Megemlékezés Hunfalvy Jánosról (1820–1888)

MEGEMLÉKEZÉS HUNFALVY JÁNOSRÓL*

(1820——1888)

DR. GYULAY FERENC

A magyar hivatalos statisztika történetében Keleti Károly neve mellett mindenütt ott találjuk Hunfalvy Jánosét is Neve egybeforrott a hivatalos sta—

tisztika létrejöttével, a magyar statisztikai szolgálat megindulásával és első ne—

vezetes korszakával. Hunfalvy János jelentős szerepet töltött be az 1860—as Sta—

tisztikai Bizottságban. Az Akadémia philozófiai, történelmi és jogi tudományok osztályának jegyzőjeként fáradhatatlan aktivitással szorgoskodott, hogy létre.——

hozzák a magyar statisztikai hivatalt, közreműködött a statisztikai bizottság ál—

tal végzett népszámlálásban, részt vett a Statisztikai Szakosztály munkájában, tanított a statisztikai tanfolyamon, egyik legaktívabb tagja volt a statisztikai tanácsnak, több adatfeldolgozással, tanulmánnyal, statisztikai művel gyarapította az irodalmat, szerkesztette a Statisztikai Közleményeket, részt vett a Statisztikai Hivatal nemzetközi kapcsolatainak kiépítésében, aktív szereplője több statisz—

tikai kongresszusnak, a Nemzetközi Statisztikai Intézet egyik alapító tagja ——

s mégis, a hazai statisztika érdekében kifejtett sokoldalú munkásságát az iroda-—

lom mind ez ideig nem méltányolta. Bár nevét mindenütt megemlítik, ahol a magyar hivatalos statisztika megteremtéséről és első eredményeiről szó van,

Hunfalvy a statisztikus értékelése még várat magára.

,,A magyar biro—dalom természeti viszonyainak leírása" című korszakalkotó művét Marczibányi díjjal jutalmazzák, ő az összehasonlító földrajz első profesz—

szora a budapesti tudományegyetemen, a geográfuso—k 1871. évi antwerpeni kong—

resszusán a nagyhírű angol Murchison helyett elnököl, a párizsi és velencei kongresszus alelnöke, a magyar földrajzi társaság megalapítója és 16 éven át elnöke. Egyetemes földrajzával a magyar tudományos földrajz megalapítója, a geográfiának külföldön is elismert és nagyrabecsült személyisége. Már életében utcát neveztek el róla, a kitűnő geogr—áfusok sorát nevelte a tudománynak s

—— mégis Hunfalvy a geográfus emléke megdöbbentően gyorsan feledésbe me—

rült. Tanítványa, Thi'r'ríng Gusztáv, aki az Egyetemes földrajz 3. kötetét a hátra—

hagyott kéziratok alapján befejezte és sajtó alá rendezte, már_1890-ben, mind—

össze 2 évvel a nagy tudós halála után így írt e mű előszavában: ,,Fűződjenek

e könyv levelei egyszerű koszorúvá a németvölgyi elhagyatott sírhant diszi—

tésére."i '

' A Magyar Közgazdasági Társaság Statisztikai Szakosztálya Statisztikatörténeti Szakcsoport—

jának 1966. június 16—17-én Szegeden tartott IV. vándorülésén elhangzott előadás.

! Dr. Hunfalvy János: Egyetemes földrajz. III. köt. Ejszaki és Közép—Európa. Hátrahagyott kéziratai alapján befejezte és sajtó alá rendezte Dr. Thin-ing Gusztáv. Budapest. 1890. 5. old.

1130 DR. Gian-.A? mano

Ki volt hát valójában Hunfalvy János, s mi az oka, hogy annak neve, kit

életében mindkét tudomány területén ,,vezérférfiúnak" tekintettek, halála után

oly gyorsan feledésbe ment. ,

Egy megemlékezés keretében nincs mód arra, hogy e kérdésre teljes, kimerí—

tő választ adjunk. Nincs mód erre, mert hiszen ehhez Hunfalvynak nemcsak a ._statisztika és a földrajztudomány területén kifejtett rendkívül széles körű tevé- kenységet kellene tüzetes vizsgálat és elemző értékelés alá venni, hanem foglal- kozni kellene szépirodalmi és történészi munkásságával, közéleti tevékenységé—

vel, pedagógiai munkásságával, utazásaival, hírlapi vitáival, egyszóval oly szé- les anyaggal, ami csak egy terjedelmes tanulmány tárgya lehet.

Célom — az adott keretek között — éppen ezért nem lehet más, minthogy

felvillantsam a statisztikus Hunfalvy portréját. Ennek megfelelően foglalkozni kivánok Hunfalvy Jánosnak a statisztikai bizottságban, a hivatalban és a ta- nácsban végzett munkájával, érintem részvételét a statisztikai kongresszusokon, s végül röviden ismertetem főbb statisztikai műveit. Mindezek könnyebb meg—

értése érdekében bevezetőben el kell mondanom Hunfalvy néhány életrajzi adatát.

