A háború előtti évek - a szélsőjobboldal előretörése 1936-1939 : [kézirat]

(1)

A politikai erőviszonyok alakulása

A bethleni hatalmi erőegyensúly elleni Gömbös-féle t:Imudás már 193E tavaszán megtört a hagyományos uralkodó elit "alkotmányvédő" fellópósón, amely - a gazdaság konszoli- dációjával párhuzamosan - e gyre határozottabban fordult szembe a gyors és látványos jobboldali radikalizálódással. Gömbös miniszterelnökségének évei azonban elegendőnek bizonyultak arra, hogy a fasizmus, különösen a hitleri Németország nemzetkö- zi előretörésével is összefüggósben a hatalmi viszonyokban jelentős erőeltolódás menjen végbe a dzsentri - katonatiszti csoportok javára, amelyek a belpolitikában a diktatórikus, szélsőjobboldali törekvősek hordozói, a külpolitikában pedig a fasiszta 1 ?énetországgal való szövetség szószólói voltuk.

A 30-as évek második felétől l agyarország belpolitikájá- ban egy sajátos, egyben a közép-kelet-európai folyamatokhoz szorosan kötődő törvényszerűség figyelhető meg. A hagyományos ur:.lkodó osztályok - arisztokrácia, nagytőkések, nagybirtoko-

sok - "rendszervódő reflexei"újra ós újra feléledtek, igyekeztek gátat vetni a 20-as években létrejött ellenforradalmi rendszer hatalmi-politikai struktúrája ellen szólsőjobbolról inditott támadásoknak, a diktatórikus törekvéseknek, hogy az- tán engedményt engedmény után téve, saját politikájuk is egyre inkább jobbfeló tolódjon. 7z figyelhető meg a háború előt-

ti években a llarányi-Imrédy-, illetve a Teleki-kormányok poli- tikájában, különösen az Anschluss ós az első bócsi döntős után.,

(2)

Szeged mint az ellenforradalmi gondolat bölcsője, mint az ország egyik legnagyobb városa, regionális központ és ha-

tárváros, gazdasági struktúrája, társadalmi összetétele riiatt sajátos helyet foglalt el ebben a folyamatban, bár e sajátos- ságokkal együtt is hiven tükrözte az országos politikai erők mozgását. Ismeretes, hogy az ellenforradalmi Horthy-rendszer politikai-közigazgatási felépit©se erősen centralizált volt, s ez meglehetősen szűkre szabta a helyi politikai erők mozgás- terét. Ugyanakkor a törvényhatósági városi jog - elsősorban a várospolitikában - lehetővé tette a helyi politikai élet

Unálóbb szineinek érvényesülését is.

A kormánypárt politikailag aktív csoportja - elsősorban Irrocs György főispán, a NEP szegedi szervezetének vezetője, és Chvoy Kálmán támogatták az új miniszterelnök, Darányi Kál- mán arra irányuló törekvését, hogy helyreállitsa a politikai

erők felborult egyensúlyát. Ez egyúttal azt jelentette, hogy a városban átmenetileg a kormánypárt konzervativ, "alkotmányvé- dő" irányzata erősödött meg, Shvoy országggyülési képviselő pedig vezető szerepet játszott a iEP-en belül 1936 tavaszán kialakult centrum létrehozásában, amely igyekezett elejét ven- ni a párton belüli szélsőjobboldal hegemóniájának., -1

Imecs Darányi 1937 áprilisi szegedi látogatása alkalmá- val nem véletlenül hangsúlyozta: "Szeged város közönsége mindig megértéssel volt olyan politikai irányzat iránt, amely az országban lévő 'különböző erőket összetömöritve akarja megvaló-

3 sitani az egyedül helyes rRgyar, népi, szociális politikát."

(3)

A REP-en belüli irányzatok helyi átrendeződésére utal a Gömbös mellett túlságosan is elkötelezett dr Széchenyi

István (mondása a helyi kormánypárti erők éléről és Imecs .Főtitkári kinevezése.

A kormánypárt jobbratolódása következtében azonban 1939/39-re a kormánypárt jobboldalán elhelyezkedő, s némi megszoritással az ún. agrárcsoporttal rokonitható szegedi po- litikusok Ismét nagyobb szerepet. kaptak a város politikai éle-

tében. Ezt jelzi egyrészt Széchényi országmozgósitási kormány- biztosi kinevezése, illetve dr.Tukate Sándor egyetemi tanár főispáni kinevezése 1939 március végén.

Tukats kinevezését valamennyi politikai párt, erő vára- kozással fogadta. A liberális, németellenes nézeteiről ismert Pálfy polgármester az új főispán beiktatása alkalmával mondott beszédében a Tukats család városért tett gesztusait méltatta, kiemelte, hogy személyében először került a főispáni székbe helybeli politikus, s a városi autonómia teljes tisztelet- bon tartását kérte Tukatstól. Reményét fejezte ki, hogy "a ni speciális magyar viszonyainkra egyáltalán nem, va gy nem

jól alkalmazható külföldi totalisztikus és diktatórikus esz- meáramlatok végre elviharzanak felettünk". A Russay-párt, de a szociáldemokraták is "toleráns várakozással" tekintettek niiködéso elé, de a szélsőjobboldal is olyan politikusként

tartotta számon, mint aki remélhetőleg "friss levegőt visz a köizle t ^~ T n b _e_~ . ,,

Tukats beiktatása alkalmával elmondott beszédében elő- ször is visszautasitotta a személye elleni névtelen támadd-

(4)

sokat - amely mögött minden valószinűség szerint Shvoy állt, s nélkiflözte a politikai ellentétekre visszavezethető moti- vunokat. Az előző kormányok által meghirdetett reformpolitika és az alkotmányosság feltétlen hivének vallotta magát, s a vá- ros gazdasági, valamint az egyetem "vitális érdekeinek" szol- gálntát igérte. hlást foglalt mind a bal-, mind pedig a szél- sőjobboldal irányából jövő "rendbontási kisérletek" kiméletlen szigorral történő elfojtása mellett. A főispán tehát - szokás szerint - az adott, jelen esetb©n a Teleki-kormány politikájá- nak helyi érvényre juttatását,a városi önkormányzat számára pe- dig - elődjénél hangsúlyos abban - Szeged érdekeinek szolgálatát igérte. Tukats ugyanakkor mindvégig posszibilis maradt mind'a

"kormány-jobboldal", mind pedig a kormánypárton kívüli szélső- jobboldal ozimAra, s a második világháború éveiben is hűen szolgálta az egyre inkább jobbra tolódó kormánypolitikát.

A REP-en belül lényegesen gyengébb, de márcsak az orszá-- goo politikai mozgások miatt sem elhanyagolható csoportot al- kotott a szélsőjobboldal, amelynek fő képviselői dr J:ioskó Zoltán nyugalmazott orvostábornok és vitéz Gárgyán Imre borke- reskedő, a LOW; szegedi elnöke voltak. A törvényhatósági bizott- c^~í.gban csoportjukhoz egy szűkebb kör, mintegy 10-15 fő tarto- zott. r, csoport tevékenységét felélénIcitette az Irirédy-Féle 177::, illetve T? , szervezése, amely elsősorban a köztisztvise- 16k körében folyt na gy erővel, de viszonylag csekély eredmény- nyel.

