• Nem Talált Eredményt

A szo ci á lis és mun ka ügyi mi nisz ter 10/2009. (IV. 30.) SZMM

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A szo ci á lis és mun ka ügyi mi nisz ter 10/2009. (IV. 30.) SZMM"

Copied!
328
0
0

Teljes szövegt

(1)

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

Szer kesz tõ sé g:

Szociális tárgyú közlemények esetén:

1054 Bu dapest, Hold u. 1. - Telefon: 428-9710 Munkaügyi tárgyú közlemények esetén:

1054 Budapest, Alkotmány u. 3. - Telefon: 472-8246 Meg je le nik szük ség sze rint.

Kiadóhivatal:

Magyar Köz löny Lap- és Könyvkiadó 1085 Budapest, Somogyi Béla utca 6.

Elõ fi ze té si díj:

egy évre 39 564 Ft

ÁRA: 2 940 Ft

TARTALOM

51/2009. (IV. 16.) KE ha tá ro zat mi nisz te rek ki ne ve zé sé rõl (rész le ges köz lés) ... 1099

56/2009. (IV. 21.) KE ha tá ro zat ál lam tit ká ri ki ne ve zé sek rõl (rész le ges köz lés) ... 1099

17/2009. (IV. 22.) ME ha tá ro zat szak ál lam tit ká rok ki ne ve zé sé rõl (rész le ges köz lés) ... 1099

10/2009. (IV. 30.) SZMM uta sí tás a Nem ze ti Fo gyasz tó vé del mi Ha tó ság Szer ve ze ti és Mû kö dé si Sza bály za tá nak kiadá sáról ... 1099

Szociális tárgyú közlemények Jog sza bá ly 11/2009. (IV. 22.) SZMM ren de let a te le pü lé si ön kor mány zat ré szé re szo ci á lis nyá ri gyer mek ét kez te tés cél já ból 2009. év- ben nyúj tott tá mo ga tás igény lé sé nek, fo lyó sí tá sá nak és el- szá mo lá sá nak rész le tes sza bá lya i ról ... 1138

Közlemények A szo ci á lis és mun ka ügyi mi nisz ter köz le mé nye a 2009. évi sze mély gép ko csi szer zé si és át ala kí tá si ke ret szá mok ról ... 1289

Köz le mény Ti sza al pár Nagy köz sé gi Ön kor mány zat kép vi - se lõ-tes tü le té nek Gon do zá si Köz pont ja Idõ sek Ott ho na in téz mé nyi té rí té si díj ár ól ... 1289

Köz le mény a Not re Dame Nõi Ka no nok- és Ta ní tó rend ál tal fenn tar tott „Mi asszo nyunk” Idõs ko rú ak Ott ho na 2009. évi in téz mé nyi té rí té si díj ár ól ... 1289

Pá lyá za ti fel hí vá sok ál lás he lyek be töl té sé re ... 1289

Munkaügyi tárgyú közlemények Jog sza bá lyok 81/2009. (IV. 10.) Korm. ren de let a köz pon to sí tott il let mény- számfejtésrõl szó ló 172/2000. (X. 18.) Korm. ren delet mó do sí tá sá ról ... 1303

10/2009. (IV. 17.) IRM ren de let a köz al kal ma zot tak jog ál lá- sáról szó ló 1992. évi XXXIII. tör vénynek az igazságügyi és ren dé sze ti mi nisz ter ága za ti irá nyí tá sa alá tar to zó szer- vek nél tör té nõ vég re haj tá sá ról ... 1304

7/2009. (IV. 11.) PM-SZMM együttes ren delet a pályakez- dõ fi a ta lok, az öt ven év fe let ti mun ka nél kü li ek, va la mint a gyer mek gon do zá sát, il let ve csa lád tag ápo lá sát kö ve tõ en mun kát ke re sõk fog lal koz ta tá sá nak elõ se gí té sé rõl, to- vábbá az ösz tön dí jas fog lal koz ta tás ról szó ló 2004. évi CXXIII. tör vény 8. §-ában meg ha tá ro zott já ru lék ked vez - mé nyek ér vé nye sí té sé nek és el len õr zé sé nek rész le tes fel- té te le i rõl és sza bá lya i ról... 1315

8/2009. (IV. 11.) PM ren delet a START-kártya fel használá- sá nak, a já ru lék ked vez mény ér vé nye sí té sé nek, to váb bá el szá mo lá sá nak rész le tes sza bá lya i ról szó ló 31/2005. (IX. 29.) PM ren de let mó do sí tá sá ról ... 1316

10/2009. (IV. 14.) SZMM ren delet a fog lalkoztatást elõse - gítõ tá mo ga tá sok ról, va la mint a Mun ka erõ pi a ci Alap ból fog lal koz ta tá si vál ság hely ze tek ke ze lé sé re nyújt ha tó tá- mo ga tásról szó ló 6/1996. (VII. 16.) MüM ren delet, va- lamint a Mun ka erõ pi a ci Alap kép zé si alap ré szé bõl fel nõtt kép zé si cél ra nyújt ha tó tá mo ga tá sok rész le tes sza- bályairól szó ló 15/2007. (IV. 13.) SZMM ren delet mó do- sí tá sá ról ... 1319

47/2009. (IV. 21.) AB ha tá ro zat az Al kot mány bí ró ság ha tá - ro za ta ... 1321 11/2009. (V. 14.) SZMM uta sítás a XXVI. fe jezet 1-14. cím,

va la mint a Szo ci á lis és Mun ka ügyi Mi nisz té ri um fe- lelõssé gi kö ré be tar to zó szer ve ze tek te kin te té ben az SZMM-et meg il le tõ pénz ügyi-gaz da sá gi irá nyí tá si ha tás -

(2)

15/2009. (V. 20.) SZMM uta sí tá s a fe je ze ti ke ze lé sû elõ - irány za tok 2009. évi gaz dál ko dá si, kötelezettségváll lási és utal vá nyo zá si sza bály za tá ról, va la mint rész le tes fel - hasz ná lá si ter vé rõl ... 1354 Közlemények

A Szo ci á lis és Mun ka ügyi Mi nisz té ri um köz le mé nye a szak ké pe sí té sek köz pon ti prog ram ja i nak (tan ter ve i nek) ki adá sá ról ... 1396 Köz le mény az Észak-Al föl di Re gi o ná lis Mun ka ügyi Köz -

pont Ala pí tó Ok ira tá ról (2008. ja nu ár 1-jén ha tály ba lé - pett és a 2008. feb ru ár 18-i, va la mint 2008. már ci us 17-i, va la mint 2008. no vem ber 30-i mó do sí tá sok kal egy sé ges szer ke zet be fog lalt szö ve g) ... 1396 Köz le mény a Bu da pes ti Mun ka erõ pi a ci In ter ven ci ós

Köz pont (Kö zép-Ma gyar or szá gi Re gi o ná lis Kép zõ Köz - pont) Ala pí tó Ok ira tá ról (mó do sí tá sok kal egy sé ges szer - ke zet be fog lalt szö veg) ... 1400 Köz le mény a Bé kés csa bai Re gi o ná lis Kép zõ Köz pont Ala -

pí tó Ok ira tá ról (mó do sí tá sok kal egy sé ges szer ke zet be fog lalt szö veg) ... 1403 Köz le mény a Kecs ke mé ti Re gi o ná lis Kép zõ Köz pont Ala -

pí tó Ok ira tá ról (mó do sí tá sok kal egy sé ges szer ke zet be fog lalt szö ve g) ... 1406 Köz le mény a Nyír egy há zi Re gi o ná lis Kép zõ Köz pont Ala -

pí tó Ok ira tá ról (mó do sí tá sok kal egy sé ges szer ke zet be fog lalt szö ve g) ... 1409 Köz le mény a Pé csi Re gi o ná lis Kép zõ Köz pont Ala pí tó Ok -

ira tá ról (mó do sí tá sok kal egy sé ges szer ke zet be fog lalt szö veg) ... 1411 Köz le mény a Szé kes fe hér vá ri Re gi o ná lis Kép zõ Köz pont

Ala pí tó Ok ira tá ról (mó do sí tá sok kal egy sé ges szer ke zet be fog lalt szö veg) ... 1414 Köz le mény a Szom bat he lyi Re gi o ná lis Kép zõ Köz pont

Ala pí tó Ok ira tá ról (mó do sí tá sok kal egy sé ges szer ke zet be fog lalt szö ve g) ... 1417 Tá jé koz ta tá sok

Tá jé koz ta tás a Vil la mos ener gia-ipa ri Kol lek tív Szer zõ dés 2009. évi bér- és szo ci á lis meg ál la po dás ha tá lyá nak ki ter - jesz té sé rõl ... 1420 Tá jé koz ta tás ér vény te le ní tés rõl ... 1422 Pá lyá za ti fel hí vás

A Nem ze ti Szak kép zé si és Fel nõtt kép zé si In té zet pá lyá za ti fel hí vá sa ... 1422

(3)

el nök ja vas la tá ra

Her czog Lász lótszo ci á lis és mun ka ügyi mi nisz ter ré ki ne ve zem.

Bu da pest, 2009. áp ri lis 16.

Só lyom Lász ló s. k.,

köz tár sa sá gi el nök

El len jegy zem:

Baj nai Gor don s. k.,

mi nisz ter el nök

KEH ügy szám: IV-2/01701/2009.

A köz tár sa sá gi el nök 56/2009. (IV. 21.) KE

h a t á r o z a t a

ál lam tit ká ri ki ne ve zé sek rõl (rész le ges köz lés)

A köz pon ti ál lam igaz ga tá si szer vek rõl, va la mint a Kor- mány tag jai és az ál lam tit ká rok jog ál lá sá ról szó ló 2006. évi LVII. tör vény 46. § (2) be kez dé se alap ján, a mi nisz ter el nök ja vas la tá ra

Ko rózs La josta Szo ci á lis és Mun ka ügyi Mi nisz té ri um ál lam tit ká rá vá,

Si mon Gá borta Szo ci á lis és Mun ka ügyi Mi nisz té ri um ál lam tit ká rá vá

ki ne ve zem.

Bu da pest, 2009. áp ri lis 21.

Só lyom Lász ló s. k.,

köz tár sa sá gi el nök

El len jegy zem:

Baj nai Gor don s. k.,

mi nisz ter el nök

KEH ügy szám: IV-2/01771/2009.

mány tag jai és az ál lam tit ká rok jog ál lá sá ról szó ló 2006. évi LVII. tör vény 57. § (2) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott ha- tás kö röm ben el jár va

2009. áp rilis 21-ei ha tállyal dr. Gulyás Kál mánt, Hor nung né Rauh Edi tet, dr. Ko vá rik Er zsé be tet, Szen tir mai Ju di tot, dr. Szé kely Ju di tot

a Szo ci á lis és Mun ka ügyi Mi nisz té ri um szak ál lam tit ká - rá vá

ki ne ve zem.

