T A R T A L O M
Ol dal A Ba la to ni tu risz ti kai ré gi ó ban ani má to rok fog lal koz ta tá sá nak tá mo ga tá sa (Pá lyá zat kód szá ma: 2007 – TU – BALATON – 1) . . . . 130 A Ba la to ni tu risz ti kai ré gi ó ban 2007-ben meg va ló su ló tu risz ti kai vonz erõ vel bí ró re gi o ná lis ren dez vé nyek tá mo ga tá sa (Pá lyá zat kód -
száma: 2007 – TU – BALATON – 2) . . . . 134 A Ba la to ni tu risz ti kai ré gió is mert sé gét nö ve lõ tu risz ti kai mar ke ting esz kö zök és te le pü lés kö ze li tu ris ta utak fel újí tá sá nak tá mo ga tá sa (Pá -
lyá zat kód szá ma: 2007 – TU – BALATON – 3) . . . . 139 A Bu da pest-Kö zép-du na vi dé ki tu risz ti kai ré gi ó ban 2007-ben meg va ló su ló tu risz ti kai vonz erõ vel bí ró re gi o ná lis ren dez vé nyek, il let ve a
2008-ban vagy 2009-ben meg ren de zés re ke rü lõ kon fe ren ci ák, kong resszu sok ren de zé si jo ga el nye ré sé nek tá mo ga tá sa (Pá lyá zat kód -
szá ma: 2007 – TU – BPK – 2) . . . . 144 A Bu da pest-Kö zép-du na vi dé ki tu risz ti kai ré gió is mert sé gét nö ve lõ tu risz ti kai ki ad vá nyok és hon la pok tá mo ga tá sa (Pá lyá zat kód szá ma:
2007 – TU – BPK – 3) . . . . 150 A Bu da pest-Kö zép-du na vi dé ki tu risz ti kai ré gi ó ban mû kö dõ To u rin form-iro dák tech ni kai fej lesz té sé nek tá mo ga tá sa (Pá lyá zat kód szá ma:
2007 – TU – BPK – 4) . . . . 156 A Dél-al föl di tu risz ti kai ré gi ó ban 2007-ben meg va ló su ló tu risz ti kai vonz erõ vel bí ró re gi o ná lis ren dez vé nyek tá mo ga tá sa (Pá lyá zat kód -
száma: 2007 – TU – DAL – 2). . . . 160 A Dél-al föl di tu risz ti kai ré gió is mert sé gét nö ve lõ tu risz ti kai mar ke ting esz kö zök tá mo ga tá sa (Pá lyá zat kód szá ma: 2007 – TU – DAL – 3) 164 Há ló zat épí tés, irá nyí tás, igaz ga tás a Dél-al föl di tu risz ti kai ré gi ó ban (Pá lyá zat kód szá ma: 2007 – TU – DAL – 4) . . . . 169 A Dél-du nán tú li tu risz ti kai ré gi ó ban 2007-ben meg va ló su ló re gi o ná lis je len tõ sé gû tu risz ti kai ha tás sal ren del ke zõ kul tu rá lis, gaszt ro nó mi ai
és sport ren dez vé nyek, ren dez vény so ro za tok meg va ló sí tá sa (Pá lyá zat kód szá ma: 2007 – TU – DDT – 2) . . . . 174 A Dél-du nán tú li ré gió tu risz ti kai kí ná la tá nak pi ac ra ju tá sát elõ se gí tõ kam pá nyok meg szer ve zé se és mar ke ting esz kö ze i nek tá mo ga tá sa (Pá -
lyá zat kód szá ma: 2007 – TU – DDT – 3). . . . 178 Az Észak-al föl di tu risz ti kai ré gi ó ban 2007-ben meg va ló su ló tu risz ti kai vonz erõ vel bí ró re gi o ná lis ren dez vé nyek tá mo ga tá sa (Pá lyá zat kód -
szá ma: 2007 – TU – ÉAL – 2) . . . . 183 Az Észak-al föl di tu risz ti kai ré gió is mert sé gét nö ve lõ tu risz ti kai mar ke ting esz kö zök tá mo ga tá sa (Pá lyá zat kód szá ma: 2007 – TU – ÉAL – 3) 188 Az Észak-ma gyar or szá gi tu risz ti kai ré gi ó ban 2007-ben meg va ló su ló tu risz ti kai vonz erõ vel bí ró ren dez vé nyek tá mo ga tá sa (Pá lyá zat kód -
szá ma: 2007 – TU – ÉMA – 2) . . . . 193 Az Észak-ma gyar or szá gi tu risz ti kai ré gió is mert sé gét nö ve lõ tu risz ti kai mar ke ting esz kö zök tá mo ga tá sa (Pá lyá zat kód szá ma: 2007 – TU –
ÉMA – 3) . . . . 197 A Kö zép-du nán tú li tu risz ti kai ré gi ó ban meg va ló su ló tu risz ti kai be ru há zá sok tá mo ga tá sa (Pá lyá zat kód szá ma: 2007 – TU – KDU – 1) . . 202 A Kö zép-du nán tú li tu risz ti kai ré gi ó ban 2007-ben meg va ló su ló tu risz ti kai vonz erõ vel bí ró re gi o ná lis ren dez vé nyek tá mo ga tá sa (Pá lyá zat
kód szá ma: 2007 – TU – KDU – 2) . . . . 208 A Kö zép-du nán tú li tu risz ti kai ré gió tu risz ti kai táb la rend sze ré nek tá mo ga tá sa (Pá lyá zat kód szá ma: 2007 – TU – KDU – 3) . . . . 213 A Nyu gat-du nán tú li tu risz ti kai ré gi ó ban meg va ló su ló tu risz ti kai ter mék fej lesz tés tá mo ga tá sa (Pá lyá zat kód szá ma: 2007 – TU – NYD – 1) . 217 A Nyu gat-du nán tú li tu risz ti kai ré gi ó ban 2007-ben meg va ló su ló tu risz ti kai vonz erõ vel bí ró re gi o ná lis ren dez vé nyek tá mo ga tá sa (Pá lyá zat
kód szá ma: 2007 – TU – NYD – 2) . . . . 222 A Nyu gat-du nán tú li tu risz ti kai ré gió is mert sé gét nö ve lõ tu risz ti kai mar ke ting esz kö zök tá mo ga tá sa (Pá lyá zat kód szá ma: 2007 – TU –
NYD – 3) . . . . 226 A Ti sza-ta vi tu risz ti kai ré gi ó ban meg va ló su ló tu risz ti kai ter mék fej lesz tés tá mo ga tá sa (Pá lyá zat kód szá ma: 2007 – TU – TTO – 1) . . . . . 231 A Ti sza-ta vi tu risz ti kai ré gi ó ban 2007-ben meg va ló su ló tu risz ti kai vonz erõ vel bí ró re gi o ná lis ren dez vé nyek tá mo ga tá sa (Pá lyá zat kód szá -
ma: 2007 – TU – TTO – 2) . . . . 236 A Ti sza-ta vi tu risz ti kai ré gió is mert sé gét nö ve lõ, il let ve a tu risz ti kai ter mé kek és szol gál ta tá sok egye di, spe ci á lis kí ná la tát nép sze rû sí tõ
mar ke ting cé lok tá mo ga tá sa (Pá lyá zat kód szá ma: 2007 – TU – TTO – 3). . . . 241
2006/2. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 25
AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE
A Turisz ti kai Ér te sí tõ Szer kesz tõ sé ge 1054 Bu da pest, Hold u. 1.
Tel.: 225-6506 Meg je le nik havonta
Elõ fi ze té si díj 2007. év re: 11 844 Ft Egy pél dány ára: 987 Ft
Ki ad ja:
Ma gyar Hi va ta los Köz löny ki adó 1085 Bu da pest, So mo gyi B. u. 6.
Tel.: 318-6140 Fax: 266-5099
A Ba la to ni tu risz ti kai ré gi ó ban ani má to rok fog lal koz ta tá sá nak tá mo ga tá sa
(Pá lyá zat kód szá ma: 2007 – TU – BA LA TON – 1) Az Ön kor mány za ti és Te rü let fej lesz té si Mi nisz té ri um (a to váb bi ak ban: ÖTM) a Tu risz ti kai cél elõ irány zat for rá - sa i nak ter hé re a Tu risz ti kai cél elõ irány zat fel hasz ná lá sá - nak és ke ze lé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 14/2002.
(XI. 16.) MeHVM ren de let 3. §-ának c) pont já ban fog lalt cse kély össze gû (de mi ni mis) tu risz ti kai tá mo ga tá si jog - cím alap ján pá lyá za tot hir det a Ba la to ni tu risz ti kai ré gi ó - ban ani má to rok fog lal koz ta tá sá nak tá mo ga tá sá ra.
I. A tá mo ga tás hát te re, cél ja
A 2005-ben el ké szült Nem ze ti Tu riz mus fej lesz té si Stra té gia In téz ke dé si Ter vét 2006. ja nu ár 11-én fo gad ta el a kor mány. Az ab ban fog lal tak nak meg fe le lõ en ké szült el a Ba la to ni Re gi o ná lis Tu riz mus fej lesz té si Stra té gia, amely a ré gió tu riz mus fej lesz té sé nek egyik leg fon to sabb cél ki tû - zé sé nek a tu riz mus sze zo ná lis in ga do zá sá nak csök ken té - sét, az egy tu ris tá ra jutó be vé tel, va la mint a tu riz mus ból szár ma zó ha zai be vé te lek nö ve lé sét jelölte meg.
A tá mo ga tás cél ja a Ba la to ni tu risz ti kai ré gi ó ban mû kö - dõ stran do kon és ke res ke del mi szál lás he lye ken ani má to - rok fog lal koz ta tá sá nak se gí té se.