A P P-en belüli konzervativ - jobboldali, az országos politikában főként Bethlen Istvan nevével fémjelzett irányzat

(5)

helyi erőire - amelyhez Pálfy polgármestert, Back Bernát fel- sőházi tagot, Rainer Perencet, az Iparkamara ós Ipartestület egyik vezetőjót, dr Tonelli Sándort, az Iparkamara főtitká- rát, stb. sorolhatjuk - nemcsak a kormánypárt fokozatos jobb- ratolódásn mért csapást, de Szegeden a zsidó-törvények is gyenlitették e csoport befolyását.

A kormánypárt tehát /NEP, illetve bL P/ Szegeden sem volt erys6ges, az egyes csoportok közötti kontúrok azonban kevósbó voltak élesek, s gyakran szemólyi-hatalmi torzsalkodások for- májában jutottak_felszinre. A helyi kormánypárton belüli vil- longások a város e gyik legellentmondásosabb politikai figurá- ja, Shvoy Kálmán orsz, lyyUlési képviselő, kormánypárti disszi- den s körül gyartiztek. A belső pártharcokat tükrözték Szeged felsőházi kc#pviselőjének megválasztása körüli harcok is 1937 decemberében. A kót jelölt a konzervativ - jobboldali Back Bernát és a tőle jobbra álló V?inkler Elemér volt. A szavazás eredménye azt mutatja, hogy a törvényhatósági bizottságban az előbbit támogató csoport volt többségben.fl A NEP-en belüli e'_lentótekre utal a Kereszténypárt szegedi zászlóbontása is 1937. március 7-4n, illetve a városi kultúrtanácsnok megvá- 1nsztása körül kibontakozó csatározások. A centrumtól időköz- ben jobbra csúszott Schvoy ós e NEP jobboldala a polgármester f?_

^

^, ^Pálfy^Györ^gy ellen lépett fel, mii; a párt mérsókeltebb onárrya és a liberális Rassay-féle párt törvényhatósági bi- zottat5gi tagjai Pálfy mellett szavaztak., 6

A szegedi politikai pártok, elsősorban a INJ P^~ a Polgári Czabadság P{irt, a rövid életű Kereszténypárt, valamint a Xis-

(6)

pnzda Pírt között iren éles hare bontakozott ki a város kör^- t^r,rá!, r:iog,ny eréoéórt. A;T71 például negakadályozta a ':cresztárypcí.._t gy;tlései2iek megtartását, móg azon az Aron is, Lo{^y eközben comet hányt a nyilasok tanyai szervezkedése el i~t.fl hi!luniSser_ na,ryl v3s^zhango -e váltott ki ^ ,r6roa _poli^-

életiében az a hi r, hogy 1937 júliusában Back Károly ve-

^eté^dvol sok tnnya -i gazda, kiválva I1BP-ből, '.i cérletet tett

~. : : i-t Párt ozervczetí;nek i,zegalAlLitáUára . Dr Pártos a Rt:snny vezette párt szegedi főtitkára igy nyilatkozott if.,

-

vről

_

ⁱ ⁿK.-i ^-Inda Párt záuzlóbontriaa azért i1CT.'! időszer'', ' ^1 no főként ±IeL1 ITi,P-et gyeng,itencs, hanem "az ellenzéki '-e-r n ly ca órtc5kes erők szétforgácsolódásához vezet". Back 16-

n'ce ^rittsíl is ru?'E;s Abb, foly tntto, mivel a Polgísi Szabadság enrütt halad Eckh:,rdüal a diktatórikus türekvések ellen, n^ a:tkotm íny védelrn{ért, a titkos választójog bevezetéscsért

- s a Kisg^^c?a P..'„•t -loot "^zokon a sáncokon akarja e zászlót

amelyen belül egy másik, ugyancsak nemzeti ós polgá- ri alapon ú116 ellenzéki párt évtizede'_ óta r_űsógeson őrködik

rr ol,• m^~_ A -'nsos^tí~, a I~ü..ó? rn eta t~.N~te~.~c.~ r+i ~M , fölött :; IV n~ =~itu~ ^~7Loan

?, f?_,d ^ politikai 43 gazdasági sza ,., d: á;órt" .1 8 De nemcsak Pár- took féltették nehezen megszerzett tanyai szavazóikat. Slhvoy, vki ek éppen ebben az időben páni La jig fajult személyes e7.len- tét e;t voltak r^c'k Károllyal, egyenesen azzal a hangzatos szó- 1.- m71 utnsi totta el an 4j part alakitásá* a tett lépéseket,

nemzeti alapon Alló jobboldalak a megbontása a tanyai érdekei Ellen van".

7

1937 nyarán sikerült magakadályozni 74 ^

_

•7:1 ndn Párt s^ot;ecii zá3zlrboe.t:ísát, de két évvel később

(7)

éppen Sihvoy volt az, aki a választások előtt csatlakozott -GP-hoz és a pár-t szineiben jelöltette magát.

A szélsőjobboldalt jobbról előzni próbáló Irtródy által életre hivott Magyar rlet Mozgalom - elsősorban a mozgalomban rejlő totalitárius kiaérletek miatt - Szegeden a kormánypárt ezi^?c szélsőjobboldalán keltett nagyobb reményeket ós fokozta e nel: politikai aktivitását. De mivel a kormánypáston belüli rzé1©ő j obb hatása a városban viszonylag szűk, politikailag kevésbé akt!v középrétegekre terjedt ki, :igy a mozgalom bein- di -tsát, a köztisztviselők bevonásával igyekeztek megoldani.

A "szegedi gondolat" :fia jvódő szélsőjobboldal felé törté- nő mozgását, az ún. úri fasiszta /GŐmbös-Imrédy vonal/ irány- zat szegedi jelentótét leginkább látványos formában - sokszor országos hullámokat is kiváltva - az egyetemisták bajtársi egyesületei, főkánt a Turul Szövetség és az _nericon^ repro- zontálták. 1937 tolón - tavaszán ezek az egyesUl etek - a nyila- sok mellett - antiszemita zavargásokat szerveztek, botrányt okoztak az 1937. március 15-i Ünnepségen, amelyet 21rdélyi rek- tor és Bw cz Béla rendőrfőkapitány helyettes erélyes fellépé- se cs -i llapitott le. Il Ugynovezott 12 pontjukbun, amelyet a Már- ciusi ,ront ellenprogramjának szántak, szociális helyzetük, elhelyezkedési lehetősóge k javitását a numerus clausus szigo- rú bot:srtásával, s a zsidó származási hullgatók felvételének teljes fel°ü gesztóssóvel vélték megoldhatónak ' Ugyancsak- az enlitett egyesületek szervezték a városban 193B. november 24--én a regingott poziciói miatt lemondott Zmrédy melletti tüntetőst. A Dóm táran gyülekező mintegy 3-400 'tüntető az

(8)

