A mezőgazdaság vonóerő-állományának pótlása és bővítése (II.)

A MEZÖGAZDASÁG VONÓERÖ-ÁLLOMÁNYÁNAK PÓTLÁSA És BÖVíTÉSE (u.)

PELVA ÁGOSTON

A tanulmány első részében10 a mezőgazdaság vonóerő—állományának összeté—

telében bekövetkezett változásokról, e változások ökonómiai és üzemgazdasági hatásáról, továbbá a vonóerő-állomány pótlásának problémáiról volt szó. Fog—

lalkoztunk a gépi vonóerő-állomány elhasználódási folyamatának elemzéséhez szükséges mutatószámok számításának módszertani kérdéseivel, melynek során bemutattuk, hogy e folyamat évenkénti alakulását a logisztikus trendgörbe alkal—

mazásával lehet nyomon követni. Végül a logisztikus trend segítségével megálla—

pítottuk a különböző korú traktorok és arató—(séplő gépek kiselejtezési valószí—

nűségének mutatószámait. E mutatószámok, valamint az erőgépállomány kor szerinti összetétele alapján lehetőség nyílik arra, hogy a továbbiakban részletes vizsgálat alá vegyük az erőgépállomány elhasználódási folyamatát, a kiselejtezé—

isek ütemét, az erögépállomány kor szerinti összetételét, valamint várható hasz—

nálatí idejét.

va) A traktorok és az arató—cséplő gépek elhasználódási folyamata

Már a korábbi vizsgálatok alapján is feltételeztük, hogy az elhasználódás folyamata nem egyenletes, sőt azt is tapasztaltuk, hogy a traktorok és az arató—cséplő gépek elhasználódásának dinamikája eltérő.

A közölt selejtezési valószinűségekkel számolva, a 10 000 traktor és arató—

—voséplő gép elhasználódási folyamatát az '1. grafikon ábrázolja bemutatva, hogy 10000 erőgépből —— a használati idő éveinek végén —— hány marad meg. Az egyes években megmaradó gépek állományát a—val jelölöm, az induló állomány ao : 10 000, az egyes évek állománya: ai; 02; . . . ;an. A mutató számítása a kö—

vetkező formula alapján történik:

a, ar (JD—(lo. Ko

az: ell—al. K1 stb.

Az ábra alapján megállapíthatjuk, hogy az üzembe helyezett gépeknek már csak 90 százaléka található meg a traktorok esetében a 7., az arató—cséplő gé—

pek esetében pedig a 6. év Végén. Ez a viszonylag jelentős állománycsökkenés

nem magyarázható csupán a magas színvonalú kihasználással, hanem egyrészt

" Megjelent a Statisztikai Szemle 1967. évi 10. számában (947—965. old.).

"1228

annak á következménye, hogy sok hlbásktmetrukciójú gép -— elsőeofbmi _

* cséplő gép —— került a gazdaságokba, másrészt pedig nem kevés a gondatlanke—y

zelés, illetve baleset következtében idő előtt elhasználódott gép.

1. ábra, A traktorok és az arató—cséplő gépek elhasználódási folyamata

Jamal) (a )

70 000 x

'!

f xx !

0000 xx

!

A L-. !

7000 §

ll

5000 *

5 000

x x

4000 , §

A'pyfzí—cs'áwíá'YÚ ! X

3000: X *

i x X

2000

xxx X

1000 L— -- .,

'!- l ! l _{l' ,}

02005707273476152022

fíasmá/áf/ idő (e'!)

Az állomány gyors és általános csökkenéseazarató—cséplő gépeknél a 7—1'1.,, évek közé, a traktoroknál pedig a 8—13. évek közé esik. A 11. év végén az

üzembe helyezett arató—cséplő gépeknek már csak 29 százalékát találjuk az álla;-

mányban. A traktorok állománya a 13. év végére negyedére csökken. Ezt az, 5, illetve 6 éves periódust tekinthetjük az— erőgépállomány elhasználódási folyá- mata kritikus időszakának. Ennek az időszaknak az üzembe helyezés időpont- jától való távolsága és tartama határozza meg a vonóerő—állomány pótlásának

folyamatát. Amennyire indokolt e kritikus időszak kezdetének eltávolítása az üzembe helyezés időpontjától ——- ami lényegében műszaki és közgazda-sági szem—

pontból is az idő előtti állománycsö'kkenést fékezi —, éppen annyira indokolt tartamának csökkentése. Ez nemcsak azt jelentené, hogy csökkentettük az idő"

előtti kiselejtezések hatását az állomány alakulására, hanem azt is, hogy a fizi—

kailag jórészt elhasználódott és az erkölcsi avulásmak is jelentős mértékben ki—

tett erőgépek selejtezését meggydrsítanánk.

Végső soron tehát megállapíthatjuk, hogy a vizsgált időszakban az indokol— * hatónál nagyobb volt mind a traktorok, mind az arató—cséplő gépek esetében az idő előtti állományosökkenés. Ugyanakkor az elhasználódásl folyamat kritikus időszakában a vonóerőhiány és a kiselejtezést gátló intézkedések fékezték az állomány —— egyébként indokolt —— csökkenését.

b) A kiselejtezések üteme és megoszlása

A kiselejtezett erőgépek számán; —— amit ki—vel jelölünk -—— az állományi adatok különbségeként kapjuk meg. Eszerint ka :: (la'—ai, vagyis az első évben

A A VDNÖERÖ—ALLOMÁNY PÓTLÁSA 12219,

kiselejtezett erőgépek száma, az induló állomány és az év végi állmnány kü—

lönbsége.

A

A 24 ábra a kiselejtezett gépek megoszlása mellett kimutatja az erőgépek:

normálkorát is, ami azt az évet jelzi, amelyben a legtöbb traktort, illetve arató-cséplő gépet 'selejtezté-k ki. Ilyen értelemben tehát ez a kiselejtezés évé—

nek módusza. ,

2. ábra. A kiselejtezett traktorok és arató—cséplő gépek megoszlása 03/7525 (l')

75 00 í ,,e

7500 ;—

/

7405 [ X , ,,,,,,,,,,,,,, , , ,,,

Ipafí-míp/íyíp ,, - AR

7200 , xx _

! § Ximtfan

7005 . íll x

' ****

/ § X ;

gpg' ___,HW ,,, ,, ,, e,, 7 ' V—l ,, _ ! . l .. §

, ,! /

500 ,

400

Áünmá/íwf I

farag/kan

200

5 s 7 sv'ylm'nvz 73'74'75'mlr7 m'wlzpfzf

üzemét/bűn

Az arató-cséplő gépek normálkox'a 10, a traktor-oké pedig 11 évre tehető.

