forgalom dominál, de lassan elfogadottá válik a bankkártyás és a mobiltelefon segítségével történő fizetés is. Előbbi 2009-ben 285,2 milli- árd rubelt tett ki, utóbbi 1,4 milliárdot. Össze- hasonlítva a 2008-as adatokkal, a növekedés 218,2 százalékos. A készpénzkímélő fizetés továbbfejlődésének fő akadálya ma már nem technikai, hanem pszichológiai jellegű: féle- lem az új technológiák elsajátításától és bizal- matlanság ezekkel szemben. Külföldi tapaszta- latok alapján azonban kijelenthető, hogy ez rövid időn belül változni fog, az internetkeres- kedelem még az alacsonyabban képzett lakos- ságot is meg fogja hódítani.
Figyelemre méltó az ún „okos házak” nép- szerűsége. Azt a lakást nevezik így, amelyik re- agál az emberi jelenlétre (például az automati- kus klíma segítségével), ahol minden szórakoz- tató technikai elemet (zene, film, fotó) egy szer- veren lehet tárolni, és minden helyiségben egy irányítópult segítségével vezérelni. A rendszer része a biztonságtechnika is, beleértve a gyer- mekeket és az idős embereket őrző berendezé- seket. A személyes azonosítást követelő számí- tógépes rendszerek, a wifi és más távoli elérést biztosító eszközök széles spektruma áll ma már rendelkezésre. Az „okos ház” ára az utóbbi években egyre elérhetőbbé válik a közepes jö- vedelműek számára is. A bevezetés költsége mintegy 200-400 dollár négyzetméterenként.
A cikkben végül olvashatunk az internet- nek az orosz családok kulturális életére gyako- rolt hatásáról. A 2007-es adatok szerint a megkérdezett családok 35 százalékában csök- kent az újság- és folyóirat-olvasásra, 16,9 szá- zalékában a szépirodalomra, 20,2 százalékában a mozira, valamint 16,9 százalékában a szín- házra fordított idő; csupán 10,1 százalékában erősödött a szépirodalom iránti érdeklődés, a mozi és színház-látogatottság pedig 8,9 száza- lékában nőtt. Ez azt is jelenti, hogy az elit-, a nemzeti és a tömegkultúra mellett létjogosult- ságot nyert az információs kultúra. A cikk sze-
rint ezek az elemek a „matrjoska-elv” szerint rendeződnek: információs, képernyő-, számí- tógépes és internetkultúra. 2009-es adatok alapján Oroszországban az internethasználók átlag egy órával töltenek kevesebbet a tévé előtt, mint internetet nem használó társaik.
Moszkvában és a nagyvárosokban a különbség még nagyobb.
Az ITK terjedése tehát a társadalom minden rétegét érinti, és az élet minden területét átala- kítja Oroszországban is. A kisgyermekektől a nyugdíjasokig, a fővárostól a faluig, a bankel- nöktől a munkásig mindenki kapcsolatba kerül vele és hatásával. Munkahelyi és családi kap- csolataiba, vásárlási, ismerkedési, szórakozási szokásaiba is változást hoz, és a pozitív fejle- mények mellett a negatívokat is elszenvedi. A számok azt mutatják, hogy a tendencia csak erősödik, és a társadalom informatizáltsága ma már ott tart, hogy aki kimarad belőle, az többet veszít, mint amennyit nyerhet.
Bedecs Éva,
a KSH Könyvtár tájékoztató könyvtárosa E-mail: Eva.Bedecs@ksh.hu
Lefebure, S. — Rabau, M. — Van Camp, G.
— Vleminckx, K.:
A megfelelô, biztonságos és fenntartható európai nyugdíjrendszer információi
(Assuring Adequate Pensions for all European Citizens.) – Federal Public Service Social Security.
Brüsszel. 2010. 1–30. old.