II. A tá mo ga tás ra ren del ke zés re álló for rás mér té ke A pá lyá zat meg hir de té se kor a tá mo ga tás ra rendelke - zésre álló ke ret összeg 10 mil lió fo rint.
III. A tá mo ga tott pá lyá za tok vár ha tó szá ma A tá mo ga tott pá lyá za tok vár ha tó szá ma: 10-13 db IV. A pá lyá zók köre
1. Tá mo ga tá sért pá lyá za tot nyújt hat nak be a Ba la to ni tu risz ti kai ré gi ó ban szék hellyel, vagy az Eu ró pai Gaz da - sá gi Tér ség te rü le tén szék hellyel és a Ba la to ni tu risz ti kai ré gi ó ban te lep hellyel ren del ke zõ:
a) jogi sze mé lyek,
b) jogi sze mé lyi ség nél kü li gaz da sá gi tár sa sá gok, c) egyé ni vál lal ko zók.
2. Nem nyújt ha tó tá mo ga tás:
a) csõd el já rás, fel szá mo lá si, adós ság ren de zé si, vég el - szá mo lá si és tör lé si (meg szün te té si) el já rás alatt álló szer - ve zet nek;
b) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely a tá mo ga tás irán ti pá lyá zat be nyúj tá sát meg elõ zõ há rom nap tá ri éven be lül az ál lam ház tar tás al rend sze re i bõl vagy az Eu ró pai Unió for rá sa i ból jut ta tott va la mely tá mo ga tás - sal össze füg gés ben a tá mo ga tá si szer zõ dés ben vál lalt kö - te le zett sé gét nem, vagy csak rész ben tel je sí tet te, ki vé ve a vis ma i or esetét;
c) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, amely nek a szék hely sze rin ti il le té kes ál la mi-, il let ve ön kor mány za ti
adó ha tó ság ha tás kö ré be tar to zó, le járt köz tar to zá sa, il let ve az Eu ró pai Unió tra di ci o ná lis sa ját for rá sai cí men tar to zá - sa van, ki vé ve, ha arra az il le té kes adó ha tó ság fi ze té si könnyí tést (rész let fi ze tés, fi ze té si ha lasz tás) en ge dé lye - zett;
d) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem fe lel meg az ál lam ház tar tás ról szó ló 1992. évi XXXVI II. tör vény 15. §-ában elõ írt, ren de zett mun ka ügyi kap cso la tok tör vény ben meg ha tá ro zott kö ve tel mé nye i - nek;
e) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely a te vé keny ség foly ta tá sá hoz szük sé ges ha tó sá gi en ge dé - lyek kel nem ren del ke zik;
f) azon gaz dál ko dó szer ve zet ré szé re, amely nek a sa ját tõ ké je, a törzs tõ ke (alap tõ ke) a jog sza bály ban elõ írt leg ki - sebb mér té ke alá csök kent;
g) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem já rul hoz zá ah hoz, hogy a ne vét, a tá mo ga tás tár gyát, a tá mo ga tás össze gét, a tá mo ga tá si prog ram meg va ló sí tá si he lyét nyil vá nos ság ra hoz zák;
h) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem gon dos ko dott az azon na li be sze dé si meg bí zás meg - adá sá ról;
i) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem nyi lat ko zott ar ról, hogy az ál lam ház tar tás alrend - szereibõl fo lyó sí tott tá mo ga tás ból ere dõ le járt és ki nem egyen lí tett tar to zá sa nincs;
j) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem nyi lat ko zik ar ról, hogy a pá lyá zat sza bály sze rû sé gé - nek és a tá mo ga tás ren del te té sû fel hasz ná lá sá nak jog sza - bály ban meg ha tá ro zott szer vek ál tal tör té nõ el len õr zé sé - hez hoz zá já rul;
k) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem já rul hoz zá, hogy a Kincs tár ke re té ben mû kö dõ, alap - ve tõ en pénz ügyi szem lé le tû meg fi gye lõ rend szer hez, az OTMR-hez a jog sza bály ban meg ha tá ro zott dön tés ho zók, elõ irány zat-ke ze lõk, Mo ni tor ing bi zott sá gok tag jai a tá - mo ga tás ban ré sze sü lõ ada ta i hoz hoz zá fér hes se nek;
l) ha lá sza ti és ak va kul tú ra ága zat ban te vé keny ke dõ sze - mély vagy szer ve zet ré szé re;
m) az Eu ró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ dés I. sz.
mel lék le té ben fel so rolt me zõ gaz da sá gi ter mé kek elsõd - leges ter me lé sé vel fog lal ko zó sze mély vagy szer ve zet ré - szé re;
n) az m. pont ban meg je lölt ter mé kek fel dol go zá sá ban vagy for gal ma zá sá ban te vé keny ke dõ sze mély vagy szer - ve zet ré szé re, amennyi ben a tá mo ga tás össze ge az el sõd le - ges ter me lõk tõl be szer zett vagy az érin tett vál lal ko zá sok ál tal for gal ma zott ilyen ter mé kek ára vagy mennyi sé ge alap ján ke rül rög zí tés re, il let ve a tá mo ga tás az el sõd le ges ter me lõk nek tör té nõ tel jes vagy rész le ges to váb bí tás tól függ;
o) a szén ága zat ban te vé keny ke dõ sze mély vagy szer ve - zet ré szé re;
p) az ex port hoz köz vet le nül kap cso ló dó te vé keny sé - gek hez;
q) az im port áruk he lyett ha zai áru hasz ná la tá tól füg gõ tá mo ga tá sok ese té ben;
r) a ke res ke del mi fu va ro zás te rén mû kö dõ sze mély, szer ve zet ré szé re te her szál lí tó jár mû vek meg vá sár lá sá ra;
s) ne héz hely zet ben lévõ vál lal ko zá sok meg men té sé re;
t) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki nek vagy amely nek te vé keny sé ge a ha tá lyos kör nye zet vé del mi elõ - írá sok nak nem fe lel meg;
u) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki rõl vagy amely rõl hi telt ér dem lõ en be bi zo nyo so dik, hogy a pá lyá - zat szak mai, pénz ügyi tar tal mát ér dem ben be fo lyá so ló va - lót lan, ha mis ada tot szol gál ta tott a pá lyá zat be nyúj tá sa kor;
v) azon sze mély, vagy szer ve zet ré szé re, aki nek vagy amely nek a pá lyá zat ban sze rep lõ pro jekt je rész vény- és/vagy üz let rész vá sár lást tar tal maz;
w) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely meg kí sér li a bi zal mas in for má ci ó hoz ju tást vagy az ér té ke - lé si fo lya mat be fo lyá so lá sát;
x) egyéb, a Tu risz ti kai cél elõ irány zat fel hasz ná lá sá nak és ke ze lé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 14/2002. (XI.
16.) MeHVM ren de let 4. §-ának (2) be kez dé sé ben meg je - lölt és a fen ti ek ben fel nem so rolt ki zá rá si ok ese tén.
V. A pá lyá za ti fel té te lek
1. A pá lyá zat ke re té ben az aláb bi te vé keny sé gek tá mo - gat ha tók:
1.1. stran do kon,
1.2. ke res ke del mi szál lás he lye ken
ani má to rok fog lal koz ta tá sá nak elõ se gí té se ér de ké ben tá mo gat ha tó ani má ci ós te vé keny sé gek:
a) sport fog lal ko zá sok, vízi/strand já té kok;
b) kul tu rá lis (iro da lom, zene, tánc) fog lal ko zá sok;
c) hob by- és kéz mû ves fog lal ko zá sok;
d) esti ani má ció;
e) „együtt a csa lád” fog lal ko zá sok.
2. A tá mo ga tás oda íté lé sé nek elõ fel té te le:
a) a fej lesz tés költ ség ve té sé nek össze ge leg alább 500 ezer fo rint;
b) V.1.1. pá lyá za ti cél ese té ben (stran dok):
– a szol gál ta tás a Ba la to ni tu risz ti kai ré gi ó ban va ló sul meg;
– az ani má tor(ok) leg alább 2,5 hó na pon ke resz tü li fog - lal koz ta tá sa, min. heti 5 al ka lom mal;
c) V.1.2. pá lyá za ti cél ese té ben (ke res ke del mi szál lás - he lyek):
– a ke res ke del mi szál lás hely a Ba la to ni tu risz ti kai ré gi - ó ban ta lál ha tó;
– ki zá ró lag azon szál lás he lyek igé nyel he tik a tá mo ga - tást, ahol je len leg nem fog lal koz tat nak szak kép zett ani má - tort;
– az ani má tor(ok) leg alább 3 hó na pon ke resz tü li fog lal - koz ta tá sa, min. heti 5 al ka lom mal;
d) az ani má ci ós szol gál ta tást díj men te sen kell a ven dé - gek nek nyúj ta ni;
e) meg fe le lõ hely szín és esz kö zök biz to sí tá sa szük - séges;
f) az ani má ci ós szol gál ta tást jól lát ha tó an fel kell tün - tetni;
g) a mar ke ting esz kö zök költ sé ge nem ha lad hat ja meg a tel jes költ ség ve tés 5%-át.
h) A pá lyá zó vál lal ja a pro jekt meg va ló sí tá sát olyan ha - tár idõ vel, hogy az azt kö ve tõ pénz ügyi tel je sí tés – azaz a pá lyá zó ál tal be nyúj tott el szá mo lás el fo ga dá sa és az az - utáni tá mo ga tás-fo lyó sí tás – leg ké sõbb 2008. jú ni us 30-ig meg tör tén jen, en nek meg fe le lõ en a hi ány ta la nul be nyúj - tott el szá mo lás vég sõ ha tár ide je: 2008. áp ri lis 30.
i) Tá mo ga tást a pá lyá zat be nyúj tá sát meg elõ zõ en meg - kez dett pro jekt re nem le het igé nyel ni. A pro jekt meg kez - dé sé nek kri té ri u ma it a pá lyá za ti út mu ta tó tar tal maz za.