A kiselejtezések módusz körüli eloszlása nem egyenletes, különösen a traktorok-—

nál. Az arató-cséplő gépek kiselejtezési görbéje határozottabb, ami Véleményem'_

"szerint arra utal, hogy a kiselejtezések mértékét a magyar gyártmányú kom—

bájnok fizikai elhasználódása mellett a szovjet kombájnok tömeges megjelené—

sének bizonyos fokú erkÖ—ICSí kopást előidéző hatása is növelte. A traktorok ki— , Selejtezési görbéje is olyan 26 000 kiSelejtezett traktor elhasználódásí viszonyait,

tükrözi, amelyek nagyobb része nemcsak fizikai, hanem erkölcsi vonatkozásban is elavult. A traktoroknál azonban ez a körülmény -— a már említettek miatt

—— nem juthatott megfelelő mértékben kifejezésre. Ez az oka annak, hogy a traktorok kiselejtezéslí görbéje kevésbé csúcsosodik ki a módusznál, illetve, hogy nem egyenletes a kiselejtezéeek eloszlása a középérték körül.

c) Az erőgépállomány tényleges és optimális korösszetétele

, Az erőgépállomány tényleges kor szerinti összetételét a következő tényezők határozzák meg:

; 1. az erőgép—bmházások évenkénti megoszlása,

2. a különböző korú erőgépek kiselejtezési valószínűsége az üzembe nevezés időpontjától a vizsgált időpontig.

" *A két tényeZő együttes eredményeként alakul ki ez adott időpont erőgép—

állománya. .

* Az erőgépállomány korösszetétele egys időszakbkban más és más ,

— a gém vonóerő—állomány a fejlődés, az állandó bővülés idoszakában van,

vánvaló, hogy nagyobb súlyt képviselnek a fiatalabb korosztályú szöges

fiatalabb korosztályú erőgépek aránya azonban mindinkább csökken, ahogyanaf—

vonóerő—állomány a telítettségi szinthez közeledik A telítettségi szinten az; új:

gépek munkábaállítását már csak az állomány elhasználódási folyamata szabja

meg. A vonóerő-állomány korösszetétele ezen a szinten már csak olyan teér— 17

tékben változik egyik időszakról a másikra, ahogy azt a korábbi beruházások; ,

egyenletes vagy kevesbé egyenletes volta, valamint az időszakra jellemző el— * használódás meghatározza. Tehát, ha a vonóerő—állomány fejlesztésének idősen—_

' '* kában az egyes években üzembe helyezett gépek száma nagymértékben válto-

zott, számolni kell azzal, hogy 10—15 év múlva hasonló mértékben fog jelent—

kezni e korosztályú gépek pótlási igénye. Ez annál élesebben jelentkezhet, minél gyorsabb volt az állomány fejlesztése, azaz minél nagyobb arányt képvisel az erőgépállományon belül egy—egy év vagy ként—három egymást követő és! erogépe

beruházásainak volumene.

Optimálisnak a vonoerő—állomány olyan korösszetételét lehet tekin—term amelynél az egyes korcsoportok összállományon belüli arányát az elhaSználódási

folyamat szabja meg Ilyen korösszetétel megvalósítását nálunk még korai volna

célként kitűzni, hiszen még a gépi vonóerő-állomány bővítésének időszakában ' tartunk. Mégsem szükségtelen, hogy a vonóerő—állomány korösszetételet ilyan,

értelemben is vizsgáljuk, mivel egyrészt a már meglevő aránytalanságo'kat így;

felfedhetjük, és csökkenthetjük azok káros hatását, másrészt így a vonóerő-állo-

mány továbbfejlesztésénél már számolhatunk e követelménnyel, és elkerülhette,

jük további aránytalanságok keletkezését.

A vonóerő—állómány optimális korösszetételét a korábbi számításokból az

alábbiak szerint állapíthatjuk meg.

_ , Eddig a feltételezett 10 000 erőgépet és annak elhasználódási folyamatát

"tekintettük, mint az egyszerre üzeáxbe helyezett 10 000 erőgép 21, illetve 1

alatt történő elhasználódását pótlás nélkül. Felfoghatjuk azonban ezt az állm í : ' L'

ményt úgy is, hogy 21, illetve 16 éven keresztül minden évben üzembe helyez—

' _ tünk 10 000 erőgépet, és ekkor, ha az adatokat átlagoljuk, megkapjuk a 21" il—

_ letve a 16. évi átlagos erőgépállományt korosoportonkénti bontásban. Az egyes Tkoran—maortok nagyságát az elhasználódási időszakra jellemző iii-selejtezési viszo—

' nyek szabják meg.

Az optimális összetételű állományt (0) tehát:

aol'fh :)

u 1 ?

vagyis a 21., illetve 16. évben meglevő átlagos állományból az első éves erő—

gépek átlagát úgy kapjuk meg, hogy az évben üzembe helyezett traktorok szá—

mához (ao) hozzáadjuk az év végén ezekből a traktorokból még meglevő állo—

mányt (aj), és a kapott összeget osztjuk 2—vel. A többi korcsoport átlagos állo—- mányát is hasonlóképpen állapítjuk meg. A számítások eredményét a 10. tábla tartalmazza.

