• Nem Talált Eredményt

EMLEKE. BÁRÓ PRÓNAY GÁBOR

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "EMLEKE. BÁRÓ PRÓNAY GÁBOR"

Copied!
24
0
0

Teljes szövegt

(1)

E R T E К E Z E S E К

A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL.

K i a d j a a Ma g y a b Tu d o m á n y o s Ak a d é m i a.

A Iií. O S Z T Á L Y R E N D E L E T É B Ő L

SZERKESZTI

SZABÓ JÓZSEF,

OSZTÁLYTITKÁK.

V II. KÖTET. II. SZÁM. 1876.

B Á R Ó P R Ó N A Y G Á B O R

E M L E K E .

IIABEU EKN JON ATM AN,

L E V . TAGTÓL.

(F elolvasta az A kadém ia összes ülésén 1876. feb ru ár 18-án.)

Ár» 12 kr. )>■—

B U D A P E S T , 1876.

A M. TUD. AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ «HIVATALA.

(Az Akadémia é p ületéb e n .) V_

(2)

E R T E K E Z E S E К

a term észettudom ányok köréből.

Első kötet. 1867—1870.

I. Az Ózon képződéséről gyors égéseknél. Ár»

A polhorai sósforrás vegyelemzése. T h a n K árolytól

( 1 8 6 7 . ) ... 12 k r.

XI. A közép id eg ren d szer szürke állo m án y án ak és egyes ideg­

gyökök ered etein ek tájviszonyai. L e n h o s s é k József­

től (1867 ) ... ... . 12 kr.

II I. Az állatten y észtés fontossága s jelenlegi á llá sa Magyar-

országban. Z l á m á l V ilm ostól ( 1 8 6 7 . ) ... 30 kr.

IV. K ét új szem m érészeti m ód. J e n d r á e s i k Jen ő tő l (1867.) 70 kr.

V. A m agnetikai leh ajlás m egm éréséről. S c h e n z 1 Guidó-

tó l ( 1 8 6 7 . ) ... 30 kr.

VI. A gázok ö ss/enyom liatóságáról. A k i n K áro ly tó l (1867.) . 10 kr.

V II. A Szénéleg-K énegről. T h a n K áro ly tó l (1867.) . . . ю k r.

V ili . K ét új kénsavas K áli-K adm ium kettőssónak jegeczalak-

jairó l. K r e n n e r G. S án d o rtó l ( 1 8 6 7 . ) ... 15 kr.

IX. A datot a h ag y m áz oktanához. R ó z s a y Józseftől (1868.) 20 kr.

X. Faraday M ihály. A k i n K áro ly tó l ( 1 8 6 8 .)... 10 kr.

X I. Jelentés a L ondon- és B erlinből az A kadém iának küldött

m eteoritekről. S z a b ó Józseftől ( 1 8 6 8 . ) ... 10 kr.

X II. A m agyarországi egyenesröpüek m ag án rajza. F r í ­

v a 1 d s z к у J á n o s tó l (1868.) ... . 1 f r t 50 k r.

X III. A féloldali ideges főfájás. F г о m m h о 1 d K áro ly tó l (1868.) 10 k r.

XIV. A h ark án y i kénes v iz vegy-elemzése. T h a n K árolytól

(1869.) ... 20 k r.

XV. A szulinyi ásványvíz vegyelem zése. L e n g y e l Belátó

• ( 1 8 6 9 . ) ... ... . . 10 k r.

X V I. A testegyenészet ú jab b h aladása s tudom ányos állása nap­

jainkban, h áro m kiválóbb k ó resette l felvilágosit.va. В a-

t i z f a l v y S ám ueltől ( 1 8 6 9 . ) ... 25 kr.

X V II. A górcső alkalm azása a k ő zettan b an . К о c h A n taltó l (1869.) 30 kr.

X V III. Adatok a já rv á n y o k oki viszonyaihoz E ó z s a y Józseftől (1870.) 15 kr.

X IX . A silikátok form ulázásáról. W a r t h a V inczétől (1870.). 10 kr.

Második kötet. ÍSTO—1871.

I. Az állati m unka és an n a k forrása. S a y M óricztól (1870) 10 kr.

II. A mész geológiai és tech n ik ai jelentősége M agyaror­

szágban. B. M e d n y á n s z k y D énesiül (1870.) . . . 20 k r.

(3)

B Á R Ó P R Ó N A Y G Á B O R

E M L É K E .

HABERERN JONATHAN.

LEV. TAGTÓL.

(Felolvasta az A kadém ia összes ülésén 1876. feb ru ár 28-án.)

BUDAPEST, 1876.

A M. TUD. AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ-HIVATALÁBAN.

(Az Akadémia épületében.)

(4)

Budapest, 1876. Nyomatott az A t h e n a e u m nyomdájában.

(5)

Hciberem Jonathan lev. tagtól.

(F elolvastatott az A kadém ia összes ülésén 1876. fe b ru á r 28.)

A mai fellépésemet indokolnom s szavaimat mentséggel kell bevezetnem. — A gondos rendezők ismételt felszólításának csak akkor s azért engedtem, midőn és mivel illetékesebb életiró e diszes tisztet el nem fogadta, — engedtem, mert az Akadémiának ezen szokását, mely szerint minden elhunyt tag­

jának szellemi lényét maga elé kívánja állíttatni, szépnek, ke­

gyeletesnek és tanülságosnak ítélem.

Feladatom nehéz, főleg ez időben, hol az országos gyász alig enged másról szólni, mint az utolsó nagy veszteségről, Deák Ferenczről, hol a vizvész dúl és ijeszt; — egy órával ez előtt temettetett el Tóth E d e ; aztán különösen azért, mert egy év alatt országszerte több száz templomban hangzottak báró Prónay emlékére ta rto tt szónoklatok, melyekből, ha bírnám azokat, talán szép szemelvényt lehetett volna készítenem;

de igy csak saját, bár gondosan összegyűjtött adataimra s arra kell szorítkoznom, a minek részben magam is személyes ta­

núja voltam.

A dolog természetében rejlik, hogy máskint foly le an­

nak ifjúsága, ki maga tör utat magának, ki csak küzdve ha­

ladhat s minden fokot, melyre emelkedik csak lankadat­

lan munkával képes kivívni, ki egyedül szívós kitartásának köszönheti, ha a szünetnélküli harczban össze nem roskad, vagy az ezer nélkülözés nyomasztó hatalma alatt lelke meg nem törik ; — s viszont másként azé, kinek lépteit a nevelés minden anyagi eszközeivel bőven megáldott Kalauz, a szeretet veze­

ti, s kit a teremek falain függő történelmi alakok szüntelenül arra emlékeztetnek: jelesnek kell lenned, hogy az utöbbszü- löttek is hálával és dicsérettel emlegessenek, kinek a család 1^*

(6)

4 HABERERN JONATHAN

geniusa támaszt nyújt, hogy a csáhoknak és kisértetéseknek ellentállva, ifjúi tüzet emésztő lánggá fajulni ne engedje. Cso­

dálatos, hogy az első esetben a mindennapiság köréből — a költő múlta túlit fecitque puer sudavit et alsit arany szavai szerint — kiemelkedni bár nehezebb de mégis gyakoribb — tehát a szegénységben is van áldás, valamint a gazdagságban veszedelem. Tisztelet mind a kétféle győzőnek.

Báró Prónay G. Besztercze-Bányán 1812. született, de már nyolcz éves korában szüleivel a Galgavölgybe költözött által, mert elődje az 1. Gábor, Pest-megye 1751.követés kirá­

lyi tanácsos, a természet szépségei iránti finom fogékonyságá­

nál fogva, az acsai dombot választotta lakhelyéül, kertje mellett pedig templomot építtetett, oly időben, melyben e vállalat legalább is sok kellemetlenséggel járt.

