Y. évfolyam. Budapest, 1898. augusztus 28. 35. szám.

Teljes szövegt

(1)

'mmmmmmmmmmwmmmmm:

51804

Y. évfolyam. Budapest, 1898. augusztus 28. 35. szám.

POLITIKAI

5 <»

Megjelen minden vasárnap.

Előfizetési ára:

Eyesz í'vre . . . f r t 10.—

Félévre f r t 5.—

Negyedévre . . . frt 2 . 5 0

€gyes szán) 2 0 kr.

Szerkesztőség és kiadóhivatal

j3udapest,

Föherczeg Sándor-utcza 19.

*

v

fürdetések /elvétele ugyanott.

+

Kéziratok nem adatnak Yissza.

P>ETIS3EMLE

dffei- éá küipoiitikcii f közpazdmmi, táUadahni, líodalmi éó mméázeti hetilap.

Felelős szerkesztő és laptulajdonos

SZÉKELY SÁMUEL

TARTALOM: A kiegyezés válsága. Irta R. — BELFÖLD.

Nemzetiségei akciója. Irta Veritas. — KÜLFÖLD. Balkán államok szövetsége. írta Székely Sámuel. — KÖZGAZDASÁG. Az i8g8-ikl alapitások. Irta —-la. A kisiparosok hitelügye. Irta (Br). Gazdasági hét.

Irta Ditta. — TÁRSADALOM. De genere Huba. Irta Hungarus. — IRODALOM. Az irodalmi évad kezdete. Irta ár. — MŰVÉSZET.

A nemzett színház programmja. Irta R. B. — A HÉTRŐL. Krónika.

Irta Samirjay.

(2)

J N d i a . g ' y a ' ^ 3 s i r . á l l a . m v a . s ' u . t a . l s : -

Legolcsóbb utazás Rohitsch fürdőhelyre.

Az utazó k ö z ö n s é g figyelmeztetik, h o g y B u d a p e s t r ő l - R o h i t s c h r a legolcsóbban Zágráb-Krapinán á t lehet u t a z n i , mely ú t i r á n y o n át Budapest keleti p á l y a u d v a r állomásról Ktapinára és vissza, 60 n a p i g érvényes m e n e t t é r t i j e g y e k a d a t n a k ki következő á r a k o n :

G y o r s v o n a t t a l : I. oszt. 22 f r t 20 kr, I I . oszt. 16 frt 4 0 kr.

S z e m é l y v o n a t t a l : I. oszt. 19 frt — kr II. oszt. 14 f r t — kr, I I I . oszt. 9 f r t 50 k r .

R o h i t s c h f ü r d ő b e való u t a z á s r a azonkivül B u d a p e s t - D o m b o v á r - Z á g r á b - K r a p i n a - F ö l t s c h a c h - P r a g e r h o f - K a n i z s a - S z é k e s - f e h é r v á r - B u d a p e s t e n á t szóló k ö r u t a z á s i j e g y e k állíthatók össze, melyek árai az I. osztályban 47 m á r k a 10 fillér k ö r ü l b e l ü l 27 forint 80 k r a j c á r , a I I . o s z t á l y b a n 33 m á r k a 30 fillér, körülbelül 19 f r t 70 k r és a I I I . o s z t á l y b a n 20 m á r k a 30 fillér, körül- belül 12 f o r i n t b a k e r ü l n e k és melyek 45 n a p i g és a g y o r s v o n a t o k o n is érvényesek.

A f e n t e m i i t e t t m e n e t t é r t i j e g y e k B u d a p e s t keleti p á l y a u d v a r állomáson és a városi m e n e t j e g y i r o d á b a n ' ' ( H u n g á r i a szálloda), a k ö r u t a z á s i j e g y e k pedig u g y a n c s a k a városi m e n e t j e g y irodában, v a l a m i n t a Cook-téle u t a z á s i i r o d á b a n k a p h a t ó k .

K ü l ö n ö s e n kiemeltetik, h o g y Zágrábon á t a l e g k é n y e l m e s e b b v o n a t c s a t l a k o z á s is áll fenn, a m e n n y i b e n a B u d a p e s t r ő l 7 óra 15 perckor reggel i n d u l ó g y o r s v o n a t h a s z n á l a t a esetén az u t a s u g y a n a z o n n a p o n 6 óra 21 p e r c k o r este érkezik K r a p i n á r a , illetve h a 5 óra 22 p e r c k o r reggel i n d u l K r a p i n á r ó l , a k k o r 8 óra 35 p e r c k o r este érkezik B u d a p e s t r e , u g y h o g y Z á g r á b b a n meg- h á l n i n e m kell.

K r a p i n á r ó l R o h i t s c h r a v a g y vissza, egy négyüléses kocsi, mely a k r a p i n a i á l l o m á s f ő n ö k é n é l is m e g r e n d e l h e t ő , 6 f o r i n t b a kerül.

Bővebb felvilágosítás a b u d a p e s t i városi m e n e t j e g y i r o d á b a n ( H u n g á r i a szálloda) k a p h a t ó , a hol a f ü r d ő r e v o n a t k o z ó leirások ás e g y é b p r o s p e k t u s o k is d í j m e n t e s e n k a p h a t ó k .

B u d a p e s t , 1898. j u l i u s h ó 16.

Az igazgatóság.

( U t á n n y o m á s n e m dijaztatik.)

M a g y . k i r . á l l a m v a s u t a k ' á d 32491/98. szám.

A termes-gőzhajók 1898. évi nyári-menetrendje

iFruLme, V e l e n c z e és F i u m e - A n c c n a feözött-

F i u m e é s Velencze között az elegáns ..Dániel E r n ő " , — F i u m e — A n c o n a között p e d i g a l e g n a g y o b b k é n y e l e m m e l b e r e n d e z e t t „ V i l l á m " n e v ü g ő z h a j ó közlekedik.

E z e n g ő z h a j ó k az 1. helyen kivül m é g k ü l ö n luxus-osztálylyal is b i r n a k , m e l y e k k ü l ö n t e r e m m e l , k i t ű n ő á g y a k a t t a r t a l m a z ó k a b i n o k k a l , d o h á n y z ó - t e r e m m e l és villamos világitássai v a n n a k ellátva.

A „ V i l l á m " n e v ü g ő z h a j ó a t e r m e n kivül m é g egy kisebb 4 h á l ó h e l y l y e l ellátott családi t e r e m m e l (sálon privé) is bir, mely k ü l ö n m e g r e n d e l h e t ő .

E z e n t e r m e s - h a j ó k m e n e t r e n d j e folyó évi április hó 1-től o k t ó b e r h ó 31-ig a következő-

F i ú m é b ó l i n d u l V e l e n c z é b e m i n d e n k e d d e n és s z o m b a t o n 8 ó r a k o r este, « a d a k o z á s b a n a B u d a p e s t r ő l este 7 óra 40 p e r c z k o r érkező g y o r s v o n a t h o z , érkezés Velenczébe m á s n a p reggel 7 órakor.

V e l e n c z é b ő l i n d u l F i ú m é b a m i n d e n hétfőn és c s ü t ö r t ö k ö n este 7 óra 10 p e r c z k o r a Szt.-Márk térről, érkezik F i ú m é b a m á s n a p reggel 6 óra 30 p e r c z k o r , c s a t l a k o z á s b a n a B u d a p e s t r e 7 óra 25 p e r c z k o r reggel i n d u l ó g y o r s v o n a t h o z .

F i ú m é b ó l i n d u l A n c o n á b a m i n d e n hétfőn és c s ü t ö r t ö k ö n este 8 ó r a k o r , csatlakozásban a B u d a p e s t r ő l este 7 óra 40 perczkor érkező g y o r s v o n a t h o z , érkezés A n c o n á b a m á s n a p reggel 6 órakor, c s a t l a k o z á s b a ! a R ó m á b a i n d u l ó g y o r s v o n a t h o z .

A n c o n á b ó l i n d u l F i ú m é b a m i n d e n szerdán és s z o m b a t o n este 8 óra 30 pereikor, c s a t l a k o z á s b a n a római, n á p o l y i és bolognai g y o r s v o n a t o k k a l , érkezés F i ú m é b a m á s n a p reggel 6 óra 30 perczkor, c s a t l a k o z á s b a n a B u d a p e s t r e reggel 7 óra 25 p e r c z k o r i n d u l ó g y o r s v o n a t h o z

A t e n g e r e n való h a j ó - á t k e l é s 10 órát vesz igénybe.