Az adatok azt mutatják, hogy a hazai elhasználódási viszonyok mellett —-—

ha csak az állomány femltartása volna már a feladat —— a mindenkori traktor—

állomány 92 százalékának és a mindenkori aratóoséplőgép—állomány 10,4 száza—

..A VONOERö—ALLOM'ÁNY PÓ'I'LASA ,,

1231 _ '

lékának kellene mindig első éves gépnek lennie ahhoz, hogy az állományt azo—

nos szinvonalan tartsuk. Jelenleg még — tekintettel arra/, hogy a gépi vonóerő—

:állomány fejlesztésének időszakában vagyunk —— természetesen nagyobb lehet

az első éves traktorok és arató-cséplő gépek aránya. Viszont nem mondhatóa majdani fenntartás szempontjából arányosnak az olyan ütemű fejlesztés — el—

használódási viszonyaink között —-——, amelynél az évenként beruházott erőgépek száma meghaladja a várhatóan telítettnek számító állomány 9, illetve 10 szá- zalé-kát. Ilyen értelemben tehát a telítettség időszakára várható erőgépállomány nagysága, valamint az állomány elhasználódási viszonyai bizonyos fokig meg- határozzák az állomány fejlesztésének ütemét is. Ennek figyelembevételével Magyarországon az "üzembe helyezett traktorok évi száma nem haladhatta volna

meg a 8000, az arató-oséplő gépeké pedig az 1200 darabot. Igy az állomány fej—

lesztése nemcsak azokban az években jelentett fokozottabb erőfeszítést, amelyek—

ben az említettnél nagyobb méretű beruházás történt, hanem akkor is nagyobb

"teherként fog jelentkezni, amikor e gépek pótlására sor kerül.

10. tábla

A tényleges elhasználódásí viszonyokat tükröző optimális összetételű állomány

Átlagos traktorállomány Átlagos aratócséplőgép-állomány

Él tk . a 21. évben a 16. évben

e or (ev)

darab százalék darab százalék

! ... . ... 9 980 9,2 _9 979 10,4

2 ... 9 945 9,2 9 936 10,4

3 ... 9 900 9,1 9 884 10,3

4: ... 9 825 9,0 9 788 10,2

5 ... 9 704 8,9 9 611 10,0

6 ... 9 499 8,7 9 298 9,7

7 ... x 9 165 SA 8 756 9,2

8 ... 8 636 8,0 7 934 8,3

9 ... 7 853 7,2 6 738 7,0

10 ... 6 794 6,3 5180 5,4

ll ... 5513 5,1 8614 3,8

12 ... . ... 4 162 3,8 2 329 2,4

13. ... 2 922 2,7 1 393 l,5

14 ... 1 927 l,8 787 O,8

15 ... 1 210 1,1 417 0,4

16 ... . . . . 734 0,7 139 0,2

17 ... 435 O,4 .. _

18. . ... 255 0,2 _. e.

19 ... 150 0,1 __ ..

20 ... 71 0,1 .. _

21 ... 16 0,0 _— _

Összesen 108 696 100,0 95 783 100,o

A magyar mezőgazdaság gépi vonóerő—állományának fejlesztese igen gyors ütemű volt, is ugyanakkor az egyes években üzembe helyezett erőgépek száma

jelentős mértékben változott. Jelenleg a traktor—, és aratócséplőgép-állomány—

, ban a fiatalabb gépek száma dominál, ami elfogadható. A fiatalabb korcsoportok

között levő nagy különbségek azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy3néhán'y év múlva aránytalanul nagy kiselejtezésekkel kell számolnunk. A telítettségi szinten levő erőgépállomány optimális összetételét és a fejlődési stádiumban levő

1932,

magyar traktor- és aratócséplőgép—állomány tényleges korösszetételét *a 3. em

szemlélteti. N _ ' "

3. ábra. A traktonr és az aratócséplőgép—állomány korfája ív —

, ? 1 20

rez/(mp ;

, ; ) %, (, ,

; A/Pl!ű--£'Slplű ők?/7

! f ? l

i i §

l

§

l 7 5

a

^{§ t}

70'⁵

^{? ,4/ // ,44 leííeg AZÓ/}

^.

^{,fff /,/,}

A , ' v ! 1 ' _ ;

24 22 20 78 75' 74 72 70 8 6 4 2 F (7 2 4 5 E 70 72 74 76 78 30 22 24.

szám/ik Háza/ék '

"L Mmm-ági sszm Aki/á' gif/777503 Wmi/y

%fé/y/eyes magya/vanszágí á/Mmány

A 2, 3 és 6 éves traktorok % arató-Cséplő gépek állománya nemcsak a teli—9 tettség színvonalát képviselő optimális összetételhez képest mutat jelentős arány—

talanságot, hanem ahhoz a szinthez is, amelyet a mezőgazdaság várható legma- gasabb állománya feltételez.

Korábban már részletesen foglalkoztam az erőgépek átlagkorának alakulásá—

val, kifejtve egyrészt e mutató tartalmát, másrészt felhasználásának korlátait.

Ezeknek, valamint az erőgépállomány kor-összetételében kialakult aránytalan-—

eágoknak figyelembevételével megállapíthatjuk, hogy traktor- és aratócséplőgép—

állományunk átlagkora —— az állomány fejlődési stádiumához és elhasználódási folyamatához képest —— kissé alacsony. Ez önmagában nem hiba, mégis szüksé—

gmek tartom ezt hangsúlyozni, mert az ötéves átlagkort —- a 10 év körüli hasz- nálatból következtetve —— általában az erőgépállomány fenntartásának követel—

ményeként tekintik, és az öt éven felüli átlagkorról úgy vélekednek, hogy az már túl van a még elfogadhatónak mondható hataron. Az előbbiekben felvázolt optimális összetételű állománynál —— a telítettség szintjén —- a traktorok átla—

gosan 6,4, az arató-cséplő gépek 5,7 évesek. A fejlődés időszakában pedig addig nem beszélhetünk elöregedésről, amig az állomány átlagkora ezen belül van. Sőt, amennyiben növekedni fog az erőgépek használati ideje, az átlagkor további növekedésével is számolhatunk.

d) Az erőgépek használati ideje

Az optimális összetételű állományt (0) nemcsak úgy lehet felfogni, mint

egy bizonyos időszakra kialakult állományt, ernelyben a különböző korú trak—

!; VONÓEgo—ALLOMANY PÓTLASA 1233

torok éppen a kiselejtezési valószínűségnek megfelelő arányban szerepelnek, hanem úgy is mint 10 000 erőgép összes használatban töltött éveinek összegét.

Ilyen értelemben tehát az 0 : 10 000 egyenlő az erőgépek átlagos használati

idejével. Ez az átlagos haemálati idő az elmúlt 15—20 év elhasználódáei folya—

matát' tükrözi.

