"Dokumentációs rendszerek és hálózatok" első európai kongresszusa. Luxemburg, 1973. május 16-18. megtekintése

Beszámolók, szemlék, közlemények

"Dokumentációs rendszerek és hálózatok"

első európai kongresszusa

Luxemburg, 5 973. május 16-18.

1975. május 16-18. között Luxemburgban, az Európa Központ é 3 az uJ azinház modern épületében rendezték meg "A dokumentációs r e n d s z e ­ r e k és hálózatok" témában az első európai k o n g r e s s z u s t . A kongresszus védnökségét az Európai Közösségek Bizottsága /Kommission der Europá- i s c h e n Gemeinschaften/ vállalta.

A kongresszuson k b . 450 szakember v e t t részt, elsősorban a nyu­

gat-európai országokból. A s z o c i a l i s t a országok közül Jugoszlávia és Magyarország v o l t J e l e n .

A k o n g r e s s z u s r a láthatóan i g e n felkészült a rendezó s z e r v : az UNESCO, OECD, PID, CIDST" képviselői m e l l e t t o t t v o l t a k az európai országok nemzeti információs és dokumentációs rendszereiért felelős s z e r v e z e t e k , minisztériumok vezető szakemberei i s . A rendező s z e r v előadóknak, vitavezetőknek o l y a n neves szakembereket kért f e l , m i n t CCBLÁGS, VICKEHY, BARLOW, BAüER, WOLPF-TERKOINE és mások, i g y b i z t o ­ sítva v o l t a magas szakmai színvonal. Említésre méltó, hogy a kong­

resszuson m e g j e l e n t e k a számitógépeket gyártó cégek '/IBM, SIEMENS s t b . / képviselői i s , a k i k az információ és dokumentáció szakterüle­

tét a számitástechnika u j a b b és f o n t o s alkalmazási területeként és piacaként vizsgálták.

A kongresszus előkészítéséhez t a r t o z o t t még egy előzetes - egy­

séges szempontok alapján készült - felmérés a Nyugat-Európában műkö­

dő n e m z e t i és nemzetközi dokumentációs rendszerekről. / T y p o l o g i e d e r

/Comlté pour 1'Information ot l a Doeumentation Sciantifiqua ot Techaique = Tudományos és Műszaki Információ ás Dokumentáció Bizottsága/

579

Beszámolók, szemlék, közlemények

Dokumentationssysteme und -Netze,' kézirat, Luxemburg, 1973. 47.p./.

A kongresszuson e l e m z e t t és m e g v i t a t o t t , v a l a m i n t az Írásos formában i s m e r t e t e t t dokumentációs rendszerekről a következő összeállítás tá­

jékoztat / l . táblázat/.

Általában megállapítható, hogy a kongresszus résztvevői a nem­

zetközi-, európai vagy akár az intézeti és vállalati dokumentációs rendszereken s z i n t e kizárólag számitógépes információs r e n d s z e r e k e t értettek. Trendként l e h e t j e l l e m e z n i , hogy a " k l a s s z i k u s " , n y o m t a t o t t formában megjelenő dokumentációs kiadványokat f o k o z a t o s a n felváltják a számitógépes Sül-szolgáltatások, a géppel elkészitett retrospektív irodalomkutatások, i l l e t v e a f e n t i e k alapján kiválasztott dokumentu­

mok szolgáltatása e r e d e t i vagy másolati formában, ügy t t i n t , hogy a

"közbeeső" dokumentációs műfajok / p l . tömörítvény-, szemle-, prognó­

ziskészítés, vllégszintöBszeállitás s t b . / k i e s t e k e tájékoztatási szakemberek érdeklődési köréből, feltehetően azért, mert e f e l d o l g o ­ zási módszerek kevésbé gépesithetők. E tendenciának erősítői azonban nem számolnak a z z a l a problémával, hogy a k i k e r e s e t t és e r e d e t i b e n szolgáltatott dokumentumok feldolgozására a felhasználónak csak i g e n korlátozott idő áll rendelkezésre, továbbá n y e l v i nehézségek i s elő- f o r d u l h a t nak.

A tájékoztatási rendszerekben a l k a l m a z o t t számitógép-tipusok kö­

zül az IBM gépcsalád /IBM 360/30, 360/65, 3 7 0/135, 370/145, 3 7 0/155, 370/165, v a l a m i n t a 2741, 2770 terminál/ v e z e t , s k i s e b b arányban a l ­ kalmazzák az ICL 1902 A, ICL System 4/70, és az ÜNIVAC 1107, 1108, v a l a m i n t a SIEK£NS 4004/35 gépeket.

