• Nem Talált Eredményt

Könyvismertetés megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Könyvismertetés megtekintése"

Copied!
6
0
0

Teljes szövegt

(1)

Figyelőszolgálat

KÖNYVISMERTETÉS

l/K/73

6 5 9 . 2 : 0 0 1 . 8

I n t e r n a t i o n a l Vederation f o r Documentation,

Study Uommittee "Eesearch on T h e o r e t i c a l üasis of Information"

Probléma of Information s c i e n c e . C o l l e c t i o n of papéra.

3d.: A.I.tJhernyi

Moscow, T H I H i 1972. 240 p.

/ Í ' I D 4 7 8 /

j e l e n tanulmánykötet a Nemzetközi Dokumentációs Szövetségnek a tájékoztatás elméleti a l a p j a i t kutató munkabizottsága / r I B / R I / máso­

dik kiadványa. Az első - ugyancsak angol nyelven - 1968-ban j e l e n t meg az " I n f o r m a t i k a elméleti a l a p j a i " elmen, mint a PID 435.e z . k i a d ­ ványa. Eboen a második kötetben 9 ország 15 szerzőjének az alábbi 12 tanulmányát adták közre:

• Tájékoztatási igények vizsgálata

• Informális kommunikáció a tudományban

• Formális rendszerek szociológiai vonatkozásai

• A tudományos irodalom avulása

• Információ-visszakeresó rendszerek problémái

• Adatkeresés

• Tömöritett h e u r i s z t i k u s dokumentációs r e n d s z e r

• N y i l t rendszerű tájékoztatásra vonatkozó j a v a s l a t o k és kívánalmak

• Feltáró /referáló ós indexelő/ szolgálatok jövője

• Integrált tájékoztatási rendszerek

• Az " E i c e r p t a k e d i c a " tevékenysége

A Számítógepek felhasználása a l e n g y e l tudományos-műszaki és gazdasági tájékoztatásban

A kötetben közölt tanulmányok elősegítik a tájékoztatástudomány tárgyának világosabb megfogalmazását, az e r r e vonatkozó kutatások és legfontosabb problémakörök kijelölését.

Balázs Sándor 8?

(2)

Figyelőszolgálat

FOLYÓIRATCIKK REFERÁTUMOK

001.8151608.3:659.2 Annqtált témamutatók. /Tematleseszgje annotirovannüe u k a z a t e l i . / - CSAnW, V. - ANTIPIH, V. - KUDJÜMOV, J u . - Voproaztl I z o b r e t a t e l ' eztva, 1971. 11.sz. p,22-24.

A hatékony szabadalmi tájékoztató r e n d s z e r bázisa az ágazati szabadalmi állomány és az ahhoz kiépített keresőrendszer. Ez utóbbi azonban még n i n c s kellő módon kidolgozva. Különösen erősen érződik az olyan jellegű tájékoztató anyagok hiánya, amelyek egy-egy ágazat tevékenységének tematikus irányait tárják f e l . E r r e a célra igen jó megoldáBt j e l e n t a szabadalmak annotált, tematikus rendezésű i n d e x e i ­ nek kiadása.

A tematikus indexek előkészítésének és kiadásának eddigi t a p a s z ­ t a l a t a i alapján ezeknek az alábbi követelményeket k e l l kielégíteniük:

A f e j l e t t i p a r i országok /mindenekelőtt a Szovjetunió, Nagy-Bri­

t a n n i a , USA, Franciaország, Japán, HSZiy' szabadalmi állományának anya­

gát feltétlenül magukban k e l l f o g l a l n i u k .

Az index összeállításánál az utóbbi öt év azabádalmi leírásainak annotációit k e l l figyelembe v e n n i .

i

Az indexnek meg k e l l f e l e l n i e az egyes ágazatok tematikus igé­

nyelnek.

Legfontosabb f e l a d a t a szabadalom tartalmának megfelelő mélysé­

gű feltárása. Az annotációban külön figyelmet k e l l s z e n t e l n i a talál­

mány lényegének kifejtésére, a találmány rendeltetésére, alkalmazási területére. Az a z o n o s t i p u s u találmányok annotációinak összeállításá­

nál meg k e l l t a r t a n i az előirt szabványformát, mivel ez megkönnyíti az annotáció megértését.

Az Index első fejezetébe a találmányi annotációkat s o r o l j u k be az osztályozási rendezerrek megfelelően, azon belül pedig a s z a b a d a l ­ mi számok s z e r i n t csoportosítva.

A második f e j e z e t a szabadalmak növekvő számsorrendjében, táblá­

zatosan t a r t a l m a z z a a szabadalomszámokat.

