A gazdaságirányítás korszerűsítése és a statisztika

(1)

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ

KULFÓLDI STATISZTIKAI IRODALOM*

A STATISZTIKA ÁLTALÁNOS ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA

A GAZDASÁGIRÁNYITÁS KORSZERÚSlTÉSE ÉS A STATISZTIKA

(Sztatisztika i szoversensztvovanie upravlenija v narodnom hozjajsztve.) — Vesztník Sztatísztiki. 1987.

évi 3. sz. 3—9. p.

A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága plénumának 1987. januári hatá- rozatában, mely az átalakítással és a párt káderpolitikájával foglalkozott, rámutattak annak a szükségességére, hogy ...a nép- gazdasági ágazatok fejlesztésének. (] tudo- mányos—műszaki haladás meggyorsításának, a gazdasági mechanizmus tökéletesítésének nagy perspektivikus kérdéseire kell a figyel—

met összpontosítani".

Az SZKP XXVII. kongresszusán meghatá—

rozott intézkedések rendszere arra hivatott, hogy biztosítsa a tervezés, a gazdasági ösz- tönzési rendszer, az irányítás szervezeti struk- túrái között a szerves egységet és (: haté-

kony kölcsönhatást.

1986—ban a népgazdaság gyökeres rekon—

strukciója, az irányítás szervezeti struktúrái- nak átalakítása. az új gazdasági mechanizmus kialakítása a népgazdaság valamennyi ágazatában meggyorsult.

1987—ben az új, kísérletekkel igazolt szoci- alista gazdálkodási módszereket kiterjesztet—

ték az íparvállalatokra és egyesülésekre, a közlekedési, hírközlési vállalatokra. az agrár- ipari és építőipari komplexumokra, a keres—

kedelmi és a lakossági szolgáltató vállala- tokra. Egyidejűleg korszerűsítették a gazdál- kodási formákat és módszereket. Teljes ön—

elszámolásra. önmegtérülésre és önfinanszí- rozásra állították át az összes vegyipari. kőo- lajipari gépgyártó, műszeripari. irányitástech- nikai eszközöket gyártó. kőolaj-feldolgozó.

kőolajvegyészeti és gépkocsiipari termelő egyesülést és vállalatot. valamint 15 más ipari minisztérium 37 nagy egyesülését, illet-

ve vállalatát. Határozatot hoztak arról. hogy ezekre a feltételekre át kell térniök a Szov- jetunió Tengerhajózósi Minisztériumához tar—

tozó hajózási és egyéb vállalatoknak. Az ön- finanszírozás elvei —— a specifikumok figye- lembevételével — a gazdasági mechanizmus alapját képezik a könnyűiparban és a ke—

reskedelemben.

Összességében 1987. január 1-től a teljes önálló elszámolás és önfinanszírozás feltéte- lei között dolgoznak az iparban az áruter- melés több mint 20 százalékát kibocsátó vállalatok, amelyekben 6.3 millió fő a fog- lalkoztatottak száma. ami az ágazat ipari ter- melő létszámának 16 százalékát teszi ki.

Tervezik, hogy következetesen áttérnek a teljes önálló elszámolásra és önfinanszíro- zásra az összes ipari ágazat és más alap- vető népgazdasági komplexumok (agráripari.

építőipari és közlekedési komplexumok) vál- lalatai és szervezetei.

A gépiparban módosították az irányítás szervezeti struktúráját: a termelő és a tudo- mányos termelési egyesüléseket összevonták.

áttértek a kétlépcsős irányítási rendszerre, to- kozták az ágazati tudomány és termelés in- tegrációját azzal. hogy az ágazati tudomá—

nyos kutató és műszaki tervező szervezetek nagy részét a termelő és a tudományos ter- melési egyesülésekbe vonták össze, megerő- sítették a minisztériumok vezető funkcionális egységeit. Új általános irányítási sémákat

dolgoznak ki és honosítanak meg.

Létrehozták a Szovjetunió Minisztertaná—

csónak állandó gépipari. fűtőanyag-energe—

tikai. társadalomfejlesztési. külgazdasági kapcsolatokkal foglalkozó szerveit. Megtör—

tént az építőipari komplexum átalakítása, ezen a területen a szövetségi köztársaságok minisztertanácsainak jogait bővítették, át—

szervezték az építőipari minisztériumokat.