A jelleges felírás, melyet a dédszüle a kastély homlok­

zatára vésetett, s mely igy szól: G abrleL pronal De tóth-prona, et eVa roth De klráLyfaLVa, spe IaC ta In serVatore sYo, peste beLLo non te rrltl, Carae ОV rant posterIta tl, LVstro prope Integro opere peraCto (— 1740), — benyomás nélkül nem hagyhatta az ifjúi elmét, valamint a terjedelmes könyv­

tár, melynek a bárói rangot nyert I I . Gábor, kertjében czél- szerű épületet emeltetett. A könyvtárról Wallaszky irodalmi művében (pg. 422) dicsérőleg úgy nyilatkozik : »referta ope- ribus anglicis, gallicis, germanicis pretiosissimis, pro eruditione heri varia, — hiszen annak alapitója II-dik József alatt a po­

zsonyi tankerületben »director studiorum et scholarum regius supremus«, utóbb pedig 18 éven keresztül Gömör megyének főispánja volt, hol is Bartholomaeides László ily czimü munká­

jának kiadhatására : Comitatus Gömöriensis Notitia historico geographico — statistica, a szerzőnek saját elismerése szerint (élőbeszéd pg. V I) 750 ft. bőkezűen felajánlott. — Ez báró Prónay G. nagyatyja volt.

A tudományok ezen barátja a könyvtár felállításában nem csak avatottságot és választékosságot tanúsított, hanem ezen fölül pomologicus gyűjteményt is szerzett s ennek könyv­

tárában illő helyet mutatott ki, ezen kívül emelkedettebb dom­

bon, az úgynevezett Magoson, csillagásztornyot tervezett s hozzá a készületeket meg is te tte ; azonban a kivitel kezdeténél

(7)

a dolog megakadt, és a müncheni távcsövek a Gellérthegyre kerültek, hol Kmety és Montedego vezérlete alatt a tudni vá­

gyó ifjúságnak és a tudománynak hasznos szolgálatot tettek.

B. Prónay derült gyermekegén sötét felhő vonúlt ke­

resztül, mely keblét a fájdalommal is megismertette. Édes atyja József munkatérül ■ katonapályát választotta volt, de jobb keze a háborúban keresztül lövetvén, kapitány-ranggal nyugalomba lép ett; örömét ezentúl a béke műveiben s családi körben keresvén és találván. De már 1824-ben kiszólittatott az életből, s igy a három gyermek nevelése egyesegyedül és egészen az özvegy vállaira nehezedett.

Az özvegy, született Kulinyi Róza, miután magát kisírta, a magyar özvegyek módjára a ház méltóságának megőrzését s a családi erények ápolását tarto tta első feladatának; mint anya s a gyermekek első természetes nevelőnője, nagyon ér­

tette a titkot, hogyan lehessen a gyöngéd kedélyekben törek- vési kedvet s foglalkozási örömet kelteni, a kegyelet érzetét pedig vezetőül felhasználni.

Az erkélyen állva, mondhatta egyetlen fiának : im ezen a helyen történt az, hogy Beudant, a franczia természetbúvár a táj szépségében gyönyörködött, midőn 1818. hazánkat tudomá­

nyos czélból beutazta; tetszett neki a felénk kékellő nógrádi hegység nyerge Szanda, tetszett a karancsi lánczolat és Csővár.

Esmark nyomain járva basaltot keresett a Magoson ; itt értesít- tetett, hogy ez csak odahordott kőzet, s hogy valódi lellielye Kő­

vár. Ő maga beszéli azt két kötetnyi művében, mely 1822 Pá- risban megjelent*).

*) Voyage m ineralogique et geologique en H ongrie, pendant 1’

an n ée 1818 par Г . S. B eudant. Tome p rem ier, pg. 541. P aris 1822.

»Venons m a in ten an t aux b u ttes de Ácsa, qui se trouvent к envi­

ro n trois lieuee, au Sud de Szanda. Je savais, d ’aprés les observations de M. Esm ark, qu’il d é v a it se trouver, a u x environs, de cet endroit, une b u tte basaltique ; ce qui me determ ina а у fairé une excursion, en p ar- ta n t de Aszód.

Ácsa est s u rto u t rem arquable p a r le ch ate au e t le pare du baron de P rónay, qui so n t extrém em ent ag réab les. De la terrasse, on a une trés-belle vue sur les m ontagnes en v iro n n a n te s ; on apergoit au nord la m ontagne de S z a n d a ,---et on voit a u nord-est se prolonger les m on­

tag n es, qui rejo ig n en t celles de K a r a n c s; plus prés, au nord-ouest, se

(8)

6 IIABERERN JONATHAN

Ilyen példázgatások hatnak a fogékony lélekre s a mint egyfelől psychologikus tapintat mellett tanúskodnak, úgy más felől hullámzást indítanak, mely p art felé leng s gondolatok valósítására segít. — Magában véve üdvös és szép dolog ez, de még nem a nevelés egésze; ahoz irányelv és szilárd terv kí­

vántatik ! — S a terv is elkészült! Az akkoron divatozó szo­

kás jónak vagy szükségesnek tartotta, hogy a magasabb állású családok gyermekei a közintézetek mellőzésével magántanítás mellett nyerjenek oktatást. Ezen szokás ellenében az lön el­

határozva, hogy b. Prónay nyilvános iskolába fog járni.

De hol ?

Rozsnyón működött e tájban Farkas András (a Greguss- ok nagyatyja). Ezt a jénai egyetem bölcsészi szelleme áthatotta volt, a latinságban Eichstaedtet vallotta mesterének; kirándu­

lásaiban Schnepfenthalt látogatta s ott paedagogikus elveit valósítva találta. Salzmann saját intézetében a család képét tar­

totta szem előtt s számos iratai által messzire hatott, rák­

könyvecskéje s későbben hangyakönyvecskéje kézről kézre járt. — Farkas, a rozsnyói gymnasium megalapítója szeren-

tro u v e la m ontagne de Csővár, qui est composée de calcaire com pacte, de couleur grise, m a i stratifié, dans leq u el M. E sm a rk annonce, qu’il existe des am m onites.

N ’ a y a n t pu d ’ abord me p ro c u re r des enseignemens sur la m on­

ta g n e oü se tro u v e le basalte, je m e d irig eai ou sud-ouest du ch ate au , su r u n e b u tte conique assez élevée, q u ’ on nőm m é, к cause de cela, Ma- (jos, —■ — d ö n t la forme p o u v ait fairé présum er la présence de cette roche ; m ais, de la base au som m et, j e ne tro u v a i, que du grés, dans le­

quel j ’o b serv ai quelques débris de coquilles bivalves, du genre peigne ; je re c o n tra i d u basalte au som met, m ais il у a v a it été tra n sp o rté p o u r un o b s e r v a t o i r e , qu’on av ait eu le p ro je t d ’y b a tir. II fa lla it done des- cendre e t ch e rc h e r ailleurs ; heu reu sem en t u n des barons de P ro n a y se souvint du lie u cité par M. E sm ark, e t m ’y fit conduire. C’est un en d ro it élévé, nőm m é effectivem ent Kővár, a u sud-est de Ácsa, oú l ’on tro u v e u n p la te a u de roches basaltoides, assez analogues к celle de Szanda, mais dönt la p a te e st plus foncée e t fusible en em ail blanc, qui renferm e une grande q u a n tité de points noirs : quelques p a rtie s mérne donnent un v érré noir h o m o g é n e ; §a e t 1;\ ces roches p ré s e n te n t u n éclat dem i-vitreux, fo rt analo g u e á célúi de Г espéce de tra c h y te , que nous avons designé p a r l ’é p ith é te sem i-vitreux. Les e ristau x de feldspath vitreux, quoique m oins n o m b re u x que dans les roches de Szanda, у sont cependant encore trés-ab o n d an s, en petits parallélogram m es allongés e t trés-b rillan s stb.

(9)

esés tanár és paedagogikai capacitás hírében állt, időt nyert arra, hogy haladottabb növendékei előtt a Magyar K urír nevezetesebb közleményeit hetenkint egyszer-kétszer elolvasta, tavaszszal pedig, midőn az erdők feléledtek, a thűringai inté­

zet módjára, a tanuló sereget hegyen-völgyön keresztül vezette s rendes czélúl tűzte ki az aggteleki barlang látogatását.