Vitát váltott k i a "nemzetközi információs r e n d s z e r " fogalma. Az a nézet a l a k u l t k i , hogy önmagában a nemzetközi forrásokból készített

" i n p u t " még nem t e s z egy r e n d s z e r t "nemzetközivé", azzá csak akkor változik, ha

• nemzetközi szolgáltatásként használják, i l l e t v e használható;

• az e r e d e t i c l m közlése m e l l e t t legalább egy világnyelven c i m - forditást i s ad;

• a közreadott referátumok többnyelvüek / a n g o l , f r a n c i a , német/;

• egységes - e s e t l e g többnyelvű - t e z a u r u s z vagy egyetemes osz­

tályozási r e n d s z e r alapján történik a dokumentumok, információk t a r ­ t a l m i feltárása;

• az e r e d e t i dokumentumok központi tárból /terminálok segitsé- gé/el/ vagy decentralizált információs bázisok, gyűjtemények utján hozzáférhetők.

A többnyelvű referátum-közreadás követelményét többen vitatták, nem a n n y i r a szakmai szempontból, m i n t inkább pénzügyi kihatásai m i a t t .

• Dokumentációs rendszerek és hálózatok tipológiája

TMT 20.évf. 8.szám 1973.augusztus.

4>

-m 3

r-t J3

3

a e m

J : O

í»

c s

3

4

• : -

U

H ->

a M

|

B a

M

«

•

a 3

to a

4 fa _{fa O} • * ^H ₃

O ÍM •o ffl

« C Sí

ül Hl a

t. ^1.

O >4 XI O

0 3

u a O S . t<

• a - H -

fa

a 4» I ^t

•a _•d n _o ^{I- ;1} _vl ^—• 3

—i lí —I * 4 CJ

o ^{+» e} a e ^{« 4}

r-l m B [ÍJ K fa fa ^to fi ^{uí •*} _a ^•H

4 ¹¹

• 3 ⁰¹

:•: (l *-*

3 i •3 ^{Sl •}

^ -o m

«

3 3 M H a

U <13 l O m 0

-H ^{fa -3} 60 C

«

< a Y o ^O

ra

tű

•g n

•a M u n

•x n

M

41 j ,

a » «

• N •

m o e

n ^ fa

I "

3 ? • i H T

3 o)

O <ri

o >

a a fa n

•

« o

c •»»

a a l> K fa flj • x: o o -0 CB -U » 3 •H

a w

• fa -•

-M E O

31 i

o :o u n _•

Íj

>-

J> B

a a

b0 3

l l

X * V 01

a »

O 3

U -rl M 3 0 " S

u Q.M a

» V • ^ - J fa c *•

3 ~H a o

s a a

3 '3

• r t H H

iH IJ

I £^

a u -t

•H f i o

0 >

l-l 3 O

- -n i . -O fi-

tt

d o n

S -H

a U > H

- * >• «í

-w aí a a * o e T ) - H

fa J *

h, :

<• o E a b

I—I i •••

41 4>

fa fa M =

a o 3 3 1 "B i U 1 0 D _{o a> 3} fa

J ^ •--

a (

0 3

•» >:

• H tO — 1

•rt H

xi :o

1 ü +»

n a

•d * a ² a

•a f

> a a a t

>

• H n t.

0} cl

" 6

a o _

3 •4

W

a

5

!5

-a

•ji 41 -> \

9 t> 9

• i

a •«

e o

4» 01 11 -o

fa u •> u 0 ~H D -qj

1 > U 9 fa fa 'O fa i l JJ 4 i O

4» Hí ^w

3 H a

| g j

0 )

I

5S1

Beszánolók, szemlék, közlemények

3 h

1> 61 4> 10

s i

o

M 3 A 4*

B 1

O

1 X

•

in fa ^{ű >i}

< i J É •> F

•

pH •o o h a

a ^a

•

• H ₁₄ q

- «

01 J i O 4* h ³

-^•i

fa ^{•a -H .-4 « V l í}

g -< m ^{M |} 31

| e is •o n ^{B * 4}

E » a a •« ff a

M O B Q H = a ^{n S t ű --i}

fa fa <o ^•-

4* 0 fa 4»