" . ' A_ Statisztikai Szemle 1962. júliusi számától kezdődően a "Statisztikai Irodalmi Figyelő"—ben a kül—

foldl statisztikai könyvek és folyóiratcikkek ismertetését havonta közli.

A Külföldi statisztikai irodalom egyes íejezetein belül az anyag általában könyv- és folyóiratcikkd lsmertetésekre tagolódik.

7 Statisztikai Szemle

. . (Ezeket ' választja el egymástól.) Az ismertetések szerzők, illetve ahol szerző nincs, a címek betűrendjeben következnek egymás után.

(2)

1154 STAl'lSZTlKAl IRODALMI FIGYELÖ

Megkezdődött a külgazdasági tevékenység javítása. Az együttműködés új formáit fej- lesztik. a baráti országok vállalataival erő- sítik a közvetlen termelési kapcsolatokat.

Létrehozzák a szovjet és a külföldi szervezetek és cégek közös vállalatait és egyesülé- seit.

A gazdálkodási gyakorlatban a mezőgaz—

daság és az agráripari komplexum más ága- zatai közti integráció új formái alakultak ki.

'i986 folyamán az Orosz Föderációban. Uk—

rajnában és Belorussziában egy sor agrár—

ipari kombinátot hoztak létre. Lettországban és Tadzsikisztánban a kolhozok, a szovhozok, a feldolgozóipari vállalatok és a kereskedelmi szervezetek integrációja alapján ag—

rárkereskedelmi cégek alakultak.

Az irányítás szervezési struktúrájában be- következett tökéletesítés eredményeként a népgazdaság vezető ágazataiban sok év óta először csökkent az irányítási apparátus dol—

gozóinak száma.

A termékminőség javítása céljából 1500 vezető vállalatnál bevezették a termékek ál-

lami minőségi átvételét.

Kidolgozták és össznépi vitára bocsátják az állami vállalatokról és egyesülésekről szó- ló törvénytervezetet. Ennek a tervezetnek az a célja, hogy összességében a tevékenysé—

gek, a centralizált kezdeményezések jogi alapjait erősítse a népgazdaság fejlesztése főbb feladatainak megoldásában, előirányoz- za az irányítás közgazdasági módszereinek erősítését.

Kidolgozták és bevezetik a termelőága—

zatokban a bérezés javításának új elveit, megszüntették az egyéni munkavégzés meg- alapozatlan korlátozásait. ösztönzik a szövet- kezetek szervezését a termelés és a szolgál- tatás különböző szféráiban.

A lakósépítésben, a művelődésügyben, az egészségügyben és a szolgáltatásokban egy sor jelentős intézkedést hoznak. amelyek elő-

segítik a jobb ügymenetet.

A népgazdasági irányítás gyökeres átala- kításával kapcsolatban megnövekedtek és bonyolultabbakká váltak az állami statiszti—

ka feladatai. Ezek közül a fontosabbak: a statisztikai számbavétel mutatóinak javítása és a feldolgozási határidők csökkentése. a gazdasági mutatók számítási módszerta- nának fejlesztése, valamint az elemzés to- vábbfejlesztése, a vezető és tervező szervek rendszeres ellátása statisztikai információval, a gazdasági mechanizmus átalakítására és a teljes önálló elszámoláson, az önfinanszí- rozáson és az önmegtérülésen alapuló köz—

gazdasági módszerek bevezetésére irányuló intézkedések hatékonyságának sokoldalú jellemzése.

Az egyesülések és a vállalatok jelenlegi statisztikai megfigyelése. az összefoglaló számbavéteiek programja. valamint ezek fel—

doigozásának rendje alapvetően biztosítja a rendszeres ellenőrzést és az összes irányítási szinten szükséges. a népgazdasági ágazatok munkájának a gazdálkodás közgazdasági módszerei bevezetésének feltételei közötti

hatékonyságról szóló információt.

