4. A visszavonuló ellenség üldözése.
A mélységben folytatott harc sikeres kifejlődése esetén a felderítők törekedjenek arra, hogy idejében tudomásukra jusson az ellenséges vissza- vonulás pillanata. Fel kell derítenünk a visszavonulás irányát és rendjét, valamint azt, hogy előreláthatólag hol fog elhelyezkedni a visszavonulást fedező egység. A munkatérképre vezessünk rá minden egyes visszavonuló oszlopot, a visszavonulást fedező egységeket, jelöljük meg azokat a terep- szakaszokat, melyeken az ellenség főerői ellenállást tudnak kifejteni, stb.
A visszavonuló oszlopokat jelző jelek mellé írjuk be a hírközlés forrását, valamint a visszavonulás időpontját. Az ellenség visszavonulása közben felderítőink újabb akadályokat derítenek fel és ezeket is rá kell vezetni a munkatérképre. (Az akadályokra mü. zárakra abból lehet következtetni, hogy a visszavonuló ellenség elkerüli az ilyen területeket.) Az üldözés fo- lyamán új felderítő csoportokat kell kirendelni. Ezek tevékenységének irá- nyát ugyancsak rá kell vezetni a munkatérképre.
Miután így végig kísértük ezt a példát, meg kell még jegyeznünk, hogy a munkatérkép ilymódon való vezetése nem sablon! A lényeg az, hogy mindenkor tartsuk szem előtt az általános követelményeket, melyek a munkatérkép'vezetéséhez szükségesek, de főképpen azt, hogy a munkatér- kép hűen és pontosan tükrözze vissza a harc bármelyik ütemében az ellen- ség helyzetét a cél érdekében: r indenkor helyes helyzetmegítélést tudjunk hozni!
Csak szívós munkával és sok gyakorlással tudják a törzsek nagy cél- jukat elérni, hogy ,,a katonai vezetés móntaszerveivé váljanak."
B A R A B Á S B É L A
, őrnagy
»»TISZTESEK OKTATÓVÁ KÉPZÉSE..."
i i ) l V TANULMÁNYHOZ HOZZÁSZÓLÁS
Juhász szd. bajtársunk a „HONVÉD" f. évi 1—2. számában a „Tiszte- - J . P l a t ó v á képzésének gyakorlati módszeré"-vel foglalkozott. Örömmel kell üdvözölnünk e tárgyban megjelent tanulmányát, mnrt a. tisztesekkel való rendszeres foglalkozás, azok minőségi oktatóvá képzése ma Néphadseregünk egyik központi kérdése.
E l s ő s o r b a n a z a m e g á l l a p í t á s ö s z t ö k é l t e h o z z á s z ó l á s m e g í r á s á r a , h o g y ezt a k é r d é s t t o v á b b r a is f e l s z í n e n t a r t s u k . C é l o m , h o g y a t á r g y h o z s z o r o - s a n k a p c s o l ó d ó h o z z á s z ó l á s o m m a l e g y r é s z t e g y a p r ó m o z a i k k o c k á v a l e l ő b b r e v i g y e m a k é r d é s a l a p o s a b b k i m u n k á l á s á t , m á s r é s z t p e d i g a k i k é p z é s s e l f o g - l a l k o z ó b a j t á r s a k b a n m e g i n d í t s a m a z t az e g é s z s é g e s és k í v á n a t o s t ö r e k v é s t
h o g y h o n v é d s é g ü n k k ö z p o n t i k a t o n a i f o l y ó i r a t á n k e r e s z t ü l a f e j l ő d é s ü n k h ö z s z u K s é g e s t a n u l m á n y o k b a m é l y e b b e n e l m e r ü l j e n e k .
Ezen túlmenően szükséges, hogy átadjuk tisztikarunk széles rétegének azokat a tapasztalatokat, amelyek segítségével szakmai továbbfejlődésünket fokozzuk, s egy láncszemmel ezáltal is hozzájárulunk a Miniszter Bajtárs 02. sz. Tiszti Parancsának maradéktalan teljesítéséhez.