A tanulmány letölthető:
http://www.socialsecurity.fgov.be/eu/docs/agenda/0 6-08_09_10_BP_pensions_en.pdf
2010 szeptemberében Belgium, mint az Európai Unió soros elnöke szakértői konferen- ciát szervezett, „Assuring Adequate Pensions for all European Citizens” címmel. A kiadott
háttértanulmány az európai nyugdíjrendszerek reformintézkedéseinek lényeges jellemzőit is- merteti, és utal a tárgykör korábbi vizsgálatai- nak eredményeire, felhasználja a tagállamok nyugdíjrendszereinek elemzéseit. A szerzők bemutatják az Európai Bizottság (EB) 2010 jú- liusában kiadott ún. Zöld Könyvének („Zöld Könyv a megfelelő, fenntartható és bizton- ságos európai nyugdíjrendszerek felé”) fonto- sabb téziseit,1 melynek tárgyalása a magyar EU-elnökség időszakában várható.
Az Európai Parlament (EP) plenáris ülésé- nek dokumentumát a Foglalkoztatási és Szoci- ális Ügyek Bizottsága (Committee on Employment and Social Affairs) terjeszti elő.
Az EP bizottságai alakítják ki állásfoglalásai- kat a nyugdíjreformról, annak koordinációjá- ról. A nemzetközi összehasonlítás nyugdíjada- tainak forrása az ún. közös jelentés (Joint Re- port on Pensions: Progress and Key Chal- lenges in the Delivery of Adequate and Sus- tainable Pensions in Europe; Közös jelentés a nyugdíjakról: a megfelelő és fenntartható nyugdíjellátással kapcsolatos előrehaladás és kulcsfontosságú kihívások Európában).
Az EB a következőkkel jellemzi a Zöld Könyv statisztika összefüggéseit:
„2.9. Statisztika
A nyugdíj statisztikai munkái az Európai Unió sok testületét érintik. A Szociális Véde- lem Bizottsága (Social Protection Committee – SPC) Indikátor Alcsoportjának (Indicator Sub- Group – ISG) rendeltetése, hogy adatokat gyűjtsön a nyugdíjrendszer vonatkozási köré- ről és a járulékok alakulásáról.
A statisztikai hivatalok az Eurostat koordi- nálásával szolgáltatnak adatot például a szo- ciális védelemről (ESSPROS; Európai Szociá- lis Védelmi Statisztikai Rendszer), a rendelke-
1 http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.
do?uri=CELEX:52010DC0365:EN:NOT
zésre álló jövedelemről (EU-SILC), a nyugdíj- alapokról (structural business statistics – SBS;
vállalkozások szerkezeti statisztikái).
Az Európai Központi Bank (European Central Bank – ECB) a biztosítók, nyugdíj- alapok eszközeinek, kötelezettségeinek statisz- tikáit gyűjti az állományokról és a folyamatok- ról.
A pénzügyi stabilitással összefüggő adatok címzettje az Európai Rendszerkockázati Testü- let (European Systemic Risk Board – ESRB) lesz.”
A Zöld Könyv 4. fejezete, „Az EU nyug- díjstatisztikájának javítása” címmel a követke- ző fontosabb megállapításokat tartalmazza: „A nyugdíjrendszerek különböző nemzeti és uniós forrásokból rendelkezésre álló adatainak egy- szerűsítésére lenne szükség, amely révén lehe- tővé válna az adatok jobb összehasonlíthatósá- ga, valamint jelentős költségmegtakarítást eredményezne. A meglevő nemzetközi (OECD) munkákra és az Unió különféle kez- deményezéseire építhető európai uniós nyug- díjstatisztikára vonatkozó módszertan kidolgo- zása elősegítené a közös irányvonalak, a sza- bályozás kihívásainak értékelését.
A nyugdíjalapok fontos intézményi befek- tetők, az alapok befektetői magatartása hatás- sal lehet a pénzügyi stabilitásra. Az EU polgá- rai számára előnyös lenne, ha különböző forrá- sokból pontos statisztikai adatok állnának ren- delkezésükre a nyugdíjjövedelmükről.
A nyugdíjasok mind jelentősebb fogyasz- tói csoportot fognak képezni, így a vállalatok számára is előnyösnek bizonyulna, ha megbíz- ható, időszerű adatokhoz lenne hozzáférésük a teljes rendelkezésre álló jövedelemről.