Az állami statisztika szervei nagy volume- nű információt szolgáltatnak. az igények azonban még nincsenek kielégítve. Ezzel kapcsolatban a Szovjetunió Központi Statisz- tikai Hivatala és a szövetségi köztársaságok statisztikai hivatalai pótlólagosan felülvizs"

gálták a statisztikai számbavételi rendszert, figyelembe véve azt a tényt. hogy egy sor ágazati egyesülés és vállalat áttért a teljes önálló elszámolás. önmegtérülés és önfinan- szírozás feltételeire.

Az állami statisztikai szervek egyik legfon- tosabb feladata a népgazdasági ágazatok- ban a gazdasági mechanizmus továbbfejlesz- tése érdekében hozott intézkedések haté—

konyságának rendszeres elemzése terén fo—

lyó elmélyült munka.

Az új feltételek között működő egyesüle—

tek és vállalatok munkájának elemzése azt mutatja, hogy jogaik és felelősségük növe- lése a végzett munka eredményére jó hatás—

sal van.

A tényszámok arról is tanúskodnak, hogy pozitív változások a minőség terén eddig nem következtek be.

A statisztikai szervek feladata az új tech- nika meghonosítását és hatékony felhaszná- lását jellemző információs rendszer kialakí- tása.

A termelés műszaki színvonalának emelé- sét a műszaki rekonstrukcióval és a működő vállalatok rekonstrukciójának gyorsításával kívánják elérni. Az állami statisztika szervei rendszeres információt adnak az ilyen célú beruházások volumenéről. többek között a termelés növelését szolgáló beruházásokról.

a termelő beruházásokon belül az e célokra irányuló ráfordítások arányának változásá—

ról. E reprezentatív megfigyelésen alapuló adatokkal tanulmányozzák a beruházások

hatékonyságát.

A gazdálkodás új feltételei szükségessé tesznek meghatározott lépéseket olyan pénz- ügyi mechanizmus létrehozására, amelyben a költségvetéssel és a felettes szervekkel való kölcsönös kapcsolatot nem az egyedi pénzügyi tervek szabályozzák. hanem hosszú távú normatívák. amelyek meghatározzák a jövedelemelosztás és —felhasználós stabil fel- tételeit.

A statisztikai információ képet ad a nyere—

ségterv teljesítéséről. a rentabilitási színvo- nalról. a termékönköltség csökkentéséről. a nem termelő költségekről és a veszteségek—

ről, a saját forgóeszközök felhasznáiásárói.

a normán felüli áru- és anyagkészletekről.

a fel nem szerelt berendezésekről és meg—

(3)

STATlSZTIKAl iRODALMI FlGVELÓ

1155

található benne a vállalatok csoportosítása aszerint. hogy nyereségesek-e, hogy tervez- ték—e a keletkezett veszteségeket. illetve tény- legesen veszteségesek-e. A termelő egyesü- lések (vállalatok) tevékenysége pénzügyi eredményeinek elemzésében a további töké—

letesítés fő iránya az, hogy tanulmányozzák a nyereség változását olyan tényezők hatására.

mint az önköltségcsökkentés, a felárak és árengedmények. a nem realizált vesztesé- gek stb.

Külön figyelmet kell fordítani az árkép—

zés, az árrendszer átalakításának elemzésé—

re, hogy ezek rugalmasabbak legyenek, ösz—

szekapcsolódjanak a társadalmilag szüksé- ges ráfordítások szinvonalával, az áruk fo- gyasztói sajátosságaival. Ezenkivül figyelmet kell fordítani a gyakorlatban a limitált és a szerződéses árak alkalmazására. Az árnöve- kedés és az egyes berendezéstípusok terme—

lésnövekedése közötti arány mélyebb elem- zésére 1987—ben a Szovjetunió Tervhivatala és Árhivatala közös vizsgálatot tervez.

