TARTALOM
Oldal
I. RÉSZ JOGSZABÁLYOK
2008. évi CXII. törvény a szerzõi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról ... 483 2008. évi CXIII. törvény a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény és a külföldre utazásra felhasználható más okmányokkal kapcsolatos
szabályozásra vonatkozó egyes törvények módosításáról... 489 2/2009. (I. 9.) Korm. rendelet a Sármellék országos jelentõségû polgári repülõtéren állandó nemzetközi személy- és áruforgalmat lebonyolító légi
határátkelõhely megnyitásáról ... 494 3/2009. (I. 10.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a mûvészeti, a közmûvelõdési és
a közgyûjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggõ egyes kérdések rendezésérõl szóló 150/1992.
(XI. 20.) Korm. rendelet módosításáról... 494 327/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról ... 506 328/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló
249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, valamint a kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló
240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról ... 506 358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelõ és egyes szolgál-
tató tevékenységekrõl, valamint a telepengedélyezés rendjérõl és a bejelentés szabályairól ... 506 35/2008. (XII. 31.) PM rendelet az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthetõ bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról... 514 174/2008. (XII. 31.) FVM rendelet a Tihanyi védett eredetû borról ... 514 1/2009. (I. 7.) SZMM rendelet a 2009. évi munkaszüneti napok körüli munkarendrõl szóló 16/2008. (IX. 26.) SZMM rendelet módosításáról... 516 1/2009. (I. 10.) ÖM rendelet az országgyûlési képviselõk idõközi választása költségeinek normatíváiról, tételeirõl és elszámolási rendjérõl ... 516
II. RÉSZ ÖNKORMÁNYZAT
MeHVM közlemény a települési és a területi kisebbségi önkormányzatoknak a központi költségvetésbõl nyújtott általános mûködési támogatás
éves összegérõl ... 526 Pályázati felhívás az E-közigazgatási Díjra ... 526 A Magyar Köztársaság önkormányzati miniszterének nyilvános pályázati felhívása a pénzügyi gondnokok névjegyzékébe történõ felvételre .... 526 A tartalomjegyzék a 482. oldalon folytatódik.
A Z Ö N K O R M Á N Y Z A T I M I N I S Z T É R I U M H I V A T A L O S L A P J A
FELHÍVÁS!
Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét a közlöny utolsó oldalán közzétett tájékoztatóra és a 2009. évi elõfizetési árainkra
ÖNKORMÁNYZAT – SPORT – TURISZTIKA
2008. december 31-én a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásában szereplõ idegenvezetõk jegyzéke ... 528 2008. december 1. és 2008. december 31. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásába bejegyzett utazási irodák és
ügynökségek ... 743 2008. december 1. és 2008. december 31. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásából saját kérésre törölt utazási iro-
dák és ügynökségek ... 743 2008. december 1. és 2008. december 31. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásából jogerõre emelkedett, illetve
végrehajtható hivatalból történt törlések ... 745 2008. december 1. és 2008. december 31. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásába változás bejegyzése névváltoz-
tatás miatt ... 745 2008. december 1. és 2008. december 31. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásába változás bejegyzése a tevékeny-
ségi kör vagyoni biztosítékhoz kötött tevékenységgel történõ bõvülése miatt ... 746 2008. december 1. és 2008. december 31. között a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásába változás bejegyzése vagyoni
biztosíték köteles tevékenységi körrel történõ szûkítése miatt ... 746 A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal hivatalos nyilvántartásában lévõ TIME SHARE tevékenységet folytató cégeket érintõ határoza-
tok 2008. december 1. és 2008. december 31. között... 747 Budapest Fõváros Közgyûlése Gazdasági Bizottságának pályázati felhívása a 2009-ben, Budapesten megvalósuló, nemzetközi, illetve országos
jelentõségû, önálló turisztikai vonzerõvel bíró programok marketingjének és megrendezésének támogatására... 748
V. RÉSZ KÖZLEMÉNYEK
A Legfõbb Ügyészség közleménye ügyészségi szolgálati igazolvány érvénytelenítésérõl ... 751 Hajdúböszörmény Város Önkormányzatának 2007. évi pénzügyi beszámolója... 751
VI. RÉSZ
HIVATALOS ÉRTESÍTÕ PÁLYÁZATI FELHÍVÁSOKRÓL LAPZÁRTA UTÁN ÉRKEZETT PÁLYÁZATI FELHÍVÁSOK
Jogszabályok
2008. évi CXII.
törvény
a szerzõi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról*
1. §A szerzõi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 19. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(1) A zeneszerzõk és a szövegírók a már nyilvános- ságra hozott nem színpadi zenemûveknek és zeneszöve- geknek, valamint az ilyen színpadi zenemûvekbõl vett részleteknek hangfelvételen való újabb többszörözésére és példányonkénti terjesztésére vonatkozó jogukat csak kö- zös jogkezelõ szervezetük útján érvényesíthetik, díjukról csak a felosztás idõpontját követõ hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le. Az engedélyre és az ennek fejében fizetendõ díjak mértékére vonatkozóan az iro- dalmi és a zenei mûvekkel kapcsolatos szerzõi jogok kö- zös kezelését végzõ szervezet köt szerzõdést a hangfelvé- tel-elõállítóval.”
2. §(1) Az Szjt. 21. §-a (1) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:
„Az olyan mûvek szerzõit, valamint az olyan mûveket kiadókat, amelyeket fénymásolással vagy más hasonló módon, papíron vagy más hasonló hordozón (a továbbiak- ban együtt: reprográfiával) többszöröznek, a magáncélú másolásra tekintettel megfelelõ díjazás illeti meg.”
(2) Az Szjt. 21. §-a (6) bekezdésének elsõ mondata he- lyébe a következõ rendelkezés lép:
„A befolyt díjaknak a költségek levonása után fennma- radt összegébõl negyven százalék a kiadókat illeti meg.”
3. §Az Szjt. 23. §-ának (3) bekezdése helyébe a követ- kezõ rendelkezés lép:
„(3) A terjesztés joga kiterjed a mû egyes példányainak a nyilvánosság részére történõ haszonkölcsönbe adására is. A hangfelvételben foglalt mûvek szerzõi e jogukat a 78. § (2) bekezdésének megfelelõen gyakorolhatják.
A filmalkotások szerzõi e jogukat szintén csak közös jog- kezelés útján gyakorolhatják, díjukról csak a felosztás idõ- pontját követõ hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mond- hatnak le.”
4. §Az Szjt. a következõ 23/A. §-sal egészül ki:
„23/A. § (1) A nyilvános haszonkölcsönzést végzõ könyvtárakban haszonkölcsönzés útján terjesztett iro-
meg.
(2) A díjat a közös jogkezelõ szervezet az évenként megállapított jogdíjközleményében, a kultúráért felelõs miniszter (e § alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) által felügyelt költségvetési fejezetben külön törvényi soron meghatározott összeg keretén belül állapítja meg.
(3) A szerzõk díjigényüket csak közös jogkezelõ szer- vezetük útján érvényesíthetik, díjukról csak a felosztás idõpontját követõ hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott mûvek példá- nyainak a díj megállapításához és felosztásához szükséges azonosító adatairól és a haszonkölcsönzés céljára való köl- csönbeadásaik számáról a könyvtárak a közös jogkezelõ szervezet, valamint a miniszter számára évente, a tárgy- évet követõ elsõ naptári negyedév végéig adatot szolgál- tatnak. A díj megállapításához és felosztásához szükséges adatok, valamint az adatszolgáltatásra kötelezett könyv- tárak körét külön jogszabály állapítja meg.
(5) A díjat a kölcsönbeadások száma alapján kell fel- osztani; a díj a tárgyévet követõ harmadik naptári negyed- év elsõ napján esedékes.”
5. §(1) Az Szjt. 34. §-ának (2) bekezdése helyébe a kö- vetkezõ rendelkezés lép:
„(2) Nyilvánosságra hozott irodalmi vagy zenei mû, film részlete, vagy kisebb terjedelmû ilyen önálló mû, továbbá képzõmûvészeti, építészeti, iparmûvészeti és ipari tervezõmûvészeti alkotás képe, valamint fotómûvészeti alkotás szemléltetés érdekében iskolai oktatási célra, vala- mint tudományos kutatás céljára a forrás és az ott meg- jelölt szerzõ megnevezésével a cél által indokolt terjede- lemben átvehetõ, feltéve, hogy az átvevõ mûvet nem hasz- nálják fel üzletszerûen. Átvételnek minõsül a mû olyan mértékû felhasználása más mûben, amely az idézést meg- haladja.”
