A Magyarországi Szőlősgazdák Orsz. Egyesületének közgyűlése. /

Teljes szövegt

(1)

r 1 r 9 R i p l s j t i o

í V- i k é v f o l y a m , ö-ik szám.* V

/

S Z Ő L Ö - , G Y Ü M Ö L C S - , É S K E R T G A Z D A S Á G I F O L Y Ó I R / Y 4 r ^ r j X

A Szőlősgazdák Egyesülete, a Szőlősgazdák Szövelk*zete, a Kccskeméíi Faiskola és a Maglermelc R, T, hivatalos k ö z l f o j s . ' ^

M e g j e l e n i k h a v o n t a egyezer.

Előfizetési á r a k :

Egét/, évre 2 Pengő. Fél évre 1 Pengő.

Egy s z á m á r a : 20 fillér.

Laptulttjdono» : a 3xölöxgA2.dA.lt Egyesüloto.

Felelős szerkesztő: Hajós Gyula.

Társszerkesztő t kiadó: Nemere Gyula.

S z e r k e s z t ő s é g és k i a d ó h i v a t a l :

a Szőlősgazdák Egyesületében,

lll-ik kerület, Széchenyi-tér C. szám.

T e l e f o n s z á m : 289.

A Magyarországi Szőlősgazdák Orsz. Egyesületének közgyűlése.

A Szőlősgazdák Országos Egyesülete íolyó évi közgyűlését május 8-án tartotta meg, amelyen a Kecskeméti Szőlősgazdák Egyesülete nyolc taggal képviseltette magát, de képviselve volt azon az ország csaknem valamennyi szőlősgazda szervezete, szőlő- gazdasága, a pénzügyi és a í'öldmivelésügyi kormány is. Lefolyása, programmja nem volt SHblonQS.. A közgvűlés után értékes elő- adások tartattak a külföldi bortermelő álla- mokban szerzett tapasztalatokról. A szőlős- gazdák jogos kívánságai tiszteletteljesen és erélyesen jutottak kifejezésre, mindenki elmondhatta úgy az egyéni, valamint a szőlősgazdák közösségét érintő sérelmeket és kifejthette ezeknek a sérelmeknek orvos- lására vonatkozó véleményét is, amelyek az elnökség által higgadt meghallgatásra találtak.

Áz az érdeklődés és elevenség, amely a gyűlésen megnyilvánult, azt a meggyő- ződést keltette bennünk, hogy a Szőlős- gazdák Országos Egyesületének működését a háború utáni állapotok nem ernyesz- tették el, hanem még fokozottabb és élén- kebb tevékenységre serkentették és mentes minden hatalmi befolyástól.

Valamely egyesületnek életképességét nem pusztán a beszervezés biztosítja;

annak jövőjét, tartalmát vezetősége állapítja meg. Jelenlegi elnöke Kosinszky Viktor egész élete munkásságát a szőlő- és a bor- gazdaság terén fejtette ki; mai fejlettsége elérésében a legkiválóbb része van, ezt

a pozícióját tisztán erdemei és ezen fontos gazdasági ág értékes képviselőinek bizal- mából tölti be. Ezt a tényt azért szegezzük le, mert ez a legtöbb egyesületnél nem igy van.

A közgyűlésnek legfontosabb tárgya

volt a borértékesítés és az ezzel kapcsolatos borfogyasztási adó eltörlése. Baross Endre az Országos Egyesület igazgatója már évi jelentésében foglalkozott a borértékesítés nehézségével és azokkal a módokkal, ame- lyeknek segítségével a borértékesítés kérdését meglehetne oldani. Németország, Ausztria, Franciaországi példákkal igazolta, hogy a borfogyasztási adó eltörlése, vagy a leg- alacsonyabbra való mérsékelése lehetséges, s ezekben a bortermelő államokban a bor- fogyasztási adót részben elengedték, vagy a minimálisra csökkentették.

Heuduska Rezső vezérigazgató bor kivitelünk kérdésével foglalkozott. Megálla pitotta, hogy a jelenlegi vámviszonyok mel- lett nem lehet számítani kivitelre s csak a belső fogyasztás fokozásával lehet a bor- értékesítést emelni, amely ha nem követ- kezik be, akkor szőlőtermelésünk kataszt- rófába jut és egymillió munkqp is kenyerét veszti. A legnagyobb szerencsétlenségnek tartja, hogy az ország szőlősgazdái szer- vezetlenek. Úgy 0 , mint a kecskeméti kiküldött felhívta a megjelentek figyelmét arra, hogy az egész ország szőlősgazdáit egyesületekbe kell beszervezni, amelyek az Országos Egyesületbe bekapcsolódva ered- ményesen felvehetik a küzdelmet.

