• Nem Talált Eredményt

Folyóiratcikkek megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Folyóiratcikkek megtekintése"

Copied!
24
0
0

Teljes szövegt

(1)

TMT 15.évf. 11-12.szám 1968.november-december Folyóiratcikkek

110/68 001.815+002. 5* s 389.64/73/

Osztályozás és I n d e x a l a p a Szabványosított B e f e r s n s z a d a t o k H i ­ vatalában. 7c l a a a l f l c a t i o n and i n d e x i n g a t ' t h e O f f i c e o f Standard Referenoe D a t a . / - I n f o r m a t i o n fiatriaval and L I b r a r y Autómation, 3.k. 4.az. 1967-ezept. p.1-3.

Az a m e r i k a i H a t i o n a l Bureaui o f Standardé /Szabványügyi H i v a ­ t a l / üffioe o f Standard Reference Data /Szabványosított Referensz A¬

d a t o k H i v a t a l a / - b a n m e g t a r t o t t értekezleten a legnagyobb vitát k i ­ váltó kérdés az osztályozás ég az indexálás problémája v o l t . A j e ­ l e n l e g i , k e z d e t i állapotában az osztály csak kevéssé t u d j a az igé­

n y e k e t ellátni. F e j l e s z t e n i k e l l az osztályozást, de m i v e l a J e l e n ­ l e g világszerte használt rendszerek e g y i k e sem f e l e l meg a H i v a t a l különleges követeÍmenyelnek, u j r e n d s z e r t d o l g o z t a k k i . A kiadványok osztályozása raktározásukat segíti elő, nem k e l l , hogy t u l részletes l e g y e n . S y o l c kategóriát használnak: \ \

1 . általánosi V 2. nukleáris sajátságok;

3. szilárd t e s t e k sajátságai;

4. a t o m s z e r k e z e t i ás molekuláris sajátságok;

5. t e r m o d i n a m i k a i és t r a n s z p o r t sajátságok;

6. kémiai k i n e t i k a ;

7. k o l l o i d ás felületi sajátságok;

8. mechanikai sajátságok.

A további bontás a felhasználó Igényeinek m e g f e l e l j e n történik;

kiderült az l a , hogy nem bontható a u t o m a t i k u s a n minden c s o p o r t u¬

gyanazon a módon. Például a szerves ás s z e r v e t l e n vegyületekre tör­

ténő szétválasztásnak a nukleáris sajátságok tekintetében semmi ér­

t e l m e .

Az indexelás f e l a d a t a , hogy az lndexklfsjszés segítségével egy a d o t t , jól definiált anyag valamely f i z i k a i sajátságát számszerűen jellemző árték h e l y e azonosítható l e g y e n . A - bár nagyon ldótrebló - indexelés különösen akkor hasznos, ha a kérdés egy a d o t t anyag egy sor tulajdonságára, vagy ha a d o t t Jellemző értékkel rendelkező anya­

g o k r a v o n a t k o z i k .

Az Indexelésre jellemzó, hogy

az indexelónsk alapos szakmai i s m e r e t e k k e l k e l l r e n d e l k e z n i e ; a publikáció e g y s z e r i átfutása nsm elégséges;

az indexelési műveletnél egy l e nem zárt kifejezés-készlet nagy segítséget j e l e n t e n e .

875

(2)

ftgy* i6e t cIgáia t

A soron következő legelső f e l a d a t o l y a n aódszsr kifejlesztése, amelynek segítségével az adatgyüjteaíny felhasználásával meg nem vá­

laszolható" kérdés a z o n n a l kiszűrhető l e n n e . / S c h i X f S /

1 17/68 001.89:62.001.6/5/

A tudomány ée t e c h n i k a alkalmazása A z s l a fejlesztésében. /The a p p l i c a t i o n o f sclence and t e c n n o l o g y t o t h e development o f A a l a . / - DHÍSCO C h r o n i c l e , 14.k. 7-8.az. 1 9 6 8 . j u l . - a u g . p.267-272.

A Kew D e l h i b e n 1966 augusztus 9-20.között m e g t a r t o t t CASÍASIA néven i s m e r t k o n f e r e n c i a célja az v o l t , hogy meghatározza a tudomány és t e c h n i k a alkalmazásának további f e l a d a t a i t a z s l a fejlesztésében.

A következőkben összefoglaljuk a főbb célkitűzéseket:

a természeti erőforrások r e n d s z e r e s áttekintése és a n e m z e t i tudományos és műszaki potenciál f o l y a m a t o s felmérését

s kutatásra és fsjleeztésrs fordított n e m z e t i jövedelem megha­

tározása, a tervezéshez f i g y e l e m b e véve az Iparosított országok gya­

korlatát;

magas szintű s z e r v e z e t létrehozása a n e m z e t i tudománypolitika meghatározására, tervezésére és ellenŐrzéeére, és e p o l i t i k a k o o r d i ­ nálására a fejlesztés és oktatás mindenre kiható" tervezésével;

a tudományos és műszaki kutatás koordinálásához ás ellenőrzésé­

hez szükséges központi hatáság létrehozása a különböző tudományágak­

ban, m i n t p l . alaptudományok, a l k a l m a z o t t tudományok, orvostudomány, mezőgazdaság s t b . ;

a "tudományos analfabétizmus" felszámolása, amsly csak széles­

körű ismeretterjesztéssel, a sajtó, a rádió és a televízió segítsé­

gével, a népszerű tudományos i r o d a l o m terjesztésével, k l u b o k , vándor­

kiállítások szervezésével oldható meg;

a Bunkaerőgazdalkodás megreformálása, munkafeltételek, előmene­

t e l i lehetóeégek biztosítása és e z z e l az egyetemet végzett szakembe­

r e i külföldi munkavállalásának slhárltása, nők bevonása minden f o g ­ lalkozási ágba, ugyanígy t e c h n i k u s o k ás minden f a j t a oktatási s z i n ­ tű tanárok verbuválása.

Az i a a p f o k u oktatástól a felsőfokú oktatásig egyaránt szükséges az r--a-.fif- megszervezése, A Z oktatás u j módszereit - p r o g r a m o z o t t ok­

t a t t a , audlo-vizuállB eszközök - v e z e t i k be, hogy e z z e l növeljék az érdeklődők számát ás a tudományok g y o r s elsajátítását tegyék lehető­

vé, A tanárok, előadók továbbképzése i s nagyon f o n t o s megoldandó f e l ­ a d a t .

A g y o r s a n fejlödó országokban alőeiör mérnökökre v a n a l e g n a ­ gyobb ssükság, ás oeek később a l a k u l k i Igény tudósokra ás kutatókra.

(3)

K í IS.ávf. 11-12. szám 1968.november-december

A fejlődő országok kutatóinak létszáma korlátozott, éppen ezért lényeges, hogy a légbefolyáeoeabb pozioiókba kerüljenek. Ezért az a¬

lapkutatásokat vezető intézeteket az egyetemek részlegeként vagy l e g ­ alábbis a z o k k a l s z o r o s együttműködésben k e l l m e g s z e r v e z n i . I l y mádon ugyanaz a ezakember l e h e t a f i a t a l kutatói és h a l l g a t o k vesetője, u¬

gyanakkor a kutatások irányítója és még általános tanácsadó i s a l a ­ boratóriumi munkában.

A kutatási politikának két szempontja v a n t a tudományos kutatás fejleaztáse önmagáért*

a gazdasági álet fejleeztásére Irányuló kutatási eredmények e l ­ érése.

Bár a tudományos kutatások irányvonala általában előre meghatá­

r o z o t t , a spontán kutatások g y a k r a n v e z e t n e k távlatban jelentós gaz­

dasági és tudományos eredményekhez.

A tudományos kutatási t e r v e k e t veszélyeztetik az előre nem lát­

ható események, m i n t p l . a kísérleti eredmények hibái, vagy egy h i r ­ t e l e n h a n g u l a t i letörés a kutatásban. Ezért nem oálszsrti a kutatási programot t o l s z o r o s a n összekapcsolni a nemzetgazdasági t e r v v e l , de természetesen f i g y e l e m b e k e l l v e n n i a kutatási tevékenységre megál­

lapított financiális a l a p o t . Nagyon ajánlatos egyes egyetemeken lét­

r e h o z n i alapkutatásokat végző központokat. I l y e n e k e t létesítenek I n ­ diában i s az n.'ESCO a n y a g i hozzájárulásával. Ezekben a kutatási té­

mák: computer-elmálet ás t e c h n i k a , szilárd anyagok fizikája, a t o m f i ­ z i k a , biokémia, mikrobiológia, molekuláris biológia.

A tagállamoknak epsclálie adottságaiknak megfelelő kutatási té­

mákat k e l l e n e k i d o l g o z n i , amelyek p l . a trópusi gyógyászattal, föld­

műveléssel és meteorológiával, v a l a m i n t hidrológiával, t e n g e r t u d o ­ mánnyal ée t a l a j t a n n a l , ökológiával, szeizmológiával és vulkanológiá- v a l foglalkoznának. » / f e l m e r Z.-nó/

1 18/68 002/63/438 Az országos Információs r e n d e z e r a l a p e l v e i . /Zaeozenla ogőlno-

k r a j o w e g o eyetemu i n f o r m a c j i . / - PIROG, V. - AkVualne Profalemy I n f o r - m a c j i i D o k u m e n t a o j i , 13.k. 2.ez. 1968. p d - 5 .