(2) Az Szjt. 34. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A mû iskolai oktatási célra iskolai foglalkozás kere- tében átdolgozható. Az átdolgozott mû felhasználásához az eredeti mû szerzõjének engedélye is szükséges.”
6. §Az Szjt. 35. §-ának (4) bekezdése helyébe a követ- kezõ rendelkezés lép:
„(4) Nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtár, iskolai oktatás célját szolgáló [33. § (4) bek.] intézmény, muzeális intézmény, levéltár, valamint a közgyûjteménynek minõ- sülõ kép-, illetve hangarchívum a mûrõl másolatot készít- het, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, és
a) tudományos kutatáshoz vagy archiváláshoz szük- séges,
b) nyilvános könyvtári ellátás vagy a 38. § (5) bekezdé- sében meghatározott felhasználás céljára készül,
* A törvényt az Országgyûlés a 2008. december 15-i ülésnapján fogadta el.
d) külön törvény azt kivételes esetben, meghatározott feltételekkel megengedi.”
7. §Az Szjt. 39. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„39. § Az országos szakkönyvtárak a mû egyes példá- nyait szabadon haszonkölcsönbe adhatják. Ez a rendelke- zés nem vonatkozik a szoftverre és a számítástechnikai eszközökkel mûködtetett adatbázisra.”
8. § Az Szjt. V. fejezete a következõ új alcímmel és 57/A–57/C. §-okkal egészül ki:
„A felhasználás engedélyezése ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodó szerzõ alkotása
(árva mû) esetén
57/A. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal – a felhaszná- lás módjához és mértékéhez igazodó díj megállapítása mellett – felhasználási engedélyt ad kérelemre annak, aki a felhasználási szerzõdés megkötése érdekében a szerzõ fel- kutatására az érintett mûtípus és a felhasználási mód figye- lembevételével megtette az adott helyzetben általában el- várható intézkedéseket, és a szerzõ felkutatása nem járt eredménnyel. A felhasználási engedély legfeljebb öt évre szól, a Magyar Köztársaság területére terjed ki, nem kizá- rólagos, át nem ruházható, további felhasználási engedély adására és a mû átdolgozására (29. §) nem jogosít.
(2) Az (1) bekezdésben említett díjat a szerzõ személyé- nek vagy tartózkodási helyének ismertté válását követõen kell megfizetni, ha a felhasználás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja; ha a fel- használás közvetve vagy közvetlenül jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját szolgálja, a díjat a Magyar Szabadalmi Hivatalnál letétbe kell helyezni. A díj letétbe helyezése a felhasználás megkezdésének feltétele.
(3) Ha a szerzõ személye vagy tartózkodási helye a fel- használási engedély hatálya alatt ismertté válik, a Magyar Szabadalmi Hivatal a szerzõ, illetve a felhasználó kérel- mére a felhasználási engedélyt a szerzõ személye vagy tar- tózkodási helye ismertté válásának napjával kezdõdõ ha- tállyal visszavonja azzal, hogy a felhasználás a szerzõ sze- mélye vagy tartózkodási helye ismertté válásának napján meglévõ mértékig, az engedély alapján még hátralévõ idõ- tartamig, de legfeljebb a szerzõ személye vagy tartóz- kodási helye ismertté válásának napjától egy évig folytat- ható.
(4) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezést megfelelõen alkalmazni kell akkor is, ha a felhasználásra a szerzõ sze- mélye vagy tartózkodási helye ismertté válásának napjáig komoly elõkészületeket tettek, azzal, hogy ebben az eset- ben a felhasználást az elõkészületnek a szerzõ személye vagy tartózkodási helye ismertté válásakor meglévõ mér- tékéig lehet megkezdeni és folytatni.
(5) A szerzõ a felhasználási engedély hatályának megszûnésétõl vagy a visszavonásáról szóló határozat jog-
zése esetén – a Magyar Szabadalmi Hivataltól az ott javára letétbe helyezett díj megfizetését. Az öt év lejártát köve- tõen a Magyar Szabadalmi Hivatal átutalja a díjat annak a közös jogkezelõ szervezetnek, amely az ismeretlen vagy az ismeretlen helyen tartózkodó szerzõ mûvének egyéb felhasználását jogosítja, ilyen szervezet hiányában pedig a Nemzeti Kulturális Alapnak. Ha az ismeretlen vagy az ismeretlen helyen tartózkodó szerzõ mûvének egyéb fel- használásait több közös jogkezelõ szervezet jogosítja, ezek a díjból egyenlõ arányban részesülnek. A Nemzeti Kulturális Alap a hozzá átutalt jogdíjat a kulturális javak hozzáférhetõvé tételére fordítja.
(6) Ha a szerzõ a (3)–(5) bekezdések alapján a díj mérté- két vitatja, ennek elbírálása – a szerzõi jogi perekre irány- adó szabályok szerint – bírósági útra tartozik.
(7) Az (1)–(6) bekezdések nem alkalmazhatók, ha a fel- használás jogosítása közös jogkezelésbe tartozik.
57/B. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatalnak az 57/A. §-ban szabályozott eljárására a közigazgatási ható- sági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelke- zéseit a következõ eltérésekkel kell alkalmazni:
a) nem alkalmazhatók a Ket.-nek azok a rendelkezései, amelyek az eljárás megindításával kapcsolatos – hivatal- ból vagy kérelemre történõ – értesítésre vonatkoznak;
b) a Magyar Szabadalmi Hivatal a tényeket a kérelem keretei között, az ügyfél nyilatkozatai és állításai alapján vizsgálja;
c) nem alkalmazhatók a Ket.-nek az ügygondnokra, a költségmentességre és a végrehajtásra vonatkozó rendel- kezései;
d) a Magyar Szabadalmi Hivatal döntéseivel szemben nincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi, méltányossági és felügyeleti eljárásnak, valamint ügyészi óvásnak; a Magyar Szabadalmi Hivatal döntéseit a Fõvárosi Bíróság – az 57/C. §-ban foglaltak szerint – nemperes eljárásban vizsgálja felül.
(2) A Magyar Szabadalmi Hivatal által hozott döntés felülvizsgálatát az ügyész is kérheti; az eljárás megindítá- sára a Fõvárosi Fõügyészség rendelkezik kizárólagos ille- tékességgel. A Magyar Szabadalmi Hivatal a döntését a Fõvárosi Fõügyészséggel is közli.
(3) Az 57/A. § (1) bekezdése szerinti kérelemért külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A díjfizetés elmulasztása esetén a kérelmet el kell utasítani.
(4) Az árva mûvek felhasználásának engedélyezésére vonatkozó részletes szabályokat – ideértve a (3) bekezdés szerinti díj mértékét – külön jogszabály állapítja meg.
57/C. § (1) Az 57/B. § (1) bekezdésénekd)pontja sze- rinti nemperes eljárás megindítására irányuló kérelmet a döntés közlésétõl számított harminc napon belül a Magyar Szabadalmi Hivatalnál kell benyújtani, amely azt az ügy
(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelem kellékeire a kere- setlevélre vonatkozó szabályok megfelelõen irányadók.
(3) Ha az (1) bekezdés szerinti kérelmet elkésetten nyúj- tották be, az igazolási kérelem tárgyában a bíróság határoz.
(4) Az 57/B. § (1) bekezdésénekd)pontja szerinti nem- peres eljárásra a polgári perrendtartásról szóló törvény általános szabályai – a nemperes eljárás sajátosságaiból fakadó eltérésekkel – megfelelõen irányadók.”
9. §Az Szjt. 66. §-ának (2) bekezdése helyébe a követ- kezõ rendelkezés lép:
„(2) A felhasználás engedélyezésére vonatkozó jog át- ruházása nem terjedhet ki a 20. §-ban, a 23. § (3) és (6) be- kezdésében, valamint a 28. §-ban szabályozott vagyoni jogokra.”
10. §Az Szjt. 86. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„86. § (1) A szerzõi és a szomszédos jogokra vonatkozó jogszabályoknak megfelelõ közös jogkezelõ szervezetek- rõl a kultúráért felelõs miniszter nyilvántartást vezet.