B u d a p e s t — F i u m e között g y o r s v o n a t o n , o n n a n A n c o n á i g v a g y Velenczéig g ő z h a j ó n t g y ü t t fizetendő :

A g y o r s v o n a t I. osztályáért és a g ő z h a j ó n a l u x u s - o s z t á l y é r t á g y g y a l e g y ü t t 20 f o r i n t A g y o r s v o n a t I. osztályáért a g ő z h a j ó n az I. h e l y é r t á g y g y a l e g y ü t t 1 8 „ C s a k a g ő z h a j ó n a l u x u s - o s z t á l y b a n á g y g y a l e g y ü t t 8 „

C s a k a g ő z h a j ó n az I. h e l y e n á g y g y a l e g y ü t t tí A fentebbi ú t i r á n y o n á t közvetlen m e n e t j e g y e k a d a t n a k ki következő á r a k o n a gyors-onaton :

B u d a p e s t — F i u m e I. osztály 12 forint, I I . osztály 8 forint.

B u d a p e s t —Firencze | | •§ I. osztály 75.80 frc., I I . osztály 55.45 frc., I I I . osztáty- 30.15 frc.

B u d a p e s t — G e n u a I 2 g ^ „ 92-50 „ „ 67.25 „ „ 36.55 „ B u d a p e s t — M i l a n o ( S § „ 71.95 5„ „ 52.85 „ 28.70 „ B u d a p e s t — T u r i n | 5 £ „ 92.25 „ , 67.10 „ „ 36.45 ,.

B u d a p e s t — N á p o l y ) F i u m e — A n o o n á n át ' 1CU45 fr c. , I I . osztály 75.55 frc., I I I . osztály 41.05 frc.

B u d a p e s t — R ó m a I 1 76.05 „ „ 55.65 „ „ 30.30 „

E z e n j e g y e k e n kivül B u d a p e s t r ő l — B a r i , B e l t a g b a , Bologna, L i v o r n o , P a d u a , Pisa, \ e r o n a á l l o m á s o k r a is a d a t n a k ki közvetlen m e n e t j e g y e k .

Bővebb értesítés n y e r h e t ő a m a g y . kir. á l l a m v a s u t a k városi m e n e t j e g y - i r o d á i b a n és a Cotk-féle utazási i r o d á b a n . B u d a p e s t , 1898. j u l i u s h ó 15. " a ( „ „ . - „ « ^ ¿ p ,

(Utánnyomás nem dijaztatik.) l g a Z?a l O S a g"

(3)

V. évfolyam 35. szám. Megjelenik minden vasárnap. Budapest, 1898. augusztus 14.

POLITIKAI HETISZEMLE

Bel- és külpolitikai, közgazdasági, társadalmi, irodalmi és művészeti hetilap.

M e g j e l e n i k m i n d e n v a s á r n a p . Felelős szerkesztő és Szerkesztőség és kiadóhivatal:

E l ő f i z e t é s i ár helyben és vidéken: Egész évre 10 frt, i laptulajdonos B U D A P E S T , V I I I . , F ő h e r c e g S á n d o r - U t c a 1 9 . félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. ! r ,r , Hirdetések felvétele ugyanott.

E g y e s s z á m á r a 2 0 k r a j c á r , N A k K f c L i O A M L I ' . L . K é z i r a t o k n e m a d a t n a k v i s s z a .

A kiegyezés válsága.

Budapest, 1898. aug. 27.

Az osztrák miniszterelnök és a szakminisz- terek két napig tanácskoztak Budavárában a magyar miniszterekkel az Ausztriával való gaz- dasági kiegyezés ügyében. Hogy mit végeztek, most ezt találgatják az újságok. A magyar kor- mány álláspontját a következőkben lehet össze- foglalni: Feltétlen ragaszkodás az 1867. évi XII. t.-c. határozmányaihoz. Ebből egy betűt

sem engedünk. Másrészről mindent elkövetünk, hogy azok a gazdasági érdekek, amelyek a ki- egyezéshez füzvék, lehetőleg biztosíttassanak.

Ezen alapon megközelítőleg azt is megha- tározhatjuk, hogy a budavári tanácskozás mely dolgok körül forgolódott. Először is meg kell jegyeznünk, hogy már Ischlben eldöntetett, hogy sem provizórium, sem közös vámszövetség az osztrák alkotmány 14-ik §-a alapján nem létesülhet. Ezt tiltja az 1898. évi I. t.-c. és az 1867. évi XII. t.-c. Azért azok az újságok, amelyek még mindig a provizórium meghosszabbitásának és a császárparagrafus alapján a vámunió létesítése felöl ábrándoznak, valóban nagyon elmaradott álláspontot képviselnek. Ez már Ischlben eldön- tetett, amennyiben a király Ö Felsége elfogadta

a Bánffy Dezső báró magyar miniszterelnök által előterjesztett álláspontot. Ez volt az a bizonyos ischl-i győzelem, melyet állítólag Bánffy Dezső báró Ischlben kivivőt! volna. Legalább a bécsi lapok, hogy csak az osztrákok irigykedését és kajánkodását a magyarok ellen még inkább szítsák és fokozzák, ezt, a törvényes álláspontnak érvényesülését, mely pedig mintegy magától ér- tetődő volna, győzelemnek nevezték.

Aztán arról beszéltek, hogy a magyarok tul nagy befolyása mennyire árt az osztrák

érdekeknek. Holott a mi befolyásunk többre nem terjedt, minthogy a törvényes álláspontnak, a törvények erejének érvényt szerezzünk. Ezt pedig mi magyarok annál inkább remélhettük, mivel eddig mindig megszoktuk, hogy ö Felsége forrón szeretett lovagias királyunk az ö alkot- mányos érzületét sohasem tagadja meg. Mivel mi magyarok most is csak a törvényre hivat- koztunk és egyéb igényeinket érvényesíteni nem akartuk, bizvást remélhettük, hogy a mi alkot- mányos érzésű királyunk nekünk ad igazat. így is történt Ischlben. Az osztrák minisztereknek és sajtójának pedig meg lett mondva, hogy minden áron, még törvénytelen uton is követelje a kiegyezést.

Ellenben az osztrák kormány tagjai utasítva lettek, hogy a magyar kormánynyal egyezkedje- nek, tárgyaljanak és hozzák létre a gazdasági kiegyezést azon az uton, mely a törvény által tiltva nincs. Ezt a módot találgatták, ezen módo- zatok felett tárgyaltak Budapesten. És pedig itt Budapesten a kiegyezés anyagával, a gazdasági intézkedésekkel foglalkoztak. Itt pedig alapul vették a Badeni-féle javaslatokat vagyis azokat a javasla- tokat, a melyeket Bánffy Dezső báró miniszterelnök a tavaszszal benyújtott a képviselőházhoz.

Már most arról természetesen nem lehet tudomásunk, mivel a tárgyalás roppant diszkrét titoktartás mellett történt, hogy tulajdonképen miben történt megállapodás az egyes gazdasági intézkedések körül. De annyit bátran megírha- tunk, hogy ha valamely kérdésben megállapodás történt is, azt még nem tekinthetjük véglegesnek, mivel a tanácskozásokat Bécsben Ö Felsége elnök- lete alatt tovább folytatják és Bánffy Dezső báró magyar miniszterelnök, Lukács László pénzügy- miniszter már el is utaztak az osztrák fővárosba.

Döntés tehát ott lesz Bécsben a kiegyezés anyagi

(4)

1898. augusztus 21.

rendelkezései tekintetében, miután a kiegyezés alkot- mányos formájára nézve a döntés megtörtént Ischl- ben. Az anyagi rendelkezés érvényesíthető, meg- tartható lesz, ha maga a kiegyezés bármely alkotmányos formában létesül is. Ezen formára nézve pedig csak kettő lehetséges.

Ugyanis vagy sikerül Tliun grófnak olyan parlamenti helyzetet teremteni Ausztriában, hogy a kiegyezési törvényjavaslatok egész komplexuma beterjeszthető és tárgyalható lesz és ekkor meg- kötjük a vám- és kereskedelmi szerződést

1899. évi január 1-töl számítva tiz évre, az 1867. évi XII. t.-c. alapján. Ezeken a már is- meretes javaslatokon a budapesti konferencián néhány célszerű módosítást tettek, melyek Ausz- triában bizonyára helyesléssel találkoznak, ne- künk pedig magyaroknak épen nem ártanak.

Ekként a két parlament egyértelmű megállapo- dása kerülne Ö Felsége elé szentesítés végett és

ez lenne a dolognak a legcélszerűbb és a leg- rövidebb utja. Ugyanis nálunk Magyarországon túlnyomó a közös vámterület híveinek tábora.

A függetlenségi és 48-as párt kiváló tagjai ma- guk is erősen meg vannak győződve arról, hogy a közös vámterület nem hogy árt, de használ és leginkább meg is felelő a mi viszonyainknak.

Elvileg ugyan ellenzéket képeznek a közös vám- területtel szemben, azonban belátják, hogy a gyakorlatban a közös vámterület sokkal üdvösebb az ország gazdasági érdekeire nézve, mint a merev vámelkülönzés, a vámsorompók felállítása Ausztriával szemben. Ennél fogva, ha a mi szélsöbaloldalunk politikailag és elvből ellenzi is ezt a közös vámterületet, át levén hatva az or- szág nagyfontosságú gazdasági érdekeitől, obstruk- cióval bizonyára meg nem akadályozná a mi részünkről a közös vámterület iránti szövetség megújítását.

