BARNÓCZKI LÁSZ LÓ – MA GYAR MÓ NI KA
A kof fe in men tes ká vé tól az át lát ha tó tit kos szol gá la tig
A tit kos szol gá la ti mun ka
és az át lát ha tó ság kö zöt ti lát szó la gos el lent mon dás fel ol dá sa
A poszt mo dern jó lé ti, jog ál la mi tár sa dal mak ban a ko ráb bi szá za dok ban ér tel - mez he tet len ér té kek vál nak fő je len tő sé gű vé. Az is gyak ran elő for dul, hogy a vi lág dol ga i val kap cso la tos tár sa dal mi el vá rá sok új ér tel met kap nak, és egy re szé le sebb kö rű ér vé nye sü lés re tar ta nak igényt. Ezek a fo lya ma tok olyan töb - bé-ke vés bé kéz zel fog ha tó pro duk tu mok ban, ter mé kek ben nyil vá nul nak meg, mint az át jár ha tó ha tá rok, a kof fe in men tes ká vé vagy akár a passzív ház.
Érez zük, hogy a pél da ként em lí tett ese tek ben olyan kí vá nal ma kat tá masz - tunk az éle tünk, kör nye ze tünk jól is mert ré szei kap csán, ame lyek a ko ráb bi ge ne rá ci ók szá má ra nyil ván ab szurd nak, szür re á lis nak tűn het tek vol na. Az ab - szur di tás ab ból adó dik, hogy az új kö ve tel mény lát szó lag ép pen az ér tel mé től, a lé nye gé től lát szik meg fosz ta ni az adott dol got. A ha gyo má nyos gon dol ko dás sze rint a ha tár lé nye ge a kont roll, a rossz hi sze mű vagy spon tán ha tár át lé pé sek meg aka dá lyo zá sa; a ká vé ra ki fe je zet ten a kof fe in jó té kony nak tar tott ha tá sai okán szo kott rá az em be ri ség; és egy ház tar tás is olyan do log, amely nek mű - köd te té sé hez ilyen vagy olyan for má ban ener gia fel hasz ná lás szük sé ges.
Gya kor la ti, kéz zel fog ha tó ta pasz ta la ta ink alap ján az tán még is vív mány - ként te kin tünk az em lí tet tek re. Fel is mer jük ugyan is, hogy a le gá lis ha tár át lé - pé sek kön nyí té se nem zár ja ki a kor sze rű és ha té kony ha tár el len őr zést, a kof - fe in men tes ká vé nak jó eset ben kávéíze van, rá adá sul fo gyasz tá sá val száz szá za lé kig re konst ru ál ha tó a ká vé zás szer tar tá sa; kor sze rű anya gok és tech - no ló gi ák fel hasz ná lá sá val pe dig egy pas szív ház ban is ha son ló kom fort szint ér he tő el, mint egy ha gyo má nyos ott hon ban, még pe dig a fel hasz nált ener gia - men nyi ség ra di ká lis csök ken té se mel lett. Va la hogy így te kint a szak szol gá lat az át lát ha tó ság kö ve tel mé nyé re.
Edward De Bono sza vai sze rint „kre a ti vi tás nél kül csak is mét lés és ru tin van; mind ket tő na gyon ér té kes a ma ga he lyén, és vi sel ke dé sünk jó részt eb ből áll, de a fej lő dés hez, a vál to zás hoz és az új irá nyok hoz kre a ti vi tás kell”1.
1 Edward De Bono: A kre a tív el me – 62 gya kor lat a kre a ti vi tás nö ve lé sé re. HVG Köny vek Ki adó, Bu - da pest, 2009
DOI: 10.38146/BSZ.2019.1.2
Más ként, a vál toz ta tás hoz min dig szük sé ges egy faj ta for ma bon tó, rend ha - gyó gon dol ko dás, amely ké pes a jól meg szo kott, biz ton sá gos moz gás te ret nyúj tó ha tá ra in kat, vagy akár a szak mai kom fort zó ná in kat is – ész sze rű és szük ség sze rű mó don – át lép ni, ne tán ese ten ként át tör ni. Er re a faj ta ru gal mas - ság ra és szem lé let vál tás ra volt szük ség ré szünk ről, amíg el ju tot tunk odá ig, hogy meg ha lad juk a klas szi kus tit kos szol gá la ti szo ci a li zá ció je len tet te ed di gi ke re te ket és per sze na gyon pre cí zen, kö rül te kin tő en ki ala kí tott já ték sza bály ok mel lett a Nem ze ti Adat vé del mi és In for má ció sza bad ság Ha tó ság gal együtt - mű kö dés ben kí sér le tet te gyünk leg fél tet tebb el já rá sa ink át vi lá gí tá sá ra.
Per sze a vál toz tat ni me rés hez a bel ső mo ti vá ci ón túl min dig jól jön egy kis kül ső kény szer.
A fi gyel mes ol va só el ső íz ben 2014-ben, majd 2015 nya rán a mé di á ban szá mos al ka lom mal ta lál koz ha tott olyan cik kek kel, ame lyek ele in te a Gam - ma International, majd ké sőbb a Hacking Te am el ne ve zé sű cé gek szer ve re i - nek fel tö ré sé ről tu dó sí tot tak. A jel zett adat bá zis ok ból is me ret len hackerek (vagy ne tán sér tett/el len ér de kelt al kal ma zot tak) el ké pesz tő men nyi sé gű – csak a Hacking Te am ese té ben pél dá ul kö zel négy száz gi ga bájt nyi – ada tot tu laj do ní tot tak el és tet ték bár ki szá má ra sza ba don el ér he tő vé, kü lön fé le internetes fájl meg osz tó ol da la kon.
A saj tó ba, il let ve a vi lág há ló ra ki szi vá rog ta tott adat ál lo mány ér zé keny sé - ge, az ab ban sze rep lő konk ré tu mok el ső ol va sat ra sok kol tak min ket. Olyan sza lag cí me ket le he tett ol vas ni a saj tó ban, hogy A ma gyar tit kos szol gá lat nak még a kém prog ram te le pí té se sem sikerült…2 vagy Ki csen gő kém hí vás és kö - ve tés nél meg je le nő GPS-jel – ilyen egy ál la mi kémprogram…3, ez mind any - nyi unk szá má ra nagy tra u mát oko zott. Min den ös sze dől ni lát szott, ami ed dig a vi lá gunk alap ja it ké pez te.
Az el ső meg le pe tés ből és sokk ból fel ocsúd va egy ma gá ra va la mit adó szol gá lat nak azon ban ilyen kor in téz ked nie, ér té kel nie és re a gál nia kell, még - pe dig nem pusz tán a dön tés ho zók, il let ve a szak mai köz vé le mény, ha nem a
„la i kus kö zön ség” szá má ra is ér tel mez he tő és meg nyug ta tó mó don.
In téz ked tünk hát, még pe dig gyor san és rend kí vül ha té ko nyan.
E he lyütt ért he tő okok ból nem rész le te zett in téz ke dé se ink nyo mán a szi - vá rog ta tá sok az egyes konk rét mű ve le te ink, esz köz al kal ma zá sa ink, il let ve a mö göt tük ál ló szol gá la tok vi szony la tá ban nem okoz tak mű ve le ti ér dek sé rel - met. A szak szol gá lat pajzs funk ci ó ja ér vé nye sült, az al kal ma zá sok konk rét
2 https://index.hu/tech/2014/08/12/a_magyar_titkosszolgalatnak_nem_sikerult_a_kemprogram_
telepitese/
3 Uo.
irá nya, az azo kat meg ren de lő szer ve ze tek és cé lok ár nyék ban ma rad tak, az in ci dens meg állt a szak szol gá lat ka pu i nál.
