Szalárdi János siralmas magyar krónikája kilencz könyvei

(1)

M ' f f f f . ' 9 P i if 1 - - H'lr, / G 7 í j'y

/ 0 , <7

S Z A L Á R D I J Á N O S

SIRALMAS

MAGYAR KRÓNIKA JA

KILENCZ KÖNYVEI.

KÉZIRATOK UTÁN SZERKESZTÉ

-

/

B. KEMÉNY ZSIGMOND,

PEST.

E M I C H G U S Z T Á V K Ö N Y V N Y O M D Á J A . MDCCCLIII.

(2)

c h U h T

-• a

SIRALMAS

MAGYAR K R Ó N I K Á N A K

KILENCZ KÖNYVEI

MELLYEKET

A KŐVETKEZŐ POSTERITÁSNAK

M E G I N T E T É S E K R E , É S O K T A T Á S O K R A TULAJDON NYELVŰNKÖN EGYBE SZEDEGETETT ÉS MEGÍRT

/ SZALÁRP1 JÁNOS.

1662-dik ESZTENDŐBEN.

SZALÁRDI MUNKÁI.

7

¹

•a I

(3)

з . й д ¿ s a j u e ¿ ° ( О Й Ъ . Ь ? , )

(4)

e a =

5 SIRALMAS MAGY. KRÓNIKÁNAK IX. KÖNYVEI. 6

S I R A L M A S

MAGYAR KRÓM KÁNAK

ELSŐ KÖNYVE.

Mellyben o r s z á g o k , birodalmak igazgatásinak formái; a krónika megírásá- nak oka; Erdélynek a koronátóli elszakadásától f o g v a , a felső sáeculumbeli dol- g o k röviden i l l e t t e t v é n , iratnak m e g Bálhori Gábor idejéig.

ELSŐ RESZ.

Mellyben e világi fejedelemse'gek , birodalmak igaz- gatásának formái istennek bölcseséges rendelése szerint, és annak szükséges volta, szép hasonlatosságok és szentirásbeli példák, által'megmutattatnak.

A felséges Istennek e világi dolgokban nem utolsó bölcsesége tetlszik meg abban is, hogy e külső világi birodalmakat nem mind egyformában levő módokkal akarta hogy igaz- gattassanak. Hogy a miképpen a négy ele- mentombeli tulajdonságok, noha ellenkezők egyik a másikkal, mindazáltal az ember és egyéb állatok testében szépen megegyez- nek , úgymint a tüz , é g , viz és föld 0 — a mellyekböl állanak minden testek — ; igy e világi birodalmak is a ktilön külön igazgatások által -szépen megállhassanak, és az istennek nagy bölcsesége abban is tündöklőbb legyen.

A tudósok illyen igazgatásnak formáit hármat állítnak: arislocralikát, midőn a t a r - tomány »birodalom valahány becsületes, fő személyek által igazgaltatik, a minémü a bel- gáké vagy telenczéseké; democralikát, mi- dőn az ország izenkint való részeiből a nép által arra delegált személyek által, mint a helvetiusoké, kormányoztalak; és monarchicát, midőn egy magános fő kezében vagyon a ha- talom, és annak tetszése, s akaratja szerint megyen végbe az ország igazgatása, ') Joann. Calv. libr. 4. sect. 8.

3=

mint régen a romai birodalomban voltak a d t - clalorok.

De hogy külön külön ezek közül minde- nik egy egy gonosz útitársat láttatik magá- val hordozni: mint az első, gyakorta csak könnyen meghasonlásra; a második, annál könnyebben pártütésre, á harmadik, pedig kegyetlen uralkodásra való vetemedést; e i - okáért az egyik a másikkal szokott temperál- tatni, s megelegyitletni; és így melly igaz- gatási forma lehessen jóbb egyik a másiknál, még a tudósok is alig tudják discernálni. És mindeniket istentől rendeltetettnek állítván $ hogy a mellyik hol bévétetve volna, az elöl- járóknak is a szerint illenék a haza szabad- ságit oltalmazni, megmarasztani; ha abban resten járván el hazájok árulóinak Ítéltetni nem akarnának; és. a lakosoknak is engedel- meskedni , s más igazgatásbeli formákra nem kellene igyekezni, hanem a mellyik hol mint való mixtúrával, úgymint: midőn, a monar- chika forma aristocratikával, azaz a magá- nos fejedelem mellé rendeltetett föfö tanácsos személyek rendelésével monarchico-aristo- cratikummá változott légyen; avagy demo- cratico-aristocratikummá, azt megtartani, és a fejetlen lábságot, mint minden zűrzavarok- nak legfőbb szerző okát nagy szorgalmatos- sággal kellene távoztatni igyekezni. Úgymint a melly igazgatást a felséges isten a terem- tésbeli és természetbeli dolgokban is mintegy

1*

(5)

es=

7 SZALÁRDI MUNKÁL

— n 8 kiábrázolt és előnkbe rajzolt. A hol látjuk

hogy a főtől biratlatnak, és elsőbb képpen ugyan életet is vesznek a többi planéták. A darvak között egy kiváltképpen való vagyon, a kit a menetel közben szép rendben e g y b e - zavarodás nélkül követnek a többi. A méhecs- kéknek kaptárjokban egy bizonyos anyjok, és mintegy királyuk vagyon, ki mind teste álla—

pótjával, s mind az ö tornyos fris hajlékával a lép között, a többi közönséges méhektől megkülönböztetik. És azzal i s : hogy noha a többi a gyűjtemény megszerzéseért nagy szorgalmatossággal jőnek mennek, fáradnak, de ö természetes helyét megtartván kaptár- j á b a n , és mintegy székiben , helybeli tisztét

viszi végbe , inelly által az egész kaptárbeli- eknek életek megmaradások vagyon. És olly méltósággal ajándékoztatott meg a természet- től, hogy ha ö néki elesése történik a s e r e g - nyáj közül, nála nélkül nagy kaptárbeli m é - hek meg nem élhetnek semmivé lesznek.

Melly istenes igazgatást a felséges úristen önnön maga is az ö szent választolt népében, az Israelben is gyakoroltatott; elsőben is az ö hűséges szolgáját a Mojsest rendelvén és állítván fejedelemül az ö népének Aegyptom- ból való kihozására, ki az ö ipa a Jetro pap okos eszes tanácsára szaggatta; vala a népet külön külön fejedelemségek, ezrede- sek , századosok, ötvenesek és tizedesek alá.

És ezeknek igazgatására maga mellé aztán, istennek ijiléséböl parancsolatjából2) mintegy tanácsjokúl rendeltettek vala a hetven vének.

Annakutána a Kánaán földére való bemene- telekkor a Josuet, ki után egy hijján három- száz esztendeig a birák által igazgatta, kiket, isten a népnek tőle való eltávozása , és bál- ványimádásra való veteinedésekor egyszeris, másszoris a nép közül szabadító hadnagyokul állat vala e l é , 3) felruházván azokat vitézi bátorsággal, rendkívül való erővel, és a szabadításra való elégséges ajándékokkal. A z - után a Héli pap és a Sámuel idejében a m a - gánosjejedelemségü igazgatás vétetik elé a ') Exodi 18. v. 21.

·) Nuro, 11. y. 25. '

') Jud. 2. v. 18. '

Saul a Hus fia választalván a királyságra , és utána a Dávid király magánosan való m o n a r - chai uralkodása, melly Jesus Kristusnak az ö lelki országában egyedül való 4) uralkodá- sát példázza vala; noha ezek sem voltak mix- túra , azaz bizonyos tanácsjok nélkül, f ő - képpen Dávid idejében, s azután , mint a sz.

história mutatja.

. Melly igazgatás formája alatt, mind jól meg is álla az Israel országa , méglen a bál—

ványimádágért az úristen a tiz nemzetséget a Salamon fia, a Roboam kezétől el nem s z a - kasztá. Ki istennek igaz ítéletéből nem t a r t - ván tisztinek igaz határiban m a g á t , nem a - kará a népnek fejedelmi közül való törvényes öreg tanácsjokatdrallgatni; hanem a magával együtt nevekedett humora szerint j á r ó , és szája izint szólló hízelkedő gyermek t a n á c s - jok után indulván 5), á m ! elveszté birodalmá- nak nagyobb r é s z é t : inert a tiz nemzetség Jeroboamhoz szakada , az sült bálványozás- ra vetemedék. ,

MÁSODIK RÉSZ. ' ; , t >

' ' >\IU:;\ tv

Mellyben a haza állapota a Juda és Israel állapotá- hoz , azoknak az igazgatásbeli boldog és boldogtalan ál- lapot! szerént egybevettetnek , s alkalmatossága, s czél- ja is avagy vége a krónikának megiratik.

Méltán hasonlittatik, és igen méltán, e mi szegény hazánknak , Erdélyországnak, és ahoz tartozó részeknek állapota az Israel és Juda nemzetének azon istentől rendeltetett fejedelemségü igazgatás alatt való boldog á l - lapotához , midőn azon igazgatások boldogul az ö igaz vágásiban viseltettek, és azokból ki nem vetemedtek; ellenben boldogtalan s o r s á h o z , valamihelyt azon igazgatások az ö igaz vágásiból, vagy határiból kivetemedtek.

Mert valamiképen hogy a Juda , és az Israel valamikor istenes királyokkal együtt az istennek igaz Tiszteletétől el nem szakadnak vala, minden dolgokban jó szerencsések, istennek minden áldásival bővelkedök, igen nagy s z á m - ra terjedttek v a l á n a k , ellenségek ellen i s , valamelly felé fordulnak v a l a , gyözedelme-

4) Joann. Calvin. Inst. Lib. 4. Cap. 20. sect. 8.

s) 1. Reg. 12.