Hunfalvy János 1820—ban a Szepes megyei Nagy-Szalókon született, mint

egyszerű földműves család gyermeke. Bátyjának, a nála 10 évvel idősebb

Hunfalvy Pálnak, a későbbi nagyhírű nyelvésznek és etnográfusnak segitségé—

vel végezte tanulmányait, neki köszönhette első külföldi utazását, sőt első állá- sát is. Tanulmányait Késmárkon, Miskolcon, majd Eperjesen végezte. Már jól tudott görögül és latinul, amikor Miskolcon —— 17 éves korában —— megtanult magyarul Eperjesen az evangélikus főiskolán a kor szokásának megfelelően filo- L zófiát, jogot és teológiát hallgatott. Itt köt életre szóló barátságot Greguss

Agosttal, aki 1841—1843—ban szintén Eperjesen tanult.

Nevét bátyjával együtt 1842—ben magyarosította Hunsdorferről I-Iu'i'lfailv'ii'a,2 1845—ben leteszi a teológiai vizsgát, és utána Greguss Agosttal Németországba utazik. E tanulmányút jelentős állomása volt Berlin, a berlini egyetem. Itt tani- tott a híres geográfus Karl Ritter, az összehasonlító földrajz megalapítója. Nem

véletlen, hogy Hunfalvy 14 év múlva akadémiai székfoglalójában Ritter nézetei—-

ről értekezik Mig eddig eljutott még hoeszú as nehéz utat kellett azonban meg—

tennie.

Bátyja, aki 1842 óta Késmárkon jogot tanitott 1846—ban mint a Lyceum igazgatója kiharcolta egy paralel jogi tanszék felállítását (pénzt is adott e

célra: 500 pit-t). Erre a tanszékre Hunfalvy Jánost hívták meg. 1848—ban mind—

ketten rés'zt Vesznek a politikai életben. Jánost beválasztják a városi képviselő- testületbe és a megyei bizottságba. A forradalom; bukása után letartóztatták, és 7 hónapig Eperjesen fogvatartottak, majd 5 hónapra ugyanoda internálták. 1850——

ben ugyan visszaengedték— Késmárkra, de üldöztetése nem ért véget, hamarosan ismét rendőri őrizet alá került. Amikor ez alól végre felszabadították, az iskolát

bezárták, állását nem kapta vissza. Fogságai alatt is szüntelenül dolgozott azon—

ban, és így jelenhetett meg 1851—ben első nagyszabású munkája, a háromköte—

tes Egyetemes történelem. Érdemes megemlíteni, hogy bár világtörténelmének iskolai oktatását a hatóságok nem engedélyezték, mégis 7 kiadást _ért meg.

Hunfalvy helyzete 1852—ben Késmárkon tarthatatlanná vált, innen távoznia kellett. Mint gr. Leiningen Westerburg honvéd tábornok, aradi vértanú árvái—

5Pesti Hírlap. Pest, 1842. 142. sz.

MEGEMLEKEZES HUNFALVY JANOSRÓL 1 1 3 1

nak nevelője kerül Pestre. Nevelősködése alatt is számos történeti, földrajzi és egyéb témájú cikket írt különböző lapokba, legtöbbet a Család Könyve c. folyó—

iratba, melyet 1854—től 1858—ig Greguss Ágosttal együtt szerkesztett.

1855—ben érdekes történelmi és helyrajzi anyagokat tartalmazó ismeretter-

jesztő füzet—sorozatot inditott ,,Magyarország és Erdély eredeti képekben" cím—4 mel. A füzetet díszítő 150 acélmetszetet Rohbock Lajos, a neves művész rajzolta.

A kiadvány sikert aratott, úgy hogy 1874—ben újra ki akarták adni, és a szokás szerint előfizetőket gyűjtöttek rá. A német nyelvű kiadásra 1000 előfizető akadt, a magyarra azonban csak 15. Hunfalvy János, aki a magyar nyelv használatá—

nak, művelésének igen nagy jelentőséget tulajdonított a magyar nemzeti tudat kialakulása, formálódása szempontjából, bár az első füzet már megjelent, a to—

vábbi átdolgozást lemondta: nem akart csap—án németül írni.

1857—ben megnősült, s ekkor költözött Budára a később róla elnevezett ut- cába. A nevelősködést abbahagyta, s ettől kezdve minden idejet a tudománynak szentelte.

38 éves volt, mikor mint ismert történeti és földrajzi írót a Magyar Tudo- mányos Akadémia levelező tagjai közé választotta.3 A következő évben (1859.

június (a'-án) ,,Strabon és Ptolemaiosz, Büsching és Ritter Károly nézetei a föld—

iratról, vagyis a földirat tárgya és föladata" címmel megtartotta akadémiai szék—

foglalóját. Ez a székfoglalóelőadás további tudományos munkássága szempontjá- ból igen nevezetes. Leszögezi benne a geográfia tárgyával kapcsolatos álláspont—

ját, és kitűzi következő feladatát is: ez az ország természeti viszonyainak leirása.

