F Ű Z E S S É R Y G Y Ö R G Y í r n a ку
FORGALOMSZABÁLYOZÁS
A CSAPATHADTÁPON BELÜL
A forgalomszabályozás általában három részre tagozódik.
a) Forgalomszabályozás a csapat hadtáp körletén belül.
b) Forgalomszabályozás a hadsereg hadtáp körletén belül. Itt a forgalom megszervezése a közúti vonalparancsnokságok feladata.
c) Mozgó forgalomszabályozás a menetvonalon.
A forgalomszabályozás ezen módját akkor alkalmazzuk, mikor olyan út- vonalakon kell mozognunk, illetve szállításokat végrehajtanunk, ahol a forgalom- szabályozás bevezetve nincsen. A saját vagy esetleg a menetünkkel kapcsolatosan hozzánk vezényelt forgalomszabalyozokkal szervezzük meg ilyen esetben mene- tünk zavartalan biztosítasa érdekeben a forgalomszabályozást. Természetszerűen a mozgó forgalomszabályozás aranylag sok forgalomszabályozót igényel külö- nösen, ha hosszú oszloppal hajtunk vegre menetet, illetve a menetvonalunkon sok kereszt út fut át. A forgalomszabályozás személyi kiegészítésére, ez esetben is felhasználunk „átjelzéseket és irányítotáblákat". A mozgó forgalomszabályozás általános elve az, hogy a forgalomszabályozó közegek az oszlopot állandóan le- előzve, a megfelelő útkereszteződésnél leállnak, vagy az útkereszteződéseket irány- jelző táblákkal látják el, majd az oszlop túlhaladása után az irányjelző táblákat folyamatosan a menetvonalon felszedik és az oszlopot újra leelőzve biztosítják a zavarmentes, folyamatos menetet.
Hátránya a mozgó forgalomszabályozásnak az, hogy az esetleg az oszlop- ból lemaradó járművek forgalomirányítás nélkül kell, hogy beérjék a menet- oszlopot.
A csapat a hadtáp legfontosabb feladatat többek között csak akkor ,tudja óramű pontossággal végrehajtani, ha az utánszállítási és kiürítési útvonalain a forgalomszabályozás tökéletesen meg van szervezve.
A csapat hadtáp .forgalmának megszervezésére a hadosztály hadtáp szer- vezésének megfelelő motorkerékpáros forgalomszabályozó rajjal, vagy szakasszal rendelkezik.
A forgalomszabályozók száma a hadosztaly szervezésétől, állományától, a tereptől, útviszonyoktól, valamint nem utolsó sorban a hadműveleti feladatoktól függ.
Amennyiben a szervezetszerű forgalomszabályozók nem elegendők, abban az esetben feltétlenül vonjunk be a forgalomszabályozásba a parancsnoki szakaszok törzsök, alakulatok és intézetek személyi állományából forgalomszabályozókat.
Ezenkívül alkalmazzunk irányjelzéseket, iránymutatótáblákat. Minden had- táp intézet köteles megfelelő jelzéssel megjelölni telepítési helyét és körletén belül megszervezni a forgalom szabályzást. Tehát minden felvételezőhely, raktár, inté- zet települési helyén belüli forgalomszabályozásáért a megfelelő szolgálati ág vezetője felelős. A forgalomszabályozás feladata a csapathadtápon belül:
a j Az utánszállítási és kiürítési útvonalakon futó, megszakítás nélküli forgalom biztosítása.
b) A hadtáp felé mozgó szállítóeszközök megrakása. A rakományok ellen- őrzése, Az üresen hatramozgó szállító járművek ellenőrzése.
109
c) Az áthaladó és átutazó honvéd személyek személyi okmányainak ellen- őrzése. Illetéktelenül közlekedő személyek bekísérése a hadosztály parancsnok- ságra.
d) Az utánszállítási és kiürítési útvonalban lévő műtárgyak őrzése. (Hidak, viaduktok, átereszek.)