A mi részünkről tehát az obstrukció nem fenyeget. Ellenben mindinkább nyilvánvaló lesz, hogy Thun gróf még ezeket a javított kiegyezési javaslatokat sem lesz képes keresztül vinni az osztrák parlament előtt. Hiába hivatja tehát össze az

osztrák országgyűlést.

Most aztán mindenki kérdezi, hogy mi lesz hát akkor. Mire való volt ez a budapesti érte-

kezlet a kiegyezés anyagára nézve, ha ez a ki- egyezés a vámunió alapján formálisan törvényes alakban ugy sem jöhet létre, hanem Magyaror-

szágnak önállóan kell rendezni gazdasági viszo- nyait Ausztriával.

Mi talán nem árulunk el hivatalos titkot, ha kije entjük, hogy ez a budapesti és a most folytatólagos bécsi értekezlet nem volt még sem hiába való dolog, hanem hasznát vesszük annak akkor is. ha a vámszövetség létre nem is jöhet és Magyarország kénytelen lesz önállóan beren-

dezkedni. Mert akkor is felhasználhatjuk a ki- egyezési javaslatok anyagát, mivel az ebben fog- lalt rendelkezések legjobban megfelelnek a mi

| gazdasági viszonyainknak. Ezt az anyagot a vám- unión kivül esöleg is értékesíthetjük. Már most megint arra kíváncsiak sokan, hogy minő for- mában?

Ezt pedig épen nem is nehéz kitalálni.

Annyit tudunk és ehhez a magyar kormány a mai napig is ragaszkodik, hogy csak parlamen- táris uton, az alkotmányos alapokon hajlandó Ausztriával kiegyezést kötni. Ha az osztrák par- lamenti helyzet ezt akadályozza, nem marad más hátra, mint az egyoldalú, önálló törvényho- zási terre lép. Ez alapon pedig sem vámunió, sem provizórium nem létesithetö.

De ez az önálló rendelkezés még nem jelenti a vám- és kereskedelmi elkülönzést. Önálló rendelkezéssel is lehet a mostani tényleges álla-

potokat fenntartani, mikor ezen tényleges álla- potok ereje nem a vám- és kereskedelmi szövet- ségben, hanem ebben az egyoldalú törvényhozási intézkedésben leli az erejét. Egy gyakorlati élet- ből vett példa megvilágítja ezt a helyzetet.

Mondjuk, hogy Péter és Pál közös tulajdonul birt eddig egy házat és tényleg mind a ketten laknak benne. Most azonban Pál a saját részét eladja Péternek, ki tehát most korlátlan és egyedüli tulajdonosa lévén az eddigi közös ház- tartásnak, azzal feltétlenül rendelkezvén, Pált kiteheti a házból. Ámde benn hagyja továbbra.

Ez esetben az eddigi tényleges állapot fenmarad, de más jogi alapon. Ez a tényleges állapot egészen más jogi természetű.

Azonban, ha a végső esetben Magyarország

arra kényszeríttetnék, hogy nemcsak jogilag,

de tényleg is az önálló vámterület alapjára volna

kénytelen helyezkedni és a merev vámelkülönzést

a vámsorompók felállításával tényleg kénytelen volna

megvalósítani, még akkor is nagy tömege volna

az eddigi közösen kezelt gazdasági ügyeknek, a

(5)

1898. augusztus 28.

melyek Ausztriával való egyértelmű megállapodás utján rendlezhetök lennének. Ezek azok a nagy- fontosságú gazdasági intézkedések, melyek kap- csolatosak voltak az eddig fennállott vám- és kereskedelmi szövetséggel, de nem annak kere- tében rendeztettek, hanem azon kívül, jóformán

eddig is önállóan.

Ilyen a jegybank-ügy. A jegybank kibocsáj- tási jogot, ezt a kiváltságot, mi önállóan is, to- vábbra is arra a bankcégre ruházhatjuk, a mely eddig birta ezt a privilégiumot. Önálló rendelke- zési jogosultságánál fogva ugyanezt teheti az osztrák államhatalom is. így tehát más jogalapon, de tényleg az osztrák-magyar bank cége meg- maradhat. Ugyanezen módon rendezhetjük a fogyasztási adók, visszatérítések, az őrlési for- galom, a kiviteli premiumok, az állategészség- ügy, a vasúti tarifák ügyeit Ausztriával, a mely ügyek eddig a vámszövetség alakjában nyertek megoldást.

Röviden összefoglalva a mondottakat, a kö- vetkező három eset lehetséges. 1. Vám- és ke- reskedelmi szövetség, ha az osztrák parlamenti helyzet megengedi. 2. Önálló rendelkezés elkü-

lönzö vámsorompók felállítása nélkül és 3. Önálló rendelkezés a vámsorompók felállításával, merev elkülönzéssel. Már most, hogy e három mód közül melyik érvényesülhet, nemsokára el fog dőlni.

B E L F Ö L D .

Nemzetiségek akciója.

Budapest, 1898. aug. 27.

Nemzetiségi akcióról, állambontó szövetke- zésről, felburjánzó lázadásról vettünk e héten

hirt előkelő s teljesen meghúzható forrásból.

Kormánypárti és ellenzéki lapok ritka egy- értelműséggel konstatálták a veszedelem tényle- ges voltát.

Mindenki belátta, hogy a nemzetiségek most már komolyan ki akarják forgatni Magyarországot egységes állami berendezéséből s a magyar faj uralmi pozíciójának megdöntésével a nemzetisé- gek uralmán alapuló államrendszerrel óhajtanák pótolni Szent István ezredéves alkotmányát.

A pillanat erre a hazaellenes merényletre nagyon kedvező, mert a magyar faj uralmával

szoros kapcsolatú dualizmus inog alapjában s erősen recseg az egész 67-iki kiegyezés azon támadások következtében, a melyek évek óta osztrák részről intéztettek ellene.

Nemzetiségi álláspontra helyezkedve, el kell ismernünk, hogy ugy Ausztria mint Magyaror- szág nemzetiségei okszerűen és céltudatosan járnak el, ha alkalmasnak Ítélik a mostani ál-

lápotokat merész terveiknek a megvalósítására.

Az osztrák szlávoknak csakugyan érezniök kell, hogy föderalisztikus álmaiknak a magyar faj és Magyarország a legveszedelmesebb, a leg- határozottabb megrontója. S mivel biztosra vehető, hogy a nagy Németország nem fog Schönerer és Wolf kedveért a szomszédos és vele szövet- séges osztrák-magyar monarkia belső ügyeibe beavatkozni, az. osztrák szlávoknak minden igyekezetüket most már oda kell irányitani, hogy meggyöngítsék befolyását és hatalmát annak a faj- nak, a mely a szláv föderalizmusnak Ausztriában való térfoglalásának a legnagyobb akadálya.

S ha a magyar befolyás ellen, a magyar faj uralmi pozíciója által képviselt állam- és biroda- lom fenntartó erö legyőzésére az osztrák szlávok önmagukban gyengéknek tartják magukat, nem-e természetes következménye a tényleges viszo- nyoknak, ha Ausztria föderalizáló szlávjai céljaik elérésére támpontokat keresnek Magyarország szláv és román nemzetiségeinéi?

S viszont nem nyujtja-e az természetes indo- kolását a hazai nemzetiségek akciójának, hogy az osztrák zűrzavarok létesítette közjogi válságot osztrák fajrokonaik támogatásával ki akarják hasz- nálni nemzetiségi és föderalisztikus aspiraciók érdekében.

S a mint megbízható forrásból értesülünk, az osztrák szlávoknak sikerült is már a hazai nemzetiségeket a dualizmus megbuktatására és a kettős monarchia föderalizálására irányuló közös akcióra rábírni.

Az akció megindításának előzményeiről jelentik, hogy a szövetség alakulása, valamint

az egész akció megbeszélése érdekében a romá- nok, csehek és magyarországi szlávok a nyár folyamán egybegyűltek egy csehországi fürdőben (Karlsbadban), melynek nemzetközi jellege elfedte a sok nemzetiségi agitátor összejövetelének tulaj- donképeni célját.

p o l i t i k a i h e t í s z e w t l e .

(6)

4 p o l i t i k a i h e t i s s e m l b . 1898 augusztus 28.

Az összejövetel eredménye az volt, hogy létesült egy elökészitö bizottság, mely a ma- gyarországi nemzetiségek körében megindítandó mozgalom vezetését és rendezését magára vállalta. Az egész akció a bizottság megállapo- dásai értelmében négy kiindulópontból igazgat- tatnék.