S Í

<o •- 9 m

S Í

fa

• o

.a

a

•4 •<

M la 3 o

•

V X

3 9

< s

•rt fa

*• o

A 1 O irt B O

5 * s

01 D fa

in a a

* T3

M

§ «•

a -a 3 B G

5

U

f

AJ M a o, - o

M >o

- H 4>

H O - l U

W -4 o -a

** <o a

41

i

0

•s e c

>y fa

-J

o o

- 4 O fa t

o •«

1 •T 10 ^{4> » ft 4>} r B c

Q « ^{4> -} a fa b 0

a ^{« •9 M • m - H 1 B •-H} n

2 _{o •nl fa <a} a ^{• r i} 6 fa A ^{M 4«}

o ³ c *» -H 3 n ^•4

OJ 15 ™ ^{•H 0) 1 D O} S>. E a •d ¹ a

X ^+> _{>• Q} ^4* _d <r4 fa o 4> 4> iS-s, fa o fa b tű ^B a ^{E •a} 4*

>. 01 >i ^{1 *> 01} o > ^{C C na 4* a Q}

•

fa 01 ^'-1 e <4 fa ^{01 o n rt --4 —* a 4 J}

a ^Ü » ^{4 ? £ e U Q. o 3 oi o M}

fa -4 M N 1 í) N H o -a >> ^c

o > _{•O 3 •p} fa S U l

« B •a a tc ^• ta

o ^{•H fa 5 vH} u ^M

fa S U l

« B C S . '-. M •: t> a

•« 3 o ^{0 Í J • H 5} ? ** 0 •

•o n ^w4 a ^{« P 01 fa r-1} tű ^f >, a ^{—i •a}

•—« _{o fa c} ta ^{3 i} fa fa ^•*•> C 5 > . ~ > ^{01 ül ^ « • 01} a •« ^{a a} u a •a ** ^{C 1 3 9} E

<-i o o 4* 0 ^-HÍ <n a _H 4» 3 - 4 o a g 3 3

m ^{* • H} *4 n ^{4 * U 4>} m -4 '• °1 •—i m _{o *>} +»

(M. | 4> _{fa a} fa O «4 ^{a ^ i} 0 ^a _o ^{ü ai}_a 1 5 ^{3 S}a fa •0 01 0) ^{T J -rt C d •0}3 g ^H <

»

o a ⁹ O i < H fa fa o ^OJ « E^{- 1}" . -> ü £1 ^•H

Ü_{J ü} 0 o c * ^{4* *•} £ _< ^{O I H}1 a ^{- 3 \} e- Z aa a <n -.TJ # ³ *a^{• -a} n <ri ⁰ := t>

- ^{a C O -4 fa C - 4} a fa*> 4* ^{^4} a -a +» ^{J «}

c a ^{IJ a 3} di o a o> a a _4» o a a o ^{t- 01 4> 9} • 4*

B l-l • w4 Cl n a ^{01 Gi to} 01 o. ^{a j fa 41} in ^{4 * 1 C •} a a ,i. i -o Q, B ^{1 3} Ul fa 0. O M tí W s . a -o j ; o ^{J J} h 0 o fa ^{T J} _O fa ^{o o o " Ö 3} » fa ^{01 B b}

H i ³ a. ^{Í J} 10 ³ fa U 3 C 3 ai r j í j

U B N (•

fa 3 u a x ü fi ^{>• •-< a 4* 31} m a

9 se; ^{fa U 3 C} 3 ai r j í j

U B N (•

fa 3

X 4apa m o 4"4U a

0) * S , ^4

a ^H a

6-i 5

I M I 20.évf. 8.szám 1973.a u g u s z t u s

s s

•

•a i-4 4 * :a

• fa

4 4 _o ^fi

•

H •

4 * 4 ^?3 H

O

J l 4 >

a o

.--< >

5;

3

£

§5

fa 4 4 41 a

Ü J = r 4 « « o

V 4 1

•

w, -a

•H H 14 0 1

a

- 3

L

Ü 9 a ^{4 >} _i.0

> ^{m • 3} s fa ^{N *• 4 *}

A 44

«

w o >y ^{r 4}

• a

o -a

e t: ^{u r-t}

• r i ..: ^>-* O

4» o •I

3 _{^ 4 *} u • n

fa ^o

4

o

4 *

•

c fa

44 n O O « j

a o fa u "

