Az információ költség- és haszonkérdései mikroszinten megtekintése

A Z INFORMÁCIÓ KÖLTSÉG- ÉS H A S Z O N K É R D É S E I M I K R O S Z I N T E N

Sugár Péter

Nehéz vegyi pari Kulaló Intézel

Egy információs vállalkozás

Minden cselekedetünk mögött ott van a kérdés, vajon mikor éri meg; megéri-e egyáltalán. A kérdés­

re nem mindig könnyű megnyugtató választ adni.

Számításokat, becsléseket végzünk, mérlegelünk véglegesnek hitt d ö n t é s ü n k előtt.

Hasonló kérdések és feladatok előtt álltunk ak­

kor, amikor a Nehézvegyipari Kutató /mézet Műszaki Könyvtára e g y ü t t m ű k ö d é s é n e k lehetőségét latol­

gattuk más intézmények könyvtáraival. M i lehet egy információszolgáltatási együttműködés költsége és haszna? Megéri-e a leendő közös vállalkozás?

A cél az volt, hogy korlátozott müszakidokumen- tum- (könyv- folyóirat, konferenciakiadvány) be­

szerzési lehetőségeink ismeretében a kutató-fej­

lesztő szakembereket ellátó információs szolgál­

tatásainkat más intézményekkel közösen kifej­

lesztett és használt számítógépes adatbázis se­

gítségével jelentősen kibövítsük. Az együttműkö­

désbe be kívántunk vonni olyan intézményeket, amelyeket hasonló szakmai érdeklődési kör jelle­

mez, s amelyek érdekeltek egy ilyen jellegű vállalko­

zásban.

Szándékunk szerint az e g y ü t t m ű k ö d é s keretében minden résztvevő kiépíti saját szakkönyvtárának számitógépes, a többi partner számára hozzáférhető, konvertálható adatbankját. Az adatbankok "postá­

zása" (lemezen, szalagon) és saját gépre konvertá­

lása után a résztvevők minden egyes adatbankban

Megéri-e egy Iáiból cseresznyézni?

402

T M T 3 5 . évf. 1988.9. sí.

olvashatnak, több szempont szerint visszakereshet­

nek. A megtalált és igényelt eredeti dokumentumok gyors rendelkezésre bocsátását a felek garantálják.

Megjegyzem, hogy az ilyenfajta együttműködést a nemzetközi adatbankokhoz való online hozzáférés jelenlegi gyakorlata mellett, a forrásdokumentumok olcsóbb, gyorsabb elérése miatt is indokoltnak tartjuk.

A vállalkozók

A Nehézvegyipari Kutató Intézet ( N E V I K I ) fö profilja 20 éve a n ö v é n y v é d ő szerek kutatása­

fejlesztése. A z általunk preferált szakmai kör;

kémiai szintézis, szerkezet- és maradványanalitika, biológia, toxikológia, ökológia. A könyvtár közepes m é r e t ű . Az érintett területen mintegy 5000 könyv, néhány száz konferenciakiadvány és kb. 100 nem­

zetközi t u d o m á n y o s folyóirat áll a kutatók rendelke­

zésére. Az állomány növelésének pénzügyi forrása korlátozott.

Folyóiratokként a megfelelő Currenl Conienis re- ferálólapok széles kitekintést adnak a legfontosabb nemzetközi szakmai területekre. Könyvek és konfe­

renciakiadványok vonatkozásában hasonló értékű referáló vagy annotáló kiadvány hiányában igény merült fel a szakmai kitekintés bővítésére.

A N E V I K I megfelelő (80 Mbájtos) háttértárolójú professzionális személyi számítógépe 65 ezer db 500 bájt hosszú rekord (törzsfájl) tárolására al­

kalmas (plusz indexfájlok). Az együttműködésnek két további résztvevője van, egy gyógyszer­

növényvédőszer gyár és egy akadémiai kutatóintézet könyvtára.

Legyen a az A érdeklődési körök halmazához tar­

tozó, évente a világon publikált összes lényeges dokumentum halmaza.

Legyen 8 a B érdeklődési körök halmazához tar­

tozó, évente a világon publikált összes lényeges dokumentum halmaza.

Az A és a között, hasonlóképpen B és p között sztochasztikus függvény jellegű kapcsolat van.

Legyen a „ az egyik (I.) intézmény által A tárgykör­

ben egy évben beszerzett dokumentumok halmaza.

Legyen 8,, a másik ( I I . ) intézmény állal B tárgykör­

ben egy évben beszerzett dokumentumok halma­

za.

Nyilvánvaló, hogy

a „ e « és B^r G B.

A z a,, la hányadost nevezzük el beszerzési arány­

nak, jele Pⁿ ; a B, /B beszerzési arány jele ennek megfelelően P^p.

A Pa és Pp nagysága elsősorban az intézmények anyagi helyzetétől függ.

Közös adatbázis kialakítása esetén a,, és B^t halma­

zok mérete A a^f és A8^E m é r t é k b e n virtuálisan megnő.

