E R T E К E Z E S E К
A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL.
K i a d j a a Ma g y a b Tu d o m á n y o s Ak a d é m i a.
A Iií. O S Z T Á L Y R E N D E L E T É B Ő L
SZERKESZTI
SZABÓ JÓZSEF,
OSZTÁLYTITKÁK.
V II. KÖTET. II. SZÁM. 1876.
B Á R Ó P R Ó N A Y G Á B O R
E M L E K E .
IIABEU EKN JON ATM AN,
L E V . TAGTÓL.
(F elolvasta az A kadém ia összes ülésén 1876. feb ru ár 18-án.)
Ár» 12 kr. )>■—
B U D A P E S T , 1876.
A M. TUD. AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ «HIVATALA.
(Az Akadémia é p ületéb e n .) V_
E R T E K E Z E S E К
a term észettudom ányok köréből.
Első kötet. 1867—1870.
I. Az Ózon képződéséről gyors égéseknél. Ár»
A polhorai sósforrás vegyelemzése. T h a n K árolytól
( 1 8 6 7 . ) ... 12 k r.
XI. A közép id eg ren d szer szürke állo m án y án ak és egyes ideg
gyökök ered etein ek tájviszonyai. L e n h o s s é k József
től (1867 ) ... ... . 12 kr.
II I. Az állatten y észtés fontossága s jelenlegi á llá sa Magyar-
országban. Z l á m á l V ilm ostól ( 1 8 6 7 . ) ... 30 kr.
IV. K ét új szem m érészeti m ód. J e n d r á e s i k Jen ő tő l (1867.) 70 kr.
V. A m agnetikai leh ajlás m egm éréséről. S c h e n z 1 Guidó-
tó l ( 1 8 6 7 . ) ... 30 kr.
VI. A gázok ö ss/enyom liatóságáról. A k i n K áro ly tó l (1867.) . 10 kr.
V II. A Szénéleg-K énegről. T h a n K áro ly tó l (1867.) . . . ю k r.
V ili . K ét új kénsavas K áli-K adm ium kettőssónak jegeczalak-
jairó l. K r e n n e r G. S án d o rtó l ( 1 8 6 7 . ) ... 15 kr.
IX. A datot a h ag y m áz oktanához. R ó z s a y Józseftől (1868.) 20 kr.
X. Faraday M ihály. A k i n K áro ly tó l ( 1 8 6 8 .)... 10 kr.
X I. Jelentés a L ondon- és B erlinből az A kadém iának küldött
m eteoritekről. S z a b ó Józseftől ( 1 8 6 8 . ) ... 10 kr.
X II. A m agyarországi egyenesröpüek m ag án rajza. F r í
v a 1 d s z к у J á n o s tó l (1868.) ... . 1 f r t 50 k r.
X III. A féloldali ideges főfájás. F г о m m h о 1 d K áro ly tó l (1868.) 10 k r.
XIV. A h ark án y i kénes v iz vegy-elemzése. T h a n K árolytól
(1869.) ... 20 k r.
XV. A szulinyi ásványvíz vegyelem zése. L e n g y e l Belátó
• ( 1 8 6 9 . ) ... ... . . 10 k r.
X V I. A testegyenészet ú jab b h aladása s tudom ányos állása nap
jainkban, h áro m kiválóbb k ó resette l felvilágosit.va. В a-
t i z f a l v y S ám ueltől ( 1 8 6 9 . ) ... 25 kr.
X V II. A górcső alkalm azása a k ő zettan b an . К о c h A n taltó l (1869.) 30 kr.
X V III. Adatok a já rv á n y o k oki viszonyaihoz E ó z s a y Józseftől (1870.) 15 kr.
X IX . A silikátok form ulázásáról. W a r t h a V inczétől (1870.). 10 kr.
Második kötet. ÍSTO—1871.
I. Az állati m unka és an n a k forrása. S a y M óricztól (1870) 10 kr.
II. A mész geológiai és tech n ik ai jelentősége M agyaror
szágban. B. M e d n y á n s z k y D énesiül (1870.) . . . 20 k r.
B Á R Ó P R Ó N A Y G Á B O R
E M L É K E .
HABERERN JONATHAN.
LEV. TAGTÓL.
(Felolvasta az A kadém ia összes ülésén 1876. feb ru ár 28-án.)
BUDAPEST, 1876.
A M. TUD. AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ-HIVATALÁBAN.
(Az Akadémia épületében.)
Budapest, 1876. Nyomatott az A t h e n a e u m nyomdájában.
Hciberem Jonathan lev. tagtól.
(F elolvastatott az A kadém ia összes ülésén 1876. fe b ru á r 28.)
A mai fellépésemet indokolnom s szavaimat mentséggel kell bevezetnem. — A gondos rendezők ismételt felszólításának csak akkor s azért engedtem, midőn és mivel illetékesebb életiró e diszes tisztet el nem fogadta, — engedtem, mert az Akadémiának ezen szokását, mely szerint minden elhunyt tag
jának szellemi lényét maga elé kívánja állíttatni, szépnek, ke
gyeletesnek és tanülságosnak ítélem.
Feladatom nehéz, főleg ez időben, hol az országos gyász alig enged másról szólni, mint az utolsó nagy veszteségről, Deák Ferenczről, hol a vizvész dúl és ijeszt; — egy órával ez előtt temettetett el Tóth E d e ; aztán különösen azért, mert egy év alatt országszerte több száz templomban hangzottak báró Prónay emlékére ta rto tt szónoklatok, melyekből, ha bírnám azokat, talán szép szemelvényt lehetett volna készítenem;
de igy csak saját, bár gondosan összegyűjtött adataimra s arra kell szorítkoznom, a minek részben magam is személyes ta
núja voltam.
A dolog természetében rejlik, hogy máskint foly le an
nak ifjúsága, ki maga tör utat magának, ki csak küzdve ha
ladhat s minden fokot, melyre emelkedik csak lankadat
lan munkával képes kivívni, ki egyedül szívós kitartásának köszönheti, ha a szünetnélküli harczban össze nem roskad, vagy az ezer nélkülözés nyomasztó hatalma alatt lelke meg nem törik ; — s viszont másként azé, kinek lépteit a nevelés minden anyagi eszközeivel bőven megáldott Kalauz, a szeretet veze
ti, s kit a teremek falain függő történelmi alakok szüntelenül arra emlékeztetnek: jelesnek kell lenned, hogy az utöbbszü- löttek is hálával és dicsérettel emlegessenek, kinek a család 1^*
4 HABERERN JONATHAN
geniusa támaszt nyújt, hogy a csáhoknak és kisértetéseknek ellentállva, ifjúi tüzet emésztő lánggá fajulni ne engedje. Cso
dálatos, hogy az első esetben a mindennapiság köréből — a költő múlta túlit fecitque puer sudavit et alsit arany szavai szerint — kiemelkedni bár nehezebb de mégis gyakoribb — tehát a szegénységben is van áldás, valamint a gazdagságban veszedelem. Tisztelet mind a kétféle győzőnek.
Báró Prónay G. Besztercze-Bányán 1812. született, de már nyolcz éves korában szüleivel a Galgavölgybe költözött által, mert elődje az 1. Gábor, Pest-megye 1751.követés kirá
lyi tanácsos, a természet szépségei iránti finom fogékonyságá
nál fogva, az acsai dombot választotta lakhelyéül, kertje mellett pedig templomot építtetett, oly időben, melyben e vállalat legalább is sok kellemetlenséggel járt.