1960 májusában j e l e n t meg a L e n g y e l Képköztárssaág M i n l s z t e r t a - nácsának 169.BZ. r e n d e l e t e a tudományos-műszaki ás gazdasági tájékoz­

tatásról. Azóta intézményhálózat és dokumentumgyűjtemények jöttek létre, k i a l a k u l t a k az információk feltárásának módszerei, ezéteugár- záeának formái, eredmények születtek a káderképzéeben, a felhasználók igényelnek felkeltésében ós hatékonyabb kielégítésében, nyilvánvaló­

vá váltak a r e n d e l e t hiányosságai i e /az akadémiai ós felsőoktatási Ínformáció külön rendezerbe szerveződött, nem történt Intézkedés az egészségügyi, kulturális és művészeti információkról, t e m a t i k a i l a g felaprózódott az iparági / s z a k m a i / információs intézmények tevákeny-

(4)

figyelőszolgálat

sége, nem l e t t kalló mértékben biztosítva az Információk e z i n t e k kö­

zötti és " l e n t x f i l felfelé" áramlása, a dotációk ÓBszerü felhasználá­

sa, a szolgáltatások színvonala/.

1963-ban megkezdték egy a j rendezés előkészítését. Az elképze­

lések, tanácskozások, viták, a h a z a i ás külföldi t a p a s z t a l a t o k f i ­ gyelembevétele, a népgazdasági irányítás változása nyomán a l a k o l t a k az alábbi alapelvekkát

1 . Az információt a tudomány, t e c h n i k a ás gazdaság tényleges összetevőjének, fejlődési előfeltételének k e l l e l i s m e r n i . Gondoskod­

n i k e l l arról, hogy az információm tevékenység - as országos r e n d ­ e z e r k e r e t e i n belül - a tudományos* ás népgazdasági munkahelyek kü­

lönféleképpen alakuló szükségleteinek ám feltételeinek megfelelően fejlődjék tovább, hogy az állami élet minden Ínformációt igénylő t e ­ rületére k i t e r j e d j e n .

2. E l e n g e d h e t e t l e n az információk általános ás m i n d e n o l d a l a á- ramláaának fokozása és o l y a n s z e r v e z e t i lehetőségek kidolgozása,hogy a felhasználók a szükséges információkhoz hozzájussanak, tehát b i z o ­ nyos mértékig egységesíteni k e l l a feltárás formált, egye-égea osztá­

lyozási r e n d e z e r t k e l l a l k a l m a z n i , • tájákoztatási munkahelyeket egységes s z e r v e z e t i struktúra s z e r i n t k e l l átszervezni, s meg k e l l határozni feladatköreiket ée funkcióikat az országos r e n d s z e r e n b e ­ lül. EB lehetővé t e s z i a racionális feladatmegosztást ás együttműkö­

dést.

3. Az országos r e n d s z e r l e g y e n optimálisan hatékonyt maximális társadalmi h a s z n o t k e l l b i z t o s i t a n i e , a rendelkezésre bocsátott e s z ­ közöket a legcélszerűbben k e l l felhasználnia. Követelmény a r e n d s z e ­ r e n belüli tervszerűség ás az országos szintű koordinálás.

4. A r e n d s z e r e l f o g a d o t t koncepciója m e g t e r e m t i a gépesítés ás automatizálás előfeltételeit. P e l k e l l g y o r s u l n i a az információk á- ramláeának. Bendelkezáere k e l l állniok a forrásoknak. Heg k e l l javí­

t a n i az információk áramlását a tudományos kutatás ás a termelés kö­

zött. Pontos a saját eredményekről ezóló információk megszervezése.

5. Az Információs tevékenység által nyújtható v a l a m e n n y i előny csak a k k o r realizálódhat, h a minden információs h e l y r e n d e l k e z i k a kezdeményezés kibontakoztatásához ás a f o l y a m a t o s működééhez szüksé­

ges eszközökkel. Az eszközök biztosításénak koordinálással k e l l pár­

huzamosan járnia /az átfedések kiszűrése/.

6. Az Információs r e n d s z e r f o l y a m a t o s tökéletesitáse érdekében f e j l e s z t e n i k e l l a kutatómunkát.

7. A tevékenység eredményességének fő meghatározója az ember.

Hövelni k e l l a tájékoztatási szakemberek i s m e r e t e i t A é p z Ő B , tovább­

képzés/ és társadalmi megbecsülését.

8. Heg k e l l o l d a n i a felhasználók képzését. A f e l a d a t kettőéi az információk felhasználóinak oktatását be k e l l i l l e s z t e n i a felső­

oktatási intézmények és szakközépiskolák tantorvébe. I l l e t v e p r o p a -

(5)

TJEE 15.ért. 11-12.szám 1968.november-december

gélni k e l l as információs szolgáltatásokat. Az utóbbi f e l a d a t o t a

B Ü B B BJC I egyeetlletérnek k e l l magukra vállalni©*.

Aa a l a p e l v e k szellemében a következő irányokban Tárhatók váltó-

•tfaekt

1* Az orBzágoB r e n d e z e r - a szakterületre áe a s z e r v e z e t i nova- tartotásra való t e k i n t e t nélkül - v a l a a e n n y i tájékoztatáai munkahe¬

l y e t felölel. Az Információs tevékenységet a felhasználásban közvet- l e n U l érdekelt tudományos és népgazdasági ztunkabelyeknek k s l l meg- szervezniök, f i g y e l e m b e véve az országos r e n d s z e r irányelveit. Tehát as anyaintézmény érdekelt ás az országos e r d e k e k e t e g y e z t e t n i k e l l . E z t a t e r v e s e t t s z e r v e z e t i formák rugalmassága lehetővé t e s z i .

2. A h o l a r r a sstikség v a n , mindenütt tájékoztatási munkahelyet k e l l létrehozni. As u j t e o h n i k a bevezetése, as átfedések megszünte­

tése szükségessé t e s s i az Iparági Ó B szakmai tájékoztatási Intézmé­

nyek tevékenységének és egyes szolgáltatásainak / p l . kiadói tevékeny- ság/ centralizálását.

3. A j e l e n l e g i s z e r v e z e t i h i e r a r c h i a /üzemi - iparági / s z a k m a i / - tárcalntezmény - ClifíTE / C e n t r a l n y I n s t y t u t I n f o r m a c j i Bsukowo—

T e o h n i c z n e j 1 Ekonomicznej • Központi Tudományos, Műszaki és Gazda- eágl tájékoztató Intézet/ az alábbiak s z e r i n t változik!

üzemi intézmény az anyaintézmény szükségleteinek kielégítésére;

Iparági, szakmai, központi Intézmény országos szükségletek k i ­ elégítésére;

tárca- ás tröszt-Intézmény az anyaintézmény szükségleteinek k i ­ elégítésére és a hatáskörükbe tartozó Intézmények szakfelügyeletérej

vajdasági intézmény a területen éló felhasználók igényeinek k i ­ elégítésére.

A j e l e n l e g i s z e r v e z e t h e i képest újdonság a trösst-lntésmény, a- msly a tröszt apparátusának igényeit elégíti k i , és a tröszt hatás­

körébe tartozó többi intézmény és munkahely f e l e t t g y a k o r o l s z a k f e l ­ ügyeletet, továbbá a központi Intézmény, amely munkáját vagy orszá­

gos j e l l e g e gyűjteményekre / p l . szabadalmakra/ támaszkodva végzi, vagy nagyon széles szakterületen / p l . építőipar, mezőgazdaság, o r ­ vostudományok/ f e j t k i tevékenységet.

Az Iparági ée szakmai intézménynek nem l e s z szakfelügyeleti j o g ­ köre, de - e z e r v e z e t i hovatartozásuktól függetlenül - as ország v a l a ­ mennyi érdekelt személyének és j o g i szsmélyének rendelkezésére k e l l állnia. Az üzemi munkahelyek feladatává válik az anyaintézmény szá­

mára szükséges információk előállítása / e d d i g oaak as iparági és szakmai intézmények szolgáltatásaiból alakítottak k i bázist/. A könyvtári tevékenység minden tájékoztatási intézmény- és munkán e l y - t l p u a feladatkörébe beleértendő.

A CIISTE véseti s z e r e p e t tölt be a r e n d s z e r b e n /országos i n f o r - máoiÓB központ, a t s m a t i k a i munkamegosztást, a munkamódszereket, a

(6)

w;y«líozolgálat

kiadói tevékenységet, a nemzetközi együttműködést, a káderképzést, a párt- ée állami vezetés tájékoztatására szolgáló anyagok készíté­

sét illetően országosan koordinál, ellátja a Központi Műszaki Könyv­

tár funkcióit/.

Áz u j jogszabály szövegezése a f e n t i a l a p e l v e k n e k megfelelően f o l y i k , e 1968-ban megjelenésére i s számítani I s h s t . Az Információs tevékenység szóban forgó rendezése a j e l e n lehetőségein a l a p s z i k b e egyben u t a t n y i t a jövő fejlődés számára / k o n p l e x gépesítés és a u t o ­ matizálás, nemzetközi - elsősorban a KOST országok közötti - munka­

megosztás/, / r u t m i m i . /

119/68 C02.6íS39.2 Adatgyűjtés - az Információ u j világ-trendle? /Shromatd'ování

d a t - novy svátovy t r e n d v információn?/ - TOMAH, J . =* M e t o d i k a a t e c h n i k a i n f o r m a c i , 9-k. 11,ez. 1967. p.24-28.

Külföldön u j a b b a n s o k a t bsszélnek a d a t a banks, d a t a c e n t e r a , d a t a c o n p i l l n g a o t i v l t i e s , D a t e n z e n t r e n térhódításáról. M i húzódik meg emögött? A tudomány ée a t e c h n i k a fejlődését, az alkotó tudósok ée műszakiak munkamegtakarítását elősegítő l e g f o n t o s a b b tevékenysé­

gek e g y i k e i megbízható adatok kigyűjtése a tömegében egyre kevésbé áttekinthető szakirodalomból, i l l e t v e ezeknek az adatoknak k r i t i k a i vizsgálata ós verifikálása.