Az előbbiek mellett szükséges lenne erősí- teni az implicit kötelezettségek nyomon köve- tését annak érdekében, hogy a rejtett kötele- zettségek hatásait felmérhessék, mind a kor- mányzati, mind a magánszektor által működte-
tett nyugdíjrendszerek költségvetéseinek fenn- tarthatóságára.”
A szakértők már a hetvenes évek végén je- lezték az elemzések igényét, kiemelve az eu- rópai nyugdíjrendszerek várható ellentmondá- sait. Felhívták a figyelmet például a munka- erőhelyzet alakulására, a családszerkezet vál- tozásaira, a demográfiai folyamatokra és a gazdaság globálissá válásának várható hatásai- ra. A nyugdíjrendszerek reformjára az OECD (1988), valamint a Világbank (1994) átfogó vizsgálatai alapján készültek ajánlások.
Amennyiben a nyugdíjreform nem valósul meg, egyre nagyobb részt kell fordítani az EU tagállamainak költségvetéséből a nyugdíjrend- szerre, valamint az idősek ellátására.
A megvalósítási lehetőség elemzései utal- nak azokra a tartós tendenciákra, amelyek a kialakult nyugdíjpolitika változtatását indokol- ják. Ilyen tényező például a lakosság várható élettartamának növekedése, a születési ráták csökkenése és az, hogy az 1945 és 1965 között születettek népes korcsoportja a közeljövőben éri el a nyugdíjas kort. Ebből következik, hogy az eltartottsági ráták fokozatosan nőnek, mind több lesz a nyugdíjas, és a korábbiaknál hosz- szabb ideig kaphatnak nyugdíjjáradékot, amelynek fedezetét mind kevesebb aktív korú hozza létre. A reformjavaslat egyik lényeges eleme, hogy egykor a nyugdíjjárulék fizetésé- nek kötelezettsége a férfiak csaknem teljes és határozatlan időre szóló foglalkoztatására épült. Az évtizedek során a helyzet módosult, a munkaerőpiac sokféle rugalmas foglalkozta- tási formát alkalmaz (például részmunkaidős, illetve határozott idejű munkaviszonnyal, kü- lönösen a nők körében).
A tanulmány visszatekint azokra a kezde- ményezésekre, amelyek az európai szociálpoli- tika összehangolását célozták. Ezek a törekvé- sek összekapcsolódnak a nemzetgazdaság álta- lános feltételeivel, különös tekintettel az euróövezet tagállamai gazdaságpolitikájának
összehangolására a kilencvenes évek végétől.
Az EU két testülete (Economic Policy Committee – EPC, Gazdaságpolitikai Bizott- ság; Working Group on Ageing Populations and Sustainability – AWG, az Öregedő Népes- séggel és a Fenntarthatósággal Foglalkozó Munkacsoport) megvizsgálta az idősödő társa- dalom, valamint a közpénzek fenntarthatósága közötti hosszabb távú összefüggéseket.
Az EU Tanácsának 2000. évi lisszaboni, illetve 2001. évi stockholmi határozatai meg- erősítették, hogy hosszabb távon fenntartható pálya szükséges a kormányzat pénzügyeiben, figyelembe véve a demográfiai folyamatokat is. Az EU stratégiájában ennek megfelelően a foglalkoztatási ráta és a termelékenység növe- lése, valamint a kiemelt jóléti rendszerek (egészségügyi, szociális és nyugdíjellátás) re- formjának szükségessége szerepel.
A szerzők ismertetik azokat a dokumen- tumokat, amelyek a közelmúltban jelentek meg a nyugdíjrendszerek nemzetközi összeha- sonlításaival. Az EU bizottságai áttekintették az 1995 és 2010 közötti időszak nyugdíjre- formjainak helyzetét, különös tekintettel a vál- ság hatásaira. A Közös Jelentés (EPC–SPC Joint Report on Pensions) szerint fejlődés ta- pasztalható a tagállamok nyugdíjrendszerei- ben, az idősebb korosztályok jövedelemhely- zetében. A nyugdíjellátás közpénzből fedezett részének jövőben várható növekedése korláto- zottabb, a reform elősegíti a fenntartható jára- dékfizetést. Ugyanakkor további feladat a tár- sadalom kis jövedelmű, idős csoportjainak megfelelő ellátása. A tanulmány bemutatja a tagállamok nyugdíjpénztárainak reagálását a válságra, a növekvő finanszírozási kockáza- tokra, az állami költségvetés helyzetére, a munkaerő-piaci folyamatokra. Az EU testüle- tei, ezen belül a soros elnökségek foglalkoznak a Közös Jelentés következtetéseivel.