A 10. tábla alapján megállapíthatjuk, hogy egy üzembe helyezett új trak—

tor hasmálati ideje (108696 : 10000) 10,9 évre, egy új am-tó—cséplő gepe pedig

(95 783 : 10 000) 9,6 évre tehető. Mivel az életkor növekedésével a kiselejtezés

valószínűsége is változik, a különböző korú traktorok Várható további haszná—

lati ideje eltérően alakul, és ebből következően összes (használati idejük nő. ,

11. tábla

A traktorok és az arató—cséplő gépek használati ideje korcsoportonként

Az Az Az Az

A trak- arató- A ttal; — aratő- A trak— arató— A trak' _ arató-

mmk cséplő torok eséplő torok cséplő torok oséplő

Életkor gépek gépek Életkor gépek gépek

(év) (év)

várható további összes várható további összes '

használati ideje (év) használati ideje (év),

0 ... 10,9 SM) 10,9 9,6 ll ... 2,5 l,8 13,5 12,8

l ... 9,9 8,6 10,9 9,6 12 ... 2,2 l,5 14,2 13,5

2 ... 8,9 7,7 10,9 9,7 13 ... 2,0 1,3 15,0 14,3

3 ... 4 EM) , 6,7 ILO g,? 14 ... 1,9 l,0 15,9 15,0

4 ... 7,l 518 . ll,l %S 15 ... 1,8 0,5 16,8 15.15

5 ... 6,2 4,9 , II,? G,!) 16 ... _ l,? —— 17,7 ——

6 ... 5.3 4,1 11,3 10,1 17 ... 1,5 — 18,5 —-

'1 ... ' 4,5 3,4 ll,5 10,4 ' 18; . . . . l,2 —— l9,2 —

8, . . . . * 8,9 2,8 ll.9 10,8 19 ... 0,8 " 19,,8 ——

9 ... 3,3 23 1253 ll,3 20 ... O,5 — 20,5 —

'lO ... 2,8 2,0 l2.8 12,0 l

(

KÖVETKEZTETÉSEK

Az elhasználódási folyamat eddigi vizsgálata során —- az elemzés módszeré—

ből következően _ szükség volt bizonyos fokú elvonatkoztatásra. A következ-

belesek összegezésekor és a traktor—, valamint aratóméplőgép-állomány pótlásának és bővítésének beaslésekor azonban nem lehet eltekinteni azoktól a konkrét vi—

szonyoktól, melyek között az elhesználódási folyamat végbement, illetve a jö—

vőben végbemehet. Melyek azok a legfőbb tényezők, amelyek döntő módon meg.—

határoezák e folyamat alakulását?

Általános jellegű üzemi tényezőként mindenekelőtt azt kell figyelembe ven- nünk, hogy a nagyüzemi gazdálkodás keretei között viszonylag magas szín—

vonalú a traktomk és arató—ceéplő gépek kihasználása. Ez egyben azt is jelenti, hogy —— években kifejezve —— gyorsabb e gépek elhasználódási folyamata, mint

azokban az országokban, amelyekben a gazdálkodás keretei alacsonyabb szintű

évi gépkihasználást tesznek lehetővé. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy mivel nálunk 2000—2300 órát — tehát háromszor annyit, mint az említett or—

szágokban —— dolgozott egy traktor évi átlagban az 1960—1965—65, időszakban,

harmadakkora használati idővel is kell számolnunk. A gépkihasználás és az át—

1234 ; ' ' elterelte—;

leges használati idő ilyen értelmű összehasonlításánál ugyanis néhány toutes

körülményt figyelembe kell vennünk. : ,

1. Azoknak a traktoroknak a kihasználását, melyeknek átlagos használen * '

idejét 10,9 évben határoztuk meg, nem tükrözik az 1960—1965-65 időszak adatai a

Ezen traktorok használati idejének nagy része az 1960 előtti évekre esik, ain'i— ' , — [kor az évi ledolgozott órák száma 1700—2000 között mozgott. Ha üzemben ÉL

maradt egy részük 1960 után, akkor sem valószínű, hogy elérték az akkor ki'-' alakult átlagos kihasználási szintet, sőt úgy vélem, hogy kihasmálásnk :; kom

rábbihoz képest tovább romlott, mivel ebben az időszakban a, vaskerekes trák.

torokat főleg csak a munkacsúosok idejen üzemeltették.

Hasonló a helyzet az arató—(néplő gépeknél is, hiszen a 9,6 éves átlagos , , '—

használati idő főleg azokra a magyar gyártmányú arató—eséplő gépekre jellemzö,

melyeknek kihasználása jóval rosszabb az átlagosnál. (1964—benpéldáu1 a ter-5 melőszövetkezetekben dolgozó gépállomási és saját kombájnok közül a szovjet ; ki

gyártmányúak 42, a magyar gyártmányúaak pedig csak 24 műszakot teljesí-

tettek.) ' — , -

r 2. Az említett magas kihasználási szinttel a jövőre vonatkozóan semm—

molhatunk. A jelenleg meglevő erőgépek jelentős része 1960 után nancsak azért volt a lehető legintenzívebben kihasználva, mert a' nagyüzemi gazdálkOdás ke—

_ _retei általában lehetővé teszik azt, hanem azért is, mert az elmúlt évek vonó—

erőhiánya is erre kényszerítette a gazdaságokat. A vonóerő—ellátottság javulá—

, sával máris csökkent az egy traktor által ledolgozott évi munkaidő. (1961—ben

* 234, 1965—ben pedig 209 műszakot teljesített egy traktor a mezőgazdáságban.) u Mivel az ellátottság még jelenleg sem felel meg a korszerű gazdálkodás felté—

teleinek, a gépi vonóerő—állómány tevábbi növekedése várható, ami a traktorok

* kihasználási színvonalának további csökkenését fogja eredményezni. !