Báró Prónay Rozsnyóra küldetett Braxatoris János magán nevelőjével; — a felvétel perczeibenkisfelakadás volt a czimezés miatt, mert Farkas kijelentette, hogy kivételt nem enged tétetni intézetében, s ba az követeltetik, inkább távozást tanácsol. De a fiatal növendék Rozsnyón maradt s annyira megszerette Farkas Andrást, hogy az iskolából jövet először mindég haza kisérte tanárát, s csak azután ment szállására.

Szállása pedig volt Szontagh Lajos-nál, herczeg Koburg ügyészénél, s ez azért említendő, mivel attól fogva a Szontagh család iránt élete végéig kegyelettel viseltetett s ezt Szontagh Kálmán irányában is tanúsította.

Rozsnyón szép bizonyítványokat nyervén, megörvendez­

tette édes anyját, de tanúlótársai szeretetét is kivívta magának.

A bölcsészi cursusra Pozsonyba költözött át, s ámbár Blaskó hires intézetében lakott, mégis a nyilvános tanításokat a lyceumban látogatta. Tanárai voltak Martini a physikus, Grósz az aesthetikus, egyszersmind a classikai irodalom és a szabatos styl képviselője, Billnitza a természetjog tanára.

Ezen kívül komoly és állandó foglalkozás a bibliával búvár lelkét arra ösztönözte, hogy a héber nyelvet megtanülta, a görögre Zsigmondy tanította, de az egyház történelmével, a honival és az egyetemessel is folyvást foglalkozott.— A jog tanulása czéljából átment a pozsonyi királyi jogakadémiáboz, liol Szlemenics Károly, Tipula s más tanárok által a jogvilág alaptanaiba, s a törvények ismeretébe bevezettetett. — Ak­

koriban vette báró Friestól a gomba-gyűjteményt és a fagyixj- teményt, mely most az acsai könyvtár egyik teremének dí­

szét teszi.

Hogy az ügymenet gyakorlati oldalával megismerked­

jék, arra a cátói Tihanyi Ferencz, Nógrádmegye alispánja, házát felajánlotta, melyben a fiatal patvarista joggyakorlati foglalkozások közt hosszasabb és kellemes időt töltött. 1833.

(10)

8 HABERERN JONATHAN

máj. 22-kén pedig Pesten jurátusnak felesküdött s a mire súlyt szeretett fektetni, egyidőben vele báró Eötvös József, gróf Dessewffy jurátusok voltak. Tettvágya nagyobb kört nyert, 1837-ben, midőn Nógrádinegyében tiszteletbeli aljegy­

zőnek választatott.

I tt végződik báró Prónay életének első szakasza. Mit ifjúságában érzett, óhajtott, mi keblét dagasztotta, mire töre­

kedett, — azt költeményekben fejezte ki, miről kéziratban hátrahagyott egy vigjátéka,és ifjúkori versei tanuskodnak.Ifju- ságában a zenészeiben is önállólag lépett fel; — magyar jel­

legű zeneszerzeményei nyomtatásban jelentek meg (Bécsben, Diabelli költségein, utóbb Pozsonyban melyek műértők ítélete szerint a szerzőnek dús phantasiájáról és finom ízlésé­

ről tesznek tanúbizonyságot.

Eddigien alanyilag élt és készült báró Prónay, — ezen­

túl az ország ügyeivel foglalkozott s már az 1839-ki ország- gyűlésen Pozonyban találjuk őt, mint Thúrócz vármegye kö­

vetét ; mint ilyen a szólásszabadság tárgyában tartott beszéde által közfigyelmet gerjesztett (jul. 4). Az országgyűlésnek be­

rekesztése után ő és követtársa Ju sth József voltak az elsők, kik egy század leforgása után a magyar törvényhozási testü­

let működéséről magyarúi referáltak Thurócz megyének, a táblabirák nagy meglepetésére; feledékenységbe menvén, hogy Justh József 1741-ben, tehát száz évvel előbb, szintén magyar nyelven számolt be a megye közgyűlésének.

A törvényhozói tisztség nagy gondot és készültséget igé­

nyel ; múltat és jövőt egyenlően kell tekintetbe venni annak, ki századokra szóló irány-eszméket állít fel, és az egész embe­

riség, a világ kérdéseivel tisztában kell lennie. Hogy feleletet nyerjen kérdéseire, b. Prónay az országgyűlés után útnak in­

dúlt ; bejárta Németországot, tanulmányozta Erancziaországot, bámulta H ollandiát, kegyelet vitte D ániába is, hol édes nővérét gróf Holsteinnét meglátogatta, 1842-ben Klopstok sírja mel­

lett irta le reflexióit az ottani hársfa alatt.

Haza térve, az acsai könyvtárban búvárkodott, pótolta a hiányokat, kiegészítette a műveket, újakat szerzett, s foly­

vást annyira buzgólkodott ez ügyben, hogy most 10,000 köte­

tet találunk együtt, rendezetten és tervszerűleg felállítva. Ki»

(11)

felé pedig úgy h a to tt, hogy honunk viszonyait tárgyaló czikkeket küldött a külföldi lapokhoz, jelesül azért is, hogy Thiersch-nek feleljen, ki magyar utazóink előtt úgy nyilatko­

zott, hogy »örül a pezsgő életnek, mely nálunk mutatkozik, de aggódik a miatt, hogy a problémákat rakásra halmozzuk, többet erőszakosan is vonunk elő, melyek mindegyikének szerencsés megfejtése csaknem lehetetlen stb.« B. Prónay ki­

mutatta, hogy a sok probléma történelmünkből nőtt ki, s a nemzet fogékony szellemi ereje érlelte annyira, hogy a kérdé­

sek sorozatából egyetlenegyet sem lehet elodázni.

1845 apr. 28-kán jó genius vonúlt be báró Prónay házá­

ba, mert az nap kötött házassági frigyet báró Podmanitzky Karolinával, (Podmanitzky Andor és Kubinyi Rozália leányá­

val). E fenkölt szellemű nő három tizeden át boldogította férjét, támogatta vállalataiban, ápolta szenvedéseiben, (mert nála a köszvény már 1854-ben jelentkezett) nevelte gyerme­

keit mustra-példájával úgy, mint arauy-szavaival.

A válságos 48-ki évben Thurócz megye hajdani köve­

tére emlékezvén, b. Prónayt a dolgok uj rendében képviselő­

jéül választotta. Mint ilyen deczemberig vett tényleges részt a tanácskozásokban, Debreczenbe nem ment el; Deák, Klau­

zál, Sennyey és mások példáját követve. Ennek daczára 1850- ben a hadi törvény elé idéztetett, bűnéül rovattak fel az or­

szággyűlésen ta rto tt némely beszédei, kérdőre vonatott, hogy miért nem ment á t Windischgréczhez vagy Jellasichhoz;

a vizsgálat azonban egyszerre megszüntettetett.

Ez évben (tehát 1850) Pestre költözött a czélból, hogy itt lakjék állandóan; tette ezt főleg családi körülményeinél fogva, de azért is, hogy a középponton élve, első forrásból tudja meg az eseményeket és azt, mi a haza irányában tervez­

tetik. És ő az általános levertség ezen korszakában nem csüg­

gedett el, sőt szükségesnek látván, hogy a külföld a magyar ügy valódi állásáról fölvilágosittassók, tollat fogott és oly röpirat szerzésére szánta magát, melyben a higgadtság hang­

ján, tények súlyával czáfolja meg az elkoczkáztatási theoriát, a rendezni akarókat intézkedéseik téves voltára méltóságtelje­

sen figyelmezteti, kimondja, hogy a fegyver hatalma az or­

szágban a külső nyugalmat ugyan helyreállította, de a szivek

(12)

1 0 HABEUERN JONATHAN

kibékitésével, pacijicatió-jával mit sem törődik, végre a jog nevében követeli : az ország integritásának fentartását, a ma­

gyar nemzetiség igazságos méltatását, a protestáns egyház autonómiájának megoltalmazását, az országgyűlésnek egybe- hivását. — A röpirat névtelenül jelent meg Lipcsében Leiner Oskárnál 1850-ben, ily czim alatt: Ansichten eines Constitu- tionellen aus Ungarn.

Nem csak röpiratot irt, hanem hogy a folytonos vádakra alkalomszerűen felelhessen, több bécsi lapnak, főleg a Wan- derernek és az Ostdeutsche Postnak állandó levelezője lön, s mint olyan, nagy tevékenységet fejtett ki.