Elsőként 1883-ban 281 l a p o n j e l e n t meg a LATOOLI-BÖSNS TEIl-fá1e k r i t i k a i táblázatok első kladáBa. A n e g y e d i k kiadás /1912/ t e r j e d e l ­ me 1330, a hatodiké /1950-1959/ 8992 l a p r a növekedett. Az adatok mennyiségének óriási mértékű szaporodása m i a t t a további kiadások már t e m a t i k u s bontásban f o g n a k m e g j e l e n n i .

A Onion o f Pure and A p p l i e d Chemletry /Elméleti és A l k a l m a z o t t Kémiai Szövetség/ 1919-ban határozta e l a f i z i k a i , vegyészeti és technológiai numerikus adatok k r i t i k a i táblázatainak közzétételét.

Ez a határozat - az Ü3A gondozásában, 18 ország 408 tudósának együtt­

működésével - C r l t i c a l t a b l e s o f n u m e r i c a l d a t a o f p h y e i o s , c h e m l e t r y and t e c h n o l o g y /l-7.köt, 1926-1930. k b . 3500 l a p , I n d e x i 1933 l a p / elmen realizálódott.

Ma már - állapítja meg a Kationéi Research C o u n o i l /Országos Ku­

tatási Tanács/ agy bizottsága - hasonló igényű vállalkozáshoz 50 m i l ­ lió dollár k e l l e n e , a t e r j e d e l e m p e d i g 100-200-szor l e n n e nagyobb.

Ezért j e l e n l e g a részvállalkozások hódítanak. Ezek koordinálására a H a t i o n a l Eesearch C o u n o i l m e l l e t t létrehozták az O f f i c e o f C r l t i c a l T a b l e s / K r i t i k a i Táblázatok Irodája/ slnsvszéeü s z e r v e t , s k i d o l g o z ­ ták a N a t i o n a l S t a n d a r d Eeference Programot /Országos Szabványos He- f e r e n s z Program/, amelynek kooperációban k e l l e n e megvalósulnia. Ha­

sonló koordinációs munkák f o l y n a k Angliában i s .

A nemzetközi méretű együttműködés gondolatát az ICSU / I n t e r - n a t l e n a l O o u n c i l o f S c i e n t l f i e O n i o n * - Tudományos Szövetségek Sem-

(7)

ím"? 15.évf. 11-12.ezán 1968.november-december

zetköei Tanácsa/ élesztgeti, amely - az USA, a Szovjetunió, A n g l i a , a Német Szövetségi Köztársaság, Franciaország, Japán, v a l a m i n t a nem­

zetközi tudományos és műszaki e g y e s U l s t e k részvételével - megalakí­

t o t t a a CODATA-t /Commlttee oa Data x o r Science and Technology • Tu­

dományos ás műszaki Adat Bizottság/, amelynek f e l a d a t a az adatgyűj­

tési munkákról, azok finanszírozásáról, a tudomány ás t e c h n i k a a d a t ¬ szükségleteiről való áttekintés szerzése, v a l a m i n t • folyó munkák sgységesltésénsk alÓBegitéee.

Az adatgyűjtés és közlés o l y a n információ, amely szükségtelenné t e s z i , vagy legalábbis nagyon háttérbe szorítja az e r e d e t i s z a k i r o ­ d a l m a t . E z z e l szembsn Csehszlovákiában a j e l e n l e g i információ a l i g nevezhető másnak, m i n t forráBdokumentáclőnak. A kivétel kevás. I l y e n ­ ként k e l l megemlíteni az üstav tooratíckych t a k i a d u ohemloké t e c h n o ­ lógia CSAT /Csehszlovák Tudományon Akadémia Kémiai Teohnolőgla Elmé­

l e t i A l a p j a i Intéeete/-t, a h o l 10 évi munkával - az i r o d a l m i h i v a t k o ­ zásokon visszafelé h a l a d v a - feltárták, majd kiadták a szerves s z i l l - oium vegyületek valamennyi adatát egészen 1 8 5 0 - i g , s vegyületek e l ­ ső s z a k i r o d a l m i szerepléséig. Ez a mü az intézet kiadványcseréjének legfőbb eszköze. / j u t s l a T./

120/66 002.66 Chemlnfocentt 54 A P i t t s b u r g h - 1 Egyetem kémiai tájékoztató központjának szolgál­

tatásai az egyéni felhasználók részére a visszacsatolás módszerével.

/Chemical I n f o Center s e t up a t t l n i v e r s i t y o f P i t t s b u r g h t o sérve libi- d i v l d u a l u s e r s and lmprove system by meana o f f e e d b a c k . / • S C l e n t i f - l o I n f o r m a t i o n Notes, 10.k. 2.ez. 1968.ápr.-máj. p.5>

A N a t i o n a l Science P o u n d a t l o n /Nemzeti Tudományos Alapítvány/

120 000 dolláros juttatásával a U n i v e r s i t y o f P i t t s b u r g h / P i t t s b u r g h - i Egyetem, USA/ keretében Chemical I n f o r m a t i o n C e n t e r Experimentál S t a - t i o n /Kémiai Tájékoztatási Központ Kísérleti Állomása/ létesült. Ren­

deltetése, hogy kémiai tájékoztatást nyújtson az egyetem hallgatóinak, tudományos kutatóknak és k i s e b b Iparvállalatoknak. A Központ jellemző sajátosságaiként kettő emllthetőt a tájékoztatás gépesítése és a v i s z - ezacsatolás alkalmazása. Az utóbbi a z t j e l e n t i , hogy a felhasználók minden információazolgáitatást követően a k a p o t t tájékoztatás értéké­

ről, használhatóságáról, kifogásaikról, kívánságaikról a Központnak visszájalsntést küldenek. E visszacsatolás nyomán a Központ f o l y a m a ­ t o s a n j a v l t j a , f e j l e s z t i szolgáltatásait. A Központ ugyanié többféle u j típusú kémiai tájékoztatást akar b e v e z e t n i .

A Központ gépi üzeméhez az Egyetem számitőközpontjának e l e k t r o ­ n i k u s adatfeldolgozó berendezését v e s z i k igénybs. Információforrás­

ként a Chemical A b s t r a o t s mágnesszalagjait használják, ds igénybe fogják v e n n i a máshonnan beszerezhető gépi Információforrásokat i s . Dn. közvetlen hozzáférésű / d i r e c t a o o e s B / tájékoztatást l s b e v e z e t ­ nek, egyelőre kísérleti j e l l e g g e l . Ez a z t j e l e n t i , hogy megfelelő i n p u t - o u t p u t készülékek segítségével a tájékoztatást igénylők maguk közvetlenül léphetnek k a p o s o l a t b a a c o m p u t e r r e l , s kérhetnek, k a p h a t ­ nak attól informáoiót.

(8)

FigjelSsEOlgálat

Á B Bgyeeült Államokban ez az első o l y a n kémiai tájékoztatási i n ­ tézmény, amely agy gépesített központból egyetemi hallgatót, k i s e b b iparvállalatok és magánszemélyek /kutatók/ ellátását célozza. Angliá­

ban a D n l v e r s i t y o f B o t t i n g h a m / S o t t l n g h a a - 1 Egyetem/ m e l l e t t a Che­

m i c a l S o o i e t y o f London / L o n d o n i Kémiai Társaság/ és a B r i t i s h O f f i c e o f S c l e n t i f l c and T e c h n l c a l I n f o r m a t i o n / B r i t Tudományos ás Műszaki Tájékoztatási H i v a t a l / a n y a g i támogatásával már létesült egy gépesített kémiai tájékoztatási központ, mely szintén a Chemical A b a t r a c t s mágnesszalagjait használja információforrásként. Egyes nagy Iparvállalatok és kormányzati ezervek. Intézmények már korábban l e használták a Chemical A b s t r a c t s mágnesszalagjait. /Orosz 0 /

12"i/68 021061.25/458/

35.k. 3.sz. 1968. p.76-81.

A S t o w a r i y i z e n i a B i b l i o t e k a r z y P o l s k l o h / L e n g y e l Könyvtárosok Egyesülete/ 50 évvel ezelőtt a l a k u l t a l e n g y e l "könyvtárak és könyv­

tárosok érdekelnek védelmére ée képviseletére". Az Egyesület - kivé­

ve a német megszállás éveit, a m i k o r l s k i v e t t e a részét a könyvtárak illegális mentésének és működésének sajátos feladataiból /a könyv­

tári állományok elrejtése, as illegális nyomtatványok gyűjtése, as illegális oktatómunka i r o d a l o m m a l való segltáss s t b . / - fennállásá­

nak egásf i d e j e a l a t t korszsrü könyvtárpolitikai elképzelések megva­

lósítására törekedett.

így már a két világháború között küzdött a könyvtári törvényért.

S törekvéssi csak 1946-ban a könyvtári dekrétum, majd 1968-ban a könyvtári törvény létrejöttével váltak valóra.

Az Egyesület m i n d i g nagy fontosságot tulajdonított a bibliográ­

f i a i és az információs munkánaki 2. kongresszusán, 1929-ben J a v a s o l ­ t a , hogy az e g y s t s m l könyvtárakban bibliográfiai tájékoztató réezls- geket alakítsanak k i , 4. kongresszusán, 1936-ban p e d i g e kérdés elmé­

l e t i ée g y a k o r l a t i problémáival f o g l a l k o z o t t . 1956-ban az Egyesület bibliográfiai konferenciát, 1958-ban szakkönyviároei és d o k u m e n t a l l s - t s taná?ekczáat, 1965-ben könyvtári tájékoztatási tudományos üléssza­

k o t r e n d e z e t t .