Az arató-cséplő gépeknél némzleg más a helyzet. E gépek kihasználása isinö— * vekedhet a jövőben, ha fokozottabb mértékben bevonják őket más növények 6—3 például a kukorica —— betakarítási munkáiba, évi munkaidejük azonban jelen——

leg még meglehetősen kevés, ezért én kihasználásuk még nincs olyan szoros kapcsolatban átlagos használati idejük—kel, mint a traktor-oké. Évi kihasználá—

8uk növekedése tehát nem lehet nagyobbwhntással átlagos használati idejük

csökkenésére, hacsak valamilyen más irányú munka nem fogja túlzottan igénybe

venni az arató—cséplő gépeket. ,

* _A kihasználási tényezőnek tehát fontos szerepe van az átlagos használati idő hosszának alakulásában. Ez lehetővé,—teszi, hogy ezek az állóeszközök a negy- üzemi gazdálkodás keretei között gyorsabban-átadják értéküket az új termék értékébe, és ezzel utam nyissanak a korszerűbb termelőeszközök ——-4jelen esetben

a modernebb gépek —— gyorsabb alkalmazásának. így tehát az erőgépek kihasz—

nálásárnk e; elhasználódásának problémája kibővül egy sajátos ökonómiai kér-

déssel, az erkölcsi avuláseal. ,

A technika gyors fejlődése és ebből következően a munka termelékenysé—

gének növekedése egyrészt olcsóbb, másrészt mind korszerűbb mezőgazdasági

erőgépek ' gyártását eredményezi. Ezeknek nagymértékű alkalmazása csökkenti

a termelésben dolgozó kevésbé korszerű gépek értékét. Gazdaságilag tehátuelő—

nyös, ha valamely erőgép gondos műszaki ellátás mellett rövidebb idő alatt tele

jesíti ,,életteljesítmé'nyét". Ez'zel ugyanis csökkenthető a műszaki fejlesztésből

származó erkölcsi kopás mint veszteség. Ilyen értelemben tehát a nagyüzemi

gazdálkodás azzal, hogy az erőgépek magasabb szintű kihasználását biztosítja,

A VONÓÉRÓ-ALLOMANY Po'rLASA 1235

elvileg lehetővé teszi a korszerűbb, gépek gyorsabb alkalmazását a termelésben

E lehetőség azonban a gyakorlatban nem mindig használható ki.

Mint ahogy már szó volt róla, az eltelt 15—20 évben elsősorban a fizikai elhasználódás és nem az erkölcsi avulás volt általában az erőgépek kiselejtezé- sének oka. Az erkölcsi kopásnak csupán az arató-cséplő gépek esetében volt bí—

zonyos szerepe. A közeljövőben a korszerűbb gépek kínálata, valamint a gaz-' daságok anyagi helyzete fogja eldönteni, hogy mennyiben kell számolni az er- kölcsi avulással az erőgépek kiselejtezése során. Ha feltételezzük, hogy a mo—

dern gépek megfelelő mennyiségben és választékban fognak a jövőben rendel- kezésre állni, leszűkíthetjük a problémát a gazdaságok anyagi helyzetére. Véle- -ményem szerint a vonóerő—állomány fejlesztésének időszakában a gazdaságok

többségében — a gépek vásárlására rendelkezésre álló -——— anyagi erejét elsődle—

gesen a vonóerő—állomány bővítése. köti le. így a vásárolt új gépekkel alsósor——

ban kapacitásukat fogják bővíteni, ami az igaerő—állomány további csökkenését, valamint a fizikailag jórészt elhasználódott traktorok kihasználásának csökkené—

sét fogja eredményezni és valószínűleg nem fogja csökkenteni a traktorok átlagos használati idejét. Számos olyan gazdaság van azonban, amelyek már rendelkeznek a termeléshez szükséges vonóerővel, és amelyek már minimálisra csökkentették igaerő—állományukat. Elsősorban az állami gazdaságokra és a nem kevés, gazdaságilag erős mezőgazdasági termelőszövetkezetre gondolok.

Ezeknél a gazdaságoknál már fokozottabban jelentkezhet az erkölcsi avulásból származó kiselejtezéssel járó veszteség, hiszen a modernebb traktorok és arató——

cséplő gépek munkába állítása már kiszoríthat régebbi erőgépeket, mivel iga——

erő-állományuk minimális és a régebbi traktorok munkájára már a munka- csúcsok idején sincs szükség. E gazdaságok veszteségeiket azzal csökkenthetik, hogy használt gépeiket eladják a gazdaságilag gyengébb termelőszövetkeze—

teknek, amelyek még nem rendelkeznek az új gépek vásárlásához szükséges.

anyagi eszközökkel. Felvetődik a kérdés, hogy várható-e a hasmált erőgépek forgalmának növekedése? Ha eltekintünk a gépállomási erőgépeknek a termelő—

szövetkezetek számára történő eladásától, eddig a gazdaságok közötti használt—

gépforgalom nem volt nagymértékű. Véleményem szerint, ahogy közelíteni fogjuk a telítettségi szintet a gépi vonóerő—állomány tekintetében, és mind több gazdaság kerül az előbb leírt helyzetbe, növekedhet a használt erőgépek,

forgalma. Sőt, mivel a gazdaságok gépi vonóerő-állományának kor szerinti összetétele aránytalanságokat mutat, meggondolandó, hogy mennyiben lehetne azokat éppen a használt gépek forgalmának kiszélesítésével csökkenteni. Ekkor ugyanis a gazdaságilag erős állami gazdaságok és mezőgazdasági termelőszö—

vetkezetek már korábban is leoserélhetik még műszakilag megfelelő, de azonos korú erőgépeik egy részét. Ugyanakkor a gyengébb termelőszövetkezetek ki—

sebb anyagi befektetéssel bővíthetik erőgép—kapacitásukat. Ezzel nagyobb lehe—

tőséget kapnának a gazdaságok a korszerű. erőgépek korábbi megvásárlására anélkül, hogy az erkölcsi avulásból származó veszteségeik nagyon növeked—

nének. A használt gépek forgalmának kiszélesítése gyakorlatilag az átlagos használati idő növekedéséhez vezethet.

Az elmondottak alapján megállapíthatjuk, hogy az elmúlt 15—20 évben

kialakult átlagos használati idő sem a traktorok kihasználásának változása.

sem az erkölcsi avulásnak a kiselejtezés mértékére gyakorolt hatása következ—

tében előreláthatóan nem fog csökkenni az egész mezőgazdaság vonatkozásá—

ban. Sőt, véleményem szerint bizonyos fokú növekedéssel számolhatunk első——

sorban a műszaki ellátás várható javulása következtében.