A pá lyá zat be nyúj tá sá nak a pá lyá zat – a pá lyá zó ál tal iga - zolt – pos tai fel adá sá nak dá tu ma szá mít.
3. A tá mo ga tás oda íté lé sé nél elõnyt él vez nek:
V.1.1. pá lyá za ti cél ese té ben (stran dok) azok a pá lyá - zók, akik szak kép zett ani má to ro kat fog lal koz tat nak.
4. Egyéb, a tá mo gat ha tó ság hoz kap cso ló dó fel té te lek:
a) Egy cél tá mo ga tá sá ért a Tu risz ti kai cél elõ irány zat ke - re té bõl meg hir de tett kü lön bö zõ pá lyá za tok kö zül csak egy re le het pá lyáz ni.
VI. A pá lyá zat tal igé nyel he tõ tá mo ga tás 1. A tá mo ga tás for má ja:
a pá lyá zó mû kö dé si tá mo ga tá sá nak nem mi nõ sü lõ vissza fi ze té si kö te le zett ség nél kü li vég le ges jut ta tás (visz - sza nem té rí ten dõ tá mo ga tás).
2. A tá mo ga tás mér té ke és in ten zi tá sa:
b) tá mo ga tás mér té ke: ma xi mum 1 mil lió fo rint;
c) tá mo ga tás in ten zi tá sa:
– V.1.1. pá lyá za ti cél ese té ben (stran dok):
= ön kor mány za tok és tár su lá sa ik, il let ve non pro fit szer ve ze tek ese té ben: a pro jekt össz költ sé gé nek leg fel jebb 65%-a;
= egyéb eset ben: a pro jekt össz költ sé gé nek leg fel - jebb 50%-a.
– V.1.2. pá lyá za ti cél ese té ben (ke res ke del mi szál lás - he lyek): a pro jekt össz költ sé gé nek leg fel jebb 50%-a.
Fel hív juk a fi gyel met arra, hogy a költ ség ve té si for rás ra való te kin tet tel az el nyert tá mo ga tás fel hasz ná lá sa kor a köz be szer zé sek rõl szó ló 2003. évi CXXIX. tör vény ren - del ke zé se it fi gye lem be véve kell el jár ni.
3. A cse kély össze gû (de mi ni mis) tá mo ga tás ra vonat - kozó fõbb ren del ke zé sek:
Cse kély össze gû tá mo ga tást ki zá ró lag az Eu ró pai Kö - zös ség Hi va ta los Lap já ban köz zé tett, az EK Szer zõ dés 87.
és 88. cik ké nek a cse kély össze gû tá mo ga tá sok ra való al - kal ma zá sá ról szó ló 2006. de cem ber 15-i 1998/2006/EK bi zott sá gi ren de let – HL L so ro zat 379/5, 2006. 12. 28. – elõ írá sa i val össz hang ban le het nyúj ta ni.
Cse kély össze gû tá mo ga tá sok ese té ben egy vál lal ko zás - nak bár mi lyen for rás ból, cse kély össze gû tá mo ga tá si jog - cí men oda ítélt tá mo ga tás tá mo ga tás tar tal ma – há rom pénz ügyi év vo nat ko zá sá ban – nem ha lad ja meg a 200 000 eu ró nak, köz úti szál lí tá si ága zat ban a 100 000 eu ró nak meg fe le lõ fo rint össze get.
A cse kély össze gû tá mo ga tás oda íté lé sé nek fel té te le, hogy a ked vez mé nye zett nyi lat ko zik az elõ zõ há rom pénz - ügyi év ben ál ta la igény be vett cse kély össze gû tá mo ga tá - sok tá mo ga tás tar tal má ról.
A több rész let ben fi ze ten dõ tá mo ga tást az oda íté lé se idõ pont já ban ér vé nyes ér ték re kell disz kon tál ni.
Min den egyes új cse kély össze gû (de mi ni mis) tá mo ga - tás oda íté lé se kor az adott pénz ügyi év ben, va la mint az elõ - zõ két pénz ügyi év alatt oda ítélt de mi ni mis tá mo ga tás tel - jes össze gét kell fi gye lem be ven ni.
A cse kély össze gû (de mi ni mis) tá mo ga tás ugyan azon el szá mol ha tó költ sé gek vo nat ko zá sá ban nem hal moz ha tó ál la mi tá mo ga tás sal, amennyi ben az így hal mo zott összeg meg ha lad ná a tá mo ga tá si in ten zi tás cso port men tes sé gi ren de le tek ben vagy az Eu ró pai Bi zott ság jó vá ha gyó ha tá - ro za tá ban meg ha tá ro zott mér té két.
4. A tá mo ga tás szá mí tá sá nak mód ja:
A tá mo ga tás szá mí tá sá nak alap ja a pro jekt ÁFA nél kü li költ sé ge, ha azon ban a pá lyá zó nak jog sza bály alap ján a tá - mo ga tás ból fi nan szí ro zott pro jekt tel kap cso lat ban nincs ÁFA le vo ná si jo go sult sá ga, ak kor a tá mo ga tás szá mí tá sá - nak alap ja a pro jekt ÁFA-val nö velt, brut tó össz költ sé ge.
5. El szá mol ha tó és el nem szá mol ha tó költ sé gek:
Az el szá mol ha tó és az el nem szá mol ha tó költ sé gek te - kin te té ben a szám vi tel rõl szó ló 2000. évi C. tör vény elõ - írá sai az irány adó ak.
5.1. El szá mol ha tó költ sé gek:
A pro jekt össz költ sé gé ben csak olyan költ sé gek szá - mol ha tók el, ame lyek az V.1. pont ban meg ha tá ro zott tá - mo gat ha tó te vé keny sé gek hez kap cso lód nak, el en ged he - tet le nül szük sé ge sek a pro jekt meg va ló sí tá sá hoz, meg fe - lel nek a költ ség ha té kony ság el vé nek, nem ha lad ják meg az adott pi a con ál ta lá no san el fo ga dott mér té ket. A költ sé - ge ket szám lák kal kell azo no sí ta ni és iga zol ni – a pénz ügyi ki fi ze tés, va la mint a hoz zá tar to zó tel je sí tés iga zo lás sal együtt –, a tá mo ga tás el szá mo lá sá nak be nyúj tá sa kor.
A kö vet ke zõ, a fen ti fel té te lek nek meg fe le lõ költ sé gek szá mol ha tók el:
a) anyag jel le gû rá for dí tá sok a szám vi tel rõl szó ló 2000.
évi C. tör vény (a to váb bi ak ban: Sztv.) 78. §-a sze rint (pl.: a mar ke ting esz köz el ké szí té sé hez kap cso ló dó an igény be vett szol gál ta tá sok – for dí tás, lek to rá lás, nyom ta tás költ sé - gei stb.);
– a mar ke ting esz kö zök költ sé ge nem ha lad hat ja meg a tel jes költ ség ve tés 5%-át (lásd V.2. g) pont)
b) sze mé lyi jel le gû rá for dí tá sok a Sztv. 79. §-a sze rint (ani má to rok bér- és já ru lék költ sé ge – amennyi ben a Sztv.
sze rint nem anyag jel le gû nek kell el szá mol ni… stb.);
c) im ma te ri á lis ja vak a Sztv. 25. §-a sze rint (szel le mi ter mé kek);
d) tár gyi esz kö zök (a Sztv. 47–48. §-ai, 51. §-a sze rin ti be ke rü lé si ér té ke): pl. gé pek, be ren de zé sek, in gat lan épí - tés, -kor sze rû sí tés, inf ra struk tú ra-épí tés, -kor sze rû sí tés, ani má ci ós hely ség ki ala kí tá sa, kül sõ ját szó tér ki ala kí tá sa, fel újí tá sa, bel sõ ját szó szo ba ki ala kí tá sa stb.);
e) vissza nem igé nyel he tõ ÁFA.
5.2. El nem szá mol ha tó költ sé gek:
Az el nem szá mol ha tó költ sé gek olyan költ sé gek, ame - lyek fel me rül het nek a pro jekt meg va ló su lá sa so rán, de ezek re tá mo ga tás nem igé nyel he tõ, és nem fi zet he tõ ki.
Töb bek kö zött az aláb bi költ sé gek nem szá mol ha tók el:
a) fo gyasz tá si cik kek és kész le tek be szer zé se;
b) sa ját al kal ma zot tak bér- és já ru lék költ sé ge;
c) ál ta lá nos költ sé gek (re zsi);
d) mû kö dé si költ sé gek;
e) rep re zen tá ci ós költ sé gek;
f) in gat lan vá sár lás;
g) üz let rész- és rész vény vá sár lás;
h) elõ ké szí té si célú te vé keny sé gek költ sé gei (ter ve zés, pá lyá za ti díj, pá lyá zat ké szí tés díja, köz jegy zõi díj stb.);
i) vissza igé nyel he tõ ÁFA.
A költ sé gek nek meg fe le lõ en rész le te zett nek kell len ni ah hoz, hogy az el szá mol ha tó költ sé ge ket meg le hes sen kü - lön böz tet ni a nem el szá mol ha tó költ sé gek tõl. A pá lyá zó - nak a ter ve zé si és ki vi te le zé si költ sé ge ket kü lön kell fel - tün tet ni.
Amennyi ben az igé nyelt tá mo ga tás nem el szá mol ha tó költ ség ele me ket tar tal maz, a dön tés ho zó a tá mo ga tást a kért nél ala cso nyabb mér ték kel is meg ál la pít hat ja.