(6)

9 SIRALMAS MAGY. KRONIKANAK IX. KÖNYVEI. 10 sen szerencsésen járnak vala hazájokban, ki-

ki közülök az ö fügefájok alatt csendesen és békével nyugszik vala. Hasonlóképen mióta istennek igaz Ítéletéből — méltán mondhatjuk hogy a bálványiinádásért — e szegény haza a magyar koronától elszakadván , a hatalmas török császárok árnyékában kényszeríttetett is magának pihenést keresni; mint a Juda országának utoljára volt dolga a babilóniai Nabukodonozor királylyal, valamikor és vala- míg azon monarchico-aristocratika igazgatás az ö igaz sarkából ki nem csuszamodott; h a - nem mint a J u d a — a szenlirással szólván — az istennek szolgájához Nabukodonozorhoz , kinek jármában a bűnért az ö bölcs tetszése szepint vette vala nyakukat, hűségeket e n - gedelmességeket mutattak: hasonló hűségét, engedelmességét megtartotta, esztendönkint való szokott szenvedhető tiz ezer arany a d ó - ját beszolgáltatta, valljon kitől mi hántása volt? háborgattatolt-e valaki fegyverétől?

nem volt-e kinek kinek az ő fügefája alatt J10-

^nában csendes békességes nyugodalma ? nem épült valare meg a föld a régi romlásokból — mellyek is ez illyen módon az igazgatásbeli kivetemedésböl estek volta szegény hazán — mindenült sürü városokkal? á inellyekben nagy részint az istennek igaz tisztelete vilá- gosan tündöklik vala. Valljon az ország fő rendei nem virágoznak vala-e feles számú bokros jó reménységü szép csemetékkel ? A nemesség , vitézlő nép , városi, polgári, és minden alsó, s középrendek sürü tenyészés- sel ? a hegyek , halmok , mezők, oldalak, völgyek sürü gabnatermésekkel, borral, bú- zával, sürü baromcsordákkal , mindenféle j u h , és egyéb marhák nyájaival? aranynyal,

ezüsttel, r é z z e l , vassal, sóval, tejjel méz- zel valljon nem bővelkedik vala-e ? Nem t e r - jedett vala-e ki az egész keresztyénségben,

s majd minden nemzetségek köziben minden- féle jó hire, n e v e , méltósága? Igenis, és annyira nevekedett vala boldog állapotjában , hogy ha abban megmaradhat vala, és az igaz- gatásbeli csuszamodás avagy vetemedés, és a miatt lelt nagy romlás nem találja v a l a , méltán állíthatná akárki, hogy ez egész k e -

resztyénségben egy.ekkorú tartomány és f e - jedelemség hozzáfogható nem volna.

De ó j a j ! nincsen ám e világon semmi ál- landó, és megmaradandó boldogság, melly változás nélkül állhatna, nincsen fejedelemség, birodalom, melly mindenkor egyenlőképpen folyó boldog szerencsés állapotával dicseked- hetnék. Mert ugyanis úgy akarta isten elei- től fogva, kivállképen az ő választott és k e d - ves népének dolgait folytatni, hogy az édes mindenkor keserűvel elegyítessék és az ö n é - pének közönséges isten ellen való vétsége e világ szerint büntetlen ne maradjon; mint erre elég példa az Israel népinek példája, mellyel tellyes az egész szentírás. ·

A mint pedig Juda országának Joachim vagy Jekóniás 0> és Szedecziás királyok ide- jében vala állapotja a babilóniai Nabukodono- zor királylyal, ha^Jti azt emez szentirásbeli helyek szerint, Erdélynek állapotjával e g y - beveti, noha ugy tetszik világosan föltalál- hatja okát a rettenetes nagy romlásnak, inelly azon szegény hazát e néhány esztendők alatt siralmasan követé. Mindazáltal, mivel istennek igaz Ítéletéből, ez mi, utolsó romlásá- hoz közelített nemzetünk már annyira meg- zavarodott, hogy igen kevesen legyenek, kik a dolognak folyamatiból, s fundamento- miból mérsékeljék a dolgokat; hanem nagy részből még az első rendbeliek közül is — tisztesség becsület adassék a kik ebben nem r é s z e s e k — egymás ellen való gyülölségtöl viseltetvén— oh boldog isten!.— és a nép- nek ama tudatlan kóborló seprölékje módja, bolond szokása szerint — mint szinte Jere- miásrais ráfogták vala a jerusalembeliek, hogy a Nabukodonozor népe a kaldeusok közé akarna menni, az okon megfogták vala — csak mind a törökösséget, áruló nevet, teli torokkal rákogván, olly becsületes, hazájok- szerető és istenfélő jámborokra akarják ken- ni a hazán történt nagy romlásoknak s a szép végházaknak török nemzet kezébe való esé- sének okát; kik inkább tellyes igyekezetök szerint a szegény hazának j a v á r a , a véghá- ') 2. Reg. 24. Es. 25. Jer. 27.

5) Jer. 37. v. 13.

(7)

11 SZALÁRDI MUNKÁI. 12 zak megmaradására, s istennek is dicsőségé-

r e igyekezvén, siralmas könyező szemmel nézték a meglett romlásokra hanyatlott veszedelmes alkalmatosságokat, és vérek hul- lásával, s életek megpecsétlésével i s , ha mi rajtok állott volna b e n n e , igyekeztek volna azokat elfordítani.

Mind a következő posteritásokra nézve a z é r t , s mind a kívül való keresztyén nem- zetek is, hogy valósággal érthessék nagy- romlásunkat , és abból a reájok következendő gonoszokat, mint egy tükörből kinézvén, eltávoztathassák, igen méltónak Ítéltethetik írásban foglaltatni és napfényre bocsáttatni:

olly indulattal, igazsággal pedig, hogy ebben sem egynek sem másnak tekintetére, sze- mélyére nem nézvén, csak az egy igazságos valóságnak—• mint i l l i k — Iineája szerint igazgattatnék, a mennyiben lehet ,· a rövid- ségre is igyekezvén pennánk.

HARMADIK RÉSZ. . Magyarország kétfelé való szakadásának alkalmatos- sága , két királyai, Jánosnak Szulimánlioz való ragasz- kodása , ifjú Jánosnak Szulimán császárhoz Nándor-Fe- liérvárra való járása , Bátliori István és Kristóf igazga-

tások rövideden. · Istennek igaz ítéletéből, kélségnélkül a

bűnért, 1) mint az. Israel országa is Roboam idejében , a szerint a magyar birodalom is — mcllynek mind szélére hosszára terjedtsége Mátyás király idejében, a mint a históriák tartják, nyolezszáz olasz mértföldnyire való vala — az urak között való nagy gyűlölködés miatt — mellyről bőven ir Islvánfi2) csak a L a - jos király veszedelme előtt mint voltak, de

én rövidségre igyekezem — kétfelé szakadott vala. Mert ifjú Lajos királynak Szulimán t ö - rök császárral Mohács mezején lett siralmas harcza meglevén , mellyen mind maga jeles méltóságos király elesett, s mind a magyar nemzetnek színe java virágja elhullott vala.

Az erdélyi Zápolya János-vajda pedig, ki a gróf szepesi Zápolya István fia vala, a k i - ') Rer. Hungar. seript. Petrus Banzan fol. 204.

') N. Istv. Lib. 3. fol. 12. et seq. •

rálynak két különböző parancsolatja k ö z ö t t , nem tudván mellyikhez tartani magát, mellynek egyike hogy melléje sietne; másika: hogy hatasalyi Raduly vajdával Dunán általmenvén Bulgár- és Ráczországokon való dulásokkal a törököt Magyarországtól visszanyomnák, Bá- tsi György deákját küldölte vala a királyhoz megtudni, a kettő közül mellyikhez k e l - lene magát tartani, és azalatt megesvén a veszedelmes viadal, a vajda is, a melly szép segítséggel kiindult vala, mi több néhány.fe- löl várandó segítségek is a magyar n e m z e t - nek nehéz fátuinával, a harezra nem érkezett vala. Ki hogy mind elei méltóságával, t e h e - tős értékes voltával, hasznos szolgálatával a gróf űri főrendek között előbb való volna , a királynak négy esztendeig való h á z a s s á g á - ban magtalanságát látván, az urak közül s o - kaknak vala elmélkedésük fel öle : kinek, ú t - jában a romlás hirivel esvén, Tokaj várába

tért vala, és ott az urakkal tanácsot tartván, ottan szent Márton napjára S z é k e s - F e h é r v á r - ra gyűlést hirdettek vala; maga pedig Budá- ra indulván, s azt pusztában felégetve talál- ván , praesidiumot, oltalmazó n é p e t , h a g y - ván benne, a gyűlés napjára onnan S z é k e s - F e - hérvárra felment vala , a hová a király teste is Celrici János mutatásából, . a hová lovas- tól a sáros patakban holt vala, kivételvén, és a vajda parancsolatjából nagy tisztességgel hozatott, és a fövénytől sártól megmosatlat- ván , s jó illatú drága kenetekkel m e g k e n e t - tetvén , a királyok temelöhelyébé nagy tisz- tességgel temettetett vala. Állítják némellyek hogy a királyné is jelenlett volna temetségén, de némellyek', s még Istvánfi is arra. hajol inkább, hogy hivattatott volna a vajdától Po- sonyból alá, de csalárdságtól tartván, távolról akarta volná inkább megholt férjét keseregni.

Ezen gyűlésen azért az országnak n a - gyobb részétől, még azoktól i s , kik alattomban á megholt király nénje, Anna Férdinán- dusné után Ferdinándhoz v o n n á n a k , és h o r - golnának is , királyságra választatott, felki- áltott, és a korona is Prini Péter által Visse-

3) N. Istv. lib. 8. fol. 1. 19.

(8)

13

grádból elhozattatván, az esztergomi érsek Várdai Pál, és váczi püspök Brodericus Ist- ván által ugyanott meg is koronáztatott vala.