J

Ir~zréd7 feltétlen ri;réne': sznInitel Ht;njudi -Vas Gergely kvpiri- selőt is ólte tte, és kifejezte 7:emtets~;ését v -N ~h"JOy c?i3szidá-

miatt./

Az ellenzéki PolgLaii Czabudság Párt ebben az időben roha- nor -'n vesztette el a 30-as'éveic közepén megszilárditott helyi poz l r ióit és a város politikai életében is egyre inkább deffen- z3:,Tr-ih1 szorult. Ez társadalmi bázisának fokozatos les. ülő- r:F>hen, tanfai tármo^atáinak elvesztósóben nyilvánult meg, de ú 3^.0 :n 1lú os^bb csapást c: zsidótörvények, főleg a második zsid5- tU;rv try Mérte rájuk. A Rassay--i éle part támogatói ;szegeden is c ?_:csorben a zsidÚ kUzép- és kiEpolgárok, kereskedők, valamint

liberális ér_ telmtnóC volt, s szoros kötelőkek fűzték a poli- ti^'~

^

iing igen ektiv zsidó hitközsóghez is. S bár a pártnak nem volt átfogó demokratikus politikai programja, alkotmányvédő,

^z! t3.szemitizrust elutasitó állásfoglalásai a fasizmus és a jobboldal általános előretörósánek idején jelentűs mártékben lelértókelődtek. r3zcged politikai elletében játszott szerepót fokozta a Dólmegyarország c. lapra gyakorolt Mása, amely

azután is spkat megőrzött demokratikus liberális :jzineze- tóbői , amikor .1939-ben megszűnt hivatalosan is f:frosay-párti lapnak leríni. A párt Szegeden is éles harcot folytatott a dik-

tatórikus törekvősek ellen, amely a 30-as Svek második felóben ocjbeesett a városi önkormányzat vóielmáárt, s a tanyai küzi-

;.ir catis reformjáőrt a belügyminisztériummal vivott küzdelem- inaz . Bátran kiállt a zsldótörvónjek ellen is. Rassay Károly,

ország yUl4 i kópviseJ ő je már 1937-ben, Alsótanyán el-

!,

' 3

'ir-lott baszódóban .figyelmeztetett: "lelkiismeretlen ős bűnös

(9)

politikának tartor a magyar élet összes problémáit beleszori- tani tsz "Usd a zsidót< ^'~3

Agy

jelszóba." veljült,azért reménykedhetett szavai hatásában, mivel Szeged környékén egyál-

talán nem volt zsidó nagybirtok, 42 zsidó földtulajdonos össze- sen mintegy 330 kataszteri holdat birtokolt.

n

lti

A szegedi ügyvédi kamara, amelynek tagjai között a párt jolentőa befolyással rendelkezett 1938. március 25-i közgyűlé- sén - dr Lehel Pál kamarai főügyész javaslatára - elitélte az ún. zártszám /ni:merus clausus/ tervezett bevezetését. Mint Le- hel mondta: "ez ellenkezik az ügyvédség szellemével, amelynek hivatása az emberi szabadságjogok hirdetése ős védelme."n A in sodik zsidótörvény után a kamarából kizárt tagok /2U fő/ he- lyére történő választás alkalmával dr Széll Gyula a következő s7 .'mkkal búcsúztatta volt kollégáikat: "a szegedi ügyvédi kana- ra tagjai zsidó kartársisiket egyéniségük, jellemük ós hazafi-

^t'r;uk szerint beccUlte eddig is, ós eszerint becsüli ezután is." ^-IAb

Pap Róbert, a párt akkori vezetőjének kezdeményezésére a szegedi zsidó hitközség a következő határozatban itélte el a második zsidótörvény javaslatot: "Ez a javaslat szöges ellen-

tétben áll a nemzet legnagyobbjai: Széchenyi, Kossuth, Deák ál- t^~:l hirdetett elvekkel, ellentétben áll ez alkotmány alap-

4

j~i? i ércit képező szabadság és egyenlőség elvével."

n

A pásodik zsidótörvény érintette a párt várospolitikára gmkorolt hatását is, mivel csökkentette a virilis jogú tör- vényhatósági bizottsági tagjai számát.,? Ez növelte a városve- zetésben a jobbfalé mozduló kormánypárt helyi erőinek súlyát, befolyását, s ily módon Szegeden egy olyan ellenzéki párt vá-

(10)

10

ry a'-oi olt hatása h.alványu1.t el, amelyet -- r1i tZt -.»'l^.Eú po1gi3xm?ster Bibb alkalommal is hangsúlyozta - :^►a ko- oo:Ly és fontosabb városi közUgyek előbbrevitelénél mindig ot i;

?^.ehctett mlgltn',c mellett találni." Ti

Az 1930-an években született meg, s az övtized második fie14ben erősödött nog Szegeden is a kormánypárton ki.viili

onf11s6 jobboldal . Jobboldali radikalizmusuk, antiszemitizmusuk, :inociá i.is den,ogc5giá juk elsősorban ^aváros kispolgári, érte?mi^-

rétegeire, valamint a Szeged kornyéki földel. elmaradott 1-~ 1:?^.ő:i.r e, a pnrasztság ozegónyebb rctegeire gyakorolt el^ő- rorl•rin hatást. Fo1i til,ailag leghangosabb osztagaik az egyeto- r;_i.s t% kV.réből Yeriilte'. ki. 5

1'. 'estetics vezette Remmeti Szocialista Párt 1936. ápri- lis ?.9-én bontott zászlót Szegeden. Ezen a gyitlésen részt _; c -tt Festetics gró ! és I íeskó Zoltán is. Céljuk nn volt, hogy

?'errecen után - éppen e város és I,örrryélcének jelentős agrár-

i►•;p^ssége miatt - városban épitsék ki alföldi centrumukat.

.,„ Űe:rük hamarosan a szélsőjobboldali Szegedi ?Í j nemzedék mun-

?-v traa, -'ehér István újságiró lett. Polttikai befolyásukat

j4v1-1 meghalad4 látványos, gyakran botrányos akciók utalta!, ,4eler.1 é tülcre. Igy például Fehér nyilv'tuloson,a ^városháza folyo- :;6l yán t:ánadtu meg dr Fábián Béla oraz íggyüléoi képviselőt,

; :^ liitlbo? sevista Conitá rtegbizásríból a zsidó hit'cöus ég- Lcr .1„.Ttott előadást a "bolsevista" vegzedelenről. *ii_kor ^Pap

"-5i?eri; r városi lc, a hyiilósen szóvá tette az esetet, Imecs főis- -, 'I? kijelentette, hoar ümig ű u helyén van, "addig itt

^,_ ^?Tv.^'^, yes ,yilennt a non ttIrtér.het", ite azt is hozzátette, hogy

(11)

- 11

az eset "egyéni akció" volt, s igy különösebb hövotkezménye se lett.fl Hasonló inzultus érte egy évvel később 14 fáz utcán

Ligeti Jenőt, a Délmagyarország igazgatóját.

A _oestet:tcs-féle nyilas párt viszonylagos megerősödését jelezték az 1937 februári, az egyetemen lezajlott antiszemita zavargások, nyilas rnozgol6dások. Erdélyi László rektor a noa- zeti szocialista ' izgatást elsősorban azért itélte el, mivel ezek a fiatalok, Agy riond, "beallnak abbo e szervezetbe is, e molyet Moszkva keze irányit", a tűntetések pedig, alkalmat ki- na ln:lú arra, hogy "a roman diákok százszoros tűntetést indit- cn2i^&c a magyarok ellen"

/'/. rj

1937 folyamán egy kisebb csoport kivált a 'o'estotics-p& 9t

helyi szervezetőből és "zalasihoz csatlakozott, tevákenységü-

%et azonban 1938 februárjában itt is betiltották.