6. A meg va ló sí tás ha tár ide je:
A tá mo ga tott pro jekt nek olyan ha tár idõ vel kell meg va - ló sul nia, hogy az azt kö ve tõ pénz ügyi tel je sí tés – azaz a pá lyá zó ál tal be nyúj tott el szá mo lás el fo ga dá sa és az az utá - ni tá mo ga tás-fo lyó sí tás – leg ké sõbb 2008. jú ni us 30-ig meg tör tén jen, en nek meg fe le lõ en a hi ány ta la nul be nyúj - tott el szá mo lás vég sõ ha tár ide je: 2008. áp ri lis 30.
7. A szük sé ges sa ját for rás mér té ke:
A tel jes meg va ló sí tá si költ ség nek leg alább 25%-a, ami - be az ál lam ház tar tás al rend sze re i bõl ka pott tá mo ga tás nem szá mít ha tó be. A sa ját for rás szá mí tá sá nak alap ja a pro jekt ÁFA nél kü li költ sé ge, ha azon ban a pá lyá zó nak jog sza - bály alap ján a tá mo ga tás ból fi nan szí ro zott pro jekt tel kap - cso lat ban nincs ÁFA le vo ná si jo go sult sá ga, ak kor a tá mo - ga tás szá mí tá sá nak alap ja a pro jekt ÁFA-val nö velt, brut tó össz költ sé ge.
8. A tá mo ga tás fo lyó sí tá sa:
A ked vez mé nye zet tek nek je len pá lyá za ti konst ruk ció ke re tei közt nincs le he tõ sé gük elõ leg igény be vé te lé re.
A tá mo ga tás fo lyó sí tá sa utó la go san, a tel je sí tés igazo - lása mel lett, a tá mo ga tá si dön tés ked vez mé nye zett je ál tal be nyúj tott szám lá kon és a ki fi ze tést iga zo ló do ku men tu - mo kon (el sõ sor ban bank szám la ki vo na ton) ala pu ló el szá - mo lás alap ján tör té nik. A tá mo ga tá sok fo lyó sí tá sa tel je sí -
tés-, és for rás ará nyo san tör té nik: min den – a Tá mo ga tó, vagy az ál ta la meg bí zott köz re mû kö dõ szer ve zet ál tal el fo - ga dott – szám la alap ján a pro jekt össz költ sé gé re meg ál la - pí tott tá mo ga tá si arány sze rin ti tá mo ga tás fo lyó sít ha tó.
VII. A pá lyá zat be nyúj tá sá nak mód ja, he lye és ha - tár ide je
1. A pá lyá zat 2007. áp ri lis 27-tõl ma gyar nyel ven, ki zá - ró lag a pá lyá za ti for ma nyom tat vá nyon nyújt ha tó be.
A for ma nyom tat vány nem vál toz tat ha tó sem tar tal má ban, sem alak já ban. Kéz zel írott pá lyá za tok fel dol go zá sá ra nincs le he tõ ség.
2. A pá lyá za ti for ma nyom tat vány és az út mu ta tó az ÖTM Tu risz ti kai Szak ál lam tit kár sá gá nak in ter net hon lap - já ról (www.otm.gov.hu ezen be lül Tu riz mus fõ cím, il let ve www.mth.gov.hu), a Ma gyar Tu riz mus Zrt. hon lap já ról (www.itt hon.hu) és a Ma gyar Tu riz mus Zrt. Ba la to ni Regionális Tu risz ti kai Pro jekt Iro dá jának hon lap já ról (www.ba la ton-to u rism.hu) le tölt he tõ, to váb bá té rí tés men - te sen be sze rez he tõ a Ma gyar Tu riz mus Zrt. Ba la to ni Re gi - o ná lis Tu risz ti kai Pro jekt Iro dá já nál [8230 Ba la ton fü red, Bla ha L. u. 2. Tel.: (87) 342-801, 87/482-023].
3. A pá lyá za tot a pá lyá za ti út mu ta tó ban kö zöl tek nek meg fe le lõ en, hi ány ta la nul, azaz a pá lyá za ti for ma nyom tat - vány min den kér dé sé re vá laszt adva és az egyéb elõ írt do - ku men tu mok csa to lá sá val kell be nyúj ta ni. A pá lyá za ti do - ku men tá ció hi á nyos be nyúj tá sa ese tén az ÖTM vagy az ál - ta la meg bí zott köz re mû kö dõ szer ve zet (to váb bi ak ban:
Köz re mû kö dõ Szer ve zet) a pá lyá zót leg fel jebb 15 na pos ha tár idõ ki tû zé sé vel egy al ka lom mal hi ány pót lás ra szó - lítja fel. A pá lyá za ti út mu ta tó tar tal maz za azon do ku men - tu mok lis tá ját, ame lyek a pá lyá zat be adá sát kö ve tõ en utó - lag nem pó tol ha tók. A hi ány pót lás ra biz to sí tott ha tár idõ el mu lasz tá sa a pá lyá zat el bí rá lás ból való ki zá rá sát ered - mé nye zi.
4. A pá lyá za tot 3 pél dány ban (1 ere de ti és 2 má so lat), va la mint 1 pél dány ban elekt ro ni kus adat hor do zón (ki zá ró - lag CD le me zen), zárt bo rí ték ban, aján lott kül de mény ként a kö vet ke zõ cím re kell be kül de ni:
MAG – Ma gyar Gaz da ság fej lesz té si Köz pont Zrt.
Re gi o ná lis tu risz ti kai pá lyá za tok Kód szám: 2007 – TU – BA LA TON – 1 1539 Bu da pest, Pf. 684.
A bo rí té kon, il let ve a CD le me zen fel kell tün tet ni a pá - lyá zat kód szá mát (2007 – TU – BA LA TON – 1), a pá lyá zó ne vét és cí mét. A be ér ke zett pá lyá za ti anya go kat az ÖTM bi zal ma san ke ze li.
5. A pá lyá zó nak a pá lyá zat be nyúj tá sa kor egy sze ri pá - lyá za ti dí jat kell fi zet nie, me lyet a meg fi ze tés rõl szó ló át - uta lá si meg bí zás ter he lé si ér te sí tõ jé nek bank ál tal hi te le sí - tett má so la tá val kell iga zol ni. A pá lyá za ti dí jat a pá lyá za ti út mu ta tó ban meg je lölt szám la szám ra kell be fi zet ni.
A pá lyá za ti díj mér té ke az igé nyelt tá mo ga tás össze gé - nek 0,2%-a, de leg alább 10 000 fo rint.
6. Több elõ irány zat együt tes tá mo ga tá sá ra be nyúj tott igény ese tén az egyes igé nyelt elõ irány za tok sza bá lyo zá - sá nak meg fe le lõ en el ké szí tett tá mo ga tá si igény lé se ket, pá - lyá za to kat – a szük sé ges pél dány szám ban – egy ide jû leg és ki zá ró lag azon elõ irány zat ke ze lõ jé hez kell be nyúj ta ni, amely tõl a leg ma ga sabb össze gû tá mo ga tást ké rik. Több azo nos össze gû leg ma ga sabb tá mo ga tá si igény ese tén az ezek kel érin tett elõ irány za tok bár me lyi ké nek ke ze lõ jé hez be nyújt ha tó a tá mo ga tá si igény, pályázat.
7. A pá lyá za tok be nyúj tá sá nak ha tár ide je 2007. jú - nius 8. A be ér ke zett pá lyá za tok bí rá la tá ra a pá lyá zat le zá - rá sát kö ve tõ en ke rül sor.
VIII. A pro jekt ki vá lasz tá sá nak fo lya ma ta
1. A pá lyá za ti anyag be ér ke zé sét kö ve tõ en a Köz re mû - kö dõ Szer ve zet meg vizs gál ja, hogy a pá lyá zat meg fe lel-e
– a be nyúj tás;
– a jo go sult ság;
– a tel jes ség (for mai meg fe le lõ ség) fel té te le i nek: a ked - vez mé nye zett a for ma nyom tat vány min den kér dé sé re vá - laszt adott, a pá lyá zat min den kért mel lék le tet tar tal maz, cég sze rû en alá van írva.
2. Amennyi ben a be ér ke zett pá lyá zat meg fe lel a VIII.1. pont ban fog lalt fel té te lek nek, a pá lyá zat ról a Köz - re mû kö dõ Szer ve zet a be ér ke zé sét kö ve tõ 7 – hi ány pót lás ese tén a hi ány ta lan pá lyá zat be ér ke zé sét kö ve tõ 3 – mun - ka na pon be lül be fo ga dó nyi lat ko za tot küld a pá lyá zó nak.
(A be fo ga dás a hi ány ta la nul, il let ve hi ány pó tolt pá lyá za ti anya gok bí rá lat ra tör té nõ be ér ke zé sé nek iga zo lá sát je len ti, füg get le nül a bí rá lat ered mé nyé tõl).
3. A pá lyá zat be fo ga dá sát kö ve tõ en a Köz re mû kö dõ Szer ve zet az elõ re meg ha tá ro zott szem pont rend szer és az ah hoz tar to zó pont rend szer alap ján el vég zi a be nyúj tott pro jekt szak mai és pénz ügyi ér té ke lé sét. Az ér té ke lõ a pá - lyá za ti anyag pont szá ma alap ján ja vas la tot tesz a Bí rá ló Bi zott ság ré szé re a tá mo ga tás oda íté lé sé rõl.
4. A pá lyá za tok el bí rá lá sa együt te sen, pon to zá sos rend - szer ben tör té nik. A Bí rá ló Bi zott ság a pá lyá za ti fel hí vás fel té te lei alap ján ala kít ja ki ja vas la tát.