Baj nai Gor don s. k.,

mi nisz ter el nök

A szo ci á lis és mun ka ügyi mi nisz ter 10/2009. (IV. 30.) SZMM

u t a s í t á s a

a Nem ze ti Fo gyasz tó vé del mi Ha tó ság Szer ve ze ti és Mû kö dé si Sza bály za tá nak ki adá sá ról

A Nem ze ti Fo gyasz tó vé del mi Ha tó ság (a to váb bi ak ban:

NFH) szer ve ze ti fel épí té sé rõl és mû kö dé si rend jé rõl – a köz pon ti köz igaz ga tá si szer vek rõl, va la mint a Kor mány tag jai és az ál lam tit ká rok jog ál lá sá ról szó ló 2006. évi LVII. törvény 2. §-a (1) be kezdésénekd)pont já ban, va la - mint 74. §-ának (1) be kez dé sé ben fog lalt jog kö röm ben el- járva – az aláb bi uta sítást adom ki:

1. §

Az NFH Szer ve ze ti és Mû kö dé si Sza bály za tát jó vá ha - gyom, és azt je len uta sí tás mel lék le te ként ki adom, egy ben el ren de lem a köz vet len ér de kel tek nek tör té nõ megkül- dését.

2. §

A Szer ve ze ti és Mû kö dé si Sza bály za tot köz zé kell ten ni

(4)

Bu da pest, 2009. áp ri lis 10.

Szûcs Erika s. k.,

szo ci á lis és mun ka ügyi mi nisz ter

1. szá mú mel lék let

a 10/2009. (IV. 30.) SZMM uta sításhoz A Nem ze ti Fo gyasz tó vé del mi Ha tó ság

Szer ve ze ti és Mû kö dé si Sza bály za ta I. FE JE ZET

ÁL TA LÁ NOS RÉSZ

1. A Nem ze ti Fo gyasz tó vé del mi Ha tó ság (a to váb bi ak ban:

NFH) Szer ve ze te

1.1. Az NFH jog állása

Az NFH-t, mint a Fo gyasz tó vé del mi Fõ fel ügye lõ ség és a re gi o ná lis köz igaz ga tá si hi va ta lok szak igaz ga tá si szer- ve i ként mû kö dõ fo gyasz tó vé del mi fel ügye lõ sé gek (be le - ért ve azok te rü le ti osz tá lya it is) jog utód ját a Kor mány a Nem ze ti Fo gyasz tó vé del mi Ha tó ság ról szó ló 225/2007.

(VIII. 31.) ren de le té vel hoz ta lét re.

Az NFH jog elõd jét a Fo gyasz tó vé del mi Fõ fel ügye lõ sé- get (a to vábbiakban: FVF) az Országgyûlés az 1991. évi XX. törvény 71. §-ával hoz ta lét re. Az ala pítás dá tuma 1991. jú li us 23.

Az FVF 2000. jú nius 28-án kelt, az NFH jogutód- lását rög zí tõ, 2007. szep tem ber 1-jé vel mó do sí tott, V-3/110-3/2000. nyilvántartási számú, majd az ezt módo- sító 3442-33/2008-SZMM számú 2008. ja nuár 1-jétõl ha - tá lyos, a pénz ügy mi nisz ter egyet ér tõ nyi lat ko za tá val el lá - tott ala pí tó ok irat nak mó do sí tá sok kal egy sé ges szer ke zetbe foglalt szö vegét a 2009. március 31-én megjelent 3. számú Szo ci á lis és Mun ka ügyi Köz löny tar tal maz za.

Az NFH ön ál ló fel adat- és ha tás kör rel ren del ke zõ köz- ponti hi vatal, jo gi sze mély, amely a Kormány ál tal – a fo - gyasz tó vé de le mért fe le lõs – ki je lölt mi nisz ter, a szo ci á lis és mun ka ügyi mi nisz ter (to váb bi ak ban: mi nisz ter) irá nyí- tása alatt áll.

Az NFH köz pon ti szerv bõl, te rü le ti szer vek bõl, va la mint azok ki ren delt sé ge i bõl áll. Az NFH te rü le ti szer vei az igaz-

Az NFH székhelye: H–1088 Bu dapest, József krt. 6.

Pos ta cí me: 1428 Bu da pest, Pf. 20

A fel ügye lõ sé gek meg ne ve zé sét, cí mét és il le té kes sé gi te rü le tét a2. szá mú mel lék lettar tal maz za.

– Az NFH jel zõszámai:

– szám la ve ze tõ bank: Ma gyar Ál lam kincs tár

– számlaszám: MÁK 10032000-01494879-00000000 – adó szám: 15307389-2-42

– sta tisz ti kai szám jel: 15307389-8413-312-01 – szek tor: 1051

– törzsszám: 307 387 – szak ág: 841318 – fe je zet: XXVI.

– cím: 1

– ál lam ház tar tá si egye di azo no sí tó szám: 038896 Az ál la mi fel adat ként el lá tott alap te vé keny ség for rá sai a költ ség ve té si tá mo ga tás és a mû kö dé si be vé te lek.

Az NFH több let tel je sít mény-mu ta tó i nak ki ala kí tá sá ért a fõ igaz ga tó fe le lõs, me lyet cél fel adat ként az NFH szer ve - ze té re vo nat koz tat va ad ki.

A fel adat mu ta tók tel je sí té sét min den szer ve ze ti egy ség ve ze tõ je kö te les fi gye lem mel kí sér ni, és a fõ igaz ga tó ál tal meg sza bott ha tár idõ re a tel je sí tés rõl be szá mol ni.

A költ ség ve tés vég re haj tá sá val kap cso la tos elõ írá so kat és fel té te le ket a Nem ze ti Fo gyasz tó vé del mi Ha tó ság szám la rend jét és szám vi te li po li ti ká ját tar tal ma zó fõ igaz - ga tói uta sí tá sok sza bá lyoz zák.

Az NFH a Szo ci á lis és Mun ka ügyi Mi nisz té ri um (a to- váb bi ak ban: SZMM) költ ség ve té si fe je ze té ben ön ál ló cím ként fel vett, ön ál ló an gaz dál ko dó köz pon ti költ ség ve - té si szerv, amely sa ját elõ irány za tai, be vé te lei és a mi nisz - ter ál tal hoz zá ren delt elõ irány za tok fe lett tel jes jo go sult - ság gal ren del ke zik.

Az NFH élén a fõ igazgató áll, aki egy személyi fe lelõs ve ze tõ ként ön ál ló an gya ko rol ja a ha tó ság te vé keny sé gé vel össze füg gõ fel adat- és ha tás kö rö ket.

Az NFH-t gaz da sá gi ügyek ben a gaz da sá gi fõosztály- vezetõ kép vi se li. Ezen jog kö rö ket ese ten ként írás ban át- ruházhatják meg fe le lõ vég zett sé gû és szak kép zett sé gû ve- ze tõk, il let ve köz tiszt vi se lõk ré szé re.

1.2. Az NFH mû kö dé sét meg ha tá ro zó alap ve tõ jog sza - bá lyok:

A jog sza bá lyok jegy zé két a 3. szá mú mel lék let tar tal- maz za.

1.3. Az NFH feladatai:

a) fo gyasz tó vé del mi ha tó ság ként – jog sza bály el té rõ

(5)

d) együtt mû kö dé si meg ál la po dás alap ján együttmû- ködik a fo gyasz tó vé del mi te vé keny sé get el lá tó más ál la mi szer vek kel,

e)irá nyít ja és el lát ja a ter mék biz ton ság el len õr zé sé vel össze füg gõ pi ac fel ügye le ti te vé keny sé ge ket, e kör ben el- len õr zi az áruk és szol gál ta tá sok biz ton sá gos sá gát, vizs gá - la to kat vé gez, in téz ke dé se ket tesz és mû köd te ti a Köz pon ti Pi ac fel ügye le ti In for má ci ós Rend szert (a to váb bi ak ban:

KPIR),

f) a Ma gyar Köztársaság ré szérõl részt vesz a termékbiz- ton ság gal kap cso la tos ügyek ben il le té kes pi ac fel ügye le ti ha tó sá gok eu ró pai há ló za tá ban, az Eu ró pai Ter mék biz ton - sá gi Há ló zat ban,

g) mû köd te ti a Kö zös sé gi Gyors Tá jé koz ta tá si Rend- szert (RAPEX), mely nek cél ja a tag ál la mok kö zöt ti gyors in for má ció cse re sú lyos ve szély ese tén (a Ma gyar Köz tár - sa ság a Nem ze ti Fo gyasz tó vé del mi Ha tó sá gon ke resz tül kap cso ló dik a rend szer hez),

h)össze kö tõ hi va tal ként vég zi a fo gyasz tó vé del mi ha tó - sá gok együtt mû kö dé sé rõl szó ló 2006/2004/EK eu ró pai parla men ti és ta ná csi ren de le tek vég re haj tá sá nak a Ma gyar Köz tár sa ság ban tör té nõ össze han go lá sát,

i)a fo gyasz tók va gyo ni ér de ké nek vé del me cél já ból irá- nyít ja, ko or di nál ja és el len õr zi az áruk for gal ma zá sá ra és a szol gál ta tá sok nyúj tá sá ra vo nat ko zó jog sza bá lyok és ha tó - sá gi elõ írá sok meg tar tá sát, vizs gá la tot foly tat hat a fo- gyasz tó kat érin tõ ügyek ben,

j)el lát ja a fo gyasz tók kal szem be ni tisz tes ség te len ke res ke - del mi gya kor lat ti lal má ról szó ló 2008. évi XLVII. tör- vénybõl adó dó fel ada to kat,

k) el len õr zi az áruk és szol gál ta tá sok mi nõ sé gé re, a meg fe le lõ ség iga zo lá sá ra vo nat ko zó elõ írá sok meg tar tá - sát, kö ve tel mé nye i nek tel je sí té sét, el jár a fo gyasz tók ki fo - gá sa i val és pa na sza i val kap cso la tos sza bály ta lan ügyin- tézés te kin te té ben,

l)el len õr zi a fo gyasz tók tá jé koz ta tá sá ra vo nat ko zó jog- sza bá lyi elõ írá sok tel je sí té sét,

m)szak mai se gít sé get nyújt a fo gyasz tói ér de kek kép vi - se le tét el lá tó tár sa dal mi szer ve ze tek te vé keny sé gé hez és a fo gyasz tók ok ta tá sá hoz,

n)a fo gyasz tói jo go kat is mer te tõ ki ad vá nyo kat je len tet meg,

o)ter mék-össze ha son lí tó vizs gá la to kat vé gez, vé gez tet és köz zé te szi azok ered mé nyét,

p) mód szer ta ni se géd anya go kat ké szít a he lyi ön kor - mány za tok fo gyasz tó vé del mi te vé keny sé gé nek elõsegí-

u) vizs gá ló la bo ra tó ri u ma i ban – ha tó sá gi, köz tes tü le ti fel ké rés re és meg bí zás alap ján – vizs gá la tot vé gez, il let ve szak ér tõi vé le ményt ké szít,

v)el lát ja mind azon fel ada to kat, ame lye ket egyéb kü lön jog sza bá lyok a ha tás kö ré be utal nak,

z)el lát ja a bé kél te tõ tes tü le tek kel kap cso la tos, fo gyasz - tó vé del mi tör vény ben ne ve sí tett fel ada to kat.