A közgyűlés azzal nyert befejezést,

hogy egy öt pontból álló határozati javas-

(2)

i . oldal. Kecskeméti

latot fogadott el, amely a közgyűjésen el-

hangzottakat foglalja magában és amelynek ' lényegesebb kivánsága a borfogyasztásiadó teljes eltörlése.

Reméljük, hogy az Országos Egye- sület ez irányú működését siker fogja koronázni.

A fagykár által szenvedett szőlők kezelése.

(A Növényvédelem közlése.) Irta: Ulicsny Károly.

A fagy által sújtott szőlőknek a legközelebbi napokban való kezelését illetőleg felhívjuk a szőlős- gazdák figyelmét azon körülményre, hogy köz- vetlen a fagy után, azaz mig a levegő ismét fel nem melegszik és a megdermett és a megfagyott szőlőtőke hajtásait néhány napi naptüzés nem éri, nem lehet megállapítani teljes biztonsággal azt, hogy mily mérvű volt a kártétel; melyik hajtás fog a fagy behatása után mégis megmaradni, továbbfejlődni és melyik hajtás fog teljesen el- pusztulni ? Senkisem láthatja és senkisem tudhatja ma még,' hogy melyek azok, amelyek megtar- tandók. Nem lenne tehát ajánlatos ezen lefagyott tőkéket most azonnal kezelés alá venni, azaz újra megmetszení.

Inkább ajánlatos bevárni 8 -10 napot, amikor a tőkén legkülönbözőbb helyeken rejtett szemek, flgyszemek, esetleg az úgynevezett mellékrügyek- ből előtörnek azok a hajtások, amelyek termést

> is hozhatnak, de ha nem is hoznak termést, I hivatva vannak a tőke további fejlődését és főleg

a jövő évi termést biztosítani.

Az újra megtörtént fakadás után, amidőn a gazda már láthatja azt, hogy azok az előtörő új hajtások milyen helyet foglalnak el a tőkén, mi- ként, mily célt fognak azok szolgálni, ajánljuk az úgynevezett zöldmetszés és gondos válogatás ke- resztül vitelétB

Ezen munkálatoknál mindazon hajtásokat, amelyek semmiféle célt nem szolgálnak, vagy rossz helyen nőttek ki, a tőke bármely részéből, például a tőkefej közepéből; a tőke nyakából, vagy a gyöktörzsből és termést nem hoznak, avagy a jövőben azokra szükségünk nem lesz, egyszerűen kitörjük, miáltal a tőkét arra szorítjuk, hogy a használható és szükséges új hajtások, valamint a fagy által megkímélt termő és ugarhajtások fej- lesztésére fordítsa minden erejét.

Szőlősgazda^ 1927. június 1.

Eltávolítandó még ezen zöldmetszés alkal- mával minden olyan, most már világosan látható, teljesen elfogyott termőhajtás is, amely a termő- csapból nőtt ki, nehogy ezek, ha nem száradná- nak le maguktól, rothadásnak indulva, csak gom- batanyát képezzenek! Ha a termőhajtásoknak csak egy része, például felülről számítva a fele, vagy kétharmada fagyott volna el, az alsó egv-két szem és levélke azonban ép maradt, úgy az elfagyott részt visszacsipjük, úgy, hogy a megmaradt 1—2 alsó szemből előtörő hónaljhajtás a tovább növe- kedést folytathassa.

Sok esetben a terméscsapon a főrügyből előtört és most elfagyott térmőhajtás tövében levő mellékrügy kihajt és még termést is hoz. Ez függ attól, hogy milyen kedvező volt a termés lerak- tározása a rügyekben az előző év nyarán és őszén és hogy teleltek átja vesszők és a szemek. Ezen a helyen megnyugtathatjuk a gazdákat, hogy volt már esztendő, amidőn a szőlőket nagy fagykár érte májusban, mint pl. 1908. évben, utána pedig minden további kezelés nélkül nagy termés lett.

Ezzel nem akarjuk azt mondani, hogy a fagy által megkínzott, tehát beteg szőlőtőke meg- maradt részét gondozásba ne részesítsük. Sőt a megmaradt hajtások és levélkék, ha nem is fagy- tak el, de szenvedtek ők is, azaz megfáztak és igy érzékenyebbek és fogékonyak, különösen a különböző gombabetegségek iránt s nem birnak annyi ellenállóképességgel, mint a fagy előtt. Épen azért első dolgunk legyen, hogy a fagy megszűnte után azonnal permetezzünk és pedig Vs0/o-os ol- dattal, mivel a zöld részek gyengék-zsengék, nehogy perzseléssel több kárt tegyünk, mint hasznot.

Nem ajánljuk fakadás után az ollóval való metszést, azaz egész csaprészeknek az eltávolítását és pedig azért, mivel a munkás nem minden eset- ben tudja megítélni, hogy annak eltávolítása fel- tétlenül szükséges-e, vagy még káros is és igy megeshetik, hogy a még előtörni akaró termés- utánpótlást az ollóval leszüreteli.