Honnan Budára alájővén nem sok idő múlva a Galliai Ferencz királynak Rinco Antal nevü követe 0 érkezett vala a királyhoz és az o r - szághoz. Ki által szánakozik vala Lajos k i - rály vér szerint való atyafia szomorii halálán, s a magyarok romlásán, s levele által is nagy vigasztalásának tartja vala; azt ellenben, hogy a magyarokat magok közül való olly jóságok- kal tündöklő királyt választani értette volna, ki állal a hazabeli villongások is megcsende- sittetvén,a török nemzet ellen is az országot, mint az egész keresztyénségnek oltalom b á s - tyáját, maga és magok közül tudná oltalmazni, és nem ollyat választottak, a ki más ország- ból és mások által igazgatta s oltalmazta volna őket. Mellyben való állhatatos megmara- dásra nagyon is intvén az országot: azon k ö - vet által a királylyal szövetséget tett vala, mellyben2) Kelemen pápá, a velenczei és flo- rencziai respvblicák befoglaltattak, és azon szövetség Verbőczi István cancelláriusa által a boldogasszony egyházában közönségesen is megoívastatott vala.

De másfelöl Báthori István palatínus, J á - nosnak halálos ellensége levén, minden uton módón azon igyekszik vala, hogy Jánostól mindeneket elvonhatna, tudniillik hogy lett volna Maximiliánusnak, Ferdinandus atyjá- n a k , Lászlóval, Lajos király atyjával és a magyarokkal arrul való elegedendö végezé- s e k , hogy ha Lajosnak magva szakadna, az országnak azon László király leányára, Anna királyné asszonyra, 3) ki most Ferdinandus, Carolus quintus romai császár öcscse, Bécs országnak föherczege és csehek választolt királya házastársa , és szintén most azon ki- rályságra való koronázottja volna, kellene szállani. Minekokáért a királynét is rá k é s z - tetvén, ottan következendő decemberben ők is Posonban gyűlést hirdettek vala, a hová még a János király "pártjai közül is , mint Battyá- ') N.Istv. lik 9. fol. 136..

5) Ibidéin.

') Ker. Hung. script. Melch. SojterlLibr. 1. fol. 396. in initio.

14 ni Ferencz horvátországi bán— hogy azelőtt Ferdinandus elméjét nem é r t v é n , elállván János király mellől — Prinyi Péterrel és s o - kakkal egybegyülekezvén, Ferdinandust is ki- rályoknak választák, a János választásának ellene mondván és következendő 1527-ben ugyan Székes-Fehérvárrolt s szent Márton nap tájban m é g i s koronáztatott vala; János király már Budáról elmenvén előtte, s mind korona, s mind Buda Ferdinandus . kezébe esvén.

Nagyon megbánta vala itt eziránt János király, hogy koronázottja után a nagy gróf Frangepán Kristóf, s több nagy urak bereze- gek tanácsát meg nem fogadta v a l a , kik azt tanácsolták : hogy nem kellene leendő ellen- ségének kedvezni; hanem a jelenlevő sok szép kész hadaival mindjártÁustriára.Styriára ütni, Magyarországot is felültetvén melléje v e n n i , és akképen a dolgot Ferdinandussal eligazítani. De ö az erdélyi sok szép hadait hazabocsátván, ellenkezőit szelídséggel, a - lattvalóit kegyelmességgel állítja vala magá- hoz édesíteni.

Ferdinandus pedig, hogy több királysági- val is már hatalmasabb volna, János király magátul nem bírhatván vele, Lengyelország- ban állott vala, kit Tarnovius János, krakai vajda, minden udvarával nagy becsülettel Tar- non várában szállásra fogadván, valamég ott kell számkivetésben lenni, királyi módon való gazdálkodással éltette vala, azonban ugyan Tarnoviussal és Lascus Hieronymus *) sirádi palatínussal addig tanácskozának országának, megnyerése felöl, látván hogy mind a pápá- nak s mind a galliai Ferencz királynak Caro- lus quintustól elég nyomorgaltatásuk volna, magokat sem oltalmazhatnák, lengyel Zsig- mond király is pedig, noha nagy j ó indulattal volna hozzá,mint igen kedves sógorához; de hogy az ausztriai házhoz nagyobb kötelessége volna, s azokon onnan is segítséget nem kellene reményleni * ugy javallotta vala , hogy Szulimán török császár segítségéhez és ol- talmához lehelne folyamodása. Melly követ- séget ugyan maga Hieronymus Lascus, nagy készséggel felvállalván , kívánt v é g g e l i s vitt

•)N. Istv. Libr. 10. fol. 150 in initio. . SIRALMAS MAGV. KRÓNIKÁNAK IX. KÖNYVEI.

(9)

15 SZALÁRDI MUNKÁI. 16 vala végbe. Szulimán császár a birodalminak

terjesztésére való nagy alkalmatosságot k a p - ván , két úttal személye szerint 1529- és

1532-ben mint jött ki segítségre? Budát az országgal és a koronával — a melly is Perényi Péternek avval együtt való szaladásával e l - fogattatván , Szulimánnak kezébe került vala

— mint adta meg neki, s állatta helyébe, ki- rályságába ? O Azután Carolus quintus romai császár által mint egyeztettek volt meg F e r - dinandussal 1536-ban, mint hozatta feleségül lengyel Zsigmond király leányát Isabellát, ki- vel két esztendőt élvén, és maga Erdélyben Szász-Szebesben 1540-ben meghalván, és azután Isabellától egy fia születvén, az mint neveltetett anyja és Fráter György tutorsá- gok alatt, és ezek a gyermekkel Erdélybe küldetvén" hogy nem volnának elegek az o r - szágnak s Budának megtartására? mint és minemű okokkal vette volt Szulimán azt ke- zébe, olly fogadástétellel, hogy azt jövendő- ben, midőn a gyermek, királyfia , felneveke- dik, minden kétség nélkül visszaadatná ¡mindezek megírattak a magyar dolgokról írott szomorú históriákban, többek között Istvánfi Miklós historicusnál is.

Ifjú János király, ki anyjáról való nagy- atyjáról lengyel Zsigmond királytól Joannes Sigismundusnak is íratta s hivatta magát, inár 26 esztendős korában levén, a midőn utóiban 1566-ban Szulimán kiindult vala Magyaror- szágba, igen pompás állapottal, nagy sok ko- csikkal, úri n a g y , fő, és számos főrendekkel, ajándékokkal Nándor-Fehérvárhoz ment vala Szulimán eleibe : kit felette méltóságosan és kegyelmesen is látott, s fogadott vala is a császár : mert menetelét hallván, a Dunán merőben bársonynyal öltöztetetthajón küldvén eleibe, arra vétette , s nagy pompával s kirá- lyi méltósággal fogadtatván, táborában is sűrű jancsárság, és tömérdek sok nép két sorral való rendes állása között vitette vala bé , és nagy fris királyi sátorokba is szállítatván au- dientiára is azon méltóságos állapottal vitet- te, és nagy kegyelmesen vidám orczával és jó kedvvel látta vala, a midőn a nagy hatal- ') N. Istv. passim.

inas v e z é r e k , egy egy királyemberek talpon állva udvarolván a világbíró nagy m o n a r - cha előtt, ő alája hallatlan például széket t é - tetvén , leültette vala , és úgy kérdezkednék kívánságáról, s az midőn megértette vala oda nyújtott supplicatiojában, hogy Budának m e g -

adatása felöl is abban minden kívánságát m e g - íratta , és császár azon supplicatiot f ő v e z é r - nek nyújtván, ottan megparancsolná, hogy valamit abban az ifjú király az ö kedves fia kívánna, mindenek azonképen meglennének.

És az midőn igen nagy méltósággal és ugyan magyari formában való méltósággal akarná megvendégelni, s maga is véle egy asztalnál véle együtt enni és inni; ha mindezekben az egy Bekes Gáspárnak felfuvalkodásból való kevély bolond tanácsa nagy kárt és akadályt nem csinál vala. De a midőn a fővezér a sup- plicatiojában megirt dolgokról akarván az i f - júval tractálni, magához hivatná , Bekes azt

tanácsolta vala: egy olly nagy király fia, hogy menne egy olly pogányhoz, ki mint egy f é l - állat csak a sulyok alá hizlaltatnék ? hanem izenne n e k i , hogy mindketten lovakra ülvén, mennének ki a tábor szélire , és ott sétáitok- ban egymással eleget beszélhetnének. Mely- lyen az igen nagy méltóságbeli ember, ki ollyan nagy világbíró monarchának minden nagy birodalminak főigazgatója volna, csak elpirulván," noha csak azt izenné vissza : nem volna a táboron kivül való sétáláshoz ü r e s - s é g e , inert hatalmas császárnak csak ott t á - borában való sok népe igazgatásában i s , sátora alatt is , minden szempillantásonkint elég dolog tanálhatna. De azonban ugy m e g - haragudott vala, hogy nem hogy Buda adat- nék meg, de még csak az elrendelt, s .meg- tenni parancsoltatott pompás v e n d é g s é g is, hogy meg ne lenne, és hogy császárnak hoz- zája való minden derekas elméjébe vett k e - gyelmessége csak füstbe menne, és hogy minden odavaló fáradsága valami látogatás- beli ajándék , ló és császári bot elvétel kivül csak hijjába l e n n e , elintő gonosz tanácsával oka lett vala. A szerencsének első tekinteté- ben, mosolygásában való nagy maga-hittség és bizodalom, s az egy embernek hirtelen v a - 0-

(10)

K 3 = 17

ló káros rosz tanácsa illy kárt lett vala. A- zonban Szvlimánnak ez lévén Magyaror- szágra nyolczatlszor való és utolsó fatalis ki- jövetele, noha személyében döggel Szigetvára

vitatása alatt meghalna ; de Sziget ugyan m e g - vétetett , Gyula vára is Petra/f basa által

mégvétetett, és Jenő vára is, hogy azt a benne valók pusztán hagynák, elfoglaltatott vala.