Az információs együttműködés haszna Felmerül a kérdés: mérhető-e egy ilyen együtt­

m ű k ö d é s haszna; várható-e, és ha igen, milyen mér­

tékű előny; milyen szempontok befolyásolják a hasznosságot?

Próbáljuk meg egyszerű matematikai Összefüggé­

sekkel jellemezni a leírt e g y ü t t m ű k ö d é s t , két part­

nert feltételezve.

Legyen A az egyik (I. számú) intézmény szakmai érdeklődési körének halmaza.

Legyen B a másik ( I I . számú) intézmény szakmai érdeklődést körének halmaza.

£ v e l jelöljük a két fél együttműködési érdekazo­

nosságát:

A

n

E = AU B

ahol Aa^E G a

és Aa^E G B^v. d e A «^f £ a^r, tehát A a^£= a Cl B^r- a^rn B^v. Hasonlóképpen

ES WE e fi

A j 8^Ee a , . , d e A / 3^F £ B^r, tehát AB^E = 8 D « , , - « , . n B^r.

fi^r—a n B^v, tehát a I I . intézmény által beszer- zett, de az I . intézmény számára érdektelen doku- mentumhalmaz növelése nem érdeke az l.j számú intézménynek és fordítva.

A z I, számú intézmény által az e g y ü t t m ű k ö d é s révén elérhető dokumentumok halmaza a^r, ahol a^E = a^f+ Aa^F,

hasonló elvek alapján a I I . intézmény esetében B^E. Nyilvánvaló, hogy a^E/a > P^a, illetve B E Ifi >

Pp, feltételezve, hogy A a ^ {0} és A8^E* (0).

A n ö v e k m é n y , Aa^E, i l l . A / 3^e annál nagyobb, minél kisebb a két intézmény által egyidejűleg be-

403

Stiuár P.: \i. információ kiíltséc- é s . .

szerzett dokumentumok ( a , , 0 / 3 , . ) halmaza, és minél nagyobb a saját intézmény érdeklődési körébe eső, de a másik által beszerzett dokumentu­

mok halmaza.

a^t f i B^v egyeztetett szerzeményezés esetén csök­

k e n t h e t ő , de nullává nem válhat, hiszen minden in­

tézmény ragaszkodik a legfontosabb dokumentu­

mok birtoklásához.

Az a n By, tehát az I . intézmény számára ér­

dekes publikált dokumentumok köre és a I I . intéz­

mény által megvásárolt dokumentumhalmaz átfe­

dése arányban van az A n B mennyiség, azaz a két intézmény közös érdeklődési területének nagyságá­

val és a I I . intézmény által megvásárolt dokumen­

tumhalmaz nagyságával.

A B^r H <*,. nagysága hasonló elvek alapján értel­

m e z h e t ő . Az együttműködés akkor valósulhat meg, ha megvan a szándék a Pa és PB, tehát a beszerzési arányok növelésére, és az együttműködés lényege­

sen kisebb költséggel jár, mint a dokumentumhal­

maz hasonló növelése vásárlás révén.

a,, dokumentumhalmaz beszerzésének Kⁿ költ­

ségvonzata van, 0,. dokumentumhalmaz beszerzé­

sének KQ költségvonzata van. Együttműködés hiján a pótlólagos vásárlás révén bővülő dokumentumhal­

maz, A«,.. ill. AB „, AKⁿ, Ül. AÁ^ költségtöbbletet jelentene.

Az együttműködés költsége az I . intézmény szá­

mára K\, a I I . intézmény számára Kⁿ, Tehát az e g y ü t t m ű k ö d é s akkor valósul meg, ha

és AK„>K„.

Ha nincs lényeges költségkülönbség, a saját be­

szerzés is felmerülhetne alternatívaként.

A költségre vonatkozó feltételek teljesülése esetén fajlagos költségmegtakarításról beszélhe­

t ü n k , m é r t é k e az I . intézmény esetében:

K^m+AK^m *.+ *!_

a,, A a , a^v+ Aa^v ^ a^r+ A a^£ ' ahol Aa^r = Aa^E

és AK„ K^t.

Hasonlóképpen a I I . intézmény esetében:

Kü _ ^^Kis _ %!} + &^K[i ^Kg + ^K\ \

B^P AB,, 8,.+ A8^V

>

ahol AB,.*=Ap^E és AK^e fc» A:,,.

Tehát a d o k u m e n t u m e g y s é g r e eső költség csök­

ken, ha az e g y ü t t m ű k ö d é s révén hozzáférhetővé vált anyagokat vásárlás révén csak jóval drágábban tudjuk beszerezni.