A nyilasmozgalom fellendülésére a városban is országos c1őretörósUkke1 párhuzanosen, 1933-ban korallt sor, nrielyne'c ogyik fontos tényezője a különféle nyilas csoportok, pártok egyesülése és "szalonl,épesehbé" válása volt. E.^_•t jelezte az ű j jáalalcult, íIubai vezette Magyar Nemzeti : zoc -iulistu Párt - II ui arista TTozgalor helyi megjelenése is, ami Szegeden is együtt járt zümnel n;fr&, tanyai bázisuk: bővülésével, főként közép-osztálybeli, érto1niiségi , kispolgári, lumpen elemelc':d.

Vezetői között találjuk (3nody /Altmann/ Kálmán garázstulajdo- nost, dr Göllner Lajos egyetemi tanárt, dr Pataky Dezső or- vost, stb. bár a fűvárossal ellentétben a Hungarista Mozga- lom non tudott valamelyest is jelentősebb munkásrétegeket maga mögé úllitani, propagandájában igyekezett maximálisan kihasz-

(12)

- 12

!t<í? fti

air

néhány renecát szociáldemokrata Eunlcás átállását /Ii^~zit

-

József, Vetró ?erenc, Gyólai János/. Az egyetomisttúc 2, 1) I.c;zött egy szút, de hz;n;os csoport tLír.iogatta tevékenységilket. n

Antiszemita, antikapitalista, liberalizmus -- I demokrácirz

-

;" n7orialista-el1_enes rUpirutok terjesztésén, zsidó ^koresse- c11'- r:eTrélemlitésén túl 193 8-ban riúr elég erősnek érezték ma-

r•~ .',~i; nhho?, ho7:y várospolitikai kérdésekben is hal?.Lasstí: hang- :1107.17 "nemzetisryocia> ista városházát" követeljenek ós lapot

0-l~ .?: ki. ":,les támr,ctátiolLat intéztek ^{u Délraa}^~^*,^~tarorazág, t1 ,,~1;1r.ester_, z: kormánypárt helyi képviselői ellen, s útszóli

t~Tacdtá?t v ozociá? demo?cratáLnt. T,npju?s, f3 I"y',.lasrohem

;;', e)'^{~ .n}lori.rnl, egjszer ^jelentmeg, s viszonying zfr

? :;

L'v T

~

..i életű volt c 73enzotőr LLtiv itáwuk s o couódáNa t m - , hogy több p írtliel J.sóget mitott^'__, s nem csuk a várros-

ae

tanyákon is. Legjelentősebb negmozclulásuk az 1.935•

;j,7n^.tils 16-án, rnizzteM;^► másfél ezer ember re&nongató kisteleki

"=;:e

^~

ületi

tng.,rte?.es?.e -t volt.

A ^zé:Lső;jobboldal legs^ú?cebb hatást kiváltó csoportja :"z1114 4 Jr:mos - ^a jnis 'erenc--f cí1.e ITemzeti :?ront helyi kürzet- iv, !le üci;;óe volt, Cs^_rr "'c 'Irxzv vezetésével, amely elsősorban ,', 1?t

:

ni r:t:Is~ígi rétegekre i"ye':ezett tár^~

s

^zkodni.^~~

A helyi I?a tal.n:I. tányezők oz.E:13ű jobbo1da13al '_r::pcsolatoE lé-rjerében ni:regyezett a Icormány magatartásával.

:'7::1e~sé ;es, '•jítr=, 5li °' jobboldaliságuk idegenkedést, ^tartóz- o;ltlet, sőt .élelrlot váltott ki, amely elnéző magatartással,

.21Abecsü?.4sével párosult. A be tiltdsuklcül '•:=T,c;:o:!ütos intén':eűéaeket a főispán inkább csak korrekt hiva-

(13)

- 13 ^-

tei_no?choz ilőltcían hajtotta vége, pedig 1939 elején rlrír a '.ornánypárt helyi poziciéit is veszél,yez+ettó'=. A p?agyfar Nem-

zeti Szocialistn r írt -- Hungarista Mozgalom és a Hungarista Pört betiltás'uu^►_ vonatkozó 1939 februári k.ormTnyrendelet szegedi végrehajtása kaPc^dZ Imecs .i követkenőket jelentette a Y;elügymintsuternek: "sem a púrthely3é`ben, sem pedig a veze- tőségi tagolcn4l végzett hízTcutntások sorn semmiféle iratot, va ry értéket nem találtalt. Nyomra volt araiak, hogy sok iratot elégettek, s a p.LrI;tagok n,yiltan meg is mondták, . .. mindent 4ie`s3eri_mis3itettet_. ... Az itteni szervezetből a knpi t~ ;yNz'z

internálni senkit seta l.iví:i. ... a betiltós fogan,atositása n l 6 minden zavaró incidens nólkiil, a legsimábban történt. I

A másodi': vi 1.á,;helború előtti években ton z•L- a s^élső jobbol^- c?a1 ^-• koi^?_á tozcí intézkedősek mellett is - mind politikailag, mind szervezetileg megerősüdUtt, de komolyan itt sem veszólyez^-

te tte az ugyancs;3'r jobb^.z elő mozduló kormánypúrti erők hagyo- pa'nyosan erős roziciGit. Atmenetl sikereik ugyanakkor elégsé- gesnek bizonyultak arra, hogy oz orszrlgban v©gbemenő erőát- csoportosulásokkal pArl?uzamosan előkéoúitsélc a? 1939-es o.r-

^zrimyülési választásokon bekövetkező el űretÜZ•ésiik,?i.;.

=1 mun7.4^.s9onnnlom I1.1l: 7ete és küzdelmei

A fent emlitett áltri3_:faiosabb politikai folyamatok termé-

^7^~tene:cr nem maradtak hatás néll:iil a munkósr~ozgalom helyzetó- re

..,,..

re sAin. Az I?: ~ZAP ©rs a szakszervezetek Szegeden is egyre nehe- zebb ieltételec Iciizütt kiizdütte?c cáljsikért, sőt puszta fenn- maradásukért.

(14)

- 14 -

kormánypolitika társadalmi áz _Fh _~_1l; sán_l~_ylak _~_z_{lc' u},kiezélesJ., jY₁₄ ^~^ate^,

Iv^~l.!i na. ~~A~rt:• ti

• rt^r:l ső jobbolda:i. ©zociál.is dem-f;ó;iá-j^ának el1ensAl,yozáa~\r a nem utolsó sorban a muncásosztRl y "keresztény-nemzeti gon-- (?-+7_nfihoz" történő visszavezetése érdekében a Darányi-kormány '0;z°véryba iktatta re il.yolcórrís munkaidőt, a minimális béreket, t.► :^:i..^,etóaes szabldságot, később pedig a családi pótlék gyár- 4a b.íi2yAiparb}an történő bevezetóeére is sgr került.

: s~oci.LíiPo7.:ttit:e3 intézkedések - számos korlátozás Ps

^:--ű'.itós mellett is - a munkaadók ellenállására ütköztek, akik

,-0.11,1en eszközt igve'ceztek mgxagndn.i annak árdeicében, hogy a t'?r :-s11: jnkból ^r, Zelíetű i e.7kovesebb valósuljon neg. A municáar.loz- ('!!?^~r3?'t - elsősorban a változatlanul baloldali vezetésű éritő 6o W7141s rTZ3kazervezet helyi csoportjai - Szegeden is harcba ^in-

a törvPnro'_ nin47. to? jesebb mgva.lósuláaáért és lciczéle- .,it%:24ért. Igy első:;orb-in 1936/37-ben ismét tellendültek a

z~

v;rozb~n bá^~oz^^~1r.:.