AE Egyesület kezdeményezésére jött létre a B i b l i o t e k e Barodowa /Kemzeti Könyvtár/. 1928-ban vezették be a kötelespéIdény szolgálta­

tást, & nemzeti könyv- és folyóirattermés állami bibliográfiai n y i l ­ vántartását. Sokat t e t t a könyvtárésképzésért és továbbképzésért i s /1930t állami könyvtáros-vizsgák rendszeresítése, 1945i könyvtáros tanszék létesítése a L o d z i Egyetemen, 1951i könyvtáros tanszék léte­

sítése a Varsói Egyetemen/. A könyvtárosok társadalmi megbecsülésé­

ért és dotálásának javításáért indított akcióit inkább csak a f e l s z a ­ badulás utáni IdŐBzakban koronásta s i k e r . Szakkiadványl tevékenységé­

ből főként a periodikák kiadása Jelentós /Bibliotékára 1933 óta.

(9)

B D 15.ért. 11-12.szám 1968,november-december

F o r a d n i k B i b l i o t e k a r z a 1949 óta, v a l a m i n t as Informátor B i b l i o t e k a r - sa 1 K a i e g a r z a , L i t a r a t a r a P i ^ k n a , Z doswiadozen b i b l i o t s k s s k o l n y c h i p e d a g o g i c z n y e h ée a P r z e g l a d P i s m i e n n i o t w a o K s i a i o e / .

As Egyesület 1928 óta t a g j a a s IFLA-nak / I n t e r n a t i o n a l f e d s r a - t l o n o f l i b r a r y A e s o c l a t i o n - Könyvtáros Egyesületek nemzetközi Szö- vetsége/, így 1936-ban ós 1959-ben as I P H T s r s d b a n t a r t o t t a ülés-

szakát.

Az Egyesületnek j e l e n l e g k b . 10 000 t a g j a v a n .

/Fatála t . /

122/68 02/438//094.5/

L e n g y e l könyvtári törvény, /üstawa o b i o l i o t e k a a h . / - K0ZI01, Cs.

- B l b l i o t a k a r s , 35.k. £".'». "I9S8. p.171-173-

Langyeloraságban 1946-ban dekrétum j e l e n t meg a könyvtárakról áa a könyvtárfejlesztésről. Ez időközben e l a v u l t . A Ssejsi ezért 1968.

április 9-án u j könyvtári törvényt h o z o t t / • D z l e n n i k Uetaw FRL, 1 9 6 8 . évi április 17-1 12.az. 63. tétel, v a l a m i n t Bibliotékára, 35.k. 6.az.

p.162-166./.

A törvény - v a l a m e n n y i tárca, v a l a m i n t a Tudományoa Akadémia könyvtárainak vonatkozásában - rögzíti a könyvtárak létesítésének, szervezetének, működésének és megszűntetésének legáltalánoesbb a l a p ­ e l v e i t , anélkül azonban, hogy e l l e n t m o n d a n a egyes könyvtártípusok és hálózatok / p l . e g y e t e m i , akadémiai, kutatóintézeti, azakkönyvtárl és i s k o l a i könyvtárak/ korábbi törvényi szabályozásainak. /A s z a k s z e r v e ­ z e t i könyvtárak vonatkozásában a törvény érványeaaágét külön megálla­

podás szabályozza m a j d * /

A területi közművelődési könyvtárakkal, m i n t az olvasómozgalom alapvető központjaival a törvény rássletesebben f o g l a l k o z i k .

As u j törvény keretazerüsn r e n d e z i a könyvtárközi k a p c s o l a t o k a t /könyvtárközi c s e r e , gyűjtőköri megoszlás, állományvédelem, együttmű­

ködés az információs r e n d a s e r r e l , á1\ományhasználat, a bibliográfiai és könyvtári munkamódszerek tökéletesítése, a könyvtárak személyzeti ellátása, a képzés és továbbképzés/.

Végül külön Intézkedik a nem állami könyvtári gyűjtemények h o z - záférhstóaégánek, nyilvántartásának ás védelmének biztosításáról.

A törvény az egységes, a rendelkezésre bocsátott eszközöket a legoptimálisabban hasznosító köny-rtárpolitika elvére épül, de az ál­

lamigazgatási és fenntartó s z e r v e k könyvtári felügyeletét ée könyv­

tárfejlesztési kötelezettségeit decentralizáltan r e n d e z i .

A kulturális és művészeti m i n i s z t e r mindenekelőtt a könyvtárak összességére vonatkozó a l a p e l v e k e t d o l g o z z a U. /az illetékes m i n i s z ­ t e r e k k e l egyetértésben/ és ellenőrzi azok megvalósítását, továbbá fó-

(10)

Figyelőszolgálat

felügyeletet g y a k o r o l a területi közművelődési könyvtárak ás a B i b ­ liotéka Narodowa / N s m z s t i Könyvtár/ f e l e t t . Intézi a kötelespéldány- ezolg&ltatással"és regisztrálással, v a l a m i n t a nsm «tllf*m1 könyvtá­

r a k k a l k a p c s o l a t o s Ügyeket. /E tevékenyeégében a B i b l i o t k e Narodowa segíti, amely az állam központi könyvtára, e amelynek az ebből f a k a ­ dó f e l a d a t a i n kivül egyéb f o n t o s - p l . kutatási - f e l a d a t a i i s v a n ­ n a k . /

A törvény körvonalazza az Országos Könyvtári Tanács feladatkö­

rét ás tagságának összetételét, létrehozását azonban külön j o g s z a ¬ bályra bízza. / f u t a l a T./

123/68 025.1/436/

tjzemszervaaéstanl vizsgálódások az osztrák könyvtárakban. A bé­

c s i Osztrák Könyvtárügyi Kutató* i n t fizet 'tevékenységéből, /üotriebs- w i s s e n s c b a f t l i c h e Untersuohungen i n österreichlscnen B i b l i o t h e k e n . Aus d e r Tátigkeit des Österreiohiechen I n s t i t u t s für B l b l l o t h e k s f o r -

Bchung, Wien./ - MAYBRHÖFER, J . • Z e n t r a l h l a t t für B l b l i o t h e k a w e s e n , B2.k. 3. B Z . 1968. p.129-140.

/A Z e n t r a l b l a t t für B i b l i o t h e k s w e s e n ezerkssztősége m e g j e g y z i , hogy az osztrák üzemszervezési kutatások - jóllehet kritkátlanul nem l e h e t átvenni eredményeit - rendkívül figyelemreméltóak, ás azok, a¬

k i k a könyvtári munka racionalizáláeával és gépesítésével f o g l a l k o z ­ nak, Jól hasznosíthatják./

A c i k k szerzője, a k i az C s t e r r e l o h l s c h e s I n s t l t u t für B i b l i o - t h s k s f o r s c h u n g /Osztrák Könyvtárügyi Kutatóintézet/ fótitkára, be­

számol arról a Jelenségről, hogy a tudományos nagykönyvtárakban az utóbbi években tapasztalható fellendülés e g y i k jelentós oka a könyv­

tári munka gépesítésében kereshető. A h e l y z e t e t azonban még nem t e ­ k i n t i e téren kielégítőnek, h i s z e n t a g a d h a t a t l a n , hogy az olvasók be­

nyomása a z t a k i s e b b könyvtárakban Jobban, gyorsabban szolgálják k i Őket, m i n t a nagykönyvtárakban. A c i k k b e n a z t vizsgálja a szerző, hogy miért v a n ez i g y .

Az o k o k a t nem l e h e t külsó" tényezőkben /szük könyvtárépület, tü­

r e l m e t l e n olvasók s t b . / k e r e s n i . Az a véleménye, hogy a nagykönyvtá­

r a k belső szervezettsége nem t a r t o t t lépést az állomány számszerű nö­

vekedésével, v a l a m i n t az olvasók számának ée a munkatársak létszámá­

nak emelkedésével. A könyvtárak /a továbbiakban ez a l a t t tudományos nagykönyvtárakat értünk/ szolgáltatásainak gyenge hatékonyaágát v i z s ­ gálva ajánlatosnak látszott az üzemszervezéstani t a p a s z t a l a t o k a t sá­

g i t e égül h i v n l .

Az österreiohiBche H a t i o n a l b i b l i o t h e k /Osztrák Nemzeti Könyvtár/

1963 óta különböző intézményekkel lépett érintkezésbe, elsősorban a Technieche Hoohschule, Wien /Bécsi Műszaki Főiskola/ u j a b b a n alapí­

t o t t I n e t i t u t für Betrlebstechnlk-jével /"üzemszervezési Intézet/.

Nemcsak a kérdéseket vitatták meg, hanem konkretizálták a könyvtári kutatási f e l a d a t o k a t i s , és a hallgatókból a u n k a o s o p o r t o k a t alakítót-

(11)

TMI Ib.évt. 11-12.szia 1068.november-december

t a r k i , a r i i saját kiképzésükön bslül meghatározott f a l a d a t o k a t kap­

t a k a K a t l o n a l b i b l l o t h e k - b a n , "Bevetésük" a l a t t termászstesen a Könyvtár munkatársai irányították ás segítették e k e t .

E d d i g a következő nagyobb vlzegálatokat vágesták e l i a könyvtári B u n k a f o l y a n a t /a könyv útja/;

a kölcsönzés m u n k a i o l y a m a t a j

az egyes munkafolyamatok gyorsítása.

A későbblekben a következő diploBaannkákat készítik e l i

slazámolási r e n d s z e r a könyvtárakban /könyvtári normarendszer/;

a könyv átfutási i d e j e .

Ezeken k i v U l k i s e b b vizsgálatot i s végsztek a könyvek raktári és t e r e m b e l i elhelyezéséről, végül egy szakvéleményt állítottak 8sz- Bze a könyvtár üzemszervezési ellátottságáról /állapotáról/.

A hallgatói munkacsoportok kiválóan d o l g o z t a k . Kormaként a könyvtári munkafázisok J e l e n l e g i tényleges állapota állt előttük , de a l k a l m u k n y i l t a r r a , hogy saját elképzeléseiket m i n t t e r v e z e t t állapotot fejtsék k i . Az természetes , hogy fejtegetéseikben nem m i n ­ denkor számoltak as a d o t t realitásokkal.