Hangsúlyozza, hogy ,,a földiratban nem annyira az államok változó országlati határaira, mint inkább a földterületek természeti határaira kell ügyelni." Véle- ménye szerint a természeti viszonyok befolyása az emberre, s az egyes nemzetek fejlődésére, műveltségére kiemelkedő jelentőségű. Éppen ez határozza meg a föld—- irat (ti. a geográfia) tárgyát. Anélkül, hogy geográfusi munkásságának méltatá- sában mélyednénk, meg kell jegyezni, hogy ez a felismerés volt az, amivel ki- emelkedett kortásai közül. A magyar geográfia addig éppen ezzel, ti. a termé—

szeti viszonyok leírásával volt adós, hiába próbálta azt történelmi, statisztikai és topográfiai anyagokkal takargatni. Néhány év múlva az Akadémia megbízásá- ból és támogatásával megjelentett nagy munkájával, ,,A magyar birodalom ter- meteorológiai allat— és növénytani viszonyait bemutató, rendkívül sok saját szá—

mítást, mérést és megfigyelést tartalmazó művével nemcsak eleget tesz kitű—

zött feladatának, hanem lényegében európai színvonalra emeli a magyar föld- rajztudományt. E munkáját statisztikai vonatkozásban is széles körben haszno- sítják: Konek Sándor, Pisztóry Mór Magyarország statisztikai leírásakor a Terü—

let c. fejezetben erre a műre támaszkodnak. (Hegy- és vízrajz, ásványvizek, hő—

mérséklet, osapadékviszonyok stb.) A hazai geográfiai viszonyok kitűnő leirása alkalmassá tette munkáját arra is, hogy Keleti Károly a szentpétervári kong—

resszus részére készített jelentésébe ,,Az ország területe és természeti adottságai' c. fejezetbe felvegye.

Hunfalvy Bűschinggel, az ,,összehasonlító statisztika atyjával" mint geográ—

fussal találkozik, de módszere, mely a mondanivalót nem országonként, hanem

tárgyak szerint csoportosítja, és szemben az etnográfiai módszerrel, az anyagi,

1132 _ ' ' na. GYULA—e' me

E módszer magasabb szintű alkalmazását aZután— Ritterné] látja, és tőle tanulja.

Hunfalvy írásai, megnyilatkozásai azt mutatják, hogy statisztikai ismereteinek

kialakulása szempontjából, — bár ennek tudományos igazolására még további vizsgálatokra van szükség —— az ismert osztrák statisztikusok Czömig, Brachelli és mások mellett Konek és Keleti művei voltak rá hatással, akikkel együtt.

munkálkodott a statisztikai bizottságban, együtt tanított az egyetemen és a sta—

tisztikai szaktanfolyamon is.

Hunfalvy a földrajzot elválasztja a természettudományoktól és a korábban vele szoros összefonódásban élő történelemből és statisztikától, de ezek művelését is szükségesnek tartja maga számára. ,,A földrajzot választottam szaktárgyamul

— írja —, azért különböző tudományokkal kell gyönge tehetségemhez képest foglalkoznom, nevezetesen egyfelől a természettudományok fejlődését kell fi—v gyelemmel kísérnem, s másfelől a történelmi és társadalmi tudományokat sem hanyagolhatom el . . ., mert hiszen a földrajz a kétféle tudománykört mintegy össZekapcsolja, mesgyéjüket áthidalja..." Ez a szétválasztás azonban nem köny—

nyű dolog, hiszen 1861— től 1870—ig a Műegyetemen éppen a földrajz, statisztika és történelem tanára. Ebben, ti. a tudományok szétválasztásában, a fogalmak tisztázásában nagy jelentősége volt számára annak, hogy az Akadémián 1860—ban _

—— az ismert körülmények között —— megalakult a statisztikai bizottság, és ő- tagja, sőt előadója lett e bizottságnak. Tekintettel arra, hogy a statisztikai bi—

zottság statisztikai anyagok gyűjtésére és feldolgozására is vállalkozott, módja volt a gyakorlati munkával is megismerkedni, a Bizottság megalakulása után nemsokára megindított Statisztikai Közlemények szerkesztőjeként pedig a sta—

tisztikai irodalom művelésére ís ösztönzést és lehetőséget nye-rt.

A statisztikai bizottság kezdetben a statisztikai szervet igyekezett pótolm . majd pedig belátva, hogy erre nem képes, kísérletet tett arra, hogy létrehozza

-— az 1860 óta ismét működő Helytartótanáwon belül — a statisztikai r,,hivatal—

osztályt". Hunfalvyt a feladat megoldásával kapcsolatos minden megtnozdulás—

ban az élen találjuk. A bizottság határozata alapján beadvánnyal fordul ez ügy-v

ben az Akadémiához, tagja Fényes Elekkel, Kautz Gyulával, Weninger Vincével' és Konek Sándorral együtt annak a szűkebb bizottságnak is, amely a Helytar—

tótanáoshoz intézett felterjesztést készíti, és az ő jelentéséből tudjuk azt is, hogy a szervezeti javaslat elkészült, de a ,,hívatal-osztály" felállítására nem került sor.

Az Akadémia philosophiai, törvény— és történettudományi osztályának 1867.

évi október 14-i ülésén ő jelenti be a hivatal felállítását, illetve a jegyzőkönyv

szerint: ,,a magyar statisztikai hivatal létesülésétu ."4

Ott találjuk Hunfalvy Jánost a statisztikai hivatal első munkatársai között, _

sőt a statisztikai tanácsban is.A hivatal osztálytagjaként állítja össze a Magyar—

ország bányászata c. anyagot, mely a bányakapitányságok 1863—1867. évi jelen—.

tései alapján készült, és a Hivatalos Statisztikai; Közleményekben látott napvi- lágot. Ez a feldolgozása tulajdonképpen folytatása azoknak a bányászati statisz—

tikai adatösszeállításoknak, melyek 1867 előtt tollából a Statisztikai Közlemé- nyekben megjelentek.5 Mint e témában legjáratosabb személy, a statisztikai tanfolyamon a bányászati és iparstatisztikát ő adja elő.

