S Ü O M O L Á N Y I E R V I N alezredes
KIS KÖTELÉKEK KIKÉPZÉSÉNEK GYAKORLATIAS MÓDSZEREI
Elsősorban szeretném megállapítani, hogy mit értünk kis kötelékek kiképzése alatt. Kis kötelékek kiképzése alatt értjük a raj és a szakasz- kiképzést. A következőkben csak a raj kiképzésének gyakorlatias mód- szereiről adok közre cikkemben egy pár gyakorlati útmutatást.
Elsősorban a lövészraj harcászati kiképzésével fogok foglalkozni.
A lövészraj feladatait tűzzel és mozgással, szuronnyal, kézigrá- náttal és láng-gránáttal oldja meg.
A lövészraj lövészszakasz kötelékben vagy önállóan működik.
A lövészraj sikeres működését harcosaink jól összeszokott, össz- működő tevékenysége biztosítja.
A lövészraj harcosainak összeszoktatását különféle terepen az év és nap minden szakában, minden időjárásban harcgyakorlatok keretében kell
végrehajtani.
Mindezekből kitűnik, hogy a legkisebb, de legfontosabb kötelék kiképzésénél, vagyis a raj kiképzésénél, mit kell elsősorban szem előtt tartani.
Elsősorban tehát a rajba beosztott harcosokat kell különféle tere- pen harcgyakorlatok keretében összefogni, összeszoktatni.
Mit jelent ez közelebbről. Azt jelenti, hogy azokat a harctevékeny- ségeket, mélyeket a harcos az egyenkénti kiképzés időszakában 2—3 fős 'kis' csoportokban — mint a rajból kiragadott rész — elsajátított, most
rajkötelékben gyakorolja be. Ilyenek lehetnek pl. a tüzelőállás elfoglalása,
•a tűz és a mozgás összhangja, stb.
Sajátítsa el továbbá az egyénenkénti kiképzésen átesett harcos a tökéletes összműködésl a rajon belül, mert ez a kis egységnek, a raj sike- res működésének másik legfontosabb alapkövetelménye.
Harmadsorban a lövészraj szakaszkötelékben vagy önállóan műkö- dik a harcban. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a fentiekben ismer- tetett célok érdekében beállított gyakorlatokat először szakaszkötelék kere- tein belül gyakoroltassuk, és csak a rajkiképzés előrehaladásával tér- jünk át a rajnak önálló viszonylatba való beállítására.
Ez utóbbi alapján szükségesnek tartom feleleveníteni, hogy mi a kötelékben tartott gyakorlatok (jelen esetben a raj gyakorlatok) célja:
hogy módot adjon:
a), a rajparancsnoknak a raj vezetésének gyakorlására a harc kü- lönféle, a valóságot legjobban megközelítő helyzeteiben;
8 2
b) a harcosoknak a rajon belül, a szomszédokkal, a támogató tűz- fegyverekkel való szoros együttműködés gyakorlására;
c) a harcoskiképzés során elért eredmény tökéletesítésére.
A céloknak e sorrendben való felsorolása egyes parancsnokoknál bizonyos értelemben félreértésre adhat okot, éspedig olyképpen, hogy a rajkiképzés alkalmával a gyakorlatok folyamán a gyakorlatokra szánt időnek a zöme a rajparancsnokok ki- vagy továbbképzésére fordítódik.
Miért? Azért, mert a megindulási helyzet, a feltevés hosszadalmas is- mertetésén kívül a kiképzés a rajparancsnokok helyes magatartását, he- lyes parancsait és a parancskiadást helyezi előtérbe, és magával a rajjal, a kötelékbe most beleszokó harcossal nem sokat törődik.
Pedig véleményem szerint a rajkiképzés célja nem lehet a csapatnál csak az, hogy a rajparancsnokokat továbbképezzük, vagy raj- parancsnoki hiány esetén új rajparancsnokokat képezzünk ki. Ez is cél, de ez a cél a most meginduló tisztesképzésnél lép előtérbe. A csapat raj-
kiképzésénél nem ez áll a dolog tengelyében, a cél itt, véleményem sze- rint — és ez az elsődleges feladata a csapatnál történő rajkiképzésnek,
— hogy a harcos a harcoskiképzés során elért eredményt a rajon belül tökéletesítse, biztosítsuk a módszeres átmenetet az egyenkénti kiképzésből a rajkiképzésbe, hogy a harcoskiképzésben elsajátítottakat mintegy bele- illesszük és továbbfejlesszük a rajkiképzés ideje alatt.