Az NFH a fo gyasz tó vé de lem mel kap cso la tos ha tó sá gi fel ada to kat a kü lön jog sza bá lyok ban fog lal tak nak meg fe - le lõ en lát ja el.

1.4. Az NFH szer ve ze ti ta go zó dá sa, az irá nyí tás és a he- lyet te sí té sek ál ta lá nos rend je

1.4.1. Az NFH köz ponti szerve

Az NFH köz pon ti szer vét a fõ igaz ga tó kép vi se li, aki jog kö rét ese ten ként, vagy az ügyek meg ha tá ro zott cso- port já ra néz ve át ru ház hat ja.

A fõ igaz ga tót tá vol lé te, il let ve aka dá lyoz ta tá sa ese tén az ál ta lá nos fõ igaz ga tó-he lyet tes tel jes jog kör rel he lyet te - sí ti.

A fõ igaz ga tó, il let ve az ál ta lá nos fõ igaz ga tó-he lyet tes együt tes tá vol lé te és aka dá lyoz ta tá sa ese tén szak mai ügyek ben az érin tett szak mai szer ve ze ti egy ség ve ze tõ je, gaz da sá gi ügyek ben az NFH gaz da sá gi fõ osz tály ve ze tõ je a fõ igaz ga tó szak mai he lyet te se.

Az NFH köz pon ti szer ve a szer ve ze ti áb ra sze rin ti szer- ve ze ti egy sé gek re ta go zó dik, me lyek a fõ igaz ga tó, az ál ta - lá nos fõ igaz ga tó-he lyet tes, a fõ igaz ga tó-he lyet tes, va la - mint fõ osz tály ve ze tõk, fõ osz tály ve ze tõ-he lyet te sek és az osz tály ve ze tõk köz vet len irá nyí tá sa alá tar toz nak (szer ve - ze ti áb ra: 4. szá mú mel lék let).

A fõ igaz ga tó köz vet le nül irá nyít ja és el len õr zi a két fõ- igaz ga tó-he lyet tes, a fõ igaz ga tó ság, a bel sõ el len õr zés, az Igaz ga tá si Fõ osz tály, a Gaz da sá gi Fõ osz tály, a Tár sa dal mi Kap cso la tok Fõ osz tá lya, va la mint Ko or di ná ci ós Fõ osz tály te vé keny sé gét.

A fõ igaz ga tó az ál ta lá nos fõ igaz ga tó-he lyet te sen ke- resz tül irá nyít ja és el len õr zi a Ha tó sá gi és Jo gi Fõ osz tály, a Pi ac fel ügye le ti és Fo gyasz tó vé del mi Fõ osz tály, az Élel mi- szer- és Vegy ipa ri La bo ra tó ri um, va la mint a Me cha ni kai és Vil la mos La bo ra tó ri um te vé keny sé gét.

A fõ osz tály ve ze tõ ket tá vol lé tük, il let ve aka dá lyoz ta tá - suk ese tén a fõ osz tály ve ze tõ-he lyet te sek, il let ve a mun ka - kö ri le írás ban meg ha tá ro zott köz tiszt vi se lõk he lyet te sí tik.

Az osz tály ve ze tõ ket tá vol lé tük, il let ve aka dá lyoz ta tá - suk ese tén a mun ka kö ri le írás ban meg ha tá ro zott köz tiszt -

(6)

kezõ köz tiszt vi se lõ he lyet te sí ti, me lyet a mun ka kö ri le írás ban kell rög zí te ni.

A Nyu gat-du nán tú li, Kö zép-du nán tú li, Dél-du nán tú li, Észak-ma gyar or szá gi, Észak-al föl di, Dél-al föl di Re gi o ná - lis Fel ügye lõ ség szer ve ze te 4 szer ve ze ti egy ség bõl áll: két ki ren delt ség bõl, egy ré gió köz pon ti szer ve zet bõl, va la - mint egy Ha tó sá gi és Jo gi Osz tály ból. A ré gió köz pont ban tit kár ság se gí ti a ve ze tõk mun ká ját, me lyet az igaz ga tó irá nyít.

A ki ren delt sé gek, a köz pon ti szer ve zet, va la mint a Ha- tó sá gi és Jo gi Osz tály irá nyí tá sa az igaz ga tó fel ada ta.

A ki ren delt sé ge ket a ki ren delt ség ve ze tõk, a ré gió köz - pon ti szer ve ze tet a köz pon ti szer ve zet ve ze tõ ve ze ti.

A Kö zép-ma gyar or szá gi Re gi o ná lis Fel ügye lõ ség 5 szer- ve ze ti egy ség bõl áll: Igaz ga tói Tit kár ság, Ha tó sá gi és Jo gi Osz tály, Fo gyasz tó vé del mi Osz tály, Pi ac fel ügye le ti Osz tály, Fo gyasz tó-kap cso la ti Osz tály.

Az igaz ga tó köz vet le nül irá nyít ja a Ha tó sá gi és Jo gi Osz tály, va la mint az igaz ga tó he lyet tes út ján az Igaz ga tói Tit kár ság, a szak mai osz tá lyok és a Fo gyasz tó-kap cso la ti Osz tály te vé keny sé gét.

E ré gi ó ban az igaz ga tót az igaz ga tó he lyet tes, együt tes tá vol lé tük ese tén az igaz ga tó ál tal ki je lölt ve ze tõ he lyet te - sí ti.

Va la mennyi ré gi ó ban a szer ve ze ti egy sé gek ve ze tõ it az ál ta luk ki je lölt köz tiszt vi se lõ he lyet te sí ti, me lyet a mun ka - kö ri le írás ban kell rög zí te ni.

Az ügy in té zõt tá vol lé te ese tén a mun ka kö ri le írás ban ki je lölt mun ka tár sa he lyet te sí ti.

Az ügy vi te li dol go zót és a fi zi kai ál lo má nyú al kal ma- zot tat a mun ka kö ri le írás ban ki je lölt mun ka tár sa he lyet te - sí ti.

Va la mennyi re gi o ná lis fel ügye lõ ség a fo gyasz tó vé del- mi tár sa dal mi szer ve ze tek kel, a gaz da sá gi ka ma rák kal és le he tõ ség sze rint az ön kor mány za tok kal együtt mû köd ve fo gyasz tó vé del mi ta nács adó iro dát mû köd tet.

A re gi o ná lis fel ügye lõ sé gek szer ve ze ti fel épí té sét az 5. szá mú mel lék lettar tal maz za.

A mun kál ta tói jog kö rö ket a 6. szá mú mel lék let tar tal- maz za.

1.5. A mun ka vég zés ál ta lá nos sza bá lyai

A mun ka vég zés ál ta lá nos sza bá lya it, a köz tiszt vi se lõk fel ada ta it a köz tiszt vi se lõk jog ál lá sá ról szó ló 1992. évi XXIII. tör vény (a to váb bi ak ban: Ktv.), a mun ka vál la lók fel ada ta it a Mun ka Tör vény köny vé rõl szó ló 1992. évi XXII. tör vény (a to váb bi ak ban: Mt.), va la mint ezek vég re -

tiszt vi se lõk, mun ka vál la lók – a jog sza bá lyok ál tal kö te le - zõ en elõ ír ta kon kí vül – az egyes ügyek in té zé sé vel kap- cso la tos ál lás pont ju kat az ügy ira ton, vagy más mó don írás ban rög zít he tik.

A köz tiszt vi se lõk, ügy ke ze lõk és fi zi kai ál lo má nyú al- kal ma zot tak a ve ze tõk kel – a rend kí vü li ese tek ki vé te lé - vel – a szol gá la ti út be tar tá sá val tar ta nak kap cso la tot.

A szol gá la ti út be nem tar tá sá nak in do ká ról a köz tiszt vi se- lõk, ügy ke ze lõk és fi zi kai ál lo má nyú al kal ma zot tak köz- vet len ve ze tõ i ket ha la dék ta la nul tá jé koz tat ni kö te le sek.

A be szá mol ta tás, az el len õr zés és a fe le lõs ség re vo nás en nek meg fe le lõ en tör té nik.

Az adott szer ve ze ti egy ség fel ada ta i val össze füg gõ jog- sza bá lyo kat, fõ igaz ga tói uta sí tá so kat, va la mint a ve ze tõk ren del ke zé se it szer ve ze ti egy sé gen ként nyil ván kell tar ta - ni. A ve ze tõi meg bí zás sal ren del ke zõ köz tiszt vi se lõk mun- ka kö ri kö te le zett sé ge a köz vet len irá nyí tá suk alá tar to zó, hoz zá juk be osz tott mun ka tár sak kal a mun ka vég zés hez szük sé ges ren del ke zé sek meg is mer te té se és az ab ban fog- lal tak be tar ta tá sa.

A köz tiszt vi se lõk, ügy ke ze lõk és fi zi kai ál lo má nyú al- kal ma zot tak az egyes ügye ket a sze mé lyük re meg ál la pí tott mun ka kö ri le írás ban fog lal tak alap ján in té zik az adott ügy elõzmé nye i nek és össze füg gé se i nek is me re té ben, az ügy ben ke let ke zett va la mennyi irat együt tes ke ze lé sé vel.

A ve ze tõi ki ne ve zé sû/meg bí zá sú köz tiszt vi se lõk dön té - se i ket – ál ta lá nos sza bály ként – az adott ügy ben il le té kes köz tiszt vi se lõ ál lás pont já nak és ja vas la ta i nak is me re té ben hoz zák meg. A ve ze tõk in téz ke dé se ik rõl az il le té kes köz- tiszt vi se lõt, mun ka vál la lót vagy ezek fe let te sét – szük ség sze rint – tá jé koz tat ni kö te le sek, amennyi ben ja vas la ta ik tól el té rõ en jár nak el.