* A Magyar Tudományos Akadémia Ertesitője. Első évfolyam. 1867. 229. old.

5 A. magyar korona területének bányászata 1861—ben. Statisztikai Közlemények. III köt. II.

füzet és IV. köt I. füzet. Pest, 1862; Magyarország bányászati viszonyai 1862—64—diki években.

Statisztikai és Nemzetgazdasági Közlemények. n'. köt. Pest. 1866.

,MEGEMLEKEZES HUNFALVY JANOSRÓL 1133

ElőadásábanP melyhez az anyagot részben a cs. kir. pénzügyminisztérium, az osztrák statisztikai bizottság, a bányakapitányságok kiadványai, részben pe—

dig egyes magánmunkák, valamint saját, emlitett cikkei szolgáltatták, bevezető—

ként rámutat arra, hogy a régi magyar bányászati statisztika a bányászat fogal—

mának tágabb értelmezésén épült fel, és magában foglalta a kohászatra és fém—

gyártásra vonatkozó adatokat is. Ugyanakkor csak a fő bányászati ágakra, az ércek, a szén, a konyhasó és néhány más ásvány kitermelésére terjedt ki. A bá—

nyászat és kohászat legfontosabb fogalmainak és a bányakapitányságoknak is- mertetése után összefoglalja, hogy a hivatalos kiadványok milyen ,,viszonyokról és tárgyakról" szólnak, azaz mely fő kérdéskörökre vonatkozó adatokat tar- talmaznak. Ezután az 1861. és 1866. évi adatok felhasználásával bemutatja a hazai bányászat állapotát.

Az iparstatísztika fő feladatát Hunfalvy abban látja: ,,...mutassa ki hol, mi és mennyi termeltetik, mi az évi termelés pénzértéke, melyek vidékenként s egész országban az üzleti viszonyok."7 Foglalkozik az adatgyűjtés és —feldolgozás nehézségeivel, problémáival, beszámol a korábbi adatközlésekről, majd pedig a hazai iparra vonatkozó főbb adatokat ismerteti. Végül bemutatja az iparstatisz- tikai adatgyűjtésre vonatkozóan a statisztikai osztály által készített és a Statisz—

tikai Tanács által elfogadott javaslatot. E javaslatot Halkovics László értékelte a debreceni ván—dorülésen tartott előadásában,8 ezért csupán annyit említek meg, hogy ez a tervezett iparstatisztikai adatgyűjtés nagy körültekintéssel, az osztrák statisztikai bizottság által a nemzetközi statisztikai kongresszus elé terjesztett javaslat figyelembevételével került kidolgozásra.

A magyar hivatalos statisztika szervezésének és működésének első időszaká—

ban igen sok feladat hárult az Országoe Statisztikai Tanácsra. Hunfalvy János .a Tanácsban is rendkívül aktívtevékenységet fejtett ki. A Tanács üléseiről ké—

szített jegyzőkönyvek tanúsága szerint jóformán minden ülésen ott volt, szá—

mos javaslatot tett, és részt vett a fontosabb problémák felülvizsgálatára, a ja- vaslatok kidolgozására kiküldött különböző bizottságokban.

: Amikor például a vidéken szervezendő statisztikai közegek felállításának kérdése volt napirenden, szóba került a megyei monográfiák összeállítása is.

Kimondották, hogy biztosítani kell az ország sikeres statisztikai helyrajzi leirá—

sát, s ennek érdekében a bizottságba beválasztották Hunfalvy Jánost is. Tagja volt az aratási statisztika ügyével foglalkozó bizottságnak, a statisztikai tanfo—

lyamok tárgyában kiküldött bizottságnak, a közoktatási statisztikai táblázatokat és utasítást. felülvizsgáló bizottságnak, az elmaradt népmozgalmi adatok beszer- zésének módszereit kidolgozó bizottságnak stb. Bírálója volt Konek Sándorral együtt Keleti Károly előadásának, melyet az említett statisztikai tanfolyamon ,,A népszámlálásról" címmel tartott, és bírálója volt Kautz Gyulával együtt Konek Sándor statisztikai elméleti kérdéseket tárgyaló előadásának is.

A városi statisztikai hivatalok felállítása tárgyában készített javaslatban je—

lentős szerepe van, sőt a kérdéssel foglalkozó bizottság ,,A községi statisztikai hivatalok szervezete és teendői" cimű javaslatát, mint ezt a Hivatalos Statisz—

tikai Közleményekben9 olvashatjuk, Hunfalvy János részletes tervei alapján

' Bányászat és ipar. 1869. 28. old.