A központi vezetés Bécsben lenne, hol az ifju-cseh és a keresztény-szocialista és kaibólikus néppárt reakcionárius német képviselőinek kóré- ból kerülnének ki a vezetők.

A második igazgatási pontul Prága jelöl- tetett ,ki, honnan a felső-magyarországi tótok dolgoztatnának meg. A prágai központ vezetését Dyck ifju-cseh képviselő és ennek öcscse vállalta el.

Az öregebb Dyck a Karlsbadban kapott utasítás folytán már meg is jelent a turóc-szent-mártoni Zsivena-ünnepen, hol a tótok vezetőivel érint- kezésbe lépett.

A harmadik igazgatási pontul pedig Bukarest jelöltetett ki, melynek a legfontosabb feladat jutott osztályrészül. A román fővárosban sikerült a román konzervatív párt fiatalabb részét a mozgalom számára megnyerni. Az innen kiinduló akció láthatatlan fővezére Tacionescu, volt román közoktatásügyi miniszter, inig a tényleges vezetést Filipescura, a volt bukaresti polgármesterre bizták, ki szeptemberben szabadul ki a Lahováryval vivott párbajból kifolyólag reámért fogságból.

A bukaresti komité intézkedéseit báró Styreeu bukovinai román nemzetiségi képviselő közvetí- tené a magyarországi oláhokkal Mocsonyi Sán- dor és Ratiu János révén.

A negyedik agitácionális központ, értesülé- j sünk szerint, Belgrádban lenne, a honnan nem- j csak a magyarországi szerbeket, de a horvátokat is befolyásolhatnák a föderalisztikus eszme ér- dekében.

A magyarországi szerbek erre az akcióra az első impulzust még Prágában nyerték a Palacky-ünnepély alkalmával. Ujabban pedig az ifjabb Dyk, testvéröcscse Dyk ifjucseh reichsrathi képviselőnek, járt lenn Belgrádban, ahol sikerült neki erős szervezetet létesíteni a föderalisztikus eszme propagálására.

Belgrádi szereplésének közvetlen eredménye az lett, hogy két fanatikus szerb nemzetiségi politikus, lvrasojevics dr. és Michajlovics dr. a napokban Zimonvban voltak, hol elvtársuknak,

Radivojevicsnek közvetítésével a zimonyi horvátok vezérével Badaj dr. ügyvéddel hosszasabban értekeztek. A bizalmas értekezlet célja az volt, hogy a federálista akciónak a horvátokat is meg- nyerjék.

Badaj dr. természetesen kész örömmel üdvö- zölte a nagyszabású mozgalmat.

A jelzett federalista akció jellemző kiegészi- téssül fölemiitik azt is, hogy Huschek Jeromos, a prágai Czeske Zajme szerkesztője, Magyarország

déli részeit és Horvátországot velocipéden utazza be, fölkereste mindenütt a szerb nemzetiségű politikusokat és a nagy horvát álmodozókat s informálja őket egy közös szláv akció szüksé- gességéről és föltételeiről.

Nagy hálával tartozunk a magyar kormány- nak azért, hogy az Ausztriával való fontos dolgai

sem terelték el figyelmét ezektől a nemzetiségi mozgalmaktól. S alig ha tévedünk abbeli fölte- vésünkben, ha azt hiszszük, hogy a magyar kormány előrelátásának köszönhetjük azt is,

hogy a hazai közvélemény előre tájékozást nyert a nemzetiségek körében megindult eme állam- ellenes, forradalmi mozgalomról.

A nemzetiségi akció közvellen céljairól pedig azt halljuk, hogy a hazai nemzetiségek

között létrehozott entente cordialenak első cse- lekménye abban nyilvánulna, hogy az összes magyarországi nemzetiségek ü Felsége ötven esz- tendős császári jubileuma alkalmából december hó elején egy monstre-küldöttséget menesztené- nek Bécsbe, hol ö Felségének egy üdvözlő iratot nyújtanának át, melyben felsorolnák panaszai- kat. Az üdvözlő irathoz községenkint gyüjtené- nek aláírásokat.

A küldöttség tagjai Bécsben nemzetiségi gyűlést tartanának, melyben osztrák politikusok jelenlétében föltárnák állítólagos sérelmeiket.

Ezeknek a progranunpontoknak a megállapí- tása pedig nyilvánvalóvá teszi a román liga befolyásának teljes érvényesülését az egész akció végrehajtásában. Ami különben egy cseppet se aggaszszon bennünket.

Bánffy Dezső megmutatta már egy izben,

hogy el tud bánni a Bécsbe zarándokoló oláhok-

kal, s bizonyára most is módot fog találni arra,

hogy a magyar király koronás tekintélyének

érvényt és elégtételt szerezzen az osztrák császár

szine elé járó hazaárulókkal és felségsértőkkel

(7)

1898. augusztus 28. p o l i t i k a i h e t i s z e m l e .

szemben. Az egész mozgalom jelentősége nem is annyira annak merész voltában, mint inkább az osztrák viszonyok ziláltságában és a közgazdasági kiegyezés bizonytalanságában csúcsosodik ki. A krízis elnyujtása napról-napra vakmerőbbekké teszi az osztrák szlávokat, másrészt pedig uj reménynyel táplálja a hazai nemzetiségeket is.

De amint a gazdasági és pénzügyi kiegyezés -végleges elintézésével az Ausztriához való viszo-

nyunkat újból szilárd alapra sikerül fektetni, az osztrák föderalizmus hivei is leteszik majd a fegyvert. Nemzetiségeink pedig hátat fordítanának a lelkiismeretlen izgatóknak. A kiegyezés létesí- tését tehát ez okból is nemcsak óhajtanunk, de siettetnünk is kell. A kormány megadta a komoly figyelmeztetőt. Értsük meg a helyzetet! Kövessük a vezéreinktől kapott hazafias jelszót!

Veritas.

A magyar lithurgia.

Budapest, 1898. aug. 27.

A gör. katholikus magyarok országos bizottsága céljai és törekvései felől némely külföldi lapokban mindenesetre hibás információk alapján oly közlemé- nyek jelentek meg, melyekre nézve Szabó Jenő bizott- sági elnök és Tóth Miklós bizottsági jegyző kötelessé- güknek tartották a következőket megjegyezni:

1. A magyar lithurgiának ügye a magyar nemzeti sovinizmussal semmiféle összeköttetésben nincs. Ismé- telten tiltakoztunk és tiltakozunk mindenféle politikai ingerencia ellen, amely ügyünknek csak árthatna. Semmi közösséget nem vállalunk tehát azon hírlapi cikkekkel, melyek ügyünkből különösen Bóma ellen igyekeznek tőkét csinálni.

2. Minthogy a magyar lithurgia ügye az egyetemes lcatholikus egyháznak tisztán belügye, melyhez tehát az apostoli Szentszéken és az illetékes püspöki karon kivül senkinek semmi köze. A mi bizottságunkba s a prog- rammunkhoz csatlakozók között egyetlen idegen vallásut el nem fogadunk, sőt hitfeleink közül is csupán azokra támaszkodunk, a kik magukat faj szerint is magyarok- nak vallják.

3. A protestánsok részvétele e mozgalomban már azért is ki van zárva, mert az egész mozgalom éppen azért kezdeményeztetett, hogy lehetővé válván a magyar népének, ez által meggátoljuk a protestantizmusnak, a felekezetlenségnek és indifferentizmusnak népünk között való elterjedését.

4. A Magyarországon nagy számban élő román és ruthén hittestvéreink istentiszteleti nyelvét, ennek létjogosultságát nemcsak hogy nem támadtuk és nem támadjuk, hanem védelmezzük is, mikor per analogiam csak azt kérjük a magunk számára, amit ők az apostoli Szentszék kegyéből már birnak és pedig ugyanazon célokból, aminő célokból mi a magunk nyelvének az istentiszteletnél való befogadását Őszentségétől minden- képen megokolva fiúi szeretettel kérelmezni fogjuk.

5. A mi különösebben szláv hittestvéreinket illeti, a mennyiben azok gör. katholikusok, semmi okuk sincs

mozgalmunktól tartaniok, mert mindenkor — megelőző kontra diktorius eljárás alapján — az illetékes püspök fogja meghatározni azt, hogy az istentisztelet magyar nyelve hol engedélyezendő és hol nem ? mivel mi gör.

katholikus magyarok, mint fentebb kifejtettük nyelvünket senkire oktrojálni nem akarjuk. A mennyiben pedig szláv gör. keletiekről van szó, nekik ezen mozgalomhoz semmi közük sincsen, sőt az a szívesség, a melylyel az ellenünk emelkedő hangokat üdvözlik, rendkívül gyanús s azon reményüket árulja el, hogy bennünket valaha sikerülni fog a chismahoz átcsalni. Különben is, hogy a szláv gör. keleti egyház a maga tolakodó protekció- jával mily célokat követ, annak a történetben elrettentő

példája a lengyel gör. kath. egyház üldözése és Bessz- rábiának elszlávitása.