Azon nézetből indulván ki, hogy az eszmék kimondva keveset érnek, ha csak azok az életbe át nem vitetnek, köz- czélu intézetekre és társulatokra fordította ügyeimét. Ezek­

ben legtöbbnyire elnökként szerepelt, avatottsággal s telje­

sen oda adó munkássággal. Minthogy paedagogikus elv: ut sit mens sana in corpore sano, 1851-ben lett a testgyakorló in­

tézet elnöke s kivánta, hogy a torna-mester ne csak idomitó legyen, hanem a testalkotás ismeretével s általános miveltség- gel is bírjon; 1852-ben a nemzeti zenede elnökévé választatott s annak élén m aradt haláláig. Ilyen minőségben fiatal zené­

szek buzdítására s a magyar zenének emelésére tiszteletdijt (évenkinti 10 aranyat) alapított (1857) azon kikötéssel, hogy a versenyző compositio magyar stílben készüljön, a díj pedig bí­

ráló választmány által Ítéltessék oda. Ügyértők ítélete szerint e nemes alapítványnak sok tiszteletreméltó mű köszöni létezését.

A zenede tagjai elismerik, hogy az elnök ki nem fá­

rasztható gondosságának köszönhető a conservatorium szeren­

csés fejlődése, hogy az ő közbenjárása folytán ő Eelségök a ki­

rály s a királyné és a királyi ház több tagja az intézetet te­

temes összegekkel támogatták, valamint az is, hogy az ország- gyűlés e czélra több ízben jelentékeny subventiót szavazott meg.

Volt ő a müegyesület (Kunstverein) és a képtárt alkotó egyesület elnöke is; s ugyancsak az ő javaslatára olvadt össze e két egyesület a mai képző-művészeti társulatba.

A gyermekkórházat fentartó egyesület is elnökévé vá­

lasztotta s mint ilyen, a szenvedő kisdedek számára ágyat ala­

pított (1058 fttal). Ki van mutatva, hogy azon idő alatt, mely-

(13)

ben a humánus intézet élén állott (1855 apr. 29-től 1861-nek végéig) 24,450 beteg ingyen gyógykezeltetett, 2,213 pedig ápolás mellett több ideig el is tartatott, s az egyesület évi jö­

vedelme 60,000 ftra emelkedett.

Volt ő alapítója és elnöke a kertészeti társulatnak is, mely azonban, miután bokros foglalkozásai miatt tisztségéről lemondott, nem sokára megint feloszlott.

Végre a »pe>sti biztosító intézet* ügymenetére is mint vá­

lasztmányi tag tevékenyen és irányzólag folyt be.

Egy észrevétel elől nem zárkozhatik el senki, t. i. az elől, hogy átmeneti korban élünk ; a vaspálya sokat változtat az életmódon, a gép teljesítvén nagy részben az ember keze- munkáját, a régi egyszerűség tünedezőben és enyészőben van.

B. Prónay fontolóra vévén, hogy a mondott ok miatt, né­

pünk életében gyökeret vert sok sajátos szokásról is, külö­

nösen jellemző foglalatosságról nem sokára azt fogjuk mond­

hatni : volt, de elmúlt! azon gondolkodott, hogyan lehetne e múló félben levő élet-szokásokat megörökíteni. Összekötte­

tésbe tette magát a honi művészekkel, közölte velők gondola­

ta it s általok megértve s látnokilag támogatva és segélyezve gazdagított minket azon müvei, melynek jelszava: Nefas est, nolle, dum possis, pátriám illustrare, czime pedig Vázlatok magyarhon népéletiből. Báró Prónay Gábortól. Barabás, Sterio, és Vóber huszonöt színezett képmüvével.

' Az igen díszesen kiállított mű német és franczia szöveg­

gel is megjelent, s osztatlan és általános tetszéssel fogadta­

tott, szerzője pedig mindenféle kitüntetésekben részesült. Nem csak uralkodók siettek elismerésüknek jelét adni, — p. о. a vvürtembergi király a művészet és tudományért osztogatni szo­

kott érmet küldé a bárónak (Medaille für Kunst und Wis- senschaft), a koburgi herczeg a szász házrendet (Ernestini- sclier Hausorden), a portugál király a villa vicosa rendje­

lét : hanem maga a berlini akadémia méltányló elismerését jelentette ki Böckh titkára által*), Humboldt is a Kosmos

*) Euer Hochwohlgeboren

habén die G üte g ehabt, m ittelst gefálligen Schreibens vöm 3-ten Apr. d. J. (1855) m ir als einem dér S ecretáre dér königl. A kadem ie d ér W issenschaften, w elche abw echselnd das P resid iu m führen, ein Exem-

(14)

1 2 HABERERN JONATHAN

Írója, Potsdamban a »vielbewegtes Hofleben« közepette időt szakított magának a báróhoz intézett egy szép levél írására*);

p lar Ih re s W e rk e s »Skizzen aus dem V olksleben in U ngarn« in u n g ari- soher S praohe z ű r XJebergabe an die A kadem ie geneigtest zuzuw enden, und u n te r dem 21-sten desselben M onats h a t dér R echtsanw alt H e rr L ich t in Bw. H ochw ohlgeboren A u ftrag e m ir auch ein Exem plar dessel­

ben W erkes in deutsclier Spraohe zu dem selben Zwecke zugestellt. Beide Bande sind v o n dem zűr Z eit p rásid ire n d e n S ecretar dér A kadem ie vor- gelegt w orden. — Es ist ein gtücklicher Gedanke, dass Ew. H ochw ohlge­

boren d u rc h d ie D arstellung d ér a llm á h lig im m er m ehr verschw inden- den Y o lk ssitten d en edlen V olksstam m en U n g a rn s ein bleibendes D enk- m al stiften w o llte n ; dieses D enkm al is t sow ohl von Seiten des V erfas- sers u nd H erausgebers, als in k ü n stle risc h e r H in sic h t so trefflich ausge- fü h rt, dass d ér Z w eck gewiss vollkom m en e rr e ic h t ist. — Die A kadem ie ist E w . H ochw o h lg eb o ren fúr diese k o stb a re n G eschenke sowohl, als fü r den in dem g en eig ten B egleitschreiben e n th a lte n e n A usdruck Ik r e r Ach- tung ur.d A n erk en n u n g gauz hegonders verb u n d en , und da Ew. H och­

w ohlgeboren d u rc h meine Person die W e rk e h abén übergeben lassen, so bin ich b e a u ftra g t als Organ d er A kadem ie Ih n e n den Dank derselben auszusprechen, w o m it ich zugleich den A usdruck m einer persönlichen E h re rb ie tu n g u n d m einer Freude a n dem gelungenen W erke zu v erbin- den m ir erlau b e. E w . Hochwohlgeboren b itté ich diesen w ohlgeneigt zu genehm igen

B erlin , den 3-ten Mai 1855.

B öckh,

Secretar der königl. A kadem ie der W issenschaften.

*) H ochzuverelirender H err B aron !