31
1
A tisztesek oktatóvá képzésének gyakorlati módszere a csapatkiképzés eredményességének alapvető követelménye. A tisztesek feladata a harcosok harci és politikai kiképzésében, kétségtelenül felelősségteljes. Sok éves tapasz- talat bizonyítja, hogy a tisztesek kiképzési színvonalától függ a harcosok, ezen keresztül az egész alosztály kiképzésének minőségi foka is. Ezért minden elöljárónak kötelessége a tisztesek katonai és politikai tudásának, valamint oktatás-módszertani kiképzésének állandó fejlesztése.
A tisztesek oktató-módszertani kiképzésének jobb minősége elsősorban alaposan megszervezett, tervszerű parancsnoki oktatással, az oktató-módszer- tani foglalkozások pontos vezetésével, a tisztesek rendszeres egyéni tanulá- sával, végül a tisztesek részletekbe menő eligazításával — a foglalkozások megtartása előtt — érhető el.
Hozzászólásomban a tisztesek oktató-módszertani kiképzésének egyik legfontosabb mozzanatát szeretném tárgyalni. Ennek lényege az, hogy bizto- sítva legyen a tisztesek legjobb előkészítése a foglalkozások vezetésére.
Az oktató-módszertani foglalkozásokon át kell venni a tisztesekkel azo- ksit a kérdéseket, amelyeket oktatni fognak, továbbá be kell mutatni azt, hogy a foglalkozást hogyan kell helyesen megszervezni, anyagilag biztosítani és eredményesen levezetni, legfőkép pedig a foglalkozás-vezetés móds,z,erét
kell elsajátítaniok. . Ott, ahol a pk-ok megértik a tisztesek oktatás-módszertani kiképzésé-
nek fontosságát, az ilyen tárgyú foglalkozásokat jól szervezik meg, tervsze- rűen és szemléltetően vezetik le; la tisztesek a harcosokkal való foglalkozást határozottan és minőségileg magas fokon t u d j á k végrehajtani.
Sajnos NéDhadseregünkben még vannak olyan alosztályok, ahol a tisz- tesek oktató-módszertani kiképzését csak esetenként és n e m tervszerűen szervezik meg. Ezekben az alosztályokban a harcosok kiképzése igen alacsony fokon történik.
A jó alosztályban a tisztesek oktató-módszertani kiképzése minden hétre előre megállapítva, tervszerűen folyik. Minden foglalkozási órát minta- szerűen és tanulságosan előkészítenek. A tisztesek az egyes foglalkozásokra való felkészülést lelkiismeretesen végzik és a r e á j u k háruló részletfeladatok megoldásában tevékenyen vesznek részt. A harcosok ennek eredményeképpen minden kiképzési ágból szép eredményt mutatnak fel, mert a tisztesek kép- zetten, határozottan és helyes módszerekkel oktatják a harcosokat. így válnak a tisztesek a kiképzésben a harcosok mintaképeivé.
A rossz alosztályban másképpen fest a kiképzés. A tisztesek oktató képzését lebecsülik, a foglalkozásokat szabálytalanul, ötletszerűen és helyte- lenül tervezik és vezetik. Sok esetben az alosztályparancsnok nincs jelen a foglalkozásokon és a foglalkozások lefolytatásával szakaszparancsnokait bízza meg.
Tehát a két esetből következtetésképpen adódik, hogy a tisztesek oktató-módszertani foglalkozásait az alosztályparancsnokoknak kell megter- vezni, személyesen kidolgozni és ellenőrizni. A tisztesek kiképzési fokát az alosztályparancsnoknál senki sem ismerheti jobban.
Az alosztályparaincsnoknak a szd. (üteg) következő heti kik. tervéből kell kiindulnia. A kik. terv alapján határozza meg, hogy a tisztesek mely kik.
ágban mit fognak oktaitni. Ezekre az oktatási feladatokra történő előkészítés adja meg az oktató-módszertani foglalkozások anyag- és óraelosztását.
