Moore, W.: Az európai közös belső piac hatásai a statisztikára

sjrATIsZTIKAI IRODALMI FIGYELö

KULFÖLDI STATISZTIKAI IRODALOM*

A STATISZTIKA ÁLTALÁNOS ELMÉLETE Es MÓDSZERTANA

MOORE, W. :

AZ EURÓPAI Közös BELso PIAC HATÁSA!

A STATISZTIKARA

(Auswirkungen des gemeinsamen Binnenrnarktes auf die Statistik.) — Wirtschaft und Statistik. 1989. 7. sz. 403—409. p.

Az Európai Gazdasági Közösség (a továb—

biakban: Közösség) tagállamainak 1987-ben

érvénybe lépett határozata szerint 1993. január l-jétől Európában több mint 325 millió ember

határellenőrzések, vámok és hatósági korláto-

zások nélkül folytathat árucserét, illetve ajánl—

hat fel és vehet igénybe szolgáltatásokat a Kö- zösség más országaiban. A szakértők e lépés—

től a gazdasági élet további fellendülését vár-

ják.

Jelenleg a 12 tagországot tömörítő Közösség

— melynek l989. évi bruttó hazai termékét

4352 milliárd ECU-ra becsülik — a világ máso—

dik legnagyobb gazdasági hatalma, e mutatót

tekintve ugyanis nem sokkal marad el az

Egyesült Allamok (4637 milliárd ECU) mögött, és jóval megelőzi Japánt (2709 milliárd ECU).

Az export terén világviszonylatban a Közös- ség áll az első helyen: a Közösségen kívüli or—

szágokba 1987—ben 339 milliárd ECU értéket

szállított, míg az Egyesült Allamok exportja

219, Japáné 199 milliárd ECU-t tett ki. A Kö—

zösség tagországok közötti áruforgalma ——

amelynek növelését kezdettől fogva alapvető célnak tekintették —— az összes áruforgalomnak 1958—ban még csak mintegy 36 százalékát, 1988-ban pedig már közel 60 százalékát kép-

viselte, s további jelentős emelkedésére számi—

tanak.

Az európai integrációról elfogadott határo—

zat szerint 1992 végéig meg kell teremteni mind

ajogi és adminisztratív, mind a műszaki és gaz- dasági feltételeket az áruk és szolgáltatások, a pénzeszközök és a munkaerő tagországok kö—

zötti szabad ítramlásíxhoz. Ebből a statisztikai

szolgálat részére a következő feladatok adód—

nak:

— a belső piac által a Közösségen belüli kereskedelemre és tőkeáramlásra gyakorolt hatás megfigyelése;

— statisztikai mutatók kidolgozása a szerkezetátalakl—

tási programok hatásának mérésére, különös tekintettel a regionális elmaradottság felszámolására;

—— a statisztikai megfigyelések koncepciójának, az ered- mények közzétételi formáinak fejlesztése s összehangolásuk a változó gazdasági szerkezettel, mindenekelőtt a szolgál- tatások, a mezőgazdaság, a közlekedés, az idegenforgalom és az új technológiák területen;

— környezctstatisztikai rendszer kialakitása, amely lehe—

tővé teszi a környezet minőségének megőrzésére, illetve javítására, az egészségvédelemre és a természeti erőforrások jobb hasznosítására vonatkozó közösségi intézkedések meg- alapozottabb tervezését, végrehajtását és eredményeik számbavételét.

Az 1989 és 1992 közötti időszakra kidolgo-

zott ,,Európai Statisztikai Program" főbb pont- jai a Közösség politikai céljaival összefüggő

adatigények kielégítését szolgálják. A szüksé—

gesnek itélt új megligyelések bevezetése mellett fontos feladat a statisztikák fokozottabb koor—

dinálása, a definícióknak, a módszertannak és

az alkalmazott eljárásoknak az adatforrásokig

lemenő, Közösségi szintű összehangolása.