W enn auch mein tie fg e fü h lte r D ank fü r die E hre, w elche Euer H o ch w o h lg eb o ren m ir so u n e rw a rte t erw iesen habén, durch die B eschw erden des U ra lte rs und w in te rlic h e n E rk altu n g en in einem sehr bew egten H ofleben verspatet w orden ist, so ist e r darum n ich t m inder die E rfü llu n g e in e r lieben Pflicht. In festem Y e rtra u e n auf die freund- liche N ach sich t d ie ich anspreche, eile ic h in diesen w enigen Zeilen ganz einfach auszusprechen, dass Sie v e re h rte r H e rr B aron Ih ren schönen von so k ra ftig e n S tam m en bew ohnten Y a te rla n d e ein edles Denkmal g esetzt zu h abén ! I h r P ra c h tw e rk : Skizzen aus dem V olksleben in U ngarn, h a t durch lebensfrische Naturschüderungen u n d G eschm ack in der Composi­

tion n ic h t bios den ausgezeichnetsten u n te r u n sern K ünstlern, sondern auch dem M onarchen, dem ich das G lück h ab é seh r n ahe zu stehen, bei von m ir v era n la sste n w iederholten D u rc h b la tte rn grosse grosse F reu d e gem aeht. D er Text, lehrreich und a n m u th ig zugleich w ürde auch olm e die bildlichen D arstellu n g en lebhaft in te re ssire n , da er In d iv id u alitaten der Y olkssitten u n d V olksgliederungen m it e in er W ah rh eit charak teri-

(15)

Xavier Marmier pedig a franczia akadémikus, Voyage en Al- lemagne czimü munkájában Magyarországba tett kirándulá­

sát is leírván, azoknak kik hazánkkal, különösen népünkkel, annak szokásaival közelebbről meg akarnak ismerkedni, ajánlja a müvet, mint nemcsak érdekes, de kellemes és vonzó olvas­

mányt, melyet ő is élvezettel olvasott*).

sirt, zu dér Beisende m eist dér Sprachen unk u n d ig síeli n ic h t erheben körmén. Bei Ih n e n triig t alles das Gepraege dér W ahrheit. — E m pfangen Sie h o ch v ereh rter M ann den ern eu erten A usdruck des innigsten D ankes und dér ausgezeiehnetsten H ochachtung, m it dér ich die É hre h ab é zu verhai'ren.

E u e r H ochw ohlgeboren

Potsdam , S tadtschloss den 13-ten M arz 1855. ganz geliorsam ster Al. H um boldt.

*) V oyage p itto resq u e en Allemagne. P a ttié m éridionale. P a r M. X avier M arm ier. Illu stra tio n s de M. M. R ouargue fréres. P aris, M ori- zot, L ib ra ire -É d ite u r 1859.

P g. 363. V oici u n trés-beau livre, récem m ent publié, le liv re de M. le baron G. de P ro n ay , qui par un texte excellent., p a r de peintures d ’une exactitude p arfaite, nous révéle précisém ent l’une des faces les m oins connues e t les plus curieuses de la H ongrie, la pliysionom ie, les m oeurs du peuple, de ce peuple fidéle au passé, qui depuis un tem ps im - m ém orial garde a u to u r de ses dieux pénates les trad itio n s, les habitudes, le langage et ju s q u ’ au vétem ent de ses peres. (A m űnek fran czia szövegű kiadásához ir t élőbeszédében V III. I. a kővetkezőt ik ta tja be : C’est Iá, qu’est la veritab le H o n g rie des anciens tem ps, c’est Iá q u ’il fa u t la cher- cher. L ’ouvrage de M. P ro n a y nous la m ontre telle qu’elle existe encore dans son ru stiq u e ap p areil, dans son h o n n éte sim plicité, dans ses jo u rs de labeur, e t ses nai'ves réjouissances ; Iá les fetes de la m oisson e t des vendanges, ic i l ’aire ag reste oá l’on b a t le blé, e t le píttre so litaire des pouszta, et des scenes de péche et de chasse avec leurs divers in c id e n tst puis les m arcliands e t les ouvriers de la cam pagne, puis les Bohém iens, qui p a r leurs figures bronzées, leurs cheveux noirs et p lats, nous o n t plus d’une fois rappelé les visages indiens de l ’A m érique du Sud, puis les m ar- chés de Pestli, oá prés des h ab itatio n s les plus élógantes, des m agasins les plus splendides, on est si su rp ris de voir u n assemblage d ’hom m es e t de fem mes d ’un aspect si prim itif). Pg. 364. Avec ce livre (composé si h a b i­

lem en t p ar M. le B aron de P ro n ay et p a r les dessinateurs q u ’il s’est ad- joints, édité d ’une fagon si élégante p ar M. G.) on p e u t fairé, sans q u itte r son fauteuil, un e agréable excursion á tra v e rs les d istricts les plus in té - ressants de la H ongrie. Que si cet ouvrage déterm ine quelques oisifs to u - ristes ou quelque stu d ieu x observateurs á s’en aller v o ir eux-m ém es s u r

(16)

1 4 IÍABERERN JONATHAN

A magyar tud. Akadémia a müvet etlmographiai nye­

reségnek tekintvén, a bárót elismeréséül tagjának választotta, mert az Akadémia ítélete Humboldtéval találkozott, ki is igy nyilatkozott: »Maga a szöveg tanulságos és egyszersmind kel­

lemes lévén, a képies mutatványok nélkül is élénken érdekelne, mivel a népszokások és néptagok egyéniségeit oly igazsággal jellemzi, melyre az utasok a nyelvtudás hiánya miatt nem

emelkedhetnek.«

A művészies fáradozások közt más tárgy vette igénybe a báró egész lelkiiletét. A magyar protestántismus törvény­

szentelte, százados institutióit egy tollvonás megszünteten­

dőknek jelentette ki. Idegenek s a történelem vívmányait és szellemét nem értő egyének oly közlésekkel tartogatták az augsburgi hírlapot, melyek a közvéleményt hamisan félreve­

zették. Azért b. Prónay, a magyarhoni protestáns egyháznak valódi helyzetét a külfölddel megismertetni akarván, czikkso- rozatot küldött több külföldi laphoz ezen aláírással: A Galga- völgyből.

Midőn az 1859-ki év sept 1-jén kelt patens a presbyte- rico-synodalis élet mellőzésével, a consistorialis rendszert akarta behozni, b. Prónay hagyományos kötelességek telje­

sítésére hivatottnak érezte magát s megint kiállt a gátra.

Előtte állott az I. Gábor, ki a sopronyi országgyűlésen a pro­

testánsok jogainak sérhetetlensége mellett küzdött, előtte II. Gábor, ki a külföldi hatalmasságoknak kényszerült adato­

kat szolgáltatni arra, miként csavartattak el világos törvé­

nyeink s azért kemény szemrehányásokkal illettetett (1751 sept. kezdetén), sőt békókkal is fenyegettetett; előtte László, ki a törvény értelmében az 1791. zsinat elnöke volt; előtte

les lieux ces im ages singuliéres, que le d essin ateu r le u r a représentées, (que M. de P ró n a y leu r a déorites) nul d ’ e n tre eux, j ’en suis sür, ne re- g re tte ra d ’ av o ir consacré quelque mois de sa vie к ее voyage. Plus d ’un, apres av o ir vécu quelques tem ps dans la dem eure du ric h e ou dans la demeure du p a u v re en H ongrie, ne la q u itte ra q u ’ a re g re t, en ré p é ta n t avec une pensée affectueuse cette strophe de l ’hym ne du poete K ö lcsey : Que D ieu hénisse le peuple hongrois, q u ’il le soutienne dans ses travaux, qu’il le p ro té g e de son glaive dans ses com bats. Puisse ce peu­

ple avoir enfin d ’h e u re u x jo u rs ! II a ta n t souffert ! il a ta n t expié les fautes du passé !

(17)

Sándor, ki mint egyetemes felügyelő, 1839-ig nehéz időben igen tapintatosan vitte a protestánsok ügyeit. S irt megint egy röpiratot, mely Hamburgban Hoffmann és Campe kia­

dóknál 1860. anonyme megjelent ily czim alatt: Das k. k.

Patent von 1. Sept. 1859 als Mystification des Protestantis- mus in Ungarn 1860. Hatása végtelen volt a külföldön úgy mint hazánkban, (mert hozzánk is utat talált), azért mivel a békekötésekre és a törvényekre hivatkozik, 1606, 1608, 1640,

1647, 179 % 1843/4.

A törvény szolgálatában megőszült Esztergályi Mihály, a kerület legidősebb esperese, a törvény értelmében a patens parancsának megvitatása végett gyűlést hirdetett, mely 1859 dec. 15-kén meg is tartatott. Ezen a gyűlésen, — és az egy­

házi gyűlések nyilvánosan s nyilt ajtók mellett tartatnak — midőn a policziális fő-comissárius liatalmaskodólag fellépett volna, b. Prónay mint világi elnök, ritka lélekjelenlétet tanú­

sítván, tollba diktálta a határozatot. S végre a gyülekezetét imára szólítá fel, — az imát, mely akkor elmondatott, a tör­

ténelem meg fogja őrizni.