6. Mozgalmunkban semmi olyas motivum nincs, amely meg nem felelne katholikus egyházunk elveinek és az apostoli Szentszék mindenkori bölcs gyakorlatá- nak. Ügyünk elintézését senkitől mástól, mint ő Szent- ségétől nem várjuk s nem mint lázadók akarunk szere- pelni az apostoli Szentszékkel szemben, hanem mint annak mindenkor engedelmes, de egyúttal őszinte fiai, akik éppen a Szent Unió érdekében és hitünk ellenségei ellen védőbástya gyanánt fogjuk eléje terjeszteni alázatos kérelmünket.

Kijelentjük egyben, hogy hátunk mögött sem a kormány, sem társulatok nem állanak s hogy azon vád, mintha közöttünk szabadkőmives velleitások volnának, nem egyéb nevetséges ijesztgetésnél.

ásá? á? ri V" V álrip TgTg á? 'ZFá V 7á> V V áriá áááis riri^ áyái zá7á7>

K Ü L F Ö L D .

Halkán államok szövetsége.

Budapest, 1898. aug. 27.

A spanyol-amerikai háború befejezésével a külpolitikai látóhatáron teljes szélcsend mutat- kozik.

Amerika fényes győzelme sem tudta kiza- varni Európa népeit megszokott közönyükből.

S ha a yankeek meg is valósítják vala abbeli fe- nyegetésüket, hogy európai területen támadják meg a renitens Spanyolországot, még akkor sem léptek volna ki Európa népei a szokásos pasz- szivitásból.

S mivelhogy Oroszországnak a szélső keleten

való állandó térfoglalása, vagyis Kínának teljes

eloroszositása sem elég ok arra, hogy Anglia

fegyveres kézzel kisértse meg az orosz előre

nyomulásnak gátat vetni s Franciaország még

mindig el van foglalva a Dreyfus-Eszterházy

botránynyal; a német császár pedig nagyban

készül palesztinai utjara ; Olaszország szegény-

sége és Ausztria-Magyarország politikai zilált-

sága meg a leghatékonyabb óvószer minden há-

borús tendencia ellen: teljes biztossággal követ-

(8)

190 p o l i t i k a i h e t i s z e m l e . 1898. szeptember 4.

keztethetünk e ténykörülményekből Európa zavartalan nyugalmára.

Európa nagyhatalmai békét akarnak, népei nyugalom után vágyódnak. Ám valamint a leg- komolyabb Shakespearei drámában sem hiány- zanak a vig epizódok s megvannak a komi- kumot képviselő mellékalakok, azonképpen a komoly törekvésű nagyhatalmasságok mellett folyton ott találjuk a fészkelődő Balkán álla- mokat, a melyek időröl-idöre, jelenetröl-jelenetre háborús pose-t öltve, a legtragikusabb helyzet-

ben is kacagásra késztetik a komolyabb népe- ket. Legújabb hóbortja ezeknek a kis államok- nak: a Balkán népek szövetsége. Az eszme nem uj, sok mindenféle variációban tárgyalták már ezt a kérdést.

Kossuth Lajosnak is ez az eszme volt egyik legkedvencebb vesszőparipája s nem az ő hibája, hogy most Nikita fejedelem és bolgár Ferdinánd vállalkozik az eszme megvalósítására.

Újdonságot és némi ingert csak az kölcsö- nöz ennek az ideának, hogy épp Nikita mon- tenegrói fejedelem áll élén annak a mozga- lomnak, a melynek célja az összes Balkán álla- mokat közös szövetségbe vonni Ausztria és Ma- gyarország ellen. Vájjon létrejön-e ez a szö- vetség, avagy sem, az körülbelül mellékes dolog;

tény: ha a Balkán államok szorosabb szövetkezése bármily formában nyerne is tényleges kifeje- zést, a szövetség éle csakis az osztrák-magyar monarkia ellen irányulhat. Annál is inkább, mi- vel a Szófiából és Cetinjéböl érkező hirek egybe- hangzóan és nyiltan beismerik, hogy ez a szö- vetség orosz protektorátus mellett fog majd létre jönni.

Nem tudjuk, hogy mennyire felel meg Oroszország aktuális érdekeinek ennek a famózus szövetségnek a létesülése, ám annyi bizonyos, hogy mostanában nemcsak Nikita, de Ferdinánd fejedelem is persona grata az orosz udvarnál.

Épp ezért, de csakis ezért, bajos elképzelni, hogy Ferdinánd ilyen komoly lépésre szánná el magát, ha szentpétervári látogatása alkalmával felhatalmazást és biztatást nem kapott volna a Nikitával való szövetkezésre.

Sőt Belgrádból azt irják, hogy a bolgár fejedelem látogatása óta Cetinje hivatalos lapja a szövetség létrejöttéről orosz protektorátus alatt

már mint befejezett tényről beszél. Nevezett lap legutolsó száma ezt Bulgária és Montenegró egyetértésének tudja be érdemül, a mely egyetér- tésnek sikerülni fog egy idegen hatalmat (ez alatt Ausztria-Magyarországot érti) a Balkán-félsziget felé irányuló nagyravágyó törekvéseinek megva- lósításában megakadályozni. A cetinjei hivatalos lap kíméletlen hangján ir a szerb ellenzéki sajtó is, örülve a szövetségnek, mely végre az oro- szokat nyilt, „de üdvös föllépésre kényszeríti a Balkán-államok érdekében Ausztria-Magyar- ország ellen."

Egyidejűleg pedig Szófiából meg azt jelentik, hogy az ottani beavatott körökben mint befeje- zett tényről beszélnek a szövetségről s a bolgár sajtó egy része a montenegrói és szerb sajtóval együtt örül az osztrák-magyar politika kudarcának.

A szövetség mellett Bulgáriában nagyon folyik az agitáció. A közvélemény meglehetősen izgatott.

A higgadtabbak különösnek tartják, hogy a fék- telenkedések emez uj iránya ellen az orosz diplomáciának sehol egy szava sincs.

A belgrádi, cetinjei és szófiai jelentések hitelét fokozza még az a körülmény, hogy teljesen valónak bizonyul az a régebben fölmerült hir, hogy Ferdinánd fejedelem, a mikor Ebenthalban időzött, lépéseket tett az iránt, hogy Ferenc József Ischlben fogadja öt. Az uralkodó azon- ban Goluchovszki gróf külügyminiszter indítvá- nyára kitért a fogadás elöl. Okot erre nem annyira Ferdinánd fejedelem megbízhatatlansága, mint inkább a cetinjei találkozásról Bécsbe érke- zett jelentés adott.

A bécsi külügyi hivatal neheztelése annál indokoltabbnak látszik, mivel Ferdinánd és Ni- kita cetinjei találkozása óta a szerb nyelven megjelenő délszláv újságok majdnem naponkint közölnek lázitó cikkeket Boszniáról és Hercego- vináról. Ugy látszik, hogy egy Cetinjéböl inspi- rált lázitó bizottság árasztja el a lapokat ezek- kel a cikkekkel és általánosan föltűnik, hogy ugyanakkor, a mikor a délszláv újságok a bosz- niai állapotok miatt panaszkodnak, boszniai küldöttség jár Konstantinápolyban, a inely az ortodox egyház elnyomása miatt tesz panaszt.

S ime, mialatt ez a boszniai küldöttség

Konstantinápolyban jár, hogy panaszt emeljen

az orthodox egyház elnyomása miatt, azalatt

Milán király konkordátumot készül kötni a pá-

(9)

1

1898. augusztus 28.

pávai, azon 4000 katholikus védelmére, akik Szerbiában laknak. Nem tudjuk, mennyire érde- mel hitelt a szerb konkordátum megkötésére vonatkozó ez a hir, de a helyzet jellemzésére utalnunk kellett erre a körülményre is, mivel nyilvánvalóvá teszi azt, hogy Szerbia ez idö szerint távol áll a Balkán-szövetség létesítését célzó mozgalomtól.

Milán királylyal és Szerbiával mostanában különben is nagyon meg vannak elégedve a bécsi udvarnál. Söt az optimisták tudni vélik már azt is, hogy Sándor király legközelebb egy Habsburg hercegleánynyal fogja eljegyezni magát.

Beavatott körökben pedig azt rebesgetik, hogy e szándékkal szoros összefüggésben van József kir. herceg minapi látogatása Belgrádban.

Regisztráljuk egyszerűen mindezeket a híre- ket, mint annak az örvendetes ténynek a jeleit, hogy a Balkán népei a kánikulában sem unat- koznak s folyton találnak anyagot a maguk és a mások mulattatására.