A harmadik f e j e z e t a szabadalom-tulajdonos cégek t e l j e s nevének jegyzékét t a r t a l m a z z a az illető ország nyelvén.

Egy 1000 szabadalomról szóló annotált, tematikus index összeál­

lításának munkaigénye 350 ember/nap. Figyelembe k e l l azonban venni, hogy ez jelentŐB mértékben függ a t a r t a l o m feltárásának mélységétől, a förditás minőségétől, a tudományos szerkesztő képességeitől és más

84

(3)

TMT 20.évi. l.asán 1973.Január

egyéb körülményektől. A kiadvány felhasználása lehetővé t e s z i , hogy a szakemberek közvetlenül tudjanak információt /szabadalmat/ k e r e s n i ; hatékony eszközt j e l e n t a szakértői véleményezések lefolytatásához;

formája megkönnyíti a sokszorosítást, ós végül gazdaságos l e , mert az első nagyobb befektetés után többszörösen és különböző intézményeknél i s használható.

Haraszthy Ágnes

2/73 025.173.1 Kódszerek a folyóiratok tudományos jelentőségének meghatározásá-

hoz. /Methoden zur E r m i t t l u n g der w i s s e n s c h a f t l i c h e n Bedeutung von Zei-fcschriften./ - KAL2EH, = Z e n t r a l b l a t t für Bibliothekswesen, 85.k. 12.8Z. 1971. p.721-725.

A könyvtárak számára a szakirodalom tömegéüől a releváns i r o d a ­ lom kiválasztásához, különösen az egyre nagyobb mennyiségben j e l e n t ­ kező szakfolyóiratok értékeléséhez nyújt ekzakt módszereket. A Brad- ford-féle szóródási formula elsősorban mennyiségi adatokat nyújt /egy folyóirat milyen gyakran f o g l a l k o z i k az adott témával/ és nem használ­

ható a határterületek ma egyre jelentősebb irodalmához. Az idézet­

elemzések minőségi választ adnak - egy-egy szakterület ezinvonalát i s meghatározzák. Az idézet-elemzéseknél nem elhanyagolható tényezőt, a¬

kadályt j e l e n t a nem világnyelvek ismeretének hiánya. Mindkét módszer együttesen alkalmazva a könyvtár koordinált állománygyarapításának f i ­ nomításéhoz v e z e t . Az idézetelemzések segítséget adnak a korábbi f o - lydlratévfolyamok selejtezéséhez, i l l e t v e tároló-könyvtárba juttatá­

sukhoz i s .

Faragó Lászlóné

025.343.2;025.347 Kölcsönhatás a szakkatalógus és tárgymutatója között. / i ) i e í/ech- selbeziehung zvdschen dem syatematischen Katalog und seinem S c h l a g - w o r t r e g i a t e r . / - GÜTHJAHH, A. = Z e n t r a l b l a t t für Bibliothekswesen, 86.k. l . s z . 1972. p.26-35.

Minden h i e r a r c h i k u s a n felépített szakkatalógushoz szükséges a jó tárgymutató. A tárgymutató vezetése nem l e h e t e s e t l e g e s és szub­

jektív. A szakkatalógus és mutatója közötti k a p c s o l a t nem egyoldalú, kölcsönhatás áll fenn. A cél nemcsak az, hogy a r e n d s z e r e z e t t szak­

irodalmat tárgyszó utján i s hozzáférhetővé tegyük. A tárgymutató s z e ­ repe csak akkor l e s z t e l j e e , ha fogaskerékazerüen kapcsolódik a szak­

rendszerhez.

65

(4)

Figyelószolgálat

Különösen f o n t o s ma az I n d e x a s z a k r e n d s z e r n e k a tudomány válto­

zásait g y o r s a n követő átdolgozásai m i a t t . K l n d e n szakrendszerváltozás­

n á l nehézséget okoz a mutató egyidejű karbantartása, a változások át­

vezetése a mutatóban i s . E z megbízhatóan a k k o r oldható meg, h a átte­

kintés v a n arról, hogy m e l y i k tárgyszó a szakterület m e l y i k területé­

r e u t a l . Ezért szükséges a r e n d s z e r e z e t t tárgymutató, a m e l y Jelentős s z e r e p h e z j u t a szinonimák területén i s .