A jelleges felírás, melyet a dédszüle a kastély homlok
zatára vésetett, s mely igy szól: G abrleL pronal De tóth-prona, et eVa roth De klráLyfaLVa, spe IaC ta In serVatore sYo, peste beLLo non te rrltl, Carae ОV rant posterIta tl, LVstro prope Integro opere peraCto (— 1740), — benyomás nélkül nem hagyhatta az ifjúi elmét, valamint a terjedelmes könyv
tár, melynek a bárói rangot nyert I I . Gábor, kertjében czél- szerű épületet emeltetett. A könyvtárról Wallaszky irodalmi művében (pg. 422) dicsérőleg úgy nyilatkozik : »referta ope- ribus anglicis, gallicis, germanicis pretiosissimis, pro eruditione heri varia, — hiszen annak alapitója II-dik József alatt a po
zsonyi tankerületben »director studiorum et scholarum regius supremus«, utóbb pedig 18 éven keresztül Gömör megyének főispánja volt, hol is Bartholomaeides László ily czimü munká
jának kiadhatására : Comitatus Gömöriensis Notitia historico geographico — statistica, a szerzőnek saját elismerése szerint (élőbeszéd pg. V I) 750 ft. bőkezűen felajánlott. — Ez báró Prónay G. nagyatyja volt.
A tudományok ezen barátja a könyvtár felállításában nem csak avatottságot és választékosságot tanúsított, hanem ezen fölül pomologicus gyűjteményt is szerzett s ennek könyv
tárában illő helyet mutatott ki, ezen kívül emelkedettebb dom
bon, az úgynevezett Magoson, csillagásztornyot tervezett s hozzá a készületeket meg is te tte ; azonban a kivitel kezdeténél
a dolog megakadt, és a müncheni távcsövek a Gellérthegyre kerültek, hol Kmety és Montedego vezérlete alatt a tudni vá
gyó ifjúságnak és a tudománynak hasznos szolgálatot tettek.
B. Prónay derült gyermekegén sötét felhő vonúlt ke
resztül, mely keblét a fájdalommal is megismertette. Édes atyja József munkatérül ■ katonapályát választotta volt, de jobb keze a háborúban keresztül lövetvén, kapitány-ranggal nyugalomba lép ett; örömét ezentúl a béke műveiben s családi körben keresvén és találván. De már 1824-ben kiszólittatott az életből, s igy a három gyermek nevelése egyesegyedül és egészen az özvegy vállaira nehezedett.
Az özvegy, született Kulinyi Róza, miután magát kisírta, a magyar özvegyek módjára a ház méltóságának megőrzését s a családi erények ápolását tarto tta első feladatának; mint anya s a gyermekek első természetes nevelőnője, nagyon ér
tette a titkot, hogyan lehessen a gyöngéd kedélyekben törek- vési kedvet s foglalkozási örömet kelteni, a kegyelet érzetét pedig vezetőül felhasználni.
Az erkélyen állva, mondhatta egyetlen fiának : im ezen a helyen történt az, hogy Beudant, a franczia természetbúvár a táj szépségében gyönyörködött, midőn 1818. hazánkat tudomá
nyos czélból beutazta; tetszett neki a felénk kékellő nógrádi hegység nyerge Szanda, tetszett a karancsi lánczolat és Csővár.
Esmark nyomain járva basaltot keresett a Magoson ; itt értesít- tetett, hogy ez csak odahordott kőzet, s hogy valódi lellielye Kő
vár. Ő maga beszéli azt két kötetnyi művében, mely 1822 Pá- risban megjelent*).
*) Voyage m ineralogique et geologique en H ongrie, pendant 1’
an n ée 1818 par Г . S. B eudant. Tome p rem ier, pg. 541. P aris 1822.
»Venons m a in ten an t aux b u ttes de Ácsa, qui se trouvent к envi
ro n trois lieuee, au Sud de Szanda. Je savais, d ’aprés les observations de M. Esm ark, qu’il d é v a it se trouver, a u x environs, de cet endroit, une b u tte basaltique ; ce qui me determ ina а у fairé une excursion, en p ar- ta n t de Aszód.
Ácsa est s u rto u t rem arquable p a r le ch ate au e t le pare du baron de P rónay, qui so n t extrém em ent ag réab les. De la terrasse, on a une trés-belle vue sur les m ontagnes en v iro n n a n te s ; on apergoit au nord la m ontagne de S z a n d a ,---et on voit a u nord-est se prolonger les m on
tag n es, qui rejo ig n en t celles de K a r a n c s; plus prés, au nord-ouest, se
6 IIABERERN JONATHAN
Ilyen példázgatások hatnak a fogékony lélekre s a mint egyfelől psychologikus tapintat mellett tanúskodnak, úgy más felől hullámzást indítanak, mely p art felé leng s gondolatok valósítására segít. — Magában véve üdvös és szép dolog ez, de még nem a nevelés egésze; ahoz irányelv és szilárd terv kí
vántatik ! — S a terv is elkészült! Az akkoron divatozó szo
kás jónak vagy szükségesnek tartotta, hogy a magasabb állású családok gyermekei a közintézetek mellőzésével magántanítás mellett nyerjenek oktatást. Ezen szokás ellenében az lön el
határozva, hogy b. Prónay nyilvános iskolába fog járni.
De hol ?
Rozsnyón működött e tájban Farkas András (a Greguss- ok nagyatyja). Ezt a jénai egyetem bölcsészi szelleme áthatotta volt, a latinságban Eichstaedtet vallotta mesterének; kirándu
lásaiban Schnepfenthalt látogatta s ott paedagogikus elveit valósítva találta. Salzmann saját intézetében a család képét tar
totta szem előtt s számos iratai által messzire hatott, rák
könyvecskéje s későbben hangyakönyvecskéje kézről kézre járt. — Farkas, a rozsnyói gymnasium megalapítója szeren-
tro u v e la m ontagne de Csővár, qui est composée de calcaire com pacte, de couleur grise, m a i stratifié, dans leq u el M. E sm a rk annonce, qu’il existe des am m onites.
N ’ a y a n t pu d ’ abord me p ro c u re r des enseignemens sur la m on
ta g n e oü se tro u v e le basalte, je m e d irig eai ou sud-ouest du ch ate au , su r u n e b u tte conique assez élevée, q u ’ on nőm m é, к cause de cela, Ma- (jos, —■ — d ö n t la forme p o u v ait fairé présum er la présence de cette roche ; m ais, de la base au som m et, j e ne tro u v a i, que du grés, dans le
quel j ’o b serv ai quelques débris de coquilles bivalves, du genre peigne ; je re c o n tra i d u basalte au som met, m ais il у a v a it été tra n sp o rté p o u r un o b s e r v a t o i r e , qu’on av ait eu le p ro je t d ’y b a tir. II fa lla it done des- cendre e t ch e rc h e r ailleurs ; heu reu sem en t u n des barons de P ro n a y se souvint du lie u cité par M. E sm ark, e t m ’y fit conduire. C’est un en d ro it élévé, nőm m é effectivem ent Kővár, a u sud-est de Ácsa, oú l ’on tro u v e u n p la te a u de roches basaltoides, assez analogues к celle de Szanda, mais dönt la p a te e st plus foncée e t fusible en em ail blanc, qui renferm e une grande q u a n tité de points noirs : quelques p a rtie s mérne donnent un v érré noir h o m o g é n e ; §a e t 1;\ ces roches p ré s e n te n t u n éclat dem i-vitreux, fo rt analo g u e á célúi de Г espéce de tra c h y te , que nous avons designé p a r l ’é p ith é te sem i-vitreux. Les e ristau x de feldspath vitreux, quoique m oins n o m b re u x que dans les roches de Szanda, у sont cependant encore trés-ab o n d an s, en petits parallélogram m es allongés e t trés-b rillan s stb.
esés tanár és paedagogikai capacitás hírében állt, időt nyert arra, hogy haladottabb növendékei előtt a Magyar K urír nevezetesebb közleményeit hetenkint egyszer-kétszer elolvasta, tavaszszal pedig, midőn az erdők feléledtek, a thűringai inté
zet módjára, a tanuló sereget hegyen-völgyön keresztül vezette s rendes czélúl tűzte ki az aggteleki barlang látogatását.