A ka pu kon be lül azon ban a la vi nát már nem le he tett fel tar tóz tat ni; a tör tén - tek kap csán ha la dék ta la nul vizs gá lód ni kezd tek az ar ra fel jo go sí tott szer vek.
Mind ez alig egy év vel az Edward Snowden ál tal ki rob ban tott le hall ga tá si bot rány után tör tént, amely nek so rán a CIA szá mí tó gé pes szak em be re olyan, szi go rú an tit kos NSA-dokumentumokat ho zott nyil vá nos ság ra, ame lyek ből ki de rült, hogy az ame ri kai tit kos szol gá lat ok szé les kör ben fi gye lik az em be - rek mo bil te le fon-hí vá sa it, va la mint internetes te vé keny sé gét az Egye sült Ál - la mok ban és vi lág szer te. Snowden egye bek kö zött olyan kém prog ra mok lé - te zé sét és mű kö dé si rész le te it szi vá rog tat ta ki, ami lyen a PRISM, az NSA te le fon hí vás-adat bá zi sa és a Boudless Informant, vagy ép pen a Tempra, a brit tit kos szol gá lat ál tal al kal ma zott, szá mí tó gé pes el len őr ző rend szer.
A nem zet kö zi és a ha zai köz han gu lat az előz mé nyek nyo mán pat ta ná sig fe szült té vált te hát min den olyan „tit kos do log” iránt, amely nem át lát ha tó vagy nem tör vé nyes. Eb ben a hely zet ben kap tuk meg 2014 őszén a Nem ze ti Adat vé del mi és In for má ció sza bad ság Ha tó ság tól azt a kér dés sort, amel lyel a kém prog ra mok ál la mi al kal ma zá sá nak rész le te i re irá nyu ló ha tó sá gi vizs gá la - tot kezd ték el.
Em lé ke ze tes, és – tit kos szol gá la ti szak em ber ként – meg döb ben tő volt egy nem rend vé del mi pro fi lú ál la mi szerv ré szé ről olyan pre ci zi tás sal, il let ve cél - irá nyos, mi nő sé gi szak tu dás sal szem be sül ni, amel lyel a ha tó ság a kém prog - ra mok al kal ma zá sá nak jo gi, mű sza ki és tech ni kai rész le te it „fe sze get te”.
Hang sú lyoz nunk kell azon ban azt is, hogy a fel tett kér dé sek kö zött egyet - len egy sem volt olyan, amely meg ha lad ta vol na a Nem ze ti Adat vé del mi és In for má ció sza bad ság Ha tó ság ha tás kör ét, il let ve amely nek meg vá la szo lá sa alól va la mi lyen tör vé nyi ren del ke zés fel men tést adott vol na szá munk ra.
A kér dés sor meg vá la szo lá sa után, 2014 ok tó be ré ben hely szí ni el len őr zés - re is sor ke rült a Nem zet biz ton sá gi Szak szol gá lat nál, ami kor is az Or szág - gyű lés nem zet biz ton sá gi bi zott sá gá nak tag jai és a Nem ze ti Adat vé del mi és In for má ció sza bad ság Ha tó ság ki je lölt szak ér tő je im már mély sé gé ben azt vizs gál ta, hogy össz hang ban van-e az úgy ne ve zett kém prog ra mok szak szol - gá lat ál ta li al kal ma zá sa a sze mé lyes ada tok vé del mé re és az adat ke ze lés re, va la mint a tit kos in for má ció gyűj tés re vo nat ko zó sza bá lyok kal.
A ki he lye zett ülés előtt a saj tó nak ki szi vá rog ta tott in for má ci ók kap csán, így a FinFisher, il let ve a FinSpy el ne ve zé sű kém prog ra mok ál la mi szer vek ál ta li al kal ma zá sá ra irá nyu ló an a nem zet biz ton sá gi bi zott ság zárt ülé sé nek
ös sze hí vá sá ra ke rült sor, ame lyen a szak szol gá lat – újon nan ki ne ve zett – fő - igaz ga tó ját is meg hall gat ták.
A zárt ülés utá ni saj tó nyi lat ko zat ok ból egy ér tel mű en meg ál la pít ha tó, hogy a tu do má suk ra ju tott in for má ci ók alap ján a bi zott ság tag jai párt ál lás tól füg get le nül úgy ítél ték meg, hogy Ma gyar or szá gon a kém prog ra mok al kal - ma zá sa a vo nat ko zó tör vé nyi elő írá sok be tar tá sá val tör té nik, amit a kö vet ke - ző sajtóközlemények4 egy ön te tű en alá tá masz ta nak:
– A bi zott ság szo ci a lis ta el nö ke sze rint nincs ok az ag go da lom ra. „Ag gód ni leg fel jebb ab ból a szem pont ból le het ne, hogy ezek nek a hasz ná la ta an nyi ra rej tett, hogy még egy te le fon le hall ga tás hoz ké pest is ne he zeb ben tet ten ér he - tő, de va ló ban, ha a tör vé nye ket be tart ják, a nem zet biz ton sá gi tör vény ben lé - vő ga ran ci á kat pél dá ul, ak kor nem le het vis sza élés sze rű en hasz nál ni eze ket, te hát azt gon do lom, hogy pá nik kel tés re nincs ok” – mond ta Mol nár Zsolt.
–„Világossá tet ték előt tünk a szol gá la tok azt is, il let ve az igaz ga tó as szony, hogy ami ó ta hasz nál ták ezt a szoft vert, úgy jár tak el, ahogy azt a nem zet - biz ton sá gi tör vény elő ír ja. Vagy a min den ko ri igaz ság ügyi mi nisz ter, vagy pe dig a bűn cse lek mé nye ket fel de rí tő el já rá sok ban pe dig a bí ró adott ar ra en ge délyt, hogy ezt a szoft vert hasz nál ják” – kö zöl te Né meth Szi lárd, a nem zet biz ton sá gi bi zott ság fideszes al el nö ke.
–„Az egyik kér dé sem di rekt ar ra irá nyult, hogy tö me ges al kal ma zás ról szó van-e vagy nincs, és egy ér tel mű vá laszt kap tam ar ra vo nat ko zó an, hogy a tör vény be tű jét és szel le mét be tart va itt egye di al kal ma zás ról van szó, amin erős kül ső kont roll van” – mond ta Szél Ber na dett, az LMP kép vi se lő je, aki az ülés ös sze hí vá sát kez de mé nyez te.