(2) A nyilvántartásba közös jogkezelõ szervezetként csak egyesület (Ptk. 61–64. §) vehetõ fel. Országosan csak egy-egy egyesület vehetõ nyilvántartásba különösen a kö- vetkezõ mûvekkel, illetve teljesítményekkel kapcsolatos szerzõi, illetve szomszédos jogok kezelésére:
a) irodalmi, illetve zenei mûvek, b) egyéb alkotómûvészeti alkotások, c) filmalkotások,
d) elõadómûvészi teljesítmények, e) hangfelvételek,
f) filmelõállítói teljesítmények.”
11. §Az Szjt. 87. §-ának (2) bekezdése helyébe a követ- kezõ rendelkezés lép:
„(2) A nyilvántartásba vett szervezet által végzett jog- kezelési tevékenységre vonatkozó bejegyzést a kultúráért felelõs miniszter a nyilvántartásba vett szervezetek közötti megállapodás alapján módosítja, ha a nyilvántartásba vétel feltételei valamennyi érintett szervezetnél megvalósulnak az általuk végzett jogkezelési tevékenységnek a megálla- podás szerinti módosítását követõen is.”
12. § (1) Az Szjt. 88. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
[Az az egyesület vehetõ a közös jogkezelõ szervezetek nyilvántartásába,]
„b)amely az általa végzett jogkezelési tevékenységben érdekelt jogosultak jelentõs részét képviseli azáltal, hogy
1. e jogosultak tagjai vagy hozzá csatlakozni kí- vánnak, vagy
2. e jogosultak vele jogaik közös kezelésére egyedi megállapodást kötöttek,
vezetekkel képviseleti szerzõdéseket kötött, vagy ilyen szerzõdések megkötésére irányuló szándéknyilatkozatok- kal rendelkezik;”
(2) Az Szjt. 88. §-ának (2)–(3) bekezdései helyébe a kö- vetkezõ rendelkezések lépnek:
„(2) Annak megállapításakor, hogy a szervezet az érin- tett jogosultak jelentõs részét képviseli-e, illetve, hogy több szervezet közül melyik képviseli az érintett jogosul- tak nagyobb részét, a jogosultak létszámát, mûveik, illetve szomszédos jogi teljesítményeik felhasználási arányát és a jogdíjakból való részesedésük arányát egyaránt figye- lembe kell venni.
(3) A szervezetet a közös jogkezeléshez kapcsolódó adatok kezelésére felkészültnek kell tekinteni, ha fenn tud- ja tartani az általa képviselt jogosultak, illetve a közös jog- kezelés körébe tartozó mûvek vagy szomszédos jogi telje- sítmények, valamint a különbözõ felhasználások olyan adatbázisát, amely lehetõvé teszi a jogdíjak felosztását és kifizetését a jogosultak számára.”
13. §Az Szjt. 89. §-ának (2)–(4) bekezdése a helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
„(2) A kérelemhez csatolni kell a nyilvántartásba vétel- hez szükséges – a 88. § (1) bekezdésében meghatározott – feltételek teljesítését igazoló iratokat. Az iratokban közölni kell az egyesület tagjainak, illetve az egyesülethez csatlakozni kívánó jogosultaknak az egyedi azonosításra alkalmas névsorát, amely a tagok (jogosultak) teljes nevét és lakcímét (székhelyét) tartalmazza.
(3) A kultúráért felelõs miniszter a nyilvántartásba vételt a Hivatalos Értesítõben közzéteszi. A nyilvántartás- ban szereplõ szervezetekrõl és az általuk végzett közös jogkezelési tevékenységekrõl a kultúráért felelõs minisz- ter a Hivatalos Értesítõben közleményt jelentet meg.
(4) A szerzõi és a szomszédos jogok közös kezelését végzõ szervezetekrõl vezetett nyilvántartásra vonatkozó részletes szabályokat a kultúráért felelõs miniszter rende- letben állapítja meg.”
14. §Az Szjt. a következõ 89/A. §-sal egészül ki:
„89/A. § (1) Ha a törvényben elõírt közös jogkezelést végzõ közös jogkezelõ szervezetet törlik a nyilvántartás- ból, a kultúráért felelõs miniszter a honlapján és legalább két országos napilapban közzétett hirdetményében felhív- ja az érintett jogosultakat arra, hogy az általa kitûzött, de legalább hat hónapos határidõn belül kezdeményezzék szervezetük közös jogkezelõ szervezetként való nyilván- tartásba vételét.
(2) Az (1) bekezdés szerint meghatározott határidõ el- teltéig a jogdíjakat a törölt közös jogkezelõ szervezet által alkalmazott díjszabás alapján kell megfizetni a kultúráért felelõs miniszter által a hirdetményben megjelölt módon.
Ha az új közös jogkezelõ szervezet nyilvántartásba vételét a kitûzött határidõn belül kezdeményezik, és a szervezetet
miniszter kijelöli azt a közös jogkezelõ szervezetet, amely a befolyt jogdíjakat a határidõ elteltét követõen a törlés idõpontjában érvényes felosztási szabályzat alapján fel- osztja a jogosultak között.
(3) Ha az (1) bekezdésben említett határidõ elteltéig nem kezdeményezik a törvényben elõírt közös jogkezelõ szervezetként való nyilvántartásba vételt, azt mindaddig úgy kell tekinteni, hogy az érintett jogosultak a felhaszná- lást egyedileg engedélyezhetik, ameddig az új jogkezelõ szervezetet nyilvántartásba nem veszik.
(4) A közös jogkezelõ szervezet a nyilvántartásból tör- ténõ, (1) bekezdés szerinti törlése esetén a törlés jogerõre emelkedéséig megfizetett jogdíjakat köteles az érintett jo- gosultak között a törlés idõpontjában érvényes felosztási szabályzat alapján felosztani.”
15. §Az Szjt. 90. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„90. § (1) A szerzõi és a szomszédos jogok közös keze- lését végzõ szervezet abban a körben, amelyben a nyilván- tartás szerint jogkezelésre jogosult, rendszeres idõközön- ként megállapítja és az e § szerinti jóváhagyási eljárás lefolytatása céljából megküldi a kultúráért felelõs minisz- ternek az egyes felhasználási módok tekintetében a – fel- használókra indokolatlan megkülönböztetés nélkül vonat- kozó – jogdíjakat és a felhasználás egyéb – az egyenlõ bánásmód követelményének megfelelõ – feltételeit (a továbbiakban együtt: díjszabás). A tervezett alkalmazás idõpontja nem lehet korábbi, mint a megküldéstõl számí- tott három hónap.
(2) A díjszabást a kultúráért felelõs miniszter hagyja jó- vá. A jóváhagyás a díjszabás alkalmazásának és a Hivata- los Értesítõben való nyilvánosságra hozatalának feltétele;
nem zárja ki, illetve nem érinti azonban az egyéb jogszabá- lyok érvényesülését a díjszabás tekintetében.
(3) A díj mértékének megállapításakor figyelembe kell venni az érintett felhasználás valamennyi lényeges körül- ményét. A díjszabáshoz indokolást, és az azt alátámasztó iratokat kell csatolni.
(4) A kultúráért felelõs miniszter a díjszabásról annak kézhezvételét követõen haladéktalanul véleményt kér a jelentõs felhasználóktól és a felhasználók érdek-képvise- leti szervezeteitõl, valamint ezt követõen a Magyar Szaba- dalmi Hivatal elnökétõl és – a 20. §-a (1) bekezdésében és a 21. §-a (1) bekezdésének elsõ mondatában meghatá- rozott díj, valamint a 26. §-a (8) bekezdésének második mondatában szabályozott felhasználás tekintetében – az informatikáért felelõs minisztertõl. A véleményezést a díj- szabásnak a kultúráért felelõs miniszterhez történõ benyújtásától számított hatvan napon belül kell lefolytatni.
A 20–21. §-okban meghatározott díj vonatkozásában a fizetésre kötelezettek és azok érdek-képviseleti szerve- zetei minõsülnek felhasználónak, illetve felhasználói érdek-képviseleti szervezeteknek.
leményt kérni, aki véleményezési szándékát a kultúráért felelõs miniszternek az adott évben a kultúráért felelõs miniszter honlapján a díjszabás benyújtását követõen hala- déktalanul e célból közzétett felhívása alapján, a felhívás közzétételétõl számított tizenöt napon belül írásban beje- lenti, és egyidejûleg benyújtja a (6) vagy a (7) bekezdés szerinti nyilatkozatot.
(6) Jelentõs felhasználó az a személy, aki az érintett közös jogkezelést végzõ szervezethez intézett megkeresés alapján kiadott nyilatkozattal igazolja, hogy a bejelentés évét megelõzõ naptári évben az általa fizetett jogdíj elérte az érintett díjszabás alapján megfizetett összes jogdíj 10%-át.