Báró Prónay Rozsnyóra küldetett Braxatoris János magán nevelőjével; — a felvétel perczeibenkisfelakadás volt a czimezés miatt, mert Farkas kijelentette, hogy kivételt nem enged tétetni intézetében, s ba az követeltetik, inkább távozást tanácsol. De a fiatal növendék Rozsnyón maradt s annyira megszerette Farkas Andrást, hogy az iskolából jövet először mindég haza kisérte tanárát, s csak azután ment szállására.
Szállása pedig volt Szontagh Lajos-nál, herczeg Koburg ügyészénél, s ez azért említendő, mivel attól fogva a Szontagh család iránt élete végéig kegyelettel viseltetett s ezt Szontagh Kálmán irányában is tanúsította.
Rozsnyón szép bizonyítványokat nyervén, megörvendez
tette édes anyját, de tanúlótársai szeretetét is kivívta magának.
A bölcsészi cursusra Pozsonyba költözött át, s ámbár Blaskó hires intézetében lakott, mégis a nyilvános tanításokat a lyceumban látogatta. Tanárai voltak Martini a physikus, Grósz az aesthetikus, egyszersmind a classikai irodalom és a szabatos styl képviselője, Billnitza a természetjog tanára.
Ezen kívül komoly és állandó foglalkozás a bibliával búvár lelkét arra ösztönözte, hogy a héber nyelvet megtanülta, a görögre Zsigmondy tanította, de az egyház történelmével, a honival és az egyetemessel is folyvást foglalkozott.— A jog tanulása czéljából átment a pozsonyi királyi jogakadémiáboz, liol Szlemenics Károly, Tipula s más tanárok által a jogvilág alaptanaiba, s a törvények ismeretébe bevezettetett. — Ak
koriban vette báró Friestól a gomba-gyűjteményt és a fagyixj- teményt, mely most az acsai könyvtár egyik teremének dí
szét teszi.
Hogy az ügymenet gyakorlati oldalával megismerked
jék, arra a cátói Tihanyi Ferencz, Nógrádmegye alispánja, házát felajánlotta, melyben a fiatal patvarista joggyakorlati foglalkozások közt hosszasabb és kellemes időt töltött. 1833.
8 HABERERN JONATHAN
máj. 22-kén pedig Pesten jurátusnak felesküdött s a mire súlyt szeretett fektetni, egyidőben vele báró Eötvös József, gróf Dessewffy jurátusok voltak. Tettvágya nagyobb kört nyert, 1837-ben, midőn Nógrádinegyében tiszteletbeli aljegy
zőnek választatott.
I tt végződik báró Prónay életének első szakasza. Mit ifjúságában érzett, óhajtott, mi keblét dagasztotta, mire töre
kedett, — azt költeményekben fejezte ki, miről kéziratban hátrahagyott egy vigjátéka,és ifjúkori versei tanuskodnak.Ifju- ságában a zenészeiben is önállólag lépett fel; — magyar jel
legű zeneszerzeményei nyomtatásban jelentek meg (Bécsben, Diabelli költségein, utóbb Pozsonyban melyek műértők ítélete szerint a szerzőnek dús phantasiájáról és finom ízlésé
ről tesznek tanúbizonyságot.
Eddigien alanyilag élt és készült báró Prónay, — ezen
túl az ország ügyeivel foglalkozott s már az 1839-ki ország- gyűlésen Pozonyban találjuk őt, mint Thúrócz vármegye kö
vetét ; mint ilyen a szólásszabadság tárgyában tartott beszéde által közfigyelmet gerjesztett (jul. 4). Az országgyűlésnek be
rekesztése után ő és követtársa Ju sth József voltak az elsők, kik egy század leforgása után a magyar törvényhozási testü
let működéséről magyarúi referáltak Thurócz megyének, a táblabirák nagy meglepetésére; feledékenységbe menvén, hogy Justh József 1741-ben, tehát száz évvel előbb, szintén magyar nyelven számolt be a megye közgyűlésének.
A törvényhozói tisztség nagy gondot és készültséget igé
nyel ; múltat és jövőt egyenlően kell tekintetbe venni annak, ki századokra szóló irány-eszméket állít fel, és az egész embe
riség, a világ kérdéseivel tisztában kell lennie. Hogy feleletet nyerjen kérdéseire, b. Prónay az országgyűlés után útnak in
dúlt ; bejárta Németországot, tanulmányozta Erancziaországot, bámulta H ollandiát, kegyelet vitte D ániába is, hol édes nővérét gróf Holsteinnét meglátogatta, 1842-ben Klopstok sírja mel
lett irta le reflexióit az ottani hársfa alatt.
Haza térve, az acsai könyvtárban búvárkodott, pótolta a hiányokat, kiegészítette a műveket, újakat szerzett, s foly
vást annyira buzgólkodott ez ügyben, hogy most 10,000 köte
tet találunk együtt, rendezetten és tervszerűleg felállítva. Ki»
felé pedig úgy h a to tt, hogy honunk viszonyait tárgyaló czikkeket küldött a külföldi lapokhoz, jelesül azért is, hogy Thiersch-nek feleljen, ki magyar utazóink előtt úgy nyilatko
zott, hogy »örül a pezsgő életnek, mely nálunk mutatkozik, de aggódik a miatt, hogy a problémákat rakásra halmozzuk, többet erőszakosan is vonunk elő, melyek mindegyikének szerencsés megfejtése csaknem lehetetlen stb.« B. Prónay ki
mutatta, hogy a sok probléma történelmünkből nőtt ki, s a nemzet fogékony szellemi ereje érlelte annyira, hogy a kérdé
sek sorozatából egyetlenegyet sem lehet elodázni.
1845 apr. 28-kán jó genius vonúlt be báró Prónay házá
ba, mert az nap kötött házassági frigyet báró Podmanitzky Karolinával, (Podmanitzky Andor és Kubinyi Rozália leányá
val). E fenkölt szellemű nő három tizeden át boldogította férjét, támogatta vállalataiban, ápolta szenvedéseiben, (mert nála a köszvény már 1854-ben jelentkezett) nevelte gyerme
keit mustra-példájával úgy, mint arauy-szavaival.
A válságos 48-ki évben Thurócz megye hajdani köve
tére emlékezvén, b. Prónayt a dolgok uj rendében képviselő
jéül választotta. Mint ilyen deczemberig vett tényleges részt a tanácskozásokban, Debreczenbe nem ment el; Deák, Klau
zál, Sennyey és mások példáját követve. Ennek daczára 1850- ben a hadi törvény elé idéztetett, bűnéül rovattak fel az or
szággyűlésen ta rto tt némely beszédei, kérdőre vonatott, hogy miért nem ment á t Windischgréczhez vagy Jellasichhoz;
a vizsgálat azonban egyszerre megszüntettetett.
Ez évben (tehát 1850) Pestre költözött a czélból, hogy itt lakjék állandóan; tette ezt főleg családi körülményeinél fogva, de azért is, hogy a középponton élve, első forrásból tudja meg az eseményeket és azt, mi a haza irányában tervez
tetik. És ő az általános levertség ezen korszakában nem csüg
gedett el, sőt szükségesnek látván, hogy a külföld a magyar ügy valódi állásáról fölvilágosittassók, tollat fogott és oly röpirat szerzésére szánta magát, melyben a higgadtság hang
ján, tények súlyával czáfolja meg az elkoczkáztatási theoriát, a rendezni akarókat intézkedéseik téves voltára méltóságtelje
sen figyelmezteti, kimondja, hogy a fegyver hatalma az or
szágban a külső nyugalmat ugyan helyreállította, de a szivek
1 0 HABEUERN JONATHAN
kibékitésével, pacijicatió-jával mit sem törődik, végre a jog nevében követeli : az ország integritásának fentartását, a ma
gyar nemzetiség igazságos méltatását, a protestáns egyház autonómiájának megoltalmazását, az országgyűlésnek egybe- hivását. — A röpirat névtelenül jelent meg Lipcsében Leiner Oskárnál 1850-ben, ily czim alatt: Ansichten eines Constitu- tionellen aus Ungarn.