Ha maradnak is száraz csonkok a tőkén, ezek a tőkének ez évben nem ártanak; legfeljebb szépséghibának tekinthetők, amelyek a jövő évi tavaszi metszés alkalmával ainúgyis lekerülnek.

Ajánlják némelyek a tapasztalat alapján a tőkefejnek a csapokig való befedését, miáltal a meggyötört tőke védettebb, melegebb környezetbe jutván, nagyobb tevékenységet fejt ki. Ezen mű-

velet igaz, némi munkatöbblettel jár, azonban a tőkefejek egy másik kapálás alkalmával ismét fel-

(3)

Kecskeméti S z ő l ő s g a z d a 3. oldal.

1927. október 1.

szabadithatók, tehát csak egyszeri munkatöbbletről van szó, amellyel azonban nagy segítségére lehe- lünk* a tőkének újabb hajtások fejlesztésének nagy munkájában.

Reméljük, hogy az emiitett 8—10 nap múlva szőlőink ismét megnyugtató képet fognak mutatni és a helyzet nem olyan kétségbeejtő, mint a veszély első pillanataiban mutatkozik.

Néhány szó

a földmivelésügyi minisztérium gyümölcstermesztési programjához.

Lapunk legutóbbi számában felsoroltam az okokat, a tervezettel szemben nyomos érveket, melyek kétségtelenül meggyőzhetnek mindenkit afelől, hogy a leghelytelenebb gondolat, egy vég- telenül elhibázott lépés volna a földmivelésügyi kormány részéről, ha a gyümölcstermesztő közön- ség 'faszükségletének a tervezet szavai szerint

„absolut megbízható" anyaggal való ellátása cél- jából további új állami faiskolák létesítéséhez hozzájárulást megadná.

Manapság is van még talán nyolc vagy tiz ilyen állami kezelésben levő faiskolánk. Több mint a fele ezeknek is olyan állapotban van, főként tőke hiány miatt, — hogy jobb ha meg sem említjük őket, jobb ha nem beszélünk róluk.

A tervezet nyíltan bevallja, hogy az 1894.

évi XII. törvénycikk alapján létesített — „községi faiskolák" — kitűzött céljaiknak nem feleltek meg, a gyakorlatban absolute nem váltak be; teljesen elhanyagoltattak, tönkre is mentek, részben tőke- hiány miatt, főként azonban azért, mert nem értett a kezelésükhöz az, akire ezt a fontos kér- dést a kormány rábízta.

Ha most a kormány — mint a tervezet mondja — ezek helyett járási vagy körzeti — nevezzük különben bármilyennek — faiskolákat állitana fel, az eredmény szakasztott ugyanaz lenne, mint az előbbieknél.

A megyőző érvek egész hadseregét állithat- juk tehát szembe — csak igy röviden tárgyalva is a dolgokat, amint látjuk a kertészeti közgaz- dasági bizottságnak ezt a részt érintő tervezetével.

A tervezet a termelés helyes irányba való terelésének egy másik eszközeként az egy—egy fajtának minél nagyobb arányokban való termesz-

tését a többek között átoltások tömeges keresz- tülvitelével kívánja elérni.

Maga az átoltások megejtésének gondolata helyes. Tényleg mondjuk azt is, hogy nagyban hozzájárulna az okszerű tömegtermesztés gyorsí- tásához. Igen ám, csakhogy az átoltások keresz- tülvitelének módozataiban lesz igen sok hiba és főleg nehézség. Az idevonatkozó tervezet ugyanis nem számol azzal, hogy akiknek pl. 25—30, esetleg 50—60 db gyümölcsfájuk van termőben

— pedig ilyenek vannak legtöbben, — ezek semmi 9Kin alatt sem lesznek hajlandók fáikat, még az állam közegei által sem, — tehát önköltségmen- tesen — tömegesen átoltani engedni, kétségtelen tehát, hágy az átoltások csak lassan, successive lesznek keresztülvihetők, nem pedig egyszere, egy gyors és nagyszabású akció keretében, mert ennek ismét útját állja a sok száz és ezer-féle ember egyéni akarata, ezek sokfélesége, és végül az a horribilis. kiadás, ami ezzel az állam terhére együtt járna.

Úgy ezeket, mint az új állami faiskolák ter- vezett beállításának óriási költségeit tehát a kor- mány megtakaríthatja, illetve a gyümölcstermesz- tés helyes irányba terelésére és rationálissá fej- lesztésére irányuló nemes törekvésében kétségte- lenül szükséges akciója keretében olyan új és szükségszerű alkotások megvalósítására fordíthatja, amelyeket viszont kizárólag az államnak kell keresztül vinnie és amely természetű alkotások valóban eredményesen segítik majd elő a program végcélját.