Külön c e o p o r t vizsgálta az Uzemracionalizálás kérdéseit. Ehhez további indítékot a d o t t az Oktatásügyi Minisztérium m e l l e t t működő könyvtárügyi bizottság által k i d o l g o z o t t t e r v /Az osztrák könyvtárak fejlesztési t e r v e / . Ennek értelmében Bzükséges v o l t az osztrák f e l - eőoktatáei ás diákkönyvtári munkateljesítmények hasonló szellemű f e l ­ mérése i s .

Mindezek a kezdeményezések v e z e t t e k végül 1966 márciusában az említett kutatóintézet megalapításához. Az intézet f e l a d a t a l e t t a könyvtárügy, a dokumentáció és a tájékoztatásügy tudományos f e j l e s z ­ tésének előmozdítása, az osztrák f e l a d a t o k h o z való alkalmazása, u j módszerek kidolgozása, továbbiéjlesztéss és széles területen való a l ­

kalmazása. Az intézet eleő f e l a d a t a v o l t a vonatkozó folyóiratcikkek bibliográfiájának dokumentációs oélu felfektetáae, később a könyvtá­

r i t e c h n i k a i újítások összegyűjtése, majd egy vezérfonal megezövege- zéee a könyvtári szakvlzsgár vonatkozóan, továbbá a könyvtári épít­

kezések támogatása. Az üzemszervezési vizsgálatokat i s az intézet tá­

m o g a t t a .

A aserző a továbbiakban beszámol a különböző vizsgálatok e r e d ­ ményeiről.

Táblázatban közli azoknak a költségeknek kimutatását, amelyet a B a t i o n a l b i b l i o t h e k 1964-ben állományfejlesztésre és köloaönzéare f o r ­ dított.

Bzután i s m e r t e t i a gépesített könyvraktsrozás ée g y a k o r ­ latét, amelyről az 1967-«a 255-336 az. osztrák szabvány iatéiksdlk.

(12)

Pigyelőszolgálat

Az eljárás a következői a kotr/veket egyenként k i s fémtokba h e l y e z i k , Így - hasonlóan a linotype-szedőgép betümatrlcálhoz - egyenként l e ­ hívhatók, i l l e t v e visszaszáll! thatók helyükre.

Az automatizálás további, költségesebb, formája e s e r i n t a könyv­

raktár egy nagy teremból állna, amelyet - a szélessége egyharmadát képező középfolyosót kivéve - könyvespolcokkal rendeznének be. Ezek a p o l c o k egyenként elmozdíthatók lennének, / l berendezés s e m a t i k u s r a j z a az 1 . ábrán látható./ A raktárt egy a mennyezetről lenyúló f u ­ tódaru szolgálja k i i az egy h e l y b e n tilő tisztviselő irányítaná a da­

r u és a p o l c o k mozgását ugy, hogy az a r e k e s z , amelyben a kívánt könyv található, elérhető távolságra j u t n a . így, a könyvek külső j e l ­ z e t e i n e k , az Órjegy szerepének változatlanul hagyása m e l l e t t , a r a k ­ tárosnak nem k e l l e n e g y a l o g o l n i a . Annál kevésbé, m e r t a könyvet a rekeszből kivéve, egy a helyiség meghatározott pontján f e l s z e r e l t szállítószalagra tenné, amely a könyvet a kiadóhelyhez vinné.

A szerző m e g j e g y z i , hogy ez a raktározási r e n d elsősorban a nagy­

tömegű, de kevésbe használt állomány esetében válik be, a gyikrán kért könyvek esetében elónyösebb a ezabadon megközelíthető kéziraktár alkalmazása. A f e n t tárgyalt t e o h n l k a i újítások nagymértékben megköny- n y i t l k a raktári b e o s z t o t t a k munkáját, a ráfordítás nem t u l drága, a futódaru felszerelése a közbeeső raktári s z i n t kiiktatásával megvaló­

sítható, m e g j e g y z i azonban, hogy a berendezéa még s s h o l sem működik, megvalósítása csak a Jövőben várható.

A könyvtári munkafázisok tagolásáról f o l y t a t o t t vizsgálat érte- kelésekor a Bzsrső 12 c s o p o r t r a o s z t j a az osztrák könyvtárakban meg­

valósult munkarendet, majd f e l s o r o l j a , hogy az egyes funkciók ellá­

tására m i l y e n képzettségű a l k a l m a z o t t a k állnak rendelkezésre. Ezek u¬

tán összeveti az évi f o r g a l m a t a könyvtárosok és a kölcsönzők számá­

v a l , és megállapítja, hogy az évenkénti átlagos f o r g a l o m 1000 kötst könyvtárosonként.

Beszámol a könyvfeldolgozás átfutási idejéről f o l y t a t o t t viták eredményeiről i s . A főbb megállapítáaok a kövstkezők v o l t a k :

1 . Az egy könyvre fordított átlagos feldolgozási idő kevesebb, m i n t két óra. F i g y e l m e z t e t azonban a r r a , hogy ez csak átlag, amelyet az évi munkaidőnek és a f e l d o l g o z o t t könyvek számának hányadosaként k a p t a k .

2. Az átfutási idő a könyvek könyvtári beérkezésétől a raktári elhelyezésig erősen I n g a d o z i k : a k i s könyvtárakban általánosaágban 1 nap, nagykönyvtárakban v i s z o n t több hónapi

5. A várakozási idő kát összetevőjét várakozás a feldolgozásra, továbbszállítás a feldolgozás után.

4. Az átlagos átfutási idő két összstevőjet a feldolgozó állo­

mások és a feldolgozásra váró könyvek száma.

A továbbiakban f i g y e l m e z t e t a r r a , hogy az átfutási idő kiszámí­

tásakor o l y a n szempontokra i s ügyelni k e l l , m i n t i futószalag folyama- 886

(13)

U H 15.éri. 11-12.ezám 1968.noT»Bbar-d«oemt«r

*

P l

>4

<H O

SÍ*

üri h Prí fi

» O 3

: -< -< -o ve r- (0 CT>

rtH f-tí-4

I

m x M o

a a +* "o i-t

a í l l a !

CM Irt.

V

•»»

• a

o

t i i l d o - a«o • +» 1 o o a • ö

o •» c c" * M

S > 1 V

•fi H M U - I I O - O > ,

c >.(-

. B r t H 01 H (OBq><

(14)

tossága, egy-egy munkatárs k i e n é s e A e t a g s é g , szabadság a t b . / , szál- litásl eszközök m e g l é t e vagy hiánya, a feldolgozás nehézségei / n y e l v speciális munkaigények, komplikált s o r o z a t s t b . / .

Az átfutási ldöt - a s z e r z i véleménye s z e r i n t - csökkenteni l e ­ h e t n e a feldolgozási állomások számának CBökkentéeével i s . S z e r i n t e egyes munkaiázisokat össze l e h e t n e v o n n i , még annak árán i s , hogy a könyvtári szervezés e d d i g i gyakorlatában ez törést J e l e n t e n e . F i g y e l m e z t e t a r r a a tényre, hogy a könyvtári munka nem azonosítható az 1 - par futószalag-termeléséhez, m e r t a futószalag csak egyes d a r a b o k k a l f o g l a l k o z i k , azaz minden egyes munkadarabot a megmunkálás után azon­

n a l más megmunkálásra adnak tovább. A szerző abban látja annak okát, hogy a k i s e b b könyvtárakban rövidebb az átfutási idő, hogy azokban semmiféle munkamegosztást nem v e z e t n e k be, a beáramló könyvet a f e l ­ dolgozó könyvtáros maga továbbítja. Népszerűbben Így fogalmazza meg tételét: annál gyorsabb a könyvek u t j a , minél kevesebb ember f o g l a l ­ k o z i k velük. Tanulságul e z t Írja a szerző: a könyvtárakban Integrált munka szükséges, azaz o l y a n munka, amely nem töredezik egyes részek­

r e , hanem nagycbb komplexumokban f o l y i k . A munkamegosztás e l v e he­

l y e t t a "kevesebb kéz" elvét vezetné be.

Azt j a v a s o l j a , hogy a könyvtári feldolgozó munkában vegyék át és valósítsák meg a k i s e b b könyvtárak munkamői.szerét. He tagolódjék a könyvtár különböző megszokott szolgálati állomásokra /szerzeménye- zéB, katalogizálás, osztályozás, katalóguscédula-sokszorosítás, kö­

tészet s t b . / , hanem - különböző képzettségű munkatársakból munkacso­

p o r t o k létesüljenek, amelyek egy helyiségben ülve mintegy kézről-kés re adnák a könyvet, e i g y végeznék a feldolgozást. Az ellenőrző mun­

katárs p e d i g csoportról c s o p o r t r a Járva, revideálná a munkát. Ennek az lenne e g y i k nagy előnye, hogy a munkacsoport t a g j a i azonoe köny­

v e k k e l f o g l a l k o z v a , mélyebb I s m e r e t e k e t szereznének, elkerülhető l e n ­ ne az átfedés, lerövidülne a szállítási u t és idő, csökkenne a köny­

vek h o l t i d e j e , s várakozás s t b . Ez az elképzelés a régebbi u n . " r e - f e r e n e - e l v " - e t támasztja u j életre. Hem mellékes, hogy a különböző végzettségű munkatársak együttes munkája révén a munka s z e l l e m e , a

•unkahely légköre i s J a v u l n a .

Végezetül a szerző arról beszél, hogy az e d d i g i nagykönyvtári g y a k o r l a t l a n a munkák zömét lehetőleg alacsonyan bérezett munkaerők­

k e l végeztették, mert ez f e l e l t meg a munkamegosztás elvének /a mun­

k a f o l y a m a t o t különálló elemekre tördelték/. Elítéli az Ilyenféle üz­

l e t i e s s z e l l e m e t és méltatlannak találja a könyvtárakhoz.