5. A pá lyá za tot el bí rá lók in do kolt eset ben a tá mo ga tást a kért nél ala cso nyabb mér ték ben is meg ál la pít hat ják. Ha a pá lyá zó a csök ken tett mér té kû tá mo ga tás mel lett is ké pes és kész az ere de ti pro jekt meg va ló sí tá sá ra, er rõl kö te les írás ban nyi lat koz ni, csa tol va be ad vá nyá hoz a mó do sí tott költ ség ve tést, va la mint az igé nyelt és az el nyert támoga - tási összeg kü lön bö ze té re vo nat ko zó for rás meg ha tá ro zá - sát (pl. sa ját for rás, bank hi tel) és an nak iga zo lá sát. Az el já - rás ezen má so dik sza ka szá ban pá lyá za ti dí jat nem kell fi - zet ni.
6. A pá lyá za tok ról a Bí rá ló Bi zott ság ja vas la ta alap ján az ÖTM mi nisz te re vagy az ál ta la meg bí zott dön tés ho zó a pá lyá za tok be fo ga dá sá tól szá mí tott 90 na pon be lül dönt.
A pá lyá zó a pá lyá za ti bí rá lat ered mé nyé rõl, azaz – a pá lyá zat igé nyelt tá mo ga tás sal egye zõ össze gû tá - mo ga tá sá ról,
– a pá lyá zat csök ken tett mér té kû tá mo ga tá sá ról, vagy – a pá lyá zat el uta sí tá sá ról
a dön tést kö ve tõ 15 mun ka na pon be lül ér te sí tést kap.
7. Amennyi ben a pá lyá za ti ke ret nem ele gen dõ a be ér - ke zett tá mo ga tá si igé nyek ki elé gí té sé re, az ÖTM for rás hi - ány ra hi vat koz va a tá mo ga tá si igé nye ket el uta sít hat ja.
Ab ban az eset ben, ha a tá mo ga tás oda íté lé sé re a for rá - sok idõ kö zi ki me rü lé se mi att nem ke rül het sor, a pá lyá za ti dí jat a for rás hi ány ról szó ló köz le mény meg je le né sé tõl szá - mí tott 30 na pon be lül vissza kell utal ni. A pá lyá za ti díj egyéb ok ból tör té nõ vissza igény lé sé re, il let ve vissza uta lá - sá ra nincs le he tõ ség.
IX. Az el bí rá lás szem pont rend sze re
Va la mennyi pá lyá zat az aláb bi szem pon tok alap ján ke - rül el bí rá lás ra:
1. A pro jekt szak mai ér té ke lé se (65 pont)
2. A pro jekt költ ség ve té sé nek in do kolt sá ga, meg ala po - zott sá ga (25 pont)
3. A pá lyá zó fel ké szült sé ge a pro jekt meg va ló sí tá sá ra (10 pont)
4. Nem tá mo gat ha tó ak azok a pá lyá za tok:
a) ame lyek a fen ti szem pon tok alap ján tör té nõ ér té ke lés so rán nem ér nek el 60 pon tot, vagy
b) ame lyek szak mai pont szá ma nem éri el a 45 pon tot, vagy
c) ame lyek ese té ben a pá lyá zó fel ké szült sé ge nem éri el a 6 pon tot.
X. Egyéb tud ni va lók
1. A ki író a tá mo ga tás oda íté lé sé nek és a szer zõ dés kö tés fel té te le ként biz to sí ték adá si (jel zá log jog, bank ga ran cia) kö te le zett sé get nem ír elõ.
2. A tá mo ga tá si szer zõ dés tel je sí té sét, a for rás megfe - lelõ fel hasz ná lá sát az ÖTM és az ál ta la meg bí zott szer ve - zet, va la mint az Ál la mi Szám ve võ szék, a Kor mány za ti El - len õr zé si Hi va tal és egyéb, jog sza bá lyok ban el len õr zés re fel jo go sí tott szerv is jo go sult el len õriz ni.
3. Az egyéb, a pá lyá zat ban nem sza bá lyo zott kérdé - sekben
– az ál lam ház tar tás ról szó ló 1992. évi XXXVI II. tör - vény;
– az ál lam ház tar tás mû kö dé si rend jé rõl szó ló 217/1998. (XII. 30.) Korm. ren de let;
– a Tu risz ti kai Cél elõ irány zat fel hasz ná lá sá nak és ke - ze lé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 14/2002. (XI. 16.) MeHVM-ren de let;
– az Eu ró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ dés 87. cik - ké nek (1) be kez dé se sze rin ti ál la mi tá mo ga tá sok kal kap - cso la tos el já rás ról és re gi o ná lis tá mo ga tá si tér kép rõl szó ló 85/2004. (IV. 19.) Korm. ren de let, va la mint
– az Eu ró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ dés 87. és 88. cik ké nek a cse kély össze gû (de mi ni mis) tá mo ga tá sok - ra való al kal ma zá sá ról szó ló 2006. de cem ber 15-én el fo ga - dott 1998/2006/EK bi zott sá gi ren de let (HL L 379., 2006.
12. 28., 5. o.)
elõ írá sa it kell al kal maz ni.
4. A pá lyá zat be nyúj tá sá val a pá lyá zó tu do má sul ve szi, il le tõ leg az út mu ta tó mel lék le tét ké pe zõ nyi lat ko zat alá írá - sá val hoz zá já rul ah hoz, hogy si ke res pá lyá zat ese tén ne - vét, cí mét, az el nyert tá mo ga tás össze gét, a pá lyá zat tár - gyát és a meg va ló sí tás hely szí nét az út mu ta tó ban meg ha - tá ro zott mó don nyil vá nos ság ra hoz zák.
5. A pá lyá za ti fel hí vás nak el vá laszt ha tat lan ré sze a pá - lyá za ti út mu ta tó és pá lyá za ti for ma nyom tat vány, ezek együtt tar tal maz zák a pá lyá zás hoz szük sé ges összes fel - tételt.
6. A pá lyá za ti fel té te lek kel, tud ni va lók kal kap cso lat ban to váb bi fel vi lá go sí tás a Ma gyar Tu riz mus Zrt. Ba la to ni Re gi o ná lis Tu risz ti kai Pro jekt Iro dá já nál, Pó kos Ka ta lin szak mai tit kár tól (8230 Ba la ton fü red, Bla ha L. u. 2. Tel.:
87/342-801, 87/482-023, po kos@mtrt.com) kap ha tó. Fel - hív juk szí ves fi gyel mét, hogy az ügy fél szol gá lat nak a pá - lyá zat el ké szí té sé vel kap cso la tos szak mai kér dé sek ben nem áll mód já ban ta ná csot adni.
A Ba la to ni tu risz ti kai ré gi ó ban
2007-ben meg va ló su ló tu risz ti kai vonz erõ vel bíró re gi o ná lis ren dez vé nyek tá mo ga tá sa (Pá lyá zat kód szá ma: 2007 – TU – BA LA TON – 2) Az Ön kor mány za ti és Te rü let fej lesz té si Mi nisz té ri um (a to váb bi ak ban: ÖTM) a Tu risz ti kai cél elõ irány zat for rá - sa i nak ter hé re a Tu risz ti kai cél elõ irány zat fel hasz ná lá sá - nak és ke ze lé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 14/2002.
(XI. 16.) MeHVM ren de let 3. §-ának i) pont já ban fog lalt kul tu rá lis célú tu risz ti kai tá mo ga tá si jog cím alap ján pá lyá - za tot hir det a Ba la to ni tu risz ti kai ré gi ó ban 2007-ben meg - va ló su ló ren dez vé nyek tá mo ga tá sá ra.
I. A tá mo ga tás hát te re, cél ja
A 2005-ben el ké szült Nem ze ti Tu riz mus fej lesz té si Stra té gia In téz ke dé si Ter vét 2006. ja nu ár 11-én fo gad ta el a kor mány. Az ab ban fog lal tak nak meg fe le lõ en ké szült el a Ba la to ni Re gi o ná lis Tu riz mus fej lesz té si Stra té gia, amely a ré gió tu riz mus fej lesz té sé nek egyik leg fon to sabb cél ki tû - zé sé nek a tu riz mus sze zo ná lis in ga do zá sá nak csök ken té - sét, az egy tu ris tá ra jutó be vé tel, va la mint a tu riz mus ból szár ma zó ha zai be vé te lek nö ve lé sét je löl te meg. En nek
egyik leg fon to sabb esz kö ze a tu risz ti kai szem pont ból je - len tõs ren dez vé nyek támogatása.
A tá mo ga tás cél ja a Ba la to ni tu risz ti kai ré gi ó ban 2007-ben meg va ló su ló tu risz ti kai vonz erõ vel bíró ren dez - vé nyek, ha gyo mány õr zõ prog ra mok, kul tu rá lis ese mé - nyek lét re ho zá sa, va la mint a már ko ráb ban is meg ren de - zett prog ra mok szín vo na lá nak eme lé se.
II. A tá mo ga tás ra ren del ke zés re álló for rás mér té ke A pá lyá zat meg hir de té se kor a tá mo ga tás ra rendelke - zésre álló ke ret összeg 70 mil lió fo rint.
III. A tá mo ga tott pá lyá za tok vár ha tó szá ma A tá mo ga tott pá lyá za tok vár ha tó szá ma: 25-30 db IV. A pá lyá zók köre
1. Tá mo ga tá sért pá lyá za tot nyújt hat nak be a Ba la to ni tu risz ti kai ré gi ó ban szék hellyel, vagy az Eu ró pai Gaz da - sá gi Tér ség te rü le tén szék hellyel és a Ba la to ni tu risz ti kai ré gi ó ban te lep hellyel ren del ke zõ:
a) jogi sze mé lyek,
b) jogi sze mé lyi ség nél kü li gaz da sá gi tár sa sá gok, c) egyé ni vál lal ko zók.