Kérelem készült; s feltűnő valami és az észszerű institu- tiók hatalmáról tanúskodik, hogy még oly férfiak is, kik ajta­

juk sarkát másfelé irányozták volt, a nehéz évek alkalmával a Lajthán túlra szakadva, Bécsben az autonómia mellett küz­

döttek. A protestánsok kérelmét b. Prónay többed magával a felséges trón számolyához vitte.

Az eredmény az volt, hogy a patens, mely ezer keblet nyugtalanságba ejtett, s végtelen sok zavargást okozott volt, hatályon kívül helyeztetett, s a protestánsok megint maguk elvei szerint, történelmi alapon szervezkedhettek.

Ilyen mozgalmak közt b. Prónay akadémiai tagnak választatott (I860, oct. 9-kén). Székfoglaló beszédében békés tárgyról értekezett, ily czim a l a tt: Honunk kertészete a múlt­

ban és jelenben. (Olvastatott az Akadémiában 1862. febr. 24- kén tartott ülésben). E rre az adatokat nem kelletett aggódva és nyugtalankodva szerteszét keresnie, a családi könyvtár szolgáltatta ezeket kezéhez. O tt van Melius Péter herbáriuma a fáknak és füveknek (Kolosvártt 1575), ott fíeythe András fűvészkönyve (Német Újvár 1595) ott a német tourista leírá-

(18)

1 6 HABERERN JONATHAN

sa, melyet hazánkról adott 1664 : Neue und kurze Beschrei- bung des Königreichs Ungarn und dessen fürnehmste stádte durch С. M. Nürnberg 1664. A mint a maga kertjét gondo­

san ápolta, úgy az ország kertjeit is széltében mint szemtanú ismerte.

I tt talán a legillőbb helyen elmondhatjuk, hogy életé­

nek két vezére v o lt: a természet és a szellem. A természetből tanúlta a h áztartást; hiszen a természet gyűrűről gyűrűre kötvén, biztosan épit, s igy mutathatja fel a sudaras tölgyfát.

A természet minden jelenetére figyelt. Érdekelte, midőn Petényi Salamon egy fenyő madárárusnál a Naumann-féle ri­

gók eddig ismert legszebb példányára talált s azt nemzeti mú­

zeumunk számára meg is szerezte; örült, midőn Németország hires ornithologusa Naumann J. Fr. e madarat későbben le­

rajzolván s munkája pótló kötetében leírván, a 358-dik táb­

lája 1-ső szám alatti képében a tudós közönséggel is meg­

ismertette.

Az acsai kertben találtatik a legnagyobb Salisburia adianthifolia, mely 1808. ültettetett. Azt hosszú évek során ke­

resztül télnek idejében borítékkal vették körül: utóbb kísérlet tétetett az oltalom elhagyásával s nagy volt a báró öröme, mi­

dőn a fát megbonosítottnak mondhatta.

Midőn Dorner tanította, hogy a Peganum-harmala Európában csak a Gellert hegyen és Corduba niellett talál­

ható, — mind a két helyre az arabok hozták, — a báró a növényt a tisztelt botanikustól elkérte.

Szabó tanár úr is hálásan emlékezik arról, hogy a báró őt geologikus kirándulásaiban előzékenyen támogatta.

Bernstein vállalatait figyelemmel kisérte s ennek utolsó művét is : »Naturkraft und Geisteswalten. Betrachtungen über Natúr- und Kulturleben. Berlin 1874« nagy élvezettel olvasta. Bámulta a két Smith, ügyekezetét, kiknek sikerült az ékirás olvasása, megértése, magyarázása.

Midőn udvara körfalában kaput töretett oly helyen, melyen eddigien csak ajtó volt, ezt a felírást vésette oda : Si vis habere portám, contentare diu janua, ait suis filiis L. B.

Gabriel a P rona 1864.

A szellemiekben a haladás eszméjének hódolt s azt tar­

(19)

tóttá: Non proavos nec avos et quae non fecerisipseHaud ea nostra voco.

Az evangélikus felekezet a báróban jogainak hű őrét felismervén, azzal tisztelte meg, hogy őt egyhangúlag egyete­

mes felügyelőül választotta (1861), s igy működésének tágas kört is nyitott, midőn háládatosságának jelét adta.

Az iskola hatalom ! Azt jól tudta a báró, hiszen ő maga is nyilvános iskolába járt. Bánthatta, mily könnyeden ítélt Beudant már idézett müvében a magyar iskolákról*). Mint főfelügyelő, első teendőjének tartotta ezen hatalmasságok meglátogatását. Azért is 1862-ben a tiszai kerületet utazta b e ; vizsgálta Eperjest, Késmárkot, Iglót, Rozsnyót. Rozsnyón a Szontagh család azzal a gyöngédséggel viseltetett hajdani ápoltja iránt, hogy neki pihenő helyül a régi szállást aján­

lotta fel, a lakban pedig gondosan elhelyezve, a régi bútorok lepték meg. A rozsnyói gymnasiumnak (még 1854-ben) ezer ftot adott.

1863-ban Sopronyt és Pozsonyt látogatta, a rá követ­

kező évben a bányakerületet. Aztán pedig, mint gróf Zay 1845-ben, az evang. tanári kart kérte magához s tan tervet ké­

szíttetett, mely a zay-ugróczi tanterv nevezete alatt sokáig érvényben volt, — úgy a báró is egyetemes tanári értekezle­

tet tartott Ácsán, az evang. gymnasiumok tantervének megál­

lapítására 1868. A terv országszerte elfogadtatott.

1866. Flegler Sándor, a norimbergi muzeum könyv­

tárnoka, báró Prónaynak dedikálta müvét : Errinnerun-

*) B e u d a n t: V oyage stb. T. I. pg. 100. II n ’y a guére que tre n te ou q u aran te ans, qu’on a v u successivem ent les seigneurs se liv re r eux- mémes ív l’étude, p ro teg er o u v ertem en t toutes les b ranches de connais- sances utiles, em ployer le u r a rg en t p our e n co u rag er e t p our e x citer tous les genres d ’industrie. Sans doute on a déjá beaucoup f a i t ; mais il reste beaucoup fairé, e t s u r to u t dans les p arties d ö n t les gouvernem ents doivent s’occuper encore avec p lu s de soins, que de simples p a rtic u lie rs L ’in stru ctio n publique, c e tte base si im p o rtan te de la prospérité des états, est au jo u rd ’hui m im e ex trem em en t negligée, e t a l’exception de quelques établissem ens, qui, sous tous les rap p o rts, so n t bien in férieu rs a.

ceux, qui existent dans les a u tre s contrées de l’E urope, il est im possible, que la jeunesse puisse se liv re r a aucune étu d e approfondie, e t mérne puisse en recevoir les p rem iers ólém ens d’une m a n iere exacte.

A M. T . AK. ÉRT. A TERMÉSZETT. KŐKÉBŐL. 1876 2

(20)

1 8 HABERERN JONATHAN

gen an Ladislaus von Szalay und seme Geschichte des unga- rischen Reiches. A mű a báró adakozása folytán látott nap­

világot.

Miként a köznevelést kegyelte, úgy saját gyermekei irá­

nyában ezeknek szellemi és testi erősödését életének egyik fő- feladatáül tekintette s ebbeli gondosságában sem áldozatot, sem költséget nem kiméit. Nevelési czélokbólaz 1869 és70-ik évet egész családjával Berlinben töltötte s ott a legfelsőbb körökben forogván és sok kitüntetést aratván, felhasználta az alkalmat arra, hogy a burkus nevelésügyi ministerium neki Írassa össze a magyar ifjakat illető mindazon hagyományok és alapítványok kimutatását, melyek ezen hatóság alatt álló összes egyetemeknél valaha tétettek. Meglehet, hogy ily min­

denre kiterjedő buzgó figyelem nélkül egyik vagy másik ala­

pítvány feledékenységbe jutott volna.

