ni. Kísérletei azonban — a szükséges képzettség hiányában — nem bizonyul- tak továbbfolytathatóknak. Elölről kellett mindent kezdenie. Az 1948—55 közötti évek az ő számára a képzőművészeti alapismeretek elsajátításának ideje volt.
Ezalatt a Szegedi Pedagógiai Főiskolán rajztanári diplomát szerzett. Mesteré- től, Vinkler Lászlótól nemcsak sokirá- nyúan magas szakmai, ábrázolásbeli, de haladó szellemű elméleti, esztétikai fel- készítést is kapott. 1951-től rendszere- sen szerepel a helyi városi, megyei és országos jellegű kiállításokon, valamint a vásárhelyi és békéscsabai tárlatokon, önálló bemutatkozása — mint ő is em- lítette — először 1960-ban, a szegedi
képcsarnakban volt, 1963-ban pedig a Tornyai János és a Móra Ferenc Mú- zeumokban rendezett sikeres kiállításo- kat. Munkássága során a vásárhelyi fes- tőkkel kötött baráti kapcsolatot, mely etikailag a r r a ösztönözte, hogy hűséges, reális ábrázolója legyen az alföldi nép életének és környezetének. E hivatásá- nak az üllési parasztok között sok év óta becsülettel tesz eleget. Mint az ot- tani általános iskola vezetője, nemcsak a falusi gyerekek oktatását l á t j a el, de szabad idejében alkotott, m a r k á n s fest- ményein hivatottan fejezi ki az őt kö- ílülvevő tanyavilág emberi és t á j i való- ságát.
SZELESI ZOLTÁN
• ZENEI NAPTAR
A tavalyi hangveusenyévad kiemelke- dőbb eseményei a város felszabadulásá- nak ' 20. évfordulója alkalmából rende- zett ünnepségekhez kapcsolódtak.
Elsőként a Szegedi Zenebarátok Kórusa és a budapesti MÁV Szimfonikus Zenekar közös koncertje érdemel figyelmet. Nem- csak azért, mert az együttes műsorában két reprezentatív mai magyar mű — Far- kas Ferenc Szent János kútja című líri- kus kantátája és Szabó Ferenc Föltáma- dott a tenger című oratóriuma — kapott helyet, hanem azért is, mert az igen jól megérlelt és a szerzők számára is nagy örömet jelentő előadás többek között Bu- dapesten is szép sikert aratott. A kórus- tagok lelkes munkáján és a vendégzene- kar precíz játékán túl Szabó Miklóst, a Föltámadott a tenger kitűnő szólistáját,, s mindenekfölött Vaszy Viktort, a fárad- hatatlan és minden rezdülésből zenét for- máló karmestert illeti elismerés. Tudnunk kell, hogy a Zenebarátok kórusának pusz- ta létezése is Vaszy érdeme, s örömmel látjuk, hogy a múlt évi, igazán felejthe- tetlen Dávid király előadás után a kórus újra szárnyra kapott. Sok hivatásos mu- zsikus — tanár és növendék — kapcsoló- dott be munkájába, ami a létszámemelke- dés mellett természetesen minőségbeli pluszt is jelent.
A Zeneművészeti Szakiskolában tartan- dó mindig színvonalas hangversenyek közül is kiemelkedett az a három kon-
cert, amely az intézet felszabadulási ün- nepségeinek keretében zajlott le. Az első koncerten a Szakiskola kórusai és vo- nószenekara szerepelt Póczonyi Mária, illetve dr. Kiss Ernő tanár vezényletével, megérdemelten nagy sikerrel, a harmadi- kon pedig a Szakiskola legjobb növendé- kei — többek között Márffy Gabriella és Onczay Csaba — tettek tanúságot magas fokú felkészültségükről.
Külön örömet jelentett a második est, amelyen a Szakiskola három fiatal tanára mutatkozott be a szegedi hangversenylá- togató közönségnek. Mindhárom fiatal az elmúlt tanévben szerezte meg zene- művészeti főiskolai diplomáját, s mint volt szegedi szakiskolás, ide jött vissza — ta- nárként. Joó Csilla szép és igen kulturált szopránja, Kedves Tamás igényes cselló- játéka, valamint Nagy István pódium- művészi kvalitásokat mutató zongorázása komoly nyereség a Szakiskola és a város zenei élete számára.
Végül, bár nem tiisztán csak zenei ese- mény, meg kell említenünk a Szegedi Nemzeti Színház és a Szegedi Zeneművé- szeti szakiskola lelkes fiataljainak első operaelőadásait. Az Operastúdió — mint ahogy magát az együttes nevezi — két vígoperát: Pergolesi Ürhatnám szolgáló és Haydn A patikus című művét m u t a t t a be, várakozáson felüli sikerrel.
VÁNTUS ISTVÁN 74