1134 , ! ; , * nagyom—y amit; —

állítja össze. Hunfalvynak ebben a kérdésben elfoglalt szerepe vezethette Kautz Gyulát arra, hogy a Pest városi statisztikai hivatal felállításakor a vezető szemé-—

lyére első helyen javasolja. Hunfalvy hivatalos küldöttként részt vett Keletivel együtt az 1869. évi hágai, az 1872. évi szentpétervári és az 1876. évi budapesti nemzetközi statisztikai kongresszuson, mely utóbbin a népességi és elméleti szakosztály elnökeként tevékenykedett. Közreműködött annak a magyar hiva- talos statisztika külföldi bemutatkozása szempontjából igen fontos jelentésnek összeállításában, melyet Keleti a hágai kongressmsra a magyar statisztika álla- potáról készített. Keleti e jelentés tárgyalásakor a statisztikai tanácsban kiemeli,

hogy azt Hzunialvyval részletesen megvitatta.10 A kongresszusról a miniszter

részére készített beszámolóban foglaltak pedig arra engednek következtetni, hogy részt vett a magyar hivatalos statisztika továbbfejlesztése érdekében készített azon nagyfontosságú javaslatok kidolgozásában is, melyek az 1871. évi ismert

intézkedéshez vezettek. _

Az 1870—es évek közepén a statisztikai hivatal életében nehéz időszak kö-

vetkezett be. A gazdasági válság megoldásának módjait keresve rosszul értel—

mezett takarékosságból erősen lefaragták a statisztikai hivatal költségvetését.

úgy hogy csökkenteni kellett az adatgyűjtéseket, korlátozni a publikációkat stb.

A statisztikai hivatalt veszélyes támadások is érték, hogy működésével nem felel meg a kitűzött feladatnak. Dr. Simonyi Lajos, az akkori földművelés-, ipar—- és kereskedelemügyi miniszter a hivatal működését ,,szerényebb keretek közé"

kívánta szorítani, és felhívta a, statisztikai tanácsot, vizsgálja felül a statisztika ügyét, tegyen javaslatot a hivatal további működésére vonatkozóan. Hunfalvya tanács által kiküldött bizottság tagjaként —— Konekkel és Kőrösyvel együtt -—- a szó szoros értelmében harcolt a statisztikáért, harcolt a meg nem értés ellen.

Napokon át tartó, a helyszínen lefolytatott, a feldolgozási munkákra is kiter—

jedő vizsgálat eredményeképpen a bizottság éppen ellenkező megoldásra jutott, mint amit a miniszter várt: nem kisebb, hanem nagyobb támogatást javasolt.

Azt hiszem nincs abban semmi túlzás, ha azt mondjuk, hogy Hunfalvy Keleti Károlynak legközvetlenebb munkatársa volt. Hol a statisztikai hivatal—

ban, h-ol a tanácsban, hol külföldön _ mindenütt ott találjuk, ahol a statisztika ügyét intézik. Ha kell, adatokat dolgoz fel és értékel, ha kell statisztikát tanít, vagy tárgyal a bizottságokban, ha kell hir-nevével, tekintélyével támogatja a nem-—

zetközi kapcsolato-k kialakítását. Keleti Károly irja róla akadémiai emlékbeszé—

dében: ,,Már Hágában is kitüntetés tárgya volt Hunfalvy, Szt—Pétervárott meg a nagyhírű Guetelet. . . egy egész estét szentelt kettőnknek. Mondhatom, hogy az ő dícscfénye sugaraiban melengettem magam is, és hogy a külföld tudósai oly rokonszenvvel jöttek 1876—ban Magyarországba.. . abban elis—mert tekintélyű

nevének nem kis része volt."H

Ha ebben van is némi túlzás, melyre a szeretett barátnak, több mint ne—

gyedszázadon át hűséges munkatársnak elvesztése miatt érzett bánat indította az emlékezőt, kétségtelen, hogy Hunfalvy a statisztika ügyének minden tekintet—

ben fáradhatatlan munkása, nemzetközileg is ismert és elismert személyisége

volt.

Hunfalvy statisztikai irodzlmí munkásságának részletes ismertetésétől el kell tekintenünk. Némi képet adhat azonban számunkra, ha áttekintjük a Ma—

" Hivatalos Statisztikai Közlemények. II. évf., II. füzet, 33. old.

" Keleti. Károly: Hunfalvy János emlékezete. A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek. VI. köt. 3. sz. Budapest, 1890. 16. old.

MEGEMLÉKEZES HUNFALVY JANOSRÓL 113 5

gyarország és az Osztrák birodalom statisztikai ismertetését adó műveit, vala—

mint módszertani munkái közül ,,Néhány észrevétel a népszámlálásról" c. dol- gozatát.

Hunfalvynak három műve is van, amelyben különböző címek alatt, de le'-

nyegében ugyanazt a kérdést tanulmányozza. Ezek az 1862—1863—ban írt ,,Ma—

gyarország viszonyainak statisztikai vázlata", az 1867—ből származó ,,Az osztrák birodalom rövid statisztikája" és a jóval alkotmányosabb címmel 1874—ben pub- likált ,,A magyar-osztrák monarchia rövid statisztikája". Mindhárom mű azonos szerkezeti felépítésben tárgyalja mondanivalóját, a monarchia népességi, gazda.—

sági és kulturális viszonyait. E művei szervesen beilleszkednek abba az ország—

leiró, honismereti anyagot tartalmazó sorozatba, amelynek legkiemelkedőbb munkáit Fényes Elek, Kautz Gyula, Konek Sándor, Pisztóry Mór szolgáltatták.