2. Nem nyújt ha tó tá mo ga tás:
a) csõd el já rás, fel szá mo lá si, adós ság ren de zé si, vég el - szá mo lá si és tör lé si (meg szün te té si) el já rás alatt álló szer - ve zet nek;
b) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely a tá mo ga tás irán ti pá lyá zat be nyúj tá sát meg elõ zõ há rom nap tá ri éven be lül az ál lam ház tar tás al rend sze re i bõl vagy az Eu ró pai Unió for rá sa i ból jut ta tott va la mely tá mo ga tás - sal össze füg gés ben a tá mo ga tá si szer zõ dés ben vál lalt kö - te le zett sé gét nem, vagy csak rész ben tel je sí tet te, ki vé ve a vis ma i or esetét;
c) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, amely nek a szék hely sze rin ti il le té kes ál la mi-, il let ve ön kor mány za ti adó ha tó ság ha tás kö ré be tar to zó, le járt köz tar to zá sa, il let ve az Eu ró pai Unió tra di ci o ná lis sa ját for rá sai cí men tar to zá - sa van, ki vé ve, ha arra az il le té kes adó ha tó ság fi ze té si könnyí tést (rész let fi ze tés, fi ze té si ha lasz tás) en ge dé lye - zett;
d) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem fe lel meg az ál lam ház tar tás ról szó ló 1992. évi XXXVI II. tör vény 15. §-ában elõ írt, ren de zett mun ka ügyi kap cso la tok tör vény ben meg ha tá ro zott kö ve tel mé nye i - nek;
e) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely a te vé keny ség foly ta tá sá hoz szük sé ges ha tó sá gi en ge dé - lyek kel nem ren del ke zik;
f) azon gaz dál ko dó szer ve zet ré szé re, amely nek a sa ját tõ ké je, a törzs tõ ke (alap tõ ke) a jog sza bály ban elõ írt leg ki - sebb mér té ke alá csök kent;
g) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem já rul hoz zá ah hoz, hogy a ne vét, a tá mo ga tás tár gyát,
a tá mo ga tás össze gét, a tá mo ga tá si prog ram meg va ló sí tá si he lyét nyil vá nos ság ra hoz zák;
h) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem gon dos ko dott az azon na li be sze dé si meg bí zás meg - adá sá ról;
i) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem nyi lat ko zott ar ról, hogy az ál lam ház tar tás al rend sze - re i bõl fo lyó sí tott tá mo ga tás ból ere dõ le járt és ki nem egyen lí tett tar to zá sa nincs;
j) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem nyi lat ko zik ar ról, hogy a pá lyá zat sza bály sze rû sé gé - nek és a tá mo ga tás ren del te té sû fel hasz ná lá sá nak jog sza - bály ban meg ha tá ro zott szer vek ál tal tör té nõ el len õr zé sé - hez hoz zá já rul;
k) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely nem já rul hoz zá, hogy a Kincs tár ke re té ben mû kö dõ, alap - ve tõ en pénz ügyi szem lé le tû meg fi gye lõ rend szer hez, az OTMR-hez a jog sza bály ban meg ha tá ro zott dön tés ho zók, elõ irány zat-ke ze lõk, Mo ni tor ing bi zott sá gok tag jai a tá - mo ga tás ban ré sze sü lõ ada ta i hoz hoz zá fér hes se nek;
l) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki nek vagy amely nek te vé keny sé ge a ha tá lyos kör nye zet vé del mi elõ - írá sok nak nem fe lel meg;
m) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki rõl vagy amely rõl hi telt ér dem lõ en be bi zo nyo so dik, hogy a pá lyá - zat szak mai, pénz ügyi tar tal mát ér dem ben be fo lyá so ló va - lót lan, ha mis ada tot szol gál ta tott a pá lyá zat be nyúj tá sa kor;
n) azon sze mély, vagy szer ve zet ré szé re, aki nek vagy amely nek a pá lyá zat ban sze rep lõ pro jekt je rész vény- és/vagy üz let rész vá sár lást tar tal maz;
o) azon sze mély vagy szer ve zet ré szé re, aki vagy amely meg kí sér li a bi zal mas in for má ci ó hoz ju tást vagy az ér té ke - lé si fo lya mat be fo lyá so lá sát;
p) egyéb, a Tu risz ti kai cél elõ irány zat fel hasz ná lá sá nak és ke ze lé sé nek rész le tes sza bá lya i ról szó ló 14/2002.
(XI. 16.) MeHVM ren de let 4. §-ának (2) be kez dé sé ben meg je lölt és a fen ti ek ben fel nem so rolt ki zá rá si ok ese tén.
V. A pá lyá za ti fel té te lek
1. A pá lyá zat ke re té ben az aláb bi ren dez vé nyek tá mo - gat ha tók:
2007. évi, a ré gi ó ban meg va ló su ló, re gi o ná lis, de leg - alább kis tér sé gi je len tõ sé gû, a te le pü lés ha tá ra in túl mu ta tó tu risz ti kai vonz erõ vel ren del ke zõ ren dez vé nyek, ese mé - nyek, il let ve egyéb ren dez vény hez kap cso ló dó prog ra - mok.
2. A tá mo ga tás oda íté lé sé nek elõ fel té te le:
a) a ren dez vény költ ség ve té sé nek össze ge leg alább 1 mil lió fo rint;
b) a pá lyá zat ban meg je lölt cél a Ba la to ni tu risz ti kai ré - gi ó ban va ló sul meg;
c) a pá lyá zó szak mai re fe ren ci ái meg bíz ha tó ak, en nek meg íté lé se ér de ké ben min. 3 ko ráb bi ren dez vé nyét is mer - te ti;
d) ko ráb ban már meg va ló sult ren dez vény ese té ben a pá - lyá zó mel lé ke li a 2006-ban meg va ló sult ren dez vény szak - mai be szá mo ló ját ma xi mum 1 ol dal ban (2 éven te meg - valósuló ren dez vény ese tén a 2005. évi szak mai beszá - molót);
e) a ren dez vény vonz ere je re gi o ná lis szin tû, de leg alább kis tér sé gi ren dez vény (he lyi vonz ere jû ren dez vény nem tá mo gat ha tó);
f) a pá lyá zó be mu tat ja a ren dez vény tu risz ti kai vonz - erejét;
g) a ren dez vény sze re pel a re gi o ná lis és a me gyei ren - dez vény nap tár ban, il let ve an nak in ter ne tes vál to za tá ban, va la mint a ren dez vény idõ pont ját a pá lyá zó egyez te ti a Ba - la to ni Re gi o ná lis Tu risz ti kai Pro jekt Iro dá val (az er rõl szó ló iga zo lást a pá lyá zó csa tol ja pá lyá za tá hoz);
h) a pá lyá zat tar tal maz za a ren dez vény mar ke ting ter vét, rész le tes for ga tó köny vét (fel lé põk, kí sé rõ prog ra mok stb.);
i) a ren dez vény nek ren del kez nie kell sa ját be vé tel lel, amellyel költ sé ge it csök ken ti;
j) a költ sé gek mi ni mum 10 %-át mar ke ting re for dít ják;
k) az össz költ ség 20%-át nem ha lad hat ják meg a szál - lás-, il let ve ét ke zé si költ sé gek;
l) a pá lyá zó a ren dez vény rõl ké szü lõ tá jé koz ta tó anya - gon fel tün te ti az aláb bi in for má ci ót: ,,A pro jekt a Tu risz ti - kai cél elõ irány zat ból ke rült tá mo ga tás ra.”
m) A pá lyá zó a tá mo ga tás ban ré sze sí tett tár gyi esz kö - zök leg alább 5 évi tu risz ti kai célú hasz no sí tá sát vál lal ja.
n) A pá lyá zó vál lal ja a ren dez vény meg va ló sí tá sát olyan ha tár idõ vel, hogy az azt kö ve tõ pénz ügyi tel je sí tés (va gyis a pá lyá zó ál tal be nyúj tott el szá mo lás el fo ga dá sa és az az - utá ni tá mo ga tás fo lyó sí tá sa) leg ké sõbb 2008. jú ni us 30-ig meg tör tén jen, en nek meg fe le lõ en a hi ány ta la nul be nyúj - tott el szá mo lás vég sõ ha tár ide je: 2008. áp ri lis 30.
o) Tá mo ga tást a pá lyá zat be nyúj tá sát meg elõ zõ en meg - kez dett ren dez vény re nem le het igé nyel ni. A pá lyá zat be - nyúj tá sá nak a pá lyá zat – a pá lyá zó ál tal iga zolt – pos tai fel adá sá nak dá tu ma szá mít. A ren dez vény meg kez dé sé nek kri té ri u ma it a pá lyá za ti út mu ta tó tar tal maz za.
3. Nem tá mo gat ha tó az a pá lyá zat, amely ese té ben:
a) a tu risz ti kai vonz erõ nem kel lõ mér ték ben alá tá masz - tott (pl. von zás kör nagy sá ga, kül föl di-bel föl di lá to ga tók ará nya, részt ve võk szá ma, KSH ada tok, vagy konk rét, külsõ szak ér tõ/cég ál ta li fel mé rés alap ján);
b) ugyan ar ra a ren dez vény re a pá lyá zó a Tu risz ti kai cél - elõ irány zat ból már tá mo ga tást ka pott;
c) nagy ér té kû tár gyi esz kö zök (moz gat ha tó szín pad, hang tech ni ka, vi lá gí tás tech ni ka, ren dez vény sá tor stb.) be - szer zé se tör té nik (a ko ráb bi évek ben erre le he tõ ség nyílt);
d) a mar ke ting mun ka nem or szá gos, de leg alább re gi o - ná lis szin tû.