A Nem ze ti Adat vé del mi és In for má ció sza bad ság Ha tó ság a Nem zet vé del mi Szak szol gá lat írás be li vá la szá nak elem zé se, va la mint a ki he lye zett bi zott sá gi ülé sen meg is mert in for má ci ók ki ér té ke lé se után a kö vet ke ző ér té ke lést hoz ta nyil vá nos ság ra a honlapján5: „A NAIH ál tal vég zett vizs gá lat so rán meg is mert té nyek ből az a kö vet kez tés adó dik, hogy a Nem zet biz ton sá gi Szak szol gá lat a kém prog ram al kal ma zá sá val kap cso lat ban a tör vé nyi elő írá so kat ma ra dék ta la - nul be tart va hajt ja vég re az Nbtv.6 8 § (1) be kez dés a) pont já ban meg ha tá ro zott fel ada ta it. A vizs gá lat so rán jog sér tés re uta ló in for má ció nem me rült fel…”
4 https://hirtv.hu/ahirtvhirei/kemprogram-a torveny-betujet-betartva-alkalmazzak-1243587
5 Bí ró Já nos: Je len tés a kém prog ra mok ma gyar nem zet biz ton sá gi cé lú al kal ma zá sá ról. Adat vé del mi ál - lás fog la lás ok, je len té sek. 2015. 01. 08. https://www.naih.hu/files/adatvedelmi-jelentes-1904-6-2014- T_kemprogram.pdf
6 A nem zet biz ton sá gi szol gá la tok ról szó ló 1995. évi CXXV. tör vény.
A vizs gá la tok so rán te hát több szem pont ból is egy ér tel mű en be bi zo nyo - so dott, hogy a szak szol gá lat a ren del ke zé sé re ál ló el len őr ző esz kö zök al kal - ma zá sa kor min den eset ben a tör vé nyek ma xi má lis be tar tá sá val járt el.
A mo dern tö meg de mok rá ci ák ban az ál lam pol gár ok ál ta lá nos tá jé ko zott sá - gi szint jé nek drasz ti kus nö ve ke dé sé vel az át lát ha tó ság, az az a transzparencia kö ve tel mé nye egy re mar kán sab ban je le nik meg úgy ál ta lá ban az ál lam, il let - ve konk ré tab ban az ál la mi szer vek mű kö dé se kap csán is.
A tit kos szol gá lat ok mű kö dé se te kin te té ben en nek az igény nek a meg fo - gal ma zá sa el ső hal lás ra életszerűtlennek, bi zo nyos fo kig a dol gok ter mé sze - tes rend jé vel el lent mon dás ban ál ló nak tű nik.
Az át lát ha tó ság kri té ri u má nak va ló meg fe le lés a szak szol gá lat szá má ra azon ban ma gá ban hor doz za sa ját sze rep ér tel me zé se tö ké le te sí té sé nek, a ha - gyo má nyos tit kos szol gá la ti szer ve ze ti szem lé let kor sze rű sí té sé nek, il let ve te - vé keny sé ge ink új szem pon tú elem zé sé nek le he tő sé gét.
Ezek a le he tő sé gek kel lő bel ső haj tó erőt je len tet tek a szak szol gá lat szá má - ra, hogy in no va tív mó don gon dol koz zon ar ról, kell-e, le het-e a mű kö dé sé nek át lát ha tó sá gát ja ví ta nia. Ahogy em lí tet tük, eh hez sa já tos kül ső mo ti vá ci ót hozott az élet, a 2014-es és 2015-ös szi vá rog ta tá sok és kö vet kez mé nye i nek kény sze rű ke ze lé se for má já ban. Ilyen ér te lem ben te hát sze ren csés idő szak ra es tek ezek az ese mé nyek. Rá adá sul a kém prog ra mok al kal ma zá sá val kap cso - la tos ha tó sá gi el já rás rá vi lá gí tott ar ra, hogy a nagy fo kú szak mai fel ké szült sé - get mu ta tó, szin te a „szőr szál ha so ga tá sig” ap ró lé kos, egy szer smind a sa ját el - já rá sa i nak, meg ál la pí tá sa i nak sú lyá val és le het sé ges kö vet kez mé nye i vel tisz tá ban lé vő, fe le lős gon dol ko dá sú Nem ze ti Adat vé del mi és In for má ció sza - bad ság Ha tó ság ban re mek part ner re ta lál tunk az audit le foly ta tá sá hoz.
Az im már kö zös gon dol ko dás ered mé nye ként a szak szol gá lat nál a tit kos - szol gá la ti esz kö zök al kal ma zá sá val kap cso la tos szol gál ta tó te vé keny ség te - kin te té ben a Nem ze ti Adat vé del mi és In for má ció sza bad ság Ha tó ság mun ka - tár sai egy olyan át fo gó adat vé del mi auditot foly tat tak le, amely va la men nyi, adat vé del mi szem pont ból re le váns mű ve le ti el já rá sunk ra ki ter jedt. Az audit fi lo zó fi á já nak spe ci á lis já ték sza bá lyai pe dig le he tő vé tet ték, hogy a szak szol - gá lat úgy fe lel jen meg az át lát ha tó ság kö ve tel mé nyé nek, hogy köz ben a mű - kö dé se so rán ér vé nye sü lő szak mai el vek és sza bá lyok, min de nek előtt a tit - kos ság kri té ri u ma sem mi lyen mó don nem sé rült.
A Nem zet biz ton sá gi Szak szol gá lat
és a Nem ze ti Adat vé del mi és In for má ció sza bad ság Ha tó ság sze rep kör ének tisz tá zá sa
Ma gyar or szá gon a nem zet biz ton sá gi ága zat és te vé keny ség transz pa rens sza - bá lyo zá sá ra a rend szer vál tás fo lya ma tá ban, a de mok ra ti kus és jog ál la mi fel - té te lek meg te rem tő dé sé vel ke rül he tett sor.
Az 1990. évi X. – úgy ne ve zett ide ig le nes – tör vény volt az el ső nyílt, min - den ál lam pol gár szá má ra hoz zá fér he tő jog sza bály, amely ben meg je len tek a tit kos szol gá la ti esz kö zök és mód sze rek al kal ma zá sá nak, il let ve az ál lam pol - gá ri jo gok vé del mé nek fon to sabb ga ran ci á lis ele mei, fel tét elei, egye bek kö - zött a nem zet biz ton sá gi te vé keny ség cél irá nyos sá gá nak és ará nyos sá gá nak alap el ve is, a szol gá la tok te vé keny sé gé nek rész le tes sza bá lya it azon ban nem ál la pí tot ta meg.
A szol gá la tok mű kö dé sé nek tel jes – eu ró pai szín vo na lú – tör vé nyi sza bá - lyo zá sá ra az Or szág gyű lés 1995 de cem be ré ben két har ma dos több ség gel al - kot ta meg a nem zet biz ton sá gi szol gá la tok ról szó ló 1995. évi CXXV. tör vényt (Nbtv.).
A ha tá lyos Nbtv. je len leg is a ma gyar nem zet biz ton sá gi szol gá la tok mű - kö dé sé nek fő jo gi bá zi sa. Át fo gó an sza bá lyoz za a szol gá la tok mű kö dé sét, fel so rol ja az egyes nem zet biz ton sá gi szol gá la to kat és fel ada ta i kat, meg ha tá - roz za irá nyí tá si rend sze rü ket, to váb bá rög zí ti a tit kos in for má ció gyűj tés esz - kö ze it és mód sze re it.
A jog sza bály a Nem zet biz ton sá gi Hi va tal ról le vá lasz tot ta a tit kos in for - má ció gyűj tés hez tech ni kai hát te ret nyúj tó Nem zet biz ton sá gi Szak szol gá la - tot, amely nek kor mány za ti irá nyí tá sát – ha son ló an a pol gá ri hír szer zés hez és el há rí tás hoz – 1996 és 2002, va la mint 2007 és 2010 kö zött tár ca nél kü li mi - nisz ter, 2002 és 2007 kö zött a Mi nisz ter el nö ki Hi va talt ve ze tő mi nisz ter lát - ta el.