* 13—35

pELVA 515me

Összefoglalva az elmondottakat! a javában" elhasználódási folyamat %—

;kulása tekintetében: ,

a vizsgált időszak átlagos használati idejét minimumnak tekintem, és az idő előtti selejtezések csökkentésével; L'

az alacsonyabb gépkihasználási azíuvonal kialakulásával, a használt gépek forgalmának növekedésével számalva

feltételezem az átlagos használati idő növekedését.

Az elhasmálódás időswaka —— vélanényem szerint —— főleg az üzembe helyezéstől a "kritikus időszakig" tagjedő évek számának növekedése kövaakaia—

bébm fog változni. A "kritikus Mása—ak" Ma, pedig az erkölcsi avuláa hata—á—

sára kimnértékbeu csökkenni m, Es ialtétseleaések alapján kialakítottam a vár—

ható elhasmálódási folyamat előrelátlwú _ielaó határát. A tényleges elm:—

nálódási folyamat —-— mint minimális szint —-— és a várható elhasználódáaí maaa—v imat _— mint előrelátható felső határ ._. legfőbb jellemzőit a 12. tábla ím"—

"ühüm.

,

13. tá—Ma

Az elhasználódása: falva—mat főbb jellemzői

Akriükúa'ídísszák" ; ' * ' "

* , Amtmálmte

Megnevezéac ' ' ' ; ' * * Nolggiágknr bamelaitezetg hv %%

* , §

kezdő éve,;

_ cum

mi

.? 'v _

. gmááigfg

' _ _a .

%%

4 '

,

Talabor

' § . ; 1

magas ... s ' 6 n § 13,6 í m;;

Miami; ... 11 * 5 13 § M$ m,;

; 1

Arató—caéplő gép

%yMes ... 7 5 10 _! 163

!

§ gyi;

Vánhaus ... 9 5 1 1 § mi) § n,5

l !

Az 1965. évi tényleges traktor— és aratócséplőgép—állomány korösszxecérbaíe,

mum az elhasználódási folyamat minimális és várható szintje alapján ki—

;mámíwttuk az 1980—ig szülméges erőgépek számát

a) a jelenlegi (1965. évi) állománya imamrtása— esetén, b) az 1965. évi állomány bővítése esetén.

Az utóbbi esetben a tx'akmorállmnány HBO—ig 80 000 darabra való nöi-Ve-

kedéséft tételeztem fel. Ez az állomány nem a mezőgazdaság maximális tnak-wr—

szüwégle'te —-— ennek megállapítása Mos más irányú számítást is igényelne, - amely nem tárgya e tanulmánynak —-—, csupán az az állomány, amely meg—köze—

lit—őleg fedezi a jelenlegi trakwrállmnány és fogatok együttes kap;—witáaát. Ag

axatówéplő gépeknél viszont; azt tébelem fel, hogy számuk IMO—ig um darabra növekszik, ettől kezdve pedig azonm— sz'mtefn marad. A számítások ered- ményét a 13. tábla tartalmazza.

*a

_ A VONÓERÖ—ALLÖMANY PÓTLÁSA ; — 11237; *

13. táblai _ —-

Az 1980—ig üzembe helyezendő erőgépek száma gsak pótlás és bővítés esetén

Az üzembe helyezendő Az egy évre jutó beruházás gépek száma, az 5 év átlagában Megnevezés

a tényleges a várható a tényleges a várható elhasználódási szinten (dumb)

Traktor

Ténylegesen 1961 — 1965-ben ... 38 112 —- 7622 ——

"Csak pótlás esetén

1966 —— 1970-ben ... 23 507 11 689 4701 2338 1971 —- 1975-ben ... 33 150 27 260 6630 5452 1976 —- 1980.ban ... . . . 29 344 26 655 5869 5331 Bővítés es -tén

1966 — 1970-ben . : ... 30 394 18 465 6079 3693 1971 —— 1975-ben ... 39 470 32 508 7894 6502 1976- 1980-ban ... 39 287 , 34 515 7857 6903

Arató-cséplő gép

Ténylegesen 1961 —1965—ben ... 6 622 — 1324 —

'*Csak pótlás esetén

1966— 1970-ben ... 3 479 1 955 696 301

1971 — 1975-ben ... 5 431 4 833 1086 967

1976 -—1980-ban ... * 4 573 3 720 915 744

, Bővítés esetén *

1966—1970-ben ... 5 700 4 138 1140 828

1971—1975-ben ... 6 042 5 109 1208 1022

1976— 1980-ban ... 6 000 ' 4 953 1200 991

1

Az adatok alapján a következők állapíthatók meg.

a) Az 1961—1965—ös időszak erőgép-beruházását nemcsak a múlthoz stzo—

nyitva mondhatjuk kiugrónak, hanem a jövőt illetően is. Hasonló méretű be—

ruházással a következő évtizedben is csak akkor számolhatunk, ha az állomány

*vbővítésére a tényleges elhasználódási szint alapján kerül sor.

b) Az 1965. évi állomány korösszetételének aránytalansága miatt az állo—

mány fenntartásához szükséges erőgépek száma az ötéves időszakokban jelen—

tősen változik: legnagyobb a 1971—1975-ös időszakban lesz, majd a következő öt évben kismértékben csökken. Az állomány egyenletes bővítése esetén —— a Várható elhasználódási szinten -—-— ezek 'az aránytalanságok bizonyos fokig ki—

egyenlítődnek, ami egyben a használt gépek forgalmának növekedését fel- tételezi.

A fentiekben bemutatott pótlási $ bővítési folyamat eredményeként jelen- tősen megváltozik a traktor— és aratócséplőgép—állomány kor sze-rinti összetétele és átlagkora. A traktorállomány átlagkora '—-— csak pótlás esetén —— 5 év alatt 1,5 évet növekedne, ha az elhasználódás folyamata nem változna. A használati

idő várható növekedme esetén a változatlan állomány átlagkora meghalad—'

hatja a 7 5 évet. A traktorállomány egyenletes növelése mellett az átlagkor tem mészetesen csökken, de még ekkor is 6—7, 5 év között fog mozogm. Az arató-r ! - :

41 Statisztikai Szemle

Cséplő gépek átlagkorá változatlan állomány és változatlan elhasználód mellett öt év alatt közel két évvel nőne, majd ezt követően ismét m

Amennyiben a használati idő növekedni fog, az 1970. évi állomány átlagka,

elérheti a 7 évet is. Ha az aratócséplőgép—állományt 1970—ig 11 OOO—re növel—, jük, a megnövelt állomány átlagkorá 5 5—6, 5 év között fog mgádozni az

a 1970—1980 években , '

A traktorok és az arató-cséplő gépek állományánakkorösszetételét ég át—j

Lang—korát 1965— 1970— 1975- és 198043 vonatkozóan a 14. tábla szemlélteti.?

