Hivatkozási kapcsolatok hálójának alkalmazása az informatikában megtekintése

B e s z á m o l ó k , s z e m l é k , k ö z l e m é n y e k

u t a l n a k s o k esetben, a m e l y e k a szövegekből n e m derülhetnének k i , és csak az i l y e n fajta elemzéssel lehet hozzájuk j u t n i . K é t , v a l a m i l y e n okból g y a k r a n együtt h i v a t k o z o t t biokémikus c i k k e i b e n felfedezhető két, egymással k a p c s o l a t b a e d d i g n e m h o z o t t jelenség, a m e l y r e az i t t leírt vizsgálat hívta f e l a f i g y e l m e t . Ez p e d i g azt j e l e n t i , hogy pusztán i n f o r m a t i k a i eszközökkel, biokémikus szakember segítsége nélkül is f o n t o s Összefüggéseket lehet f e l i s m e r n i .

4. Következtetések

A f e n t i elemzések eredményeképpen a tudományos alapelvek s z a k i r o d a l o m b a n tükröződő kapcsolatait az alábbi f ő b b típusokba lehet s o r o l n i :

történeti vagy folyamatszerű kapcsolat (előbb A, azután B ) ;

A b e n n f o g l a l t a t i k / 3 - b e n ;

A és B különböző módon kapcsolódik C-hez;

A alárendeltje vagy tárgya B - n e k ; A szükséges B kialakításához.

Remélhető, h o g y a további vizsgálatok o l y a n típusú kapcsolódásokat is k i m u t a t n a k , m i n t p l :

A o k a B-nek;

A következik B-ből;

A alátámasztja B - t .

A z így m e g f o g a l m a z o t t k a p c s o l a t o k a tudomány füozófiai megalapozásában játszhatnak igen nagy szere­

pet. Például a laza szerkezetű háló n y i t o t t , s o k eldöntetlen problémát rejtő szakterületet, míg a szorosan zárt hálódiagram zárt, befejezett alapelveken nyugvó tudományágat képvisel.

A felvázolt f o l y a m a t végterméke egy hálódiagram, a m e l y n e k csúcsai, élei és sűrűsödési p o n t j a i az egyes d o k u m e n t u m o k értelmezésének egyöntetűsége szerint álltak össze. Érdekes további vizsgálódásra adna a l k a l m a t , ha ugyané dokumentumokból intellektuális munkával szemle készülne. A kérdés: a két eredmény m e n n y i r e egyezne m e g . A leírt módszer jelentősége mindenesetre abban r e j l i k , h o g y az eredményeket szakéitő bevonása nélkül, pusztán a b i b l i o m e t r i a módszereivel és i n f o r m a t i k u s munkatársak közreműkö­

désével érte e l .

/SMALL, H.: Co-atation context analysis and the structure of paradigma 3 Journal of Documen- tation, 36. köt. 3. sz. 1980. p. 183-196/

( D o m o k o s Miklósné)

Hivatkozási kapcsolatok hálójának alkalmazása az informatikában

A hivatkozáselemzés igen népszerű l e t t m i n d az informatikában, m i n d a tudományelméletben. A hivat­

kozások figyelése hasznos segítség lehet a s z a k i r o d a l m i keresőrendszerekben, de mértékül szolgálhat egy-egy szerző termékenységének vagy egy-egy tudományos folyóirat rangjának megítélésében is. Segédeszközként használja az a u t o m a t i k u s indexelés, továbbá a tudomá­

n y o s i r o d a l o m egyes témák körüli csoportosulása, a részterületek elkülönülése ugyancsak f i g y e l e m m e l kísér­

hető segítségével.

A z említett alkalmazások közül a továbbiakban a scíentometriei és tudományterület-elhatárolási a l k a l m a ­ zásáról lesz szó. Kísérleti adatbázisként aNauíno-Tehni- Zeskaja Információ (a továbbiakban: N T I ) és a Cumulative Subject and Author Index első 13 kötete szolgált.

A publikációk számának időbeli eloszlását az /. táblázat m u t a t j a , a szerzői produktivitás elemzését pedig a 2. táblázatban látjuk. A z a^x jelöli az egy szerző által a vizsgált folyóiratban publikált c i k k e k számát.

1. táblázat A publikációk időbeli eloszlása

N T I

É v ö s s z e s e n 1. sorozat 1. sorozat

1961 2 7

1962 1 0 4

1 9 6 3 145

1964 1 7 4

1 9 6 5 179

1 9 6 6 1 7 4

1967 112 8 5 197

1968 1 1 6 72 188

1969 1 2 8 8 2 2 1 0

1970 119 9 1 2 1 0

1 9 7 1 105 7 9 1 8 4

1972 111 91 2 0 2

1 9 7 3 1 1 1 9 0 2 0 1

1 9 7 4 9 5 8 0 175

1 9 7 5 1 0 0 72 1 7 2

1 9 7 6 9 8 72 1 7 0

3 6 4

T M T 2 9 . é v f . 1 9 8 2 / 8 - 9 .