2010 nya rá tól – az Nbtv. mó do sí tá sa után – a szak szol gá lat a bel ügy mi - nisz ter irá nyí tá sa alá ke rült, ame lyet ren dé sze ti ál lam tit kár út ján gya ko rol; a kor mány irá nyí tá sa alatt ál ló, az or szág egész te rü le té re ki ter je dő il le té kes - ség gel fel ru há zott, önál ló an mű kö dő és gaz dál ko dó köz ha tal mi költ ség ve té si szerv.
A Nem zet biz ton sá gi Szak szol gá lat nak – az ága za ti jog sza bály ok ban meg - ha tá ro zot tak nak meg fe le lő en – ki zá ró la gos ha tás kö re van a tit kos in for má - ció gyűj tés kül ső en ge dély hez kö tött azon szeg men sé re vo nat ko zó an, ahol mű sza ki-tech ni kai szem pont ból egye dül ál ló, komp lex, eb ből adó dó an je len -
tős anya gi rá for dí tást, kü lön le ges szak ér tel met és ta pasz ta la tot igény lő rend - sze rek ki épí té se vagy spe ci á lis szak tu dás sal fel vér te zett hu mán erő for rás meg lé te szük sé ges.
A fej lesz té sek nek és ka pa ci tá sok nak a szak szol gá lat nál tör té nő kon cent - rált meg je le ní té se gaz da sá gi és szak mai elő nyö ket hor doz, il let ve jo gi ga ran - ci át je lent.
Gaz da sá gi elő nyök:
– a ren del ke zés re ál ló költ ség ve té si for rá sok nem ap ró zód nak fel;
– a „meg ren de lői kör” (part ne re ink) va la men nyi sze rep lő je egy aránt ré sze sül a rend szer ál tal nyúj tott fej lesz té sek ből.
Szak mai elő nyök:
– a meg ren de lői igé nyek hez al kal maz ko dó kon cent rált fej lesz tés, il let ve or - szá gos le fe dett ség;
– fo lya ma tos, hu szon négy órás igény ki elé gí tő, il let ve azonnalos re a gá lá si ka - pa ci tás;
– ha tás kö ri ös sze üt kö zé sek ese tén ko or di ná ci ós ké pes ség;
– a nem azo nos el vek alap ján meg va ló su ló esz köz al kal ma zá sok okoz ta dekonspirációs ve szély ki küsz öbö lé se.
Jo gi ga ran ci ák:
– a szak szol gá lat a tu do má sá ra ju tott in for má ci ók kal sem mi lyen mó don nem ren del ke zik, azo kat a tör vé nyi sza bá lyo zók alap ján rep ro du kál ha tat la nul tör li a sa ját nyil ván tar tá sá ból;
– nincs le he tő ség a „kész le te ző” adat gyűj tés re;
– a meg ren de lő és vég re haj tó el kü lö nü lé se a tár sa dal mi köz bi zal mat erő sí ti;
– füg get len vég re haj tó szerv ként ki zárt a kül ső en ge dély től el té rő, vagy azon túl ter jesz ke dő esz köz al kal ma zás.
A szak szol gá lat nem ha gyo má nyos ér te lem ben vett rend vé del mi szerv, és nem is klas szi kus tit kos szol gá lat. A Nem zet biz ton sá gi Szak szol gá lat nak nin - cse nek sa ját ügyei, nem tar to zik a ha tás kö rünk be a kü lön bö ző bűn cse lek mé - nyek fel de rí té se, el len ér de kelt tit kos szol gá la ti tö rek vé sek ki pu ha to lá sa, vagy az ere de ti, hír szer zői tevékenység7.
7 Ki vé tel nek szá mí ta nak a nem zet biz ton sá gi szol gá la tok ról szó ló 1995. évi CXXV. tör vény 8. § (1) be kez - dés f) pont ja alap ján el lá tan dó fel ada tok. „Ellátja az objektumai műveleti védelmének és személyi állománya, valamint a hatáskörébe tartozó más személyek nemzetbiztonsági ellenőrzésének feladatait.”
A szak szol gá lat kül de té se, hogy az el kép zel he tő leg spe ci á li sabb és leg tit - ko sabb esz kö zök al kal ma zá sá val tá mo gas sa mind azon bűn ül dö ző szer ve ket és nem zet biz ton sá gi szol gá la to kat, ame lyek nek az em lí tett ér te lem ben vett fel de rí tő te vé keny ség a ha tás kör ük be tar to zik.
A Nem zet biz ton sá gi Szak szol gá lat szá má ra – köz pon ti szol gál ta tó szer ve - zet ként – lét kér dés an nak a bi zo nyos mér ték ben am bi va lens nek ne vez he tő egyen sú lyi hely zet nek a fenn tar tá sa, amely ben ma xi má lis mó don bír ja a szol - gál ta tá sai igény be vé te lé re jo go sult szer ve ze tek bi zal mát, mi köz ben nem ve - szí ti el a ci vil tár sa da lom előt ti meg be csült sé gét sem.
A Nem ze ti Adat vé del mi és In for má ció sza bad ság Ha tó ság a jo go sult sá gai - ból, sze rep kö ré ből és po zí ci ó já ból adó dó an az em lí tet tek kel kap cso la tos, tu - da tos vé le mény for má lás ban egy faj ta szö vet sé ge se – s egy ben el len őre is – tu - dott/tud len ni a szak szol gá lat nak, hi szen a vo nat ko zó tör vé nyi fel ha tal ma zás alap ján gya kor la ti lag ugyan úgy el len őriz he ti a nem zet biz ton sá gi szol gá la tok adat ke ze lé sét, mint bár me lyik ci vil szer ve ze tét. Ez a füg get len, kül ső el len - őr zé si sze rep kör az alap ve tő jo gok szem pont já ból azért ki emel ke dő en fon tos, mert még egy de mok ra ti kus rend szer ben sem tud a ci vil köz vé le mény köz - vet len ta pasz ta lás út ján is me re te ket sze rez ni egy tit kos szol gá lat te vé keny sé - gé nek jog sze rű sé gé ről, te kin tet tel an nak min den té ren meg nyil vá nu ló kons - pi rált sá gá ra.
A Nem ze ti Adat vé del mi és In for má ció sza bad ság Ha tó ság kül de té sét, il let - ve an nak sú lyát az alaptörvény8 VI. cikk (4) be kez dé se ha tá roz za meg, amely sze rint: „A sze mé lyes ada tok vé del mé hez és a köz ér de kű ada tok meg is me ré - sé hez va ló jog ér vé nye sü lé sét sar ka la tos tör vén nyel lét re ho zott, füg get len ha - tó ság el len őr zi.” Az alaptörvény9 alap ve té se ket tar tal ma zó, B) cikk (1) be - kez dé sé ből pe dig, ami füg get len, de mok ra ti kus jog ál lam ként ha tá roz za meg ha zán kat, egy ér tel mű en le ve zet he tő, hogy az ál lam alap jog vé del mi el len őr ző in téz mény rend sze ré nek ha tás kö re min den egyes ál la mi szerv re, így a nem - zet biz ton sá gi szol gá la tok ra is ki kell hogy ter jed jen.