Nem csak röpiratot irt, hanem hogy a folytonos vádakra alkalomszerűen felelhessen, több bécsi lapnak, főleg a Wan- derernek és az Ostdeutsche Postnak állandó levelezője lön, s mint olyan, nagy tevékenységet fejtett ki.
Azon nézetből indulván ki, hogy az eszmék kimondva keveset érnek, ha csak azok az életbe át nem vitetnek, köz- czélu intézetekre és társulatokra fordította ügyeimét. Ezek
ben legtöbbnyire elnökként szerepelt, avatottsággal s telje
sen oda adó munkássággal. Minthogy paedagogikus elv: ut sit mens sana in corpore sano, 1851-ben lett a testgyakorló in
tézet elnöke s kivánta, hogy a torna-mester ne csak idomitó legyen, hanem a testalkotás ismeretével s általános miveltség- gel is bírjon; 1852-ben a nemzeti zenede elnökévé választatott s annak élén m aradt haláláig. Ilyen minőségben fiatal zené
szek buzdítására s a magyar zenének emelésére tiszteletdijt (évenkinti 10 aranyat) alapított (1857) azon kikötéssel, hogy a versenyző compositio magyar stílben készüljön, a díj pedig bí
ráló választmány által Ítéltessék oda. Ügyértők ítélete szerint e nemes alapítványnak sok tiszteletreméltó mű köszöni létezését.
A zenede tagjai elismerik, hogy az elnök ki nem fá
rasztható gondosságának köszönhető a conservatorium szeren
csés fejlődése, hogy az ő közbenjárása folytán ő Eelségök a ki
rály s a királyné és a királyi ház több tagja az intézetet te
temes összegekkel támogatták, valamint az is, hogy az ország- gyűlés e czélra több ízben jelentékeny subventiót szavazott meg.
Volt ő a müegyesület (Kunstverein) és a képtárt alkotó egyesület elnöke is; s ugyancsak az ő javaslatára olvadt össze e két egyesület a mai képző-művészeti társulatba.
A gyermekkórházat fentartó egyesület is elnökévé vá
lasztotta s mint ilyen, a szenvedő kisdedek számára ágyat ala
pított (1058 fttal). Ki van mutatva, hogy azon idő alatt, mely-
ben a humánus intézet élén állott (1855 apr. 29-től 1861-nek végéig) 24,450 beteg ingyen gyógykezeltetett, 2,213 pedig ápolás mellett több ideig el is tartatott, s az egyesület évi jö
vedelme 60,000 ftra emelkedett.
Volt ő alapítója és elnöke a kertészeti társulatnak is, mely azonban, miután bokros foglalkozásai miatt tisztségéről lemondott, nem sokára megint feloszlott.
Végre a »pe>sti biztosító intézet* ügymenetére is mint vá
lasztmányi tag tevékenyen és irányzólag folyt be.
Egy észrevétel elől nem zárkozhatik el senki, t. i. az elől, hogy átmeneti korban élünk ; a vaspálya sokat változtat az életmódon, a gép teljesítvén nagy részben az ember keze- munkáját, a régi egyszerűség tünedezőben és enyészőben van.
B. Prónay fontolóra vévén, hogy a mondott ok miatt, né
pünk életében gyökeret vert sok sajátos szokásról is, külö
nösen jellemző foglalatosságról nem sokára azt fogjuk mond
hatni : volt, de elmúlt! azon gondolkodott, hogyan lehetne e múló félben levő élet-szokásokat megörökíteni. Összekötte
tésbe tette magát a honi művészekkel, közölte velők gondola
ta it s általok megértve s látnokilag támogatva és segélyezve gazdagított minket azon müvei, melynek jelszava: Nefas est, nolle, dum possis, pátriám illustrare, czime pedig Vázlatok magyarhon népéletiből. Báró Prónay Gábortól. Barabás, Sterio, és Vóber huszonöt színezett képmüvével.
' Az igen díszesen kiállított mű német és franczia szöveg
gel is megjelent, s osztatlan és általános tetszéssel fogadta
tott, szerzője pedig mindenféle kitüntetésekben részesült. Nem csak uralkodók siettek elismerésüknek jelét adni, — p. о. a vvürtembergi király a művészet és tudományért osztogatni szo
kott érmet küldé a bárónak (Medaille für Kunst und Wis- senschaft), a koburgi herczeg a szász házrendet (Ernestini- sclier Hausorden), a portugál király a villa vicosa rendje
lét : hanem maga a berlini akadémia méltányló elismerését jelentette ki Böckh titkára által*), Humboldt is a Kosmos
*) Euer Hochwohlgeboren
habén die G üte g ehabt, m ittelst gefálligen Schreibens vöm 3-ten Apr. d. J. (1855) m ir als einem dér S ecretáre dér königl. A kadem ie d ér W issenschaften, w elche abw echselnd das P resid iu m führen, ein Exem-
1 2 HABERERN JONATHAN
Írója, Potsdamban a »vielbewegtes Hofleben« közepette időt szakított magának a báróhoz intézett egy szép levél írására*);
p lar Ih re s W e rk e s »Skizzen aus dem V olksleben in U ngarn« in u n g ari- soher S praohe z ű r XJebergabe an die A kadem ie geneigtest zuzuw enden, und u n te r dem 21-sten desselben M onats h a t dér R echtsanw alt H e rr L ich t in Bw. H ochw ohlgeboren A u ftrag e m ir auch ein Exem plar dessel
ben W erkes in deutsclier Spraohe zu dem selben Zwecke zugestellt. Beide Bande sind v o n dem zűr Z eit p rásid ire n d e n S ecretar dér A kadem ie vor- gelegt w orden. — Es ist ein gtücklicher Gedanke, dass Ew. H ochw ohlge
boren d u rc h d ie D arstellung d ér a llm á h lig im m er m ehr verschw inden- den Y o lk ssitten d en edlen V olksstam m en U n g a rn s ein bleibendes D enk- m al stiften w o llte n ; dieses D enkm al is t sow ohl von Seiten des V erfas- sers u nd H erausgebers, als in k ü n stle risc h e r H in sic h t so trefflich ausge- fü h rt, dass d ér Z w eck gewiss vollkom m en e rr e ic h t ist. — Die A kadem ie ist E w . H ochw o h lg eb o ren fúr diese k o stb a re n G eschenke sowohl, als fü r den in dem g en eig ten B egleitschreiben e n th a lte n e n A usdruck Ik r e r Ach- tung ur.d A n erk en n u n g gauz hegonders verb u n d en , und da Ew. H och
w ohlgeboren d u rc h meine Person die W e rk e h abén übergeben lassen, so bin ich b e a u ftra g t als Organ d er A kadem ie Ih n e n den Dank derselben auszusprechen, w o m it ich zugleich den A usdruck m einer persönlichen E h re rb ie tu n g u n d m einer Freude a n dem gelungenen W erke zu v erbin- den m ir erlau b e. E w . Hochwohlgeboren b itté ich diesen w ohlgeneigt zu genehm igen
B erlin , den 3-ten Mai 1855.
B öckh,
Secretar der königl. A kadem ie der W issenschaften.
*) H ochzuverelirender H err B aron !