A sz(a;'*edl óp:; i;őipa:ri munkások akcióinak jelentős rósze a

!Z 6.i.'-t7 ^tiun.knidő bevezetésére, a túlórn pótlékőr. kifizetésére korm tny 1 , 7v^nis, arm hivatkozva, bogy az épitőipar

-Wn?rje11c`c;ű, erre nn :?pnr6r7rn nem terjesztette ?' i a törvény

igy az Fnitő rm.!n_'cá.sok rtunka;deje tovcíbbr:^ is 10-11 4ra mnradt. rzé.rt 9zervPzett sztrájkot a tbtOSZ helyi csoport- l n p~'~.d.~t~l a'i^.^,is.er és '':ic!i kőrnrarró cég munkásai között. A

^rt,r'-^ndó'- a Fsztr:►.l!.ot kecskenéti *Ryn.tcások segitségével prcíbúl^- ie+nrr_i, T rdwInsz::,,rét.rn_:k azonban ezt sikerült makadá7.y oz-

� t f ^11t, ^f1 TC er! nT-nt• 3t1 lrart?:Cli~Ú!: 4 Ór<?B .^,?imprítia--altrciji:ba

. . •. .. ,

(15)

A M_u703Z országos vezetősége 1937. szeptember 16-ra ál- talá os épitőiperi sztrájkot hirdetett a 8 órás munkanap be- vezetése érdekében, s egyúttal ily módon is tiltakozni kiván-

• t^~.,k ciz egyesülési ós gyülekezési szabadság korlátozása, valamint az erősödő szélsőjobboldali támadások ellen. 317hhez a do- monstrativ munkabeszüntetéshez Szegeden mintegy 800 épitőmun- kás csatlakozott. A sztrájk alkalmával röpcédulát adtak ki, vTie1y tiikröúte az akció Zentobb jelzett gazdasági ós politikai cái_Litőzcseit. A rendőrség elkobozta a röpcédulákat, s terjesz-

t ait - Bozóky Jó^^eret, I,advánsz!zy Józsefet, Rózsa Mihályt ós Sn bó Istvánt előállitotta. ,1

~re

A 48 órás munkehót'vezetóse a szegedi bőriparban - más ip<<rágakre gyakorolt hatásával ellentótben - jelentős kereset- csökkenéshez vezetett. A Gráczia cipőgyárban például a munká- sok heti bére 10-12 P-ről 8-10 P-re csökkent, ami abból adó- aott, hogy a darabbért nem igazitották a lerövidült _munkaidő- höz. 1936 augusztusábmn minte gy 70 cipőipari munkás sztráj- kolt emiatt.f Az akciót Zsurkó János, a gyár tulajdonosa,

ezúttal is elbocsátásokkal torolta meg. Szappanos Lajos pedig, a bőripari szakszervezet helyi csoportjának elnöke 1937 őszón kénytelep volt elhagyni a várost, mert sehol nen kapott ál-

z~t

l 3t. 1

A minimális bórek kapcsán 1936 eleién in_ditott mozgalmak ' z óv második felében, 1937-ben tovább folytatódtak, s új len- dületet kaptak. Az ='SZPP ős a szakszervezet kezdeményezősei _a Gráczia cipőgyárra összpontosultak, mivel itt voltak legala- csonyabbak a bérek. ?élő volt, hogy a munkaadónak sikerül azo-

(16)

- l6 -

'-at az cmlitett alacsony szinte n útabili^Alni, ei^i kedvezűt- l^ni11. befoly so1't.z volna a többi cipűm,rár bérczin:Jona1"t •{s.

történt lényenáben a Pátria cipővárban, ahol különböző :r .n-őverekke?. prc5báltá?c me g leazo-ritani a ininir.lAlis béreknél nar^►9fiabb fi7.etESr:ekot. i:ivel a Iln?nkc2.1dÓk és a ezakF.;uervoznt

t^r tr,palá_sai eredménytelenek maradtak, ennek a várnak a mun- kásai is sutriikh^ léptek.1 Hubai János, a bőrip9r.i sza'-csuer- 7e^et ors..47os tit'.^r^ Tá jer Tleznőhöz intézett levelében saj- mfl'cozásá$ fejezte ki, amiért csok sztrájkkal értek e1 ere;'- rnyt, s"bizzlr^risan" kö:ölte n szegedi titkárral, hoc7 "az

:? ± 'rürZri miniszter rendelet kia.drl.sév'al nev ^ztr:'jko]; bekö- vetkezésétől. félt ós rendkiviil félve adta ki a rengei etet ós me^:"llyurtatást iiLrj-, tőlünk, hogy a rendelet kiadrleak or nem fo f el fordu1 á.s a sz:IkMában bekövetkezni." VéigUl renión;Jét fejezte ki, hogy Lá;jer "közismert tapintt-1t4v11" mielőbb le tudja z4r-

1la !1 vitn^ kC;"C`d('sr?kE?t. ; I

J

^{T4jer öt}a_1_lcalopun,il tárgyalt a munkzíhokkal és a biznlnial:kal ixubni levelének szellemében, mire sikerült őket a munke fel- vót.cic:re birni , s ir7 e7 akciót csendes mederbe terelni.

'. bőripari szakszervezet helyi csoport jánz'.c hvrc:ocabb fellépését nemcs^~k a rhunkéltrttók megtorló Q'-ciói ós a "özpon- ti Vezetőség óvntos mnpnt-rtns¢ aknd{l,yozta. Ők kerültek le go- l^.őEz%ir szembe - éppen a rrácNia cipőgyárban - a keresztény é3 r^eryn.r tx j szoci rílis rend jelazav6.va.l fellépő katolikus szer- z•rzl-caóni-ol, amely nem sokkal később a Tiivatá sszerv¢^et ne- vet vette Eel. -j

(17)

1936. november 26-ún :?zint6n a minimális bérek igazság- talanságai miatt lépett aztráj?'_b a Vicái: szaldmigyár 200 mun- kása. A gyárban úgy prébúltk lejebb szorítani a béreket, hogy

a munkásokat nem a megfelelő bérkategóriába sorolták: igy póidu1 a szakmunkásna?, számitó csontozóknak napszámos bért

fizettek, 30 szakmunkást pedig elbocsátottak ős helyükre ala- csonyabb bérért szakképzetleneket vettek fel. Pick emelf'tt igyekezett megosztani a munkásokat, Vegyíti beszélgetéseket"

folytatva velük. A sztrájk azonban sikerrel pírt ős 10-15 5—

os béremelést harcoltak ki. A sztrájk sikercinek hat6s6ra a szalámigyárban is megalakult a szakszervezeti csoport.