4. A tá mo ga tás oda íté lé sé nél elõnyt él vez nek:
a) a 2007. évi Zöld tu riz mus Évé hez kap cso ló dó ren dez - vé nyek, sport ren dez vé nyek;
b) azok a ren dez vé nyek, ame lyek mar ke ting szem lé le tû, kö zép táv ra (3-4 év) szó ló, rész le tes kon cep ci ó val ren del - kez nek, a cél cso por tok nak/cél or szá gok nak meg fe le lõ mar ke ting te vé keny sé get foly tat nak;
c) azok a ren dez vé nyek, ame lyek ese té ben a je gyek elõ - ér té ke sí té se szer ve zett for má ban mû kö dik;
d) azok a pá lyá zók, ame lyek va la mely hi va ta los szak - mai szer ve zet ben való tag sá gu kat iga zol ni tud ják.
5. Egyéb, a tá mo gat ha tó ság hoz kap cso ló dó fel té te lek:
a) Egy cél tá mo ga tá sá ért a Tu risz ti kai cél elõ irány zat ke - re té bõl meg hir de tett kü lön bö zõ pá lyá za tok kö zül csak egy re le het pá lyáz ni.
VI. A pá lyá zat tal igé nyel he tõ tá mo ga tás 1. A tá mo ga tás for má ja:
a pá lyá zó mû kö dé si tá mo ga tá sá nak nem mi nõ sü lõ vissza fi ze té si kö te le zett ség nél kü li vég le ges jut ta tás (visz - sza nem té rí ten dõ tá mo ga tás).
2. A tá mo ga tás mér té ke és in ten zi tá sa:
a) tá mo ga tás mér té ke: ma xi mum 3 mil lió fo rint.
b) tá mo ga tás in ten zi tá sa:
– ön kor mány za tok és tár su lá sa ik, il let ve non pro fit szer ve ze tek ese té ben: a ren dez vény össz költ sé gé nek leg - fel jebb 65%-a;
– egyéb eset ben: a ren dez vény össz költ sé gé nek leg fel - jebb 50%-a.
Fel hív juk a fi gyel met arra, hogy a költ ség ve té si for rás ra való te kin tet tel az el nyert tá mo ga tás fel hasz ná lá sa kor a köz be szer zé sek rõl szó ló 2003. évi CXXIX. tör vény ren - del ke zé se it fi gye lem be véve kell el jár ni.
3. A tá mo ga tás szá mí tá sá nak mód ja:
A tá mo ga tás szá mí tá sá nak alap ja a ren dez vény ÁFA nél kü li költ sé ge, ha azon ban a pá lyá zó nak jog sza bály alap ján a tá mo ga tás ból fi nan szí ro zott pro jekt tel kap cso lat - ban nincs ÁFA le vo ná si jo go sult sá ga, ak kor a tá mo ga tás szá mí tá sá nak alap ja a ren dez vény ÁFA-val nö velt, brut tó össz költ sé ge.
4. El szá mol ha tó és el nem szá mol ha tó költ sé gek:
Az el szá mol ha tó és a nem el szá mol ha tó költ sé gek te - kin te té ben a szám vi tel rõl szó ló 2000. évi C. tör vény elõ - írá sai az irány adó ak.
4.1. El szá mol ha tó költ sé gek:
A ren dez vény össz költ sé gé ben csak olyan költ sé gek szá mol ha tók el, ame lyek az V.1. pont ban meg ha tá ro zott tá mo gat ha tó te vé keny sé gek hez kap cso lód nak, el en ged he - tet le nül szük sé ge sek a pro jekt meg va ló sí tá sá hoz, meg fe - lel nek a költ ség ha té kony ság el vé nek, nem ha lad ják meg az adott pi a con ál ta lá no san el fo ga dott mér té ket. A költ sé -
ge ket szám lák kal kell azo no sí ta ni és iga zol ni – a pénz ügyi ki fi ze tés, va la mint a hoz zá tar to zó szak mai tel je sí tés iga zo - lás sal együtt, a tá mo ga tás el szá mo lá sá nak be nyúj tá sa kor.
A kö vet ke zõ, a fen ti fel té te lek nek meg fe le lõ költ sé gek szá mol ha tók el:
a) anyag jel le gû rá for dí tá sok a szám vi tel rõl szó ló 2000.
évi C. tör vény (a to váb bi ak ban: Sztv.) 78. §-a sze rint (pl.
szál lás, ét ke zés, szál lí tás, uta zás költ sé gei, mar ke ting költ - sé gek, szó ró lap, pros pek tus, tech ni kai jel le gû költ sé gek, bér le ti dí jak stb.),
– A szál lás, il let ve az ét ke zés költ sé gei nem ha lad hat - ják meg az össz költ ség 20%-át (lásd V. 2. k) pont),
– Az össz költ ség mi ni mum 10 %-át mar ke ting re kell for dí ta ni (lásd V. 2. j) pont);
b) sze mé lyi jel le gû rá for dí tá sok a Sztv. 79. §-a sze rint (pl. fel lé põ mû vé szek díja – amennyi ben a Sztv. sze rint nem anyag jel le gû nek kell el szá mol ni… stb.);
c) im ma te ri á lis ja vak a Sztv. 25. §-a sze rint (szel le mi ter mé kek);
d) tár gyi esz kö zök (a Sztv. 47-48. §-ai, 51. §-a sze rin ti be ke rü lé si ér té ke): gé pek, be ren de zé sek;
e) vissza nem igé nyel he tõ ÁFA.
4.2. El nem szá mol ha tó költ sé gek:
Az el nem szá mol ha tó költ sé gek olyan költ sé gek, ame - lyek fel me rül het nek a pro jekt meg va ló su lá sa so rán, de ezek re tá mo ga tás nem igé nyel he tõ, és nem fi zet he tõ ki.
Töb bek kö zött az aláb bi költ sé gek nem szá mol ha tók el:
a) nagy ér té kû tár gyi esz kö zök (moz gat ha tó szín pad, hang tech ni ka, vi lá gí tás tech ni ka, ren dez vény sá tor stb.) be - szer zé se;
b) fo gyasz tá si cik kek és kész le tek be szer zé se;
c) sa ját al kal ma zot tak bér- és já ru lék költ sé ge;
d) ál ta lá nos költ sé gek (re zsi);
e) mû kö dé si költ sé gek;
f) rep re zen tá ci ós költ sé gek;
g) in gat lan vá sár lás;
h) üz let rész- és rész vény vá sár lás;
i) elõ ké szí té si célú te vé keny sé gek költ sé gei (ter ve zés, pá lyá za ti díj, pá lyá zat ké szí tés díja, köz jegy zõi díj stb.);
j) vissza igé nyel he tõ ÁFA.
A költ sé gek nek meg fe le lõ en rész le te zett nek kell len ni ah hoz, hogy az el szá mol ha tó költ sé ge ket meg le hes sen kü - lön böz tet ni a nem el szá mol ha tó költ sé gek tõl.
Amennyi ben az igé nyelt tá mo ga tás nem el szá mol ha tó költ ség ele me ket tar tal maz, a dön tés ho zó a tá mo ga tást a kért nél ala cso nyabb mér ték kel is meg ál la pít hat ja.
5. A meg va ló sí tás ha tár ide je:
A tá mo ga tott pro jekt nek olyan ha tár idõ vel kell meg va - ló sul nia, hogy az azt kö ve tõ pénz ügyi tel je sí tés – azaz a pá lyá zó ál tal be nyúj tott el szá mo lás el fo ga dá sa és az az utá - ni tá mo ga tás-fo lyó sí tás – leg ké sõbb 2008. jú ni us 30-ig
meg tör tén jen, en nek meg fe le lõ en a hi ány ta la nul be nyúj - tott el szá mo lás vég sõ ha tár ide je: 2008. áp ri lis 30.
6. A szük sé ges sa ját for rás mér té ke:
A ren dez vény össz költ sé gé nek leg alább 25%-a, ami be az ál lam ház tar tás al rend sze re i bõl ka pott tá mo ga tás nem szá mít ha tó be. A sa ját for rás szá mí tá sá nak alap ja a pro jekt ÁFA nél kü li költ sé ge, ha azon ban a pá lyá zó nak jog sza - bály alap ján a tá mo ga tás ból fi nan szí ro zott pro jekt tel kap - cso lat ban nincs ÁFA le vo ná si jo go sult sá ga, ak kor a tá mo - ga tás szá mí tá sá nak alap ja a ren dez vény ÁFA-val nö velt, brut tó össz költ sé ge.
7. A tá mo ga tás fo lyó sí tá sa:
A ked vez mé nye zet tek nek je len pá lyá za ti konst ruk ció ke re tei közt nincs le he tõ sé gük elõ leg igény be vé te lé re.
A tá mo ga tás fo lyó sí tá sa utó la go san, a tel je sí tés igazo - lása mel lett, a tá mo ga tá si dön tés ked vez mé nye zett je ál tal be nyúj tott szám lá kon és a ki fi ze tést iga zo ló do ku men tu - mo kon (el sõ sor ban bank szám la ki vo na ton) ala pu ló el szá - mo lás alap ján tör té nik. A tá mo ga tá sok fo lyó sí tá sa tel je sí - tés-, és for rás ará nyo san tör té nik: min den – a Tá mo ga tó, vagy az ál ta la meg bí zott köz re mû kö dõ szer ve zet ál tal el fo - ga dott – szám la alap ján a pro jekt össz költ sé gé re meg ál la - pí tott tá mo ga tá si arány sze rin ti tá mo ga tás fo lyó sít ha tó.
VII. A pá lyá zat be nyúj tá sá nak mód ja, he lye és ha - tár ide je
1. A pá lyá zat 2007. áp ri lis 27-tõl ma gyar nyel ven, ki zá - ró lag a pá lyá za ti for ma nyom tat vá nyon nyújt ha tó be.
A for ma nyom tat vány nem vál toz tat ha tó sem tar tal má ban, sem alak já ban. Kéz zel írott pá lyá za tok fel dol go zá sá ra nincs le he tõ ség.