W enn auch mein tie fg e fü h lte r D ank fü r die E hre, w elche Euer H o ch w o h lg eb o ren m ir so u n e rw a rte t erw iesen habén, durch die B eschw erden des U ra lte rs und w in te rlic h e n E rk altu n g en in einem sehr bew egten H ofleben verspatet w orden ist, so ist e r darum n ich t m inder die E rfü llu n g e in e r lieben Pflicht. In festem Y e rtra u e n auf die freund- liche N ach sich t d ie ich anspreche, eile ic h in diesen w enigen Zeilen ganz einfach auszusprechen, dass Sie v e re h rte r H e rr B aron Ih ren schönen von so k ra ftig e n S tam m en bew ohnten Y a te rla n d e ein edles Denkmal g esetzt zu h abén ! I h r P ra c h tw e rk : Skizzen aus dem V olksleben in U ngarn, h a t durch lebensfrische Naturschüderungen u n d G eschm ack in der Composi
tion n ic h t bios den ausgezeichnetsten u n te r u n sern K ünstlern, sondern auch dem M onarchen, dem ich das G lück h ab é seh r n ahe zu stehen, bei von m ir v era n la sste n w iederholten D u rc h b la tte rn grosse grosse F reu d e gem aeht. D er Text, lehrreich und a n m u th ig zugleich w ürde auch olm e die bildlichen D arstellu n g en lebhaft in te re ssire n , da er In d iv id u alitaten der Y olkssitten u n d V olksgliederungen m it e in er W ah rh eit charak teri-
Xavier Marmier pedig a franczia akadémikus, Voyage en Al- lemagne czimü munkájában Magyarországba tett kirándulá
sát is leírván, azoknak kik hazánkkal, különösen népünkkel, annak szokásaival közelebbről meg akarnak ismerkedni, ajánlja a müvet, mint nemcsak érdekes, de kellemes és vonzó olvas
mányt, melyet ő is élvezettel olvasott*).
sirt, zu dér Beisende m eist dér Sprachen unk u n d ig síeli n ic h t erheben körmén. Bei Ih n e n triig t alles das Gepraege dér W ahrheit. — E m pfangen Sie h o ch v ereh rter M ann den ern eu erten A usdruck des innigsten D ankes und dér ausgezeiehnetsten H ochachtung, m it dér ich die É hre h ab é zu verhai'ren.
E u e r H ochw ohlgeboren
Potsdam , S tadtschloss den 13-ten M arz 1855. ganz geliorsam ster Al. H um boldt.
*) V oyage p itto resq u e en Allemagne. P a ttié m éridionale. P a r M. X avier M arm ier. Illu stra tio n s de M. M. R ouargue fréres. P aris, M ori- zot, L ib ra ire -É d ite u r 1859.
P g. 363. V oici u n trés-beau livre, récem m ent publié, le liv re de M. le baron G. de P ro n ay , qui par un texte excellent., p a r de peintures d ’une exactitude p arfaite, nous révéle précisém ent l’une des faces les m oins connues e t les plus curieuses de la H ongrie, la pliysionom ie, les m oeurs du peuple, de ce peuple fidéle au passé, qui depuis un tem ps im - m ém orial garde a u to u r de ses dieux pénates les trad itio n s, les habitudes, le langage et ju s q u ’ au vétem ent de ses peres. (A m űnek fran czia szövegű kiadásához ir t élőbeszédében V III. I. a kővetkezőt ik ta tja be : C’est Iá, qu’est la veritab le H o n g rie des anciens tem ps, c’est Iá q u ’il fa u t la cher- cher. L ’ouvrage de M. P ro n a y nous la m ontre telle qu’elle existe encore dans son ru stiq u e ap p areil, dans son h o n n éte sim plicité, dans ses jo u rs de labeur, e t ses nai'ves réjouissances ; Iá les fetes de la m oisson e t des vendanges, ic i l ’aire ag reste oá l’on b a t le blé, e t le píttre so litaire des pouszta, et des scenes de péche et de chasse avec leurs divers in c id e n tst puis les m arcliands e t les ouvriers de la cam pagne, puis les Bohém iens, qui p a r leurs figures bronzées, leurs cheveux noirs et p lats, nous o n t plus d’une fois rappelé les visages indiens de l ’A m érique du Sud, puis les m ar- chés de Pestli, oá prés des h ab itatio n s les plus élógantes, des m agasins les plus splendides, on est si su rp ris de voir u n assemblage d ’hom m es e t de fem mes d ’un aspect si prim itif). Pg. 364. Avec ce livre (composé si h a b i
lem en t p ar M. le B aron de P ro n ay et p a r les dessinateurs q u ’il s’est ad- joints, édité d ’une fagon si élégante p ar M. G.) on p e u t fairé, sans q u itte r son fauteuil, un e agréable excursion á tra v e rs les d istricts les plus in té - ressants de la H ongrie. Que si cet ouvrage déterm ine quelques oisifs to u - ristes ou quelque stu d ieu x observateurs á s’en aller v o ir eux-m ém es s u r
1 4 IÍABERERN JONATHAN
A magyar tud. Akadémia a müvet etlmographiai nye
reségnek tekintvén, a bárót elismeréséül tagjának választotta, mert az Akadémia ítélete Humboldtéval találkozott, ki is igy nyilatkozott: »Maga a szöveg tanulságos és egyszersmind kel
lemes lévén, a képies mutatványok nélkül is élénken érdekelne, mivel a népszokások és néptagok egyéniségeit oly igazsággal jellemzi, melyre az utasok a nyelvtudás hiánya miatt nem
emelkedhetnek.«
A művészies fáradozások közt más tárgy vette igénybe a báró egész lelkiiletét. A magyar protestántismus törvény
szentelte, százados institutióit egy tollvonás megszünteten
dőknek jelentette ki. Idegenek s a történelem vívmányait és szellemét nem értő egyének oly közlésekkel tartogatták az augsburgi hírlapot, melyek a közvéleményt hamisan félreve
zették. Azért b. Prónay, a magyarhoni protestáns egyháznak valódi helyzetét a külfölddel megismertetni akarván, czikkso- rozatot küldött több külföldi laphoz ezen aláírással: A Galga- völgyből.
Midőn az 1859-ki év sept 1-jén kelt patens a presbyte- rico-synodalis élet mellőzésével, a consistorialis rendszert akarta behozni, b. Prónay hagyományos kötelességek telje
sítésére hivatottnak érezte magát s megint kiállt a gátra.
Előtte állott az I. Gábor, ki a sopronyi országgyűlésen a pro
testánsok jogainak sérhetetlensége mellett küzdött, előtte II. Gábor, ki a külföldi hatalmasságoknak kényszerült adato
kat szolgáltatni arra, miként csavartattak el világos törvé
nyeink s azért kemény szemrehányásokkal illettetett (1751 sept. kezdetén), sőt békókkal is fenyegettetett; előtte László, ki a törvény értelmében az 1791. zsinat elnöke volt; előtte
les lieux ces im ages singuliéres, que le d essin ateu r le u r a représentées, (que M. de P ró n a y leu r a déorites) nul d ’ e n tre eux, j ’en suis sür, ne re- g re tte ra d ’ av o ir consacré quelque mois de sa vie к ее voyage. Plus d ’un, apres av o ir vécu quelques tem ps dans la dem eure du ric h e ou dans la demeure du p a u v re en H ongrie, ne la q u itte ra q u ’ a re g re t, en ré p é ta n t avec une pensée affectueuse cette strophe de l ’hym ne du poete K ö lcsey : Que D ieu hénisse le peuple hongrois, q u ’il le soutienne dans ses travaux, qu’il le p ro té g e de son glaive dans ses com bats. Puisse ce peu
ple avoir enfin d ’h e u re u x jo u rs ! II a ta n t souffert ! il a ta n t expié les fautes du passé !
Sándor, ki mint egyetemes felügyelő, 1839-ig nehéz időben igen tapintatosan vitte a protestánsok ügyeit. S irt megint egy röpiratot, mely Hamburgban Hoffmann és Campe kia
dóknál 1860. anonyme megjelent ily czim alatt: Das k. k.
Patent von 1. Sept. 1859 als Mystification des Protestantis- mus in Ungarn 1860. Hatása végtelen volt a külföldön úgy mint hazánkban, (mert hozzánk is utat talált), azért mivel a békekötésekre és a törvényekre hivatkozik, 1606, 1608, 1640,
1647, 179 % 1843/4.
