180 KÜLFÖLDI SZEMLE.
A b i o l o g i a i m ó d s z e r a t e r m é s z e t r a j z i o k t a t á s b a n ^ A biologiai irány ellen felhangzó vélemények bírálatával kapcsolat- ban azzal a kérdéssel foglalkozik Paul Kammerer a Monatshefte flir den naturwissenschaftlichen Unterricht januári számában, hogyan lehet a biologiai irányt a legalkalmasabban megvalósítani. A megvalósítás alapfeltételének azt tartja, hogy a természetrajzi gyűjteményeket ala- posan átalakítsuk. Ebben a gyűjteményben kell holt tárgyaknak i s lenni, amelyek ki vannak szakítva természetes kereteikből, de ezek- nek a holt tárgyaknak a természeti valóságot kell képviselniük. Ne- arra törekedjünk, hogy a természetes® környezetüket is velük együtt odahozzuk a szertárba, hanem hogy a tanítók betekintést nyerhesse- nek az illető tárgy élete folyásába. Ezt úgy érjük el, ha nem egy-egy tipikus példány képvisel minden fajt, hanem több, az élettartam kü- lönböző fázisaiban levő egyed. Inkább kevés fajt, de mindegyiket ala-r pasan ismertessük meg tanulóinkkal. A preparált anyagon kívül ok- vetlenül szükség van élő állatokra és növényekre, amelyek termé- szetes keretben egyesítve a szervezeteknek a külső világhoz való vonat- kozásait szemléltetik. Különösen könnyű ezt megvalósítani ott, ahol az iskolának megfelelő kertje van, de kis terrariumokat és aquariu- mokat a legszerényebb eszközökkel rendelkező iskola is állíthat föl.
így tudjuk csak megvalósítani a biologiai oktatás igazi feladatát: be- tekintést nyújtani magukba az életjelenségekbe.
*
E g y ü t t e s n e v e l é s a z é s z a k a m e r i k a i E g y e s ü l t Á l l a - m o k i s k o l á i b a n . A Monatschrift flir höhere Schulen januári füzeté- ben Siebert ilyen címen számol be amerikai tanulmányútjáról. A k é t nem együttes nevelése az Egyesült Államok mindenfokú iskoláiban, dívik, de nem általanosan. A nyugati államok nyilvános iskolái ve- zetnek ezen a téren, míg a keleti államok magániskoláiban és az alapítványi iskolákban a kétnemű ifjúságot külön nevelik. Az együttes nevelés bevezetésére egyrészt a tanítóhiány, másrészt az iskolák na- gyobb részének csekély látogatottsága és egyéb külső okok vezettek és nem pasdagogiai vagy szociologiai megfontolások. Csak utólag álla- pította meg az elmélet ennek a gyakorlatnak tényleges vagy állító- lagos előnyeit. A középiskolákban az együttes nevelés a XIX. század
utolsó harmadában valósult meg, mint az egyetlen módja annak, hogy a leányok is a fiukéval egyenlő értékű nevelésben részesülhessenek.
Vannak azonban külön női College-ek is. A fejlődés 1909 ben érte el csúcspontját, azóta inkább hátrál a mozgalom, amelynek keleten az a törekvése, hogy az együttes nevelést beszüntessék a középfokú isko- lákban, nyugaton pedig, hogy az állapotokon javítsanak. Erkölcsi tekintetben felteszik, hogy az együttes nevelésnek kedvező a befő-