A számítógépes együttműködésnél a gép tároló­

kapacitása (T) korlátozott, ezért kulcskérdés az ésszerű kihasználása:

A korlátozott tárolófelület miatt a következő célok merülnek fel:

(a) A a B olyan párosítása, hogy lehetőleg a^yöB^t e a

és a^vUp^r G /3, de tendenciájában

a^rVB^r- ( 0 „ U ABy) — m i n és a , , U By— A a^v) — m i n

legyen, azaz az e g y ü t t m ű k ö d é s h e z olyan partnere­

ket kell keresni, akik érdeklődési körük szerint külön-külön lehetőleg minél nagyobb arányban lefe­

dik a két intézmény által beszerzett és a gépen tárolt dokumentumok körét.

(b) A jobb kihasználás miatt fontos a^vf~l / 3^V— m i n ,

vagyis az elkerülhetetlen átfedés ésszerű mini­

malizálása.

(c) • • _ — hányados növelése akár további, ha­

sonló szakmai érdeklődésű partner be­

vonásával, azaz a tárolókapacitás opti­

mális kihasználása.

Az információs együttműködés haszna röviden összefoglalva az, hogy

az a^E/a > P^a, ill. B E¹!³ > ^P$ ^{l e}g y^{e n}^ ^a költségek fajlagos csökkenése mellett.

Összegezés egy mikroszintü információs együttműködésről

A leírt információs e g y ü t t m ű k ö d é s 1987 utolsó negyedében indult. Használati hasznossága tényszá­

mokkal csak néhány év múlva lesz értékelhető. Az ismertetett matematikai leírás alapján az együttmű­

ködés gazdaságos üzemeltetésének a feltételei meg-

404

T M T .15. évf. I9R8. 9. sz.

fogalmazhatók, a várható hasznon, i l l . költségmeg- gáló makroszintű információs e g y ü t t m ű k ö d é s n e k takarítás leírható, becsülhető. Meggyőződésünk, még számos gazdaságos, jól leírható formája van. Itt hogy a szervezetek színvonalasabb munkáját szol- az egyik lehetséges változatot ismertettük.

A rajzoka/ készítette: Balázs-Piri Balázs

SUGÁR Péter: Az információ költség- és haszonkérdései mikroszinten

A szerzeményezés szűkülő anyagi korlátai követ­

keztében a könyvtárak e g y ü t t m ű k ö d é s é n e k fokozó­

dik a jelentősége. A könyvtári állományok számító­

gépes feldolgozása, a gépi visszakeresés v o n z ó , de nem kis befektetést igénylő feladat. A cikk egy szá­

mítógépes könyvtári együttműködésről számol be.

Fontos a közös és egyéni haszon kérdése. A szerző a matematikai logika segítségével módszert javasol a haszon értelmezésére.

• * *

SUGÁR, P.: Information — cost and benefit problems at micro levet

As a consequence of budget restriction of library acquisition, the significance o f library cooperation has been growing. Computer processing of library holdings, computerized information retrieval are at- tractive but expensive projects. The author present a computerized library cooperation scheme where both common and indtvidual benefits are important factors. A mathematical logical approach is proposed for the interpretáljon o f benefit.

UiyrAP, 77.: MacpopMauiín - Bonpocbt pacxona H npHÖbuiH na MHKpoypoBHe

B pe3yjibTaTe Bee c o K p a m a i o u t i i x c H BO3MO>K- HOCTeH KOMnJieKTOBaHHSI (pOHflOB ŐHÖJlHOTeK yBejiHHHBaerca 3 H a i e H n e HX COTDyn H HHCCTB a.

A B T O M aTH 3 Hpo B;i H H ;ia o Ö p a ö O T t c a ÖHŐJIHOTCH- HblX dpOHflOB, aBTOMaTH3HpOBaHHb1H NOHCK - o ^ e H b yfloÖHbie MeTOflbi p a ö O T b i , HO CBH3am>r co 3H3MHTe.Il bH bIM K paCXOflaMH. O a T b í l flaeT H H - dpOpMailHEO OÖ OflHOM H3 COTpyflHHieCTB 6H6JIHO- TeK C IIpHMCHCHHeM 3 B M . BaJKHbTM HBJIJteTCJI Bonpoc o ö m e í í H JIHHHOÍÍ npHÖbiJiH. A B T O P npw n o M o u j H M a T e M a T H t e c K o i í J I O H I K H n p e f l J i a r a e T M e T o n HHTepnpeTattHH n p H Ö w j i H .

SUGÁR, P.: Die Kosten- und Nutzfragen der In­

formation auf Mikroebene

Infolge der sich verengernden finanziellen Schranken der Anschaffung nimmt die Bedeutung der Zusammenarbeit der Bibliotheken zu. Die ma- schinelle Verarbeitung der Bibliothekbestande und, die maschinelle Recherche bedeuten eine anrei- zende Aufgabe, die aber eine nicht geringe Investiti- on erfordert. Der Artikel berichtet über eine ma­

schinelle Bibliothekszusammenarbeit. Die Frage des gemeinsamen und eigenen Nutzens isi wichtig.

Der Verfasser empfehtt mit Hilfe der mathemati- schen Logik eine Methode zur Sinndeutung des Nutzens.

405