Az évekre elhúzódó végrehajtásra utal a téglagyári mun- kások esete. A szegediek és hódmezővásárhelyiek 1936-ban kö- zös beadványban kérté', az iparügyi minisztertől, ho gy a rendelet hatályát rájuk is terjesszék ki, de választ még 1939-ben sem kaptak. Igaz, időközben megtörtént a téglagyári dolgozók legkisebb bércnek megállapitása, de ekkor a munkaadók felleb- bezték meg az általolt - túl ragasnek tartott béreket, s ez mó- dot nyújtott arra, ho gy e gy idre kibú jjanak a törvcóny végre-

d 3~

hajtása elől. 1

A legkisebb bérek kapcsán a vidéki munkEísság külön is córelmezte, hogy a fővárosban minden iparágban és szakmában többet fizettek, sőt az egyes vidéki körzetek minimális bé- rei is eltértek egymástól. Ehhez kapcsolódott szegeden a szervezettsógét, eredmányességót, de hatását tekintve is legnagyobb sztrájk, amelyet 1937 júliusában a MLTTCS7, helyi csoportja szervezett. 1

3

(18)

16 ^AM

A sztri jkot kt;7vet3.enül az véltotta ki, hogy a bud.tpAs- tt és pécsi 62-6E3 .filléres szakmunkás bérek helyett Szegeden

'

44-54 fillérbenállapitották meg u legkisebb órabéreket.

rEn:eadókktzl folytatott többhetes tárgyalások eredménytelenek r=.1r:Idtak. A szakszervezet egységesen, valamennyi Munkásra - tehát a segéd- és női munkásokra is - érvényes béremelést al.r , rt kiharcolni, e ruiLUeadók viszont csak s szakmunkások b3-- r 'nek korrekciójárt; Iin,jlottaL•. bonoly vita tárgyút képezte az crcl.cís mértéke is: a czakszervezet 20 5-ot követelt, a munka- t \,tC' ^~^~'- viszont 1,y l?J .`,^~^rel jei^. ^~b 5 r,-ig c^~'-artu'r elmenni.

Ilyen el6znF3xnyek után, július i?-én robbant ki a három 31.;nos rztr íjk, amelyhez e szegedi épitőmunktísok döntő töjabsé-

`.^, mintegy 6 00-c.n csatla3.cortrat. EF"yediíl aDóxl téri épitkezú- .:.-r dolgozók fol;ytfctták i.l munkát, mivel ott, tekintettel :1

rinn1ce sUr. fiőssórére, teljesitették ?{üvetoléUei':cet. 33 tagú

^s ,r:íjkbt^ottmi{;ot választottak, LLmel,y összefogta a szétyzvrt rtruxkahelyel: sztrájkolóit, egyeztette követeléseiket. I.:ásnup

n poWrcnester telefonált az ipL:rügyi minisztériumba,

stir- -Ave

r -

~ ve : berre4z1?ap!t5 bizottság leutazását. bár Lájer "erő- cen erőli:etottnm k" tartotta a sztrájk kirobbantását, az ered- I3'3zye'l éppen fiz, el].en'cezcitiét bizonyitjáac. Jelentős, 6 fillé- res emelést sikertat t r.lérniük, bár n U Aj bérek még mindi g nem ó rt:c:k el ^►.: budlpestit, a nem oieriult a férfi és női ae

e

d^- ^. lnrp'c. íNo;r s;, áam^'rl aeri n z ono:? r.iin.i.r.t íl i:3 béreket kiharcolni. Ea-

3.:~. ? c sre méltó is, hogy Li riu_*tkaadó1. ?:ötelezeitsógEl : vé.1.IaI-

ilory senkit nem bocsátnnuk el tt sztrájkban való

r

^©

SS__

B

--

zvc-

t nl_r'r `:. A M'_`?11^~E?ba3z1i*2te+é3t követő g~yülésen rűt;.~~.nsitEl ilrpúd,

(19)

19 -

L "OSZ elnöke elismerő szavakkal méltatta a munkások

sztrájk alatti egységét, kitartását, amely szerepet játszott a mer emlitett egynapos szeptemberi országos épitősztrájk meghirdetésében.

A sztrájk azonban nem múlt el küv©tkezmónyok nólkül.

Ladvánszky Józsefet egy sztrájktörő elleni fellépése miatt a szegedi itólőtábl. 4 hónapi fogházra itélte, amelyet a küria 2 hónapra mérsékelt, társait, Mucsi :Ferencet és Perenczi Pált pedig kisebb börtönbttntetéste%

1938/39-ben Szegeden is a, bórmozga7 nak, apályát fipyel- hot jük meg, amely, t

szociális intézkedések átmeneti, rövid tá- von érezhető pozit;v hatásával hozható összefüggésbe.

minimális bérek bevezetése például Szegeden az egy munkásra eső évi átlagkereset növekedését eredményezte. Ez 1937-ben

39

f?r` 1. 3 P volt, 1938-ban viszont már 849

p.r1

Az emelkedés döntő

rnr5don a textilipari bérek alakulásából származott, ez volt i pynr_is az az iplrág, ahol a minimális bérek bevezetése orsr á-

;osan is a bérek emelkedését eredményezte. !Tint ismeretes, a város munkásainak jelentős része, 46 ma-a dolgozott a textil-

:tza rban. A szegedi átlagbérek ugyanakkor még Igy is jóval alatta maradtak nemcsak a fővarosban, de a nagyobb vidéki vá- rosokban 1938-ban kifizetett átlagbóreknek. Budapesten ez, 1350 P, Pécsett 1138 P, Győrött 1067 P, Debrecenben pedig

40

954 P volt, a szegedi, már emlitett 849 P-vel szemben.i Í Ez a jelentős eltárós azonban nem elsősorban azzal hozható össze- fttr;góobe,•hogy a bérek alsó határát eltérő módon alakitották

?c -1 ez ország egyes körzeteiben, hanem mindenekelőtt ^a város

(20)

- 20

3_Tr.r.; strt!irttírá j ítxs? és c; munkásosztály öUszetcíte]_ércl fakadt.

nhézlpar hiánya, te7:til- és c31 elmi szeripar tálsAlya, :i jelleg alapvető módon befolyásolta a bérek ilyetén 117k1.1láí3át.

►.J e?nl.itett szociá3?nol3ti'ttli intázkeddgek azonban nagyon is vis^onylagoe mádon 4s igen rövid ideig érintették a munkás- o.7?t ál.y helyzetét. ^gyrészt a minimills bérek béremelő hatását

: 1,71bori kitörése után .Felcyorssuló áremelkedések jórészt

• ,

»isitotték, 1939 szeptemberében pedig Teleki-kormány fel- 1J-°^T.sz +ette n 4tl cír.ás rmunkah4tró3 ós a .fizetésen sznbadsr.g-

• 7

:777.61(5 törvény Iz utóbbi egy4bként is igen szv"', rull'rán.rétegek.et- 4riiitett.

?^ereden Pé.l.d í,t1 a nyolcórás munkaidő, vaiemint a legki.- --ebb la?tt,rtésá+ ellenőrző bizotWg csak 1939 április3á- b^~^-.,z meg, s szeptemberben r.z.ír beszttntette munkáját, A

?^~'l+orií k3.az4tesed4^4vet. pá.rhtasartoson tt3bb szegedi üzemet is Z,43d4u1 kerder-- és ,utatyáraknt, a bőr- ég ci.púr^►ysírakAt,

• valr±c^►'cat, gnzFy ±rat, a fafeldolgozó üzemeket, stb - hadi- 134 .svilvfínt.tottrí't, s ez ., t^t.tnkniclő meghosszabbodását is 771^Q nt:Im vonta. A ',enc?n:rfonóban ncldázil. napi ?.0 órát dolgoz^-

de t8bb U7.e11be21 boti munka idő elérte a 70 órát is.