A forgalomszabályozás szolgálatát az alábbiak látják el a csapat hadtápon belül:
a) Forgalomszabályozó őrsök. Ezek az őrsök két-három főből állnak.
b) Átlépést ellenőrző állomások. Ezek az állomások 3—5 főből állnak.
c) Kikülönített forgalomszabályozók. Ezek általában egyes személyek és zömmel ideosszuk be azokat a bajtársakat, akiket a forgalomszabályozás kiegé- szítésére a csapattól, törzsektől, vagy intézetektől kapunk.
d) Útjelző és irányító táblák.
A forgalomszabályozókat, valamint a forgalomszabályozó őrsöket általá- ban a hadosztály utánszállítási és kiürítési útvonalain, útkereszteződéseknél, cso- mópontoknál, útszűkületeknél, átkelő helyeknél, hidaknál, a hadosztály és az ezred felvételező helyének bejáratánál, lakott helységek ki- és bejáratánál állítjuk fel.
Olyan területen, ahol sűrű úthálózat van, helységben, vagy ahol túlságósan nagy a forgalom, a forgalomszabályozó szolgálatot fokozni kell.
Az átlépést ellenőrző állomásokat, illetve pontokat, altalában a hadosztály és az ezred hadtápkörlet határán, a hadosztály törzs körletében, nagyobb lakott terü- leteken állítjuk fel. Természetszerűen ezen átlépést ellenőrző állomások a személyi .ellenőrzés és irányításon kívül forgalomirányító szolgálatot is ellátnak.
Csapathadtáp forgalmáért a hadosztály, illetve az ezred hadtáp parancs- nokai felelősek. Az egyes intézetek, a raktárak, felvételezöhelyek forgalmáért pedig a megfelelő szolgálati ág vezetők.
A lövészhadosztály forgalomszabályozásának megszervezését a hadosztály- nál általában a gjm. szolgálatvezetője végzi. Az ezred hadtáp forgalomszabályo- zásának megszervezését pedig zömmel a szállítószázad parancsnok látja el. (L:
1. sz. vázlat.) A lövészhadosztály általában egy 14—17 fős forgalomszabályozó rajjal rendelkezik. Ez a létszám a hadosztály hadtáp területéhez, a forgalomhoz mérten aránylag csekély, tehát a hivatásos és szervezetszerű forgalomszabályozó- kon kívül, ha a helyzet, útviszonyok és körülmények megkövetelik, másokat is beállíthatunk.
A hadosztály forgalomszabályozó raja a forgalomszabályozást általában csak az ezred raktárakig irányítja. Az ezred külön szervezi meg a forgalomszabá- lyozást, részben saját beosztottjaiból, de zömmel a forgalomszabályozást irány- jelzőtáblák felrakásával oldja meg. Az ezred utánszállítási és kiürítési útvonala a zászlóalj felvételezőhelyekig általában aránylag igen rövid 5—7 km. úgyhogy ezen az útszakaszon irányjelzőtáblákkal való forgalomszabályozás komolyabb nehézségeket nem okoz.
Az utánszállítási útvonal azon pontjain pedig, ahol elágazások vannak a zászlóaljak gazdasági rajaihoz, illetve felvételező helyeihez, a zászlóalj felvételezö- helyek eligazítói állnak, akik a gépkocsikat, országos járműveket az egyes felvé- telezőhelyekhez irányítják.
Hogy a zászlóalj felvételezöhelyek az ezred utánszállítási útvonalára eliga- zítókat küldjenek rendkívül lényeges, mivel a zászlóaljak utánpótlásának kiszállí- tásánál rendkívül nehéz térképről megmagyarázni a szállítószázad parancsnoknak, az egyes gk. vezetőknek, hogy melyik zászlóalj felvételezőhelye hol van.
Ha a zászlóalj eligazítói viszont az utánszállítási útvonalon tartózkodnak, az esetben a gépkocsi vezető az irányjelzőtáblák alapján halad előre és az eliga- zítóhoz érve közli, hogy melyik zászlóalj részére mit hozott. A megfelelő zászló- alj eligazítója ezután beirányítja a szállítójármüveket a megfelelő felvételező- he'yre.