2. Az NFH fõ igaz ga tó já nak, va la mint mun ka tár sa i nak fel adat- és ha tás kö re

2.1. Fõ igaz ga tó

2.1.1. Mun kál ta tói jog kö ré ben

a)Gya ko rol ja a mun kál ta tói jo go kat az NFH köz pon ti szer vé nek köz tiszt vi se lõi és mun ka vál la lói, to váb bá a fel- ügye lõ sé gek igaz ga tói fe lett. Az igaz ga tók ki ne ve zé sét, fel men té sét a mi nisz ter elõ ze te sen vé le mé nye zi. A re gi o - ná lis fel ügye lõ sé gek ve ze tõ köz tiszt vi se lõ i nek ki ne ve zé - sé hez a fõ igaz ga tó elõ ze tes egyet ér té se szük sé ges.

b)A gaz da sá gi fõ osz tály ve ze tõt az ál lam ház tar tás mû- ködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. ren delet 18. § (1) be kez dé se sze rint – be so ro lá sá tól füg get le nül, ha-

(7)

nyí tá sa alá tar to zó mun ka tár sa i nak mi nõ sí té sét és tel je sít - mény ér té ke lé sét.

e) Dönt a cím ze tes ve ze tõ-ta ná csos, cím ze tes fõ ta ná - csos, cím ze tes ve ze tõ-fõ ta ná csos, cím ze tes fõ mun ka társ ado má nyo zá sá ról.

f)Szak mai fõ ta nács adó, szak mai ta nács adó cí met ado- má nyoz, a két fé le cím együt te sen nem ha lad hat ja meg az NFH fel sõ fo kú vég zett sé gû köz tiszt vi se lõi lét szá má nak 10%-át.

g) Meg ál la pít ja az NFH köz pon ti szer ve mun ka tár sa i - nak il letményét a Ktv. ke retei kö zött és szét osztja a ju tal- ma zá si ke re tet az NFH köz pon ti szer ve szer ve ze ti egy- ségei te kin te té ben.

h)A te rü le ti szer vek, a szer ve ze ti egy sé gek ve ze tõ i nek be vo ná sá val dönt a ju tal ma zá sok ról, va la mint a bértarta- lékok fel hasz ná lá sá ról.

2.1.2. Igaz ga tá si jog kö ré ben

Az NFH-t a fõigazgató ve zeti, aki fe lelõs az NFH – jog - sza bály ban meg ha tá ro zott – fel ada ta i nak szak sze rû el lá tá - sá ért. Az NFH köz pon ti szer vét a fõ igaz ga tó köz vet le nül ve ze ti.

a)Elõ ké szí ti az NFH SZMSZ-ét és an nak mó do sí tá sa it.

b) Az SZMM fo gyasz tó vé de le mért fe le lõs szer ve ze ti egy sé gén ke resz tül fel ter jesz ti mi nisz te ri jó vá ha gyás ra: az NFH SZMSZ-ét, az NFH éves el lenõrzési és vizs gálati prog ram ját, költ ség ve té sé nek ter ve ze tét, va la mint költ ség - ve té si be szá mo ló ját, utób bi ket tõt elõ ze te sen az SZMM Gaz da sá gi Fõ osz tá lyá nak meg kül di.

c)Az NFH te vé keny sé gé rõl éves je len tés ke re té ben be- szá mol a szo ci á lis és mun ka ügyi mi nisz ter nek.

d) Két ol da lú együtt mû kö dé si meg ál la po dá so kat köt a pi ac fel ügye le ti és fo gyasz tó vé del mi fel ada to kat el lá tó il le - té kes ha tó sá gok kal.

e)Irá nyít ja a szer ve zet te vé keny sé gét, kü lön sza bály za - to kat, uta sí tá so kat ad ki.

f) Fe le lõs az NFH szám la rend jét és szám vi te li politi- káját tar tal ma zó uta sí tá sok ki ala kí tá sá ért.

g)Köz re mû kö dik a fo gyasz tó vé del mi po li ti ka ki dol go - zá sá ban, fi gye lem mel kí sé ri és elem zi an nak érvényesü- lését az SZMM irány mu ta tá sa sze rint.

h)Vé le mé nye zi a fo gyasz tó kat érin tõ jog sza bály ter ve - ze te ket, ja vas la tot tesz a fo gyasz tó kat érin tõ jog sza bá lyok mó do sí tá sá ra.

i) A jog szabályban ne vesített, II. fokon az NFH köz pon- ti szer ve ha tás kö ré be tar to zó fel leb be zé sek kel kap cso la tos ki ad má nyo zá si jog kö ré nek gya kor lá sá val a Ha tó sá gi és

l)Ko or di nál ja az NFH nem zet kö zi kap cso la ta it.

m) A fel ügye lõ sé gek szak mai irá nyí tá sa ke re té ben el- len õr zi az ága za ti szak mai kö ve tel mé nyek ér vé nye sü lé sét.

Uta sít hat ja a fel ügye lõ ség ve ze tõ jét an nak ha tás kö ré be tar to zó ügyek ben, ki vé ve a ha tó sá gi jog kö ré be tar to zó ügye ket. Össze han gol ja a fel ügye lõ sé gek vizs gá la ta it, va- la mint fel ügye li a mi nisz ter ál tal jó vá ha gyott el len õr zé si és vizs gá la ti prog ram ban meg ha tá ro zott re gi o ná lis és or- szá gos vizs gá la to kat, el len õr zé se ket.

n)Gon dos ko dik a fo gyasz tó vé del mi ha tó sá gi te vé keny- ség egy sé ges jog gya kor la tá nak, jog al kal ma zá sá nak ki ala - kí tá sá ról.

o)Fe le lõs a fel adat mu ta tók ki ala kí tá sá ért.

p)Sa ját be vé te lek te kin te té ben ja vas la tot tesz a költ ség - ve tés be be ál lí tan dó ke ret szá mok ról.

r)Ha tá roz a köz tiszt vi se lõk el len õr zés re jo go sí tó és el- len õr zés re nem jo go sí tó iga zol vá nya i nak ki adá sá nak és vissza vo ná sá nak a jog sza bá lyok elõ írá sa i nak meg fe le lõ rend jé rõl, fel té te le i rõl.

s)Az ál lam ti tok ról és szol gá la ti ti tok ról szó ló, mó do sí - tott 1995. évi LXV. tör vény ben meg ha tá ro zott fel té tel nek meg fe le lõ en mi nõ sí ti az ira to kat és meg ál la pít ja a mi nõ sí - té si je lö lé sek fo ko za ta it.

t) Dönt az NFH mû kö dé si, fel hal mo zá si ki adá sa i nak meg ter ve zé se kap csán a ren del ke zés re ál ló ke re tek el osz - tá sá ról a ha tá lyos jog sza bá lyok és ren del ke zé sek fi gye - lem be vé te lé vel.

u)Ja vas la tot tesz az NFH el len õr zé si és vizs gá la ti prog- ram já nak te ma ti ká já ra.

v) Gon dos ko dik a tûz vé del mi és mun ka vé del mi elõ- írások be tar ta tá sá ról.

z) Ki ala kít ja a stra té gi át az NFH mi nõ ség irá nyí tá si rend sze ré hez.

2.1.3. A fõ igaz ga tó szak mai irá nyí tá sa ki ter jed:

a)az NFH és a fel ügye lõ sé gek el len õr zé si és vizs gá la ti prog ram ja össze ál lí tá sá ra és szak sze rû vég re haj tá sát biz- to sí tó együtt mû kö dés re,

b)a te rü le ti szer vek ré szé re az egy sé ges jog al kal ma zást elõ se gí tõ se géd anya gok ké szí té sé re,

c)tör vény es sé gi (ügyé szi és sa ját) vizs gá la tok, va la mint fo gyasz tó vé del mi ha tá ro za tok bí ró sá gi fe lül vizs gá la ta nyo mán ho zott dön té sek ál ta lá no sít ha tó meg ál la pí tá sa it tar tal ma zó tá jé koz ta tás köz re adá sá ra,

d)rend sze re sen meg tar tott igaz ga tói ér te kez le te ken na- pi rend re tû zött szak mai kér dé sek kel kap cso lat ban ho zott ál lás fog la lá sok ra,

e) az or szá gos té ma vizs gá la tok, el len õr zé sek meg kez -

(8)

a Ha tó sá gi és Jo gi Fõ osz tály, a Pi ac fel ügye le ti és Fo gyasz - tó vé del mi Fõ osz tály, az Élel mi szer- és Vegy ipa ri Labo- ratórium és a Me cha ni kai és Vil la mos La bo ra tó ri um mun- ká ját.

Az ál ta lá nos fõ igaz ga tó-he lyet tes se gí ti a fõ igaz ga tót az NFH ál ta lá nos mû kö dé sé hez kap cso ló dó, va la mint szak mai fel ada tai el lá tá sá ban. En nek ke re té ben:

a)Ál lást fog lal az irá nyí tá sa alá tar to zó szer ve ze ti egy- sé gek mun ka te rü le tét érin tõ kér dé sek ben, az ál ta luk el lá - tan dó fel ada tok vég re haj tá sá hoz szak mai és mód szer ta ni út mu ta tást ad.

b) Szak mai szem pont ból vé le mé nye zi a be ru há zá si ter vet.

c)Köz re mû kö dik az NFH mi nõ ség irá nyí tá si rend sze re stra té gi á já nak ki ala kí tá sá ban.

d) Ja vaslatot tesz az NFH és a fel ügyelõségek ellenõr - zési és vizs gá la ti prog ram já nak te ma ti ká já ra.

e) Elõ ké szí ti a tel je sít mény ér té ke lést és a mi nõ sí tést a köz vet le nül irá nyí tott ve ze tõk te kin te té ben.

f)El lát min den olyan fel ada tot, mely nek el vég zé sé re az NFH fõ igaz ga tó ja meg bí zást ad.

g) A fõ igaz ga tó tá vol lé te, il let ve aka dá lyo zá sa ese tén el lát ja a fõ igaz ga tó he lyet te sí té sét.

h)Az ál ta lá nos fõ igaz ga tó-he lyet tes szak mai he lyet te sí - té sét tá vol lé te, il let ve aka dá lyoz ta tá sa ese tén az érin tett szak mai szer ve ze ti egy ség ve ze tõ je lát ja el.

i)A fõ igaz ga tó meg bí zá sa alap ján el lát ja az NFH kép vi - se le tét.

2.3. Fõ igaz ga tó-he lyet tes

2.3.1. Ál ta lá nos stra té gi ai fel adat kör ében

a)A Stra té gi ai Ta nács adó Tes tü let dön té se alap ján elõ- ké szí ti az NFH rö vid és kö zép tá vú stra té gi á ját és fel ter - jesz ti a Stra té gi ai Ta nács adó Tes tü let elé.

b)Fi gye lem mel kí sé ri és elem zi a fo gyasz tó vé del mi po- li ti ka ér vé nye sü lé sét.

c)A Stra té gi ai Ta nács adó Tes tü let dön té sé nek meg fe le - lõ en elem zé se ket és ja vas la to kat ké szít az NFH kö zép tá vú fo gyasz tó vé del mi stra té gi á já nak ki ala kí tá sá ra.

d)A stra té gia meg va ló sí tá sá ra tett ja vas la ta it be ter jesz ti a Stra té gia Ta nács adó Tes tü let elé.

e)Elõ ké szí ti a Stra té gi ai Ta nács adó Tes tü let ülé se it.