A ha zánk ban 2012 ja nu ár ja óta mű kö dő új adat vé del mi in téz mény rend - kí vül au to nóm ál lam igaz ga tá si szerv nek te kint he tő, amely – a ko ráb bi ombudsmani mo del lel vi szony la gos el len tét ben – akár igen erős ha tó sá gi esz - kö zök kel tud ja az ál lás pont ját ér vé nye sí te ni. Az előb bi e ken túl pe dig tör vény tilt ja a ha tó ság mű kö dé sé be va ló bár mi ne mű be avat ko zást.
8 Ma gyar or szág Alap tör vé nye (he te dik mó do sí tá sá nak) VI. cikk (4) be kez dé se.
9 Ma gyar or szág Alap tör vé nye B. cikk (1) be kez dés.
Az auditról ál ta lá ban
– spe ci á lis já ték sza bály ok al kal ma zá sa
A szak szol gá lat tit kos in for má ció gyűj tő te vé keny sé gé nek, va la mint a kap - cso ló dó adat ke ze lé si fo lya ma tok át fo gó adat vé del mi el len őr zé sé nek meg ter - ve zé sé nél a Nem ze ti Adat vé del mi és In for má ció sza bad ság Ha tó ság egy faj ta mód szer ta ni re fe ren ci a ként vet te fi gye lem be an nak a vizs gá lat nak az ered mé - nye it, ame lyet Péterfalvi Attila még adat vé del mi biz tos ként foly ta tott le a szak szol gá lat nál. A 2003-as el len őr zés alap ve tő en az adat ke ze lés rend jé nek vizs gá la tá ra irá nyult, de a vég kö vet kez te té se, mi sze rint az adat ke ze lé sünk pél da ér té kű, szá mot te vő mér ték ben hoz zá já rult az ön tu da tunk és a szak mai, va la mint a ci vil köz vé le mény irá nyá ba mu ta tott nyi tott sá gunk fej lő dé sé hez.
A Nem ze ti Adat vé del mi és In for má ció sza bad ság Ha tó ság el nö ke és a szak szol gá lat fő igaz ga tó ja kö zöt ti egyet ér tés nek meg fe le lő en, a Nem zet biz - ton sá gi Szak szol gá lat fő igaz ga tó ja – a be ve ze tő ben tár gyalt ese mé nyek után, 2015-ben – fel kér te a Nem ze ti Adat vé del mi és In for má ció sza bad ság Ha tó ság el nö két egy olyan át fo gó vizs gá lat le foly ta tá sá ra, amely nek dek la rált cél ja a tit kos in for má ció gyűj tés so rán al kal ma zott tel jes esz köz rend szer vizs gá la ta volt, az adat vé del mi as pek tus ból fon tos sa rok pon tok sé rü lé keny sé ge i nek te - kin te té ben. Az el len őr zés ab szo lút pre ce dens jel le gű volt, hi szen ko ráb ban sem ha zai, sem pe dig nem zet kö zi szin ten nem ke rült sor ar ra, hogy egy adat - vé del mi ha tó ság egy tit kos szol gá lat adat ke ze lé sét ilyen mi nő ség ben és mély - ség ben el len őriz ze.
A vizs gá lat ra tör té nő fel ké szü lés és egyez te té sek so rán már a ter ve zés nél kör vo na la zó dott, hogy a tit kos in for má ció gyűj tés oly an nyi ra el tér a Nem ze ti Adat vé del mi és In for má ció sza bad ság Ha tó ság ál tal ko ráb ban foly ta tott vizs - gá la tok tár gyá tól, hogy egy tel je sen új mód szer tan ki dol go zá sá ra van szük - ség. A ko or di ná ci ós fo lya mat so rán a két szer ve zet meg ál la po dott ab ban, hogy egy gya kor lat ori en tált, rend kí vül komp lex el len őr zés re ke rül sor an nak ér de ké ben, hogy ne csak az adat ke ze lé si szint eset le ges prob lé má it le hes sen fel tár ni, ha nem az esz köz al kal ma zá sok gya kor la ti mű kö dé sé nek adat vé del mi ve tü le te it is.
Az Infotv. ál tal meg ha tá ro zott el já rás tí pu sok kö zül (adat vé del mi ha tó sá gi el já rás, vizs gá la ti el já rás, titokfelügyeleti ha tó sá gi el já rás, adat vé del mi audit) a Nem ze ti Adat vé del mi és In for má ció sza bad ság Ha tó ság szak ér tői a tu do má - suk ra ju tott, igen bo nyo lult szem pont rend szer ér té ke lé se után a leg ke vés bé for ma kény sze res, szol gál ta tó jel le gű el já rást, az adat vé del mi auditot vá lasz - tot ták ki. Fi gye lem be vet ték azt is, hogy az új sze rű me to di ka ki ala kí tá sá hoz
– és akár me net köz be ni for má lá sá hoz – ki fe je zet ten ru gal mas, fo lya ma tos kon szen zu son ala pu ló együtt mű kö dés szük sé ges az el len őriz ni kí vánt szer ve - zet tel, amit leg in kább az auditálás ké pes nyúj ta ni.
A tör vé nyes ség nek va ló tel jes meg fe le lés, va la mint a szak szol gá lat tit kos in for má ció gyűj tés hez kö tő dő szol gál ta tá sa i nak igény be vé te lé re jo go sult szer ve ze tek bi zal má nak meg őr zé se ér de ké ben ér te lem sze rű en ar ra nem ke - rül he tett sor, hogy a Nem ze ti Adat vé del mi és In for má ció sza bad ság Ha tó ság szak ér tői az adat vé del mi audit so rán úgy ne ve zett éles ada to kat vagy fo lya - mat ban lé vő ügye ket, eset leg cél sze mé lye ket is mer hes se nek meg. Ezen túl bi zo nyos ese tek ben még a szak szol gá lat – vizs gá lat ban részt ve vő – sze mé- lyi ál lo má nya ki lét ének kons pi rált sá gá ra is fi gyel met kel lett for dí ta nunk.
Fon tos volt an nak elő ze tes rög zí té se is, hogy az auditálás so rán ne az egyes szak szol gá la ti mun ka tár sak egye di, szak mai tel je sít mé nyét vizs gál ják, ha nem a szak szol gá lat mű kö dé sé nek rend sze rét, le gyen szó akár a fik tív meg ke re sé sek ér kez te té si fo lya ma tá ról, vagy ép pen a tit kos meg fi gye lés vég - re haj tá sá ról. Eb ből adó dó an a vizs gá lat fó kusz pont já ban a tit kos in for má ció - gyűj tés sel kap cso la tos – jo gi, mód szer ta ni, tech ni kai – rendszer(ek) funk ci ó - já nak, te vé keny sé gé nek meg fe le lő sé ge állt.
A Nem ze ti Adat vé del mi és In for má ció sza bad ság Ha tó ság mun ka tár sai mind vé gig ki fi no mult ta pin tat tal, egyút tal az ob jek tív meg is me rés re va ló tö - rek vés sel jár tak el az el len őr zés so rán. Ez zel össz hang ban – a szak szol gá lat ál tal al kal ma zott kü lön le ges esz kö zök és mód sze rek vé del me ér de ké ben – né hány esz köz cse lek ményt „back office” mű kö dé si ke re te ken be lül haj tot - tunk vég re, ezek meg mu ta tá sá ra azon ban ma gá tól ér tő dő mó don nem ke rült sor. Ilye nek vol tak pél dá ul az online ku ta tás (kém prog ram al kal ma zá sa) tech - ni kai rész le te i nek egyes ele mei, a kül de mény-el len őr zé sek so rán a spe ci á lis bon tá si tech ni kák szak mai fi nom sá gai vagy ép pen a tit kos ku ta tás so rán al - kal ma zott zár nyi tá si el já rá sok.