A forgalomszabályozást, illetve a forgalom legfontosabb alapszabályainak betartását minden parancsnoknak a legszigorúbban meg kell követelni. Azok min- denkire, így a parancsnokokra is kötelezőek.
110
1. sz. vázlat.
EGY LÖVÉSZHADOSZTÁLY GÉPJÁRMŰ SZOL- GALAT VEZETŐ FORGALOMSZABÁLYOZÁSI
TERVE A HO. HADTAP KÖRLETEN BELÜL.
M = 1 : 75.000.
62. IIöv., ho
utánszállítási útvonal (függőleges vonalkázás) kiürítési útvonal (vízszintes vonalkázás) átlépés ellenőrző állomás
forgalomirányítók
К irányjelző tábla
forgalomszabályozó őrs
A polgári forgalomra vonatkozó általános rendszabályok hadiforgalom ese- tén is érvényesek.
Oszlopot, oszlop nem előzihet, csak abban az esetben, ha a két parancsnok erről megegyezett és az egyik oszlop megáll. Nem szabad megindulni egy oszlop- nak sem, ha mellette egy másik oszlop éppen elhaladi
Menetben a gépkocsik és oszloprészek közötti távközöket pontosan be kel!
tartani.
A megadott sebességet sem egyenként, sem kötelékben nem szabad túllépni.
Menetben lévő oszlopot másik oszlop nem előzhet.
Előzni csak az arra jogosított igazolvánnyal szabad. Kivételt képeznek futár-gépkocsik, sebesültszállító gépkocsik, híradógépkocsik. Álló- oszlopot csak akkor szabad előzni, ha az előrehaladást a forgalomszabályozás biztosította.
Rövid megállásoknál egészen az út jobbszélén szabad csak megállni. Az előírt távközöket ilyenkor is meg kell tartani. Azonnal gondoskodni kell a forga- lomszabályozásról. A mellésorolást, illetve az oszlop melletti torlódást, azonnal m e g kell akadályozni. Hosszabb megállások esetén az ú ü ó l térjünk le a mellék- terepre, v a g y mellékútra, az utat hagyjuk szabadon.
Gk-ról leszállt legénység, parancsnokok az út szabad részén nem mozog- hatnak, ne tartózkodjanak az úton.
Helységen való áthaladás, vagy éles kanyar előtt, az egység lassítson és zárkózzon fel.
Gépkocsit előzni csak akkor lehet, ha az előzendő gépkocsiról az előzés jelét adják. Természetszerűen itt egyes gépkocsinak előzéséről van szó.
Lemaradt gépkocsik előzéssel ne z a v a r j á k a forgalmat, menetüket gyorsítás nélkül az elrendelt menetütemben folytassák és soroljanak be az előttük haladó oszlop végére. Csak pihenőknél h a j t s a n a k be a s a j á t oszlopuknál a részükre kihagyott helyre.
Lemaradt gépkocsi helyét megállásnál mindig h a g y j u k ki.
Éjjeli meneteknél még a parancsnokok és hírvivők is csak az előírt világí- tással h a l a d j a n a k .
Ha menetvonalon torlódás áll elő, legelőször az előzéseket kell megakadá- lyozni, majd a parancsnok gépkocsiról szállva a zavar okát megállapítja és azt a legnagyobb erélyel elhárítja.
Minden egység kötelessége kisebb forgalmi akadály elhárítása. Üzemkép- telen gjm-vek az útnak egészen a jobbszélén álljanak meg. A forgalomszabályozás z a v a r t a l a n lebonyolításának és a menetek, szállítások zökkenésmentes biztosítá- s á n a k lényege az, hogy a forgalomszabályozó közegek rendelkezéseit mindenki, rendfokozatra való tekintet nélkül köteles haladéktalanul végrehajtani.
Csak a fenti szempontok v é g r e h a j t á s a á r á n érhetjük el az utánpótlás olyan tökéletes voltát, amilyent a szovjet h a d s e r e g az elmúlt világháborúban elért, ahol
az utánpótlás ó r a m ű pontossággal működött. %