2.3.2. Nem zet kö zi stra té gi ai fel adat kör ében:

a)Ki dol goz za az NFH éves nem zet kö zi kap cso la ti po li - ti ká ját és be ter jesz ti jó vá ha gyás ra a Stra té gi ai Ta nács adó Tes tü let ré szé re.

b) Ko or di nál ja az NFH nem zet kö zi kap cso la ta it, ide

f)Ko or di nál ja a szak mai for dí tá sok el ké szí té sét, köz re - mû kö dik a nem zet kö zi szak mai anya gok, ki ad vá nyok fel- dol go zá sá ban.

2.3.3. Ok ta tá si stra té gi ai fel adat kör ében:

a) Ki ala kít ja az NFH fo gyasz tó vé del mi stra té gi á já hoz al kal maz ko dó bel sõ to vább kép zé si stra té gá ját, meg szer - ve zi a to vább kép zés rend sze rét.

b)Az NFH funk ci ó it, va la mint szer ve ze ti és mû kö dé si sa já tos sá ga it fi gye lem be vé ve ja vas la tot tesz a Stra té gi ai Ta nács adó Tes tü let ré szé re az NFH hu mán po li ti kai fej- lesz té se ér de ké ben a fõbb kép zé si cél cso por tok, kép zé si cé lok és kép zé si tar ta lom meg ha tá ro zá sá ra.

2.3.4. A fõ igaz ga tó meg bí zá sa alap ján el lát ja az NFH kép- viseletét.

2.4. Re gi o ná lis igaz ga tók

Az igaz ga tót a Nem ze ti Fo gyasz tó vé del mi Ha tó ság fõ- igaz ga tó ja bíz za meg, il let ve men ti fel, fe let te a mun kál ta - tói jo go kat a fõ igaz ga tó gya ko rol ja. Az igaz ga tó felmen- tését, il let ve ki ne ve zé sét a mi nisz ter elõ ze te sen vé le mé- nye zi.

Az igaz ga tó fõ osz tály ve ze tõ be so ro lá sú köz tiszt vi se lõ, meg bí zá sa 6 évi ha tá ro zott idõ re szól.

Az igaz ga tó a fel ügye lõ ség egy sze mé lyi fe le lõs ve ze tõ - je, a fo gyasz tó vé del mi po li ti ká ért fe le lõs mi nisz ter, va la - mint a Nem ze ti Fo gyasz tó vé del mi Ha tó ság irá nyí tá sá val gya ko rol ja a jog sza bály ban meg ál la pí tott ha tás kö rét, ha tó - sá gi jog kö rét.

En nek ke re té ben:

a)Fi gye lem be vé ve a fõ igaz ga tó ál tal fenn tar tott jo go - kat, gya ko rol ja a mun kál ta tói jo go kat a fel ügye lõ ség, il let - ve ki ren delt sé ge i nek köz tiszt vi se lõi és mun ka vál la lói fe- lett. A ve ze tõ be osz tá sú köz tiszt vi se lõk ki ne ve zé sé hez, fel men té sé hez a fõ igaz ga tó elõ ze te sen egyet ér té se szük- séges.

b)A ve ze tõk be vo ná sá val ja vas la tot tesz a fõ igaz ga tó nak a mun ka tár sak il let mé nyé re, a ju tal ma zá sok ra.

c)Gon dos ko dik a ré gi ó ban dol go zó köz tiszt vi se lõk tel- je sít mény ér té ke lé sé nek el ké szí té sé rõl.

d)Ja vas la tot tesz az NFH el len õr zé si és vizs gá la ti prog- ram já nak te ma ti ká já ra.

e)A ré gió te vé keny sé gé rõl éves/fél éves je len tés ke re té ben be szá mol az NFH fõ igaz ga tó já nak.

f) Gon dos ko dik az el len õr zé si és vizs gá la ti prog ram pon tos és szak sze rû le bo nyo lí tá sá ról, kü lö nös te kin tet tel az egy sé ges jog al kal ma zás ra és a jog kö vet kez mé nyek al-

(9)

i) Gon dos ko dik a tûz vé del mi és mun ka vé del mi elõ- írások be tar ta tá sá ról.

j) Az NFH-val tör tént elõ zetes egyez tetés alap ján szer - ve zi a nem zet kö zi és ha tár men ti kap cso la to kat.

2.5. Bel sõ el len õr zés

A bel sõ el len õr zés a fõ igaz ga tó köz vet len irá nyí tá sa és fel ügye le te alatt, a te vé keny sé gét meg ha tá ro zó vo nat ko zó jog sza bá lyok és a fõ igaz ga tó ál tal jó vá ha gyott ún. bel sõ el- len õr zé si ké zi könyv sze rint vég zi mun ká ját.

A bel sõ el len õr zés az ál lam ház tar tás ról szó ló 1992. évi XXXVIII. tör vény 121/A. §-ának (1) be kezdésében meg- ha tá ro zott te vé keny ség, mely nek rész le tes sza bá lya it a költ ség ve té si szer vek bel sõ el len õr zé sé rõl szó ló 193/2003.

(XI. 26.) Korm. ren de let tar tal maz za.

2.6. Gaz da sá gi fõ osz tály ve ze tõ

A gaz da sá gi fõ osz tály ve ze tõ az NFH gaz da sá gi ve ze tõ - je. A fõ igaz ga tó, il let ve az ál ta lá nos fõ igaz ga tó-he lyet te se együt tes tá vol lé te és aka dá lyoz ta tá sa ese tén az NFH mû- kö dé sé vel össze füg gõ gaz da sá gi és pénz ügyi fel ada tok te- kin te té ben a fõ igaz ga tó he lyet te se. Fel ada ta it a fõ igaz ga tó köz vet len irá nyí tá sa, el len õr zé se mel lett lát ja el.

a)Köz vet le nül irá nyít ja és el len õr zi a szer ve zet gaz dál - ko dá sát.

b)A köz pon ti szer ve ze ti egy sé gek és a fel ügye lõ sé gek gaz da sá gi mun ká já hoz irány mu ta tást ad, gaz da sá gi in téz - ke dé se ket hoz és el len õr zi azo kat.

c) Fe le lõs a Gaz da sá gi Fõ osz tály fel ada ta i nak jog sza - bály sze rû el lá tá sá ért.

d)A gaz da sá gi ve ze tõ fe le lõs sé ge nem érin ti az NFH fõ- igaz ga tó ja és az egyes dol go zók fe le lõs sé gét.

e)Köz re mû kö dik az NFH mi nõ ség biz to sí tá si rend sze re stra té gi á já nak ki ala kí tá sá ban.

f)Fi gye lem mel kí sé ri a fel adat mu ta tók tel je sí té sét, és a fõ igaz ga tói uta sí tás ban meg ha tá ro zot tak sze rint je len tést ké szít.

2.7. Fõ osz tály ve ze tõ

A jog szabályok és az SZMSZ elõ írásai sze rint a fõ igaz- ga tó, il let ve az ál ta lá nos fõ igaz ga tó-he lyet tes köz vet len irá nyí tá sa alatt, egy sze mé lyi fe le lõs ként ve ze ti a fõ osz tály mun ká ját. A fõ igaz ga tó a fõ osz tály ve ze tõt osz tály ve ze té - sé vel is meg bíz hat ja.

a)Ál lást fog lal a fõ osz tály mun ka te rü le tét érin tõ kér dé - sek ben, a fõ osz tály ál tal el lá tan dó fel ada tok végrehajtá- sához irány el ve ket és mód szer ta ni út mu ta tást ad.

b) Meg ál la pít ja a fõ osz tály mû kö dé si rend jét, mun ka - ter vét és a fel ada tok el osz tá si rend jét, gon dos ko dik a mun-

szerét.

f) Vé le mé nye zi, il let ve el ké szí ti az elõ ter jesz té sek nek és jog sza bály ter ve ze tek nek a fõ osz tály fel adat kö rét érin tõ ré szét.

g)Ja vas la tot tesz a fõ osz tály mun ka ter vé re, fi gye lem mel kí sé ri és biz to sít ja an nak meg va ló su lá sát.

h)Ja vas la tot tesz az NFH és a fel ügye lõ sé gek el len õr zé si és vizs gá la ti prog ram já nak te ma ti ká já ra.

i)Köz re mû kö dik az NFH mi nõ ség irá nyí tá si rend sze re stra té gi á já nak ki ala kí tá sá ban.

j)Az ál ta la irá nyí tott szer ve ze ti egy ség vo nat ko zá sá ban fe lel a fo lya mat ba épí tett elõ ze tes és utó la gos ve ze tõi el- len õr zé si rend szer (FEUVE) mû köd te té sé ért. A FEUVE- rend szer le írá sát a 8. sz. mel lék let tar tal maz za.

k)Fi gye lem mel kí sé ri a fel adat mu ta tók tel je sí té sét, és a fõ igaz ga tói uta sí tás ban meg ha tá ro zot tak sze rint je len tést ké szít.

l)El lát min den olyan mun ka kö ré hez kap cso ló dó fel ada - tot, mely nek el vég zé sé vel az NFH fõ igaz ga tó ja, il let ve a köz vet len irá nyí tá sá val meg bí zott ál ta lá nos fõigazgató- helyettes meg bíz za.

2.8. Fõ osz tály ve ze tõ-he lyet tes

Tá vol lé té ben a fõ osz tály ve ze tõt tel jes jog gal és ha tás - körrel he lyet te sí ti. A fõ igaz ga tó a fõ osz tály ve ze tõ-he lyet test osz tály ve ze té sé vel is meg bíz hat ja.