(7) Felhasználói érdek-képviseleti szervezet az a nyil- vántartott tagsággal rendelkezõ jogi személy, amely létesí- tõ okirata szerinti tevékenységét országosan fejti ki, és te- vékenysége kiterjed az érintett felhasználók érdekeinek a díjszabások véleményezése során történõ képviseletére, továbbá a közös jogkezelést végzõ szervezet által az érdek-képviseleti szervezet megkeresésére kiadott nyilat- kozattal igazolja, hogy az érdek-képviseleti szervezet tag- ja az adott díjszabással érintett felhasználók olyan köre, amely a bejelentés évét megelõzõ naptári évben az adott díjszabás alapján megfizetett összes jogdíj legalább 25%-át megfizette.
(8) A közös jogkezelést végzõ szervezet a (6) és a (7) bekezdésben foglaltak szerint a felhasználó vagy a fel- használói érdek-képviseleti szervezet megkeresésének be- érkezését követõen haladéktalanul nyilatkozik, és a nyilat- kozatot a megkeresõ felhasználónak, illetve érdek-kép- viseleti szervezetnek, továbbá a kultúráért felelõs minisz- ternek megküldi. A kultúráért felelõs miniszter a felügye- let körében ellenõrzi, hogy a közös jogkezelõ szervezet nyilatkozata a valóságnak megfelel-e.
(9) A kultúráért felelõs miniszter a díjszabást akkor hagyja jóvá, ha az a szerzõi jogi szabályokkal összhangban áll. A miniszter a jóváhagyásról a (4) bekezdésben megha- tározott határidõ lejártát követõ harminc napon belül hatá- rozattal dönt. A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs, az a közléssel emelkedik jogerõre.
(10) A díjszabást a közös jogkezelést végzõ szervezet a jóváhagyást követõen a Hivatalos Értesítõben a saját nevé- ben nyilvánosságra hozza. Ennek megtörténtéig az elõzõ idõszakra megállapított és jóváhagyott – a Hivatalos Érte- sítõben korábban nyilvánosságra hozott – díjszabást kell alkalmazni akkor is, ha az az idõtartam, amelyre ez utóbbi díjszabást megállapították, idõközben lejárt. A közös jog- kezelõ szervezet az elõzõ idõszakra megállapított és jóvá- hagyott díjszabásban tételesen meghatározott díjakat érvé- nyesítheti a Központi Statisztikai Hivatal által az arra az idõszakra megállapított fogyasztói árindexszel megemelt mértékben is. E szabályokat megfelelõen alkalmazni kell abban az esetben is, ha a bíróság a 90/A. § alapján a kultú-
(11) A díjszabás alkalmazása során az egyenlõ bánás- mód követelményét meg kell tartani.
(12) Az (1)–(12) bekezdések szerinti eljárásban a Ket.
nem alkalmazható.”
16. §Az Szjt. a következõ 90/A. §-sal egészül ki:
„90/A. § (1) A kultúráért felelõs miniszter jóváhagyás- ról szóló határozatának felülvizsgálatát a díjszabás véle- ményezésére jogosult bármely szervezet és az érintett közös jogkezelõ szervezet jogszabálysértésre hivatkozás- sal a Fõvárosi Bíróságtól kérheti, amely a kérelmet köz- igazgatási nemperes eljárás szabályai alapján bírálja el.
A nemperes eljárásban a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 332. §-ának (3) és (4) bekezdése nem alkalmazható. Ha a bíróság a határozatot hatályon kívül helyezi és a minisztert új eljárásra utasítja, az új eljárásban hozott határozat alapján fizetendõ díj és a megsemmisített határozat alapján fizetendõ díj közötti különbözettel el kell számolni.
(2) A határozat megtámadása esetén a bíróság azt a kérelmezõt, aki a határozattal érintett díjszabás alapján díj- fizetésre lenne kötelezett, biztosíték adására kötelezi.
A biztosíték összege megegyezik a megtámadott határo- zattal jóváhagyott díjszabás alapján fizetendõ díj mérté- kével, illetve annak vitatott vagy még meg nem fizetett részével.
(3) A szerzõdési feltételek tisztességtelensége miatti megtámadhatóság szempontjából a díjszabás nem minõsül jogszabály által megállapítottnak, illetve olyannak, mint amelyet jogszabály elõírásának megfelelõen határoztak meg. A díjszabás bírósági megtámadása esetén a közös jogkezelõ szervezet kérelmére a bíróság az ellenérdekû felet biztosíték adására kötelezi. A biztosíték összegére a (2) bekezdés szabályai megfelelõen alkalmazandók.”
17. §Az Szjt. 93. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„93. § (1) A közös jogkezelési tevékenység felett – az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 17. §-ával összhangban – gyakorolt felügyelet körében a kultúráért felelõs miniszter évente, illetve szükség esetén ellenõrzi, hogy a nyilvántartásba vétel feltételei a jogkezelõ szerve- zetnél folyamatosan megvalósulnak-e, továbbá, hogy az alapszabály, a felosztási szabályzat és más belsõ szabály- zat rendelkezései nem ütköznek-e a szerzõi jogi jogszabá- lyokba.
(2) A közös jogkezelést végzõ – a 86–89. §-ok alapján nyilvántartásba vett – szervezet a felügyelet ellátásához megküldi a kultúráért felelõs miniszternek
a) az alapszabályát;
b) a szervezeti és mûködési szabályzatát;
c) a felosztási szabályzatát;
d) az ügyintézõ és képviseleti szerve tagjainak név- sorát;
viseleti szerzõdéseit.
(3) A kultúráért felelõs miniszter a felügyelet körében – ha a nyilvántartásba vételhez szükséges feltételek hiá- nyát vagy az (1) bekezdésben említett jogszabályok meg- sértését észleli – megteszi a következõ intézkedéseket:
a) írásban figyelmezteti a közös jogkezelõ szervezet ügyintézõ és képviseleti szervét a nyilvántartásba vétel fel- tételeinek, illetve a szerzõi jogi jogszabályoknak meg- felelõ mûködés helyreállítására, és erre megfelelõ határ- idõt tûz;
b) megkeresi az ügyészséget a szervezet törvényességi felügyelete körében meghozható intézkedések megtétele céljából;
c) ha aza)pontban említett határidõ eredménytelenül telt el, vagy a törvényességi felügyeleti intézkedés nem jár eredménnyel, illetve nem várható tõle eredmény, törli a közös jogkezelést végzõ szervezetet a nyilvántartásból, és ezt a Hivatalos Értesítõben közzéteszi. A törlésre a 89/A. § szabályai alkalmazandók.
(4) A kultúráért felelõs miniszter a (2) bekezdésben fel- soroltakat rendszeres idõközönként, de legalább évente megküldi az igazságügyért felelõs miniszternek és a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének a szellemi tulajdon védelmével összefüggõ feladatai ellátásához szükséges tájékoztatás céljából.”
18. §Az Szjt. 94. §-a a következõ (11) bekezdéssel egé- szül ki:
„(11) Ha a jogosult a 35. § (8) bekezdésére figyelemmel az (1) bekezdés e) pontja, illetve a (2) bekezdés alapján igényt érvényesít, a gazdagodás, illetve a kártérítés mérté- kének megállapításakor figyelembe kell venni a többszö- rözéshez igénybe vett kép-, illetve hanghordozót terhelõ és megfizetett díj mértékét.”
19. §Az Szjt. 94/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a kö- vetkezõ rendelkezés lép:
„(2) Ha az (1) bekezdés nem alkalmazható, az ellenkezõ bizonyításáig azt kell szerzõnek tekinteni, aki a mûvet sajátjaként a Magyar Szabadalmi Hivatalnál önkéntes mûnyilvántartásba vetette és ezt közokirattal igazolja.
A mû nyilvántartásba vételéért igazgatási szolgáltatási dí- jat kell fizetni.”
20. §Az Szjt. 100. §-ának (5) bekezdése helyébe a kö- vetkezõ rendelkezés lép:
„(5) A közös jogkezelõ szervezet a járulék összegérõl, annak felhasználásáról a nyilvánosságot évente, a kultú- ráért felelõs miniszter irányítása alatt mûködõ miniszté- rium hivatalos lapja útján tájékoztatja.”
21. §Az Szjt. 104. §-ának (1) bekezdése helyébe a kö- vetkezõ rendelkezés lép:
„(1) Az egyeztetõ testület eljárásának célja, hogy a felek közötti megállapodás létrehozását elõsegítse. A közös jog-
igazságügyért felelõs minisztert és a kultúráért felelõs mi- nisztert.”