Faragó Lászlóné

681.3.06

U j a b b számitógép-software-ek és információs r e n d s z e r e k b e n yaló alkalmazé-Buk. / c o m p u t e r s o f t w a r e d e v e l o p m e n t s and t h e i r i m p l l c a t i o n f o r I n f o r m a t i o n s y s t e m e . / - HARDMAH, V.P. = The I n f o r m a t i o n S c i e n t - i s t , 5.k. l . e z . 1971.márc. p . 1 7 - 2 8 .

A számítógépi s o f t w a r e fejlődésében s o k a z o n o s t r e n d figyelhető meg, mig a különböző műszaki, tudományos információs r e n d s z e r e k f e j ­ lődőse során i g e n nagy eltérések m u t a t k o z n a k . A c i k k a s o f t w a r e és a z információs r e n d s z e r e k fejlődése közötti kölcsönhatásokat vizsgál­

j a .

A Bzámitógőp-hardware területén bekövetkezett fejlődés / a számí­

tógép-generációk egymást követő megjelenése/ a z információs r e n d s z e r hatékonyságát kevéssé befolyásolja, a z t valójában a rendelkezésre á l ­ ló s o f t w a r e határozza meg. S o k s z o r inká'jb a s o f t w a r e , m i n t s e m a h a r d ­ ware j e l e n t i a z alkalmazás korlátait. E z t a l e g n a g y o b b számítógép­

gyártó cégek költségei i s tükrözik; legalább a n n y i t fordítanak a s o f t ­ w a r e , m i n t a m e n n y i t a h a r d w a r e fejlesztésére.

A H o s k y n s Group L t d . távprognózisa s z e r i n t A n g l i a adatfeldolgozó iparának p i a c a a következőképpen a l a k u l t

Adatfeldolgozó p i a c /millió f o n t b a n /

1968 1970 1975 1980

Hardware 135 200 400 625

S o f t w a r e / k ü l s ő / 2 6,4 56 126

S o f t w a r e / b e l s ő / 128 206 464 570

S o f t w a r e összeBen 130- 212,4 520 696

(5)

TMT 20.é>f. l.szám 1973.január

A táblázatban a belső a házon belül készített, a külső pedig v a l a m i l y e n más forrásból származó /vásárolt/ software-t j e l e n t . Ho­

na ennek a két tételnek a szétválasztása vitatható, összegük mérték­

adói 1970-től 1975-ig 150?S-os emelkedés várható.

Egy Booz A1LEH tanulmány két évvel ezelőtt a z t matatta k i , hogy a számítógéppel k a p c s o l a t o s t e l j e s költségek 29jí-át fordítják a rend­

szerszervezésre és a program elkészítésére, ugyanakkor a bőr - a szá mitógép bérleti d i j a - 38#-ot, a működtetése pedig 33^-ot t e s z k i . Az Idézett 29> azóta Jelentős mértékben növekedett.

Jelentősen növeli ezeket a költségeket, valamint a gépköltséget a g y a k o r l o t t programozók hiánya. A munkaerő-hiányt ezen a téren kü­

lönböző nagyságura becsülik, létezése azonban kétségtelen.

A felhasználók előtt álló számos lehetőség f e l v e t i a szabványok és a kompatibilitás kérdését, A kérdésnek sok összetevője van. Az adat-kompatibilitás megvalósítását célzó nemzetközi egyezmények egy része már megvalósult /például a mágnesszalagok kompatibilitására, bizonyos távirókődok szabványosítására, a MAHC formátumokra st'o. vo­

natkozóan/- Hem mondható e l ugyanez v i s z o n t a softv/are-ről. A prog­

ramnyelvek területén vannak ugyan szabványos definícióink a COBOL, a F02IRAW és az ALGOL nyelvekre, de még i t t sem t e l j e s a kompatibili­

tás.

A software fejlődése m e l l e t t ceg k e l l e m l i t e n i a hard'.vare-fej- lódés jellemző vonásait i s . A legfontosabb jellemző az, hogy azonos árszinten nő a teljesítménye. Szélesebb körben használnak már olyan rendszereket, amelyekhez on—line módszerrel kapcsolhatók különböző terminálok a nyomósgombostól egészen a g r a f i k u s megjelenítőig bezá­

rólag. Egyre több a közvetlen hozzáférésű háttérmemória i s . A Hos- kyns—jelentés s z e r i n t az évtized első felében a terminálok és az a- datátvlteli berendezések piacának növekedési rátája évi 4-5;í, ami a software után a második h e l y e t j e l e n t i .