Ezekre a tényezőkre csak később kívánok rámutatni, bár a legeslegfontosabbat, a gyümölcs- fák különféle gombabetegségei és ellenségei, a rengeteg rovarkártevő elleni hathatós védekezései eljárások ismertetését és főként magát a véde- kezésnek a gyakorlatban mikénti keresztülvitelét, illetve ennek a kérdésnek a földmivelésügyi mi- nisztérium részéről történendő hatékony kézbevé- telét, mint olyant emlitem itt fel, amely szerény véleményem szerint a termesztés fokozására irá- nyuló törekvéseinkben egyike a döntő jelentőségű problémáknak.

Itt emlitem meg pl. azt a lehetetlen helyzetet, hogy a legkülönbözőbb védekező szereknek egész légiója a sokféle bel- és külföldi gyárak útján évről- évre újabb és újabb, a magyar gazdának idegenszerű és legtöbbször nyakatekert elnevezések alatt lát napvilágot azért, hogy a sokféle vegyigyár különben értéktelen melléktermékeit a kétségbeesett ter-

(4)

4. oldal.

mesztőközönségnek nyakába varrja, akik, elvégre is jóhiszeműen megvásárolják — a legtöbb eset- ben — drága szerek egész seregét és bizony igen gyakran csalódottan tapasztalják a sokféle véde- kezési eljárások eredménytelenségét és már-már elmegy a kedvük a termesztéstől.

Ezen u lehetetlen és absurd helyzeten se- gítsen a földmivelésügyi kormány elsősorban! Itt kell beleszólni és belenyúlni a darázsfészekbe, erre az égető ügyre elegendő költséget és hozzá- értő szakemberekből egy önzetlen és lelkes gár- dát létesíteni, ez az összes 'problémák között a"

legfontosabb - és lesz talán a legcélravezetőbb tevékenység.

A többi fontos feladatokról majd legközelebb. G.

A szólómoly és az ellene való védekezés.

Irta. Hajós Gyula.

A szőlőmoly a legveszedelmesebb rovar, kártevője szőlőinknek. Apró hernyóiknak kifej- lődés! ideje junius első napjaira esik, tehát a leg- időszerűbb az ellene való védekezést a legnagyobb gondossággal felvenni.

A molyok szürkületkor rajzanak, egyik faj- tája azonban egész éjjel, miközben petéit a ter- mésre rakja, amelyből 10—14 nap alatt kel ki a pici hernyó és megkezdi szálaival a kicsi fürtöt összegubancolni. Az összebúzott fürtökben igen jó védelmet találnak a permetező anyagokkal

szemben, éppen azért a rendkívül sokféle kisérlet és fáradozás nem járt azzal az eredménnyel, mint a mit a ráfordított munka megérdemelt volna.

A sokféle külsőleg és belsőleg alkalmazott m é r g e k közül a legegyszerűbben kezelhető A r z o l á t a j á n l o m , mert ezt a rézgálic oldat- hoz hozzáadva nem kell előzőleg mésszel közön- bösiteni, mint az Uránia zöldet, vagy mint a Schweinfurti zöldet s nem is költségesebb mint ezek. A szőlőmoly elleni védekezés uj iránya szerint tehát egy százalékos rézgálic oldatba ke- verünk fél kgr. Arzolát és a lisztharmat elleni

védekezés céljából ugyanebbe a folyadékba fél kgr Sulfarolt is teszünk.

Miután vannak, kik az Uránia zöldhöz, söt kik a Sehwemfnr.i zöldhöz ragaszkodnak s kész- letük is van ebből, ajánlom ennek a következő- képpen való gondos elkészítési módját. Hektoli- terenként 150 grammot lemérve, külön edényben mésszel közönbösitjük és ugy öntjük a kész bor- dói lébe. A lemért Uraniazöldet vagy akár Sckvveinfurti zöldet 100 literes dézsába körülbelül 2 és fél kg. oltott mésszel és maréknyi rozsliszt- tel kevés vizzel péppé keverünk s a nyert pépet 50 literre felhigitjuk s ehhez öntjük azután a külön edényben ugyancsak 50 liter vízben készült

1 százalékos rézgálic oldatot. .4 kész lének a piros lakmuszpapírt meg kell kékíteni. Az igy készült lében az Urania zöld por nem ülepszik le.

A permetezést rendkívül finoman elosztva végezzük.

A borok szűréséről.