22. §Az Szjt. 105. §-ának (2) bekezdése helyébe a kö- vetkezõ rendelkezés lép:
„(2) Az egyeztetõ testület eljárási szabályzatát a szerzõi jogi szakértõ testület dolgozza ki, és az igazságügyért fele- lõs miniszter hagyja jóvá. A jóváhagyást megelõzõen be kell szerezni a Magyar Szabadalmi Hivatal felügyeletét el- látó miniszternek, valamint a kultúráért, továbbá az infor- matikáért felelõs miniszternek a véleményét.”
23. §Az Szjt. 112. §-ának (4)–(5) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések lépnek, és az Szjt. 112. §-a a kö- vetkezõ (6)–(7) bekezdésekkel egészül ki:
„(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendelettel megállapítsa az ismeretlen vagy az ismeretlen helyen tar- tózkodó szerzõ alkotása felhasználásának engedélyezé- sére vonatkozó eljárás részletes szabályait és az eljárásért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díj mértékét, beszedésé- nek, visszatérítésének módját továbbá az ilyen alkotások nyilvántartásának részletes szabályait.
(5) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelõs minisz- ter, hogy
a) a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke véleményének kikérésével, a kultúráért felelõs miniszterrel egyetértésben a Magyar Szabadalmi Hivatal által vezetett önkéntes mû- nyilvántartásra vonatkozó részletes szabályokat, valamint b) a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke véleményének kikérésével, az adópolitikáért felelõs miniszterrel, a kultú- ráért felelõs miniszterrel és a Magyar Szabadalmi Hivatal felett felügyeletet gyakorló miniszterrel egyetértésben az önkéntes mûnyilvántartással összefüggõ eljárásokért fize- tendõ igazgatási szolgáltatási díj mértékét, beszedésének és visszatérítésének módját rendelettel megállapítsa.
(6) Felhatalmazást kap a kultúráért felelõs miniszter, hogy – a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke véleményé- nek kikérésével, az igazságügyért felelõs miniszterrel egyetértésben – a szerzõi és a szomszédos jogok közös ke- zelését végzõ szervezetekrõl vezetett nyilvántartásra vonatkozó részletes szabályokat rendelettel megállapítsa.
(7) Felhatalmazást kap a kultúráért felelõs miniszter, hogy – az igazságügyért felelõs miniszterrel egyetértés- ben – az e törvény 23/A. §-ának (4) bekezdése alapján a nyilvános haszonkölcsönzésért a szerzõt megilletõ díj megállapításához és felosztásához szükséges adatok, vala- mint az adatszolgáltatásra kötelezett nyilvános könyvtárak körét rendelettel megállapítsa.”
24. §Az Szjt. 113. §-ának helyébe a következõ rendel- kezés lép:
„113. § E törvény a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 91/250/EGK irányelve (1991. május 14.) a számítógépi programok jogi védelmérõl;
történõ továbbközvetítésre alkalmazandó szerzõi jogra és a szerzõi joghoz kapcsolódó jogokra vonatkozó egyes sza- bályok összehangolásáról;
c) az Európai Parlament és a Tanács 96/9/EK irányelve (1996. március 11.) az adatbázisok jogi védelmérõl;
d) az Európai Parlament és a Tanács 2001/29/EK irány- elve (2001. május 22.) az információs társadalomban érvé- nyesülõ szerzõi és kapcsolódó jogok egyes kérdésekben történõ összehangolásáról;
e) az Európai Parlament és a Tanács 2001/84/EK irány- elve (2001. szeptember 27.) az eredeti mûalkotás szerzõjét megilletõ követõ jogról;
f) az Európai Parlament és a Tanács 2004/48/EK irány- elve (2004. április 29.) a szellemi tulajdonjogok érvényesí- tésérõl;
g) az Európai Parlament és a Tanács 2006/115/EK irányelve (2006. december 12.) a bérleti jogról és a ha- szonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon terü- letén a szerzõi joghoz kapcsolódó egyes jogokról;
h) az Európai Parlament és a Tanács 2006/116/EK irányelve (2006. december 12.) a szerzõi jog és egyes kap- csolódó jogok védelmi idejének összehangolásáról;
i) a Bizottság 2006/585/EK ajánlása (2006. augusz- tus 24.) a kulturális anyagok digitalizálásáról és online hozzáférhetõvé tételérõl, valamint a digitális megõrzésrõl 6. (a) és (c) alpontja.”
25. §E törvény 2009. február 1-jén lép hatályba.
26. § (1) Az Szjt. e törvény 1. §-ával megállapított 19. §-a (1) bekezdésének rendelkezéseit az e törvény hatálybalépését követõen adott felhasználási engedélyekre kell alkalmazni.
(2) Az Szjt. e törvény 4. §-ával megállapított 23/A. §-a alapján a szerzõt megilletõ díjat a 2010. december 31-ét követõen kölcsönzött mûpéldányok nyilvános haszonköl- csönbe adása után kell megfizetni. A díj megállapításához, beszedéséhez és felosztásához szükséges adatokat 2011.
január 1. napjától kezdve kell gyûjteni, ennek alapján a dí- jakat 2012-ben kell elõször felosztani.
(3) Az Szjt. e törvény 10–17. §-ával és 21–22. §-ával megállapított rendelkezéseit a törvény hatálybalépése után indult eljárásokra kell alkalmazni. Amíg a közös jogkezelõ szervezet a díjszabást a Hivatalos Értesítõben a jóváha- gyást követõen nyilvánosságra nem hozza, addig az elõzõ idõszakra megállapított és jóváhagyott – a Magyar Köz- lönyben korábban nyilvánosságra hozott – díjszabást kell alkalmazni akkor is, ha az az idõtartam, amelyre az utóbbi díjszabást megállapították, idõközben lejárt.
27. §(1) E törvény 1–24. §-a és 28–31. §-a 2009. február 2-án hatályát veszti.
(2) E § 2009. február 2-án hatályát veszti.
CXL. törvény (a továbbiakban: kulturális törvény) 1. szá- mú mellékleténeke)pontja helyébe a következõ rendelke- zés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„e)Kép-, illetve hangarchívum: hangok vagy képek, il- letve ezek összekapcsolódó – zárt egységet alkotó, vagy önálló részekbõl zárt egységbe szerkesztett – együttesébõl álló dokumentumok gyûjteménye.”
(2) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás álta- lános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 13. §-a (2) bekezdéséneka)pontja helyébe a következõ rendelke- zés lép:
[E törvény rendelkezéseit]
„a)az iparjogvédelmi és a szerzõi jogi eljárásokban,”
[csak akkor kell alkalmazni, ha az ügyfajtára vonatkozó törvény eltérõ szabályokat nem állapít meg.]
29. §(1) Az Szjt
a) 21. §-ának (7) bekezdésében az „Az (5) bekezdés- ben” szövegrész helyébe az „A (6) bekezdésben” szöveg- rész,
b) 38. §-ának (5) bekezdésében a „kép- és hangarchívu- mok” szövegrész helyébe a „közgyûjteménynek minõsülõ kép-, illetve hangarchívumok” szövegrész, valamint
c) 88. §-ának (1) bekezdésében az „az egyesület” szö- vegrész helyébe „a szervezet” szövegrész
lép.
(2) A kulturális törvény 1. számú mellékleténeko)pont- jában a „kép- és hangarchívumok” szövegrész helyébe a
„kép-, illetve hangarchívumok” szövegrész lép.
30. §(1) Hatályát veszti az Szjt. 88. §-a (1) bekezdésé- neke)pontja.
(2) Hatályát veszti az Szjt. 23. §-ának (7) bekezdése.
31. §E törvény a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) az Európai Parlament és a Tanács 2001/29/EK irány- elve (2001. május 22.) az információs társadalomban érvé- nyesülõ szerzõi és kapcsolódó jogok egyes kérdésekben történõ összehangolásáról 5. cikke (2) bekezdésének c)pontja;
b) az Európai Parlament és a Tanács 2006/115/EK irányelve (2006. december 12.) a bérleti jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzõi joghoz kapcsolódó egyes jogokról 2–3. és 5–6. cikkei;
c) a Bizottság 2006/585/EK ajánlása (2006. augusz- tus 24.) a kulturális anyagok digitalizálásáról és online hozzáférhetõvé tételérõl, valamint a digitális megõrzésrõl 6. (a) és (c) alpontja.