Kinek noha Ferdinandus primus 1564-ben lett halála után , Maximilianus császárral és magyar királylyal, a birodalom végeit elég hadakozási voltanak; mindazáltal Erdélynek török császárral való frigye szövetsége e - nyett, romlása nem volt, hanem inkább épü- leti, gyarapodása.

Hasonlóképen Báthori István birtoka alatt, mellyben csak a vajdai és nem fejedelmi n e - vezettel él vala, inig Erdélyben lakolt. Ki 1576- ban a lengyel királyságra közönséges g y ű - lésben választalván, és a Porta hírével, con- scnsussáml elmenvén, öcscsét Báthori Kris- tófot — ki akkor váradi főkapitány vala — az ország igazgatására hagyta, igen jól m e g - vetett fundamentommal, négy ezer jó válo- gatott magyarsággal el is ment vala, ugy hogy mintegy tiz esztendő alatt nagy dicsé- rettel viselvén azon királyi tisztit, azon ma- gyarság is életóig mellette maradott vala, mind hadakozásiban , békességes állapotiban nagy hűséggel.

Báthori Kristóf szép csendes igazgatása alatt is egész életéig, és holta után fia Bá- thori Zsigmond nevekedése, Géczi János g u - bernátorsága alatt is egész 1588-dikig, mclly virágzó boldog állapotban volt Erdély or- szága török császárral Szulimánnal kötött frigye alatt, megmutatják csak a Szászságon a szegénység által falunkint építetett sürii cserepes és sok kőházak, mellyelt a népnek akkori értékes és boldog állapotját eléggé prédikálják. A tárház is pedig Géczi János gondviselése által valóban megrakodva ma- radt vala; de a gyermek fejedelemnek 17 esztendős korában halván el a dicséretes jó gubernátor mellöle, az a nagy sok kincs, — o h ! — akkor is csak romlására, pusztillatá- sára fordíttatott vala a szegény országnak,

3— ••

SZAIÁRDI MUNKÁI.

18 elejétől fogva nem lehetvén a szegény hazá- nak jól rendelt politiája jövedelmi dolgában.

Báthori Kristóf 1585-ben, ugy irják n é - inellyek, vérhasban halt meg. Világosban pedig ugy irják, hogy lethali febri correptus obiit, a monumentumára is igy írták volt fel.

Zsigmond tizenkét esztendős még nem lévén, Kendi Sándor, Sombori László, Iíovasóezi Farkas rendeltettek vala tutelájára , de hogy jól nem folynának a dolgok, Géczi János ál- líttatott vala a gubernatorságra.

NEGYEDIK RÉSZ.

Báthori Zsigmond idejebeli igazgatásnak sarkából való kifordulása miatt az országra származott nagy rom- lások. Váradnak megszállása. Aegyptombell nádszálhoz való támaszkodás. Veszedelmek tüze gerjesztői kik '?

Azon időbeli változások után is előbbi állapotára kellett megtérni, nagy romlásával a hazának.

De ellenben mihelyt Báthori Zsigmond iinido-amoda való kapdozásával, mintegy Se- delzias a Juda királya, és a Juda s Israel nemzete, hogy az aegyptombeli királyhoz fo- lyamodtak vala az istennek erős fenyegeté- sei ellen, mint kitetszik a próféták Írásiból, a szegény országnak frigye ellen a török nem- zetre kardoskodni kezde; azonnal mint jára az ország, nem mulathatják-e csakugyan azon szászságon levő fris köépiileteknek fenálló siirü" puszta kéményei, az égés és régen pusztában való állás miatt romladozott kőfalai, inellyek im ötven s halvan esztendőktől fogva űjjabban meg nem épülhettek ?

Valljon, ha Báthori Zsigmond fejedelem az istenesen való igazgatásnak az ö tulajdon igaz vágásiból ki nem vetemedett volna mél- tóságra való vágyakodásával, házasságbeli és egyébként való szövetsége által; hanem maga sorsával, békességes szép fejedelemségé- vel megelégedvén , török császár igazát ki- szolgáltatta volna, az a Basta német generál segítsége, oltalma alatt esett nagy romlás a szegény országot valljon találhatta volna-e ? kinek a török császár portájától való elsza- kadásának nagy oka tartatik ez : hogy Szinan basa fővezér az elölte levő esztendőben 1594- ben Győr várát Bécsnek kapuja előtt levő

2

SIRALMAS MAGYAR KRÓNIKÁNAK IX. KÖNYVEI.

(11)

0

19 SZALARBI MUNKAI. 20

ollyan derekas nagy erősségét elfoglalván, és azzal nagyon felfuvalkodván,Bécsnek m e g - szállását forgatván elméjében, Báthori Zsig- mondtól is az országgal együtt abbeli készü- letére igen nagy és képtelen dolgokat kíván- ni láttatott volna. De a dolgoknak egész v a - lóságából megtetszik, hogy abba legközelebb az ifjú nagyravágyódé elmétől — ki akkor mintegy 24 vagy 25 esztendős tájbeli ember vala — s mind a körülötte való gondviselés- ben, s mind a tárház állapotjára nézve, a po- litiába való nagy rendetlenségtől — mellyröl a krónika 9 - d i k , vagy utolsó könyvében vagyon tractatus, szóbeszéd jelentés — hordoz- tatván, fordíttatott vala ki olly könnyen a r o - mai okos tanács által igazgatásának egyenes vágásából. Mellyre hogy á tanácsurak az országgal együtt a jövendő nagy romlásokat általlátván nem könnyen hajolhatnának, hogy immár Rudolfus császár megsarkaltatására csak maga fejétől Ígéretet tett volna, ám!

micsoda nagy törvénytelen kegyetlenkedésre is vetemedett vala a fejedelem miatta : Kendi Sándort az urak közül legtanácsosabb, főbb és elsőbb személyt I f f i ú Jánossal, Kendi Gábor- ral, Gergely deákkal, hajdani hires neves e g - ri kapitány fiával és Forró Jánossal 1594- ben augustusnak utolján a kolosvári piaezon megnyakaztatván, s maga közel való bátyját Báthori Boldisárt, Kovasóczi Farkas cancel- lariusával Szamos-Újvárban, Kendi Feren- czet Bornemisza Jánossal Gyvla várában, az- után nem sok napok múlva kegyetlenül meg- fojtattatván : Gerendi Jánosnak, Lonyai Al- bertnek, Szalánczi Györgynek, Szilvást Boldi- sárnak és Gergely deák fiscus directorának pedig — kik amazokkal együtt azon ország- gyűlése alatt ugyan Kolosváratt törvénytelen fogattattak vala meg — noha életek meg- engedtetnék, de mindenekből kifordíttatván, számkivetésre hazájokból kibujdosni kény- szeriteltek vala.

Melly porta ellen való confóederalio, szö- vetség , Rudolfus császárnak valóban nagy használatára is lett vala : mert Erdély ha- vas-alfölde csináltatván belli-sedesnek, Szinán basával a porta a nagy erős Bécs kapűja elöl

azon szövetség által elvonattatott, és messze vetődött vala, de Erdélynek bezzeg valóban szájába_szegelt vala akkor is íze.

A lengyel respublica^j pedig Zsigmond királyával e g y ü t t , noha a romai tanácstól és Rudolfus\ó\ nagy solennis követség által ezen hadakozásnak társaságára váltig szorgalmaz- tatnék, sarkaltatnék, de hogy frigye és b é - kessége volna a török nemzettel, semmikép- pen a mellől az okos nemzetség elállani, és a

közel szomszédságban levő hatalmas nemzet fegyverét és tatárságot országára vonni a b - beli szövetségével nem akarta vala.

És noha tagadhatatlan az akkorban élő vi- téz magyarokkal, minémíi volt Borbély György és többek sokak, elég emlékezetes dolgokat is vön ugyan végben,' mint a portai fővezér Szinán basának is portai s ásiai nagy e r e j é - vel Havasalföldiben Gyergyónál a Dunán nagy kárral való általkergetését, Lippának, Jenőnek török kézből való visszavételét s többeket. De mindannyi hadakozása is Bá- thori Zsigmondnak mit hozott egyebet a két véghelyeknek : Lippának , Boros-Jenőnek megvételén kiviil , hanem magának is sok nyomorúságot, veszedelemben forgó bujdosást és számkivetésben való kimúlást! A szegény hazára pedig rettenetes megbecsülhetetlen romlást, kárvallást, és attól fogva meg nem épülhető pusztulást.

Kinek változó, ingadozó elméje hozta vala azt is több sok romlás között, hogy 1 5 9 8 - ban Váradót is portai egyik divános vezér Szatracsi basa szerdársága alatt a török igen nagy erővel megszállotta vala és midőn h a r - mincz napok alatt csonka nevű bástyájának nagy megrontása, kétszeri erős ostroma után is semmit nem tehetne neki, szégyennel k é n y - szeríttetett vala elmenni alóla, hogy az idő is hideg őszre szent András havára fordul- ván, az igen hideg esők éjjel nappal szünte- lenül szakadván, vizek nagyon kiáradván, t á - borabelieknek : mind embernek, oktalan álla- toknak, tevéinek, sanyarú és nyomorúságos idejök szolgálna. A várban pedig Nyári Pál

·) N. Istv. lib. 29. fol. 649. 50. 51. 52.

(12)

21

híres neves főkapitánnyal Rlieder Menyhárt sziléziai és Isolanus János olasz híres neves kapitányokkal, Király György vicekapitány- nyal, Kollátovics György főporkolábbal, Arad- ról feljött Szelestei Jánossal, hiresneves egy vitéz emberrel, három ezer muskatérosokból, s mintegy két ezer magyar gyalogból álló erős praesidium volna.