Kün-létekor Tiscliendorfot is felkereste a báró, el­

mondta szerencsekivánatait azon fölfedezésekhez, melyek a fá­

radhatatlan búvárnak sikerültek, szólt az eltérésekről, melyek Henricus Stephanus kiadása és a Codex Sinaitikus közt lé­

teznek, említette Márk záradékát és a Kommá Johanneumot és a tudós meglepetten csudálta az egyetemes egyházi felü­

gyelőnek angol jártasságát a Bibliában. Tischendorf maga ré­

széről szóba hozta Kritobulost, II. Mehemet életének Íróját, (historicum, cujus quod sciam nec opus nec nőmén innotuit) és azon adatokat, melyek magyar történelmünkre vonatkoz­

nak. A mü tudvalevőleg 1860-ig egészen ismeretlen volt, szá­

zadokon keresztül lappangott a konstantinápolyi hárem könyv­

tárában. Tischendorf rántotta elő (favore Alexandri Lobanow principis, viri intelligentissimi litterarumque amantissimi) a homályból s az imbroszi történetiró ajánló levelét az említett évben közzétette. Az új kincset (pg. 123) hirdető »Notitiat stb.«

a báró megszerezte s az Akadémia könyvtárának átengedte.

Most már az Akadémia gondosságából fordításban bírjuk a történelmi munkát.

1870-ben báró Prónay a stuttgarti küldetésben vett részt. A küldetés létrejöttét azon körülmény idézte elő, hogy hosszú évek során a balti tartományok családi és egyházi körei­

ből fájdalmas panaszok hangzottak át a culturalis nemzetek-

(21)

hez azon bántalmazások fölött, melyeket a lelkiismereten elkö­

vetni ottan divattá és elvvé lett. Azért szövetkeztek európai és amerikai előkelő férfiak egy czélra, t. i. megkérni a milliók sorsának hatalmas intézőjét, szüntetné meg a balti provin- cziákban az erőszakos téritgetéseket s engedné meg, bogy az ottani szorgalmas, békés protestánsok atyáik módjára üdvö­

zölhessenek.

A küldöttség ugyan nem fogadtatott el, de a kérelem az illető helyen tudva lett, s azóta a gyászliirek elmaradtak s panaszok nem ismételtettek.

A báró történelmi ritkaságok gyűjtésében gyönyörködött s azoknak szerzései körül csaknem szenvedélylyel já rt el. — Gyűjteményében őriztetik két valóságos cimelium. Az egyik Tököli emlékkönyve ; — abban találunk nehány magyar jel­

mondatot, Bézától egy intést, melyet a tudós Genfben mint octogenarius reszkető kézzel egy lapra irt, továbbá észrevéte­

leket, melyeket az oxfordi tanárok tettek, végre sok családi czimert, melyeket abba lengyel, német, franczia, angol lova­

gok szolgáltattak. A másik Thurzó György néhány naptára 1596—1617. Azokban Árva várának ura a napi eseményeket sajátkezüleg jegyezgette, vegyest latinál és magyarul. Re­

flexiói az év végén sajátságos bensőséget és vallásos közvetlen­

séget tüntetnek fel.

S a báró vallásossága is bizalomteljes közvetlenség volt,

— a hegyi predikaczió vallása. Ismervén az okmányokat és az egyháztörténelmet, különbséget tett az idő folytán felme­

rült tünedező alakulások és a valódi lényeg közt, ismerte és nagyrabecsülte művészi adományozottságánál fogva is az egyházi énekeket, melyekben időnként vallásos élet nyilatko­

zott, ismerte a keresztyén egyház latin hymnusait is s azokat szerette elmondogatni. Ilyen kedvelt hymnusai voltak : Pange lingva gloriosi Lauream certaminis--- ; Nulla rei fit scis- sura, Signi tantum fit fractu ra---; Dies irae dies illa, Sol- vet saeclum in favilla---; Tantum ergo sacramentum, Ve- neremur cernui; — Nocte surgentes vigilemus omnes stb.

Kedélyének hangulatánál fogva mindenütt közvetíteni akart és kibékíteni; az igaz kibékitésnek pedig nézte az en- geszteltséget. S igy nemcsak beleegyezett a n.-rőczei gym-

2*

(22)

2 0 HABKREKN JONATHAN

nasium felállításába, hanem létrejöttét alapítványnyal is elő.

segítette. Nem gondolhatta, hogy a humanismusnak szánt in­

tézetet a korlátoltság-kóros szenvedély tanyájává fogja törpito- ni. Az egyetemes felügyelő emelte intő szavát, felhozta Amos Coménius példáját, felhozta a tényt, hogy tankönyveink az élet­

nek szolgálva, századokon keresztül három nyelvű paradig­

mákat szolgáltattak kézhez, s midőn a növelőét a znióival egy sors érte, ő, a törvények éber védője, a tiszai kerület határoza­

tát, mely ellen felebbezés történt, az egyetemes gyűlésen tá r­

gyaltatta s elnökileg megerősítette.

A báró az egyetemes felügyelőség százados ünnepét is megérte 1874. — békés, igazságos időben az ügyek élén állva;

örömében meghívta az ötödik superintendentiát is, de ez sem meg nem jelent, sem nem képviseltette magát.

Elősoroltam a tényeket, melyek a báró szellemi lénye és eszményi törekvése mellett tanúskodnak.

1875-ben febr. 20-kán a 30 évre terjedett házassági szö­

vetséget felbontotta a h a lá l; báró Prónay életének támasza, gyermekeinek gondos anyja oldala mellől elszakíttatott. A bu- csuzásra előre készülvén, midőn a nemes hölgy feloszlatását érezte, végrendeletileg kérte a családot, hogy a gyászhelyet kis időre elhagyva, utazást tegyen. A kegyelet a családot Florenczbe vitte. Ott a báró születése napjának reggelét gyermekei körében ünnepelte bensőleg és meghatottan, hálát adva az égnek azért, mit napjaiban érnie engedett; azután egyedül ment ki a város, talán épen Dante kenotapliiumá- nak megnézésére. Gyermekei várva várták hazajöttét, azután aggodalomban keresve keresték, de csak halva találták. Agy- szélhüdés véget vetett életének.

Dante Florencznek nagy szülöttje. — Dante hazánkat is ismerte, mert mint követ kétszer já rt Károly királyhoz, (Kopisch: Dante pg. 503) s halhatatlan költeményében meg is emlékezik róla. A báró utolsó gondolatjainak egyike lehetett Dante gondolatja :

Oh beata Ungheria, se non si lascia Piú malmenare. Párád. 19. 142.

A kegyelet az idegen földről azon nyughelyre hozta, melyet ő maga az acsai dombon kijelölt magának.

1875. apr. hó 7-kén temettetett el.

(23)

I f i. T apasztalataim a szeszes italokkal, v alam in t a dohánynyal való visszaélésekről, m in t a látto m p u lat okáról. H i r s c h -

l e r Ignácztól ( 1 8 7 0 .) ... . . . . 80 kr.

! V. A hangrezgés in ten sitásán ak méréséről. H e l U r Á gosttól.

( 1 8 7 0 . ) ... . . . . 12 kr.

V. Hő és nehéz kedés. G r e g u s s G yulától (1870.) . . 12 kr.

VI. A C eratozam ia him sejtjeinek kifejlődése és a lk a tá ró l. J u r á ­

n y i Lajostól (4 tá b lá v a l, 1870.) ... 40 k r.

V II. A kettős torzszülés boncztana. S c h e i b e r S. H .-tó l Buku-

restben. 4 k ö n y o m atu ábrával. . . . . . 30 k r

V III. A Pilobolus gom bának fejlődése- és alakjairól. K l e i n

G yulától. K ét tá b lá v a l. . . . . . . 15 kr.

IX. Oedogonium d ip lan d ru m s a nemzési folyam at e m oszatnál.

J u r á n y i L a j o s t ó l ... 35 kr.

X. T apasztalataim az a rté z i szökőkutak fúrása körül. Z s i g ­

m o n d y V i l m o s t ó l ... ... 50 kr.

XI. Néhány F lo rid ea K ristalloidjairól. K l e i n G y u látó l. (Egy

t á b l . ) ... ... 25 k r.

X II. Az Oedogonium diplandrum (Jur.) te rm é k e n y íte tt petesejt-

jéröl J u r á n y i L ajostól . . . . . . . 25 kr*

X III. Az esztergom i b u rán y réteg ek és a kisczelli tá ly a g földtani

kora. H a n t k e n M i k s á t ó l ... . . 10 kr.