A é g h ? . /

124/68 025.353:027.54/795/i 661.39 Oregon állam könyvtára fényazedógép segítségével kötetkatalógu- 9om-a'~ter át. ./Oregon l l b r a r y c o n v e r t s t o book c a t a l o g , v i a compuUr- l z e d p h o t o t y p e s e t t i n g . / • I n f o r m a t i o n H e t r i e v a l and L l b r a r y Automa- t l o n , 3.k. 7.sz. 1967.dec. p.5.

A S t a t e L l b r a r y o f Oregon / O r e g o n i i l l a m l Könyvtár/ kartoték- katalógusait kötetkatalógusokkal h e l y e t t e s i t e t t e . A kötetkatalóguaok

(15)

TMf 15.évf. 11-12.szám 1968.aovemter-d6oember

előállításához az IBM 360-as e l e k t r o n i k u s adatfeldolgozó berendezést és a FHOTOö 901-es fényszedőgépet T e t t e Igénybe. A oomputerae munká­

k a t egy LO B A n g e l e s - i a d a t f e l d o l g o z d vállalat; a fényszedéel ÓB nyom­

d a i munkákat p e d i g egy Hew T o r k - i nyomdaUzem végezte.

A kötetkatalógusok előállításának menete a következő szakaszok­

ból állottt

1 . a szövegtükör megtervezése, betűtípusok kiválasztása s t b . A gépi feldolgozáshoz szükséges a d a t b e v i t e l i f o r m a kialakításai a fény- szsdógép műveleteihez vezérlőjelek megállapitáaa. A gépi programok elkészítései

2. A címanyag gépkártyákba lyukasztása. M i n t e g y 190 000 címről 585 000 gépi lyukkártya készült. Ez v o l t a feldolgozandó" anyagról ké­

szített bemenet az a d a t f e l d o l g o z d berendezés számárat

3. a szövegfeldolgozás, amelynek során mágnesszalagokon létre­

hozták a szerzők s z e r i n t i , a cimszavas és a tárgyszavas kötetkataló­

gusok szövegét. A mágnesszalagokon tárolt szöveget ellátták a z o k k a l a vezérlőjelekkel, amelyek az a u t o m a t i k u s fény szedő" gép működését Irá­

nyították, B a szöveg végső f o r m a i sajátosságait /többféle betüti- p u s t t a r t a l m a z d szedés, sorkiegyenlítés, sorvégi szóelválasztás, két­

hasábos tükör, lapszámozás s t b . / eredményezték. A kötetkatalógusok szövegének összeállítása 600 órára v e t t e igénybe a c o m p u t e r t )

4. a nyomóformák szedésének előállítása a u t o m a t i k u s fényezedó- géppel. A mágnesszalagokon létrehozott szöveget az a u t o m a t i k u s fény¬

szedőgép fényérzékeny f i l m r e v i t t e át szemmel olvasható formában, i l ­ l e t v e a f i l m e n létrehozta a kötetkatalógusok szüvsgtukrét. A szöveg­

nek a mágnesszalagokról való átvitele betűnként történt; e g y i k betűt a másik után alakította át a fényezedó-automata mágneses Jelről o l ­ vasható betűvé. A szedés! műveletet a berendezés a több hasábos o l ­ d a l a k t e l j e s szélességében végezte, s nem hasábonként. A f i l m e n az o l d a l a k végső formájukban és teljességükben J e l e n t e k meg. Nem v o l t szükség az o l d a l a k n a k hasábokból való ÖBSSeállltáeára, s szöveg K o n ­ tírozására;

5. a szokásos nyomdai munkáki a nyomóformák elkészitéss a f i l m ­ ről, a nyomtatás éa a kötés.

Az egész f o l y a m a t legérdekesebb berendezése a fényszedő automa­

t a . Négy készülékből áll. Az első leérzéksll a mágnesszalagról a J e ­ l e k e t , s azokat a vezérlőegyeégbe továbbítja. A vezérlőegység e l l e n ­ őrzi a Borvégi elválasztást, a sorkiegyenlítést, a lapszámozás he­

lyességét s t b . , majd átadja a j e l e k e t a fényezedőkészüléknsk. Ebben üvegtárcsa t a r t a l m a z z a a szedéshez felhasználható t e l j e s betű- és j e l készlet negatív képét. A d o t t p i l l a n a t b a n villanófény világltja át az éppen s o r r a kerülő betű képét, s a z t fényérzékeny f i l m r e vagy papír­

r a vetíti, A szedést tartalmazó fényérzékeny anyag fényképészeti k i ­ dolgozását a n e g y e d i k készülék, egy f o l y a m a t o s működésű automata vég¬

e i- /Orosz G,/

(16)

Figyelőszolgálat

125/08 028.8/075.5/

Könyvtáriés• táJttoEtatáai rövid t a n f o l y a n o k Isgyzéke. A l e t o f e h o r t c o u r s e B I n l i b r a r i a n s h i p and i n f ormátion w o r f c , / i A a l i b Proceed- i n g e , 20.k. 7.sz. 1968. p.292-297.

Az a n g o l A a l i b / A e a o o i a t i o n o f S p e c i a l L i b r a r i e s and I n f o r m a ­ t i o n üureaux - Szakkönyvtárak ée Tájékoztatási Irodák Szövetsége/

közzétette az 1968 szeptember és 1969 május között szervezésre kerü­

l j könyvtári ás tájékoztatási t a n f o l y a m a i n a k jegyzékét. A táblásat formában m e g j e l e n t , száraz tényköölésnek tűnd adatok azonban többet árulnak e l az A e l i b oktatáei tevékenységéről, m i n t a z t egy Jegyzék­

szerű felsorolásról feltételezhetnénk. Tanulmányozása nsm érdektelen a h a z a i tájékoztatási szakemberek képzése, elsősorban a sokat v i t a ­ t o t t továbbképzés szempontJáből. A táblázat két tanulságos o s z l o p a a témák és az oktatásban érdekeltek differenciált felfogása. Az angol felfogás s z e r i n t rövid, céltanfolyamokról van sző, nem kívánnak egy­

s z e r r e , mindent és m i n d e n k i n e k o k t a t n i .

Az 1968/1969-es oktatási évben 35 t a n f o l y a m o t rendeznek. Ebből a könyvtári áa tájékoztatási munka technikájával ás módszereivel 18, a műszaki-gazdasági tájékoztatás kérdéseivel 9, a társadalomtudomá­

n y i dokumentációval 3 , z e n e i könyvtárakkal 2, a mezőgazdasági, o r v o ­ s i , biológiai tájékoztatás egyes kérdéseivel l - l t a n f o l y a m f o g l a l k o ­ z i k .

A konkrét témákból álljon i t t Ízelítőül néhány: koordinált i n ­ dexelés, kivonatkéezitéB, osztályozás, információkeresás gépesítése, szabadalmi problémák, szakkönyvtárak ügyvitele, a biológiai i r o d a l o m felhasználása, az E l e c t r i c a l E n g i n e e r i n g ée az e l e k t r o n l k a , beveze­

tés a vezetéstudományba, a tudományos i r o d a l o m és a gulde-ok, r e n d ­ szer-elemzés, szótárak, report-irás ás előkészítése s t b .

A differenciált témák differenciált hallgatóságot kívánnak. Ez nemcsak szakterületi /biológia, i p a r , e l e k t r o n l k a s t b . / szétválasz­

tását j e l e n t i a résztvevőknek, hanem munkakörök, képzettségi s z i n t e k , sőt munkában töltött évek e z e r i n t i megoszlást i s .

Az Információ felhasználói között találjuk az egyetemi kutató­

k a t , az Iparvállalatok vezetőit, a kezdő tudományos munkatársakat, az egyetemek, főiskolák, akadémiák vezető s z a k e m b e r e i t , az általános mérnököket s t b .

Az e~yes t a n f o l y a m o k Időtartama 2-5 nap. A 35 t a n f o l y a m o n az ok­

tatási napok összesített száma k b . 160. /Séhány t a n f o l y a m időtartama még nem végleges./ A t a n f o l y a m o k a t Londonon kívül még 8 városban s z e r ­ v e z i k .

Önkéntelenül felvetődik a kérdés, hogyan t u d j a az A e l i b az ok­

tatást hatékonyan végezni i l y e n körülmények között?! ügy, hogy a kép­

zés terén együttműködik az egyetemekkel, könyvtáros iskolákkal,könyv­

tárakkal /köztük a H a t i o n a l Lending L i b r a r y - v e l /Orazágoe Kölcsönző Könyvtár/, eőt iparvállalatokkal i s , ás őkst kéri f e l az oktatás tá­

mogatására, előadásokra s t b .

(17)

TMT 15.évf. 11-12,Bzám 1968.november-december

A -tanfolyamok részvételi d i j a egyébként általában 5 f o n t .

/Szepesváry T./

126/68 061.3:023.4:027.54/47-62/

A s z o c i a l i s t a országok nemzeti ée állami könyvtárigazgatóinak második tanácskozása Moszkvában. / D i e z w s i t e A r b e i t s t a g u n g d e r D i ­ rektorén d e r N a t i o n a l - und s t a a t s b i b l i o t h e k e n d s r s o z i a l i s t l s o h e n Lánder i n MoBkau./ - RCTZSCE, H. • Z s n t r a l b l a t t für B i b l l o t h e k s w e - sen, 82.k. 3 .B Z. 1968. p.141-143.