Nikita és Ferdinánd ármánykodását azonban épp oly kevéssé szabad teljesen ignorálnunk, mint a hogy nem tanácsos Milán király barát-

ságában és hozzánk való közeledésében feltét- lenül megbizni.

Valószinü, hogy Szerbia épp ugy mint Montenegro és Bulgária most is csak az orosz- osztrák-magyar érdekek ellentétes voltára spekulál s mindegyike ezen országocskáknak Oroszországot avagy Ausztria-Magyarországot szeretné a leg- különbözőbb ürügyek és jelszavak cégére alatt a saját céljaira kihasználni. A legújabb jelszó:

A Balkán népek szövetsége!

Teljes bizalommal viseltetvén külügyi kor- mányunk ébersége iránt, meg vagyunk róla győződve, hogy sem Nikita és Ferdinánd agyar- kodásai, sem Milán király hizelgései nem fogják monarkiánk külpolitikáját a rendes mederből ki- zökkenteni. Látott és túlélt már Ausztria-Magyar- ország ennél sokkal nagyobb veszedelmeket is.

Annyira talán még sem vagyunk még, hogy komolyan kellene tartanunk Nikita és Ferdi- nánd ármánykodásaitól. De azért mégsem csodál- nék, ha a délvidéki hadgyakorlatok alkalmával a magyar király nyilatkozataiban tudtára adná a fészkelődő Balkánállamoknak, hogy elértünk már relmünk végső határához.

Székely Sámuel.

7

K Ö Z G A Z D A S Á G . Az 1898-iki alapitások.

Budapest, 1898. aug. 27.

A folyó esztendő első felét pénzügyi tekintetben minden részről meddőnek mondották mindekkoráig.

Általános volt az a nézet, hogy talán évek óta nem tétlenkedett olyan nagy mértékben a budapesti pénzpiac, mint az 189S-ik év első felében, amikor is az abszo- lúte rossz gazdasági esztendők egész sora mögött áll- ván, kivált az alapítási tevékenység teljesen elpettyhü- dött s nem produkált semmi számbavehetőt, ami a pénzpiacon lendületet idézhetett volna elő.

Ennek az általános véleménynek meglehetős éle- sen bizonyított ellene a budapesti piac vezető-pénzinté- zeteinek félévi mérlege. Mert a fentebbi nézet alapjáról kiindulva, természetesen csak a tétlenség, az üzlettelen- ség és a stagnáció benyomását várhattuk bankjaink számadásaiból, tudvalevő lévén, hogy a pénzpiac élet- folyása elválaszthatatlan összefüggésben van az egyes intézetek sorsával, üzletmenetével. Ámde ezúttal nem bizonyult találónak a Menenius Agrippa meséje ; bár- mily természetellenesnek tessék is: anélkül, hogy a gyomor táplálkozott volna, a tagok továbbműködtek s nem lankadtak. Ennek a magyarázatát hol kell keresni ?

De van még más jelenség is, amelynek alighanem ugyanabban a kikutatandó forrásban van a magyarázata.

Az általános felfogással épp oly ellentétben, mint a fentebbiek, a statisztika azt bizonyítja, hogy a folyó év első fele éppenséggel nem volt tétlen az alapitások tekin- tetében, sőt uj vállalatok ebben a félévben — ha e te- kintetben nem is lehet hasonlatba vonni az 1894. és 1895. éveket — mégis több uj részvényes és szövetke- zeti vállalat jött létre, mint tavaly az első félévben. S az ekként lendületben volt alapítási tevékenység nem is maradt egyoldalú ; hanem épp ugy kiterjedt a nyil- vános számadásban köteles vállalat-nemek mindegyi- kére, mint más esztendőkben, vagyis határozottan állit- ható, hogy ez idén is normális viszonyok között mű- ködött a pénzpiac szervezkedése, fejlődése.

Sőt ha részleteiben vizsgáljuk az alapitások szám- adatait, bizonyos igen örvendetes jelenségeket is találunk közöttük. A félév folyamán 216 vállalat létesült (1897- ben 175 vállalat) együttvéve 25 millió forint alaptökével (1897-ben 23 millió) s ezenfelül 31 vállalat (1897-ben 17 vállalat) felemelte alaptökéjét lö millió forinttal (1897- ben 3 millióval). Az idén alapított válalatok között leg- nagyobb számmal a hitelszövetkezetek vannak képviselve:

114 uj hitelszövetkezet kezdte meg tevékenységét (1897- ben csak 91), azután sorrendben következnek a fo- gyasztási és gazdasági szövetkezetek 39 uj intézettel (1897- ben 32). Sokkal határozottabb jelentőségű azonban az a tény, hogy ezidén 23 uj iparvállalat jött létre a tavalyi 14 iparvállalattal szemben, az alaptőkéjük pedig

p o l i t i k a i h e t i s z e m l e .

(10)

8 p o l i t i k a i h e t i s z e m l e . 1898. a u g u s z t u s 28.

a tavalyi 4 millió forinttal szemben ezidén közel 12 millió forintot visz a magyar iparfejlődés szolgálatába.

A pénzintézetek száma szintén jól gyarapodott:

20 uj bank és takarékpénztár nyitotta meg üzletét ez idén 1V» millió forintnyi együttes tőkével, mig a tavalyi

statisztika csak 16 ilyen alapítást regisztrál 930,000 forint tőkével.

Hasonló fejlődés konstatálható a biztositó-vállalatok- nál és az egyéb szövetkezeti alapításoknál is, mig ellen- ben a termelési szövetkezetek száma ezidén csak héttel szaporodott a tavalyi kilenc helyett, a helyiérdekű vas- utaké pedig csak kettővel, a tavalyi hat helyett. Mindezek az adatok egybefoglalva azt a főeredményt adják, hogy a hazai nyilvános számadásra köteles vállalatok tőke- ereje az első félévben ezidén 41 millió forinttal szapo- rodott, a mi a mult év 27 milliójához képest 14 millió forintnyi előbbrehaladást jelent.

Ez a felette érdekes statisztika nagyon figyelemre- méltó tanulságokat és a következtetések bő forrását foglalja magában. Mindenekelőtt magyarázatát adja annak, hogy miként tudták országos pénzintézeteink az álltaláno- san kedvezőtlen viszonyok dacára is üzleteiket fejleszteni.

Mert 40 millió forintos bázisra támaszkodó alapítási tevékenység semmiesetre sem kicsinyelhető dolog s hogy e nagy összeg forgása nem nyilvánult meg élesebben és szembetűnőbben, ezt annak kell tulaj donitanunk, hogy a börzének semmi köze, semmi része ezekben az alapítások- ban. Ilyen nagy összegnek a tőzsde utján való emissziója kétségkívül élénk mozgalmat idézett volna elő azon a ponton, a melynek mozgalmairól a pénzügyi élet menetét megitélni szokták. S most, hogy az tűnik ki, miszerint az általában tétlennek látszó félévben tényleg erősebb tevékenység folyt az alapitások tekintetében, mig másrészt a tőzsdétől teljesen távol maradtak ezek az alapitások, — nyilvánvalóvá válik az a tény, hogy a tőzsde nem az egyetlen helye a pénzügyi lendületnek s ennek következtetőben tehát pénzügyi haladás lehetséges tőzsde nélkül is.

Ami pedig a létrejött uj vállalatokat illeti, határo- zottan örvendetes a spekulatív vállalkozások teljes vissza- szorulása, a mi talán természetes következménye is a börzei közreműködés mellőzésének; másrészt pedig igen becses előbbrejutást látunk az iparvállalati alapitások számbeli stőkeerőbeli szaporodásának épp most, a mikor az ipari fejlődés utján vagyunk. A szövetkezetek tömeges alakulása pedig nagyon kedvező előjel a küszöbön álló szövetkezeti akcióban várható eredményekre nézve.

Mindent egybevetve, meglehetősen elégedetteknek kell lennünk a dolgok alakulásával. Abban a tényben, hogy a kétségkívül nagyon rossz gazdasági viszonyok közepette és a tőzsde teljes pangása dacára is a magyar pénzügyi élet kielégitően fejlődik, s e fontos külső erő- források elapadása mellett sem szünetel pénzpiacainkon az élet, — ezekben nagyon becses tanúságát birjuk a belső erők nagy mennyiségének s bő szolgáltatóképessé- gének. Az ily belső erők igen fontos feladatra hivatottak,

s teljesen megnyugtathatják a közvéleményt pénzügyi életünk szilárd alapjai felől, még a nagyobb rázkódtatások előreláthatatlan esetére is.

— la

A kisiparosok bitelügye.

Budapest, 1898. aug. 27.

A kisipar hanyatlásának meggátlása, s Magyarország középosztálya súlyos helyzetének a javítása, egyike a leg- égetőbb gazdaság-társadalmi feladatoknak.