Csak pótlás esetén minden év állománya egyenlő az 1965. év végi állománnyal A bővítés során pedig 1970—re 70000 traktorral és 11 000 arató—cseplő géppél;

számoltam. A további években az arató—cséplő gépek állománya váltszatían, ,

míg a traktoroké 1975 végén 75 000,1980 végén 80 000 darab ;

14 tábla;

A traktor— és aratócséplőgép-állomány korösszetételének és átlagkórának _ alakulása az év végén

1—5 I 6—10 ! 11—15; 15— A—ZvéV

* §?

Megnevezés Év éve? 0553? mány

% —— átlag—

erőgépek aránya (százalék) , __ _ _ $$$?

Traktor

Tényleges állomány ... 1965 59,4 31,6 8,7 093 100,0 54) Csak pótlás esetén

tényleges elhasználódási szinten ... 1 970 36,7 49,6 134) 097 1003 3.5

, 1975 51,6 30,6 16,5 l,3 100,0 6.1

1980 45,6 42,3 10,6 1,5 100,0 6,2 várható elhasználódási szinten ... 1970 18,6 57,5 2 2,4. 1,5 100,0 7,8

1975 432 18,0 35,0 3,8 ]00,0 7,6

1980 42,2 41,9 UA 4,5 100,0 6,8

Bővítés esetén

tényleges elhasználódási szinten ... 1970 423 445 11,7 (LS 100,0 GJ

' 1975 51,8 33,1 14,1 1,0 100,0 ő,!)

— 1980 48,4 39,8 10,7 l,! 100,0 6,0

várható elhasználódási szinten ... 1970 26,3 52,2 20,2 1 ,3 100,0 7 ,4 1975 43,3 23,8 29,5 3,4 100,0 * —7,'3 1980 43,1 39,4 14,0 3,5 100,0 637

Arató—cséplő gép

i,?- —— Tényleges állomány ... 1965 73,5 22,7 3,8 —— 100,0 Löw

Csak pótlás esetén ' _

tényleges elhasználódási szinben ... 1970 38,8 5413 5,4 -— 10090 53

1975 60,3 29,8 9,9 — 100,0 5,2 .,198'0 50,7 43,2 ő,] ——- 100,§0 5,6 várható elhasználódási szinten ... 1970 22,0 - 65,7 12,0 0,3 ]00,0 _ _7_,0 1975 54,6 20,1 243 1,0 100,0 6,2

1980 42,0 48,2 8,4 1,4 100,0 6,3

Bővítés esetén

tényleges elhasználódási szinten ... 1970 50,9 44,1 5,0 _, 100,0 5,3

1975 _53,8 38,2 8,0 —— 100,0 5,4

, _ ' , 1980 53,4 39,0 7,6 —— 100,0 _5,5

Várható elhasználódási szinten ... 1970 37,6 _ 52,6 , 9,7 (),l _ 100;Ö 652"

1975 46,4 335 193 (),7 100,0 GA

1980 44.53 ! 41J _ VL] 1.0 7004? 63

, ,

A VONÓERÖ—ÁLLOMÁNY PÓTLÁSA 1239

A traktorok, és az aratxó-cs'é'plő gépek elhasználódásí folyamatát és e folya—

mat hatásait a pótlásra és bővítésre elsődlegesen "az egész állomány mozgá—

sának és változásának szempontjából vizsgáltam. Az elhasználódás folyamat jellemzését—e alkalmazott mutatószámok mindenekelőtt országos átlagokat és arányokat tükröznek. Ebből következően nem adhatnak képet egy—egy gazdaság helyzetére vonatkozóan, ahol a különböző korú és típusú traktorok és az eltérő színvonalú műszaki ellátás speciális problémákat hozhatnak létre. Mégis úgy vélem, hogy az egész mezőgazdaságban érvényesülő tényezők meghatározásával megállapíthatók azok a keretek is, melyek között egy—egy gazdaságnak meg kell oldania saját speciális helyzetéből következő pótlási és bővítési problé—

máit. E keretek között a gazdaságoknak az elhasználódással és pótlással kapcso—

latos számos egyéb tényezőt kell még figyelembe venniök, amelyek egy-egy konkrét esetre határozzák meg tennivalójukat._ E tényezők meghatározása és az elhasználódtásí folyamat üzemi elemzése e téma keretén belül még a jövő

feladata.

PEBEOME

Bo Bacnnoü uacm ceccm ckchxa aBTcp anannempye'r nameneumx, npcucmemxme B CTpVK- Type mmncü cmm B cenbcxcm xcsaücree. B xcue a'rcm cn paccmanMBaeT Te axcucmmecxcme M npcuaecncreeunme nepemcnm, Kcmpble BOSHMKIIM B peayanaTe ccxpamem/m mnecmcü mmscü emu n pacnpOCTpaHem/m mammmcü mm. Amcp VCTaHaBJH/IBaeT, arc B nacmmuee epen/m ccnepwaane, cöncenenne " pacmupenne napxa mmecü cum ne FIBIWHOTCH öcnee cneumpmecxcü npcőnemcü cenbcxom xcanücma, a npenpammrmb B mpaanc öcnee

xuupcxwo sanaw, cxsammrcumc pfm chacneü Hapczmcm xcezücm'na.

B nanbneümem aB'mp, Upl/lHl/IME'xSl BO BHHMaHl/Ie HSMGHHBlUl/ICCH YCJIOBHH, C'l'DEMI/ITCH KHT!) OTBeTbl Ha CJlellYlOllU/le BOIlpOClJlI

öwm nu Ha npommeuua "mercumx nnmanuam ne—r cöecnetzeuo pervnnpuce oönoeneune mroecü CHJlbl;

KaKOBHM ÖbUI npouecc uancca CHHDbIX Mamuu;

Ha Kaxyro Bepomuccn Bblxcna 143 c-rpcn momec paccum'meaTb B Gyuymem;

l'lpH nomcum Kaxom oöeema Kanmanoenomex—mü mcmuo COXpaHHTb Ha Hacrcxuxem ypOBHe, mm, ooo-mer—

cmenno, pacmnpmb napx mmeux mamuu.