Az 1967 májusában t a r t o t t varsói e l s f i tanácskozás záróközlemé- hye hangsúlyozta,hogy a s z o c i a l i s t a országok könyvtárügyében o l y j e ­ lentős B z e r e p e t Játszó n e m z e t i áe állami könyvtárak vezetőinek talál­

kozója nagyon haaznoe v o l t , a z együttműködés a j formáját J e l e n t e t t e . Éppen ezért ugy határoztak , hogy u j a b b véleménycserét szerveznek.

Ez a második találkozó 1967 december 1-2-án Moszkvában jött létre, m e l y e t - a L e n i n Könyvtár meghívására és rendezésében - egy r e p r e z e n ­ tatív szimpózium előzött meg /november 27-30./ a Nagy Októberi Szo­

c i a l i s t a Forradalom 50. évfordulója tiszteletére. Ezen a s z o v j e t ál­

lamokból 600 könyvtáros v e t t részt, öregek, f i a t a l o k , vezetők éa be­

o s z t o t t a k egyaránt. Az i t t megtárgyalt kérdések a következők v o l t a k : a s z o v j e t könyvtári-bibliográfiai osztályozás, a bibliográfiák elmé­

l e t e és g y a k o r l a t a , a gyermekkönyvtárak munkája, az olvasókkal való foglalkozás és egyéb szakkérdések.

Az ünnepélyes záróülésén a Szovjetunió kultúrálje m i n i s z t e r h e ­ l y e t t e s e a következő előadást t a r t o t t a : A l e n i n i t e r v a könyvtárügy szervezésére és a könyvtarügy kiépítésének eredményei a s z o v j e t h a t a ­ lom 60 éve a l a t t .

A s z o o i a l i s t a országok n e m z e t i és állami könyvtárainak jelenlé­

vő igazgatói i t t mondottak köszönetet a Szovjetunió baráti támogató­

ért.

Ezután n y i l t meg a második tanácskozás. Ezen réezt v e t t e k a moszkvai Állami L e n i n Könyvtár, a prágai Állami Könyvtár, a belgrádi, b u d a p e s t i és varsói Nemzeti Könyvtár Igazgatói, a szófiai és bukares­

t i Nemzeti Könyvtár igazgatónői, a mongol Nemzeti Könyvtár igazgató­

h e l y e t t e s e . A Német Demokratikus Köztársaságot H. KUN2E /Deutsche S t a a t s b i b l i o t h e k , B e r l i n / éa H. RÖTZSCH / D e u t s c h e Büoherel, L i p c s e / képviselte.

A varsói k o n f e r e n c i a kérdésein túlmenően u j kérdéskomplexumkent tárgyalták a tudományos és műszaki tájékoztatás kérdéseit, f i g y e l e m ­ be véve az egyes országokban k i a l a k u l t n e m z e t i g y a k o r l a t o t .

Különös érdeklődésre t a r t h a t számot az a megállapodás, amely a nemzetközi kiadványcsere ügyében született: t e r v b e vették, hogy a szerzeményezési és nemzetközi csere-osztályok vezetői részére 1968- ban nemzetközi szimpóziumot szerveznek, amelynek megrendezését Jugo­

szlávia vállalta. K. KAIAJDZIEYA, a szófiai Nemzeti Könyvtár igazga­

tómé j e az 1968 sseptemberére Szófiában t e r v e z e t t könyvtárépitési éB

(18)

Figyelőszolgálat könyvreataurátorl tanácskozásról a d o t t tájékoztatást. A réaatvevők hangsúlyózták a személyi caerelátogatások fontosságát.

Megállapodtak a résztvevő igazgatók abban i s , hogy a lövőben é¬

venként r e n d e z i k meg a tanácskozásokat.

Befejezésül Z.P. KONDAKOV, a L e n i n Könyvtár igazgatója u t a l t a r ­ r a , hogy 1970-ben L e n i n születésének 100. évfordulója alkalmából a Szovjetunió ismét nagy konferenciát rendez a könyvtárosok részére, amelyre külföldi vendégeket i s meghív.: ._, .

Az a m e r i k a i Országos Könyvtári Tanácsadó Bizottság. /The B a t l o n - a l A d v i a o r y Commiasion./ - BURUS, H.K. » L l b r a r y J o u r n a l , 93.k. 9.az.

1966.máj.l. p.1859-1864-

Az Egyesült államokban as egyes bizottságok egyre nagyobb s z e r e ­ p e t játszanak a kormány munkájában. Az utóbbi évtizedekben p e d i g t e ­ vékenységük Jellegében i s lényeges változás törtónt, szakterületük Jövő fejlődését kutatják. A kormányzatnak segítséget nyújtó b i z o t t ­ ságok különböző t i p u s o k r s oszthatók; vannak tanácsadó, értékelő, p o ­ l i t i k a i , ténymegállapitó bizottságok. A Fehér Ház m e l l e t t működő N a t i o n a l A d v i e o r y Commlssion on L i b r a r i e a /Országos Könyvtári Tanács­

adó Bizottság/ hosszú időn keresztül pusztán- tanácsadó testület v o l t . Eveken át tartó fejlődési f o l y a m a t ersdményeképpen Jött létre az a ténymegállapitó és helyzetfelmérő munkabizottság, amely céljául országos könyvtéri felmérést tűzött k i .

1958-ban a P r e s i d e n t ' s Science A d v i s o r y Committee /az Elnök Tu­

dományos Tanácsadó Bizottsága/ beszámolót t e r j e s z t e t t elő, amelyben - többek között - a tudósok, kutatók információval való elárasztásá­

ról és a kutatók információs igényeinek kielégítésére szolgáló eszkö­

zök fogyatékosságairól e s e t t szó. KEENEDY elnök ösztönzésére 1962- ben jelentős lépés történt az ország könyvtári helyzetének felmérésé­

r e szolgáló munkabizottság életrehivásának utján. BHYANX, a Harvard Üniversity L l b r a r y /"Harvardi Egyetemi Könyvtár/ igazgatóhelyettese, memorandumot t e r j e s z t e t t elő a következő clmmelt M i t t e s z a L l b r a r y c f Congress a kormányzat és a nemzet érdekében, i l l e t v e m i t k e l l e n e t e n n i e ? A memorandum nemcsak a L l b r a r y o f Congress / K o n g r e s s z u s i Könyvtár/ és a hozzátartozó s z e r v e k programját e l e m z i , de koncepciót i s k i d o l g o z a szövetségi könyvtári program végrshajtására. Az elnök márciusában az A LA /American L l b r a r y A s s o c i a t i o n = A m e r i k a i Könyvtá­

r i Szövetség/ chicagói értekezletén, majd pár hónappal később a COSATI /Commizslon on S c i e n t i f i c and T e c h n i c a l I n f o r m a t i o n • Tudomá­

nyos és Műszaki Tájékoztatásügyi Bizottság/ igazgatójának, KNOX-nak a javaslatában ismételten felvetődött t könyvtári szolgáltatások o r ­ szágos felmérésével foglalkozó munkabizottság létrehozásénak szüksé­

gessége. 1966 szeptemberében elnöki r e n d e l e t t e l a N a t i o n a l A d v i s o r y Commlssion f e l a d a t o t k a p o t t az országos felmérésre. A r e n d e l e t értei-

127/68 061.66/7?/TNAC;O21/73/

(19)

TJÉT 15,évf, 1 1 - 1 2 . szám 1968.november-december

mébeu a Bizottságnak a következő f e l a d a t a i l e s z n e k :

a / meg k e l l vizsgálnia a könyvtaraknak, m i n t ismeretterjesztő központoknak ée m i n t a z ország g y o r s a n növekvő1 információs r e n d s z e r e láncszemeinek a szerepét;

b / értékelnie k e l l a könyvtárak maximális hatékonyaágának b i z ­ tosítására szolgáié irányelveket, magénerejü és állami p r o g r a m o k a t , továbbá a J e l e n l e g i g y a k o r l a t o t ;

e/ j a v a s l a t o k a t k e l l k i d o l g o z n i a a hatékony könyvtári hálózat kiépítésére, i l l e t v e e J a v a a l a t o k a t magán- ée kormányszervek elé k e l l t e r j e s z t e n i e , A f e l a d a t o k végrehajtása érdekében a Bizottság­

n a k g o n d o s k o d n i a t e l l e t t arról, hogy a z érintett szakmák, intézmé­

n y e k , személyek közvetlenül bekapcsolódjanak a bizottság munkájába;

lehetővé k e l l e t t t e n n i e , hogy a szövetségi könyvtárpolitika kialakí­

tásában a s z a k e m b e r e k minél t e l j e s e b b e n réaztvegyenek s t b .

Az elnöki r e n d e l e t e t követő esztendő lázas tevékenységgel t e l t e l . A Bizottság felhívással f o r d u l t a gyakorló könyvtároBokhoz: t e ­ gyék közzé észrevételeiket és J a v a s l a t a i k a t a L l b r a r y J o u r n a l hasáb­

j a i n . Sok jó elgondoláB szülstett. A publikációk elemezték a könyv­

tártípusokat, a szakma adminisztratív és gazdasági vonatkozásait, a könyvtárakat éa könyvtári munkaköröket befolyásoló nehézeégeket, a nemzetközi k a p c s o l a t o k a t , a könyvtarak használatát, a munkaerőprob­

lémát, a különböző szintű törvényhozó s z e r v e k tevékenységének idevá­

gó sajátosságait s t b . Az 1 9 6 7 - e s év folyamán Alaszkától New O r l e a n s - i g mindenütt megrendezték a z o k a t a konferenciákat, a m e l y e k n e k f e l a d a ­ t a a z e l h a n g z o t t észrevételek értékelése v o l t . E z t követően a B í z o t t ság előterjesztette összefoglaló beszámolóját.