2.9. Ki ren delt ség ve ze tõk és köz pon ti szer ve zet-ve ze tõk A ki ren delt ség ve ze tõt és a köz pon ti szer ve zet-ve ze tõt – a fõ igaz ga tó elõ ze tes egyet ér té sé vel – a re gi o ná lis igaz- gató bíz za meg, meg bí zá sát a re gi o ná lis igaz ga tó von ja vissza. Fe let te a mun kál ta tói jo go kat a re gi o ná lis igaz ga tó gya ko rol ja.

a)A mun ka kö ri le írás ban fog lal tak nak meg fe le lõ en ve- ze ti a ki ren delt sé get, il let ve a köz pon ti szer ve ze tet.

b)Meg ha tá roz za a fel ügye lõk és az ügy ke ze lõk rész le - tes fel ada ta it, gon dos ko dik a hi va ta li fe gye lem meg tar tá- sá ról.

c)A szer ve ze ti egy sé gé hez tar to zó jo gi ügy in té zõ(k)re szig nál ja a be ér ke zõ, hely szí ni el len õr zést nem igény lõ pa- na szo kat.

d)Gon dos ko dik az EVP-ben és a re gi o ná lis mun ka terv - ben meg ha tá ro zott fel ada tok ma gas szín vo na lú, költ ség ha - té kony és ered mény köz pon tú vég re haj tá sá ról.

e) A vizs gá lat vég re haj tá sá ról ada tok kal és té nyek kel alá tá masz tott meg ál la pí tá so kat a re gi o ná lis igaz ga tó ál tal meg ha tá ro zott ha tár idõn be lül kö te les írás ba fog lal ni.

f)El ren de li és el len õr zi az el len õzé sek kel/vizs gá la tok kal

(10)

kör ben át ru há zott ki ad má nyo zá si jog gal ren del ke zik.

j)El ké szí ti a ki ren delt ség, köz pon ti szer ve zet dol go zó i nak tel je sít mény kö ve tel mé nyét, va la mint ér té ke lé sét.

k) Fi gye lem mel kí sé ri a Fo gyasz tó-kap cso la ti Iro da mun ká ját, és se gí ti an nak szak sze rû mû kö dé sét.

l)El jár mind azon mun ka kö ré hez kap cso ló dó ügyek ben, amellyel a re gi o ná lis igaz ga tó meg bíz za.

m) A fo gyasz tó vé de lem tár sa dal ma sí tá sá nak elõsegí- tése ér de ké ben fo lya ma tos kap cso la tot tart a társellen- õrzõ szer vek kel, ci vil fo gyasz tó vé del mi fel ada to kat el lá tó egye sü le tek kel és ok ta tá si in téz mé nyek kel.

Át ru há zott ha tás kör ben – a ki ne ve zés, a fel men tés és a fe gyel mi fe le lõs ség re vo nás ki vé te lé vel – a kö vet ke zõ mun kál ta tói jo go kat gya ko rol ják:

a)A sza bad sá go lá si ütem terv ke re tei kö zött en ge dé lye - zik a sza bad sá gok igény be vé te lét, vé le mé nye zik a fi ze tés nél kü li sza bad ság en ge dé lye zé sé re vo nat ko zó ké rel me ket.

b)A mun ka vég zés rõl, a mun ka- és pi he nõ idõ rõl, a ju tal - ma zás ról szó ló sza bály zat ren del ke zé se i nek meg tar tá sá val túl mun kát ren del het nek el a fel ügye lõ ség re gi o ná lis igaz- ga tó já nak egy ide jû tá jé koz ta tá sa mel lett.

c)En ge dé lye zik a ré gi ón be lü li és kí vü li ki kül de té se ket és iga zol ják azok tel je sí té sét.

d)Ja vas la tot tesz nek a ki ren delt ség és a ré gió köz pon ti szer ve ze ti egy sé ge dol go zó it érin tõ hu mán po li ti kai és mun ka jo gi in téz ke dé sek re, az irá nyí tá suk alatt ál ló köz- tiszt vi se lõk, ügy ke ze lõk és mun ka vál la lók ki tün te té sé re, jutal ma zá sá ra, va la mint a köz tiszt vi se lõk ese té ben fe gyel mi fe le lõs ség re vo nás ra.

e)Vé le mé nye zik a dol go zói ked vez mé nyek, jut ta tá sok igény be vé te le tár gyá ban elõ ter jesz tett ké rel me ket.

f)Gon dos kod nak a köz tiszt vi se lõk, ügy ke ze lõk és mun- ka vál la lók ará nyos fog lal koz ta tá sá ról, el len õr zik a mun ka - vég zést.

g)En ge dé lye zik a köz tiszt vi se lõk, ügy ke ze lõk és mun- ka vál la lók mun ka idõ ben tör té nõ el tá vo zá sát.

h) Vé le ményt nyil vá ní ta nak mind azok ban a kér dé sek- ben, ame lyek ben a mun kál ta tói jo gok a ré gió igaz ga tó ját il le tik meg.

2.10. Osz tály ve ze tõ

a)A jog sza bá lyok, a fõ igaz ga tó tól, va la mint az ál ta lá - nos fõ igaz ga tó-he lyet tes tõl, fõ osz tály ve ze tõ tõl, fõ osz tály- ve ze tõ-he lyet tes tõl, a re gi o ná lis fel ügye lõ sé gek te kin te té - ben a re gi o ná lis igaz ga tó tól ka pott uta sí tá sok, to váb bá az SZMSZ fi gye lem be vé te lé vel ve ze ti és el len õr zi szer ve ze ti

ram já nak te ma ti ká já ra.

e)Köz re mû kö dik az NFH mi nõ ség irá nyí tá si rend sze re stra té gi á já nak ki ala kí tá sá ban.

f)Szer ve zi az osz tály fel ada ta i nak vég re haj tá sát és ki- ala kít ja szak mai kap cso lat rend sze rét.

g)Ja vas la tot tesz a hoz zá be osz tott mun ka tár sak mi nõ - sí té sé re, il let mé nyé re és ju tal ma zá sá ra.

h)Az ál ta la irá nyí tott szer ve ze ti egy ség vo nat ko zá sá ban fe lel a fo lya mat ba épí tett elõ ze tes és utó la gos ve ze tõi el- len õr zé si rend szer (FEUVE) mû köd te té sé ért.

i)El lát min den olyan mun ka kö ré hez kap cso ló dó fel ada tot, mellyel a fe let te se meg bíz za.

j) El ké szí ti szer ve ze ti egy sé ge dol go zó i nak tel je sít - mény kö ve tel mé nyét, va la mint ér té ke lé sét.

2.11. Ügy in té zõ

Az ügy in té zõ (a Ktv. 2. szá mú mel lék le té nek I. és II. osz tá lyá ba be so rolt köz tiszt vi se lõ) a szak mai fe let te sei ál tal fel adat kö ré be utalt ügyek el lá tá sá ért ön ál ló felelõs- séget vi sel.

Az ügy in té zõ az osz tály fel ada tát ké pe zõ ügy kör ben fe- le lõs kü lö nö sen:

a) az ügyek nek a gaz da ság po li ti kai cél ki tû zé sek kel össz hang ban ál ló, szak ma i lag egy sé ges el ve ken ala pu ló fo lya ma tos el lá tá sá ért;

b)az ügyek elõz mé nyé nek, a tény le ges hely zet nek, az ada tok nak tel jes kö rû fel tá rá sá ért, is mer te té sé ért;

c) a szük sé ges bel sõ és kül sõ együtt mû kö dés (koordi- náció) ered mé nyes meg va ló sí tá sá ért;

d)az ál ta la al kal ma zott vagy ja va solt szak mai meg ol dá - sok nak a ha tá lyos jog sza bá lyok kal va ló össz hang já nak biz to sí tá sá ért;

e)dön té si al ter na tí vák ki mun ká lá sá ért;

f) a szak mai fe let te sei ál tal adott irány mu ta tá sok gya- kor la ti ér vény re jut ta tá sá ért.

Köz re mû kö dik az NFH mi nõ ség irá nyí tá si rend sze re stra té gi á já nak ki ala kí tá sá ban.

2.12. Ügy ke ze lõk és a fi zi kai ál lo má nyú al kal ma zot tak Az ügy ke ze lõk és a fi zi kai ál lo má nyú al kal ma zot tak fel- ada ta, hogy mun ká juk kal meg fe le lõ en já rul ja nak hoz zá az NFH-ra há ru ló fel ada tok ered mé nyes meg va ló sí tá sá hoz;

tö re ked je nek szak mai fe let te se ik ál tal meg ha tá ro zott fel- ada ta ik mi nél éssze rûbb, gya kor la ti el vég zé sé re és kez de - mé nye zõ en se gít sék az ügy in té zés ha té kony sá gát, il let ve a mû kö dés fel té te le i nek meg te rem té sét.

Az ügy ke ze lõk és a fi zi kai ál lo má nyú al kal ma zot tak

(11)

egy sé gek, ame lyek te vé keny sé gü ket egy más sal szo ros együtt- mûködésben vég zik.

Szak mai irá nyí tás te kin te té ben az NFH köz pon ti szer- vé nek szak mai fõ osz tá lyai, osz tá lyai szo ros kap cso la tot tar ta nak fenn, fo lya ma tos in for má ció cse rét foly tat nak a re- gi o ná lis fel ügye lõ sé gek szak mai osz tá lya i val és a ki ren - delt sé gek kel.

A hu mán po li ti ka te rü le tén az Igaz ga tá si Fõ osz tály lát ja el a re gi o ná lis fel ügye lõ sé gek ér de mi fel ada ta it, a vég re - haj tás ba a mun kál ta tói jo gok gya kor ló ja a fel ügye lõ ség hu mán po li ti kai te en dõk kel meg bí zott ügy in té zõ jét von ja be, azon ban a szük séges egyez tetést minden eset ben el kell vé gez ni.

A re gi o ná lis fel ügye lõ sé gek za var ta lan mû kö dé sé nek, a funk ci o ná lis fel ada tok el lá tá sá nak ér de ké ben a re gi o ná lis fel ügye lõ sé gek tit kár sá ga szo ros kap cso la tot tart az Igaz- ga tá si Fõ osz tállyal.

Gaz da sá gi ügyek ben a re gi o ná lis fel ügye lõ sé gek igaz- ga tói és a gaz da sá gi ügy in té zõk a Gaz da sá gi Fõ osz tály irány mu ta tá sát kö vet ve vég zik fel ada tu kat.

A Ha tó sá gi és Jo gi Fõ osz tály az egy sé ges jog al kal ma- zás elõ se gí té se ér de ké ben szak mai se gít sé get nyújt a re- gio nális fel ügye lõ sé gek ha tó sá gi és jogi mun ká já hoz.

A szer ve ze ti egy sé gek fel adat kö rük ben el jár va meg tett ál ta lá nos ér vé nyû szak mai in téz ke dé se ik rõl az érin tett fel- ügye lõ sé ge ket a Ko or di ná ci ós Fõ osz tály közremûködé- sével tá jé koz tat ják.

Ha va la mely in téz ke dés – a köz pon ti szer ve zet te kin te - té ben – más szer ve ze ti egy ség ha tás kö rét érin ti, vagy más szer ve ze ti egy ség te vé keny sé gé re je len tõs ha tás sal van, az in téz ke dést – elõ ze te sen – egyez tet ni kell az adott ügy ben érin tett szer ve ze ti egy ség gel.