H 0 ) « * * J *

H g B ^

H n] o o ^

Ö i r i fi

» ej

0 1 TJ H l

-« 9 «T 3 a a H

S í « J í E L g ^H

4 * M 4 Ji

fl d l 4 - 4 - 4 C-v o

o 5 t -

n

n 1

rc 3

M O

l l M

* 4

a c

' 3 it

V3 a

4> 0 e

4 4 o. T I &

m -fi w4

* J _{3 •fl4} 4 * _{01 3 9} M

a « M 3

m -a • ⁴¹

u o

M 0 ) 12 1 «

• 3 J i a >4 a

4 1 « _{3 3} V a a

! ₄₁

3 a

•ri a M ^--1

U •ri ^Cl H ^u

c ₃ - te »H = ^{t i C}

= ⁱ

fa ^{a a u} fi

ta o < £ ^{a j .}

- V CD •0 V " N . M 01

a >a bű ^{V I} oi -a ra

• - H a14 a ^M -n^{J J «} • < L G a M fa - . 9 a. o ^{fa a} a fa u ^g •H a. a fa

fa ₁ 4 1 3 i = 1

> a ^{• - 4}

; -.

6 a ^a

C r 4

O r 4 r 4 .-i u

C B

m - 3

a M ^O a -a ^{H4 sflj} a

1 a ~4 a •o a

•H

«

Q ^{4 4} fa

a o

Oi 01

fa E

• r t 0 1 2 n

3 « 4 *

.0 •o a

J 3 * 4

i ^{- 4 3 rlí I O a • i} fa

U a ^>- a ^{H 0 *} oJ ^{M .} a ³

'- •a ^{í l H 03 — H} a

a fa ^{• •}

3 4 4 .3 0 n ^{4 *} a -a ^{3 - 4 9} 1 ra ^{a a - - : 3 • 4 >}

vl ₁₁ 4 » _{3 j >} •-• r - a a a ^{O 4 4}

o fa ^{• - Q O}

K M

o 1

<e *•

3 0 -a

a a ^{3 51 U} a e •a «3 <a

•d ~t ^{4 4} >o -< fa -o •• E a 4 » a

.- ^{S » l-t 3 60 a M a S i>} 1

o ^{3 • 3} tr a ? 9 ^{u o o i •3}

te 4 1 > a í: fa ^{• r i- 4 ~4 O} fa fa ^{a. o ^ na a s »4 a} fa ^{a a 3}

—t a a ^{• — a Q. 4 1 J 3 SS - 4} M o

a o ^{--4 %^ 4» E a} •aa a - 4 a ^{4 1} *> 1 fa ^a fi ^{o -a}

o 4 1 M - O a ^{• r i <4} fa ^{O 3 Q i} fa ^•a

• H a :o ^{- H} a ^{J :} a o, 3 ^{H M a a 3} •a

4 > 4 1^{e 4 1} Ü o ^-a fa ^{a I a 3 a »4 B 41 • r i 3} ri

I V 4>

01 o a a o 1 W a M - H

•

e 4 1 -a

I V 4> c ^{• r i} s ^{a o} fa ^{- 4 a ,} a c a >a ⁹ 3 -o a

( • B g a

3 B 9

• r i 4 > c 4 4 *

fa ^{OJ 1 a ^ fa 3 a - 4 1 cr'} - 4 4 i

B g a

3 B 9

• H 1 1 t ³ ta a •H ja o a i» E a ^{• 1 )} T 4 O a

4 » _{O Z}U 11 ₃ i ^{1 a M} O r 4 4 * r 4 4 Í fa o í * o ^L/l v < a

Q < ; M ^{O Z 3} s o u fa ^{• H ai 3 -a C H O 11 S o a u}

Q < ; M o ³ ">«. ^{- 4} o. -a J ^ a a •o 05 - 4 V , - 4

o 3

2

583

Beszámolók, szemlék, közlemények

a b

a Jí E

a H a

•a

» 3 ^•2 fi a

M 3 fa

fa

- 1 | |

oi fa •a a

"4 O ' - j a Ü ( J Q. « 4» M

• C ^m o fa a Jí C H a -a o V C a -4 J3 •a -a -4 U t-t aj 43 fa -a a - 4 a ^{-4 fa} CQ j -_O <H a

•a ^{J Í} A 1) <B fa a tq •O OJ tű H

<4 ^{o n X}

•0 ^{B3 TJ a •HH -4 fa a a}

o o- xi > a l-t ₃ -4 44 -rt H

41 V -o a «

•a • •a -o s e n s o o •a ü a 4> -H _{3 41} 4 i a fa

< a ^B 4 ia a yn a

1 ^{3 a 3}

a fa t o j í a J ! S ° 3 M 41 - 4 J J V .