A törvény szolgálatában megőszült Esztergályi Mihály, a kerület legidősebb esperese, a törvény értelmében a patens parancsának megvitatása végett gyűlést hirdetett, mely 1859 dec. 15-kén meg is tartatott. Ezen a gyűlésen, — és az egy
házi gyűlések nyilvánosan s nyilt ajtók mellett tartatnak — midőn a policziális fő-comissárius liatalmaskodólag fellépett volna, b. Prónay mint világi elnök, ritka lélekjelenlétet tanú
sítván, tollba diktálta a határozatot. S végre a gyülekezetét imára szólítá fel, — az imát, mely akkor elmondatott, a tör
ténelem meg fogja őrizni.
Kérelem készült; s feltűnő valami és az észszerű institu- tiók hatalmáról tanúskodik, hogy még oly férfiak is, kik ajta
juk sarkát másfelé irányozták volt, a nehéz évek alkalmával a Lajthán túlra szakadva, Bécsben az autonómia mellett küz
döttek. A protestánsok kérelmét b. Prónay többed magával a felséges trón számolyához vitte.
Az eredmény az volt, hogy a patens, mely ezer keblet nyugtalanságba ejtett, s végtelen sok zavargást okozott volt, hatályon kívül helyeztetett, s a protestánsok megint maguk elvei szerint, történelmi alapon szervezkedhettek.
Ilyen mozgalmak közt b. Prónay akadémiai tagnak választatott (I860, oct. 9-kén). Székfoglaló beszédében békés tárgyról értekezett, ily czim a l a tt: Honunk kertészete a múlt
ban és jelenben. (Olvastatott az Akadémiában 1862. febr. 24- kén tartott ülésben). E rre az adatokat nem kelletett aggódva és nyugtalankodva szerteszét keresnie, a családi könyvtár szolgáltatta ezeket kezéhez. O tt van Melius Péter herbáriuma a fáknak és füveknek (Kolosvártt 1575), ott fíeythe András fűvészkönyve (Német Újvár 1595) ott a német tourista leírá-
1 6 HABERERN JONATHAN
sa, melyet hazánkról adott 1664 : Neue und kurze Beschrei- bung des Königreichs Ungarn und dessen fürnehmste stádte durch С. M. Nürnberg 1664. A mint a maga kertjét gondo
san ápolta, úgy az ország kertjeit is széltében mint szemtanú ismerte.
I tt talán a legillőbb helyen elmondhatjuk, hogy életé
nek két vezére v o lt: a természet és a szellem. A természetből tanúlta a h áztartást; hiszen a természet gyűrűről gyűrűre kötvén, biztosan épit, s igy mutathatja fel a sudaras tölgyfát.
A természet minden jelenetére figyelt. Érdekelte, midőn Petényi Salamon egy fenyő madárárusnál a Naumann-féle ri
gók eddig ismert legszebb példányára talált s azt nemzeti mú
zeumunk számára meg is szerezte; örült, midőn Németország hires ornithologusa Naumann J. Fr. e madarat későbben le
rajzolván s munkája pótló kötetében leírván, a 358-dik táb
lája 1-ső szám alatti képében a tudós közönséggel is meg
ismertette.
Az acsai kertben találtatik a legnagyobb Salisburia adianthifolia, mely 1808. ültettetett. Azt hosszú évek során ke
resztül télnek idejében borítékkal vették körül: utóbb kísérlet tétetett az oltalom elhagyásával s nagy volt a báró öröme, mi
dőn a fát megbonosítottnak mondhatta.
Midőn Dorner tanította, hogy a Peganum-harmala Európában csak a Gellert hegyen és Corduba niellett talál
ható, — mind a két helyre az arabok hozták, — a báró a növényt a tisztelt botanikustól elkérte.
Szabó tanár úr is hálásan emlékezik arról, hogy a báró őt geologikus kirándulásaiban előzékenyen támogatta.
Bernstein vállalatait figyelemmel kisérte s ennek utolsó művét is : »Naturkraft und Geisteswalten. Betrachtungen über Natúr- und Kulturleben. Berlin 1874« nagy élvezettel olvasta. Bámulta a két Smith, ügyekezetét, kiknek sikerült az ékirás olvasása, megértése, magyarázása.
Midőn udvara körfalában kaput töretett oly helyen, melyen eddigien csak ajtó volt, ezt a felírást vésette oda : Si vis habere portám, contentare diu janua, ait suis filiis L. B.
Gabriel a P rona 1864.
A szellemiekben a haladás eszméjének hódolt s azt tar
tóttá: Non proavos nec avos et quae non fecerisipseHaud ea nostra voco.
Az evangélikus felekezet a báróban jogainak hű őrét felismervén, azzal tisztelte meg, hogy őt egyhangúlag egyete
mes felügyelőül választotta (1861), s igy működésének tágas kört is nyitott, midőn háládatosságának jelét adta.
Az iskola hatalom ! Azt jól tudta a báró, hiszen ő maga is nyilvános iskolába járt. Bánthatta, mily könnyeden ítélt Beudant már idézett müvében a magyar iskolákról*). Mint főfelügyelő, első teendőjének tartotta ezen hatalmasságok meglátogatását. Azért is 1862-ben a tiszai kerületet utazta b e ; vizsgálta Eperjest, Késmárkot, Iglót, Rozsnyót. Rozsnyón a Szontagh család azzal a gyöngédséggel viseltetett hajdani ápoltja iránt, hogy neki pihenő helyül a régi szállást aján
lotta fel, a lakban pedig gondosan elhelyezve, a régi bútorok lepték meg. A rozsnyói gymnasiumnak (még 1854-ben) ezer ftot adott.
1863-ban Sopronyt és Pozsonyt látogatta, a rá követ
kező évben a bányakerületet. Aztán pedig, mint gróf Zay 1845-ben, az evang. tanári kart kérte magához s tan tervet ké
szíttetett, mely a zay-ugróczi tanterv nevezete alatt sokáig érvényben volt, — úgy a báró is egyetemes tanári értekezle
tet tartott Ácsán, az evang. gymnasiumok tantervének megál
lapítására 1868. A terv országszerte elfogadtatott.
1866. Flegler Sándor, a norimbergi muzeum könyv
tárnoka, báró Prónaynak dedikálta müvét : Errinnerun-
*) B e u d a n t: V oyage stb. T. I. pg. 100. II n ’y a guére que tre n te ou q u aran te ans, qu’on a v u successivem ent les seigneurs se liv re r eux- mémes ív l’étude, p ro teg er o u v ertem en t toutes les b ranches de connais- sances utiles, em ployer le u r a rg en t p our e n co u rag er e t p our e x citer tous les genres d ’industrie. Sans doute on a déjá beaucoup f a i t ; mais il reste beaucoup fairé, e t s u r to u t dans les p arties d ö n t les gouvernem ents doivent s’occuper encore avec p lu s de soins, que de simples p a rtic u lie rs L ’in stru ctio n publique, c e tte base si im p o rtan te de la prospérité des états, est au jo u rd ’hui m im e ex trem em en t negligée, e t a l’exception de quelques établissem ens, qui, sous tous les rap p o rts, so n t bien in férieu rs a.
ceux, qui existent dans les a u tre s contrées de l’E urope, il est im possible, que la jeunesse puisse se liv re r a aucune étu d e approfondie, e t mérne puisse en recevoir les p rem iers ólém ens d’une m a n iere exacte.
A M. T . AK. ÉRT. A TERMÉSZETT. KŐKÉBŐL. 1876 2
1 8 HABERERN JONATHAN
gen an Ladislaus von Szalay und seme Geschichte des unga- rischen Reiches. A mű a báró adakozása folytán látott nap
világot.