A borok szűrésének célja az, hogy a borból iparkodunk eltávolítani minden olyan anyagot, amely abban nem oldott állapotban, hanem csa- padék alakjában, vagy lebegő állapotban van, annak zavarosságát, homályosságát okozza. Va- lóban ezzel a művelettel elérjük azt, hogy egy 6 — 10 hónapos bort palackokban, tükör tisztán- vagyunk képesek forgalomba hozni és a bor ezt a tükörtiszta fényét jó dugaszolás mellett 2—5 hónapig képes megtartani. Abban az esetben, ha az a célunk, hogy boraink a palackba fejtés után ne törjenek meg többé, akkor borainkat fejtés, derítés és szűrések által legalább 2—3 évig, né- mely nehezebb borokat néha tovább is kell is- koláznunk.

A borok szűrésének a derítések felett az a nagy előnye van, hogy ezt bárki könnyebben al- kalmazhatja mint a derítést, nem kiván olyan nagy szakértelmet, ezenfelül pedig boraink tükör fényét amit derítésekkel 3—4 hét alatt érünk el, ezzel 2 -3 óra alatt elérjük.

Rendes szüretelés és erjesztés után, ha a

EREDETI NÉMETORSZÁGI H R W M KELKÁPOSZTA ÉS ::

VERTUS

minden más fajta ő s z i - é s t é l i k á p o s z t a m a g v a k legjobb csiraképességgel kaphatók

Gyenes S. és Fiai Utóda magkereskedőnél Kecskemét. (Tejpiac.)

(5)

1927. szeptember 1. Kecskeméti Szőlősgazda 5. oldal.

bort a seprőről 8—10 hét múlva lefejtettük (dec.

elején vagy végén) a második fejtést megejtjük február elején vagy végén, akkor a bor már már- ciusban szűrhető. Tudjuk azt, hogy eleinte az ismétlődő oxidáció a borokban .űjjabb zavarodást idéz elő, szűrés alkalmával a bor megtisztul, de utána 3—4 nap múlva az oxidáció következtében újra megzavarodik, vagy ahogy mondani szoktuk, megtörik. Ezzel az első szűréssel a zavarodást okozó anyagoknak eltávolítása célunknak csak az egyik részét képezte, a másik része az volt; hogy a bor fejlődését eizel a művelettel egy lépéssel előbbre vigyük, vagyis a borban oldatlan állapot- ban levő alkatrészek, a levegő erős oxidáló hatá- sának kitéve, oldott állapotba menjenek át s mint ilyenek a bort aztán 10—15 napi pihenés után • újból megszűrjük. Az egészséges, hibanélküli bor a második szűrés alkalmával nemcsak megtisztul, hanem 2—5 hónapig a jól lezárt és hűvös helyre elrakott palackokban tisztán meg is marad. Néha megtörténik, hogy egy nyálkás fehérnye dús bor a második szűrés után is megtörik, ez esetben újabb pihenés után még egy harmadik szűrés válik szükségessé.

Egy jól kezelt pincében aljbornak soha sem szabad lenni, hanem azt a mint a fejtést elvé-

" geztíik azonnal meg kell szűrni és mint megszűrt tiszta bort a többi borral össze lehet vágni. Ha aljborunk van, akkor nem szükséges, hogy a meg- szűrt aljbort a többihez vágjuk, azt külön hor- dóba külön kezelhetjük, ez esetben azt erőssen kénezett hordóba öntjük, 2—3 fejtéssel, esetleg derítéssel, 5—6 hónap múlva ugyanolyan jó bor lesz, mint eredetileg volt.

A szűrőkészülékek ma már igen sok félék.

Vannak olyanok, amelyekkel a levegő teljes ki- zárása mellett szűrhetjük meg borainkat. Vannak amelyekkel a levegővel erőssen érintkezik a bor.

Ha módunkban van a szűrő minéműsége között válogatnunk, vagyis van mindkét szisztéma sze- rinti készülékünk, akkor az esetben, ha az a célunk, hogy egy fejletlen bornak az érését siet- tessük. azt a fajta szűrőt használjuk, amelyikkel a bor minél több levegővel érintkezik, (nyilt szű- rés) de ha borunk már érett állapotban van és annak a szűréssel csak fényt, tükröt akarunk adni, akkor a levegőt ki kell zárnunk, zárt szűrést kell alkalmaznunk.

Az ismételt szűrésekkel épp ugy, mint a fejtésekkel is a bor az illatanyagából feltétlenül veszíteni fog, de azt 15—20 napi pihenés után

ismét visszafogja nyerni, zamatja, karaktere pedig feltétlenül javulni fog.

Nagy előnye még a szűrésnek a derítés fölött az is, hogy az évnek bármelyik szakában alkalmazhatjuk, akár hőemelkedés, akár hősülye- dés van is pincénkben, még ha a borok utóerje- désben vannak is, mig a derítést ez esetekben nem alkalmazhatjuk.

Az igen sokféle szűrőkészülékek és szűrő- anyagok használatáról a következő számunkban fogok irni.

Fazekas Gézei

HÍREK.