Fentiek alapján az alosztályparancsnok időszámvetésében legalább 2 óra oktató-módszértani foglalkozást állít be a kiképzési időn belül.
Figyelembe kell venni a tervezésnél aiz alosztály kiképzési segédeszkö- zeinek állományát.
Helyesen járnak el aizok a parancsnokok, akik azokat a tárgyköröket választják ki az oktató-mód9zertani foglalkozás anyagául, amelyekből a tisz- tesek gyengébben vannak kiképezve.
32
A tisztesek oktatói kiképzésének megszervezésében igen döntő az az elvi megállapítás, melyet Juhász szds. bajtárs tömören a következőképpen foglalt össze: „ . . . a tisztes továbbképzési foglalkozásoknak még sokkal töké- letesebben megszervezett és előkészített, valamint levezetett oktatásoknak kell lenniök, mint a többi „közönséges" kiképzési napok foglalkozásainak...
Da ennél még fontosabb az az indok, hogy a tisztesek önkénytelenül is másolni, utánozni fogják későbbi oktatásaik során mindazt, amit parancsno- kuktól láttak."
Természetesen jobb, ha hetenként több 2 órás oktató-módszertani fog- lalkozást tervezünk a tisztesekkel, de legkevesebb 2 órás foglalkozást magá- nak az alosztályparancsnoknak kell személyesen megtervezni, összeállítani és levezetni.
Az oktató-módszertani foglalkozások tervét úgy kell összeállítani, hogy a tiszteseket arra az időre mentesíteni lehessen a harcosokkal való foglalko- zás alól. Ilyenkor a harcosok kiképzését a szk. pk-ok egyedül végzik.
Az oktató-módszertani foglalkozás helyének helyes kiválasztása és a foglalkozásokhoz szükséges kik. segédeszközök anyagi biztosítása elengedhe- tetlen feltétele a tervszerű munkának. A kiképzési tervezetben olyan helye- ket kell megállapítani, ahol a tervezett oktatási kérdéseket a legjobban lehet kidolgozni, továbbá a tervezetnek tartalmaznia kell, hogy a foglalkozáshoz milyen oktatási segédeszközök (műszerek, oktató falitáblák, stb.) szükségesek.
A tisztesek oktató-módsze^ani foglalkozásait ott kell megtartani, ahol azok a harcosokkal az oktatást végrehajtják. Helytelen az a felfogás, hogy az idő gazdaságos kihasználása érdekében nem szükséges az oktató-módszer- tani foglalkozásokat a terepen, lőtéren, stb. végrehajtani, hanem meg lehet tartani pl.: tanteremben, terepasztalon, vagy az alosztály elhelyezési körleté- nek közvetlen közelében. Természetesen vannak foglalkozások, amelyeket tanteremben hajthatunk végre, de ez ritkább eset.
A tisztesek oktató-módszertani foglalkozásának rendszeres elvégzése a következőképpen néz ki:
Juhász szds. bajtárs tanulmánya az alosztályparancsnok felkészülésé- vel és teendőivel kapcsolatban ugyancsak helyes megállapításokat rögzít, azonban én szükségesnek tartom néhány szemponttal azokat kiegészíteni.
1. A foglalkozást megelőző kb. 3—4 nappal az alosztályparancsnok ki- írja a kik. tervezetből a soronlévő tárgyköröket és összeválogatja az azokról szóló szakirodalmat (szabályzatokat, segédleteket, folyóiratokat és újság- cikkeket). Miután összeválogatta az anyagot, azt gondosan áttanulmányozza, meghatározza az elérendő kik. célt, a kik. kérdéseket, a foglalkozás lefolytac tásának anyagi biztosítását és összeállítja a foglalkozások tervét.
2. A foglalkozást vezető meggyőződik arról, hogy a tisztesek hogyan sajátították el az előző héten áttanulmányozásra feladott szabályzaipontokat.