4f1 4r.is3 mun?r^►,hét 4s :: fine ,ass s3zgbsdság fel.rttg,ges3zt4ae 1l:• . : t t run'cmadóv azt kép 7,P_lik, hony korlátlanul lehet do/-

44

r'n7-tni éa n t-tí?_nrát sem kell fizetni'fl- panes?o].ták 1 939 .7 7,7 471 , 74 tri ri I!i nőgyi.j?' Mr!'ikt'ísa.i..

~ z 1936--1937--?s óvei:rc . koncentrá.lódó b6rr_tozgalrtl3k biutá-

^ '-°., n?!a?cnzer-reze+ek én az ?1^7,DP befolyása átmenetileg ismét

(21)

2]

21/a -141

(~

megszilárdult, főkánt ca hagyományosan erős, ba loick ;_i voze- té s i szakszervezeti csoportoké /11 MOSZ 6s bőriisök/. De sike- rült nóhány olyan tizemben is létrehozni a szakszervezeti cso- portokat, ahol a munkásmozgalom a hiv$talos politika által

támogatott Nemzeti Munkaközponttal kellett felvegye a kUzdel- met /pl. gabonamunkások, vágóhid/.flA párt megerősödésére 42,

utal, hogy mig 1935-ben 181 taggal gyarapodott létszáma,

1936--b^n már 617-tel. 3nnek követ'keztóben az

':'SZDP

helyi cso- porfiának létszáma 1937 végón 1050 fő volt. ~

i

73zzel párhuzamosan azonban egyre inkább éreztette hatá-

i;, hogy a L:jer Dezső vezette vezetőség elhanyagolta a köz- vetlen politikai munkát, a körzeti pártszervezetek támogatását,

tá jer S'munkí'olgár" anakroni eztikvs együttmüködásáre épül ó politikáját 1935 után párt baloldali ellenzéke sem tudta igazán ellenstílyozni.[lTovább folytatódott a párton belii?i,

fiiként a szakszervezetekben dolgozó aktív ellenzők visazaszo- r7_t 1sa , visszavonulása. ^T^I

:~e1~an-telit--~et•~n~r ne io^■ci~kli társoita -scgzzel felszámolták a YtTiTliezetős4Ael kapcsolatban álló utolsó il-

egális helyi kommunista szervezetett A. bőrdsök következő baloldali vezetője, Szappanos Lajos is csakhamar kénytelen volt elhagyni a várost. 1938 dece:rberóben pedig, kommunista i_zr táa cim4u, letartóztatták misedi Góza cinószsegédet, G bőripari szakszervezet túl; jó.t . n 45 mint láttuk, a

rtmsz

helyi

vezetői is, főként Ladvánsűky József, állandó zaklatásnak voltak kitc:ve .

A kormvnistn ás baloldali erők hal ;*i háttérbe szoruld-

4 . T .1,S ~"S

-

Awyac. ~ _L~~w ~ ; ~ xc. i^~~y~ aebt

(22)

- 22

t';'2'.'?^►r idej4n 1 1937 t^:rús^ón ola 1cul_t me g a :'árciuri 'ront, n n4pi 9.r6': ':endem4r,jez4u4re, ^ct kommunista értelmiség ro;tiv kö::rer:üjttidósével az ország dertokratikup etalt}kulúsának

:trtv z( ^zla jerú bs rorcbe szólitott nz erősödő t'i 4Y 1 Ht b e f o 1 y tI s ellen.

r-;eeder, n R irciusi 'ront s7ervez6se közvetlenül *^~cgalű-

'►'i-'^n, 1937. m ereir.s 15 -e utén megindult. Pattz?Li 3?rr_ő és

or T' l os t:t:r;t:?.'' _''_;.' •`_? v(rOf3h:. , t'.hol Tettar!'lnti r616ve-1 t~^r—

. '..1 ^t..^~^' 2

n s r z

y ti n

A ii

d

le i

~- cs

C o :

, n.

o

f r

~ t fi

' 1~ 1 C~

.

^ i , f t~.

rei

?2 ~1 n

_ 6 a

. 3 n

•

r+k, illetve egr rar re o - 1e"et)s4"e7rl. r?_TOi n :

' "v(:sor? ti it 01lE'git,rn,"y1qTr Tt?_.~~r Oz6tsz6lt?d-

"^'-, 1er*;nr7.ább Bl. 1 c. ^~thlen ('óbor Kör ]át:uott ^~ll~a~^.~... ... _.f,.a L • mnsn~lr

-41/ i .r3 ^" ^rn .'r7ss 1+'VSl 'O ve ce Imre ás ~rdei 'cr'rc n 1^~ '0t':t uC^fe2.

tf3r^~-

~'ov:"cs Imre isr.iertett^ u ?'á rciusi 'ront r-nwri1-1 -14t, ?'r.dei pedi.g rAlt,kutnt3n és orszGgépité^ cirriel

~ •,+to tt beg^édébAr n^t er^ei.te ki, hog7 n fnlulttttatás program-

7 "G "^{: .}^~•'^' \ " ^-~,hl:^~dv:i "~-~ ~~tiu~.t á e.. ~ part sztsor'. ^ .~, e thyforr:'~~^~"ry ...,, ^' ^,^~~~a~c.ttn ~

^',:or_.yn l:c±lk6fi'° ,""n a fietsl nar nzt progrnrr,ot alo,-

~^..., _~~~j~ !t,-,1•.^~;lc^as t~ r":nr rar társn(?nlor.•! ntc^~p:téoér;,^~'~.⁽1

. ,

A

~ ~•c3 ^ i

~ze7ÍC^ r£dn,s nn^tni

~

^{r- F1o1b} ü_eet v9tt ^;^~~^{e rd}

i ^,

C(c: ^~ar-X ^1z0^~ ^w~ii,~: ..• i i

.k.

.

'ererc v:ré^ ^re n% -stueiAr^►t fintal tan5s?e3.éde, n Báriza- b; B ,, eti nA,,.0 i e ^e t ~ÉLrebozni n szegedi coo- ne-^~ot . R~.~~+óti.n^'c ury,:^~n ;: ^.~3^tlzl.en Gí bor Kör rév én sikerült egy

q,.,a^~

~ • .,.,

, 1 „ tn1 t nr+c-,,,jerri_ :z ^ront ^ern^,^hine's., de L.

•ropo_rt :'^1l _ _ . -~r;~l t t^tt.^r"r, .e• ,iy,-1;6s Yl^•~1⁰^1-^1~^;1 i. COOPOrtOSulárs^-

114 :3_; -* ^~ l 9•zo ~..~., U...^~ - t ' ?1-h ml•^~ i_ Q n^~. • 1 ;t ,

^ n errC n r 12. , sori ó, or6n vidc, ri köz- -

(23)

_ //~y /^~^.^,L~~^-C.^~

`' f ~ ' ^,~^„^{~ ~} _•

~

_

. ^, _~~^{'cc l}^~tót) ~ tC ^"h _

J/ _{lL~~ rui}

~ fz

if

^?¹^,2^,~ ^.ctc«^~^+a

`

l ~ Y~., _{; ,}_/

~/ iit .r

■

^{i ,GtCt} ^/ ^'Cc'^,c^,^~ft-

, L

~ ` /i]

~

₆^.-^~t^tc~^{. l~í~}^tc<

i ~ t(~_ ,.‘',4e ^c..Gcfa^~

.-, ~

~ . ~

'

¹^L~ ^,^{// ./} _-LE ,7 .