Mialatt bármely más társadalmi réteg érdekében messzebbható intézkedések és reformok eszközöl- tetnének, addig a kisipar fejlesztése teljesen számításon kivül maradi. A kormányban ugyan meglenne a jóakarat a kisiparos-osztály helyzetének javítására, de a folytonos és sikertelen létért való küzdelem olyan nagy mértékben fosztotta meg erélyétől a szóban forgó néposztályt, hogy ma már képtelen úgyszólván a felajánlott segítség fel- használására.

A kisiparos-osztály fellendülését legbiztosabban a kisipar hitelügyének szervezése utján érhetjük csak el.

Sem a takarékpénztárak, sem az úgynevezett népbankok, valamint az eddigi szövetkezetek sem tették feladatukká a kisiparos-osztály támogatását. Az itt elősorolt hitel- források élvezhetése olyan feltételekhez van kötve, melyekkel a kisiparos-osztály a legtávolabbról sem ren- delkezik.

A takarékpénztáraknál és bankoknál a hitelmeg- szerzés feltétel két kifogástalan jótállónak a megszerzése.

Hogy a teljesen elhagyatott kisiparos képtelen olyan két kezesnek előteremtésére, mely a bankok és takarékpénz- tárak elővigyázatos cenzúrájának igényeit kielégítse, az könnyen elképzelhető.

De a szövetkezek ajtaján is eredménytelenül ko- pogtatna váltójával a kisiparos. Elmaradottságánál fogva a szövetkezési eszme jóttevő hatását felfogni nem bír- ván, másrészt azonban minthogy képtelen a szövetkezeti tagság kötelezettségeinek teljesítésére, teljesen kimaradt eddig annak érdekköréből, eltekintve attól, hogy szegényes állapotában talán még a szövetkezeteknél megkövetelt hitelnyújtás feltételeinek sem tudna megfelelni.

Láthatjuk tehát, hogy a kisiparos-osztály önmagára hagyatva képtelen egy olyan akció megindítására, mely- nek révén ügyeit sikerrel előmozdíthatná és helyzetén lényegesen javíthatna. A kisipari hitel állami segélylyel való szervezése tehát a kisiparos-osztály érdekében égetően szükségessé vált.

Már mint fentebb emiitettük, a bankok, takarékpénz- tárak és hitelszövetkezetek a hitelnyújtás modus vivendi- jénél fogva nem elégíthetik ki a kisiparos-osztály kü- lönben szerény hiteligényeit. A leghathatósabban ebben az irányban az úgynevezett előlegezési pénztárak (Vorschuss-Cassen) utján lehetne célt érni.

Az előlegezési pénztár intézményét Ausztriában már régebben ismerik, sőt Oberhollabrunnban Alsó- Ausztriában és St.-Floriánban Felső-Ausztriában 1862

(11)

1898. augusztus 28. p o l i t i k a i h e t i s z e m l e . 9

körül tényleg alapítottak is ilyen előlegezési pénztárakat, azonban az alapítási tevékenység ezen a téren teljesen szünetel, mely körülmény az előlegezési pénztárak csekély jövedelmezőségére vezethető vissza.

Az Ausztriában fennálló előlegezési pénztárak szer- vezete meglehetősen egyszerű és körülbelül a követke- zőkben áll. Az előlegezési pénztár szervezését többnyire a takarékpénztárak eszközlik. Az illető takarékpénztár tartalékalapjának egy részét ugyanis az előlegezési pénz- tárnak ajánlja fel. Megjegyzendő azonban, hogy a pénztár ügykezelési szabályaira a kormány jóváhagyása szüksé- geltetik. Az előlegezési pénztárnak azután az a hivatása, hogy rövid időn belül visszafizetendő olcsó kölcsönöket nyújtson személyi hitel alapján, becsületes és megbízható kisiparosoknak. A kölcsönadás legtöbbször személyi hitel alapján történik, de az előlegezési pénztárnak különösen nagyobb kölcsönöknél jogában áll egyéb biztosítékok mint kézi zálogok bekövetelése is.

Az előlegezési pénztárak felállítását olyan hathatós eszköznek tartjuk, mely csakhamar nálunk is maga után vonná a kisipar fellendülését. A legelső feltételét az előlegezési pénztáraknak az olcsó hitelnyújtás kizárólag kisiparosok részére kell, hogy képezze. Evégből szük-

ségeltetik az állami támogatás. A kisiparosok részéről támasztott hiteligények előreláthatólag kezdetben olyan csekélyek lesznek, hogy a kormány minden nehézség nélkül kamatnélküli kölcsönt engedélyezhetne egyelőre az előlegezési pénztárnak. Az előlegezési pénztárak szerve- zésével pedig bizza meg a kormány a vidéki pénzinté- zeteket. Az előkelő vidéki pénzintézetek, áthatva az ország közgazdasági érdekétől majd felsőbb támogatás esetén bizonyára készséggel állnak, a kormány rendelkezésére.

Ott azonban, ahol ez bármely okoknál fogva keresztül- vihető nem lenne, azokon a helyeken az uj szövetkezeti törvény alapján létesült hitelszövetkezeteket kellene megbízni az előlegezési pénztárak létesítésével.

(Bt.)

Gazdasági hét.

— Inségtarifa és vetőmag-kölc<ön —- Országos sörárpavásárok. — A cukorgyártás megkezdése. — Szövőgyár Békés-Csabán. — Két-

száz millió Ausztriának. —

Budapest, 1898. aug. 27.

Az idei termés különleges viszonyaiból folyólag épp most igen sokféle érdekes jelenség mutatkozik.

Ezek közé tartozik például az is, hogy az általában kielégítően sikerült termés dacára mégis szükség van arra az intézkedésre, melyet az inségtarifa névvel szok- tak jelölni. A juniusi jégverés ugyanis helyenként spo- radikusan úgynevezett abszolút kárt okozott, akképpen, hogy egyes községek határának egy-egy részét teljesen tönkretette, mig a szomszédos területen csak csekély nagy éppenséggel semmi kárt sem csinált. Az ilyen körülmények között származott veszteségek kárszenve- dettjeinek segítése alól nem vonhatja ki magát a kor- mány, s ezért, mig egyrészt a földmivelésügyi minisz- ter az állami birtokokról ad vetőmagot kölcsönbe, sőt esetleg ingyen, addig a kereskedelemügyi miniszter a legmesszebbmenő inségtarifát lépteti életbe: önköltségi

áron szállíttatja a vetőmagot a szegény gazdáknak. Ezek- kel az eszközökkel ha nem is lehet egészen pótolni azt a bajt, amit a természet okozott, de legalább elkerülhetővé válik, hogy az idei jégverésre a jövő év- ben parlagon, bevetetlenül maradt földek is emlékeztes- senek, megbecsülhetetlen kárára az ország s a lakosság érdekeinek.

*

Viszont azonban kedvező jelenség az a serény igyekezet, melyet gazdáink ezidén a tudvalevően óriási mennyiségben termett árpa értékesítése dolgában ki- fejtenek.

A tavalyi 9 millió métermázsánál felényivel több:

13V2 millió métermázsa árpa termett ezidén Magyar- országon s ez a többlet rendkívül nagy jelentőségű gazdáinkra nézve, annál is inkább, mert a külföld ré- széről igen nagy a kereslet. Sajnos, hogy az árpa minő- ségi eredménye kevésbé kielégítő s ezidén nem igen látjuk azt a szép fehér felvidéki árpát, mely után a sörgyárosok kapkodni szoktak. A magyar gazda azon- ban nem veszti el türelmét s a gyengébb minőség következtében nehezebbé vált értékesítést akként igyek- szik fellendíteni, hogy országos jellegű árpavásárokat rendez. Tegnapelőtt Miskolcon volt ilyen vásár, holnap pedig Pozsonyban lesz a másik; mindkét hely egy-egy forgalmi csomópontja az árpatermő felvidéknek s ezért természetes is, hogy e vásárok jól sikerülnek, a hazai kereskedőkön kívül számos külföldi is résztvesz bennük, a sörgyárosok pedig szívesen keresik fel az alkalmat, a hol egy egész vidék árpatermését áttekinthetik s benne tetszés szerint válogathatnak. — Nagyon jó volna gondolkozni azon, hogy nem kellene-e az ilyen vásá- rokat rendszeresíteni. Mert nagy ám az előnye az állan- dóságnak ebben a tekintetben is s ha egy-egy olyan városba évről-évre eljárnak a külföldi kereskedők, sör- gyárosok, nagyot lendülhetne annak a városnak for- galma s kereskedelmi jelentősége.

*

Ugyancsak a termés nyomán mutatkozó kedvező jelenségek közé tartozik a cukorgyártás korai megkez-

dése Magyarországon. Rendszerint ugy van a dolog, hogy a hires cseh répa elébb kerül a gépek közé, mint a minőségileg sokkal gyengébb magyar répa. Ámde ezidén olyan korán tudták betakarítani a jól sikerült cukorrépát azon a területen, mely a hatvani cukor- gyárat nyersanyaggal ellátja, hogy ez a gyár legelsőként kezdhette meg működését az uj évadban valamennyi magyar és osztrák gyár közül.