2. A pá lyá za ti for ma nyom tat vány és az út mu ta tó az ÖTM Tu risz ti kai Szak ál lam tit kár sá gá nak in ter net hon lap - já ról (www.otm.gov.hu ezen be lül Tu riz mus fõ cím, il let ve www.mth.gov.hu), a Ma gyar Tu riz mus Zrt. hon lap já ról (www.itt hon.hu) és a Ma gyar Tu riz mus Zrt. Ba la to ni Regionális Tu risz ti kai Pro jekt Iro dá já nak hon lap já ról (www.ba la ton-to u rism.hu) le tölt he tõ, to váb bá té rí tés men - te sen be sze rez he tõ a Ma gyar Tu riz mus Zrt. Ba la to ni Re gi - o ná lis Tu risz ti kai Pro jekt Iro dá já nál [8230 Ba la ton fü red, Bla ha L. u. 2. Tel.: (87) 342-801, (87) 482-023].
3. A pá lyá za tot a pá lyá za ti út mu ta tó ban kö zöl tek nek meg fe le lõ en, hi ány ta la nul, azaz a pá lyá za ti for ma nyom tat - vány min den kér dé sé re vá laszt adva és az egyéb elõ írt do - ku men tu mok csa to lá sá val kell be nyúj ta ni. A pá lyá za ti do - ku men tá ció hi á nyos be nyúj tá sa ese tén az ÖTM vagy az ál - ta la meg bí zott köz re mû kö dõ szer ve zet (to váb bi ak ban:
Köz re mû kö dõ Szer ve zet) a pá lyá zót leg fel jebb 15 na pos ha tár idõ ki tû zé sé vel egy al ka lom mal hi ány pót lás ra szó lít -
ja fel. A pá lyá za ti út mu ta tó tar tal maz za azon do ku men tu - mok lis tá ját, ame lyek a pá lyá zat be adá sát kö ve tõ en utó lag nem pó tol ha tók. A hi ány pót lás ra biz to sí tott ha tár idõ el - mulasztása a pá lyá zat el bí rá lás ból való ki zá rá sát ered mé - nye zi.
4. A pá lyá za tot 3 pél dány ban (1 ere de ti és 2 má so lat), va la mint 1 pél dány ban elekt ro ni kus adat hor do zón (ki zá ró - lag CD le me zen), zárt bo rí ték ban, aján lott kül de mény ként a kö vet ke zõ cím re kell be kül de ni:
MAG – Ma gyar Gaz da ság fej lesz té si Köz pont Zrt.
Re gi o ná lis tu risz ti kai pá lyá za tok Kód szám: 2007 – TU – BA LA TON – 2 1539 Bu da pest, Pf. 684.
A bo rí té kon, il let ve a CD le me zen fel kell tün tet ni a pá - lyá zat kód szá mát (2007 – TU – BA LA TON – 2), a pá lyá zó ne vét és cí mét. A be ér ke zett pá lyá za ti anya go kat az ÖTM bi zal ma san ke ze li.
5. A pá lyá zó nak a pá lyá zat be nyúj tá sa kor egy sze ri pá - lyá za ti dí jat kell fi zet nie, me lyet a meg fi ze tés rõl szó ló át - uta lá si meg bí zás ter he lé si ér te sí tõ jé nek bank ál tal hi te le sí - tett má so la tá val kell iga zol ni. A pá lyá za ti dí jat a pá lyá za ti út mu ta tó ban meg je lölt szám la szám ra kell be fi zet ni.
A pá lyá za ti díj mér té ke az igé nyelt tá mo ga tás össze gé - nek 0,2%-a, de leg alább 10 000 fo rint.
6. Több elõ irány zat együt tes tá mo ga tá sá ra be nyúj tott igény ese tén az egyes igé nyelt elõ irány za tok sza bá lyo zá - sá nak meg fe le lõ en el ké szí tett tá mo ga tá si igény lé se ket, pá - lyá za to kat – a szük sé ges pél dány szám ban – egy ide jû leg és ki zá ró lag azon elõ irány zat ke ze lõ jé hez kell be nyúj ta ni, amely tõl a leg ma ga sabb össze gû tá mo ga tást ké rik. Több azo nos össze gû leg ma ga sabb tá mo ga tá si igény ese tén az ezek kel érin tett elõ irány za tok bár me lyi ké nek ke ze lõ jé hez be nyújt ha tó a tá mo ga tá si igény, pályázat.
7. A pá lyá za tok be nyúj tá sá nak ha tár ide je 2007. jú - nius 8. A be ér ke zett pá lyá za tok bí rá la tá ra a pá lyá zat le zá - rá sát kö ve tõ en ke rül sor.
VIII. A pro jekt ki vá lasz tá sá nak fo lya ma ta
1. A pá lyá za ti anyag be ér ke zé sét kö ve tõ en a Köz re mû - kö dõ Szer ve zet meg vizs gál ja, hogy a pá lyá zat meg fe lel-e
– a be nyúj tás;
– a jo go sult ság;
– a tel jes ség (for mai meg fe le lõ ség) fel té te le i nek: a ked - vez mé nye zett a for ma nyom tat vány min den kér dé sé re vá - laszt adott, a pá lyá zat min den kért mel lék le tet tar tal maz, cég sze rû en alá van írva.
2. Amennyi ben a be ér ke zett pá lyá zat meg fe lel a VIII.1. pont ban fog lalt fel té te lek nek, a pá lyá zat ról a Köz - re mû kö dõ Szer ve zet a be ér ke zé sét kö ve tõ 7 – hi ány pót lás ese tén a hi ány ta lan pá lyá zat be ér ke zé sét kö ve tõ 3 – mun - ka na pon be lül be fo ga dó nyi lat ko za tot küld a pá lyá zó nak.
(A be fo ga dás a hi ány ta la nul, il let ve hi ány pó tolt pá lyá za ti anya gok bí rá lat ra tör té nõ be ér ke zé sé nek iga zo lá sát je len ti, füg get le nül a bí rá lat ered mé nyé tõl).
3. A pá lyá zat be fo ga dá sát kö ve tõ en a Köz re mû kö dõ Szer ve zet az elõ re meg ha tá ro zott szem pont rend szer és az ah hoz tar to zó pont rend szer alap ján el vég zi a be nyúj tott pro jekt szak mai és pénz ügyi ér té ke lé sét. Az ér té ke lõ a pá - lyá za ti anyag pont szá ma alap ján ja vas la tot tesz a Bí rá ló Bi zott ság ré szé re a tá mo ga tás oda íté lé sé rõl.
4. A pá lyá za tok el bí rá lá sa együt te sen, pon to zá sos rend - szer ben tör té nik. A Bí rá ló Bi zott ság a pá lyá za ti fel hí vás fel té te lei alap ján ala kít ja ki ja vas la tát.
5. A pá lyá za tot el bí rá lók in do kolt eset ben a tá mo ga tást a kért nél ala cso nyabb mér ték ben is meg ál la pít hat ják. Ha a pá lyá zó a csök ken tett mér té kû tá mo ga tás mel lett is ké pes és kész az ere de ti pro jekt meg va ló sí tá sá ra, er rõl kö te les írás ban nyi lat koz ni, csa tol va be ad vá nyá hoz a mó do sí tott költ ség ve tést, va la mint az igé nyelt és az el nyert támoga - tási összeg kü lön bö ze té re vo nat ko zó for rás meg ha tá ro zá - sát (pl. sa ját for rás, bank hi tel) és an nak iga zo lá sát. Az el já - rás ezen má so dik sza ka szá ban pá lyá za ti dí jat nem kell fizetni.
6. A pá lyá za tok ról a Bí rá ló Bi zott ság ja vas la ta alap ján az ÖTM mi nisz te re vagy az ál ta la meg bí zott dön tés ho zó a pá lyá za tok be fo ga dá sá tól szá mí tott 90 na pon be lül dönt.
A pá lyá zó a pá lyá za ti bí rá lat ered mé nyé rõl, azaz – a pá lyá zat igé nyelt tá mo ga tás sal egye zõ össze gû tá - mo ga tá sá ról,
– a pá lyá zat csök ken tett mér té kû tá mo ga tá sá ról, vagy – a pá lyá zat el uta sí tá sá ról
a dön tést kö ve tõ 15 mun ka na pon be lül ér te sí tést kap.
7. Amennyi ben a pá lyá za ti ke ret nem ele gen dõ a be ér - ke zett tá mo ga tá si igé nyek ki elé gí té sé re, az ÖTM for rás hi - ány ra hi vat koz va a tá mo ga tá si igé nye ket el uta sít hat ja.
Ab ban az eset ben, ha a tá mo ga tás oda íté lé sé re a for rá - sok idõ kö zi ki me rü lé se mi att nem ke rül het sor, a pá lyá za ti dí jat a for rás hi ány ról szó ló köz le mény meg je le né sé tõl szá - mí tott 30 na pon be lül vissza kell utal ni. A pá lyá za ti díj egyéb ok ból tör té nõ vissza igény lé sé re, il let ve vissza uta lá - sá ra nincs le he tõ ség.
IX. Az el bí rá lás szem pont rend sze re
Va la mennyi pá lyá zat az aláb bi szem pon tok alap ján ke - rül el bí rá lás ra:
1. A pro jekt szak mai ér té ke lé se (65 pont)
2. A pro jekt költ ség ve té sé nek in do kolt sá ga, meg ala po - zott sá ga (25 pont)
3. A pá lyá zó fel ké szült sé ge a pro jekt meg va ló sí tá sá ra (10 pont)
4. Nem tá mo gat ha tó ak azok a pá lyá za tok:
a) ame lyek a fen ti szem pon tok alap ján tör té nõ ér té ke lés so rán nem ér nek el 60 pon tot, vagy
b) ame lyek szak mai pont szá ma nem éri el a 45 pon tot, vagy
c) ame lyek ese té ben a pá lyá zó fel ké szült sé ge nem éri el a 6 pon tot.