Miként a köznevelést kegyelte, úgy saját gyermekei irá
nyában ezeknek szellemi és testi erősödését életének egyik fő- feladatáül tekintette s ebbeli gondosságában sem áldozatot, sem költséget nem kiméit. Nevelési czélokbólaz 1869 és70-ik évet egész családjával Berlinben töltötte s ott a legfelsőbb körökben forogván és sok kitüntetést aratván, felhasználta az alkalmat arra, hogy a burkus nevelésügyi ministerium neki Írassa össze a magyar ifjakat illető mindazon hagyományok és alapítványok kimutatását, melyek ezen hatóság alatt álló összes egyetemeknél valaha tétettek. Meglehet, hogy ily min
denre kiterjedő buzgó figyelem nélkül egyik vagy másik ala
pítvány feledékenységbe jutott volna.
Kün-létekor Tiscliendorfot is felkereste a báró, el
mondta szerencsekivánatait azon fölfedezésekhez, melyek a fá
radhatatlan búvárnak sikerültek, szólt az eltérésekről, melyek Henricus Stephanus kiadása és a Codex Sinaitikus közt lé
teznek, említette Márk záradékát és a Kommá Johanneumot és a tudós meglepetten csudálta az egyetemes egyházi felü
gyelőnek angol jártasságát a Bibliában. Tischendorf maga ré
széről szóba hozta Kritobulost, II. Mehemet életének Íróját, (historicum, cujus quod sciam nec opus nec nőmén innotuit) és azon adatokat, melyek magyar történelmünkre vonatkoz
nak. A mü tudvalevőleg 1860-ig egészen ismeretlen volt, szá
zadokon keresztül lappangott a konstantinápolyi hárem könyv
tárában. Tischendorf rántotta elő (favore Alexandri Lobanow principis, viri intelligentissimi litterarumque amantissimi) a homályból s az imbroszi történetiró ajánló levelét az említett évben közzétette. Az új kincset (pg. 123) hirdető »Notitiat stb.«
a báró megszerezte s az Akadémia könyvtárának átengedte.
Most már az Akadémia gondosságából fordításban bírjuk a történelmi munkát.
1870-ben báró Prónay a stuttgarti küldetésben vett részt. A küldetés létrejöttét azon körülmény idézte elő, hogy hosszú évek során a balti tartományok családi és egyházi körei
ből fájdalmas panaszok hangzottak át a culturalis nemzetek-
hez azon bántalmazások fölött, melyeket a lelkiismereten elkö
vetni ottan divattá és elvvé lett. Azért szövetkeztek európai és amerikai előkelő férfiak egy czélra, t. i. megkérni a milliók sorsának hatalmas intézőjét, szüntetné meg a balti provin- cziákban az erőszakos téritgetéseket s engedné meg, bogy az ottani szorgalmas, békés protestánsok atyáik módjára üdvö
zölhessenek.
A küldöttség ugyan nem fogadtatott el, de a kérelem az illető helyen tudva lett, s azóta a gyászliirek elmaradtak s panaszok nem ismételtettek.
A báró történelmi ritkaságok gyűjtésében gyönyörködött s azoknak szerzései körül csaknem szenvedélylyel já rt el. — Gyűjteményében őriztetik két valóságos cimelium. Az egyik Tököli emlékkönyve ; — abban találunk nehány magyar jel
mondatot, Bézától egy intést, melyet a tudós Genfben mint octogenarius reszkető kézzel egy lapra irt, továbbá észrevéte
leket, melyeket az oxfordi tanárok tettek, végre sok családi czimert, melyeket abba lengyel, német, franczia, angol lova
gok szolgáltattak. A másik Thurzó György néhány naptára 1596—1617. Azokban Árva várának ura a napi eseményeket sajátkezüleg jegyezgette, vegyest latinál és magyarul. Re
flexiói az év végén sajátságos bensőséget és vallásos közvetlen
séget tüntetnek fel.
S a báró vallásossága is bizalomteljes közvetlenség volt,
— a hegyi predikaczió vallása. Ismervén az okmányokat és az egyháztörténelmet, különbséget tett az idő folytán felme
rült tünedező alakulások és a valódi lényeg közt, ismerte és nagyrabecsülte művészi adományozottságánál fogva is az egyházi énekeket, melyekben időnként vallásos élet nyilatko
zott, ismerte a keresztyén egyház latin hymnusait is s azokat szerette elmondogatni. Ilyen kedvelt hymnusai voltak : Pange lingva gloriosi Lauream certaminis--- ; Nulla rei fit scis- sura, Signi tantum fit fractu ra---; Dies irae dies illa, Sol- vet saeclum in favilla---; Tantum ergo sacramentum, Ve- neremur cernui; — Nocte surgentes vigilemus omnes stb.
Kedélyének hangulatánál fogva mindenütt közvetíteni akart és kibékíteni; az igaz kibékitésnek pedig nézte az en- geszteltséget. S igy nemcsak beleegyezett a n.-rőczei gym-
2*
2 0 HABKREKN JONATHAN
nasium felállításába, hanem létrejöttét alapítványnyal is elő.
segítette. Nem gondolhatta, hogy a humanismusnak szánt in
tézetet a korlátoltság-kóros szenvedély tanyájává fogja törpito- ni. Az egyetemes felügyelő emelte intő szavát, felhozta Amos Coménius példáját, felhozta a tényt, hogy tankönyveink az élet
nek szolgálva, századokon keresztül három nyelvű paradig
mákat szolgáltattak kézhez, s midőn a növelőét a znióival egy sors érte, ő, a törvények éber védője, a tiszai kerület határoza
tát, mely ellen felebbezés történt, az egyetemes gyűlésen tá r
gyaltatta s elnökileg megerősítette.
A báró az egyetemes felügyelőség százados ünnepét is megérte 1874. — békés, igazságos időben az ügyek élén állva;
örömében meghívta az ötödik superintendentiát is, de ez sem meg nem jelent, sem nem képviseltette magát.
Elősoroltam a tényeket, melyek a báró szellemi lénye és eszményi törekvése mellett tanúskodnak.
1875-ben febr. 20-kán a 30 évre terjedett házassági szö
vetséget felbontotta a h a lá l; báró Prónay életének támasza, gyermekeinek gondos anyja oldala mellől elszakíttatott. A bu- csuzásra előre készülvén, midőn a nemes hölgy feloszlatását érezte, végrendeletileg kérte a családot, hogy a gyászhelyet kis időre elhagyva, utazást tegyen. A kegyelet a családot Florenczbe vitte. Ott a báró születése napjának reggelét gyermekei körében ünnepelte bensőleg és meghatottan, hálát adva az égnek azért, mit napjaiban érnie engedett; azután egyedül ment ki a város, talán épen Dante kenotapliiumá- nak megnézésére. Gyermekei várva várták hazajöttét, azután aggodalomban keresve keresték, de csak halva találták. Agy- szélhüdés véget vetett életének.
Dante Florencznek nagy szülöttje. — Dante hazánkat is ismerte, mert mint követ kétszer já rt Károly királyhoz, (Kopisch: Dante pg. 503) s halhatatlan költeményében meg is emlékezik róla. A báró utolsó gondolatjainak egyike lehetett Dante gondolatja :
Oh beata Ungheria, se non si lascia Piú malmenare. Párád. 19. 142.
A kegyelet az idegen földről azon nyughelyre hozta, melyet ő maga az acsai dombon kijelölt magának.
1875. apr. hó 7-kén temettetett el.
I f i. T apasztalataim a szeszes italokkal, v alam in t a dohánynyal való visszaélésekről, m in t a látto m p u lat okáról. H i r s c h -
l e r Ignácztól ( 1 8 7 0 .) ... . . . . 80 kr.
! V. A hangrezgés in ten sitásán ak méréséről. H e l U r Á gosttól.
( 1 8 7 0 . ) ... . . . . 12 kr.