Az átfogó, kötelező erejű nómenklatúrák kö—

zött különösen nagy jelentőségű a Közösség új ágazati rendszere (NACE Rev. 1.), amelyet a tagországok statisztikai hivatali vezetőinek konferenciája 1989 nyarán fogadott el, s 1993- tól valamennyi Közösségi célú adatközlésnél alkalmazni kell.

Kiemelten szerepelnek a programban a tag- országok közötti áruforgalom megfigyelésével, az ezt szolgáló egységes árunómenklatúrával

kapcsolatos feladatok. A Közösségen belüli

vámellenőrzések eltörlésével ugyanis megszűn—

nek a határok átlépésekor használt árukísérő dokumentumok is, s így 1993-tól új alapokra

kell helyezni a tagországok közötti szállítások egész számbavételét.

* A Statisztikai Szemle 1962. júliusi számától kezdődően a "Statisztikai Irodalmi Figyelő'i-bcn a külföldi statisz—

tikai könyvek és folyóirtttcikkek ismertetését havonta közli.

A Külföldi statisztikai irodalom egyes fejezetein belül az anyag általában könyv— és folyóiratcikk-ismertete'sekre tago- lódik. (Ezeket ' választja el egymástól.) Az Ismertetések szerzők, illetve ahol szerző nincs, a címek betűrendjében követ- keznek egymás után.

ő!!

180

Az iparstatisztika terén elsősorban a kon—

junktúra-jelzőszámok, a termelés és a struktúra megfigyelésének fejlesztésére, ezek kombinál- hatóságának javítására törekszenek. Fokozot- tabban kívánnak támaszkodni a vállalati re- giszterekre, a panelrendszerű megfigyelésekre, az eddiginél nagyobb figyelmet fordítva a kis- és középvállalatok versenyképességének vizs- gálatára (jelenleg ugyanis ezek létesítik a leg—

több új munkahelyet).

A nagy jelentőségű szolgáltatási szféra telje—

sítményeinek méréséhez egyre inkább szüksé- ges új statisztikai eszköztár kidolgozása. Az

egységes belső piac szempontjából a kapcsola—

tok közösségi szintű megfigyelése főleg az ide—

genforgalom, a közlekedés, a hírközlési és más információs technológiák, valamint a vállalat- orientált szolgáltatások területén fontos. A hi- vatalos statisztika itt még csak a koncepciók és definíciók kialakításának stádiumában tart.

A gazdasági és társadalmi összekapcsolódás

erősödése folytán kiemelt jelentőségű feladat

a közösségi szinten összehasonlítható, de egy- úttal kis térségekre is értékelhető adatok gyűj—

tése a szoeiális helyzetről, a foglalkoztatásról, a munkaerő-struktt'iráról és a népesség egész—

ségi állapotáről. A nemzeti statisztikák fogalmi és módszertani összehangolása mellett ezért l99l—re egy bővített tartalmú mikrocenzus vég—

rehajtását vették tervbe, amely az oktatásra és a szakmai képzésre. a munkaviszonyok for-

máira, a foglalkozás szerinti és a földrajzi mo—

bilitásra, valamint a munkanélküliség és az alulfoglalkoztatottság okaira és következmé—

nyeire vonatkozó információigényt hivatott ki—

elégíteni.

Szélesebb értelmezésben a szociális helyzet

elemzéséhez tartozik a kisjövedelmti és hiányo-

san ellátott népességcsoportok életkörülmé—

nyeinek — az okokra es az időbeli változásokra

is kiterjedő v összehasonlító vizsgálatai, továb—

bá egyrészről az egészségvédelem társadalmi ráfordításainak. másrészről a halandóság és a halálokok területi különbségeinck tanulmányo—

zása. Ez a feladat az adatforrások fokozottabb hasznosításán túl új koncepciók és módszerek kialakítását is magában foglalja.