Amennyi ben a fel ügye lõ sé gek fe lé a szak mai osz tá lyok ré szé rõl az el len õr zé si és vizs gá la ti prog ram ban nem rög- zí tett to váb bi fel adat meg ha tá ro zás, il let ve adat szol gál ta - tást tar tal ma zó meg ke re sés ki adá sa vá lik szük sé ges sé, azt a ki fe lé tör té nõ in for má ció áram lás kö vet he tõ sé ge ér de ké - ben a Ko or di ná ci ós Fõ osz tály köz re mû kö dé sé vel kell in- téz ni.

Szak mai kér dé sek kel a fel ügye lõ sé gek az adott szer ve - ze ti egy ség hez köz vet le nül for dul nak.

Azon kö zö sen in té zen dõ ügyek te kin te té ben, ame lyek meg ha tá ro zott szer ve ze ti egy sé gek fel adat kö ré be tar toz - nak, de több szer ve ze ti egy ség nél is fel adat ként je lent kez - nek, a ki je lölt fe le lõs szer ve ze ti egy ség gon dos ko dik az el- vi szem pon tok ki ala kí tá sá ról, a szük sé ges vé le mé nyek be- szer zé sé rõl, össze sí té sé rõl, a vég re haj tás szer ve zé sé rõl, az

ügy ér de mi el in té zé sé re vo nat ko zó el já rá si ren del ke zé se.

Ez utób bi tar tal maz za kü lö nö sen:

a)a ter ve ze tek jó vá ha gyá sá nak, b)az ér de mi dön tés meg ho za ta lá nak, c)az írás be li in téz ke dés nek és d)az irat tár ba he lye zés nek a jo gát.

A fõ igaz ga tó ki ad má nyoz za azo kat az ügy ira to kat, ame lyek cím zett je az Or szág gyû lés tag ja, bi zott sá ga, a köz tár sa sá gi el nök, a Kor mány tag ja, ál lam tit kár, szak ál - lam tit kár, or szá gos ha tás kö rû szerv ve ze tõ je, re gi o ná lis szerv ve ze tõ je, me gyei köz gyû lés el nö ke, to váb bá azo kat a szak mai anya go kat, ame lyek a szer ve zet te vé keny sé gét rep re zen tál ják. Az NFH fõ igaz ga tó ja bár mely ügy ki ad - má nyo zá sát ma gá hoz von hat ja, me lyet az ügy ira ton erre uta ló jel zés sel lát el.

A ki ad má nyo zá si jog ezen túl me nõ en az NFH köz pon ti szer ve te kin te té ben a fõ igaz ga tó-he lyet te se ket, a fõ osz - tály ve ze tõ ket, osz tály ve ze tõ ket a ha tás kö rük be, va la mint az át ru há zott ha tás kö rük be tar to zó ügyek vo nat ko zá sá ban il le ti meg. A fõ igaz ga tó-he lyet te sek azon ügyek ki ad má- nyo zá sát, me lyet az ügy ira ton er re uta ló jel zés sel lát nak el, ma guk hoz von hat ják. A fõ osz tály ve ze tõk egyes ügy faj ták vo nat ko zá sá ban írás be li fel ha tal ma zá suk kal a ki ad má nyo - zás jo gát tá vol lé tük hi á nya ese té re is a fõ osz tály ve ze tõ-he - lyet te sek re ru ház hat ják át.

A te rü le ti szer vek te kin te té ben a ki ad má nyo zá si jog jo- go sult ja a ha tás kör cím zett je ként a re gi o ná lis igaz ga tó, aki e jog kö rét át ru ház hat ja, az át ru há zott ki ad má nyo zá si jo got vissza von hat ja. Az át ru há zás nem érin ti a ha tás kör jo go - sult já nak sze mé lyét és fe le lõs sé gét. Az igaz ga tó ki ad má- nyo zá si jo got ad hat az osz tály ve ze tõk nek, ki ren delt ség ve - ze tõk nek, köz pon ti szer ve zet-ve ze tõk nek és köz tiszt vi se- lõk nek, me lyet ügy rend jük ben rög zí te nek és a mun ka kö ri le írá sok ban sze re pel te tik. El já rást igény lõ ügyek ben a Ha- tó sá gi és Jo gi Osz tály ve ze tõ jé nek szak mai kont roll ja mel- lett ki ad má nyo zá si jo got kap a ki ren delt ség ve ze tõ és a köz pon ti szer ve zet-ve ze tõ.

A ki ad má nyo zá si jog gal ren del ke zõk alá írá suk mel lett az NFH hi va ta los, sor szá mo zott kör bé lyeg zõ jét, va la mint elekt ro ni kus alá írás ese tén ki zá ró lag sze mé lyi hasz ná lat ra át adott elekt ro ni kus alá író kár tyá ju kat hasz nál ják.

Az NFH hi va ta los kör bé lyeg zõ je a köz pon ti szerv nél:

kö zé pen a Ma gyar Köz tár sa ság cí me re, fel ira ta: Nem ze ti Fo gyasz tó vé del mi Ha tó ság. Az NFH hi va ta los kör bé lyeg- zõ je a te rü le ti szer vek nél (re gi o ná lis fel ügye lõ ség és ki ren - delt sé gei): kö zé pen a Ma gyar Köz tár sa ság cí me re, fel ira ta:

Nem ze ti Fo gyasz tó vé del mi Ha tó ság ………… Re gi o ná lis

(12)

Az NFH hi va ta los ál lás fog la lá sá nak köz zé té te lé re ki zá - ró lag a fõ igaz ga tó jo go sult.

A saj tó tá jé koz ta tá si te vé keny sé get a fõ igaz ga tó köz vet - len irá nyí tá sa alatt mû kö dõ Tár sa dal mi Kap cso la tok Fõ- osz tá lya ko or di nál ja. A saj tó szer vek ré szé rõl tör té nõ köz- vet len meg ke re sés rõl a köz pon ti szerv és a fel ügye lõ sé gek mun ka tár sai a Tár sa dal mi Kap cso la tok Fõ osz tá lyá nak ve- ze tõ jét a nyi lat ko za tok eset le ges üt kö zé sét el ke rü len dõ, a nyi lat ko zat té telt meg elõ zõ en tá jé koz tat ják.

6. Az irányítás egyéb eszközei 6.1. Az NFH mun ka ér te kez le tei:

Az NFH éves mun ka ér te kez le te: a hi va tal va la mennyi mun ka vál la ló ja rész vé te lé vel az éves mun ka ér té ke lé sé re, a fõbb el vek, mód sze rek meg ha tá ro zá sá ra ke rül sor. A mun- ka értekezletet a fõ igaz ga tó hív ja össze.

Ve ze tõi ér te kez let: az ér te kez le ten a fõ igaz ga tó ál tal meg hí vot tak vesz nek részt. A ve ze tõi ér te kez let cél ja az NFH mun ká ja so rán je lent ke zõ ope ra tív in téz ke dé se ket igény lõ kér dé sek meg tár gya lá sa, to váb bá a meg hí vot tak be szá mol ta tá sa a fo lya mat ban lé võ mun kák ról. Az ér te - kez le tet a fõ igaz ga tó hív ja össze, leg alább ha von ta egy al- ka lom mal.

A hi va tal te vé keny sé gé ben ki e mel ten fon tos in for má ció - áram lás elõ se gí té se ér de ké ben a ve ze tõi ér te kez le ten részt ve võ ve ze tõk az ér te kez le tet kö ve tõ en tá jé koz tat ják mun ka - tár sa i kat a szer ve ze ti egy sé gü ket érin tõ kér dé sek rõl.

Az NFH fõ osz tá lya i nak, osz tá lya i nak mun ka ér te kez le - te: fél éven te leg alább egy al ka lom mal, a fõ igaz ga tó és a fel ügye le tet el lá tó ve ze tõ rész vé te lé vel. Az ér te kez le tet a fõ osz tály ve ze tõk – a fõ igaz ga tó val elõ ze te sen egyez te tett idõ pont ban – hív ják össze az irá nyí tá suk alá tar to zó mun- ka tár sak rész vé te lé vel.

NFH-ko or di ná ci ós ér te kez let: az érin tett szer ve ze ti egy- sé gek ve ze tõ i nek, mun ka tár sa i nak, a kö zös fel ada tok vég- re haj tá sá nak össze han go lá sá ra. Össze hí vá sá ról szük ség sze rint a kez de mé nye zõ szer ve ze ti egy ség ve ze tõ je gon- dos ko dik.

El len õr zé sek, vizs gá la tok szak mai kon zul tá ci ós ér te - kez le te: az ér te kez let re egy-egy or szá gos, re gi o ná lis el len - õr zést, vizs gá la tot meg elõ zõ en ke rül sor, me lyen részt vesz va la mennyi, a vizs gá la tot szak mai és el já rá si szem- pont ból irá nyí tó mun ka társ és min den részt ve võ fel ügye- lõ ség té ma fe le lõ se, va la mint az igaz ga tó ál tal ki je lölt mun- ka tár sa. Az ér te kez let össze hí vá sá ról és le bo nyo lí tá sá ról kü lön fõ igaz ga tói uta sí tás ren del ke zik.

Fel ügye lõ sé gi igaz ga tók ér te kez le te: részt vesz nek a

igaz ga tó ja, fõ igaz ga tó-he lyet te sei, fõ osz tály ve ze tõi, va la - mint a fõ igaz ga tó ál tal meg hí vot tak. Köl csö nö sen tá jé koz - tat ják egy mást az adott idõ szak ra vo nat ko zó mun ká ról, egyez te tik a to váb bi fel ada to kat. Az ér te kez le tet a fõ igaz - ga tó hív ja össze.

Re gi o ná lis szin tû ve ze tõi ér te kez let: a re gi o ná lis igaz- ga tó köz vet len irá nyí tá sa alatt álló ve ze tõk szük ség sze- rint, de leg alább ha von ta egy szer ér té ke lõ és fel adat meg- ha tá ro zó mun ka meg be szé lést tar ta nak. Az ér te kez le tet az igaz ga tó hív ja össze és ve ze ti.

A fel ügye lõ sé gek osz tá lya i nak/ki ren delt sé ge i nek/köz - pon ti szer ve ze té nek mun ka ér te kez le te: az ér te kez le ten részt vesz nek a fel ügye lõ ség szak mai osz tá lya i nak/ki ren - delt sé ge i nek köz pon ti szer ve zet-ve ze tõi és va la mennyi mun ka tár sa. Köl csö nö sen tá jé koz tat ják egy mást az adott idõ szak ra vo nat ko zó mun ká ról, egyez te tik a szak mai fel- ada to kat. Az ér te kez let össze hí vá sá ról a szak mai osz tály ve ze tõ je/ki ren delt ség ve ze tõ/köz pon ti szer ve zet-ve ze tõ vagy a re gi o ná lis igaz ga tó ren del ke zik.

Re gi o ná lis szin tû éves mun ka ér te kez let: az igaz ga tó szükség sze rint, de leg alább éven te egy szer a munka ér té- ke lé se és a fel ada tok meg ha tá ro zá sa cél já ból re gi o ná lis mun ka ér te kez le tet hív össze, me lyen a ré gió min den mun- ka tár sa részt vesz.