V. Hő és nehéz kedés. G r e g u s s G yulától (1870.) . . 12 kr.
VI. A C eratozam ia him sejtjeinek kifejlődése és a lk a tá ró l. J u r á
n y i Lajostól (4 tá b lá v a l, 1870.) ... 40 k r.
V II. A kettős torzszülés boncztana. S c h e i b e r S. H .-tó l Buku-
restben. 4 k ö n y o m atu ábrával. . . . . . 30 k r
V III. A Pilobolus gom bának fejlődése- és alakjairól. K l e i n
G yulától. K ét tá b lá v a l. . . . . . . 15 kr.
IX. Oedogonium d ip lan d ru m s a nemzési folyam at e m oszatnál.
J u r á n y i L a j o s t ó l ... 35 kr.
X. T apasztalataim az a rté z i szökőkutak fúrása körül. Z s i g
m o n d y V i l m o s t ó l ... ... 50 kr.
XI. Néhány F lo rid ea K ristalloidjairól. K l e i n G y u látó l. (Egy
t á b l . ) ... ... 25 k r.
X II. Az Oedogonium diplandrum (Jur.) te rm é k e n y íte tt petesejt-
jéröl J u r á n y i L ajostól . . . . . . . 25 kr*
X III. Az esztergom i b u rán y réteg ek és a kisczelli tá ly a g földtani
kora. H a n t k e n M i k s á t ó l ... . . 10 kr.
XIV. Sauer Ignácz em léke. Dr. P o o r Im re I. ta g tó l . . . 25 kr.
XV. Górcsövi kőzetvizsgálatok. К о c h A n taltó l . . . . 40 kr.
H arm adik kötél. 1S72.
I. A kapaszkodó hajó zásró l. K e n e s s e y A lb e rttő l . . 20 kr.
II. Emlékezés N eilreich Á gostról. H a z s l i n s z k y F rig y estő l 10 kr.
III. Frivaldszky Im re életrajza. N e n d t v i o h K á ro ly tó l . 20 kr.
IV. A dat a sz a ru h á rty a gyurm ájába lerakodott fest.,nyug ism er
tetéséhez H i r s c h l e r I g n á c z t ó l ... 20 kr.
V, Közlemények a m k. egyetem vegytani intézéséből. D r.Flei-
scher és Dr. S te in e r részéről E lőterjeszti T h a n K ároly . 20 kr.
VI. Közlemények a m. k. egyetem vegytani intézetéből, saját m aga, v alam in t D r. L ngyel és Dr. B ohrbach részérő l. Elő
terjeszti T h a n K á r o l y ... 10 kr.
VII. Emlékbeszéd F ló r F erencz felett. Dr. P ó o r Im ré tő l. . 10 kr.
V III. Az ásványok olvadásának új m eghatározási m ódja. S z a b ó
J ó z s e f t ő l ... Ifi k r.
IX. A gombák jellem e H a s z l i n s z k y . F rig y e stő l . . 10 kr.
X. Adatok a zsírfelszívódáshoz. T h a n h o f f e r L ajo stó l . 60 kr.
X I. Adatok a m adárszem fésűjének szerkezetéhez és fejlődésé
hez. M i h á l k o v i c s G é z á t ó l ... 25 kr.
X II. A vese vérkeringési viszonyairól. II ö g у e s E n d ré tő l. . 50 kr.
Negyedik kötet. 1873.
I. A m agyar g o m b ászat fejlődéséről és jelen á lla p o tá ró l.
К a l c l i ü r e n t i e r K á r o l y t ó l ... 25 kt.
II. Az A etliy lo x alátn ak h a tá s á ró l a N ap h ty lam in ra. В a 1 I ó Ára M á t y á s t ó l ... ... 10 k r.
III. A salvinia n a ta n s sp ó rá in a k kifejlődéséről. J u r á n y i L ajo stó l 20 k r.
IV. H y rtl C orrosio-anatom iája. L e n h o s s e k Józseftől . 10 k r.
V. E gy új m ódszer a fö ld p áto k m e g h a tá ro z á sá ra kőzetekben.
S z a b ó J ó z s e f t ő l ... . . . 80 kr.
VI. A beocsini m á rg a fö ld ta n i kora. H a n t k e n M iksától . 10 k r.
Ö tö d ik k ö te t. 1 8 7 4 .
I. Em lékbeszéd K ovács G yula fö lö tt. G ö n c z y P áltó l. . . 10 kr.
II. M agyarország tó h ely rö p ü in ek futonczféléi. F r i v a l d s z k y
J á n o s t ó l ... 40 kr.
II I. B eryllium és alu m in iu m k ettős sók. W e l k o v S ándortól. 10 kr.
IV. Jelentés a C ap ro n am id e lő á llítá sá n a k egy m ódjáról.
E a b i n y i B e z s ő t ő l ... 10 kr.
V. Időjárási viszonyok M agyarországban 1871. é v b e n ; k ü lö nös te k in te tte l a höm érsékre és csapadékra. 7 táb láv al.
S c h e n z 1 G u i d ó t ó l ... 50 kr.
VI. A N um m ulitok ré te g z e ti (stratig ra p b iai) jelen tő ség e a dél
ny u g ati k ö zép m a g y aro rszág i hegység ó-harm adkori k é p
ződm ényeiben. H a n t к e n M iksától . . . . . 20 kr.
VII. A vízből való élet- és vagyonm entés és eszközei. К e n e s-
s e у A l b e r t t ó l ... ... 20 kr.
V III. A datok a lá ta h á rty a -m a ra d v á n y k ó ro d ai ism eretéhez.
H i r s c h l e r l g n á c z t ó l ... . . 15 kr.
IX . T anulm ány a ré g i zsidók orvostanáróh D r. В ó z s а у
J ó z s e f tő l... . 25 kr.
X. E m lékbeszéd A gassiz L ajos k. ta g fölött. M a r g ó T iv a
d artó l . ... 15 kr.
XI. A rakováci sa n id in tra c h y t (?) és fö ld p átjain ak vegyelemzése.
К о e h A n ta ltó l... 10 kr.
H a to d ik k ö te t. 1 8 7 5 .
I. Em lékbeszéd gr. L á z á r K álm án felett. X á n t u s Ján o stó l 10 k r.
II. D orner Jó zsef em léke. K a l c h b r e n n e r K árolytól. 12 kr.
III. Em lékbeszéd T ö rö k Já n o s 1. t. felett. É r k ö v y A d o l f t ó l . 12 kr.
IV. A súly- és a hő állító lag o s összefüggéséről. S c h u l l e r
A la jo s tó l... 10 kr.
V. V izsgálatok a kolo zsv ári m. k. tud. egyetem vegytani in té
zetéből. D r. F l e i s c h e r A n t a l t ó l ... . 20 kr.
VI. ' A kn y ah in ai m eteo rk ő m ennyileges vegyelem zése.D r. T h a n
K á r o l y t ó l ... . . . . 10 kr.
VII. A szinérzésről in d ire c t lá tá s m ellett. D г. К 1 u g K á n -
d ó r t ó l ... 30 kr.
V III. E gy felszinti H ypogaeus. H a z s l i n s z k y F r i g y e s t ő l 10 kr.
IX . A m arg itszig eti h év fo rrás v e g 'i elem zése. T h a n K. 10 kr.
X Öt közlem ény a m . k. E g y et, vegytani in tézetéb ő l. E lő te r
jeszti T h a n К . . . . ... 20 kr.
XI. A kőzetek ta n u lm á n y o z á s á n a k m ódszerei stb . Dr. К о c h А. 30 k r.
X II. Nyolc/, közlem ény a m . k. egyetem vegytani intézetéből. E lő
terjeszti T h a n K. ... . 30 kr.
Hetedik kötet. 1870.
I. V izsgálatok a k o lo zsv ári m. k. tud. egyetem vegytani in té
zetéből K özli D r. F l e i s c h e r A n t a l . . . . 20 kr.
Budapest, 1876. N yom atott az A t h e n a e u m nyom dájában