* i_{• H} E ^B ₃ ^{fa 41 a} _{« S}

S»- ^{• r l} •< o o

m -a ^{U J ( 43}

u I OS

3!

u fa 5 B

•

OJ K 3 .3

s

11

o

m 7, 3

M H US 3

a B t) 3 a "H

fa a CQ m

a ^{| 1}

3 44

•a M fa fa a,

•

3- Oi

JH •

bS •HJ •

o a) ³

- J 4»

.^i •n

fl _{0 O} ^H _M >.

•H «H 41 _.V. K" N O B

a

i . a 3.

ti a

9

s. 4 *

c

a - o t-4

- 4 H 3

43 a H a

o fa ⁴⁴

B O *i ^-"4 a a fa ¹⁰

fa 44 0 0

O u £ <

fa

3 1

U 0 C fa I

•rio a 44 a "4 60

a fa u -a a o >a a

fa o, g a o fa fa a

•Ha in fai <a o o fa

M fi &4

r4 a -H

a a -H fa o « a « - 4 öl O O.

a «- 4

J B 4= ">

u a 3 -a a H s o e- 41

w l-l

TMI 2G.évf. 8.szám 1973.augusztus

Egyébként több nyelvű referáló -vállalkozásra v a n már példa a ifemzetkö- z l Munkaügyi Szervezet / I L O / kiadásában.

Az IMSPEC vállalkozás jó példa a n e m z e t i ás nemzetközi informá­

ciós szolgáltatás összekapcsolásának lehetőségére: amig az IHSPEC r e ­ feráló s o r o z a t o k és mágnesszalagok nemzetközi szolgáltatása, a d d i g az e r e d e t i dokumentumok rendelkezésre bocsátása, a speciális SDI-igé- nyek kielégítése n e m z e t i s z i n t e n valósul meg.

A nemzetközi r e n d s z e r e k közül nagy érdeklődést váltott k i az ESRO-RECON számitógépes o n - l i n e r e n d s z e r . A központi adatbank /Darm- s t a d t , IBM 3 7 0/135/ az űrkutatással k a p c s o l a t o s 1 250 000 bibliográ­

f i a i a d a t o t tárol. A központ h a t európai várossal - London, Párizs, Stockholm, F r a s c a t i , München, N o o r d w i j k - közvetlen képernyős t e r m i ­ nál állomással áll összeköttetésben. A felhasználó közvetlen ember - gép párbeszéd alkalmazással kérheti témájának i r o d a l m i a d a t a i t , i l ­ l e t v e az e r e d e t i dokumentumok t e l j e s vagy részleges szöveg-kiirását.

1972-ben a keresóprofilok száma 1450, mig a retrospektív i r o d a l o m k u ­ tatások száma 4500 v o l t . Az információkeresés pontosságának, s a r e n d ­ s z e r hatékonyságának a tanulmányozására 1972-ben kísérletként 4 kivá­

l a s z t o t t állomás meghatározott számú s közel azonos szakmai s u l y u kérdéseket t e t t f e l a központnak. Az információkeresés hatásfoka át­

l a g 60ÍÍ-O3 eredményt a d o t t , mig a megtalált információk r e l e v a n c i a f o k a elérte a 8 0 ^ - o t . Az azonos feltételek m e l l e t t működő 4 állomás kérdésfeltevése és találataránya között azonban meglepő nagy eltéré­

s e k e t találtak, ami a r r a f i g y e l m e z t e t t e a r e n d s z e r elemzőit, hogy a r e n d s z e r t használó szakembereket s o k k a l jobban meg k e l l i s m e r t e t n i a keresés stratégiájával és a technikával. Az eredményeket egyébként az alábbi képletekkel értékelték:

keresési hatásfok

r e l e v a n c i a f o k

információ-ve s z- teség

a h o l H a kérdésre vonatkozó releváns információk száma;

P az adatbankban levő, a szakproblémát érintő összes lehetsé­

ges információ;

R a k i i r t / - n y o m t a t o t t / referenciák száma.

Az információkeresés és költsőghányados hozzávetőleges mérésére és összehasonlítására egy egyszerű indikátort a l k a l m a z t a k :

H/keresési összidő /gápórában/.