ABTOp yc-raHaBnuBaeT, lrrc B OTllCJIbeIe mim MCTeKmem HHTHallllaTI/UIÉTHH He npcusecnn—

noe!) OÖHOBHBHHe napka mchü cum, B peeynma're nem B 1955—1960 mum npouscumc BpemeHHoe ccmpamerme mmcoü mcumccm cenbcxcrc xcazücma. B 1961 —1965 mm,: "men Necrc snaumenbuuü pccr napxa mmecü CHJIbl, napannenbeo c KOTOprM npomscumc Taxme "

cepbesnoe uamenenue B erc e'rpyxwpe: Tax npcnaomnc coxpameuue uucneunccm " nom mmecm cxom M Bcspccnc anauem/Ie mamunncü mm. B paMKax aTom Benrepcxce CCJIBCKOB xoanücmc ncnwvmc He TOJIbKO prane KOJ'H/IlleCTBO TpaKTOpOB, no Taxme " FpVSOBble aBTOMO—

ömm " Komaüuöm. Hpn "swear/m npcuecca Haucca cuncnblx mama,—Buenax npuönumemm mucscü HMHaMMKl/I npcuecca nauoca, —aBTOp npnmeHneT ncmcmuecxyrc Kpl/IBVIO TpeHua, npn ncmcnm [(c'ropcü OH cnpenenser TpCHIIOBVIO Benmnuy ncnn amop'meaum/l Tparc'rcpce 14 KOM- öaüuce. Ha OCHOBaHHI/I !mcna BBOIIMMHX B axcnnyamumc B Teuenue maa mamam, a Tamke TpeanBcü Benwxmm VIIeJleOFO Beca amcpmaaunn — npu ncmcum ucnonbsyemcm B nemcrpa- (ppm mem/ma ucuncnenun Bepcmaocm CMepTM, —— aBTcp noxasueaeT annammcy Bepcm- Hccm BleOlla 143 chcH TpaKTOpOB H ucMcaHHcB B censu c ncBbxmeHneM Bpemeun amennyara- uym M, aa'rem, Ha ccuceannu macsom pacnpenenenm Hcpmanbncm BOSpaCTa n macsom em- Benemm 143 CTpOH cmxcsux maman cpammeaer (bammecch v! Bmexaxomyxo 143 npouecca uaecca cnmmanbuwc CprKTypa COCTaBa cnncBmx maman.

B saxmoueane aBTOp cnpeuenneu' cpcK ucnonbscsauun Tpax'rcpon u Kcmőaünon. ?chan ua ananusa npcuecca nsncca aBTOp, — Ha ccuceauun XOSHf/lCTBeHHOFO " npOMSBOlICTBel-IHOFO ncncmem/IH BeHrepCKcm cenbcxcm xosnüc'rsa' — nenaeT 35130an cmccmenbnc cmunaemmx excucmmecxnx npeanccmncx cőuoenenug 14 pacumpeuusx napxca mmecü cimu. B Kauecme mcra OH npuBonm Bapuambl KacaTeanc nepnona OT 1965 110 1980 maa B cmomenuu Bamm—

Mcm B sxcnnyamumc tmcna TpaKTOpOB H xcMöaüHcB " mcnepnnaauuu THI'OBOFO HapKa, — (:

ancü CTOpOHbI, Ha ccncsamm (paxmuecxcm PI, c npyrcü CTOpOHbI, Ha ccuceanun omunaeMcrc npcuecca mancsa, — B cnwae cöucenerma n, COOTBeTCTBeHHO, pacumpenml napxa mmscü cnnu.

446

,1 240 ' nemm: A LVONOERO—ÁLDOMÁNY sem

SUMABY

In _the introductory part of this paper the author analyses the changes inffthe wcomposition of the stock of hauling power in agriculture. In this connection he , i.studies the economic and business management changes brought about by the def '

crease of the draught animals' power and by the spread of mechanical han—line power. After all he concludes that today the maintenance, replacement and exten—

sion of the hauling power stock of agricult—ure does not manifest itself as a problem

peculiar to agriculture but has become a much wider task, covering numerous

lbranches of the national economy. , ,

Taking into consideration the circumstances changed, the author analyses

it the continuous replacement of the hauling power Stock has been realized in the last 15 years, What the process of wearing out of the prime movers has been like,

what probabilities of sorting out have to be reckoned with in the future, and, tinallyp- how large investments are needed to maintain and to extend resp, the Stock of mechanioei

ihauling power. ;

The author states that in some of the last 15 years the replacement of the.

íhauling power stock was not realized and as a result the hauling power capacityof :agriculture decreased temporarily between 1955 and 1960. In the years between

*1961—1965 the hauling power stock increased considerably and a significant change took place in its composition as well: the number and proportion of the drau—ght animals declined, while the mechanic hauling power increased in importance iconsiderably. Mechanical hauling power consisbed no longer of tractors alone but Hungarian agriculture received also a great number of lorries and harvester—thresh—

lets. When studying the process of wearing out of the prime moxiers the author applies, in order to approximate the annual development of the process of wearing, out, the logistical trend curve, with the aid of which he calculates the trend values

of the rate of sorting out of tractors andxharwester—threshers of different age. On basis of the number of machines put into operation annually, and, on basis of the trend values of the rates of sorting out as well as by means of the method of: the mortaliiy probability calculation applied in demography, the author presents the changes in the probabilities of sorting out har-vester-threshers with the increasing

time of their use as Well as the normal age of the prime movers on basis of the annual distribution of sorting out and compares the actual and optimum composi- tion —— resulting from the process of wearing out — of the stock of prime movers.

Finally, he determines the time of use of the tractors and harvester—threshers;

Starting from an analysis of the process of wearing out, the author draws conclu—

"sions -—- on basis of the economic and business management conditions of Hungarian agriculture -—- to the future economic conditions of the replacement and extension of the stock of hauling power. To conclude, he presente different variants for the period 1965—1980 on the number of tractors and harvester-threshers to be put into operation as well as on the age—composition of the stock —— on basis of the actual and expected wearing out —-- in case the stock is replaced and extended resp.