Hunfalvy művei eltérnek ezektől azonban abban, hogy a földterület és az alkot—

mány, valamint a közigazgatás leírását mellőzik, illetve arra a legszükségesebb mértékre korlátozzák, amelyre az adatok helyes értelmezéséhez éppen szükség van. Hunfalvy a fő figyelmet a gazdasági adatokra fordítja: ismerteti például a termő terület művelési ágak szerinti megoszlását, foglalkozik a gabonafogyasz—

tás, a bortermelés, a fatermelés és —fogyasztás kérdésével, az állatállománnyal, az állati termékek termelésével, megadja a főbb termények átlagárát, a mező—

gazdaságba fektetett tőkét és az ebből nyert évi jövedelem összegét. Tárgyalja a bányászati és kohászati eredményeket, beszámol az ország iparáról, majd a postáról, a vasutakról, az országutakról, a belvízi közlekedésről és a tengeri hajózásról. Szó van e művekben az ország külkereskedelméről, pénzügyi hely—

zetéről, az iskolák, a tanerők és a tanulók számáról, ismertetik a kiadott újságo—

kat, folyóiratokat, a múzeumok és kép—csarnokok látogatottságát, a nagy könyv- tárak állományát, végül a hadsereg szervezetét és létszámát.

Hunfalvy a lehető legnagyobb részletességre törekszik. A magyar királyság adatait, ahol ez lehetséges, Erdély, Horvát—Szlavőnország, Határőrvidék, Fiume Város és kerülete szerint részletezi, és megadja az osztrák, valamint a cseh tar—

tományok adatait is. A részletes leírás érdekében minden lehetséges adatot ösz—

szegyűjt. így felhasználja az osztrák statisztikai bizottság adatait, a Helytartó- tanács kimutatásait, Fényes Elek, Bedő Albert számait és becsléseit, Czörnig különböző munkáit és a harmadiknak említett, 1874—ben megjelent 'művében természetesen már az 1869. évi népszámlálási adatokat, a magyar statisztikai hi—

vatal egyéb adatait, mint például az aratási statisztika eredményeit, idézi Keleti Károly különböző számításait, becslését stb.

A tárgyalás módja, mely a legkiforrottabb az utolsó műben, az hogy ugyan- arra a kérdésre rendszerint különböző évek vagy különböző források adatait is közli, s igy módszeres összehasonlitásokat végez. Például a népesség nemzetiségi megoszlására vonatkozóan megadja az osztrák Statisztikai Bizott-ság adatait, s ezeket összeveti Fényes Elek és Keleti Károly számításaival, vagy például az állami bevételeket és kiadásokat 1781 és 1867 között vizsgálva, a hivatalos ada—

tokon kívül bemutatja dr. Czörnig, Deszáry Alajos és Lónyay számait is meg- indokolva, hogy Deszáry adatait miért tartja a legelfogadhatóbbaknak. Másutt, például a népesség vagy a mezőgazdasági terméseredmények, az állatsűrűség stb.

vizsgálatánál nemzetközi összehasonlítást is tesz különböző európai országok

adatainak felsorakoztatásával.

,,Néhány észrevétel .a népszámlálásról" c., a Statisztikai

népszámlálás mielőbbi végrehajtása mellett. Úgy tartja, hogy az alkotmány

helyreállításával, midőn az állami és társadalmi élet gyökeres reformokat íkí—

ván, a magyar kormány egyik legelső és legfontosabb feladata népszámlálást tartani. Az egy évtizeddel korábban végrehajtott (1857. évi) népszámlálás ered,- ményei —-— véleménye szerint -— nem kielégítők. A cikkben a londoni (1860)rés a berlini (1863) nemzetközi statisztikai kongresszusokon a névpszámlálásokra vo- natkozóan megállapított elveket vizsgálja át. így foglalkozik az összeirandó né—A pesséfg kategóriáival (tényleges, jogi stb. népesség), valamint a minden államra nézve a) egyaránt szükséges és b) lehetőség szerint összeírandó adatokkal. Véle- ményét végül is 7 pontban összefoglalva amellett foglal állást, hogy alkalmazni kell ——— amennyire lehet —— az önszámlálás elvét;'a tényleges népességet kell összeírni úgy, hogy a jogi, azaz az állandó népesség is megállapítható legyen.

Hunfalvy széles látókörére mutat, hogy a statisztika külföldi haladását, a t

nemzetközi statisztikai kongresszusok célkitűzéseit akkor is figyelemmel kísérte

és hazai alkalmazásukat szorgalmazta, amikor hivatalos statisztikai szervezet jó—

formán még nem is létezett.

Hunfalvy élete utolsó éveiben 5 kötetre tervezett egyetemes földrajzának megírására fordította minden erejét: az első két kötet megjelent, éséppen végzett a harmadik kötet kéziratanyagának összeállításával, mikor eseményekben, sike- nekben gazdag életének egy váratlan betegség véget vetett.

A kép, amelyet Hunfalvy Jánosról megrajzolni próbáltunk: szükségképpen vázlatos. Egy polihisztor életművének csupán kis részletén futottunk át. Rejtve maradt előttünk tudásának, emberi értékének és nagyságának számos megnyilat—

kozása. De talán e megemlékezéssel felhívtuk a figyelmet a statisztika egy mél- tatlanul mellőzött nagy egyéniségére. Igaz, hogy valódi tudományos sikereit a földrajztudomány terén érte el: a magyar tudományos geográfia megalapítójá- nak tekintik, rnégis a magyar hivatalos statisztika létrejöttének előkészítésében betöltött szerepe, a fiatal, sok vihart látott szervezet védelmében és fejlesztésé—

ben kifejtett tevékenysége, a statisztikai szakirodalom művelése terén elért érdemei örök időkre fenntartják nevét a magyar hivatalos statisztika úttörői között.