És minekutána 1598-ban a szegény h a - zával mintegy csak kereskedvén, annak igaz- gatását Bálhori Zsigmond Rudolfus császár- nak ajánlván , maga Opuliába ment volna , s ott nem tetszvén az állapot, ismét Erdélybe visszajővén, azután ismét 1599-ben az o r - szágot öcscsének cardinál Bálhori András- nak hagyván, maga Lengyelországba inent volnaX A cardinálhoz Mihály vajda is b a r á t -

ságnak szinét mutatván, színes követségeket is instituálván, azalatt rákészüle, és midőn a cardinál fejedelem semmi a félét csak g o n - dolni sem tudna, maga a Bozán, más része a hadaknak veres toronynál Szcbenhez a havasokon nagy véletlenül beülvén, és ott die 28.

octobris Bálhori Andrást igen meg is v e r - vén, a honnan maga is futva szalasztatván, ám^

jigyan^a csiki havasokon valami székelyektől nyavalyásul megöletvén, boldogtalanul kény- szeríttetett vala életét elvégezni. De Bálhori Zsigmond ezután ismét visszakívánkozván, s Basta György az országból kimenni kénysze- ríttetvén, midőn amaz 1601-ben Kolozsvái-ra visszahivatott volna , Basta római császár e - rös hadaival ráindulván s emez is az ország népével s minden hadaival elébe menvén a Szilágyban Goroszónál Bastülul augustusnak utolján igen megveretett, s minden hadai el- oszolván, maga Moldvába szaladni kénysze- ríttetett, a honnan ismét törökkel tatárral k ö - vetkezendő novemberben kijővén Erdélyre, Bastát ujabban is kinyomván, Szatmárra kijő- ni kényszerítette vala. Mindezek után ismét Rudólfvs császárhoz hajolván s maga 1602- ben Prágába felmenvén, s az országot Basta ujabban el akarván foglalni, Székhely Mojsest Fehérvárnál igen megveré : ki ismét 1603- ban törökkel tatárral rájővén, az országot Szeben és Segesvár városain, kivül magához

=22 c· ?

hajtotta vaia. Bálhori Zsigmond 1613. ' e s z - tendőben halt meg Csehországban azután : kinek több viselt dolgai inind Istvánfitól mind másoktól megíratlak.

ÖTÖDIK RÉSZ.

Bocskai István fejedelem igazgatása által a magyar nemzet szabadságinak helybenállitása. Két császárok mcgbekéltetése a Zsitva-torokban. Bécsi pacifleatio. Er- délynek tiz ezer arany adója ; tlz esztendeig valónak el- engedése. Viselt dolgok kibocsátásában váló incuria.'

Melly időbeli igazgatásnak az ö igaz v á - gásából való kivetemedés miatt, a minémü nagy gonoszok követték volt a szegény h a - zát , és az egész Magyarországban is már világoskodni és fen lenni kezdett evangeli- inni tudományt, azoknak megorvoslásában mennyi izzasztó bajos munkálkodások volt azután támadott igaz hazafiainak, s nevezet szerint a dicséretes emlékezetű Bocskai Ist- ván fejedelemnek, kit az úristen az ö Israele és a szegény Juda háza igazgatására 1 6 0 4 - ben állíta vòlt e l é , mig a szegény orszá- got felszabadítaná, és a magyar nemzetnek szabadságát az evangeliomi igaz tudomány- nak szabados gyakorlását helyre állitná. Mglly már azon 1604-beli posoni gyűlésben any- nyira meggátoltatott vaia, hogy senki halálos poena alatt religio dolgát közönséges gyűlé- sekben még csak említeni se merészelné, a r - ticulusban íratott vaia.

Melly boldog emlékezetű fejedelemnek di- cséretes forgolódása és hasznos szolgálatja által ment vaia végbe, hogy a magyarországi evangelicus status is szabadságában , s ke- resztyén vallásának szabados gyakorlásában megtartatott mind addig, mig azután nem sok idővel az ö fáradsága által sok munkával végbe ment bécsi pacificationak sok punctumi nem violálódtak.

Erdélynek is pedig azon méltóságos f e j e - delem tekintetiért a Rákos mezején való k ó - ronázatjakór tiz egész esztendeig való adója elengedtetvén, a tiz esztendő eltelése után tiz tiz ezer aranyra rendeltetett volt. Bethlen Gábor idejében is engedte tiz ezer aranyra az adót a porta örökösen. Mellyben az ország

a * SIRALMAS MAGY. KRÓNIKÁNAK IX. KÖNYVEI.

(13)

E3=

2 3 SZALARDI MUNKAI. 2 4

meg is tarlatolt egész a jó emlékezetű idüsbik Rákóczi György haláláig 1648. esztendeig.

Hogy a lippai r á t z o k , kik azelőtt a j e - les fő helyet a törököknek eladták vala , le- vágván a benne való törököket, a véghelvet magyar kézbe ejtenék; Világosvár, Soklyó, és több török kéznél levő némelly várak is magyar kézbe kerülnének. Várad, Szalmár, Tokaj, Kálló hogy a német birtoka alól fcl- szabaditlalnának és az evangeliumi tudomány- nak szabados gyakorlására, s minden sza- badságiban helyreállíttatnának , rettenetes súlyos és sok inség után. Hogy Rudolfus és török császárok között husz esztendeig való békesség szereztetnék Zsilvaloroknál. Melly békesség conditiói s a bécsi paciíicatio s annak punctumai mint confirmáltattak azután 1608- és 1609ben közönséges országgyűlés- ben , megtetszenek azon esztendöbeli arti- culusokból, mellyek ab anno 1649 egy cor- pusba redigáltatván Palakon is utóbb kinyo- mattak volt.

Több viselt dolgai pedig néminemű részből megíratnak ugyanaz említett Islvánfi liistori- cuslól is , de legkivállképen s fundamentumo- sabban megírattak volt maga historicusálol, Szamosközi Istvántól, mellynck kibocsátására noha testamentumban elegendő summát, gond- viselésére Örvendi Pál deák fő komornyikjá- val és Pécsi Simon secretariusával bizonyos személyeket is rendelt volt, lelkekre kötvén azoknak hogy végbevitessek. De oh boldog isten! szomorú említeni, eleitől fogva melly hidegséggel lettek légyen a mi nemzetünkben a kiknek illett, s tisztek mutatta volna is, az

¡Ilyen közönséges jóra való gondviselésben!

Mellyröl ide alább az ö helyében bővebben panaszkodhatunk. A testamenláriusok, hihető mindjárt a testnek Kassáról Fehérvárra, E r - délyben, való bevitetése és eltemetése után, azon egész munkáit a fehérvári káptalanba beadván, vagy hogy ugyan csak le akarták tenni aífelől való gondviselésekét; avagy hogy az arra rendeltetett költség is a fejedelemnek több sok javaival együtt más szük- ségre fordíttatott volt. Mivel a szegény fejedelem testamentumában Ilomonnai Bálintol

commendálja volt a fejedelemségre, de a z o n - ban az ország slálusi 1607ben Rákóczi Zsig- mondot — ki akkor gubernátor volt Erdély- b e n — találván fejedelemnek választani, m i - helyt ezt a test késérése mellett Homonnai B á - lint m e g é r t e t t e , ottan csak házához fordult Erdélybe menő útjából, és a szegény f e j e - delemnek minden rakott lárszekereit maga házához térítette volt.

HATODIK RÉSZ.

Rákóczy Zsigmond rüvid ideje. Bátliori Gábor ignz- gatásabcli vetemedés; a miatt az országra következett ká- rok ; magának is Váradon véletlen árultatása ; gyilkos veszedelmek ; szép virtusi ; az abalienált jószágoknak zálogos jusra való liozattatásoknak alkalmatossága.

A boldog emlékezetű Rákóczy Zsigmond a köszvény miatt járásától megfosztatott l é - vén , és inkább kívánván magános csendes életet élni f minisem a nagy gondos fejede- lemséget viselni, magyarországi szép u r a s á - giban esztendőnél valamivel tovább való f e - jedelemsége után elbúcsúzván fejedelemsé- g é t ő l , kiment vala.

Helyébe az ország 1608. esztendőben a méltóságós Bátliori Gábort választolta vala , a ki is noha török császártól a frigy és alh- námek szerint fejedelemségében b o t , zászló, athnáme- küldés állal annak módja szerint condecoráltalott volb^De az ifjúi indulatoktól és világi gyönyörűségtől a méltóságos álla- potban nagyon meggyözelletvén , nem s o k á - ig maradhála a törvényes igazgatásnak igaz batárai között; hanem azokon kívül maga tanácsa , és elméje után indulván, Sedecziás módjára felbonlá az országnak ujabban sok munkával helyben állitlatolt szép békességét s f r i g y é i ; és a szomszédságbeli oláh vajdák- kal is jó szomszédságot nem viselvén, hanem ujjal vonván, birodalmokon kapdosván, a s z e - gény országot nagy nyughatatlanságba, v e - szélybe hozá, hol egyfelől hol másfelöl v o n - ván ellenséges hadakozásokat nyakába. Mint Brassónál a havasalföldi Radvly vajdával lett véres harcza is mutatja, mellyben igen m e g - verettetvén , és a fő r e n d e k n e k , n e m e s s é g - nek egy része elhullván: lmrefi János fő t a -

' • • Ea

(14)

2 5 SIRALMAS MAGY. KRÓNIKÁNAK IX. KÖNYVEI.

-FI 26 nácsosa a sáros patakba tapodtatván, maga

is valami kevesed magával Kőhalomban olt való királybíróhoz Dávid deákhoz, ki igen m a - gyar-szerelő becsületes és tisztességes szász , de jó magyar ember v a l a , és a fejedelem a p - jának tartja és hívja vala ötet, csak alig s z a - ladt vala.

