AZ I960-IK ÉVÍ MUNKA VERSENY TAPASZTALATAI
002.-62 [331.876.ij
Az Országos iiüszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ a hálóza
t i alközpontokkal közösen 1960-ban nunkaversenyt rentíezott.
A versenyfelhívásra 120 szakkönyvtár j e l e n t k e z e t t . E nagy s z i a azt mutatta, hogy a jelentkező könyvtárak egy része túlbecsülte lehető
ségeit, megfelelő előfeltételek nélkül vállalkozott a versenyre, ennek következtében az egyéves verseny folyamán aránylag nagy lemorzsolódás következett be. A versenyből először a l£ÁY szakkönyvtárait k e l l e t t k i - i k t a t n i , mert e könyvtárak speciális f e l a d a t a i k következtében nea f e l e l - hettek meg a verseny követelményeinek. A verseny során több izben k i - hangsúlyoztuk, hogy azokban a szakkönyvtárakban, ahol önálló dokumentá- ciós tevékenységet nem f o l y t a t n a k , az OEK és as alközpont dokumentációs szolgáltatásainak terjesztésével, széleskörű propagálásával i s verse
nyezhetnek.
Az alközpontok és a KÁV szakkönyvtárak nélkül a 106 versenyző könyvtártól a verseny végén 65 maradt. A verseny utolsó szakaszában i s lehetőséget kívántunk adni a kilépésre azoknak a könyvtáraknak, amelyek érezték, hogy nem tudnak lépést t a r t a n i a követelményekkel, a z z a l , hogy ariennyiben határidőre nem küldik be a kérdőiveket, önmagukat zárják k i a versenyből. Ezzel - főleg az üzemi kiskönyvtárak - éltek i s . Természe
tes , hogy az üzemi műszaki könyvtáraknál v o l t nagyobb a lemorzsolódás;
a jelentkező 77 üzemi könyvtártól a verseny végére 44 maradt. Ezen be
lül, i s az U I I I . és 13 I V . csoportból t a r t o t t a k k i a legkevesebbem 45 könyvtárból 24. A tervező és kutatóintézeti könyvtárak első c s o p o r t j a 19-ról 16—ra, a második csoportja viszont 16-ról 5 versenyző könyvtár
ra, csökkent.
A számokból a z t a tanulságot vonhatjuk l e , hogy a kisebb üzemi könyvtárak és a kisebb kutató- és tervezőintézeti szakkönyvtárak - a k o l nincs függetlenített könyvtáros - nem tudnak kellő gondot fordítani az egyre nagyobb jelentőségű dokumentációs munkákra..
DOKÜÍÍEHTÁCIÓS BÜSKÁK
A verseny folyamán a versenyző könyvtárakban jelentós mértékben megjavult a lemérhető dokumentációs munka. 65 versenyző könyvtár feltá
ró munkájáról csak néhány szembetűnő adat:
1959-ben e könyvtárak 71 100 eimforditást és 19 400 referátumot
11
készítettek. Ez a kát szám a vorssny hatására 1960-ban 9 0 500, 111, 19 9C0- r a emelkedett. J e l e n t5-2a nőtt as irodaionkutatások száma i s /1959-ben 3 3 0 , a ver3er.yidjr,za::bsn 1240/ E:utatva, hozj az üzemek és ku
tatóintézetek dcijozói Í 3 felismerték az irodaiookutatás jelentőségét, és munkájukhoz igénylik.
A fordítások szára a versenyidőszakban az 1959-ik évi 8350 da
rabról 10 500-ra emelkedett.
SZOLGÁITATÁSOK IGÉNYBEVÉTELE
A 6 5 versenyző könyvtárban 196 5CO dolgozóból 22 ?0O v o l t műsza
k i beosztású / l l ,5 £ / .
Érdekes megvizsgálni, hogy az üzemek műszaki dolgozói milyen százalékban használták a különböző dokumentációs szolgáltatásokat. Az üzemi csoportok /Ü I - Ü I V - i g / 13 100 műszaki dolgozójából 15 7 9 0 , az
az 87,2 Já v e t t e idénybe a különböző dokumentációs szolgáltatásokat, mig a tervező- és kutatóintézeti csoportok /TK I - TK I I / 4500 dolgozójából 3375, azaz 73,2 $• Ez a szán első p i l l a n a t b a n igen kedvezőnek tűnik, Ka azonban az igénybevovők számát a dolgozók t e l j e s számához viszonyítjuk, már sokkal reálisabb számot kapunk. Az üzemi csoportban ez 8 , 3 % /189 500-ból 1 5 7 9 0 / , a tervező- és kutatóintézeti csoportokban pedig 4 3, 1 S /7000-ból 3375/.
A 65 könyvtár közül 37-nek /57 H/ v o l t Önálló dokumentációs k i adványa, a többi könyvtár az 0!-K és az alközpontok dokumentációs k i a d ványait és szolgáltatásait hasznosította, A versenyző könyvtárak doku
mentációs kiadványaival e c i k k keretében nem foglalkozunk, arról lapunk 15, oldalán külön értékelést adunk, i t t csupán annyit jegyzünk neg, hogy dokumentációs kiadványokat közreadó 37 műszaki könyvtár 51 féle kiadványt j e l e n t e t e t t meg, 411 alkalommal közel 2300 példányban, több mint 8000 o l d a l terjedelemben.