A Zöld Könyv nemzetközi konzultációra bocsátott célrendszere a következő:
„– A nyugdíjas megfelelő jövedelmét a hosszabb távon fenntartható, biztos nyugdíj- rendszerek adják.
– Helyes egyensúly alakuljon ki a munká- ban és a nyugdíjasként töltött időszakok kö- zött, ehhez hosszabb aktív élet tartozzék.
– Ne legyen annak akadálya, hogy az em- berek az EU különböző országaiban dolgozza- nak, illetve működjön a nyugdíjtermékek belső piaca.
– Rövid és hosszabb távon legyenek bizto- sabbak a nyugdíjak, okulva a legutóbbi gazda- sági válságból.
– A biztonságos nyugdíj legyen átlátha- tóbb, ennek révén az emberek a nyugdíjas jö- vedelmeikről kellő információk alapján dönt- hessenek.”
A Zöld Könyv konzultációs folyamata 2010. november 15-én lezárult. Az Európai Bizottság (EB) konzultációs kérdései a tovább- lépés módjaira irányulnak. A szerzők köze- lebbről is elemzik a megfelelő nyugdíj fogal- mát, hivatkozva az EB kérdésére: „Miként tá- mogathatja az EU a tagállamok erőfeszítéseit a nyugdíjrendszer jobb megfelelőségére? Keres- sen az EU jobb meghatározást a megfelelő nyugdíjjövedelemre?”
A szakmai konzultációk másik alapkérdé- se annak meghatározása, hogyan értékelhető a társadalombiztosítási és magánnyugdíj- rend-szerek fenntarthatósága. A nyugdíjrend- szer több szakpolitikához kapcsolódik, így azok integrált intézkedése szükséges, hogy szinergia érvényesülhessen a nyugdíjrendsze- rek gazdasági, pénzügyi, piaci, szabályozási és társadalmi összefüggéseiben. A szerzők ilyen alapkérdésként említik a munkában töl- tött évek meghosszabbíthatóságát; a nyugdí- jak kezelését, mobilitását az EU belső piacán;
az európai jogszabályokban nem szabályozott nyugdíjügyeket; a nyugdíjalapok tartós (jö- vőben elvárható) fizetőképességét; a munka-
adók fizetésképtelenné válása miatti kockáza- tokat.
A nyugdíjrendszer alaptényezői össze- függnek az EU (sok esetben informális) ta- nácskozási, döntési, irányítási jogosítványai- val, intézkedéseivel. A görög, a holland, a lett, a portugál, a spanyol és a szlovén kormány a nyugdíjért felelős vezetőjével képviseltette magát a Zöld Könyv itt kifejtett téziseinek 2010. szeptember 7-i vitájában. A konzultáció háttértanulmánya bemutatja a nyugdíjrendsze- rek nemzetközi összehasonlításához ajánlott statisztikai indikátorokat. Példaként szerepel- nek a dán és holland nyugdíjszerű ellátások, e két országban minden 65 éves és annál idő- sebb polgárnak joga van az első pillér járadé- kaira. A minimális időskori ellátás más orszá- gokban (például az észt, a lett, a svéd és a cip- rusi nyugdíjrendszerben) feltételekhez kötött, de nem függ más jövedelemforrásoktól.
Az EB konzultációs kérdésében említett megfelelőség meghatározása támpontként fi- gyelembe veheti a gyakorlatban alkalmazott nemzeti minimális nyugdíjszerű jövedelmek szintjeit. A jól meghatározott mérési elv előse- gítheti a szociális teljesítményindikátorok fej- lesztését is, javíthatja az értékelés eszközeit az európai nyugdíjrendszerek összehasonlítására.