Eltekintve attól, hogy ipari szempontból milyen fontos a cukorgyártásnak ily jó auspiciutnokkal való megindulása, rendkívüli a jelentősége e körülménynek a gazdára nézve is, mert megfelelően korább esik tul a földmives az értékesítés nehéz gondján. S hogy a jói sikerült terméshez a gyors értékesítés is csatlakozik, —•

ez a kettős öröm uj erőre sarkalhatja azt a gazdát, aki a belterjes munkára adta magát. De hogy ily körül- mények között sohasem jöhetett volna rosszabbkor át mihozzánk az az orosz jelszó, mely a cukorexport s ezzel együtt a cukorgyártás korlátozását követeli, mint éppen ezidén: az bizonyos.

*

Evekre visszaterjedő alkudozás és huza-vona után

— igy hirlik most — tényleg létrejön az a szövőgyár Békés-Csabán, mely a munkásmozgalmak e főfészkében meg kell, hogy szűntesse a mozgalmak egyik főokát, a téli keresethiányt. Kétségkívül örvendetes dolog a gyár létrejötte s bár aránylag kis eszköz a nagy céllal szem- /wSi TCj

/-V V .

¡'.7? íönynirs teisr X v L Aw

(12)

10 politikai h etiszemle. 1898. augusztus 28.

ben, remélhetőleg mégis használni fog valamelyest.

Ámde nem kellene ennél a pontnál megállanunk, hanem

— amire réges-régen szükség lett volna — valami nagyszabású akciót kellene nyélbeütni a fonó-szövő ipar általános megteremtésére ebben az országban. Hiszen egyetlenegy területe sincsen a magyar iparfejlesztés sok ágának, ahol olyan széleskörű és hatalmas aránya te- vékenységet lehetne kifejteni, mint ezen a téren. Vájjon meddig tart még az az állapot, hogy évről-évre 200 millió forinttal adózunk Ausztriának textilipari cikkekért ? Ha ezt az óriási összeget látjuk, valósággal megdöbbe- nünk; micsoda hatalmas eszköz lehetne az okos gazda- sági politika kezében az a fogyasztás, mely a milliók százaival tud táplálni egy idegen ország idegen iparát?

Tessék elképzelni, hogy ha ezt a 200 milliót évről-évre a magunk iparának táplálására fordithatnók, milyen mesés lendület és életerő volna éppen csak vegetáló iparunkban! A munkások tízezrei nyerhetnének állandó foglalkozást, biztos kenyeret ebből a forrásból s bezzeg nem lehetne panasz a foglalkozás hiánya miatt. A csabai alapítás tehát a példaadás jelentőségével kellene, hogy bírjon s nagyarányú tevékenységnek kellene nyomában kelnie. Az az ember, aki a textilipart meghonosítja ebben az országban, szobrot fog érdemelni.

JJitta.

— A mezőgazdasági állapot. A földmivelésügyi miniszter a gazdasági tudósitóktól érkezeit adatok szerint a következőképpen jellemzi a mostani gazdasági álla- potot :

Augusztus második harmadában az időjárás az or- szág túlnyomó részén tovább is száraz és meleg volt, ami

a gabonanemüek behordását és cséplését nagyon segitette.

A szárazság azonban az összes vetések állapotára kedve- zőtlenül hat s ugy a tengeri és takarmányfélék, valamint a gumós és gyöknövények s a szőlő és gyümölcs fejlődé- sükben visszamaradtak, sőt több tekintetben hanyatlottak.

A kukorica vetések szárazság okozta hanyatló állapotuk- ból csak ott üdültek fel, ahol esőt kaptak. Sürün érkeznek

panaszok a hiányos szemképződés felől, néhol pedig kény- szeréréstől tartanak. Országos átlagban az előző kedvező terméskilátások lényegesen hanyatlottak. A hüvelyesek már részben betakarittattak Az utóbbi aszályos időjárás a termést csökkentette. A kerti vetemények a szárazságtól az egész országban sokat szenvedtek. Köles és tatárka a szárazságot szintén sinyli. A len és kender nyüvése az egész országban folyik, sőt részben már áztatni is kezdik.

A termés a Duna jobb és balpartjának vidékét kivéve ugy mennyiségileg, mint minőségileg kielégítő. A komló zavartalanul elvirágzott és szépen megrakodott tobzokkal.

A terméskilátások általában kedvezők. A dohány anya- leveleinek törését, fűzését és szárítását a száraz és meleg

időjárás az egész országban nagyon elősegítette, e mun- kálatok ennek folytán mindenütt szépen előrehaladtak. A cukorrépavetések ott, ahol esőt kaptak, szépen gyarapod- nak, de az ország többi részében a talmeleg száraz időjárá- következtében fejlődésük igen lassú. A takarmányrépa- vetések a cukorrépával megegyezőleg szintén sinylik a száraz időjárást. A hurgonyavetések közül a beérettek szedése az egész országban folyamatban van. Az eredmény általában kielégítő. A mesterséges takarmányfélék közül a lóhere

és lucerna harmadik vágása és begyűjtése helyenkint még folyamatban van, középen aluli eredménynyel. A rétek sarjunövése általában igen gyönge. A legelök fünövése annyira megfogyott, hogy elégtelen az állatok táplálására.

A szőlő amúgy sem nagy terméskilátását a száraz időjárás apasztotta, amennyiben a bogyók fejlődését hátráltatja. A korai csemegeszőlők mindenütt érnek és piacra vitetnek.

A gyümölcs terméskilátásai hanyatlottak.

— Székelyföldi slöjd tanitó-kurzus. Az országos slöjd-egyesület a fővárosi kurzus befejezése után Székely- Udvarhelyen rendezett egy második tauitó-kurzust, a me- lyen a megye és a város tanítói szép számmal vesznek részt. A tanfolyam felügyelői Haller gróf főispán és Sán- dor Mózes tanfelügyelő. A kurzuson Guttenberg Pál tart előadásokat, a munkásságot pedig Scheffler ipariskolai igazgató és Belle László keresztúri tanító vezetik. A ke- reskedelmi miniszter minden tekintetben támogatja az or- szágos egyesület tevékenységét.

— Kereskedelmi mérlegünk rosszabbodása. Az osztrák-magyar vámterület külkereskedelméről szóló statisztikai kimutatás szerint a behozatal julius havában 65.7 millió (3 millióval több, mint a mult év julius havában), a kivitel pedig 6 5 2 millió volt ( 6 3 millióval több mint a mult évben). A kiviteli többlet 0-5 milliót tett ki, a mult évi 3'8 millióval szemben. A behozatal januártól juliusig bezárólag 502.1 millió (4-88 7 millió), a kivitel pedig 4 3 3 5 millió (4-A.9 millió) volt. A ke- reskedelmi mérleg passzívuma 68'6 milliót tett ki a mult évi 16 2 millió aktívummal szemben.

INIfnNtlNtJBLmi«HNirTlNli»1fllNil»HNMNUNMN.<N-l,Nl:»<r«U«<iN.iN •• '•írNHINilNIdNl.NltNJJNIJNLrNIiNimUnBJKlLNlfblNMNliNUNHNtmflINIimNMNI

T Á R S A D A L O M . De genere Huba.

Budapest, 1898. aug. 27.

Őseire kiki büszke lehet; már az, a kinek hires ősei valának. Mert valamilyen őse valamennyiünknek volt

végtelen sorozat. Mikor ősökről beszélünk, nem is a természet rendjére gondolunk, hanem a históriára.

Az ősök tiszteletében van sok a história tisztele- téből. Ha történelmünkkel dicsekszünk, a neves ősöket magasztaljuk fel; mert az ősök egykor hősök valának, a haza hősei.

Becsülni tudjuk hát az ősök kultuszát még ma is, mikor — legalább igy szeretjük elhitetni magunkkal és a világgal — a demokrácia az ur. A ki a demokráciát ugy magyarázza, hogy jelszóként következik belőle, hogy : le az ősökkel ! annak nincs érzéke a nemzeti történelem s a nemzeti egyéniség iránt.

Őseihez minden családnak joga van. Erről a jog- ról szólnak törvényeink is. Nemcsak a régi törvények, melyek kevésbbé-többé már nincsenek érvényben, de uj törvényeink, melyek már a demokrácia korának gyü- mölcsei. A ki nemesnek hazudja magát — ez tulajdon- kép nem létező ősökkel való dicsekvés — arra bünte- tést szab a törvény. Hazug cimet, hamis cimert épp ugy nem szabad viselned. Viszont ha több az ősöd,

Ábra

Updating...

Hivatkozások

Updating...

Kapcsolódó témák :