2. táblázat A kollektív szerzőséget is figyelembe véve, az I

Szerzők megoszlása produktivitásuk szerint i'^x — £

1 n i

P u b l i k á c i ó k s z á m a (a ) A z a p r o d u k i i v i t á s ú s z e r z ő k s z á m a

1 1098

2 251

3 115

-1 ü l

!i 37

6 22

7 19

a 11

s 9

10 6

11 4

V2 3

14 3

15 ^'

16 2

18 4

24 1

(ahol ÍI⁽- - az i számú publikációval rendelkező szerzők száma) módosított mérőszám rangsorolja a szerzőket produktivitásuk szerint.

A produktivitás m e l l e t t a másik mérőszám, a m e l l y e l egy-egy tudós vagy szakember tevékenységét minősíteni lehet, a népszerűség,

Ezt a mértéket p^-szel jelölik, és a szerző azon közleményeinek számát j e l e n t i , a m e l y e k r e más szerző h i v a t k o z o t t . A p^x mérőszám alapján tehát a szerzők népszerűségi rangsora állítható f e l .

A TI^X mérőszám egy-egy publikáció népszerűségét méri. A it^x azon publikációk száma, a m e l y e k h i v a t k o z ­ tak az éppen vizsgált cikkre-tanulmányra.

A 3. táblázat a szerzők népszerűség s z e r i n t i statisz­

t i k u s eloszlását m u t a t j a .

A kevéssé idézett szerzők ( p > 3 ) m i n t e g y a negyedét teszik k i az N T I - b e n publikál óknak. A z i s m e r t e t e t t c i k k érdekességként azokat a szerzőket is felsorolja, akiknél az igen alacsony a értékhez n a g y o n magas p érték t a r t o z i k , tehát viszonylag kevés, de igen népszerű publikációjuk van. A publikációkat a ír mérőszám szerint is rangsorba állítva megállapítható, h o g y a kiemelkedően népszerű c i k k e k az összesnek csak 1,1%-át teszik k i .

3. táblázat

N é p s z e r ű s é g A n é p s z e r ű - N é p s z e r ű s é g A p^ n é p s z e r ű - N é p s z e r ű s é g A p^x n é p s z e r ű - I p ^ l s é g ü s z e r z ő k ( p ^ l s é g ü s z e r z ő k i p ^ l s é g ü s z e r z ő k

s z á m a s z á m a s z á m a

0 5 9 3 4 6 - 5 0 E

'

:

a

i

3 6 16-20 10 75 ^'

4 1 2 1 - 2 5 5 77 1

5 4 2 6 - 3 0 5 84 1

G g 3 1 - 3 5 4 B7 1

7 B 3 6 - 4 0 3 120

G 3 41-45 1 137

A hivatkozáselemzésnek f o n t o s szerepe v a n egy-egy tudományterület belső struktúrájának megismerésében is. Kétféle t e c h n i k a használatos: a bibliográfiai ( r e t r o ­ spektív) k a p c s o l a t o k feltárása és az egyült-idézettség vizsgálata.

A bibliográfiai kapcsolódások vizsgálatának módszere, amelyet K E S S L E R d o l g o z o t t k i , két d o k u m e n t u m b a n idézett azonos publikációk számát használja f e l a kapcsolat szorosságának mérésére. E kapcsolat n e m függ az időtől, tehát j ó l használható a gyarapodások

365

B e s z á m o l ó k , í z e m l é k , k ö z l e m é n y e k

feldolgozására is. Míg a bibliográfiai kapcsolás az egy d o k u m e n t u m r a hivatkozó tételeket, az együtt-idézettségi kapcsolás az egy d o k u m e n t u m által idézett tételeket köti össze. A két d o k u m e n t u m közötti kapcsolat erősségének mérőszáma ez esetben azon d o k u m e n t u m o k száma, a m e l y e k egyidejűleg h i v a t k o z n a k mindkettőjükre. Meg­

jelenéskor esetleg n e m is tűnik kapcsolatban lévőnek két a d o t t c i k k , de később valóságossá válhat ez a kapcsolat, különösen ha másutt is együtt h i v a t k o z n a k rájuk. A kapcsolat erőssége ({") az egyes szerzők népszerűségi tényezője, a p segítségével valószínűségi a l a p o n számit­

ható k i . A f valószínűségi eloszlását a 4. táblázat m u t a t j a .

4. táblázat

A k a p c s o l ó d á s e i ö s s é g e (f') S z e r z ő p á r o k s z á m a

4 172

5 8 5

6 - 9 112

1 0 - 1 4 3 2

1 5 - 1 9 6

2 0 - 2 4 3

2 5 - 5 3 8

7. ábra Együtt-idézettségi kapcsolódási hálózat

A táblázat értékeinek kiszámításához 9 0 6 d b , p> 3 népszerűségi tényezőjű szerző adatai szolgáltak a l a p u l .