A kecskeméti fagykárok.

Május 12-én reggelre a kecskeméti szőlők- nek legalább 30 százaléka elfagyott. A hegyköz- ségekből beérkező jelentések és a Szőlősgazdák- Egyesületének a helyszínen történt megfigyelései alapján a fagykár nem egyöntetű jelenség. Né- mely termelőnek elfagyott az egész szőlője, más- nak 70, 50, 30, 15, 5 százaléka, vagy egyáltalán semmi kára nem történt. Például a városnak 200 hold szőlőjéből 50 holdja teljesen elfagyott, mig a többinek semmi baja nem történt. Az éjjeli lehűlésből sokan következtettek a reggeli fagyra, rőzsét, szalmát, száraz trágyát gyújtottak és a keletkező füst segítségével próbálták a veszélyt elhárítani. Hol használt, hol nem használt. Meg- történt, hogy a füstölő szőlője elfagyott a szom- szédénak nem történt semmi baja, vagy a ftistö- lőjé megmaradt a szomszédjáé pedig elfagyott.

Sokkal nagyobb erővel állunk itt szemben, sem- hogy a küzdelmet holmi gyenge füstöléssel ered- ményesen fel tudjuk venni.

Az egyik hegyközségben, Szarkásban körül- belül 30 hold területen, kigyó vonalban köd ült meg, itt teljesen elfagyott a szőlő, még az akácos és a fű is. Ez egy laposabb, nedvesebb rész, ahol a növényzetet dér lepte el, a felkelő nap heve és az előző napi eső előmozdította a fagy- kárt. A magasabb, partosabb helyeken, ahol a hideg felszikkadva találta a növényzetet, vagy szellőjárás volt, alig történt valami kár. Vélemé- nyünk szerint a jelenlegi tapasztalataink segítségé- vel alig vehetjük fel a küzdelmet ily mély hatású

természeti tüneményekkel szemben. N.

(6)

6. oldal.

A legutóbb megtartott képviselővá- lasztáson dr. Szabó Iván és.dr. Horváth Mihály személyében a kecskeméti szőlősgazda társada- lomnak két kiváló előharcosa — Egyesületünk választmányának két vezéralakja — lett városunk képviselője. Örömmel üdvözöljük Őket ezen új hivatásukban, mint két olyan embert, akik a sző- lősgazdák mostani nehéz helyzetét maguk is érzik s az eddig süket fülekre talált panaszaikat és sérel- meiket leghivatottabbak képviselni. A szőlősgaz- dák mostani nehéz, — szinte vigasztalan — hely- zetében reménysugárként hat ez s hisszük, hogy fáradhatatlan, önzetlen munkásságuk egy kis eny- hülést egy kis vigasztalást fog hozni a már-már

elcsüggedt szőlősgazdákra. Isten áldását kérjük munkásságukra.

Kecskeméti hegyközségi szervezetek értekezlete. Május 26-án a hegyközségi szer- vezetek birái és kiküldöttei Söröli Pál szőlőbirto- kos elnöklete alatt gyűlést tartottak, amelyen meg- jelent dr. Szabó Iván országgyűlési képviselő is.

A gyűlésen mind a 27 hegyközség képviseltette magát kb. 40 taggal. A gyűlésen szóba került az idei fagykár, a hernyó és más egyéb rovarellen- ség irtásának kérdése, valamint Kecskemét th.

város polgármesteréhez még április hónap folya- mán benyújtott memorandum, amelyben a sző- lősgazgák 18—20 pontban a helypénz, mérlege- lés, borfogyasztási adó és piaci rendészet kérdé- séinek kedvező megoldását kérték, de amely kér- dések megoldására vonatkozólag eddig semmi intézkedés nem történt. A fagykárra vonatkozólag abban állapodtak meg, hogy figyelmeztetni fogják a hegyközségek szőlősgazdáit, hogy akik fagykárt szenvedtek, ideje korán jelentsék be káraikat, hogy a hatóság a kitűzött bejelentési határidőig intéz- kedhessék a becslés iránt, mert ettől függ a kap- csolatos adók mérséklése, vagy esetleg teljes elengedése. A hernyók vagy más egyéb kártevő rovarok pusztításainak egyöntetű védekezés végre- hajtására vonatkozólag pedig szorgalmazni fogják az illetékes hatóságok utján a törvény szigorú végrehajtását.

(Tlvassa és terjessze a

Szőlősgazdák Lapját.

'927. szeptember 1.

M a g y a r gyütnülcs tömegtermesziése cini alatt második kiadásban jelent meg Czapáry Bertalan kertészeti igazgató kiváló, az egész gyü- mölcs termesztést felölelő szakmtinkája. A munka kiválóságát mutatja hogy immár második kiadás- ban jelent meg, ami a magyar szakirodalomban meglehetősen ritka dolog. Megszerezhető: Kelet népe könyvkiadó, Budapest, V., Ltpót-körut 27.