PROPAGANDA
A verseny p o n t j a i között szerepelt a dokumentáció propagandája i s . E területen v o l t a k a munkaversenynek legjelentősebb eredményei.
Első helyen k e l l említeni a s a j t ó p r o p a g a n d á t . Az üzeni lapokkal rendelkező üzemek 03 vállalatok műszaki könyvtárosai legtobbnyire jól kihasználták ezt a lehetőséget, így p l . a győri V.'ilheln Pieck Vagon- és Gépgyár műszaki könyvtára az üzen "Rába" cimü lapjában a I I . félévben rendszeresen nagyobb közlegényeket t e t t közzé a legújabb, l e g f r i s s e b b külföldi műszaki eredményekről; néha bibliográfiákat, más
kor referátumokat, o l y k o r psdig tömöritett fordításokat i s közölt.
Az Egyesült l2zó u j műszaki könyvbeszerzéseit rendszeresen p r o pagálta az "Izzó" cimü lapban,
A Dunai Vassü könyvtárosa a dokumentáció fontosságáról indított cikksorozatot "Ismerkedjünk meg a műszaki dokumentációval" cimmel, éa azt az üzem l a p j a az "üst", egymásután következő számaiban folytatólago
san t e t t e közzé.
12
A Salgótarjáni Acélárugyár műszaki könyvtárosa a "Tarján! Acél"- ban j e l e n t e t t e meg a könyvtár figyelőazolgálatánakérdekesebb anyagát.
A Diósgyőri Kohászati Üzenek a megyei l a p o t , az "Éssakmagyarorszdg"-ot i s igéaybsvették a dokumentáció propagálásához, a Kőbányai Sextilgyár pedig, ahol a könyvtárosnak nem áll módjában önálló dokumentációs k i a d ványt készíteni, az üzemi lapban, a "Kőbányai T o x t i l " - b e n adta rendsze
resen közre az OwC támafigyelő szolgálatának vonatkozó érdekesebb anya
g a i t ,
A Békéscsabai Ruhagyár a műszaki könyvtárba éritsző anyagokról az üzem h a n g o s b e m o n d ó j á n keresztül értesítette a dolgo
zókat .
A h i r d e t ő t á b l á t i s több helyen igénybevették a v e r seny folyamán dokumentációs anyagok propagálására.
Több könyvtár élt a k i á l l í t á s adta lehetőségekkel i s . Első helyen k e l l i t t megemlíteni a Csepel Vas- és Fémmüvek 2rÖ3Zt köz
p o n t i műszaki könyvtárát, amely a "Csepeli Dokumentációs ?iapok" megren
dezésével /1960. o k t , 10-16./ példát m u t a t o t t a dokumentációnak kiállí
táson történő propagálására /ismertetése IffiT, 1960, 6. 3 Z . p.11-16./.
1960. április-május hónapokban a versenyben résztvevő nagykönyv
tárak legtöbbje a "Szovjet Technika N a p j a i " alkalmával kiállítást r e n d e z e t t . Ezek közül klenelendök az Egyesült Izsó, a Klement Gottwald Gyár é3 a győri '.Vilhelm Pieck Gyár kiállitásai. A kutató- és tervezőintézetek közül s i k e r e s kiállítást szervezett a Bányászati Kutató Intézet, a Bá
nyászati Tervező Intézet, a Lakóépülettervező Intézet, a Papíripari Ku
tató Intézet s t b . Említésre méltó még a Lenin Kohászati Müvek könyvtá
rának december h a v i kiállítása, amelyet az üzem újítóival közösen igen színvonalasan rendezett meg.
SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉS - UJ BÓDSZEREK
A verseny időszakában közvélemény-kutatást végeztünk a versenyző könyvtárosok között a könyvtári éa dokumentációs szakirodalom o l v a s o t t sága tárgyában. A kérdésekre kapott válaszokból Örömmel állapíthattuk meg, hogy a főfoglalkozású, könyvtárosok túlnyomó többsége tanulmányozza a szakirodalmat.
A Klement Gottwald Gyár jegyzékben s o r o l j a f e l , hogy a verseny- szakasz a l a t t milyen külföldi dokumentációs szakirodalmat tanulmányoz
t a k . Az e m i i t e t t cikkek 03 könyvek arról tesznek tanúságot, hogy a gyár műszaki könyvtárában a könyvtárosok rendszeresen továbbképzik magukat.
Jelentésükben megírják a z t i s , hogy as egyik szovjet tanulmány alapján sikerült o l y a n módszert kialakítani, amelynek segitságévsl ugrásszerű fejlődést értek e l . 800 közvéleményfcutató l a p felhívása nyomán az üzem
ből 2 0 0 dolgozó közel 2 0 0 témakörből különböző, egyénenként eltérő szám
ban kap rendszeres h e t i , 111. h a v i tájékoztatást, Ö33Zesen mintegy 1 0 5 2 db témafigyelőlapon.
A könyvankétok módszerének u j formáját valósította meg a verseny folyamán az Egyesült Izzó műszaki könyvtára. A rendszeresen szervezett
13
