'218 STATlSZTlKAl lRODALMl FlGYELÖ
az állam akaratának a megnyilvánulása, hogy a népességszámot tágabb értelemben
*vett társadalmi—gazdasági céljaihoz tudja
igazitani. *
A tapasztalat azt mutatja, hogy az állam -— akár ösztönző, akár kényszerítő — népese- déspolitikai intézkedései csupán átmenetileg emelik a születési arányszámot. amely ez után újra visszalendül korábbi trendjébe. Az abor- tusszal és fogamzásgátlással kapcsolatos tör- vények csak kevéssé befolyásolták a csalá- donkénti átlagos gyermekszámot. A legdön- tőbb szerepet az játssza, hogy a családok milyen ,,társadalmi modellt" fogadnak el.
Az elemzők véleménye szerint Sullerot nem ismeri fel kellőképpen, hogy a termékenység befolyásolása nem érhető el hagyományos népesedéspolitikai eszközökkel. Ennél sokkal fontosabb mindazoknak a sokféle, komplex változóknak az ismerete, amelyek a termé—
kenység társadalmi modelljét meghatározzák.
A kutatási erőfeszítéseknek különböző bonyo—
lult mechanizmusok (vallás. kultúra. jövede—
lem. életkörülmények) megismerésére kell irányulniuk. amelyek a házaspárok döntését gyermekeik számát illetően meghatározzák.
(Ism.: Szomor Kornélné)
TÁRSADALOMSTATISZTlKA
WAHLSTRÖM, S.:
STATISZTlKA AZ ÉLETKÓRÚLMÉNYEKRÖL
(Statistik om levnadstörhallanden.) - Statistísk 'Tidskrílt. 1979. 4. sz. 273—282. p.
1979. július 1. óta a Svéd Központi Statisz—
tikai Hivatal (Statistiska Centralbyran) az Élet—
körülmények Statisztika'jának Kutató lntézetét is magában foglalja. Az intézet létrehozatala annak a fejlődésnek megszilárdítását jelenti, amely az ötéves tervekben vette kezdetét, és hoz életkörülmények különféle vetületeit leíró statisztika fokozatos kiterjesztését hozta. A szóban forgó célra az adatok gyűjtése rend—
szerint személyes kikérdezés útján történik. A Hivatal az egész országra kiterjedően mint—
egy 300 kérdezőbiztost foglalkoztat.
A szerző többek között a következő statisz- tikákról nyújt áttekintést:
munkaerő-felvételek,
jövedelem- és vagyonstatisztika,
a fogyasztók vásárlási szándékainak felvételei, a háztartási energiafelhasznólás felvételei, az életkörülmények felvételei.
Az utóbb említett felvételek szélesebb kö—
rűek, mint a többi inkább ágazatorientált fel-
életkörülmények felvételei felölelik a háztar- tások pénzügyeit, a közegészségügyi viszo- nyokat, a foglalkoztatottságot, a munkakör- nyezetet, a lakásügyet. az oktatást, a szabad- időt, a társadalmi viszonyokat. (: közbiztonsá- got és a társadalombiztosítást, a közlekedést és a politikai erőforrásokat.
Az életkörülményekre vonatkozó statisztika legnagyobb részét az 1970—es években fej- lesztették ki. A szerző a folyamatos fejlődést vizsgálva annak a véleménynek ad kifejezést, hogy az életkörülményekre vonatkozó statisz- tikával szemben támasztott igény még mindig nem látszik kielégítettnek. Példaképpen hoz—
za fel, hogy 1979 tavaszán a svéd parlament határozatot hozott a vagyonstatisztika kiter—
jesztéséről. A szerző azt is hangsúlyozza. hogy az életkörülményekre vonatkozó statisztika jö—
vője nagyban függ attól. hogy kíván-e a né- pesség a felvételben részt venni, tekintettel arra, hogy a részvétel önkéntes Következés- képpen létfontosságú, hogy a népesség nagy része megértse az életkörülményekre vonat—
kozó statisztika jelentőségét a nyilvános vita, a tervezés és a döntéshozatal számára.
(lsm.: Hajdú Elemérné)
KULFÓLDl FOLYÓl RATSZEM LE
*vétel. Valamely integrált kereten belül az
A SZOVJETUNIÓ KÖZPONTI STATISZTlKAl HIVATALÁNAK FOLYÓIRATA
1979. ÉVl 9. SZÁM
Korolev, M.: A statisztikai tudományos kutatások 'időszerű irányai.
Riabuskin, T. —— Adomav. V.: A statisztikai tanszé- .kek tudományos munkájának fő irányai.
Nazarov, M.:
oktatása.
Morozov. V.: A gépi adatfeldolgozó szakemberek képzésének továbbtejlesztése.
Subína, N.: Gyermekek (: Szovjetunióban.
Vasziutin, A.: A szocialista épités eredményei Bul- gáriában.
Akínsína, N: Az ipari munkatermele'kenység sta- tisztikájának történetéből.
Lutohina, E.: A béralap összetételének javítása mint a termelési hatékonyság növelésének ténye—
zoje.
Sicman, Sz.. A súlyozott átlag dinamikájának elem- zése abszolút mennyiségekben.
Erdiakov, O.: A termelési koncentráció mutatószá—
mar.
A társadalomgazdasági statisztika
