VEGYESEK.
A rozsnyói bányák bérbeadása 1332-ben. Az esztergami érsekség rozsnyói a r a il y- és e z ü s t b á n y á i t (vrboram auri et argenti fodinarum) in terri- torio civitatis. R o s n o u b a η a vocate repertarum) C s a n á d esztergomi érsek 1332. november 6-án. az összes jogokkal, jövedelmekkel és a b á n y a - b i r á s k o cl á s s á l egyetemben november 11-étől számítva egy esztendőre 120 budai ezüst márkáért bérbe adja (Esztergomi főkáptalan magán levéltára Lad. 49. fase. 1. nr. 14.) D r u g e t h V i l m o s szepesi és újvári főispánnak oly módon, hog3r 70 márkát deczember 25-én és 50 márkát a jövő június 24-én tartozik megadni. Pór Antal.
Nagyszombat városa megváltja magát a tized fizetése alól 1347-ben. A XIII. század végén és a XIV. elején a magyar nemzet és vele természe- tesen a magyar egyház kimondhatatlanul sokat szenvedett a mind nagyobb függetlenségre törekvő oligarchák zsarnokságától. Csak azon föl nem szá- mitható károkra kell gondolnunk, melyeket C s á k M á t é okozott a n y i t r a * és e s z t e r g a m i egyházaknak, H e n r i k b á n a p é c s i egyháznak, L á s z l ó vajda és a s z á s z o k az e r d é l y i n e k !
A béke és rend lassan állott helyre a XIV. század harmadik évtize- dében, és hosszú ideig tartott, míg az egyházak visszaszerezhették elkobzott javaikat és javadalmaik élvezetébe visszahelyezkedhettek.
T o r z t i B o l e s z l ó berezegnek, I. Károtykirály siivének és esztergami érseknek (1321 — 1328) voltak már érdemei az érsekség helyreállításában, ele ő nem birt még a százfejű hydrávai. Oly értelmes, erélyes és kitartó férfiúra volt szükség, milyenül T e l e g d i C s a n á d 1330-tól 1349-ig mutatkozott az esztergami érseki széken.
Működésének irányát azon egyetlen levélből is, melylyel az esztergani- szentgyörgy-mezei társas káptalant újból megalapította és a gömöri tized negyedével javadalmazta, megérthetjük. Ebben előadja, hogy a gömöri tized, mely előbb meg- nem haladta volt a 60 márkát, az ő gondos ellen- őrzése mellett immár 400 márkára emelkedett. (Esztergami főkáptalani magán- levéltár lad. 52. fase. 1. nr. 1. — S c h m i t t h, Episcopi Agrienses, a nagy- szombati 1768. kiadás, 1/273.) Hasonló eljárásért elnevezték ugyan ravasznak, uzsorásnak; pedig csak a visszaéléseket és sikkasztásokat korlátozta.
Példáját követte főkáptalana (capitulum maioris ecclesiae), mely midőn Nagy-Szombat városában a tizedszedést kissé szorosabban kezelte, minek következtében a várossal a következő t i z e d v á l t s á g b a n állapodott meg.
Nagy-Szombat város közönsége (iudex, iurati et cives universi) minthogy közte és a tizedszedők közt nem ritkán egyenetlenségek támadtak, az esz-
435.
tergami káptalannal örök időkre olyan egyességre jutott, liogy az összes, Nagy-Szombat városában, Gerencsér, Magyarád (Moderdorf) és Perna (Kocsisföld) falvakban, g a b o n a , m é h e k , b á r á n y o k , l i b á k és с s i- b é k után szedetni szokott tizedet évi 80 budai márkán megváltja, e vált- sági összegbe értetvén a q u á r t á k is, amelyek ezen tizedek után járnak.
E q u a r t a alatt a tized azon 25°/0-a értendő, a mely a m a g i s t e r e k (benefìcium simplex) javadalmazására szolgált. Ezen magisterekből lettek a káptalanokban a m e s t e r-k a η ο η о к о к. — De a mondott quartákból levontak még eg' у n e g y e d r é s z t , a l e l k é s z k e d ő p a p s á g e l l á - t á s á r a , melyet ez mind e napig élvez, az úgynevezett s e d e c i m á t , minthogy az összes tizednek t i z e n h a t o d r é s z é t tette ki.
A tizedváltság évenkint mindig szent András· nyolcadán (deczember 7-én) volt fizetendő. A káptalan megbízottja egy nappal előbb — azaz szent Miklós napján, amikor a város búcsúját tartotta — jött a városba, kinek ebédet és vacsorát, szolgáinak és lovainak ellátást adott a város, a követ- kező napon pedig teljesen befizetni tartozott a 80 márkát. Ha azonban ezt a város nem tehette, ez esetben a káptalan megbízottjának akár két hétig- is türelmesen kellett várakoznia, persze a város költségén és ellátása mel- lett. Ha azonban ezután is elmaradt volna a fizetség egy hétre, a város a késedelemért 10 márkányi bírságot vállalt magára. Végül ha a 80 márka tizedváltságot és 10 márka bírságot, még 8 nap után sem akarta volna a város megfizetni, akkor a várost egyházi tilalommal (interdictum) sújtották, ú g y hogy sem a plebánia-templomba, sem a barátokhoz misére ne mehes- sen ; és ismét nyolcz nap multán, ha ekkor se fizetne, akkor a káptalan egy érseki rendelet erejével kiközösíthette mindaddig amig minden tarto- zásának eleget nem tett.
Mindezen föltételek nem bírnak érvénnyel akkor, ha a város szántó- földeit valamely hatalmas sereg tönkre tenné, eltiporná. Oly esetben a káp- talan két hozzáértő" becsüst küld, kik a városi biró és öt esküdt jelenlé- tében a kárt megbecsüljék, s azt aránylag a káptalan is szenvedni tartozzék.
(Esztergám! főkáptalan magánlevéltára lad. 43. fase. 1. nr. 6.)
E szerződésből az látszik, hogy e gazdag város a megváltott tizedet e czimén nem szedte be polgárain, hanem összes jövedelméből fizette;
különben nem volna értelme az elősorolt kikötéseknek, minthogy december 7-ig mindennemű tizedet beszedhetett és összerakhatott volna. Erre vall az is, liogy a következő 1348. július 13-án Nagyszombat városa szerződést kötött-Csanád érsekkel is, mely szerint Királyhegyi u j , r é s z b e n m é g k i ü l t e t e n d ő s z ő l l e j e dézsmáját is évi 20 márkával szintén megvál- totta. (Ugyanott, lad. 49. fase. 1. nr. Ιδ.) Pór Antal.
Olasz kereskedők Kumániában a XIV. század elején. A következő adat úgy látszik elkerülte gróf Kuun Géza figyelmét vagy legalább nem találom megemlítve C o d e x C u m a n i c u s-ában. A XIV. század elején egy bizonyos F r a n c e s c o B a l d u c c i P e g o l o t t i állott a florenczi hires B a r d i bankárház szolgálatában, ki nem volt maga utazó, de K u m á n i á b a n járt emberektől és К h i n á v a l kereskedő kalmároktól összegyűjtött