100 H

— ^

100 H

— B —

/ V / 2 / 100 P-H

5 / 3 /

585

Beszámolók, szemlék, közlemények

Az információkereső rendszerek hatékonyságának mérésére az e l ­ méleti megközelítés m e l l e t t természetesen g y a k o r l a t i mérésekre i s l e ­ hetőség van: erről a COLIS-rendszerrel k a p c s o l a t b a n számolt be a J i i l i c h - i Atomkutató Intézet munkatársa, a k i a felhasználónak átadott / k i i r t / információk mellé H o l l e r i t h kártyát mellékelt, amelyre a kö­

vetkező válaszokat l e h e t e t t bejelölni:

"a k a p o t t Információ/adat"

releváns, a felhasználó előtt e d d i g i s m e r e t l e n releváns, de már i s m e r t

témához nem megfelelő, de érdekes nem megfelelő

kéri az e r e d e t i dokumentumot - nem kéri a dokumentumot.

A "tárolt információ" - " k e r e s e t t Ínformáció" és a "megtalált információ" összefüggések vizsgálatánál visszatérő problémaként j e ­ l e n t k e z e t t az osztályozás ós az információkereső n y e l v k a p c s o l a t a . E t e k i n t e t b e n érdekes az IHSPEC rendszerben kialakított és befejezés e- lótt álló több nyelvű f i z i k a i t e z a u r u s z , amelynek - véleményük s z e r i n t - valóban nemzetközileg e l f o g a d o t t rendszernek k e l l l e n n i e . Ezt az osztályozási r e n d s z e r t egységesen kívánják a l k a l m a z n i a dokumentumok/

információk feltárásánál, a szolgáltatások kialakításánál és a f e l ­ használók információs igényeinek megfogalmazásánál. Az előzetes kí­

sérletek s z e r i n t ez nemcsak hatékonyabbá t e t t e a dokumentációs r e n d ­ szerüket, hanem költségcsökkenéssel i s járt együtt /információkere­

sésnél kevesebb gépidő, pontosabb S D I - p r o f i l o k s t b . / .

Többen ellenezték a z t , hogy a felhasználónak egy t e z a u r u s z s z e r ­ kezetét meg " k e l l " t a n u l n i a . A felhasználónak szakterületének t e r m i ­ nológiáját s annak különböző felfogásbeli eltéréseit k e l l i s m e r n i e s

ennek elegendőnek k e l l l e n n i e ahhoz, hogy tájékozódni t u d j o n a doku­

mentációs rendszerekben.

A nemzetközi-, nemzeti információs rendszerek közötti k o m p a t i b i ­ litás kérdése i s sok vitára a d o t t o k o t . A kompatibilitás lehetséges u t j a i :

• a hard-wsxe kompatibilitása, azaz a számitógépek és t e c h n i ­ kák azonossága; ez k a p i t a l i s t a v i s z o n y o k között az egymással verseny­

ben lévő számitógépgyártó cégek, v a l a m i n t a különböző már működő rendszerek eltérő v o l t a m i a t t nem járható;

• a s o f t - w a r e kompatibilitás, amely már lényegesen rugalmasabb:

azonos programok és szabályok alkalmazása az információfeldolgozás­

nál. I t t nem a n n y i r a a t a r t a l m i feltárás azonossága, m i n t inkább a cserélhető adatok kódolása, f o r m a i kialakítása a döntő.

Harmadik lehetséges útnak javasolták az SSZK-beli kollégák

• a brain-ware kompatibilitását, azaz a "gondolkodásbeli" kom­

patibilitást. Ennek lényege, hogy meg k e l l találni és meg k e l l hatá-

TMT 2 0 .é v í . 8.szám 1973.augusztus

r o z n i mindazokat az adattípusokat és elemeket, a m e l y e k k e l egy doku­

mentum értékelhető s azokat egységes l o g i k a i s z e r k e z e t b e n minden i n ­ formációs rendszerben a l k a l m a z n i k e l l . A kiértékelhető elemek, a d a t ­ c s o p o r t o k rendszerét megalkották s a r e n d s z e r t elnevezték "AD2H"-nek azaz " A l l g e m e i n e n Datenerhebungskatalog"-nak. /Nem sző s z e r i n t : k i ­ emelt jellemző adaíok katalógusa./ Az a d a t c s o p o r t o k a t a t i z e d e s osz­

tályozás e l v e i s z e r i n t 9 kategóriába foglalták; például

1. Kategória: iltalános adatok / a dokumentum azonosítását s z o l ­ gáló, v a l a m i n t a számitógépes feldolgozási f o l y a m a t o t Irányító ada­

t o k / .