Sólyom Lászlós. k., Dr. Szili Katalins. k.,
köztársasági elnök az Országgyûlés elnöke
a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény és a külföldre utazásra felhasználható más okmányokkal kapcsolatos szabályozásra vonatkozó
egyes törvények módosításáról*
1. §A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (a továbbiakban: Utv.) 4. §-a a következõd)ponttal egé- szül ki:
„d) EGT-állam:az Európai Unió tagállama és az Euró- pai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gaz- dasági Térségrõl szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerzõdés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gaz- dasági Térségrõl szóló megállapodásban részes állam ál- lampolgárával azonos jogállást élvez.”
2. §Az Utv. 7. §-a a következõ (3)–(5) bekezdéssel egé- szül ki, ezzel egyidejûleg a jelenlegi (3)–(6) bekezdés megjelölése (6)–(9) bekezdésre változik:
„(3) A tároló elem elektronikus formában tartalmazza – kivéve a (4) bekezdésben foglalt eseteket – a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellem- zõire és biometrikus elemeire vonatkozó elõírásokról szóló, 2004. december 13-i 2252/2004/EK tanácsi rendelet 1. cikk (2) bekezdésének második mondata szerinti bio- metrikus adatot (a továbbiakban: második biometrikus adat).
(4) A tároló elem kizárólag az (1) bekezdésben foglalt adatokat tartalmazza
a) a közvetlenül alkalmazandó európai közösségi jogi aktusban meghatározott esetben,
b) az útlevél iránti kérelem benyújtásakor a második biometrikus adat adására átmenetileg fizikailag képtelen személyek esetében, valamint
c) azon személyek esetében, akiknek az útlevél iránti kérelem elõterjesztésekor történõ személyes megjelenését – a kezelõorvos által kiállított igazolás szerint – egészségi állapotuk nem teszi lehetõvé,
d) külföldön tartózkodó személy esetén, ha az útlevele, illetve a külföldre utazáshoz felhasznált személyazonosító igazolványa a személyazonosság megállapítására alkal- matlanná vált, megrongálódott, lejárt, elveszett vagy eltu- lajdonították, amennyiben a további tartózkodás, tovább-, illetve hazautazása céljából az ideiglenes magánútlevél nem használható fel.
(5) A (4) bekezdés alapján kiadott útlevél érvényességi ideje – a 18. életévét be nem töltött személy számára ki- adott okmány kivételével – egy év.”
* A törvényt az Országgyûlés a 2008. december 15-i ülésnapján fogadta el.
„(2) Annak az állampolgárnak, aki hivatalos útlevélre nem jogosult, de foglalkozása rendszeres külföldre utazás- sal jár – az ezt bizonyító igazolás alapján –, valamint annak az állampolgárnak, aki azt különös méltánylást érdemlõ okból kéri, a Kormány rendeletében meghatározott feltéte- lek fennállása esetén második magánútlevél is kiadható.”
(2) Az Utv. 9. § (3) bekezdése helyébe a következõ ren- delkezés lép:
„(3) A második magánútlevél az arra jogosító foglalko- zás gyakorlásának idõtartamáig, de legfeljebb – a 7. § (5) bekezdésben foglalt kivétellel – két évig érvényes. A különös méltánylást érdemlõ okból kiadott második ma- gánútlevél érvényességi ideje egy év.”
4. §(1) Az Utv. 16. § (2) és (3) bekezdése helyébe a kö- vetkezõ rendelkezés lép:
„(2) Az útlevélhatóság a külföldre utazási korlátozást vagy annak megszüntetését
a) az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetben a külföldre utazási korlátozás alapjául szolgáló ok tekintetében – külön törvényben meghatározott – értesítés- re kötelezett szerv;
b) az (1) bekezdésd)pontjában meghatározott esetben a külföldre utazási korlátozás alapjául szolgáló ok tekinte- tében – külön törvényben meghatározott – döntésre jogo- sult szerv
értesítése alapján jegyzi be a nyilvántartásba.
(3) Külföldre utazási korlátozás esetén az úti okmányt a) az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetben a személyi szabadságot elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedést foganatosító vagy annak ellenõrzését végrehajtó szerv;
b) az (1) bekezdésd)pontjában meghatározott esetben a szabadságvesztést foganatosító büntetés-végrehajtási in- tézet vagy a kényszergyógykezelést foganatosító igazság- ügyi megfigyelõ és elmeorvosi intézet
visszatartja.”
(2) Az Utv. 16. §-a a következõ (4) bekezdéssel egé- szül ki:
„(4) Az útlevélhatóság a külföldre utazási korlátozás törlését követõen haladéktalanul értesíti az úti okmányt visszatartó szervet az úti okmány visszaadása céljából.”
5. §Az Utv. 19. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(1) Az útlevélhatóság az érvénytelen úti okmányt visszavonja.”
6. §Az Utv. a következõ 23/A. §-sal egészül ki:
„23/A. § (1) A külföldre utazási korlátozás bejegyzésé- rõl vagy törlésérõl az útlevélhatóság haladéktalanul dönt.
(2) Az úti okmány visszatartása ellen külön jogorvoslat- nak nincs helye, az a külföldre utazási korlátozás bejegy- zése elleni fellebbezésben támadható meg.”
okmány-nyilvántartással összefüggõ feladat- és hatásköré- ben:
a) felügyeletet gyakorol a körzetközponti feladatokat ellátó, okmányirodát mûködtetõ települési (fõvárosi kerü- leti) önkormányzat jegyzõjének (a továbbiakban: körzet- központi jegyzõ) nyilvántartási tevékenysége felett;
b) kezeli a nyilvántartás adatállományát és biztosítja a nyilvántartásban kezelt adatok helyességét;
c) a nyilvántartásból a törvényben meghatározott felté- telek fennállása esetén adatszolgáltatást teljesít;
d) mûködteti a nyilvántartás informatikai rendszerét.
(2) A körzetközponti jegyzõ a 24. § a)–g) pontjában meghatározott, illetve a külpolitikáért felelõs miniszter a 24. §-ban meghatározott adatokról, illetve ezek változásá- ról elektronikus úton értesíti a központi adatkezelõ szer- vet.”
8. §(1) Az Utv. 32/A. § (1) bekezdésb)pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
[A tároló elemnek az érintett azonosítását valamely fizi- kai tulajdonságának rögzítésével lehetõvé tevõ módon elõ- állított személyes adatait]
„b) a Rendõrség határforgalom-ellenõrzést végzõ szer- ve kizárólag a személyes adatnak a tároló elembõl történõ olvasásával kezelheti, kizárólag a tagállamok által kiállí- tott útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzõire és biometrikus elemeire vonatkozó elõírásokról szóló, 2004.
december 13-i 2252/2004/EK tanácsi rendelet 4. cikk (3) bekezdésében meghatározott célból,”
(2) Az Utv. 32/A. § (1) bekezdés a következõc)ponttal egészül ki, ezzel egyidejûleg a jelenlegic)pont megjelölé- sed)pontra változik:
[A tároló elemnek az érintett azonosítását valamely fizi- kai tulajdonságának rögzítésével lehetõvé tevõ módon elõ- állított személyes adatait]
„c)a Kormány által kijelölt hatóság kizárólag a szemé- lyes adatnak a tároló elembõl történõ olvasásával kezelhe- ti, abból a célból, hogy a kérelmezõ a tároló elem tartalmát ellenõrizhesse,”
9. §Az Utv. 42. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„42. § E törvény 7. § (2)–(4) bekezdése, 20. § (2) bekez- dése, valamint 32/A. §-a a tagállamok által kiállított útle- velek és úti okmányok biztonsági jellemzõire és biometri- kus elemeire vonatkozó elõírásokról szóló, 2004. decem- ber 13-i 2252/2004/EK tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
10. §(1) Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) melléklete IX. fejezet I. cím 2. pont- ja helyébe a következõ rendelkezés lép:
„2. A magánútlevél, a szolgálati és hajós szolgálati útle- vél kiadásának illetéke 7500 forint, ha a magánútlevél ér-
70. életévét betöltött személy magánútlevelének, az 1 évi érvényességgel kiállított magánútlevél, szolgálati és hajós szolgálati útlevél, valamint a menekültként elismert sze- mélyek kétnyelvû úti okmánya kiadásának illetéke 2500 forint.”
(2) Az Itv. IX. fejezet I. cím 5. pontd)alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
[Illetékmentes]
„d)az úti okmány cseréje, amennyiben arra azért kerül sor, mert az úti okmány biometrikus azonosítót tartalmazó tároló eleme nem tartalmazza vagy hibásan tartalmazza a törvényben meghatározott adatokat.”