A Bizottság a könyvtáraknak nyújtott szövetségi támogatás kér­

dését figyelmének középpontjába h e l y e z t e . A beszámoló s z e r i n t J e l e n ­ l e g e z a támogatáa túlságosan szétszóródik és a koordinálás elégte­

l e n . Nyilvánvaló, hogy a kormányzatnak a könyvtári szolgáltatásokban való részvételét f o k o z n i k e l l , de ennek elsősorban átfogó programok kidolgozásában k e l l J e l e n t k e z n i e . A könyvtártípusok f e l a d a t a i és erő­

forrásai zavaró képet m u t a t n a k , s o k a f e l e s l e g e s párhuzamosság. Sem regionális, sem államközi s z i n t e n nem f o l y i k tervezőmunka. N i n c s e l e gendő szakképzett munkaerő és késlekedik a műszaki vívmányok könyvtá­

r i alkalmazása. A könyvtárosképzés nem támaszkodik a könyvtári g y a ­ k o r l a t tényleges szükségleteire, s nem f o g l a l k o z i k eléggé a z u j kuta­

tási területekkel.

A beszámoló az Egyesült Államok könyvtári problémáinak előtér­

be kerülése folytán e l h a n y a g o l t a a szakma nemzetközi vonatkozásainak áttekintését. A beszámolót e z i d e l g még nem publikálták, e i g y a könyvtáros táraadalom a behatóbb tanulmányozással még várakozni kény¬

szerül. /Ungvári Gy./

(20)

Figyelőszolgálat

!28/68 330.115s001.815

Okonometriai tudományos tájékoztatás, /soienoe i n f o p r o j e c t i n e c o n o m e t r i c s . / - S c i e n t l f l c I n f o r m a t i o n HŐtee, 10.k. 2.ez* l§68.ápr.- máj. p.2.

Az a m e r i k a i Econometrlc S o c l e t y / O k o n o m e t r i a i Társaság/ ée as I n t e r n a t i o n a l A a s o c i a t l o n f o r Research i n Income and l e a l t h /Jövede­

lem- éa Vagyonkutatás Nemzetközi Egyesülete/ együttesen dolgosnak egy t e r v e n , amelynek keretéten a biográfiai és bibliográfiai i n d e x e k gépi előállításának módszereit óhajtják k i f e j l e s z t e n i . A t e r v eredmé­

n y e s teljesítésétől a z t remélik, hogy megoldja a kérdést, miként k e l l szakterületük speciális információit gépi eljárással f e l d o l g o z n i . Az eredmények a gazdaságtudomány számára kialakítandó' információs r e n d ­ ezer a l a p j a i t képezhetik.

A t e r v célját a biográfiai és bibliográfiai információk i n d e x e - léé ének és visszakeresésének automatizálása az ökonometrlai tudomá­

n y o s tájékoztatás részére. Az e m i i t e t t intézmények közösen t e r v e z i k a munkálatokat, végzik a szsrvezést, készítik a gépi programokat. Be­

gyűjtik, r e n d s z e r e z i k ée tárolják a feldolgozandó a d a t o k a t , azaz a¬

zokból a d a t b a n k o t létesítenek. A rendelkezésre álló adatfeldolgozó berendezést maximálisan hasznosítják az Eoonometric S o c l e t y munkájá­

nak automatizálására. A r r a törekszenek, hogy rendszerük a l e g t e l j e ­ sebb mértékben k o m p a t i b i l i s l e g y e n a gazdasági a d a t o k a t szolgáltató információforrásokkal. Tovább f e j l e s z t i k a két intézmény által közö­

s e n előállított i n d e x e t . Alkalmasan adaptálva átveszik a T e l e TJnl- v e r B i t y L l b r a r y A a l e Egyetem Könyvtára/ gépesítési tervének megfele­

l i részleteit.

Az együttműködésben k i v i t e l e z e t t tervből származó operatív l e h e ­ tőségek a továbbiak folyamán odáig fejleszthetők, hogy azokból majd kialakítható a gazdaságtudomány Információs r e n d s z e r e . A t e r v n e k e¬

gyes eredményei már l e mutatkoznak, A legközvetlenebb éa legkonkré­

tabb az, hogy egyrészt a szakirodalomfeldolgozás s o k k a l átfogóbban f e d i a szakterületet, másrészt csökkennsk a k u r r e n s publikációk i n ­ dexelésének költségei.

A t e r v munkálatainak lefolytatásához a két intézmény 19 000 d o l ­ lár Juttatást k a p o t t a S a t l o n a l Science Eoundatlon-től /Tiemzeti Tudo­

mányos Alapítvány/. A t e r v felelősei! H i e h a r d EUGGLES ée Bancy D.

Géppel olyasható adatok tárolásának kérdése. / S t o r i n g machine r e a d a b l e r e c o r d s . / = I n f o r m a t i o n S e t r i e v a l and L l b r a r y A u t o m a t i o n , 3.x. e.sz. 1968.jan. p.5-6.

A i adatfeldolgozó berendezéseknek a tájékoztatási munkába való bevonása f e l v e t i a gépi közegeken tárolt Információmennyiség huzamos

BOC-GLES. /Orosz G./

129/68 620.193.91i681.327.64

(21)

THX 15.évi. 11-12.szám 1968.november-december

idejű tárolásának kérdését, A S adatoknak o l y a n formában történd a r ­ chiválása, amely biztosítja a computerek részére a m i n d e n k o r i köz­

v e t l e n bsolvaehatőség lehetőségét, a tárold közeg megbízhatóságának és maradandóéágának függvénye.

Az O f f i c e o f Standard Beference Data /Szabványosított B s f e r e n s z - a d a t o k H i v a t a l a / adatállományának feldolgozását, kiadványainak Össze­

állítását c o m p u t e r r e l végzi; a szedéei munkákhoz p e d i g c o m p u t e r r e l vezérelt fényezedőgépet használ. I f i v e l kiadványai r e n d s z e r i n t a már korábban publikált anyag bővített, módosított változatát t a r t a l m a z ­ zák, a gépi közegen való hosszas adattárolás kérdése közelről érinti

Az e l e k t r o n i k u s adatfeldolgozó berendezéssk által leérzékelhető általánosan használatos gépi közegek a lyukkártya, a l y u k s z a l a g és a mágnesszalag. Ezek közül a mágnesszalag a legjelentősebb, mert a d a t ­ tárolása a legkompaktabb, kezelése könnyű, v i s z o n y l a g olcsó, s s z i n t e v a l a m e n n y i computer-típusnál alkalmazzák. Sajnos, a mágnesszalagnak előnytelen sajátosságai i s vannak. Huzamos tárolás esetén a f e l t e ­ k e r c s e l t szalagnak egymással érintkező részein bekövetkezhet a mág­

neses J e l e k átmáBolódáBa az e g y i k szalagfslülBtről a másikra. I l y e n ­ kor a s z a l a g e r e d e t i j e l e i közé i d e g e n j e l e k keverednek, B ennek k ö ­ vetkeztében a s z a l a g r a f e l v i t t bejelölések megváltoznak. Sz, gyakor­

l a t i l a g , a s z a l a g o n tárolt Információ megsemmisülését j e l e n t i . Az át- másolódás 15-18 hónapi állás után r e n d s z e r i n t bekövetkezik.

A mágnesszalagok másik hátránya, hogy a szalagegységeknek, a s z a l a g meghajtó-, Író- és olvasókészülékéinek rendkívül g y o r s fejlő­

dése következtében a korábban, b i z o n y o s t i p u s u készülékkel előállí­

t o t t mágnesszalag-felvételek az u j a b b a n b e e z e r s e t t kéezülékkel nem egyszer feldolgozhatatlanokká válnak.

E hátrányok elhárítására a c o m p u t e r i p a r különféle megoldásokat i g y e k e z e t t k i d o l g o z n i , de ezek nem b i z o n y u l t a k teljességgel kielégí­

tőknek.

Az átmáeolódás folytán bekövetkező informáoió-stegBemmleülés meg­

akadályozásának több módja v a n . A védekezés l e g e l e m i b b módszere,hogy a huzamosan tárolt s z a l a g o k a t évente legalább egyszer l e t e k e r o s e l i k , majd utána újra v i s s z a t e k e r c s e l i k . Ennél s o k k a l hatékonyabb informá- olómegőrzéat b i z t o s i t , ha évente átviszik az információállományt a korábbi szalagokról uj s z a l a g o k r a .

Kisebb adatállományok esetén l y u k s z a l a g o n - l y u k a s z t o t t p a p i r vagy m y l a r s z a l a g o n - oldható meg tetszés s z e r i n t i huzamos időre a maradandó adattárolás. Egy 2400 láb /730 a/ hosszúságú mágnesszalag­

r a közepes sűrűségű /a s z a l a g k b . 2,5 cm-es darabján 500 j e l / b e j e ­ löléssel f e l v i t t adatmennyiség részére m i n t e g y 20 t e k e r c s 700 láb /213 m/ hosszúságú l y u k s z a l a g szükséges. A l y u k s z a l a g t s k s r o s e k a l k a l ­ mazásához azonban megfelelő készülékek I s szükségesek; tetemes aeny- nyiségü l y u k s z a l a g t e k e r c s szakszerű kezelése p e d i g Jól s z e r v e z e t t nyilvántartást igényel.

895

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

ják a dokumentáclóB munka mechanizélását szolgáló gépek ée eezközök.. =inél nagyobb mértékű

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

A CLIL programban résztvevő pedagógusok szerepe és felelőssége azért is kiemelkedő, mert az egész oktatási-nevelési folyamatra kell koncentrálniuk, nem csupán az idegen

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

A „bárhol bármikor” munkavégzésben kulcsfontosságú lehet, hogy a szervezet hogyan kezeli tudását, miként zajlik a kollé- gák közötti tudásmegosztás és a

„Én is annak idején, mikor pályakezdő korszakomban ide érkeztem az iskolába, úgy gondoltam, hogy nekem itten azzal kell foglalkoznom, hogy hogyan lehet egy jó disztichont