Ára: 3 pengő.

A B o r á s z a t i L a p o k f. hó 22-i száma tel- jesen pontos képet fog nyújtani^az országos fagy- kárról. Ugyancsak a bor és pálinka árak forgal- máról a rendes heti jelentés folyamán számol be.

Az utódállamok és a nyugati államok szőlészeti híreivel is behatóan foglalkozik. Szerkesztőség és

"kiadóhivatal: BudapestJX., Üllői-út 25. II. em. 11:

Előfizetési dij egynegyed évre 7.—, fél évre 13.—, egészévre — 26 Pengő.

K E R E S K E D E L E M .

Bor. Az a körülmény, hogy a szőlő az idén a fagykárt nem is véve figyelembe, a közepesnél is gyengébb termést hozott, némi élénkséget vitt bele a borkeresletbe. A vevők 72—80 fillért kínál- nak Malligand fokonkint borért, de ezért az árért igen kevés bor kelt el. Minthogy szüretig még messzi az idő és a jelekből itélve a terméskilátá- sok sem valami kecsegtetők, a tulajdonosok tar- tózkodnak a boreladástól.

P á l i n k a k e r e s k e d e l e m b e n n a g y o b b é l é n k s é g mutatkozik. A barackpálinka lite- renként 5'80 P, szilva 4 P, konyak 4"80 P, szeszfoka 52°/o.

S z a m ó c a , földieper. A szamócater- mesztés Kecskeméten az utóbbi ket esztendőben rendkivüli lendületet vett. Ügy látszik, hogy ezt a kitűnően elsőrendű csemegecikket bármilyen mennyiségben el lehet helyezni. Legjobb és leg- közelebbi piaca Budapest, ahol cukrászok, kon- zervgyárosok és a magánháztartások dolgozzák fel és fogyasztják el. Naponként 150—160 q kerül piacra. Ebből a helybeli konzervgyár maga 30 — 40 q-t vesz fel naponként, a többi helyben és Budapesten kerül fogyasztásra. Az ára'_kezdődött 2 pengővel kilónként. A szebb minőségű most is el kell 1 pengőjével. Az átlagos ár 0'70 P. Az idei termésmennyiség 22.000— 23.000 q-ra becsül- hető 190-200.000 pengő értékben.

Kecskeméti Szőlősgazda

(7)

Kecskeméti Szőlősgazda

HASZNOS TUDNIVALÓK.

A peronospora elleni védekezés. A szőlő perdhoszporája ellen virágzás előtt kétszer, virágzás után egyszer okvetlen kell permetezni, Rendes viszonyok mellett ezzel a háromszori per- metezéssel meg is védjük a szőlőinket, csak a fiatalabb ültetvényeket és szőlőiskoláinkat szoktuk többször — heténként 1-szer permetezni. A ta- valyi rendkívüli esztendő megtaníthatott minden- kit, hogy s ú l y o s a b b k á r t é t e l esetén több- ször és magasabb százalékú rézgálic-oldattal per- metezzünk. A permetező-folyadék elkészítésekor mindenkor alkalmazzuk a piros lakmuszpapírt, amely drogériában, vagy gyógyszertárban kapható igen olcsó áron. A permetező anyag összetétele 1 klgr. rézgálic, körülbelül ugyanannyi oltott mész (tejszerű folyadék alakban hozzáöntve addig, mig a piros lakmuszpapírt megk^Jdti), fél klgr. Arzola (vagy e helyett 150 grm Urania zöld) és fél klgr.

Stílfáról.

G y ü m ö l c s f a m a g v a k vetése. A dió, mo- gyoró stb. magról vetve ugyanolyan gyümölcsöt terem, mint az a fa, amelyről a gyümölcsöt szed- tük. Majdnem általános az a tudat, hogy az őszi barack is magvetés után nemes'gyümölcsöt terem.

Igaz, hogy egynémely fajtája megőrzi magja után ezen nemes tulajdonságát, de mégis jobb az őszi barackot- szemzés által szaporítani. Már most akár nemes gyümölcsöt hozó, ákár vadat termő fáról szedett gyümölcs magját akarjuk elvetni, hogy az előbbiekből'nemes gyümölcsfákat nevelhessünk, akár oltás céljaira vadcsemetét nyerjünk, a sza- bály az, hogy mihelyt a mag érett, el kell azt vetni. Ennek azonban sokszor akadálya van. \'agy nincs pl. juniusban (a cseresznye stb. koránérők magjainak) hely, vagy a kánikulai időben nem győzvén a locsolást nem vethetem el, vagy télen az egerek és varjak kártételétől féltem a vetése- met. Ebben az esetben a magvakat ládában ned- ves homok közé elrétegezem s ha télen a homok szárad, megöntözöm s korán tavasszal mihelyt lehet 45 —60 cm. sortávolságba borsó vetéséhez hasonlóan árkokba elvetem. A vetést nyáron a gyom- tól tisztán kell tartani, nagy szárazság esetén öntözni.