Az audit vég re haj tá sa, ered mé nyé nek be mu ta tá sa
Az előb bi ek ben rész le te sen tár gyalt vizs gá la ti mód szer ki vá lasz tá sát, va la - mint a spe ci á lis „já ték sza bály ok” mind két rész ről tör té nő el fo ga dá sát, il let ve a meg fe le lő elő ké szí tést kö ve tő en azu tán meg kez dőd he tett az adat vé del mi audit. Csak nem két éven át, ös sze sen har minc négy mo dell ese mény vég re haj - tá sá ra ke rült sor a gya kor lat ban.
Az auditálás so rán a Nem ze ti Adat vé del mi és In for má ció sza bad ság Ha tó - ság ki je lölt szak ér tői – mint egy fik tív meg ren de lő szer ve zet mun ka tár sai – a tit kos in for má ció gyűj tés mo dell fo lya ma tát a kö vet ke ző tárgy kör ök re bont va, köz vet le nül vizs gál ták:
– a szak szol gá lat szol gál ta tó sze rep kör ében – Nbtv. 8. § (1) be kez dés sze rin- ti – (fik tív) meg ke re sé sek ér kez te té se, el len őr zé se, il let ve a (fik tív) meg ren - de lő szer ve zet tel tör té nő kap cso lat tar tás;
– a szol gál ta tás vég re haj tá sa;
– a be szer zett ada tok – szük ség sze rin ti – fel dol go zá sa és a ke let ke zett in for - má ci ók to váb bí tá sa a (fik tív) meg ren de lő nek.
Az audit a tit kos in for má ció gyűj tés adat vé del mi szem pont ból ér zé keny esz - kö ze i re és mód sze re i re fó ku szált, il let ve ki ter jedt a szol gál ta tó te vé keny ség min den mun ka fá zi sá ra; ezen be lül je len tő sebb hang súlyt kap tak – a sta tisz ti - kai ada to kat ala pul vé ve – azok a szol gál ta tá sok, ame lyek ből a Nem zet biz - ton sá gi Szak szol gá lat rend sze re sen a leg töb bet tel je sí ti.
A Nem ze ti Adat vé del mi és In for má ció sza bad ság Ha tó ság ki je lölt szak ér - tői – akik ér te lem sze rű en átestek nem zet biz ton sá gi el len őr zé sen, volt sze mé - lyi biz ton sá gi ta nú sít vá nyuk, va la mint fel hasz ná lói en ge dé lyük és ti tok tar tá - si nyi lat ko za tot ír tak alá – a mo dell ese mé nyek pre cíz meg ter ve zé se ér de ké ben elő ze te sen, át fo gó mó don ta nul má nyoz ták a vo nat ko zó jog anya - go kat; a kül ső és bel ső nor má kat egy aránt.
A gya kor lat ori en tált el len őr zés meg va ló sí tá sa ér de ké ben a Nem ze ti Adat - vé del mi és In for má ció sza bad ság Ha tó ság – a rend kí vül ala pos fel ké szü lést kö ve tő en – a szak szol gá lat ki je lölt mun ka tár sa i val együtt mű köd ve ki ala kí tott te hát har minc négy olyan, elő ze te sen meg ha tá ro zott fik tív szi tu á ci ót (mo dell - ese ményt), amely nek vég re haj tá sa so rán a szak szol gá lat min den al ka lom mal vá lasz tá si hely zet be ke rült egy adat vé del mi szem pont ból re le váns kér dés ben.
A tesz tek ter ve it elő ze te sen csak a szak szol gá lat ki je lölt kap cso lat tar tói is - mer het ték meg, akik a Nem ze ti Adat vé del mi és In for má ció sza bad ság Ha tó - ság el vá rá sá nak meg fe le lő en, írás ban vál lal tak ti tok tar tá si kö te le zett sé get.
A tesz tek kö zött szá mos olyan „stressz teszt” jel le gű mo dell ese mény ki - ala kí tá sá ra és vég re haj tá sá ra is sor ke rült, ame lyek nem – a tit kos in for má - ció gyűj tés so rán – ti pi ku san elő for du ló hely ze te ket mo del lez tek, ha nem olya - no kat, ame lyek va lós kö rül mé nyek kö zött, cse kély gya ko ri ság gal meg je le nő, igen bo nyo lult jo gi meg íté lé sű szi tu á ci ók. Ezek ese té ben a szak szol gá lat szá - má ra nem volt op ció a min den na pi ru tin nak meg fe le lő, jól be vált, szin te ref -
lex sze rű vá lasz, ha nem a jog ér tel me zé si fi nom sá gok te rén kel lett ál lást fog - lal nia egyes adat vé del mi kér dés kö rök ben.
A szer ve ze te ink kö zöt ti fo lya ma tos egyez te té sek ál ta li moz gás te ret hasz - nál va, a Nem ze ti Adat vé del mi és In for má ció sza bad ság Ha tó ság szak ér tői az adat vé del mi audit so rán az auditálás esz köz rend sze ré nek szin te tel jes kö rű re per to ár ját fel vo nul tat ták, il let ve al kal maz ták, hi szen sor ke rült a te vé keny - sé get sza bá lyo zó nor ma kör nye zet ta nul má nyo zá sá ra, elő ze tes kon zul tá ci ók - ra, pre zen tá ci ók meg te kin té sé re, szó- és írás be li felvilágosításkérésre, hely - szí ni, köz vet len meg fi gye lé sek re, struk tu rált in ter júk ra, gya kor lat ori en tált tesz tek re, hang- és kép rög zí tés sel já ró do ku men tá lás ra stb.
A tesz tek tech ni kai hát te ré nek meg te rem té se ér de ké ben a ha tó ság egyes ese tek ben pél dá ul pre pa rált cso mag- vagy le vél kül de mé nye ket ké szí tett elő, il let ve a te le fon le hall ga tá sok el len őr zé sé hez egy tö ké le te sen sze pa rált elekt - ro ni kus hír köz lé si teszt kör nye ze tet ala kí tott ki, ame lyen az el len őri zen dő kom mu ni ká ció zaj lott. Az audit mód szer ta ná nak rész le tes be mu ta tá sa a Nem - ze ti Adat vé del mi és In for má ció sza bad ság Ha tó ság 2016. évi or szág gyű lé si be szá mo ló já ban olvasható10.
Utó lag már mó kás nak te kint he tő pil la na tok is fű sze rez ték a tesz tek vég re - haj tá sát.