A software-nek számos kategóriája van, ezek feloszthatók a szer­

ző által professzionistaként és laikusként megnevezettek számára ké­

szült software-ekre. iehér f o l t o k kétségkívül maradnak é& a választó­

v o n a l sok esetben távolról sem mondható határozottnak. A szerző há­

rom kategóriát kívánt vizsgálni:

• a programnyelveket, azaz a z t a közeget, amelynek utján a k i - vánt eljárást géppel közlik;

• a software-csomagokat, amelyek programok vagy programsoroza­

tok a r r a a célra, hogy - részfeladatok megoldására bontva a z t - meg­

könnyítsék a felhasználók programozási munkáját;

• műveleti rendszereket, amelyek a f i l e felépítést, kezelést, a számitógépen belüli információáramlást és az információknak a rendszerbe vagy rendszertől való áramlását vezérlik.

A programnyelvek szabványosítása e l l e n i nyomás ma talán még erősebb, mint régebben v o l t és tovább növekszik. A legfőbb érvek; a ma létező nyelvek sok u j alkalmazáshoz nem használhatók;

67

(6)

Figyel6az o1gálát

nem t e s z n e k lehetővé megfelelő k a p c s o l a t o t a felhasználó és a gép kö­

zött} a problémának és megoldásának a felhasználd számára érthető n y e l v e n való kifejezésre vonatkozó igényt nem elégítik k i . Ezért a szabványosításban várható bizonyos haladás ellenére ujabb nyelvek megjelenése i s valószínű.

A software-ceomag a felhasználók egy részének /azoknak, akiknek éppen ez a problémája/ részleges megoldáet szándékozik adni, megköny- n y i t v e számukra a programozást.

Az I C L / I n t e r n a t i o n a l Computers L i m i t e d / 1968-ae felmérése s z e ­ r i n t a nagyobb kapacitású ferritmemóriával rendelkező felhasználók nagyobb százalékban használtak f e l software-csomagokat. A műszaki és tudományos software-csomagok általában könnyebben alkalmazhatók,mint a management vagy kereskedelmi típusúak.

A software-csomag általános rendeltetésit, az adott f e l a d a t r a v a ­ ló alkalmazását azonban a felhasználó input adatgyűjteményeinek, i n ­ formációinak inkompatibilitása nehezíti. Ennek ellenére a software- csomagok alkalmazása emelkedni f o g .

A műveleti rendszer funkciója - a cikkben közölt értelmezés eze­

r i n t - a számitógép átmenő teljesítményinek növelése o l y módon, hogy a számitógép maga o l d j a meg az organizációs problémákat, amikor csak egyáltalában lehetséges. Ez az alábbiakat j e l e n t i :

a/ a program futási közbeni emberi beavatkozás szükségességének csökkentése vagy t e l j e e megszüntetése;

b/ a gépi f e l a d a t o k végrehajtásának automatikus, 'lÖn"-szervezé- se;

o/ automatikus adminisztráció, beleértve a gép által végzett au­

tomatikus utőkalkulációt és számlázást;

d/ az adatgyűjteményekhez ós a programokhoz való hozzáférés ve­

zérlése a rendszeren belül;

«/ az adatgyűjteményekkel kapcsolatos biztonsági és titoktartá­

s i lehetőségről való gondoskodás.

A k i s számítógépek felhasználóit azonban az alkalmazható műve­

l e t i rendszerek korlátozott választéka miatt az e z z e l kapcsolatos fejlesztés egyelőre nem nagyon érinti.

Tömből István

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az  igazságszolgáltatás állami monopóliuma sem sérül, tekintettel egyfelől arra, hogy a nemzetközi egyezmények, illetve az Európai Unió elsődleges jog- forrásai útján

Néhány globális jelentőségű környezeti megállapodás – a vegyianyag-egyezmények, bizonyos természeti erőforrások hasznosításáról szóló

Azok a vizsgálatok például, amelyek a nem-kognitív készségek iskolai fejlesztését célzó programok hatását elemzik, azt mutatják, hogy jól célzott, jól

Az alkotmányok és nemzetközi egyezmények, valamint a hozzájuk kapcsolódó joggyakorlat – az egyes filozófiai elméletekkel szemben – az emberi méltósághoz való

jegyzőkönyv az 1949-es genfi egyezmények kiegészítéséről és a nem nemzetközi fegyveres összeütközések áldozatainak védelméről (államon belüli konfliktusokra). •

A családot az általános emberi jogi egyezményeken túlmenően a szociális tárgyú nemzetközi egyezmények 28 is a társadalom természetes és alapvető egységének

a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum új helyszínének megvalósítását célzó beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból

 A szerző már a bevezetőben megjegyzi, idézem „Alapvetően a sikeres reakció optimálását, gyakorlati célra is alkalmas reakciók kidolgozását tartottuk