(3) Az Itv. melléklete IX. fejezet II. cím 2. pontja helyé- be a következõ rendelkezés lép:
„2. Illetékmentes
a) a 14. életévét be nem töltött polgár személyazono- sító igazolványa iránti kérelme, kivéve az elveszett, meg- semmisült, megrongálódott okmány cseréje esetén,
b) a 70. életévét betöltött polgár személyazonosító iga- zolvány iránti kérelme, ha útlevéllel vagy kártyaformátu- mú vezetõi engedéllyel nem rendelkezik.”
11. §(1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továb- biakban: Nytv.) 13. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„13. § (1) Az érintettet a személyi azonosítójáról a nyil- vántartó szerv hatósági igazolvánnyal tájékoztatja.
(2) A személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány tartalmazza a polgár nevét, születési nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét, lakcímét, személyi azonosítóját, az okmány azonosítóját, valamint tájékozta- tás céljából a 14. életévét be nem töltött kiskorú esetén – a törvényes képviselõ kérelemére – a kiskorú törvényes kép- viselõinek nevét és a kiállítás idõpontja szerinti telefon- számát.
(3) Az eljáró hatóság a 14 éven aluli kiskorú törvényes képviselõjének (2) bekezdésben meghatározott adatait ki- zárólag a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadásáig jogosult kezelni, azokat a hatósági igazolvány kiadásakor haladéktalanul törölni kell.
(4) A személyi azonosítót igazoló hatósági igazolványt úgy kell kiállítani, hogy abból az érintett polgár személyi azonosítója és lakcím adata egyidejûleg ne váljon megis- merhetõvé.”
(2) Az Nytv. 14. §b)pontja helyébe a következõ rendel- kezés lép:
[A nyilvántartás szervei az általuk kezelt adatokat az alábbi forrásból gyûjtik:]
„b)a polgár kérelme a személyazonosító igazolvány ki- állítása iránt, az ehhez csatolt okiratok, az arcképmása és a saját kezû aláírása, illetve az újszülött arcképmása;”
sének b) pontja szerinti adatokat jogosultak igényelni:]
„l)az egészségbiztosítási szerv a jogszabályban megha- tározott feladatai ellátásához, a központi szervtõl.”
(4) Az Nytv. 22. §-a a következõf)ponttal egészül ki:
[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdé- sének c) pontja szerinti adatok igénylésére jogosultak:]
„f) az anyakönyvvezetõ.”
(5) Az Nytv. 29. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(1) A személyazonosító igazolvány a polgár írásbeli nyilatkozata, valamint az anyakönyv és a személyiadat- és lakcímnyilvántartás – nem magyar állampolgár esetén eze- ken túlmenõen a polgár útlevele és a magyarországi tartóz- kodásának jogcímét igazoló közokirat – alapján kiállított olyan hatósági igazolvány, mely a polgár személyazonos- ságát és az e törvényben meghatározott adatait közhitelûen igazolja.”
(6) Az Nytv. 29. § (3) bekezdésh)pontja helyébe a kö- vetkezõ rendelkezés lép:
[A személyazonosító igazolvány tartalmazza a polgár]
„h)aláírását, ha a 14. életévét betöltötte;”
(7) Az Nytv. 29. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(4) A polgár személyazonosságát – a személyazonosí- tó igazolványon túl – az érvényes útlevél vagy a kártyafor- mátumú vezetõi engedély igazolja. A személyazonosítás céljából – jogszabályban meghatározott kivételekkel – a polgár nem kötelezhetõ más okmány bemutatására.”
(8) Az Nytv. 29. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(6) A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvánnyal nem rendelkezõ kiskorú részére a személy- azonosító igazolványt a törvényes képviselõ kérelmére kell kiadni.”
12. §(1) A személyazonosító jel helyébe lépõ azonosí- tási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaztv.) 14. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„14. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelõ központi szerv az újszülött születési családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, valamint lakcímét közli az állami adóhatósággal. Az új- szülött részére az állami adóhatóság a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelõ központi szerv adatszolgáltatása alapján az adóigazolványt hivatal- ból adja ki.”
(2) A Szaztv. 21. §-a a következõ (7) bekezdéssel egé- szül ki:
„(7) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyil- vántartását kezelõ központi szerv az újszülött családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, állampol-
a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartá- sát kezelõ központi szerv adatszolgáltatása alapján a TAJ-számot tartalmazó hatósági igazolványt hivatalból adja ki.”
13. § (1) A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény (a továbbiakban: Starttv.) 5. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
[Az életkezdési támogatásra való jogosultság érvénye- sítéséhez – a 2005. december 31. napja után született gyer- mekekre vonatkozóan]
„b)az állami adóhatóság aza)pont szerinti adatszolgál- tatást követõ öt munkanapon belül a gyermek adóazonosí- tó jelét és természetes azonosító adatait, azok változásait elektronikus úton átadja a kiutaló részére, továbbá kiállítja az adóigazolványt, és a gyermek lakóhelyére postai úton megküldi, valamint a kiutaló részére öt munkanapon belül elektronikus úton továbbítja az e törvény szerinti kötele- zettségeinek teljesítéséhez szükséges adatokat.”
(2) A Starttv. 5. § (2) bekezdésd)pontja helyébe a kö- vetkezõ rendelkezés lép:
[A kiutaló]
„d)a számla megnyitásával egyidejûleg tájékoztatást ad a szülõnek az életkezdési támogatással kapcsolatos tudni- valókról,”
14. §Az anyakönyvekrõl, a házasságkötési eljárásról és a névviselésrõl szóló 1982. évi 17. törvényerejû rendelet (a továbbiakban: At.) 41. § (2) bekezdése helyébe a követ- kezõ rendelkezés lép:
„(2) Az anyakönyvvezetõ a polgárok személyi adatai- nak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettsé- gét személyi azonosítóval teljesíti. Az adatszolgáltatással egyidejûleg az újszülött személyazonosító igazolványá- nak, valamint személyi azonosítót és lakcímet igazoló ha- tósági igazolványának kiadása érdekében az újszülött arc- képét megküldi a személyazonosító igazolványt kiállító hatóság részére, a törvényes képviselõk nevét és telefon- számát a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt kiállító hatóság részére.”
15. §(1) E törvény 2009. június 28-án lép hatályba.
(2) Ez a törvény a hatálybalépését követõ napon hatá- lyát veszti.