3. Megmagyarázza a foglalkozás tárgyát és célját, főkérdéseit.
4. Ellenőrzi, hogy a tisztesek gyakorlatban hogyan h a j t j á k végre az egyea foglalkozásokat.
5. Az egyes fogásokat pontaitlainul végrehajtó tiszteseket személyes pél- dával tanítja.
6. Komolyabb hibák elkövetésénél, a hibákat elkövető tiszteseknek fel- adatot ad, a hiányok meghatározott időre történő kiküszöbölésére.
7. A foglalkozáson résztvevő tisztesekből egy r a j t állít össze.
8. Egyenként kijelöli őket oktatásvezetőknek, utasításokat ad a foglal- kozások felépítésére és anyagi biztosítására vonatkozóan.
9. A foglalkozás végén emelje ki a tisztesek tevékenységének pozitív oldalait és hibáit.
10. Feladja a következő foglalkozás ^nyagát.
3 Honvéd 5. szám. 33
A tisztesek a foglalkozás alatt a főbb módszertani kérdéseket f e l j e g y - zik és ez a jegyzet szolgál alapul az általuk vezetett foglalkozások meg- tartásához.
Az oktató-módszertan: foglalkozásokon kívül az alosztályparancsnok naponta magához rendeli a tiszteseket és utasítást ad nekik a másnapi foglal- kozásra (eligazítás). Itt rendeli el, hogy milyen kiképzési segédeszközöket kell a foglalkozásokhoz magukkal vinni és az alosztály személyi állománya milyen öltözetben és felszereléssel vegyen részt a másnapi foglalkozáson.
A tisztesek egyéni tanulásának idejében m alosztály egy tisztje vegyen részt a tisztesek előkészületeiben, aki konzultáljon a rálszoruló tisztesekkel és segítsen nekik a foglalkozási jegyek összeállításában. Ennek a segítségnek azonban sohasem szabad gyámkodássá fajulnia.
Az alosztályparancsnok átnézi a foglalkozási jegyeket és a szükséges módosítások elvégzése után jóváhagyja azokat.
Összefoglalja: A tisztesek eredményes oktató-módszertani m u n k á j á n a k alapja az alosztályoknál az állandó gyakorlás, melynek eredményeképpen a tisztesek készségre tesznek szert abban, hogy a harcosok kiképzésében milyen oktatási móddal lehet a legjobb eredményeket elérni.
Gyakran előfordul, hogy az oktató-tisztes jól ismeri az átveendő anya- got, de nem képes azt alárendeltjeinek úgy átadni, ahogy azt kellene.
Hiányzik egyrészt a szükséges gyakorlat, de főkép az a képesség, amelyet mi oktatási készségnek nevezünk.
Minden alosztályparancsnok köteles gondoskodni arról, hogy a tiszte- sek oktatási készsége állandóan fejlődjön.
Minden foglalkozás csak akkor teljes értékű, ha annak befejezése u t á n rövid megbeszélést tartunk. Ebben kiértékeljük az -elért kiképzési eredménye- ket, példák említésével kihangsúlyozzuk a foglalkozás pozitív és negatív olda- lait és r á m u t a t u n k a hiányosságok kiküszöbölési módjára is.
Ha ezeken az elveken építjük fel a tisztesek oktató-módszertani kikép- zését, tökéletesítjük azok módszertani tudását és megtanítjuk őket arra, hogy alárendeltjeiket önállóan és helyesen oktassák. így tesszük tiszteseinket a ki- képzést vezető tisztek megbízható segítőtársaivá a harci és politikai kiképzés ben egyaránt.
A tisztesek kiképzésében akkor végeztünk jó munkát, ha a harcosok példaképül állíthatják maguk elé s a j á t oktató tiszteseiket.
A tisztesnek magában kell egyesítenie a kemény parancsnoki a jó oktató és a kiváló harcos minden tulajdonságát. Csak ilyen tisztesekre van szüksége Néphadseregünknek. Csak ilyen tisztes-gárdával fogjuk megvédeni dolgozó népünket, szocializmust építő hazánkat.
/
34