XIV. Sauer Ignácz em léke. Dr. P o o r Im re I. ta g tó l . . . 25 kr.

XV. Górcsövi kőzetvizsgálatok. К о c h A n taltó l . . . . 40 kr.

H arm adik kötél. 1S72.

I. A kapaszkodó hajó zásró l. K e n e s s e y A lb e rttő l . . 20 kr.

II. Emlékezés N eilreich Á gostról. H a z s l i n s z k y F rig y estő l 10 kr.

III. Frivaldszky Im re életrajza. N e n d t v i o h K á ro ly tó l . 20 kr.

IV. A dat a sz a ru h á rty a gyurm ájába lerakodott fest.,nyug ism er­

tetéséhez H i r s c h l e r I g n á c z t ó l ... 20 kr.

V, Közlemények a m k. egyetem vegytani intézéséből. D r.Flei-

scher és Dr. S te in e r részéről E lőterjeszti T h a n K ároly . 20 kr.

VI. Közlemények a m. k. egyetem vegytani intézetéből, saját m aga, v alam in t D r. L ngyel és Dr. B ohrbach részérő l. Elő­

terjeszti T h a n K á r o l y ... 10 kr.

VII. Emlékbeszéd F ló r F erencz felett. Dr. P ó o r Im ré tő l. . 10 kr.

V III. Az ásványok olvadásának új m eghatározási m ódja. S z a b ó

J ó z s e f t ő l ... Ifi k r.

IX. A gombák jellem e H a s z l i n s z k y . F rig y e stő l . . 10 kr.

X. Adatok a zsírfelszívódáshoz. T h a n h o f f e r L ajo stó l . 60 kr.

X I. Adatok a m adárszem fésűjének szerkezetéhez és fejlődésé­

hez. M i h á l k o v i c s G é z á t ó l ... 25 kr.

X II. A vese vérkeringési viszonyairól. II ö g у e s E n d ré tő l. . 50 kr.

Negyedik kötet. 1873.

I. A m agyar g o m b ászat fejlődéséről és jelen á lla p o tá ró l.

К a l c l i ü r e n t i e r K á r o l y t ó l ... 25 kt.

(24)

II. Az A etliy lo x alátn ak h a tá s á ró l a N ap h ty lam in ra. В a 1 I ó Ára M á t y á s t ó l ... ... 10 k r.

III. A salvinia n a ta n s sp ó rá in a k kifejlődéséről. J u r á n y i L ajo stó l 20 k r.

IV. H y rtl C orrosio-anatom iája. L e n h o s s e k Józseftől . 10 k r.

V. E gy új m ódszer a fö ld p áto k m e g h a tá ro z á sá ra kőzetekben.

S z a b ó J ó z s e f t ő l ... . . . 80 kr.

VI. A beocsini m á rg a fö ld ta n i kora. H a n t k e n M iksától . 10 k r.

Ö tö d ik k ö te t. 1 8 7 4 .

I. Em lékbeszéd K ovács G yula fö lö tt. G ö n c z y P áltó l. . . 10 kr.

II. M agyarország tó h ely rö p ü in ek futonczféléi. F r i v a l d s z k y

J á n o s t ó l ... 40 kr.

II I. B eryllium és alu m in iu m k ettős sók. W e l k o v S ándortól. 10 kr.

IV. Jelentés a C ap ro n am id e lő á llítá sá n a k egy m ódjáról.

E a b i n y i B e z s ő t ő l ... 10 kr.

V. Időjárási viszonyok M agyarországban 1871. é v b e n ; k ü lö ­ nös te k in te tte l a höm érsékre és csapadékra. 7 táb láv al.

S c h e n z 1 G u i d ó t ó l ... 50 kr.

VI. A N um m ulitok ré te g z e ti (stratig ra p b iai) jelen tő ség e a dél­

ny u g ati k ö zép m a g y aro rszág i hegység ó-harm adkori k é p ­

ződm ényeiben. H a n t к e n M iksától . . . . . 20 kr.

VII. A vízből való élet- és vagyonm entés és eszközei. К e n e s-

s e у A l b e r t t ó l ... ... 20 kr.

V III. A datok a lá ta h á rty a -m a ra d v á n y k ó ro d ai ism eretéhez.

H i r s c h l e r l g n á c z t ó l ... . . 15 kr.

IX . T anulm ány a ré g i zsidók orvostanáróh D r. В ó z s а у

J ó z s e f tő l... . 25 kr.

X. E m lékbeszéd A gassiz L ajos k. ta g fölött. M a r g ó T iv a ­

d artó l . ... 15 kr.

XI. A rakováci sa n id in tra c h y t (?) és fö ld p átjain ak vegyelemzése.

К о e h A n ta ltó l... 10 kr.

H a to d ik k ö te t. 1 8 7 5 .

I. Em lékbeszéd gr. L á z á r K álm án felett. X á n t u s Ján o stó l 10 k r.

II. D orner Jó zsef em léke. K a l c h b r e n n e r K árolytól. 12 kr.

III. Em lékbeszéd T ö rö k Já n o s 1. t. felett. É r k ö v y A d o l f t ó l . 12 kr.

IV. A súly- és a hő állító lag o s összefüggéséről. S c h u l l e r

A la jo s tó l... 10 kr.

V. V izsgálatok a kolo zsv ári m. k. tud. egyetem vegytani in té ­

zetéből. D r. F l e i s c h e r A n t a l t ó l ... . 20 kr.

VI. ' A kn y ah in ai m eteo rk ő m ennyileges vegyelem zése.D r. T h a n

K á r o l y t ó l ... . . . . 10 kr.

VII. A szinérzésről in d ire c t lá tá s m ellett. D г. К 1 u g K á n -

d ó r t ó l ... 30 kr.

V III. E gy felszinti H ypogaeus. H a z s l i n s z k y F r i g y e s t ő l 10 kr.

IX . A m arg itszig eti h év fo rrás v e g 'i elem zése. T h a n K. 10 kr.

X Öt közlem ény a m . k. E g y et, vegytani in tézetéb ő l. E lő te r­

jeszti T h a n К . . . . ... 20 kr.

XI. A kőzetek ta n u lm á n y o z á s á n a k m ódszerei stb . Dr. К о c h А. 30 k r.

X II. Nyolc/, közlem ény a m . k. egyetem vegytani intézetéből. E lő­

terjeszti T h a n K. ... . 30 kr.

Hetedik kötet. 1870.

I. V izsgálatok a k o lo zsv ári m. k. tud. egyetem vegytani in té­

zetéből K özli D r. F l e i s c h e r A n t a l . . . . 20 kr.

Budapest, 1876. N yom atott az A t h e n a e u m nyom dájában

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

68 Érdekes és ellentmondásos tény, hogy bár a Kettőskereszt Vérszövetséget Siménfalvy Tihamér tábornok mellett Prónay Pál és Héjjas Iván nevéhez szokás

Az esztergomi főkáptalan magán levéltára. A garamszentbenedeki konvent levéltára Esztergomban. Gönc szabadalmas mezőváros levéltára. Heves vármegye levéltára, Eger. A

— Az egyenlőségi eszmének elterjedését Róma készítette elé, részint az által, hogy csaknem az akkor ismert egész világot uralma alá vetve, a válasz­ falakat, melyek az

Prónay Pál (1874–1946) báró, földbirtokos, katonatiszt, radikális jobboldali politikus, különítményparancsnok, rövid ideig Lajta- bánság de facto állam

Kedves fiam! Ma töltöd be huszadik évedet. A nap, melyen születtél, éltem egyik legkínosabb napja volt.. s míg feleségem betegágyánál ülve, remény és kétségbeesés

„Miután a kiadásra el ő készülve nem valék, várnom kellett, míg fizetésemet felveszem. legalább, azt kívánhattam volna, hogy szükségedr ő l elébb tudósítsál. Nem

Amadé Tádé még aznap a következő levéllel értesítette legközelebbi aityjukfiát, a költőnek mindvégig legjobb barátját, Viezay Mi­ hály grófot:82 „Az Mindenható

Az akkori vasutnélküli korszak követelései sze rint, mint előkelő család tagja Eötvös bejárta a Sváj- czot, Olasz-, Német-, Franczia- s Angolországot, hol sokat tanult,