Az ér te kez le tek szer ve zõ i nek min den eset ben gon dos - kod ni uk kell az em lé kez te tõ el ké szí té sé rõl és nyil ván tar tá - sá ról.

6.2. Az irányítás egyéb formái:

Fõ igaz ga tói uta sí tás: a fõ igaz ga tó bel sõ te vé keny sé get sza bá lyo zó uta sí tást ad hat ki. Az uta sí tás a szer ve zet ál ta - lá nos mû kö dé si rend jé vel, nem szak mai jog sza bá lyok vég- re haj tá sá val kap cso la tos ve ze tõi ren del ke zés, mely min- den dol go zó ra kö te le zõ elõ írást tar tal maz. Az elõ ké szí tés a ki je lölt té ma fe le lõs fel ada ta, a ter ve ze tet a Ha tó sá gi és Jogi Fõ osz tály vé le mé nye zi. Ki adá sá ra a fõ igaz ga tó jo go - sult, mely nek gya kor la ti in té zé se, nyil ván tar tá sa az Igaz- ga tá si Fõ osz tály fel ada ta.

Igaz ga tói uta sí tás: az igaz ga tó nak a re gi o ná lis fel ügye - lõ ség bel sõ te vé keny sé gét sza bá lyo zó uta sí tá sa, mely nem lehet el lentétes tar talmú az NFH SZMSZ-ével és a ha tá- lyos fõ igaz ga tói uta sí tá sok kal. Az adott ré gió te rü le tén min den dol go zó ra néz ve kö te le zõ. Az uta sí tást ki je lölt té- ma fe le lõs ké szí ti elõ, a Ha tó sá gi és Jogi Osz tály vé le mé- nye zi, a ki adást kö ve tõ en pe dig nyil ván tart ja.

El len õr zé si és vizs gá la ti prog ram (EVP): az NFH szak- mai te vé keny sé gét a fo gyasz tó vé de le mért fe le lõs szo ci á lis és mun ka ügyi mi nisz ter ál tal jó vá ha gyott mun ka terv alap- ján vég zi. Az EVP-t az NFH szak mai fõ osztályai, osz tályai és a re gi o ná lis fel ügye lõ sé gek ja vas la tai alap ján a Piac-

(13)

tüket érin tõ en jo go sul tak.

Kör le vél: az NFH fõ igaz ga tó ja in téz ke dé se ket, va la - mint a fi gye lem fel hí vó, tá jé koz ta tást, in for má ci ót tar tal - ma zó köz lé se it kör le vél for má já ban adja ki:

– a re gi o ná lis fel ügye lõ sé gek (kül sõ kör le vél), – az NFH szer ve ze ti egy sé gei ré szé re (bel sõ kör le vél).

A köz pon ti szerv fõ igaz ga tó-he lyet te sei, igaz ga tók, fõ- osz tály ve ze tõk a sa ját fel adat kö rük be tar to zó an ad hat nak ki ik ta tó szám mal el lá tott kör le ve let. Amennyi ben a kör le - vél a szer ve zet ál ta lá nos irá nyí tá sá ra vo nat ko zó, il let ve a szak mai irá nyí tás jog kö ré be tar to zó uta sí tást, fel adat meg- ha tá ro zást, szá mon ké rést, adat szol gál ta tást tar tal maz, ak- kor ezt a fõ igaz ga tó nak, vagy a fõ igaz ga tó-he lyet tes nek szig nál nia kell és elõ ze te sen nyil ván tar tás ba vé tel cél já ból a Ko or di ná ci ós Fõ osz tály nak is meg kell kül de ni.

Az NFH te rü le ti szer vei te kin te té ben az igaz ga tók az adott ré gi ó ra vo nat ko zó ha tállyal ad hat nak ki ik ta tó szám mal el lá tott kör le ve let.

7. Az ügy kö rök át adá sa

Szer ve ze ti és/vagy sze mé lyi vál to zás, va la mint hosz- szabb tá vol lét ese tén az ügyek át adás-át vé te lé nek rend jét a Köz szol gá la ti Sza bály zat ál la pít ja meg.

Az irat ke ze lés sel, va la mint a mi nõ sí tett ada tok vé del - mé vel kap cso la tos sza bá lyok ról kü lön fõ igaz ga tói uta sí tás ren del ke zik.

A ve ze tõ sze mé lyé ben be ál ló vál to zás ese tén a tá vo zó ve ze tõ jegy zõ könyv vel adja át a ve ze té se alatt álló szer ve - zet vagy szer ve ze ti egy ség ve ze té sét utód já nak, il let ve a he lyet te sí té sé vel meg bí zott köz tiszt vi se lõ nek. A jegy zõ - könyv ben fel kell so rol ni a leg fon to sabb fel ada to kat, kö- rül mé nye ket, té nye ket, a ki emel ke dõ fon tos sá gú konk rét ügyek ál lá sát, va la mint a füg gõ ben lévõ ügyek ben át adott ügy ira to kat, do ku men tu mo kat. A jegy zõ köny vet há rom pél dány ban kell el ké szí te ni, eb bõl egy pél dány az új ve ze - tõé, egy pél dány a tá vozó ve zetõé, egy pél dányt az irat tárban kell el he lyez ni.

Az NFH-tól tá vozó ügy intézõ kö teles a nála lévõ ügye - ket be fe jez ni, le zár ni. Ha az va la mi lyen ok mi att nem le- het sé ges, a füg gõ ben ma radt ügye ket jegy zõ könyv vel át kell adni a köz vet len fe let te sé nek, il let ve az ál ta la ki je lölt ügy in té zõ nek.

II. FE JE ZET KÜ LÖ NÖS RÉSZ AZ NFH szer ve ze ti egy sé ge i nek fel adat kö re

1. A fõ igaz ga tó köz vet len irá nyí tá sa alatt ál ló szer ve ze ti

ki ren delt sé gei

2. Az ál ta lá nos fõ igaz ga tó-he lyet tes köz vet len irányí- tása alá tar to zó szer ve ze ti egy sé gek:

2.1. Ha tó sá gi és Jo gi Fõ osz tály

2.2. Pi ac fel ügye le ti és Fo gyasz tó vé del mi Fõ osz tály 2.3. Élel mi szer- és Vegy ipa ri La bo ra tó ri um 2.4. Me cha ni kai és Vil la mos La bo ra tó ri um AZ NFH szer ve ze ti egy sé ge i nek fel adat kö re

1. A fõ igaz ga tó köz vet len irá nyí tá sa alá tar to zó szer ve - ze ti egy sé gek:

Stra té gi ai Ta nács adó Tes tü let

A fõ igaz ga tó köz vet len irá nyí tá sa alatt ál ló, ta nács adó, dön tés-elõ ké szí tõ tes tü let. Ál lan dó és nem ál lan dó ta gok al kot ják. Ál lan dó tag ja az ál ta lá nos fõ igaz ga tó-he lyet tes és a fõ igaz ga tó-he lyet tes. A nem ál lan dó ta gok össze té te - lét (re gi o ná lis igaz ga tók, fõ osz tály ve ze tõk, osz tály ve ze - tõk, köz tiszt vi se lõk) és szá mát az ak tu á lis dön tés elõ ké szí - té sé nek té má ja szab ja meg.

Fel ada tai kö zé tar to zik:

a)az NFH kö zép tá vú fo gyasz tó vé del mi stra té gi á já nak ki ala kí tá sa,

b)a nem zet kö zi kap cso la ti po li ti ká já nak ki ala kí tá sa, c)a szak mai to vább kép zés stra té gi á já nak ki ala kí tá sa.

Ülé se it szük ség sze rint, a fõ igaz ga tó uta sí tá sá ra a fõ- igazgató-helyettes hív ja össze.

1.1. Fõ igaz ga tó ság – tit kár ság

A fõ igaz ga tó köz vet len irá nyí tá sá val el lát ja mind azon fel ada to kat, amely a fõ igaz ga tó és a fõ igaz ga tó-he lyet te - sek ve ze tõi mun ká ját se gí tik (ad mi niszt rá ció, le ve le zés, egyez te tés, ha tár idõ-nyil ván tar tás stb.).

1.2. Bel sõ el len õr zés

A bel sõ el len õr zés a fõ igaz ga tó köz vet len fel ügye le te alatt áll, fel adata:

a) A hosszú tá vú stra tégiai terv, ez zel össz hangban a 3 éves idõ tar tam ra ké szí ten dõ kö zép tá vú, va la mint a tárgy- évet kö ve tõ év re vo nat ko zó éves el len õr zé si terv elkészí- tése.

b)Az éves el len õr zé si ter vet min den tárgy évet meg elõ - zõ év no vem ber 15-ig, az éves el len õr zé si je len tést pe dig a tárgy évet kö ve tõ év már ci us 15-ig meg kül di a fel ügye le tet el lá tó SZMM bel sõ el len õr zé si egy sé ge ve ze tõ jé nek.

c)El len õr zé se it a jó vá ha gyott éves mun ka terv ben meg- ha tá ro zott te ma ti kák sze rint kell vé gez nie. Szük ség ese tén a mun ka terv ben nem sze rep lõ cél vizs gá la to kat is vé gez.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A szo ciá lis és mun ka ügyi mi nisz ter, va la mint az ön kor - mány za ti és te rü let fej lesz té si mi nisz ter kö zös pá lyá za tot hir det ön kor mány za tok

Felsõfokú szakirányú v., legalább öt év felsõ- fokú végzettséget vagy felsõfokú szakmai ké- pesítést igénylõ, a köz- oktatás területén végzett munkakörben

= legalább 5 év felsõfokú végzettséget vagy felsõfokú szakmai képesítést igénylõ, a gyermekvédelem, a szociális ellátás, az egészségügyi ellátás, illetve a

– legalább 5 év felsõfokú végzettséget vagy felsõfokú szakmai képesítést igénylõ, a gyermekvédelem, a szociális ellátás, az egészségügyi ellátás, illetve

– legalább 5 év felsõfokú végzettséget vagy felsõfokú szakmai képesítést igénylõ, a gyermekvédelem, a szociális ellátás, az egészségügyi ellátás, illetve

alpontjában meghatározott felsõfokú szakirányú szakképzettség, – legalább 5 év felsõfokú végzettséget vagy felsõfokú szakmai képesítést igénylõ, a gyermekvédelem,

– legalább 5 év felsõfokú végzettséget vagy felsõfokú szakmai képesítést igénylõ, a gyermekvédelem, a szociális ellátás, az egészségügyi ellátás, illetve

§-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján legalább 5 év felsõfokú végzettséget vagy felsõfokú szakmai képesítést igénylõ, a gyermekvédelem, a szociális ellátás,