~

^r

- ~ ~ : % I _~_r

/~-/ ~~ ~~' CL ^ /^rtc^íc~ ^~^-r- l . . ,~~ "`~,~,~ ~

~ A ^~

• .~.~L~ C~t7-L6, ^~ .1 í/

,c1 x _{~t ~~} ~v

;‚,1

~~ ^;~i,u ~ - l~

f ^{~ ~'} ^'^ ^~ ~clc1LiL^[:1L.^Cc ^t3 ^~ ⁱ ^{:~~ ~}³^u^{.LC a}^~

,('r. 3!G, !~~,5 y~4 Ci fÍ~ J ~ . f,~L. _r

/// ~~,~`~~j~~ ~« ^Li! ^`

• r ^~1 ^.^~(>6`^~ ^~^LCCF.^`~^;14 ^~^,

C~C C Y^L^~^Pc;J^~.^C{L

~ ~~Ct2~

//' 4.0^~

~ ~ L~{~d,^l^~ ' _a-

.K.i.C~~~ ~r~ // `/ ~ r/ . ;~ f`CLr;í r /~ C , l ~ / _// „ r ~-'~ ~ 1yc ~ L~ Gtttt ~ r

' . l ^~~^► C,~.~ t~

.~t'+. .~ ~ ~ Hwc~rr~ ~1 ,~~ _~ C><

r'ti' ~ ~~ -t L it .tv_u L^~^{~ _~}^1/ctÍ^~~`^J_Lc t'^~^JtYⁱ^~ ^{l~ C ~}i . ~ t

~

^~^C^{~ ~ ,~}^I^,^c^/

// Z Ftc~ / 1 ) ^r ~

~ ~ ,

` % / C ^{~~ /~~y}= ^{í. /-}^{~ (~} ^' _{// .}_/,r i, / '^~' ~ ~

1-e

_~ _/ ^j_Ll_?/ ~' ~~~

wC'`~~' ~~ y ~ u. .j

I^~~[~~ ~ ^t^f~

""/

~, ; t^"

s' k ,^' // / /

, t• L^~_{' •}^{`~ t}{~, `{~ ,~` )

~ L a ^~Gl t`~`~ ⁱ

r ~ ^--~^-

,',~~^,:c_:~

,

^_^~t., ~ 1

tr

~~ yÍ^<'^~^FcCCl.E'f ^~ ^~ _~z^c, ^tn^~i^~^u~'

;

. c `

_~ ^~

f.l

^~~~G~~ , ~ _~ ~ t ~ ~

3

^Ác_~~ _~ _~~_~_~~~1,-~

Gt.- _{, /}_lati(,t^~t etc

i~~ ^~~ , J(a..c~ ^/

~ ~ ~: ~,.cc^~1 - ^/^,'₁ ~+ ^~`«.

t' 0.1„ lc, ^{. ~~} ! ~t. 7 (~(~

' ~ f _; ^~^. 4 ,~c.~G" ~ y⁴~t~. ~ ^L

~~;ti~' t

f ~ⁱ⁺ ^l^,^~^ccci ^~^{-vS f ~~~`;,~'c'-~.

/I 6.

y L ,C~~ ' ^J

../.1<k _~~_, _~ _{, 2.tN}_{~L~9 /}

~l.~c c ~

) CU V

~ rzc

I) ^C^j^~^v^t4c^t^{/c c} ^{d ~ ~}

`

) ,~ELt~'~ ^4C⁽ ~^r:^~~~^c

ti i ~ ~~ ~ (~~í

r. ~ '

` r ~~`►~F

~ _~

.,~~--~~ ~ ~~ ` i _~~ ,, ~~" ^~^t"" ~^'~

If...: ^ÍL,;t,;.~~:c

L ~ ' ~- tttcc. .,^~~^~^LO.'c^~^.+t'^{c u}^c,c 7Í.t"! _{f _} ^~1,r44

`` . ~ ' ;^~á.-l~t^-~~`t ^~~;^t^{« ,}^~ ^/^~ ^-^~~~ C S Alt~ ~t

(, ^{~.~ f} tf ~ i~ ~ ~ ^~ tyic ^~~,_S

~tct l , _~~ _S_~^, ^í~. ► .~^, :AI

~~^(,4 (i^~ 1^' / ^r~^j^~

/ /

^LL^,^/ ^'

/ ^~ CL^~ -f ^~~₁^P-^(,.gLtE'Lí , ~ ~

,~t~ wU~~~~LÍ ^~ ^`~_ +~^{, Z} _ _~_d^f./

(24)

- 23 ^--

pont a próbálkozások ellenőre sem jött létre. 11 Márciusi

•

`c, ont riogyei központja erdei 'erenc révén az ellenzéki pár- tok korábbra visszanyúló e :yüttmőködésére támaszkodva, mind- vé!-J I, Makó maradt. A szociáldemokraták helyi csoportja - az orsnág egyéb vidékeihez hasonlóan -- kívül maradt a városban

~..c :azárnyait bontogató egységfront - és népfrontpolitikán,

,molynek. hátterébex nyilván ott volt az ?ÍSZDP országos vezető- s4, , ln^tc :'ronttat eze!Jben táplált idegenkedése ©ppúty, mint a Lá jer Dezsc által képviselt t tehetetlen, megájulásra '°éntel.en politika ~. ^{, .}Mint utaltunk; rá, éppen erre az időre

p ~1

72:7e^:~dütt be a kol-:rlt?nisták sejtjének felszámolása is.

".z''' ZDP helyi csoportjánbe-túl jelentkező fentebb jelzett problémák 1930/39-ben -- tetőzte':. ippen r.azo'cban. ar., eszt4r+-

cCl1„i~11 . i_ ^~

ry-%T7-^{~'v ~ .~} , ... T . . .i . n, ^~.~e..^~..^~en e1^~,':t?en, t~~ni.t'corV. ",} :.

N

.'. ITivc: ArA;zervozc t rn:nacázsonztz."cl ne, eréscre

-", '{;_vat zss^erveuat létrehozása szoros kcapc.zolattan állt

,.: rol.itiTMni 'c.a tol.ici^:S?Us újabb irányzatával, as újl.atoliciz- nv"rZ': azzal jobbszárnyával, amely fi keresztényszocializmus

, mi^tt i.a

.

r`'71i .n oc • is enciklikák első QOr- 1931 -es n ,.'.clr~.~,-.esimo Anno conc?ola•i;ait az osztrák, de inkább a ^a:' a .7..:c•r-'éi n portt?Jál Fasizmus eszméivel, főként

,;onclol .ttfzTcal "vors^erlisitette" .

:^,z :' j" • +o1 !.:i.1 ;;'^. ; ez az ú1'r1atC ür-,*aiakkor szorosan iapti c^olc?ott a tzarrai_ncas é;tok magyar rAntiliberális újL-onze_~.•va-