Ta lán a leg jobb pél da er re, ami kor a kül de mény-el len őr zést vizs gá ló egyik mo dell ese mény vég re haj tá sa so rán mun ka tár sa ink két hos szú, bar na, fel te he tő en női haj szá lat ta lál tak egy cso mag kül de mény kons pi rált bon tá sa - kor. Bár az el len őr zés irá nya nyil ván va ló an nem az ilyen prak ti kus ér te lem - ben vett kons pi rált vég re haj tás vizs gá la ta volt, kö rül te kin tő, és ért he tő szak - mai okok ból „kel lő en paranoid” mun ka tár sa ink nyil ván ar ra gon dol tak, hogy a haj szá lak, il let ve azok fel fe de zé se hoz zá tar to zik a teszt ered mé nyes tel je sí - té sé hez. Ter mé sze te sen ké sőbb ki de rült, hogy az agya fúrt pre pa rá tum nak gon dolt haj szá lak tel je sen vé let le nül ke rül tek a cso mag ra, nem a Nem ze ti Adat vé del mi és In for má ció sza bad ság Ha tó ság szak ér tő i nek ra fi nált sá ga foly - tán. Az élet sze rű ség ed dig azért nem ter jedt, mint ahogy az audit scope-ja sem ter jedt túl az adat vé del mi re le van ci á jú sza bá lyok és alap el vek ér vé nye - sü lé sé nek vizs gá la tán.
Az el len őr zé si cse lek mé nyek ta pasz ta la ta i nak rész le tes ki ér té ke lé sét a Nem ze ti Adat vé del mi és In for má ció sza bad ság Ha tó ság egy ter je del mes ösz - sze fog la ló je len tés ben, egy ki emel ke dő szak mai szín vo na lú és igen hasz nos
10 A Nem ze ti Adat vé del mi és In for má ció sza bad ság Ha tó ság Be szá mo ló ja a 2016. évi te vé keny sé gé ről.
Bu da pest, 2017. https://www.naih.hu/files/NAIH-BESZ-MOL- – 2016_MID-res.pdf
do ku men tá ci ó ban rög zí tet te, majd ad ta át a szak szol gá lat szá má ra; az ab ban ta lál ha tó ér zé keny adat-tar ta lom mi att – el len tét ben a szo ká sos el já rás sal – nem tet tük köz zé a Nem ze ti Adat vé del mi és In for má ció sza bad ság Ha tó ság hon lap ján.
A kö vet ke ző idé ze tek mind egyi ke az adat vé del mi audit ve ze tő je és szak - ér tői ál tal ké szí tett jegyzőkönyvből11 va ló:
–„az ös sze fog la ló ér té ke lés ben rög zí tett té nyek vis sza iga zol ják azt, hogy az NBSZ ma gas szak mai szín vo na lon és a jog sze rű adat ke ze lés iránt el kö te le - zet ten hajt ja vég re a nem zet biz ton sá gi szol gá la tok ról szó ló 1995. évi CXXV.
tör vény ben meg ha tá ro zott feladatait…” (Nem ze ti Adat vé del mi és In for má - ció sza bad ság Ha tó ság);
– az Nbtv. sza bá lyo zá si rend sze ré ben a „meg ren de lő szer ve zet – szol gál ta tó szer ve zet” sze rep kö rök el vá lasz tá sa tör vé nyes sé gi kont roll funk ci ót ru há zott az NBSZ-re az ál tal, hogy a szol gál ta tó nak el len őriz nie kell azt, fenn áll nak-e a szol gál ta tás tel je sí té sé nek jo gi fel tét elei, va gyis az NBSZ elő ze te sen el len - őr zi és vis sza uta sít ja vagy ki ja vít tat ja a tör vény sér tő megrendeléseket…”
(Nem ze ti Adat vé del mi és In for má ció sza bad ság Ha tó ság);
–„indokolt, hogy egy szer ve zet ben kon cent rá ló dik a tit kos meg fi gye lés hez szük sé ges spe ci á lis tech ni ka és szakértelem… az audit alap ján meg ál la pít ha - tó, hogy a vég re haj tás tör vé nyes sé gé nek biz to sí tá sa a Szak szol gá lat nál olyan fon tos szem pont, ame lyet a szer ve zet akár a meg ren de lő szer ve zet tel szem ben is érvényesít…” (Nem ze ti Adat vé del mi és In for má ció sza bad ság Ha tó ság) –„a Ha tó ság az NBSZ szak ér tő i vel együtt mű köd ve ki dol goz ta azt a mód szert,
amely a jog sza bá lyi elő írá sok ma ra dék ta lan be tar tá sa mel lett al kal mas a tit kos in for má ció gyűj tő te vé keny ség komp lex adat vé del mi ellen őr zé sére…”
(Nem ze ti Adat vé del mi és In for má ció sza bad ság Ha tó ság)
–„az NBSZ min den eset ben fi gye lem be vet te az al kot má nyos/adat vé del mi kö ve - tel mé nye ket és meg ta gad ta a fik tív meg ren de lő szerv pró bál ko zá sa it a tör vény kijátszására…” (Nem ze ti Adat vé del mi és In for má ció sza bad ság Ha tó ság);
–„az NBSZ ál tal kö ve tett jog ér tel me zés és jog gya kor lat az Nbtv. ál tal meg - ha tá ro zott ke re tek kö zé esik, ezért adat vé del mi szem pont ból nem kifogá- solandó…” (Nem ze ti Adat vé del mi és In for má ció sza bad ság Ha tó ság);
–„az NBSZ bel ső nor mái olyan fel adat el lá tá si és el já rá si ren det ír nak elő, ame lyek a sze mé lyes ada tok vé del mé nek kö ve tel mé nye i vel konform mó don töl tik be a tör vé nyi sza bá lyo zás ki sebb hé za ga it és sza bá lyoz zák a szer ve zet tevékenységét…” (Nem ze ti Adat vé del mi és In for má ció sza bad ság Ha tó ság).
11 Péterfalvi Attila – Bíró Já nos: A Nem zet biz ton sá gi Szak szol gá lat adat vé del mi auditjának ér té ke lé se.
Bu da pest, 2017. de cem ber. Nem pub li kált ki ad vány.
Ta nul sá gok, kö vet kez te té sek, nyo mon kö ve tés
Az ed dig tel je sen já rat lan nak tű nő út – az egye dül ál ló mód szer tan – az auditálási fo lya mat so rán mind két szer ve zet szá má ra fo ko za to san egy re biz - ton sá go sab bá és meg nyug ta tó vá vált, hi szen a Nem ze ti Adat vé del mi és In for - má ció sza bad ság Ha tó ság szak ér tői köz vet len, „kéz zel fog ha tó” is me ret szer - zés út ján sze rez het tek ta pasz ta la to kat a Nem zet biz ton sá gi Szak szol gá lat gya kor la ti mű kö dé sé nek jog sze rű sé gé ről és adat vé del mi meg fe le lő sé gé ről. A szak szol gá lat mun ka tár sai pe dig szá muk ra új sze rű, ki fe je zet ten friss, ese ten - ként az ál ta luk meg szo kot tól tel je sen el té rő szem pont ok sze rin ti meg kö ze lí - tés sel te kint het tek az el len őr zé si cse lek mé nyek vég re haj tá sa kor a min den na - pi, ru tin sze rű te vé keny sé gük kel kap cso la tos, po ten ci á lis adat vé del mi sé rü lé keny sé gek re.
Az ered mé nyek alap ján a Nem ze ti Adat vé del mi és In for má ció sza bad ság Ha tó ság véleménye12 sze rint „az audit mes sze me nő en vis sza iga zol ta az NBSZ el kö te le zett sé gét az adat ke ze lés tör vé nyes sé gét il le tő en, ugyan ak kor a tesz tek a tit kos in for má ció gyűj tés sel kap cso la tos te vé keny sé gek né hány olyan rész le - tét is fel tár ták, ame lyek kel kap cso lat ban a Ha tó ság az adat vé del mi kö ve tel - mé nyek ma gas szin tű ér vé nye sí té se ér de ké ben ész re vé te lek kel és ja vas la tok - kal élt”.