Az ország agráripari komplexumában in—

tézkedések valósulnak meg a gazdálkodás mechanizmusának tökéletesítésére, nagymér—

tékben meghonosodnak a progresszív norma- tívák alapján álló ösztönzők és újratermelési módszerek, bővülnek a kolhozok, a szovho—

zok, más vállalatok és az agráripari komp—

lexum szervezeteinek jogai a gazdasági kér- dések megoldásában. Aktív munka folyik a tudományos—technikai haladás vívmányainak széles körű felhasználására, a magas szintű végeredmények biztosítására. Ezek az intéz- kedések meghatározzák az agráripari komplexum vállalatai, szervezetei. a kolhozok, a szovhozok munkáját értékelő elemzések fő irányait. Figyelmet fordítanak a gazdasági ösztönzők (árkiegészítések) hatásának elem—

zésére, a gabonaneműk és a termelési rend- szerek. valamint az állattenyésztési termé- kek felvásárlásának növelésére. a rentabilitás elemzésére, a termékönköltségre, a vesztesé- gekre és a nem termelő ráfordításokra, az árképzésre, a kollektív, a családi. a személyi vállalkozás fejlesztésére, a bérezés tökélete- sítésére, a bankhitelek és a saját eszközök felhasználására, a termelésfejlesztési célok

megoldására, a mezőgazdasági termékek feldolgozására és raktározására, a vállala—

tok műszaki megújítására, rekonstrukciójára.

Az elmúlt években jelentős változások tör- téntek a lakossági ellátási minisztériumok rendszerében is. 19864tól e minisztériumok összes vállalata új gazdálkodási körüimé- nyek között dolgozik. E vállalatok eredmé—

nyeinek közgazdasági elemzésében felhasz- nálják a statisztikai adatokat a fogyasztói szolgáltatások volumenének növekedéséről, a termelékenység és a munkabér növekedé—

sének arányáról, a szolgáltatások önköltsé—

géről, az anyagi ösztönzési alapokból történő kifizetéseknek a munkabér átlagos növekedé- sére gyakorolt hatásáról, a munkaszervezés, a képzés progresszív formáinak fejlődéséről és a közgazdasági ösztönző alapok felhasz—

nálásáról.

A felsorolt kérdések elmélyültebb elemzé—

sére a Szovjetunió Központi Statisztikai Hiva—

tala i987—ben reprezentatív megfigyeléseket szervez: az új gazdasági mechanizmus alap- vető elveinek meghonosításáról, a tökéletesí—

tett program alapjón a Szovjetunióban 1987—

ben először létrehozott új típusú gépekről, berendezésekről, készülékekről és műszerek—

ről, a termelés ritmikusságának a termékmi- nőségre gyakorolt hatásáról, az új és az alapvető berendezések árairól és termelé- kenységéről. a lakosság kereskedelmi kiszol—

gálása minőségéről stb.

Az érvényben levő beszámoiási rendszer (figyelembe véve az ezek tökéletesítésére irá- nyuló nagy munkát) és a reprezentatív meg- figyelések pótlólagos anyagai még nem tel—

jes mértékben elégítik ki az új gazdasági mechanizmus hatékonysága közgazdasági elemzésének szükségleteit. Ez jelentős mér- tékben vonatkozik a pénzügyi mutatókra, a munkaügyi és a bérmutatókra, a tudományos műszaki haladás mutatóira, (: beruházási fo—

lyamat hatékonyságának mutatáira.

Jelentős munkát kell végezni a módszer- tan, a mutatószám-rendszer tökéletesítése és a statisztikai feldolgozások fokozottabb elemezhetősége területén.

(Ism.: Csahók István)

GAZDASÁGSTATISZTIKA

MIROV, 6. Es SZERZÖTÁRSAl:

AZ EURÓPAl KGST-ORSZÁGOK GÉPlPARl INTEGRÁCIÓJA

(Integraciia masinosztroitel'nüh komplekszov evro—

pejszkih sztran—cslenov SZÉV.) Moszkva. Nauka.

1985. 222 p.

Bevezetőben a szerzők általános ismerte- tést adnak a KGST—országok gépiparáról.

mint arról az ágazatról, amely a termelés in—

7!

tenzifikálásának és a kölcsönös együttműkö—

désnek anyagi alapja. Ebben a Szovjetunió gépiparát mint a KGST—országok közötti gép—

ipari integrációs folyamatok fejlődésében vezető szerepet játszó ágazatot mutatják be.—

A gépipari termékek kibocsátása összes- ségében a KGST—országokban 1951 és 1983 között mintegy a negyvenszeresére nőtt. ami közel háromszorosa az ipari termelés átla-