Ezen időben is nem szünék a m a g y a r o r - szági clerus ezen szegény haza ellen szokott fencségét gyakorolni, mind a Radtilylyal való e g y értelem viselésben , annak felküszörülé-

s é b e n , s mind pcdigJFor gácsZjd ^^^ is ellene való felinditásáhan, ki nagy haddal véletlenül beütvén az országba, szintén B r a s - sóig penetrált, igyekezvén magát Radulylyal conjugálni. De a fejedelem is nagy hamar o r - szága n é p é v e l , s kész hadaival rajta t e r e m - vén, Forgács kényszeríttetett minden hadaival a havasba e s n i , kik az iszonyú kietlen h a v a - sokon , Sepsi, Kézdi, Orbai, Csili, Gyer- gyö, Kászon s z é k e k , Bcszlercze városa és

Moldva országa kőzött egynehány hetekig e l - szclyedve bujdosván, hadainak nagy r é s z e é h - s é g , némelly része pedig a föld népe és h a - vasi pakulárok miatt ugy odavesze, h o g y h a egy országgal haddal ütközött volna, még is elégnek állithatnék annyi népnek odavesz- ni : maga is Forgács a ló máját édesdeden megelfe , v é g r e valami kevesed magával sok

rEoíyongási után Máramarosra verekedett volt ki nagy gyalázattal és megbecsülhelellen k á r - ral. Igyfizelé meg isten azelőtt nem sok idő- vel Magyarország és Erdély közölt nagy f á - radsággal szerzett frigynek és békességnek felbontását. í^·-

Az ország fő rendeivel való mértéklellen- ségével is csak hamar idő alatt nagy k e d v e t - lenségben és unalomban hozá m a g á t , mert Nagy András is az időben előment h í r e s , n e v e s , nagy ember s szabados életű levén, hogy a hajdúknak s országnak fő generálisa volna , s minden kóborlóknak nála kenyere s állapotja volna, azonban a rút zűrzavaros fel- fordult állapotokban a törvények is számki- vetésben , hallgatásban volnának, sehol senki csak egy latrot is semmi gonoszságért meg nem büntetne, hogy a vitézlő népet h a j d ú s á -

got azzal a közönséges szolgálattal idegení- teni istennek nagy bo^zúságával, h a r a g r a i n - gerlésével, hasznosnak nem állítanák, annyira eláradott vala a nyúzas, fosztás, kóborlás min- denült az országban , hogy a jámborok alig mehetnek vala ki hazokból, mindjárt foszto- g a t j á k , ölik vala őket, s a sok tolvajok miatt, mintha minduntalan külső ellenséggel az o r - szág rakva volna , csak ollyan vala.

- Nagy András Bajont, Sakál bírja vala, s hogy testében nagy erős termettel s vitézi b á - torsággal b í r n a , hol egy hol más dolgokban fejedelemnek olly alattomban való nagy h a - r a g j á t vonta vala magára , hogy egykor F e - hérváralt mulatni menvén M Kisfaludra, a fejedelem Nagy Andrást igen megrészegítvén ,

azon részegségében megvasaztatolt s a g y a - log kapitánynak parancsoltatván, azon aludtá- ban le is vágattalolt, és egy ó kútba vettetett vala. A fejedelemséget f é l l e l t e - e tőle ? vagy mi dologban injuriáltalolt m e g ? avvagy hogy a SegnyeiMiklós haláláért c s e l e k e d l e - e ? hogy ezt a jeles uri embert Nagy Andrást is maga házánál Adottban a midőn ölet tisztességesen fogadta volna, s nagy jó kedvvel vendégelné asztalánál, nagy véletlenül a kastélyon kiviil való kertében nagy kegyetlenül levagdalta, s megölte v a l a , nem igen tudathatott bizo- nyosan.

Hogy pedig a fejedelmi székeshely F e h é r - vár a sok háborúságokban nagyon elpusztult v o l n a , arra vetette vala elméjét, hogy s z é - kes helyét Szebenbe helyeztetné, mellyet állít- ván: hogy magátul titkon jobb módjával v é g b e - vihelné, egy alkalmatossággal minden hadait, lovasit, gyalogil egybegyűjtvén, és mint m á s - szor való látogatásbeli odamenetelt és fordulást tettetvén, a szebeniek is, mint máskor is törvé- nyes fejedelmüket jó kedvvel szívvel excipiál- ván, semmi ollyan szándékol csak gondolni sem

: tudván,most is minden akadályok nélkül minden n é p é v e l , lovasival, gyalogjaival bébocsálak v a l a ; kik mihelyt b é m e n n é n e k , a mint már a dolog el vala köztök rendelve, ottan minden kapukat, bástyákat elfoglalták vala. Az egész szász nalionak, sőt az egész országnak m e t r o - polisátakarván fejedelmi székes helynek r e n - 2T--

(15)

27 SZALÁRDI MUNKÁI. = — 2 8 delni, s az igaz haereseket onnan kirekesz-

teni , annak a becsületes nalionak regi privi- legiuminak nagy megbánlódásával, s inaga fejedelmi kötelességének is sérelmével.

Végre akkori dévai urat Bethlen Gábort is nem kicsiny injuriával illette vala. KiDévá- bul Temesvárra futván, onnan a portára vitet- vén , a fejedelemnek portához való nagy hi- d e g , és cngedelmetlen magaviseletéhez k é p - pest is az Erdély országa és maga mellett való panasza meghallgattatván , hamar időn Skender Basa szerdársága alatt feles számú török és talár hadakkal 1613. esztendőben Erdélybe beküldetnék, kik előtt szegény Bá- thori fejedelem Váraddá kiszaladván, körülötte levők által die 11. octobris Nadányi Gergely, Szilasi János és többek miatt Velencze nevű utczában ugyanott is lett volt szomorú halála; a bányába akarván kimenni, s gyalogi mellőle el- küldetvén, s azon utczában árulóitól bizonyos házaknál meglesetvén és véletlenül szekeré- ben általuk csak obruáltatván s állalverettet- v e n , meglövöldöztelvén.

Kinek felmészárolt teste annyiban is elég méltatlan gyalázattal illettetett a háladatlan világtól, hogy egy hitvány kasos szekeren két teheneken hurczoltatott Adoriánig, a hol hire levén benne az öreg Tsáki Islcánnénak, ki akkorban még neveletlen árva fiai ott való házoknál talált vala lenni, a nagy jeles fejedelem ember veszedelmén , s méltatlan ese- tén , siralmas sorsán nagyon megesvén szive a kegyes uriasszonynak, maga hintószeke- r é n , s lovain kísértette s küldte volt Ecsed v á r á b a , s onnét vitték Nyir-Bátorba a hol egy szekrestyébe tétetvén be, azután nem e - lébb hanem 1628. esztendőben die 18. septem- bris Bethlen fejedelem által azon nyirbátori templomban nagy méltóságos pompával és tisztességgel temettetett vala.

Gyilkosi pedig Nadányi, Szilasi állítván, hogy nagy kedves dolgot cselekedtek volna az országnak és azért az új fejedelemtül nagy érdemet s gratiát is remélvén, midőn 1614.

esztendőben Medgyes városában promulgálta- tott országgyűlésére nagy tollasan, dalián be- mentek és valahány nap ott nagy gőggel vi- 3-

selték volna magokat, egykor csak nagy v é - letlen támadás kezd lenni a gyalogságtól és vitézlő néptől a városban, űzni, kergetni kezdik ő k e t , napkelet és éjszak közölt való részében a városnak a kőfal mellett egy t e m - plomocskának levén egy folyosós tornáczocs- kája, hogy azt arra, még azelőtt vévén e s z e k - ben rosz állapotjokat, alkalmatosnak állítanák,

abba szalasztották vala : a hová mind ablako- kon b e , és a folyosón sűrű lövést szórván r e á j o k , és ők is mig poruk, golyobisok tarta, nem szűnnének, ugy hogy néhányan lövések miatt meghalnának; de végre rájok hágván a tornyot, noha nem könnyen adnák meg ma- g o k a t , de meggyőzeiének, és ugyanott fen kezek elvagdaltatván, nyakra főre alá hajigál- tatának, és itt a sokaságtól diribrul darabra vagdaltatnának és aprittatnának.

Gétzi András pedig e nagy áruitatásban nem utolsó vala, szegény fejedelemnek el- vesztését história szerint az országnak a z o n - nal inegirta vala, állítván ö is, azzal a s t a t u - sok elölt nagy grátiát találhatna; melly l e - vele szórul szóra azon 1613. esztendei gyűlés alatt emanáltatolt articulusok közé örök e m - lékezetre, mint egy protestatio gyanánt, hogy nem az ország hirivel, akaratjával lett volna az a nagy gyilkosság, inseráltatott, s exstál ma is. Maga pedig Gétzi megfogattatván Ba- lingh János akkori fogarasi kapitány keze s vendégsége alá adatott v o l t , hogy a Báthori fejedelemnek kedves híve — mint a kit mind egyéb szép virtusiért, jóságos cselekedeti- é r t , s minthogy igen híres és fő kobzos is volna, elébb mozdított, s állapotra nevelt vala — l é v é n , véle jóltett uráért boszúját megállani nem kevéssé kívánná. Ki ugyan al- kalmas idők alatt tartatván fogva Bogaras v á - rában , mind az idő alatt siralmas kenyérrel vendégelteték minden naponkint: mert a k a - pitány rendeléséből egy k e g y e l l e n , ura p a - rancsolatját hiven elkövető szolgája j á r vala le h o z z á , ki valamikor bémegyen vala, mindenkor hol fustéllyal, bottal d e d o l á l j a , s hol csak ököllel is keményen megöklözi, v e r i , kínozza vala; praebendájára pedig, hogy szin- tén éhen meg ne halna, nagyjában valami f e -

(16)

29 SIRALMAS MAGY. KRÓNIKÁNAK IX. KÖNYVEI.

= E 30 kete czipócska s víz adatik vala. Végre sok

nyomorgatása után egy rusnya tyűkkosárba dugatván, a város piaczán levő akasztófa alá v i t e t é , s ott vétetvén f e j e , azon kosárban gyalázatosan az akasztófa alatt temettetett vala.