Az audit ren del ke zés re ál ló do ku men tu mai hi he tet len gaz dag is me ret - anya got je len te nek a szak szol gá la ti te vé keny ség adat vé del mi as pek tu sai iránt ér dek lő dő, és per sze egyi de jű leg ilyen szem pont ból ar ra il le té ke sek szá má ra.
Még is, az auditot rö vi den, majd hogy nem sta tisz ti kai szem lé let tel ös sze fog - lal va a kö vet ke zők ál la pít ha tók meg.
A Nem ze ti Adat vé del mi és In for má ció sza bad ság Ha tó ság a szak szol gá lat hat ha tós köz re mű kö dé sé vel az audit so rán a szol gál ta tá si kí ná la tunk adat ke - ze lé si szem pont ból leg ér zé ke nyebb ele me i nek át vi lá gí tá sa ér de ké ben har - minc négy, a meg ren de lést, a tel je sí tést (esz köz al kal ma zást), a köz ben ső és utó la gos adat ke ze lé si fo lya ma to kat hű en és teljeskörűen után zó mo dell ese - ményt haj tott/haj ta tott ve lünk vég re, ame lye ket negy ven egy el len őr zé si cse - lek mény ben vizs gált és rög zí tett. Az el len őr zé si cse lek mé nyek, il let ve azok ki ér té ke lé se nem tárt fel jog el le nes adat ke ze lé si gya kor la tot.
– Har minc egy el len őr zé si cse lek mény ese té ben a konk lú zió az adat vé del mi kö ve tel mé nyek nek va ló tel jes meg fe le lés volt.
12 Uo.
– Nyolc eset ben fo gal ma zott meg a Nem ze ti Adat vé del mi és In for má ció sza - bad ság Ha tó ság ma gas szin tű adat vé de lem re irá nyu ló ja vas la tot a je len leg is jog sze rű adat ke ze lés sel kap cso lat ban.
– Ezen kí vül két el len őr zé si cse lek mény kap csán jel zett a ha tó ság olyan kor - rek ci ós ja vas la tot, amely jö vő be li, po ten ci á li san jog sér tő adat ke ze lé si szi - tu á ció meg elő zé sé re vo nat ko zott.
Az audit ta pasz ta la ta i ról ké szült jegyzőkönyv13 aján lá sa it és ész re vé te le it fel - dol goz tuk, ki ér té kel tük és bár a te vé keny sé günk je len leg is jog sze rű en zaj lik, a ma ga sabb szin tű adat vé de lem el éré se ér de ké ben te en dő fel ada tok meg va ló - sí tá sá ra in téz ke dé si ter vet ké szí tet tünk, amely nek üte me zett vég re haj tá sa nap ja ink ban is tart.
A konk rét ese tek re vo nat ko zó ja vas la tok alap ján a kö tő dő mun ka fo lya ma - ta in kat át vizs gál tuk, ezek kor ri gá lá sa üte me zet ten fo lya mat ban van; az adat - vé del mi vál to zás me nedzs ment-ke ret rend szert azon ban már ki dol goz tuk, ame lyet a Nem ze ti Adat vé del mi és In for má ció sza bad ság Ha tó ság a tech ni kai vo nat ko zá sú szol gál ta tá sok kal ös sze füg gő jog ér tel me zé si kér dé sek bo nyo - lult sá gá ra, va la mint a tech ni kai kör nye zet fo lya ma tos vál to zé kony sá gá ra te - kin tet tel ja va solt ki ala kí ta ni és mi e lőbb be ve zet ni.
Az adat vé del mi audit te hát szá mos pon ton ha gyott nyo mot a szak szol gá - lat éle té ben. Fe lül vizs gál tunk több mun ka fo lya ma tot, tö ké le te sít get tünk bi - zo nyos moz za na to kat, pon to sí tot tunk egyes bel ső sza bály za ta in kon, vagy ép - pen finomhangoljuk tech ni kai esz kö ze ink, rend sze re ink mű kö dé sét. A leg fon to sabb ha tás azon ban nem ilyen kéz zel fog ha tó, ugyan is a szer ve ze ti kul tú ra egé szen más szeg men sé ben kö vet ke zett be. Ez pe dig a kö zös tu dá sok és hi vat ko zá sok te rü le te, még pe dig egy olyan írat lan is me ret anyag ra vo nat - ko zó an, amely csak az adott szer ve zet, je len eset ben a szak szol gá lat sa ját ja.
Nos, vé le mé nyünk sze rint nincs az a to vább kép zés vagy ér zé ke nyí tő tré - ning, amely an nyit ad na, an nyi ra kö zel hoz ná, iz gal mas sá és át él he tő vé ten - né az adat ke ze lés el vi és gya kor la ti kér dé se it, mint amen nyi re az audit, il let - ve az ab ban va ló köz re mű kö dés tet te. Az el len őr zé si cse lek mé nyek ben va ló te vő le ges köz re mű kö dés kö rül be lül an nyi val iz gal ma sabb az adat ke ze lés re vo nat ko zó jog sza bály ok ta nul má nyo zá sá nál, mint amen nyi re egy jog hall ga - tó szá má ra egy ér dek fe szí tő, bor zon ga tó thriller meg te kin té se von zóbb pers - pek tí va a bün te tő el já rá si kó dex át me ne ti ren del ke zé se i nek be bif lá zá sá nál.
13 Uo.
Vé ge ze tül le gyen sza bad meg osz ta ni az ol va só val egy sa já tos élet ér zést.
A szak szol gá lat unikális ren del te té sű, kü lön le ges szol gál ta tó szer ve zet, amely im már két év ti ze de fo lya ma to san csi szol ja, fi no mít ja azo kat a ké pes - sé ge it, ér zé ke it, ame lyek el en ged he tet le nek a kör nye ze tünk, il let ve a sa ját ma gunk ál tal tá masz tott kö ve tel mé nyek nek va ló meg fe le lés hez.
E kom pe ten ci ák so rá ban je len tős he lyet fog lal el egy faj ta jog tu da tos ság, il let ve ér zé keny ség, ami egy na gyon ko moly jog al kal ma zói jog ér tel me zé si mun ka ke re té ben él és fej lő dik. Túl az auditon, im már mond hat juk, hogy eh - hez a fej lő dés hez (is) ta lál tunk olyan part ner ra, a Nem ze ti Adat vé del mi és In - for má ció sza bad ság Ha tó ság ra, amely szer ve zet az au to nó mi á já ból adó dó an ké pes kel lő tá vol ság tar tás sal, hig gad tan és el fo gu lat la nul vis sza jel zést ad ni a te vé keny sé günk ről.
Ne héz vis sza ad ni azt a jól eső ér zést, amely ak kor töl tött el min ket, ami - kor a ha tó ság – ala pos vizs gá ló dás után – vis sza iga zol ta egy-egy sa ját bá zi sú jog ér tel me zé sünk, il let ve azon ala pu ló gya kor la tunk he lyes sé gét. Azt gon - dol juk, ilyes mit érez het egy tu do má nyos-fan tasz ti kus film ben, a tá vo li ga la - xis ban ma gá nyo san bo lyon gó aszt ro na u ta, ami kor más ci vi li zá ció nyo má ra buk kan: „Nem va gyok egye dül!”