16. §(1) Az Utv. 1. § (3) bekezdésében az „az Európai Gazdasági Térségrõl szóló Egyezményben részes tagállam területére történõ beutazáskor és a tagállamok közötti uta- zás során” szövegrész helyébe az „EGT-állam területére történõ beutazáskor” szöveg, a „valamint ha azt nemzetkö-
államnak nem minõsülõ állam belsõ joga biztosítja, amely tényt, illetve annak megszûnését az adott állam értesítését követõen a külpolitikáért felelõs miniszter a Hivatalos Ér- tesítõben és honlapján haladéktalanul közzétesz” szöveg, 3. § (3) bekezdésében a „menedékesként elismert szemé- lyekre e törvény III., IV. és V. Fejezetében foglalt rendel- kezéseket kell alkalmazni” szövegrész helyébe a „vala- mint menedékesként elismert személyekre e törvény ren- delkezéseit alkalmazni kell” szöveg, 8. § (1) bekezdés fel- vezetõ szövegében az „idõtartama az” szövegrész helyébe az „idõtartama – a 7. § (5) bekezdésben foglalt kivétellel – az” szöveg, 8. § (1) bekezdésa)pontjában a „4 éves élet- kor betöltéséig 2 év” szövegrész helyébe a „6 éves életkor betöltéséig 3 év” szöveg, 8. § (1) bekezdésb)pontjában a
„4–18 éves életkor közöttiek esetén 5 év” szövegrész he- lyébe a „6–70 éves életkor közöttiek esetén – a (2) bekez- désben foglalt kivétellel – 5 év” szöveg, 8. § (1) bekezdés c)pontjában a „18 éven felüliek esetén – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 10 év” szövegrész helyébe a „70 éven felüliek esetén 10 év” szöveg, 8. § (2) bekezdésében az „A 18 éven felüli állampolgár részére a magánútlevél” szö- vegrész helyébe az „A 18–70 éves életkor közötti állam- polgár részére a magánútlevél” szöveg, az „5 éves” szö- vegrész helyébe „10 éves” szöveg, 10. § (4) bekezdésében az „A hazatérés céljából kiadott” szövegrész helyébe az
„Az” szöveg, 11. § (1) bekezdésében az „A hivatalos útle- velet a megbízatás idõtartamára, de legfeljebb ötévi érvé- nyességgel kell kiállítani.” mondat helyébe az „A 7. § (5) bekezdésben foglalt kivétellel a hivatalos útlevél a jo- gosultságot megalapozó megbízatás vagy jogviszony idõ- tartamára, de legfeljebb öt évig érvényes.” mondat, 16. § (1) bekezdésb)pontjában az „aki büntetõeljárás keretében õrizetben, elõzetes letartóztatásban, kiadatási õrizetben, kiadatási letartóztatásban, átadási letartóztatásban, ideig- lenes átadási letartóztatásban” szövegrész helyébe az „aki elõzetes letartóztatásban, kiadatási letartóztatásban, ideig- lenes kiadatási letartóztatásban, átadási letartóztatásban, ideiglenes átadási letartóztatásban” szöveg, 19. § (3) be- kezdésa) pontjában a „bármelyik szülõ” szövegrész he- lyébe a „szülõi felügyeleti jog gyakorlására jogosult bár- melyik szülõ” szöveg, 20. § (2) bekezdésében a „7. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „7. § (2)–(3) be- kezdésben” szöveg, 22. § (3) bekezdésében az „A határo- zat” szövegrész helyébe az „Az útlevélhatóság határozatá- nak” szöveg, 23. § (2) bekezdésében az „Az úti okmányt”
szövegrész helyébe az „Az érvénytelen úti okmányt” szö- veg, a „Magyar Köztársaság Diplomáciai és Konzuli Kép- viseletének hatósági intézkedésre feljogosított tagja” szö- vegrész helyébe a „magyar külképviselet hatósági intézke- désre feljogosított konzuli tisztviselõje” szöveg, illetve a
„veszi el” szövegrész helyébe az „elveszi” szöveg, 23. § (3) bekezdésében az „átvett” szövegrész helyébe az „el- vett” szöveg, 24. §i)pontjában az „ideiglenes feloldása”
szövegrész helyébe „törlése”, az „a hozzájáruló szerv”
ját” szövegrész helyébe az „az értesítés, illetve a döntés idõpontját” szöveg, 28. § (5) bekezdésében az „A diploma- ta és a külügyi szolgálati útlevelek tekintetében az (1) be- kezdésben meghatározott adatokat csak ezen okmányok kiadására feljogosított útlevélhatóság szolgáltathatja.”
mondat helyébe az „Az adatszolgáltatás elektronikus ügy- intézés útján is teljesíthetõ.” mondat, 28. § (6) bekezdésé- ben az „(1) bekezdésben” szövegrész helyébe az
„(1)–(2) bekezdésben” szöveg, valamint 41. § (2) bekez- dése)pontjában az „a közigazgatási informatikáért felelõs miniszterrel” szövegrész helyébe az „az adópolitikáért fe- lelõs miniszterrel egyetértésben – az útlevél kivételével – az úti okmányok kiadásáért és cseréjéért; valamint a köz- igazgatási informatikáért felelõs miniszterrel” szöveg lép.
(2) Az Utv. 4. § c) pontjában, 7. § (5) bekezdésében, 23. § (1) bekezdésében, 26. §-ában, 27. § (1) bekezdésé- ben, 28. § (3) bekezdésében, 29. § (1) és (3) bekezdésében, 30–31. §-ában és 41. § (2) bekezdésa)pontjában az „útle- vél hatóság” szövegrész helyébe az „útlevélhatóság” szö- veg, 5. § (4) bekezdésében az „útlevél hatóságnál” szöveg- rész helyébe az „útlevélhatóságnál” szöveg, 23. § (3) be- kezdésében az „útlevél hatóságnak” szövegrész helyébe az
„útlevélhatóságnak” szöveg, 24. §g)pontjában az „útlevél hatósági” szövegrész helyébe az „útlevél-hatósági” szö- veg, 41. § (1) bekezdésa)pontjában az „útlevél hatóságo- kat” szövegrész helyébe az „útlevélhatóságokat” szöveg, valamint 41. § (2) bekezdésa)pontjában az „útlevél ható- ságok” szövegrész helyébe az „útlevélhatóságok” szöveg lép.
(3) Hatályát veszti az Utv. 7. § (1) bekezdés a)pontjá- ban a „saját kezû” szövegrész, a 10. § (1) bekezdésében az
„ , és Magyarországról a magánútlevél kellõ idõben nem szerezhetõ be” szövegrész, a 10. § (2) bekezdésében az
„ , és Magyarországról a hazatéréshez szükséges magánút- levél kellõ idõben nem szerezhetõ be” szövegrész, a 16. § (1) bekezdése)ésf)pontja, 18. §-a, a 19. § (2) és (4) bekez- dése, a 20. § (1) bekezdésb)pontja, a 22. § (1) bekezdése, a 22. § (3) bekezdésében az elsõ mondat, a 23. § (1) bekez- désében az „az érvénytelen vagy” szövegrész, a 23. § (2) bekezdésében az „a 19. § (1) bekezdésb)pontjában, il- letve a 20. §a),c)ése)pontjaiban meghatározott esetek- ben” szövegrész, a 24. §-ában a „– hatáskörére és illeté- kességére kiterjedõen –” szövegrész, a 24. §i)pontjában az „a köztartozás miatt nyújtott biztosíték adásának tényét és idõpontját” szövegrész, a 24. §j)pontja, 25. §-a, a 27. § (1) bekezdésében a „– menekülteket érintõen –” szöveg- rész, a 28. § (2) bekezdés második mondata, a 33. § (1) be- kezdés második mondata, a 33. § (2) bekezdése, a 34. §-a, valamint a 38. §-a.
(4) Hatályát veszti
a) a szervezett bûnözés, valamint az azzal összefüggõ egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez
b) az Országos Ítélõtábla székhelyének és illetékességi területének megállapításáról, valamint az igazságszolgál- tatás mûködését érintõ egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi CX. törvény 171. §-a;
c) az Észak-atlanti Szerzõdés tagállamai közötti, fegy- veres erõik jogállásáról szóló Megállapodáshoz történõ csatlakozásról, a Megállapodás kihirdetésérõl, valamint a Megállapodáshoz kapcsolódó egyes jogszabályok módo- sításáról szóló 1999. évi CXVII. törvény 11. §-a;
d) a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosításáról szóló 2000. évi CXXII. törvény;
e) a büntetõeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény mó- dosításáról szóló 2002. évi I. törvény 304. §-a és 308. § (1) bekezdésb)pontja;
f) a személyazonosító igazolvánnyal történõ utazással összefüggõ törvénymódosításokról szóló 2004. évi XV.
törvény;
g) az Európai Parlament magyarországi képviselõinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 22. §-a;
h) a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosításáról szóló 2006. évi XXI. törvény;
i) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 114. §-a;
j) a Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében tör- ténõ együttmûködésrõl és információcserérõl szóló 2007.
évi CV. törvény 37. §-a.
17. § (1) Az Itv. melléklete IX. fejezet II. címének 5. pontjában a „személyazonosító igazolvány kiadása vagy lakcímváltozás” szövegrész helyébe a „személyazonosító igazolvány kiadása, lakcímváltozás, illetve – 14. életévét be nem töltött kiskorú esetén – a kérelemre feltüntethetõ adatok változása” szöveg lép.
(2) Az Nytv. 5. § (1) bekezdésében a „nõk esetében leánykori” szövegrész helyébe a „születési” szöveg, az
„anyja leánykori” szövegrész helyébe az „anyja születési”
szöveg, 11. § (1) bekezdésl)pontjában az „aláírását” szö- vegrész helyébe a „valamint – ha a 14. életévét betöltötte – aláírását” szöveg lép.
(3) A Szaztv. 21. § (5) bekezdésb)pontjában a „leány- kori” szövegrész helyébe a „születési” szöveg lép.
(4) A Starttv. 5. § (1) bekezdésa)pontjában az „adatok- ról” szövegrész helyébe az „adatokról és a gyermek lakcí- mérõl” szöveg lép.
(5) Hatályát veszti
a) az Nytv. 2. § (3) és (4) bekezdése, az Nytv. 21. § g)pontjában az „az anyakönyvvezetõ, valamint” szöveg- rész;
b) a Szaztv. 29. §-a;
c) az At. 41. § (6) bekezdése.