T u d n i v a l ó k az arzén permetezősze- rek v á s á r l á s á n á l Az arzénpermetező-anyagok a gazdaságban, szőlőben és kertben ma már nél- külözhetetlenek, azért fontos tudni azt, hogy ezek

a kellő óvatossággal alkalmaztassanak. Arzénsze- reket csak az árusíthat, akinek erre engedélye van. Az arzén permetezőszereket a gazdának rendkívül gondosay. kell elhelyezni, hogy azok élelmiszerekkel össze ne keveredjenek. Éléstárban vagy hasonló helyen a méreg tartása szigorúan tilos. A mérget jól záró dobozban, vagy vastagfalü, jól bekötözött üvegben kell tartani. Tilos a mérges permetező anyagot kútak, vagy patakok mellett elkészíteni.

* 4 4

4

4 4 4 4 4 4

í 4

4 4

t 4

4 4

! 4

K E K K O

i k ww

Extra Maymga raffla, badacsonyi rézkén- por, kénpor, valódi Vermorel perme-

tezőgépek, Platz és Vermorel porozó- gépek, kézi porozok, különféle

fapermetezők, továbbá Arzola, Uránia és Schveinfurti zöld,

Sulfarol, Nosprasen, Elea- sal, Tutokil, Thanaton, Molex, Almola stb.

A l e g o l c s ó b b a n k a p h a t ó :

a Szőlősgazdák

Szövetkezetében

Széchenyi-tér 6. — Telelőn: 289.

Az Egyesület tagjainak megfelelő biztositék ellenében fizetési halasztást nyujtunk.

(8)

8. oldal. Kecskeméti S z ő l ő s g a z d a 1927. június í.

Eredeti 1

I U I l i

„VERMOREL"

szőlőpermetező,

ónozott belsejü, acél légnyomásos

,HOLDER'

fapermetező és ehhez bam- buszcsövek, k ü l ö n b ö z ő : — : háti és kézi : — :

K E N P O R O Z Ó K

gyári áron k a p h a t ó k a

SZŐLŐSGAZDÁK SZÖVETKEZETÉBEN,

III., Széchenyi-tér 6. szám.

• S Z U :

L .

Szőlősgazdák figyelmébe!

Köztudomású, hogy az 1926. évben a ked- vezőtlen időjárás ellenére csakis a Balaton- menti szőlőkben volt megfelelő szőlőter- més és ennek egyedüli előidézője egy- benhangzó megállapítás szerint a

Badacsonyi rézkénporral

való porozás volt. — Vidékünk összes szőlősgazdái évek óta a

Badacsonyi rézkénport

használják a lisztharmat és fürtperonosz- pora elleni védekezéshez, melynek meg- bízhatóságát kétségtelenné teszi vidékünk tavalyi terméseredménye. A siker bizto- sitéka a korai védekezés, ezekből a gyár- tást megkezdettük, prospektussal és ár- ajánlattal készséggel szolgálunk.

B a d a c s o n y i R é z k é n p o r g y á r B a l a t o n v i d é k

T a p o l c a . Helyi főelárusitó:

Szőlősgazdák Szövetkezete Kecskemét.

KEKKO rr

( r é z g á l i c ) és

„ E x t r a p r í m a Ifflajunga r a f f i a ,

legolcsóbban a

Kecskeméti Szőlős- gazdák Szövetkeze- ténél szerezhető be.

I

Megtelelő Biztosíték ellenében lizetési halasztást nyujthatunk.

£ 8 3

A gyümölcsfák

gomba és

r o v a r -

ellenségeinek

tavaszi és nyári

irtására

szolgáló összes védekező szerek u. m. U r á n i a - és S c h w e i n f u r t i zöld, T h a n a t o n , N o s p r a s e n , Futőkil, P u l v a r s o l , S u l f a r o l , A r z o l a , M o i e x , A l m o l a , Elosat, k é n p o r és r é z k é n p o r stb. stb.

e r e d e t i csomagolásban a leg- olcsóbban

kaphatók

„Szőlősgazdák Szövet- kezetében Kecskemét, Széchenyi-tér 6. szám.

Nyomtatott a Hungária-nyomda és Lapkiadó R.-T.-ná] Kecskemét, III,, Arany Jónos-utcu 0. Telefon : 135. sz.

fflCTtii rforrit tSJutlt Uliliiu

SZEOKO.

f o l t •siratok

Ábra

Updating...

Hivatkozások

Updating...

Kapcsolódó témák :