1, 2 vagy 3 m-es sugarú körön belül csa- pódjon be), utána leküzdik az előttük lévő három akadályt, megrohamozzák a szalmabábút, döféssel leküzdik azt, összeszedik a kézigránátokat és vissza- lépnek a beosztásukba.

Ezt a gyakorlatot is célszerű verseny- szerűen lebonyolítani. Az győz, aki a feladatot a legrövidebb idő alatt hajtja végre, illetve leghamarabb ér vissza beosztásába és a legtöbb találata van kgr. dobásban.

Ily módon a raj minden embere 2—3- szor végrehajtja a gyakorlatot.

f C'tíA / fi.' / i ' i

/ j M

Íl1/ V I 1 te ' I I j a n t a g ;

! ' i

Y

P

\

I "o

kézigránát Idobó [vonal.' : í

p ! kúszás jhatűrjvonala > f f -

í i

t i i •

-é- rajt'vonJiL

A /

\ ooóóy ooötít^' ÓÓÓÓ-::--'

5. sz. ábra.

(5)

Ha a rajparancsnok hibát észlel, rá- mutat azokra, személyesen bemutatja a

helyes végrehajtást és újra gyakorol- tatja azt.

A szakaszparancsnok ezen foglalko- zás közben minden rajnál ellenőrzi a gyakorlatok helyességét, ahol h'bát ta- lál, azt kijavítja. Ha a rajparancsno- kok közül valamelyik betegség vagy szolgálat miatt hiányozna,"úgy ő vezeti

annál a rajnál a foglalkozását.

A közelharcfoglalkozás utolsó 10 percében a szakaszparancsnok össze- vonja a szakaszát és az egész szakasz- szal az 5. sz. ábra szerinti gyakorlatot hajtja végre.

40—45 m-re a rajtvonaltól 3 db, szal- mabábut állítunk fel, mögöttük zászlót, kézigránát célkőzökkel, a bábuk előtt

10—12 m-re kerítés akadály. 20 m-re a zászlóktól húzódik a kézigránát do- bás vonala, előtte 2—2'/3 m. széles árok (csak a szélei jelölve), a ftjtvo- na'.tól 10 m-re a kúszás határvonalát kell kijelölni.

A szakaszparancsnok három raját az 5. számú ábra szerint sorakoztatja.

„Előre!" vezényszavára mindhárom raj első emberei megkezdik a feladat megoldását; a kúszás vonaláig kúsz- nak, felugranak, futásban !eküzd:k a jelzett árokakadályt, a kézigránát dobó- vonalról 2 db. kézigránátot dobnak a kézigránát célkörbe, továbbfutva átug- ranak a kerítés akadályon, leküzdik a megjelölt módon a három ellenfelet, összeszedik a kézigránátokat és vissza- futnak a beosztásukba.

A 3. bábu leküzdésének pillanatában a szakaszparancsnok a rajoik következő emberét indítja „Előre!" vezényszóval Ez a honvéd az elsőhöz hasonlóan hajt- ja végre a feladatát, s így tovább, a a raj utolsó emberéig, aki a raj parancs- noka legyen.

Az a raj győz, amelyiknek utolsó embere a puskáját és kézigránátjait a szakaszparancsnoknak legelőször át- adja.

A szakaszparancsnok különös gondot fordítson a biztonsági rendszabályok betartására. A rajok egymástól 25—30 m-re működjenek, a szuronyok rögzítve legyenek, a gyakorlóbot kezelők fel- adataikat ismerjék, a kézigránát dobás- nál a je!ző honvédek vigyázzanak, ne- hogy eltalálják őket.

Ezt a gyakorlatot a 200 m-es roham- pálya leküzdéséig kell fokozni.

C) Befejezőrész. Időtartama 2 perc.

A befejezőrész lassú járásból, fordu- latok végrehajtásából menetközben és mély be- és kilégzésekből álljon.

A szakaszparancsnok röviden meg- beszéli a foglalkozás lefolyását, rámu- tat a hibákra, megd'cséri a legjobb har- cosokat és á foglalkozás alatt legjob- ban, legeredményesebben gyakorló rajt.

Az ilymódon összeállított és lefolyta- tott közelharcfoglalkozás, mely válto- zatos terepen, az időjárástól függetle- nül lesz végrehajtva, valóban hozzáse- gít ahhoz, hogy honvédeinket lelemé- nyes, bátor, kitartó és edzett harcosok- ká neveljük.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban

A helyi emlékezet nagyon fontos, a kutatói közösségnek olyanná kell válnia, hogy segítse a helyi emlékezet integrálódását, hogy az valami- lyen szinten beléphessen

tanévben az általános iskolai tanulók száma 741,5 ezer fő, az érintett korosztály fogyásából adódóan 3800 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban.. Az

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

táblázat: Az innovációs index, szervezeti tanulási kapacitás és fejlődési mutató korrelációs mátrixa intézménytí- pus szerinti bontásban (Pearson korrelációs

Legyen szabad reménylenünk (Waldapfel bizonyára velem tart), hogy ez a felfogás meg fog változni, De nagyon szükségesnek tar- tanám ehhez, hogy az Altalános Utasítások, melyhez