2. Kategória: Az osztályozási J e l z e t e k a d a t a i .

3. Kategória; A dokumentummal k a p c s o l a t o s személyek n e v e i /nem­

csak a szerző, hanem szerkesztő, feldolgozó s t b . / .

6. Kategória: a mü dokumentációs vonatkozású a d a t a i . 6.1 másodlagos források

6.2 idézetek

6.3 k a p c s o l a t o k más dokumentumokkal 6.4- utalások

7. Kategória: t a r t a l o m r a vonatkozó adatok.

J e l e n l e g az ADEK 327 osztályozási kategóriát, i l l e t v e c s o p o r t o t , a l c s o p o r t o t t a r t a l m a z és további finomitások lehetségesek. Az ADEK tulajdonképpen nem i g a z i osztályozási r e n d s z e r , hanem "instrukció r e n d s z e r " , amelyet ha egységesen használnak a különböző információs rendszerekben, ugy elérhető azok kompatibilitása.

A kongresszus programjában s z e r e p e l t még az információs r e n d s z e ­ r e k "gazdaságossági" kérdése, az "információ - m i n t áru" probléma i s . Az e téren k i a l a k u l t vitát a következőkben l e h e t összefoglalni:

• meg k e l l különböztetni az állam által mindenki számára i n g y e ­ nesen biztosított információs szolgáltatásokat /többen az információ­

hoz való j o g o t , m i n t a demokrácia kritériumát hangsúlyozták/;

• ugy k e l l az államnak támogatni a n e m z e t i információs r e n d s z e ­ r e k e t , m i n t például a p o s t a vagy távbeszélő szolgáltatást, a h o l az állam biztosítja a szolgálatot, sőt ellenőrzi a z a v a r t a l a n működést, de bizonyos költségeket a felhasználóra hárit;

587

Be számol (51:, szemlél!:, közlemények

• a z államnak meg k e l l e n g e d n i e a z információknak a piac-ár mechanizmus által szabályozott értékesítését; a z " I n f o r m a t i o n i n - d u s t r y " által t e r m e l t és értékesített információk nyereséges, de l e g ­ alábbis a költségeket fedező árért történő eladását. /Sőt a z i s f e l ­ vetődött - i g a z , Egyesült Államok-beli példák alapján - hogy maximál­

n i k e l l a z " i n f o r m a t i o n s i n d u s t r y " nyereségét, elsősorban a másolati példányok szolgáltatásából eredő h a s z n o t . / ;

• differenciált tarifát k e l l b e v e z e t n i a z információs szolgál­

tatások térítésénél, elsősorban szociálpolitikai szempontból: " n u l l - t a r i f a " / i n g y e n e s / a tanulók, e g y e t e m i hallgatók esetében; mérsékelt t a r i f a a z államérdekü tudományos v a g y társadalmi tevékenységet végző kutatók, tudósok, oktatók esetében; t e l j e s ártérités k e r e s k e d e l m i - , i p a r i célú felhasználás esetében.

E s o k f a j t a szempontot természetesen szintetizálni nem l e h e t e t t . A kérdéB fontosságát a z o n b a n s e n k i sem v i t a t t a : sót a z európai doku­

mentációs r e n d s z e r e k együttműködésének e g y i k megoldandó előfeltétele­

ként tekintették. Nem véletlen, hogy H e i d e l b e r g b e n /NSZK/ egy önálló kutatócsoport vizsgálja e kérdés elméleti, j o g i , közgazdasági v o n a t ­ kozásait .

Szepesváry Tamás

Oktatófilm könyvtárosoknak

A Leeds-i P o l i t e c h n i k a i Televizió kísérleti videosza­

lag f i l m e t állított elő. A f i l m bemutatja egy nehezen meg­

oldható r e f e r e n s z kérdés megválaszolásának technikáját, a keresés stratégiáját és az olvasónak adott választ, A f i l m első éves könyvtáros-hallgatóknak készült és szalag/dia so­

rozat követi. Ezen a kutatási folyamatokat é s a használt dokumentumokat mutatják be.

/New L i b r a r y World, ?4,k. 8 ? 2. s z . 19?3.fabr. p.37./