A szegény fejedelem, noha megért ide- jére nem juthatott vala, de nagy és szép vir-

tusokkal jóságokkal vala ékesítve: többek között a minémüvala adali^szép termet, nagy e r ö , ki akármi erős lólábra való patkót k e - zeivel megszorongattatván ketté szakaszt vala. Vitézi bátor szív , jó és f r i s j n h á t i j á g ; de mindenekfelett a fejedelmi nagy liberalitás , adakozás, mindenekhez való nagy kegyel- m e s s é g ; kinek hat esztendeig való regnálá- s a , uralkodása alatt, a mennyi donatiói köl- tenek ki, megmutatják csak az országbeli káptalanokra igazgattatott iktató, és a m e g -

lett igtatásokról való relatoriák , avagy visz- sza választ vevő levelek, ininémii csak a vá- radi káptalan levéltartó házban néhány cso- mókkal magam kezem alatt is állottak a helynek romlása előtt; hát azon kiviil a fehérvári káptalanban , kolosmonostori conventben , s a melly iktatásokat udvari cancelláristák s

vármegyék tisztei vittek végben. . Melly miatt hogy az ország fiscalis várai-

tól, a jószágok annyira elosztogaltattak volna, 1615-ben ugyan orvoslást is kellett vala tenni a statusoknak, ugy hogy az ollyan örökös jussal elidegenített fiscalis jószágok zálogos jusra hozatván, á donatariusoktól az ország házaihoz , a jószágoknak mineinüségéhez, és a donatariusoknak , kiknek azon jószágok a - jándékoztattak volt, érdemességükhöz képest

való summa pénzeknek megfizetése által, vál- togatlatnának vissza egyszer is másszor is.

itn

(17)

¡ 3 =

31 SZALÁRDY MUNKÁI. 32

S I R A L M A S

MAGYAR KRÓNIKÁNAK

MÁSODIK KÖNYVE.

Mcllyben rövideden megíratnak Bethlen Gábor f e j e d e l e m n e k , utána Catbarina fejedelemasszonynak és Bethlen István fejedelemnek idejekbeli d o l g o k , iidösbbik

Rákóczi György idejéig.

ELSŐ RESZ.

Bethlen Gábor igazgatásának kezdeti: isten tisztele- tire való igyekezett; professorok hozatása ; collegium erigálása ; ahoz való benefieiuma; bibliothecája j szorgalmatos oeconomiája ; aknák, bányák coláitatása; min- denütt , nevezet szerint Fehérváratt való építtetése.

Az megirt módon boldogtalan vége levén Bálhori fejedelem uralkodásának, az ország státusi közönséges gyűlésekben ugyan Szken- cler basának a török tatár hadakkal az ország- ban ben létele alatt nagy kedvvel jó remény- séggel, nem is hosszas tanácskozással, Beth- len Gábort, mint hazájok fiát, inagok csont- jokat, verőket, azon 1613. esztendőben dic

oclobr. mindjárt választották vala fejedelemnek , s ugyanakkor inauguraltatott is vala.

Bethlen Gábor fejedelem azért azonnal az ország megcsendcsítésére, békességnek, t ö r - vénynek helybenállatására, végházainak, várainak építtetésekre fordítá elméjét, és mind moldvai, havasalföldi vajdákkal, len- gyelekkel jó szomszédságot, barátságot sze- rezvén, s az országot a sok kóborlóktól, nyú- zó-fosztoktól (mellyekkel a fölső háborúságos esztendőkben igen elrakadott, töltt vala) meg- tisztítván iiresítvén, azonnal hogy tárháza valamit gyarapodni kezde, az isten tisztele- tire nézendő szorgalmatos gondja után mind székes helyén Fehérváratt, Radnóton, Al- vinczen, Balásfalván, Fogaras és Várad vá- raiban nagy fris fejedelmi pompás épületü há- zakat építtetett vala, a végházaknak minden

külső belső szükséges épüleljeket, fogyatko- zásokat nagy szorgalmatossággal dicsérete- sen igyekezvén helybenállílani, megorvo- solni , és oliy fundálásokat, pompás épülete- ket indított volt, némellyek csak félig, vagy annyira sem mehetvén végbe, mint az alvinczi, balásfalvi, radnóti, és váradi is; hogy azokhoz képest láttatnék mintegy halhatatlansá- got igírni önnön magának. Fiscus jószágaiban való majorkodásokra , oeconomiára , p r a c f e - ctusokat,· jó gondviselőket, udvarbirákat állít- tatván mindenütt, a sóaknák, arany-, ezüst-, kéneső- és rézbányáknak coláltalását, mivel- tetéseket ottan jő helyben állattatla, és azoknak miveltctésckrc messzünnen is nagy költ- séggel azokhoz jó értő tudós föinestereket hozatott vala.

De mindenekfelett az isten tiszteletit minden tehetsége szerint nagy szorgalmatosság- gal igyekezte az hazában felállítani, scholá- kat építtetni, azokban a deák széptudományo- kat taníttatni, az belgiumi, angliai academi- ákban tudós ifjakat nagy költséggel szakadatlanul feljártalni, és taníttatni, a hazát református tudós keresztyén tanítókkal , tudós professorokkal megékesíteni fő g o n d - ja volt. Melly jó indulatjából Herbornai Ilassiabul három becsületes és az egész keresztyénségben nagyhirli nevü tudós pro- fessorokat Joannes Henricus Alstediust, Jo- annes Henricus Bisterfeldiust, ki annak v e - je is vala e. Philippus Piscatort, sok i r o g a -

=a

(18)

3 3 SIRALMAS MAGY. KRÓNIKÁNAK IX, KÖNYVEI. ' 3 4 tási költségei által hazájokból, magok házok-

tól arra felindítván az országba nem kevés költséggel behozatta, és Fehérvárait tisztes- séges házakba szállíttatván, és nékiek tisz- tességes fizetéseket rendelvén, az ott való schola, és collegium épületire nagy haszon- nal megtartaná, azokon kívül is jó tudós hasznos mestereket tartatván szakadatlanul a col- legiumban. Mellyben hogy az ifjúság annyival jobb móddal a szép tudományban épülhetne,

gyarapodhatnék, és az alumniában számo- sabban is lakhatnának , ugyan számos és j ö - vedelmes szép jószágokat is szép majorkodó helyekkel, a miriszlói vendégfogadóval örökös jussal rendelt és fordított vala hozzája. Melly collegium jövedelméhez Debreczen városa esztendönkint való adóját is kétezer forintot, ahoz adta, és toldotta vala. A cöllegiumot pedig alkalmatosabb és derekasabb épülettel akarván ugyan Fehérvárait fundamentomból építeni, el is fundálta volt; de mivel életében sok gondos dolgai, kin való hadakozási miatt végbe nem vihette,, testamóntomában husz ezer forintot hagyott vala annak építésére.

Bibliothecát, különb különb tudományokhoz tartozó gyönyörűséges jó könyvekkel rakot- tat, ollyat szerzett vala ugyanazon collegium s z ü k s é g é r e , a mellynek is megszerzése sok ezer tallérokban készülhetett. Mellynek g o n d - viselése erős hit alatt egyik ott való káptalan hűségére bízatván , regestrum szerint, a mi- kor minemű könyveket a mesterek kikivánnak vala, kiadnák és azokat ismét az ö idejében bészednék szorgalmatosan, minden kár nél- kül , mellyre a bibliothecariusnak ugyan fize- tése is jár vala, sőt azt is megkísértette vala a portán, hogy a Mátyás király híres neves bibliothecáját Budáról kiszerezhette volna, arra nagy summát is í g é r v é n , de a babonás nemzettől nem obtineálhatta, meg nem n y e r -

hette volt. .

" · Ugyan Fehérvárait az öreg templom és fejedelmi kapuja előtt faragott köböl építte- tett, a melly igen szép magas torony az rom- l á s o k b a n megégvén pusztában állott, azt f e - jedelemsége kezdetében mindjárt nagy s z é - pen megépíttetvén, abban órát harangjával

SZAIÁRDI MUNKÁI.

helyeztetett. Azon torony másikát is azon egyház éjszakrul való szarvánál az másik melleit levőt, melly régi időktől fogva félig való romlásban állott,igen fris épülettel folyo- sósan , szép csúcsosan, pléhesen megépíttet- vén, olly harangokat öntetett volt belé hatot, s Váradról is vitetett volt hetediket, minemü- ek együtt annyi számmal alig hallattathatnak:

az öregebbik nyomott száz mázsát, másik hatvan mázsát, a váradi négy ven mázsát, az többi is mind igen szép szavű középszerű harangok voltak, ki nagyobb ki kisebb mind különb különb zengésüek, ugy hogy midőn mind egyszersmind megvonszák vala, nem k e - véssé gyönyörködtetnék elméjét is embernek.

Melly tornyot is nem akart vala, óra nélkül hagyni, hanem az öreg harangra igen szép fertályos órát, hogy a másik toronybeli csen- getyüs volna , állattatni. . .

Ezek alatt naponkint erősödvén, és t á r - háza is épülvén, az fejedelmi házakat és ud- vart itt. is székeshelyen nagysfris és pompás épülettel, kívül olasz fokoson , belül különb- nél különb szép képirásos aranyos és mész melszésbeli mesterséges menyezetekkel és azokat sok ezer tallér-érő különbnél különb velenczei drága kárpitokkal megékesítvén, mellyekben holmi romai és Julius császár históriái voltak csudálatos szép mesterséggel szötetve.