Az ajánlott indikátorok a következők:2
– a nyugdíjak elméleti keresethelyettesítő aránya (theoretical replacement rate of pensions – TRR);
– egyenértékű mediánjövedelmek két kor- csoportra számított aránya: a 65 éves és annál idősebb népesség jövedelme a 0–64 éveseké- hez mérten;
2 A magyarországi indikátorok forrása: A sze- génység és a társadalmi kirekesztődés (Laekeni indi- kátorok, 2009). Statisztikai Tükör. 2010. október 13.
Központi Statisztikai Hivatal. Budapest.
http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/la ekindikator/laekindikator09.pdf
– egyenértékű mediánjövedelmek két kor- csoportra számított aránya: a 65–74 éves né- pesség indikátora az 50–59 évesek munkajö- vedelméhez mérten (az egyéb szociális ellátá- sok nélkül);
– a 65 éves és annál idősebb népesség sze- génységi kockázata;
– korcsoportok szegénységi rése, azaz a szegénységi küszöb eltérése az egyenértékű mediánjövedelemtől, százalékban mérve (a 65+
és a 75+ korcsoportok szegénységi küszöbe);
– nyugdíjminimum a szegénységi küszöb százalékában;
– a 65 éves és annál idősebb népesség sze- génységi kockázata, a lakhatási helyzetnek megfelelően;
– az idős korcsoportok jövedelemegyenlőt- lensége (az S80/S20 arány).
A szerzők áttekintik az időskori szegénység megelőzésének feladatait, a helyzetfelmérés ajánlott módszerét, és a nemzetközi összehason- lítás fontosabb megállapításait az EU-SILC 2008. évi eredményeit felhasználva. A statiszti- kai mutatók segítik a „megfelelő nyugdíj” meg- határozását, bár az időskori szegénység megelő- zése nem kizárólag a nyugdíjellátás feladata.
A háttértanulmány megnevezi azokat a nemzeti szimulációs eljárásokat, amelyeket a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának vizsgálatá- ra alkalmaznak. A modell szerinti feltételezések a hagyományos társadalombiztosítási rendsze- rek (első pillér), valamint a második pillér jel- lemzőit veszik figyelembe.
Nádudvari Zoltán,
a KSH ny. főtanácsosa E-mail: Zoltan.Nadudvari@ksh.hu
Kiadók ajánlata
MCCANDLESS, D. [2011]: Az információ gyönyörű. Typotex Elektronikus Kiadó. Buda- pest.
Egyedülálló könyv, amely új nézőpontból tekint a modern információs korszakra. Annak megértésében segíti az olvasókat, hogy mi ér- telme van a számtalan statisztikának és véletlen- szerű ténynek, melyekkel folyamatosan bom- báznak bennünket. A szerző grafikonok, tábláza- tok és illusztrációk segítségével kreatívan jeleníti meg világunk meglepő kapcsolatait és lenyűgö- ző adatait, amelyek feltérképezik a Földet.
MADSEN, B. [2011]: Statistics for Non- Statisticians. (Statisztika nem statisztikusok számára.) Springer. New York.
A könyv azoknak íródott, akiknek ismer- niük kell az adatgyűjtés, -elemzés és -bemuta- tás mikéntjét. Egyéni tanulásra vagy az olvasó statisztikai ismereteinek felfrissítésére szolgál,
az általános statisztika órák kiegészítő olvas- mánya lehet. Újszerű mind a témaválasztás, mind a bemutatás tekintetében.
A témák a gyakorlati statisztikai munká- hoz leghasznosabb dolgokat ölelik fel: még a gyakorlott statisztikusok is találnak közöttük új kérdéseket vagy a hagyományos tárgykörök újszerű megközelítéseit.
A bemutatás a lehető legkevésbé matema- tikai. Képletek csak akkor szerepelnek, ha azok a számításokhoz és/vagy az olvasói meg- értéshez szükségesek. A könyv egészében va- lós példaként egy mintavételes felmérés kerül kifejtésre számos más további példa mellett, melyek szintén egy kiegészítő honlap adat- munkafüzeteit használják.
WELFENS,P.J.J. –RYAN,C.(EDS.)[2011]:
Financial Market Integration and Growth.
(Pénzügypiaci integráció és növekedés.) Sprin- ger. New York.