IRODALOM

Hunfalvy János: Adalékok hazánk erdészeti viszonyainak ismertetéséhez. Statisztikai Közle—

mények. II. köt. Pest. 1861. 115 old.

-— —-—: Az európai államok budgetei. Statisztikai Közlemények. III. köt. Pest 1862. 260—276. old.

— —: A magyar korona területének bányászata 1861—ben. Statisztikai Közlemények, III. köt.

II. fűz. Pest. 161 old.

——- —: Magyarország viszonyainak statisztikai vázlata. Statisztikai Közlemények. IV. köt. Pest.

1862. 161—212. old. és uo. V. köt. Pest. 1863. 3—88. old.

— e: Magyarország bányászati viszonyai 1862—1864—diki években. Statisztikai ési Nemzetgaz-

dasági Közlemények. II. köt. 1866. 84—134. old. .

— —: Néhány észrevétel a népszámlálásról. Statisztikai és Nemzetgazdasági Közlemények.

IV. köt. Pest. 1867. 105—117. old.

—- —: Az osztrák birodalom rövid statisztikája, különös tekintettel a magyar államra. Pest.

1867. 215 old.

— —: Európa államainak rövid statisztikája. Pest. 1868. 311 old.

-— —: Bányászat és ipar. Statisztikai előadások. Pest. 1869. 28 old.

—— —: Magyarország bányászata. A bányakapitányságok 1863—1867. évi jelentései alapján összehasonlítva. Hivatalos Statisztikai Közlemények. II. évf. 3. füz. Pest, 1869. 1—175. old.

—— —: Buda sz. kir. főváros népességi viszonyai. Magyar tud. Akadémia értesítője. W. köt.

Pest. 1870. 153—156. old.

— -—: Jelentés az 1872. aug. havában Szent—Pétervárott tartott VIII. nemzetközi statisztikai kongresszus tanácskozmányai— és határozatairól. A földmívelésa ipar— és kereskedelemügyi m.

kir. miniszter elé terjesztik Keleti Károly és Hunfalvy János. Pest. 1873. 40 old.

MEGEMLÉKEZES HUNFALVY JANOSRÓL

1137

11 old.

—— —'. Rappor'c sur la statistigue des bains et eaux minérales. Lásd Congres international dé Statistigue a Budapest. Neuvieme Session du 29 amit au 11 septembre 1876. Budapest, 1876. III.

Session: Hygiéne publigue. Budapest. 1876. 215—223. old.

—— —: A. Magyar birodalom természeti viszonyainak leírása. I. köt. Pest. 1863. II. köt. 1864.'

III. köt. 1865.

—— —: Egyetemes földrajz. I. köt. Dél—Európa. Budapest. 1884. 767 old.; II. köt. A magyar bi—

rodalom földrajza. Budapest. 1886. 888 old.; III. (köt. Ejszaki— és Közép-Európa. Budapest. 1890.

590. old. (Hátrahagyott kéziratai alapján befejezte és sajtó alá rendezte Dr. Thírring Gusztáv.) Bokor Gusztáv: A magyar hivatalos statisztika fejlődése és szervezete. Budapest. 1896. 247 old.

Keleti Károly: Hunfalvy János emlékezete. A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek. VI. köt. 8. sz. Budapest. 1890. 40 old.

Dr. Kenessey Zoltán: A hivatalos statisztika Magyarországon 1867 után. Budapest. 1961. 60 old Dr. Márki Sándor: Hunfalvy János (1820—1883.). Földrajzi Közlemények. XVII. köt. II. füzet,"

1889. 65—82. old.

Munkácsi Bernát: Hunfalvy Pál emlékezete. A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek. XV. köt. 11. sz. Budapest. 1912. 120 old.

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. IV. köt. 1404—1405. old.

Dr. Thirn'ng Gusztáv: Budapest Székes Főváros Statisztikai Hivatalának története. 1869—1894.

Budapest. 1894. 22 old.

teueloues remargues sur les méthodes graphigues et géographigues. Budapest. 1874.

PEBlOME

Hacmaman CTaTbH coaepmm maTepuan uoxnaaa, saumannoro Ha npoaenennoü B ropo—

Jxe Cerea 16— 17 Hmm! 1966 roaa IV Bble311HOí/l ceccvm pr Hb] no ncmpnn cmmcmxn CTa—

mcmaecxoü celom" Benrepcxoro SKOHOMM'IeCKOFO Oömecma.

AxaueMnK Finom XYHmelel/l, vuenbxü " npomeccop reorpaclmuecxnx HayK Honnmue- cxoro HHCTMTYTa, a semmi V! Bvaaneuncxoro yimsepcmei'a cmrpan annnyio pOJlb B nene co—

gnaHI/m Benrepcmü odmimanbuoü e'ra'mcnmn. ABTOp Hacmsmeü CTaTbl/i npn onwcanuu CTaTI/IC—

maecrcoü nemenbnocm vapa leBH aaaumaeTca paöomü, nponenennoü vapa TIbBM B CTaTuc- Tl/HECKOM vnpannennn n CTaTHCTHlIeCKOM coaeTe, KacaeTca ero yrracme B memaynapommx c'ramcmuecxux Konrpeccax " nepeuncnfle'r ero Bamneümue CTaTncmuecxue pribi.