A tagországok gazdasági teljesítményeinek

minél reálisabb összehasonlítása megkívánja

a ,,Nemzetgazdasági Számlák Európai Rend- szerének" felülvizsgálatát is (ugyanis a bruttó társadalmi termék összehangolt számításait veszik alapul a közösségi költségvetéshez való

országonkénti hozzájárulások megállapítása—

kor). Előirányozták a vz'isárlóerő-paritások szá-

mításának fejlesztését is.

A strukturális fejlődésről képet adó, területi—

leg részletezett ágazati megfigyelések végrehaj- tását is tervezik. Ennek főleg a Közösség gaz- daságpolitikájában kulcsszerepet játszó mező—

gazdaságban nagy a jelentősége, ahol új fel-

adatként jelentkezik a művelésből kivont te-

rületekkel kapcsolatos határozatok teljesülésé—

STATI SZTlKAl lRODALMl FIGYELÖ

nek mérése, illetve hatékonyabb adattovábbítási

eljárások bevezetése. A földterület kihasználá—

sáról s ennek időbeli változásáról hosszú távú kisérleti program keretében, ún. ,,távfelderíté—

si" módszerrel gyűjtenek információkat. A ki—

sérlet sikere esetén ezt a módszert a környezet-

statisztikai megfigyeléseknél is alkalmazni ki'- vánják.

Az ,,Ettropai Statisztikai Program" egyéb- ként egészét tekintve lényeges felfogásbeli vál—

tozást is tükröz. Korábban ugyanis a közösségi

célú statisztikákat túlnyomórészt a nemzeti sta- tisztikák ,,mellékterméke'nek" tekintették. A .,Program" viszont már arra szólítja fel a tag—

országok statisztikai hivatalait, hogy a közös—

ségi célú és koncepciójú statisztikakat integrál-

ják nemzeti rendszerükbe, Ezzel fokozatosan

nő az Európai Gazdasági Közösség Statisztikai l—livatalának (EUROSTAT) koordináló, kezde- ményező és ellenőrző szerepe is.

Az ,,Éurópai Statisztikai Program" által elő—

irányzott feladatok végrehajtását pénzügyi megoldásokkal is támogatják. Az országon—

kénti statisztikai alapf'elme'rések lebonyolításá—

nak, a projektek koncepciója előkészítésének és az új megfigyelési eljárások kipróbálásának költségeit ugyanis általában a tagországok sta- tisztikai hivatalai részére adott szerződéses meg—

bízás alapján, közösségi eszközökből finanszí- rozzák.

Az integrációt lényegesen gyorsítja a meg-

figyelések módozatait. terjedelmét, periodicitá—

sát, a megfigyelt mutatókat, valamint az EUROSTAT-hoz történő adattovábbítás mód—

ját és részletességét rögzítő központi szabályo—

zás kidolgozása.

Az integrációs törekvések nyomán közép— és hosszú távon mélyreható változások történnek az EUROSTAT és a tagországok statisztikai szervezetei közötti mtinkamegosztásban.

A szerző részletesen bemutatja, hogy milyen feladatok hárulnak az országok — és közvetle- nül a Német Szövetségi Köztársaság — statisz—

tikai hivatalára az integrációs megállapodások nemzeti szintű megalapozásában. A sürgősen megoldandó problémák között említi az adatok nyilvánosságra hozatalának kérdését.

Természetesen a Közösségi szintű integráció nem hagyhatja figyelmen kívül a világszinten folyó összehangolási munkák eredményeit sem.

(lsm. : Tűű Lászlóné)

SEAVER, w. L.—BELL1,G. M,:

kiHELYitzerr

STATiszriKArEiiiASZNALói TANFOLYAMOK

(Graduate statistics service courses in part-time off- camptts programs) M The American Statísrirían. 1989. 2. sz.

86—90. p.

A teljes munkaidőben foglalkoztatottaknak

az egyetem területén kívül tartott esti statisz-