A z ], ábra grafikusan szemlélteti az említett kapcsola­

t o k a t . A szerzőket a névjelet tartalmazó körök, a kapcsolatot - I f nagyságától függő vastagságú - vonalak j e l z i k . A tématerület struktúrája vizuálissá válik, az ábrán az i n f o r m a t i k a irodalmának 12 résztéma köré való csoportosulását figyelhetjük m e g :

általános kérdések, m a t e m a t i k a i nyelvészet, gépi fordítás,

információkereső rendszerek elmélete, információkereső n y e l v e k ,

információs igények és szolgáltatások, információs rendszerek g y a k o r l a t i problémái, információs rendszerek elemzése,

3 6 6

T M T 2 9 . é v f . 1 9 8 2 / 8 - 9 .

az i n f o r m a t i k a tudománymetriai vonatkozásai, statisztikák,

s z a b a d a l m i információk,

információs rendszerek tervezése, fejlesztése.

Igen tanulságos e z t a kísérleti úton n y e r t csoportosí­

tást összevetni az N T I két sorozatában használt fejezet be osztással:

/. sorozat

A Szovjetunió információs szervezetei I n f o r m a t i k a i publikációk

Információs berendezések Beszámolók, áttekintések.

2. sorozat

Altalános problémák (információs elemzések) Információkereső n y e l v e k

Információkereső rendszerek A u t o m a t i k u s fordítás T e c h n i k a i berendezések.

Jól látható, h o g y a mesterségesen kialakított fejezet­

címek n e m f e d i k az i r o d a l o m t e m a t i k u s tagolódását.

A z együtt-hivatkozottság hálódiagramja j ó képet a d a vizsgált időszak i n f o r m a t i k a i irodalmának megoszlásáról és a szerzők t e m a t i k u s kötődéséről i s . N e m méri f e l ez a tárgyalásmód az ön-hivatkozásokat, de az ábra feltehe­

tően a k k o r sem változna lényegesen, h a f i g y e l e m b e v e t t e volna. Érdekes további eredményekre j u t h a t u n k o l y a n vizsgálattal, a m e l y azonos adatbázis alapján összeveti az együtt h i v a t k o z o t t publikációk hálóját az együtt h i v a t ­ k o z o t t szerzők hasonló hálójával.

A f e n t i s m e r t e t e t t vizsgálat igen szűk határok közt, viszonylag k i s adatbázis alapján készült. Hasznos lenne k i t e r j e s z t e n i , például az SCI felhasználásával.

MARSAKOVA, I. V.: Citation networks in informa¬

tion science * Scientometrics, 3. köt. 1. sz. 1981.

p. 13-26./

( D o m o k o s Miklósné)

MEGJELENT

Dr. S Z E P E S V Á R Y T A M Á S Az olvasószolgálat.

Referensz munka a szakkönyvtárakban Bp. O M I K K - É T K , 1 9 8 2 . ( T M I 7 . sz.)

Az olvasószolgálat szakszerű és szervezett kapcsolat az olvasó és az a d o t t szakkönyvtár állománya (dokumentumtárai, információs tárai és szolgáltatásai), v a l a m i n t más hazai és külföldi könyvtárak és információs szervek gyűjteményei és szolgáltatásai között. E kapcsolat a kölcsönzési, helybenolvasási, a hazai és külföldi könyvtárközi kölcsönzési tevékenység során, v a l a m i n t a referensz munkában és a könyvtári tájékoztatásban valósul m e g . A kiadvány elemzi a f e n t i tevékenységek m u n k a f o l y a m a t a i t , b e m u t a t j a a referensz m u n k a forrásainak f ő b b típusait, szolgáltatásait.

A kiadvány terjedelme 5 0 o l d a l , ára 1 2 , - F t .

Megrendelhető az O M I K K Értékesítési osztályától ( 1 4 2 8 Budapest, Pf. 1 2 . ) .

B O B O K N É B E L Á N Y I B E Á T A D o k u m e n t u m i s m e r e t

Bp. O M I K K - É T K , 1 9 8 2 . ( T M I 8 . sz.)

A kiadvány különféle d o k u m e n t u m o k n a k m i n t információforrásoknak az a l a k i sajátosságait, szerkezetét, t a r t a l m i jegyeit s t b . i s m e r t e t i . B e m u t a t j a a lényeges információhordozókat, rövid történeti áttekintést ad kialakulásukról és felsorolja az azonosításukra szolgáló jellemzőket.

A kiadvány terjedelme 5 8 o l d a l , ára 12,— F t .

Megrendelhető az O M I K K Értékesítési osztályától ( 1 4 2 8 B u d a p e s t , Pf. 1 2 . ) .

3 6 7