Finom XVHKDaYlel/l namam ounnmns önumaümux cmpyannxos ocnosa'rena BeHrep—

CKOFO cramcmuecxoro ynpasnenmi, Kapos Hanem. B Kauecme cmpvannxa ynpasneuun OH cocmsn w, Hanpumep, maTepuan o ropnonoöusamweü npommnenaocm CTpaHbl, Kompblü Gun onvö TlMKOBaH B Ommma Tibi-[bix cmmcmuecxux COOÖUIBHHHX. Ha cmwcmuecmx Kvpcax, apr—anuaosannux Vl'lpaBJleHl/ICM npenonaaan FODHVPO " HDOMHIUHEHHVIO mamcmxy. B xoue caomx nemmü nomnmo paccmmpeima Bamueüumx nonm'uü u MeToaonorr/mecxnx npoőnem npommiuneunoü CTa'l'I/ICTHKM, on M3HO)KPUI Tatoxe " cocraBneHHbzü ynpaBneHneM B 1868 muy npoem OTHOCMTEWbHO oőcneaoaanm naHHle no npommmneanocm. vabanbsn npunnman nemenbnoe yuacme B paőme MHOI'HX Romuccnü cmmcmuecxoro coae'ra. OH paapaÖOTan npoem omocmenm o COSIIaHl/IH roponcxnx CTamcmuecm/Ix vnpaBneHuü. Dawee on npnmm VUHCTHC B cocraanenun aormaaa o nnnomeaun Benrepcmü CTaTl/ICTHKH, Kompuü ÖbUl npen- 'CTaBnCH B 1t69 may MEHUIYHHDOHFOMY CTCTMCTHHECKOMY Konrpeccy B Faare. vapanbmi HB—

;meTcsi aKTl/lBHbIM vuacnmxom caHKT-neTepÖVprCKOFO M ÖVIIaneIUTCKOI'O memaynaponnbix cmmcmuecmx KOHFPCCCCB, cocmmsuwxcn :; 1872 M, COOTBeTCTBeHHO, 1876 mm;. Coamecwo c RapoeM Rene'm " I/lomeipom Répömn on HBHHCTCSI ommm I/IS aneHOB-ocnoaaTeneü Memay—

naponaoro C'ramc'rmecxoro HHC'rnTwa.

Amon HaCTomueü CTaTbM, B xoae usnomenvm Bamneümnx cramcmuecxmx pruoa Sino—

uia Xymba 'lel/l, vicaabmae'r, uTo finom XyHmaanl/l HBHHETCH anaumeanth npeACTaBI/i'renem Toro Hannaswemm onncaTenbnoü e'ramcmxu, Hauőonee nmeummmn Hocm'enmvm Komporo ÖbUH/I Svex (Denem, lliarmop KOHEK, Ilmona Raym 14 Mop HMCTOpl/l.

Pons, KOTODVIO finom Xvndyanbgu cmrpan B noarOTOBKe coaaanmx BEHPepCKOf/i odmun—

anbnoü mama-mm, B samme " paaanmn ee monomü opranuaanmi, ero aacnym B oőnacm nm'epaTypHOü neme nbnocm oöecneunaam'r eMv nowemoe mem-o cpenn nnoaepos Benrepckoü mpmmananoü CTaTI/ICTHKI/l.

SUMMARY

The article contains the material of a lecture delivered at the IVth Itinerary Session of the Working Party for the History of statistics of the Statistical Section of the Hungarian Economic Society, held in Szeged from 16 to 17 June, 1966.

41133 DR. GYULAY: MÉGEMLEKEZES HUNFALVY' JANÓSÉÓi—L

Academician János Hunfalvy, professor of geography of the Polytechnic, then,

of the University, played an important role in establishing Hungarian official statis—

tics. When drawing the portrait of the statistician Hunfalvy, the author deals also with the work performed by him in the statistical Office and in the Statistical Council and touches upon his participation in international statistical congresses and

reviews his major statistical works. * *

János Hunfalvy was one the most intimate collaborators of Károly Keleti, orga- nizer of the Hungarian Statistical Office. As a member of the Office he compiled, for instance, the material of the country's mining, published in the official Statis—

tical Communications. He delivered also lectures on mining and industrial statistics in a course of statistics organized by the Office. Beside the major concepts and methodological problems of mining and industrial statistics he reviewed in his lec—

tures also the proposal made by the Office relating to a data collection on industrial statistics. He took an active part in the work of numerous committees of the Statis—

tical Council. He prepared a suggestion to establish municipal statistical Offices.

He took part in the work of drawing up the report on the state of Hungarian sta—

tistics presented before the International statistical Congress of the Hague in 1869.

He was an active participant of the international statistical congresses of Petersbourg, in 1872 and of Budapest in 1876. Together with Károly Keleti and József Kőrösy he was also a foundation member of the International Statistical Institute. !

When reviewing the major statistical works of Hunfalvy the author points to the fact that János Hunfalvy was a prominent representative of the school of descriptiVe '_

statistics whose most famous scholars in Hungary Were Elek Fényes, Sándor Konok, ' Gyula Kautz and Mór Pisztóry.

The role he played in the foundation of Hungarian official statistics, his activity in the defence and development of this young organization and his merits in the field of studying statistics will preserve his name for ever among the pioneers of

Hungarian official statistics.