És hogy ezen fejedelmi. székeshely is. u - gyán derekas bástyákkal, árkokkal megerösi- tethetnék, nagy szorgalmatosággal vala rajta, és a városnak dél felöl való két szegletin, mellynek napnyugot felöl való szegletiben az f e - jedelmi udvar és házak foglaltatnak vala, két

igen nagy hosszú szárnyas bástyákat téglából mégis építtetett vala, árkát is az részről n a - gyon kihányatván; de hogy fundálása és igye- kezeti szerint végbe vitethette volna , a szo- moritó halál nem engedte vala.

A napnyugot felöl való nagy hegyekből pedig a szöllöhegyeken által, csökön a föld alatt igen szép bő forrásvizet vitetett volt be, melly elsőben a konyhaudvarban a megírt tornyok ellenében öntötte ki szép bőséggel magát, onnét pedig a templom oldala mellett

(19)

35 SZALÁRDI MUNKÁI. 3 6 elövivén az város belső piaczra deriválódoü,

és a várnak azon piaczrűl az fejedelem istál- lói udvarára bémenö alsó kapuja előtt, nem messze az öreg templom faránál öntődölt ki.

Sok volna előszámlálni az építésben való telhetetlenségét; azt penig mindenütt nagy pompás és szintén királyi nagy kiterjedt f u n - dálásolikal; Váradnak az dél és napnyugot felöl való legnagyobb bástyáját, melly azelőtt palánkkal vala építve, fundamentumaiul fogva kővel téglával fölépilteté. Az régi királyoktól klastrom formájában faragott kövekből raka- tott két igen magas fris tornyú, mondhatatlan erősen egybeforradott körakási belső épüle- teket nagy munkával elrontatván, minémíi pompás .királyi ^épületeket fundált, és kezHetT

"vőíT azok helyében, láttán) lerajzolva; melly ha akképen véghez mehetett volna, nem csak pompás voltára, hanem bezeg erősségére is sokkal meghaladta volna az előbbieket , mint csak a melly része megkészülhetett volt is, azokat egybevetvén a régiekkel, a kik azokat érték és látták vala, Ítéletet tehetnek felőle.

Hasonlóképen Illye várát i s , hogy az ösök- röl álló jószágok volna (ha ki Bethlen Gábor- i n a k nemzetségét akarja látni, olvassa meg

Quintus Curtiusnak magyar nyelvre fordítása előtt való ajánlólevelét, mellyet is in anno 1619 fordíttatván kibocsáttatott volt, s m e g - láthatja) nagy erős reguláris köbástyákkal, kőfalakkal környülvetetvén, a mint megkez- dette volt építtetni, ú g y h o g y abban Lippa vára helyett derék praesidium tartathalnék az o r - szág oltalmára.

>

_<

MÁSODIK RÉSZ.

Mellyben Lippa várának az tőrük nemzetnek való megadása rövideden megiratik.

De oh nagy isten! minthogy ez világi a - kárminémü boldogságoknak is mindenkor k á - ros szomorúság szokott útitársa lenni: az gonosz irigy szerencse a sok romlásban for- gott szegény hazának ebbéli kicsin boldogsá-

gát sem nézhette kegyes szemmel; hanem ebbéli nyereségét csakhamar szomorú káros kedvetlenséggel elegyíté. Mert a császár és a porta ottan hamar való követségek és erős fenyegető levelek által olly okkal, hogy az, azelőtt is töröké levén, az áruló ráczok á r u i - tatásuk miatt esett volna magyar kézbe , Lippa várát kezdék kérni és szorgalmaztatni a szegény országiul. Mellyet az ország a f e - jedelemmel együtt szorgalmatos k ö n y ö r g é - sekkel valamíg lehetett eléggé i g y e k e z t é k , mint ollyan hasznos jövedelmes passtist, fő véghelyet, megmarasztani; mint az hová Erdélyből a váradjai portusról, kivállképen a vízaknai, tordai, kolosi aknákbul kikelő t e - mérdeki sót nyaratszaka a Maros hajós folyó- vizén számos hajókon szüntelenül szállítván , ' és Lippán lerakván, csak olt való harminczad-

bul is, de annál inkább az onnan mind vizén, szárazon való nagy kereskedésbül minemű temérdeki jövedelem redundált, térült az or·^- szág fiscusára, akárki megítélheti.

De midőn semmi k ö n y ö r g é s e k , a végett való esedezések semmit nem használhatnának, csakugyan valóban rá erősödnék a szegény hazára fenyegető kényszergetésével az porta:

nem lön mit tenni a szegény o r s z á g n a k , h a - nem közönséges végezésböl meg kelle igérni

1616 esztendőben, lakosinak az országtól Fehérvár és Tövis között lévő Vajasd nevű pusztahely igírtetvén , azonkívül is hogy k ö - zülök valaki akárhová telepednék is az e r - délyi birodalomban, mind személyök, s mind házok, szöllö örökségek telyes nemesi s z a - b a d s á g b a n , és minden dézmátul, és egyéb exactioktul való szabadságban tartatnak in perpetuum. És ekképen az nevezetes fő v é g - h á z , mellyet 1595ben Báthori Zsigmond sok vérrel, munkával a töröktül megvett vala, és azután a benne való ráczok elárulván a b e n - ne való magyarokat, török kézbe ejtettek vala, és azután ismét 1606 esztendőben Bocs- kai István fejedelem szorgalmatoskodására, ugyan a ráczok levágván a benne való t ö r ö - köket magyar kézbe visszaejtették v a l a , az országnak megbecsülhetetlen kárával ismét török kézbe esett vala.

(20)

3 7 SIRALMAS MAGY. KRÓNIKÁNAK IX. KÖNYVEI. 3 3

HARMADIK RÉSZ.

Bethlen Gábornak az evangelicus magyar status mellett való fegyverfogásának alkalmatossága ; azon status manifestuma szorul szóra , mellyben tudásra szükseges ,

és emlékezetre méltó dolgok iratnak meg.

Ezek alalt a magyarországi clerus szokott nyughatatlansága szerint az evangéliumi k e - resztyén igaz tudományért való üldözést mind Magyarországban, s mind más szomszéd tarto- mányokban az 1606 esztendőben Bocskai Ist- ván jó emlékezetű fejedelem sok fáradságával Rudolfus császárral lett bécsi pacificatio pun- ' ctumi ellen ujítonjíjjítani, s nevelten nevelni

kezdték vala; mellyet midőn az evangelicus status sem országgyűlésiben, sem e g y - sem másképen meg nem orvosolhatna, kényszerít- teték az erőszakos lelki testi igát fegyverhez nyúlása által nyakából kivetni, és ebben való oltalmól és felmenlöül a fejedelem segítségét kívánni; ki immár fejedelemségében jól m e g - erősödött, tárháza is jó részben épült, p o r - tán is nagy liire,kedvessége lévén, hogy az isten dücsősége terjesztése u t á n , maga liire neve, méltósága nevelésére is nem kevéssé igyekező elmével birna, nem is sok munkával indíttathatok fel a fegyverfogásra.

Micsoda részeiben violálódott pedig az bécsi pacificatio , az evangelicus statusoknak arrűl nyomtatásban napfényre bocsátolt manifestuma nyilván megmutatja. Melly tettszett hogy szorul szóra ide annectáltassék. Melly titulusával együtt igy következik :

QUERELA HUNGÁRIÁÉ.

" E a n u n c s u n t , proh dolor, tempóra, in quibus vere juxta Iraeneum Sanctum marty- rem : vivi mortuis, et mortui vivis invidere possunt ob efferatam satanae malitiam et ódi- um erga genus humánum. Qui quanlo magis videt appropinquare íinem mundi, extremum- que adventum judicis Jesu Christi : tanto magis oinnes ingenii vires ex'pedil,' modo coe-

lum terraé, terram coelo misceré, omnem di- sciplinam, móres lionestos, publicamque cliri-

tianitatis pacem et tranquillitatem quovis modo turbare possit.

Tacemus quid alibi gentium sangvinarius iste spiritus faciat nobis hungaris; ubi dolor, ibi manus : paucis digito, tamquam indice, óstendere placet, quid., qualiaque ab hoc g e - neris humani hoste perpetiamur, inde ab e x o r - dio regiminis regni hujus. Ubi Cquod sangvi- neis lachrymarum fontibus deplorandum est) non per plebeios aliquos, obscurique ordinis' homines : sed per ipsum clerum quidquid mali in republica patriae nostrae exundare poluit, elfudit elfundereque etiam nunc non cessat.

In mentem merito venire potest nobis tri—

stis narratio historica, quam descriptam habe- mus I. Reg. 22. v. 22. de rege Achabo, sub cujus regio regimine perturbando satanas non usus est opera aliorum quam cleri illius tem- poris, qui potiores prineipespue partes circa regem obtinebant.

Cum enim Achab contra voluntatem Dei non necessarium bellum movere, et reinpubli- cam turbare non desineret, fecit illud suasu et suggestione maligni spiritus, qui justo Dei judicio permissus, spiritum mendacem f u t u -

rum , in ore omnium prophetarum, Achab pollicitus : non tantum regem bello non n e - cessario implicavit; sed etiam in exitium vi- tae praecipitem egit.

Mutatis saltern personis eandem scenam et tragoediam plerumque hactenus exercuit et exercet satanas in hoc olim florentissimo regno Hungariae, ut ovum ovo vix similius esse possit quam Regnum Hungariae regno et regimini Achabico.

Exempla commemorare non vacat. Tri- stissimum et lamentabile exemplum regis Lu- dovici loco multorum esto. Nonne per os Juliani cardinalis spiritus malus locutus est regi adolescentulo, donec persuaderei p e r j u - rium, quo is fidem et foedus pactum Amurati violaret, seseque regnum et patriam i r r e p a - rabili damno , periculo, exitioque objiceret poenas perjurii et vindictam justissimam exi- gente Deo tam a Ludovico persuaso, quam a Juliano persuasore ; sicut annales histori- corum luculentissime lestanlur. I nunc, Julia-

s ' 3 * ^-Í3