2 1 4
A hitelezés túltengése és a hosszú l e j á r a t ú hitelek n y ú j - t á s á n a k szükségessége N é m e t o r s z á g b a n a f o g y a s z t ó k a t ki- szolgáló kereskedelem szorosabb szövetkezésére vezetett. E szövetkezések elsősorban a f o g y a s z t ó k érdekeit szolgálják, m e r t feleslegessé teszik a n a g y hitelezési kockázatot, a kamatveszteséget és az i n k a s s z ó d i j a k a t kiegyensúlyozó jelentős f e l á r a k számitását. A szövetkezések különböző alakban jelennek m e g : K ö n i g s b e r g b e n a kereskedők a K u n - denkredit G. m. b. H - b a n egyesültek. Hitel igénybevétele a vevő á l t a l a G- m. b. H.-nál t ö r t é n i k és nem az egyes kiszol- gáló üzletnél. A G. m. b. H . a vevőnek egy csekkfüzetet szolgáltat ki, a vevő ebből kivett csekkel fizet az egyes cégek- nél, anélkül, hogy a vétel a l k a l m á v a l be kellene jelentenie részletfizetési igényrét. A G. m. b. H. u t a l j a á t a z u t á n az ösz- szegeket a tagcégeknek bizonyos adminisztrációs és t a r t a l é k - százalék levonásával. A vevő a G. m. b. H.-nak évi 12% k a - m a t o t fizet. — Berlinben a V e r t r i e b s k r e d i t G. m. b. H.-ban egyesült a kereskedőcégeknek e g y csoportja. I t t is u g y a n - oly á r o n v á s á r o l a részletvevő, m i n t a készpénz ellenében vásárló, de n e m kell a hitelező-bankon keresztül való kör- u t a t leirnia, h a n e m a vétel eszközlésénél a l á i r egy szerződési f o r m u l á t és lefizeti a v é t e l é m a k legalább 10%-át. A h á t r a l é k u t á n h a v i 1% pótlékot fizet a hitel t a r t a m á r a . A G. m. b. H.
előlegezi a kereskedőknek a h á t r a l é k o s vételártőkék 75%-át a. teljes h á t r a l é k u t á n i k a m a t lekötése ellenében. Az incassot is a G. m. b. H. intézi. — A megjelenési f o r m á k csak példák, m e r t v a n n a k m é g a f o g y a s z t á s finanszírozásának egyéb változatos alakzatai is. L é n y e g ü k abban áll, h o g y az e l a d ó kockázata a m i n i m u m r a szállíttatik le anélkül, h o g y a vevő- közönség sulymsabb á r a k fizetésének a kötelezettségével terheltetnék meg. E n n e k az u t ó b b i k ö r ü l m é n y n e k j e l e n t ő s é g e a m a i kereseti viszonyok mellett igen nagy.
A társasági jog m i n d e n ü t t egész E u r ó p á b a n f o r r o n - gásban van. A német igazságügyminiszter a r é s z v é n y j o g i r e f o r m előkészítése során nyolc kérdőive-t f e k t e t e t t fel, ame- lynek együttesen cca 1000 kérdést t a r t a l m a z n a k . A beérkező válaszok a l a p j á n széleskörű statisztikai felvétel eszközlése terveztetik. Emellett m á r is h a t a l m a s a n y a g v a n e g y ü t t : 1) a birodalmi statisztikai h i v a t a l anyaga, 2) a r é s z v é n y j o g i ankettbizottság jelentése n é h á n y kiváló j o g t u d ó s é r t é k e s véleményével, 3) a lieidelbeiigi és kölni jogászgyii lések t á r - gyalási anyaga, 4) a német jogászgyülés k i k ü l d ö t t bizottsá- g á n a k véleménybe, 5) s z á m t a l a n kritikai cikk u g y az egyes részletek, m i n t az összkérdés tekintetében, 6) igen g a z d a g elméleti és g y a k o r l a t i irodalom, 7) a k ü l f ö l d i j o g n a k rész- letes kivonatai. Az u j statisztikai felvétel célja az érdekeltek
215 szándékáról és vélekedéséről közvetlen tudomásszerzés lenne.
N e m v á r h a t ó azonban ez u j a b b statisztikától a kérdésnek az eddigi eredményektől eltérő megvilágítása. — A h á b o r ú u t á n i gazdasági változások idején m i n d világosabbá vált, hogy nínes szükség a r é s z v é n y j o g k o n s t r u k c i ó j á n a k meg- változtatására, p u s z t á n a r r a , hogy a részvényeseknek alap- j o g a i : kellő tájékoztatás, az i r á n y í t á s b a n való részvétel és a v a g y o n b a n és jövedelemben való részesedés i r á n y á b a n megfelelően biztosi itassanak.
A törvényhozásnak é s a jogalkotásnak a m a i gyor- san változó időkben való eltolódott viszonylatát n a g y preci- zitással fejezi ki a német b i r o d a l m i törvényszék I I . 313/1928 (1929. V. 13.) számú döntésének indokolásában: „ . . . A tör- vény a t e g n a p viszonylatait szabályozza. N e k ü n k a m á n a k szükségleteivel v a n dolgunk . . ." Világos kifejezésre j u t t a - t á s a ez annak, hogy m a a biró f e l a d a t a is túlmegy az egy- szerű jog alkalmazásán és h a nem is teljesen u j j o g alkotá- sában, de mindenesetre a meglévő jogszabályok önálló továbbépítésében áll.
A népszövetség gazdasági tanácsának genfi m á j u s i tanácskozási a n y a g á t egy részletes jelentés t a r t a l m a z z a . E jelentés kiindul a népszövetségi tanács gazdasági szak- osztályának a n y a g g y ű j t é s é b ő l és ezeket kiegészíti a tanács- kozások alatt f e l m e r ü l t u j szempontokkal és ötletekkel. A jelentés bevezetésében egy áttekintést ad az utolsó esztendő gazdasági politikájáról, m a j d külön fejezeteket szentel a kereskedelemnek, i p a r n a k és mezőgazdaságnak. A jelentés befejezésül n é h á n y népszövetségi szervnek m u n k á j á r ó l boz bő szemlét és egy á l t a l á n o s képet ad az 1928. év végén mu- tatkozó világgazdasági helyzetről. Legtöbb figyelmet f o r d i t a jelentés a v á m t a r i f a leépítésére, a kereskedelmi szerző- dések fokozatos létesülésére, ki- és behozatali engedélyrend- szer lebontásának szükségességére és végül — tekintettel az á l t a l á n o s a n k o n s t a t á l h a t ó mezőgazdasági válságra, — a mezőgazdasági kérdésekre.
A német o r s z á g o s jogi vtzsgahivatal évi jelentése a n a g y jogi államvizsgák eredményéről igen figyelemreméltó a d a t o k a t t a r t a l m a z a jogi és különösen a g y a k o r l a t i előkép- zés k r i t i k á j a tekintetében. A vizsgát 1255 jelölt közül 1016, v a g y i s 80.63% tette le sikerrel. A sikeres vizsgák is éppen csak hogy azt jelentették, hogy a jelöltek a t u d á s m i n i m á l i s mértékét érték el. A színvonal siilyedésének okát a jelentés több okban keresi. Először is h i á n y o s és nem elég körül- tekintő a jelöltek g y a k o r l a t i kiképzése. Másrészt tehetség és h i v a t o t t s á g nélküliek igen n a g y számban keresik. fel a