Ez magában foglal egy módszertani kérdést is, éspedig azt, hogy hogyan menjünk át az egyes harcos kiképzéséről a rajkiképzésre.
A módszertani kérdés felvetésével együtt, mint kiindulási alapot meg kelb mondani, miszerint a kiképzési cél a rajkiképzésnél az, hogy a kö- telékben tartott rajgyakorlatokkal módot adjunk a harcosoknak a rajon belül a szomszéd harcosokkal való együttműködésre, és mintegy követ- kező kiképzési célként a támogató tűzfegyverekkel való szoros együtt- működés gyakorlására.
E felfogás mellett sorrendben a harmadik (de nem elhanyagolható) cél áll előttünk, vagyis az, hogy a kötelékben végrehajtott gyakorlatok módot adnak a rajparancsnoknak a raj vezetésének gyakorlására a harc különféle, a valóságot legjobban megközelítő helyzeteiben.
Most azzal szeretnék tehát foglalkozni, hogy hogyan menjünk át az egyes harcos kiképzéséről a rajkiképzésre.
Az egyes harcos már az egyenkénti kiképzés alatt megtanulta a raj harcalakzatát és a harcalakzatban való mozgást. Az erre fordított idő ezek begyakorlására kevés. Esetleg nem is fektettek rá nagyobb súlyt. A harcalakzatot is képező zártrendi alakzatot természetesen ne sokat gyakoroljuk. Ellenben oszlopalakzatból a lánc alakítását, a harcos térközök felvételét, az irányhonvéd tevékenységét, stb. mintegy sulyko-
lásszerűen vegyük át. Bele kell idegződnie minden harcosba: a kis egy- ség sikeres vezetésének egyik alapfeltétele, ha a harcos nincs konkrét feladattal megbízva, állandóan figyelje rajparancsnokát. E gyakorla- tokat a gyakorlótérre való ki- és bevonulás alkalmával is igen eredmé- nyesen lehet gyakorolni. Ügyes szakaszparancsnoknak e ténykedések, s főleg az úgynevezett harcos-fegyelem begyakorlására, nem is kell több időt szakítani a gyakorlótéren.
6* 8 3
Az egyes harcos kiképzés alatt a harcosok megtanulták a terep ki- használását, a harcos különböző mozgási módjait a terepen (szökellést, kúszást, stb.) kisebb csoportokban. Megtanulták iái tüzelőállás elfoglalá- sát, előremozgást tüzelőállásból az új tüzelőállásba, vagyis előremozgást az egyik tűzszakaszról a másik tűzszakaszra, magatartást két tűzszakasz között, stb.
Akármilyen alapos volt is az egyenkénti harcos kiképzés, ha a fel- soroltakat hirtelen, minden átmenet nélkül rajban gyakoroljuk, nem fog- ják e különböző megtanult gyakorlatokat helyesen végrehajtani. Tapasz- talatból mondom, hogy a legjobban kiképzettnek tartott harcos is a tü- zelőállásnál kifekszik a peremre, a harcosok között lévő térközöket nem tartja be, előremozgásra kiadott parancsot helytelenül hajtja végre.
Ez azt bizonyítja, hogy ezeket a ténykedéseket kis gyakorlatok formájában először be kell gyakoroltatni. Az erre fordított idő bőven megtérül, mert az összefüggő raj gyakorlatok ez után ia kis — mondjuk úgy — előgyakorlatok (mozzanatok) után játszva fognak menni.
Erre az úgynevezett elő gyakorlatokra vonatkozólag szeretnénk egy pár gyakorlati példát adni az alábbiakban.
Bevezetésképpen vegyük sorra, hogy melyek a raj harcéijárásának elemei.
1. A készenléti hely (tüzelőállás) megközelítése, elfoglalása és be- rendezése.
2. A tüzelés végrehajtása a tüzelőállásban.
3. Mozgás tűzszakaszról tűzszakaszra (tűz és a mozgás rajon belül).
4. Előkészület a rohamra, a roham végrehajtása.
5. A közelharc.
Az alábbiakban közölt gyakorlatokat nem szabad öncélúlag gya- koroltatni, hanem későbben összefoglalva, a rajgyakorlatok szerves egé- szeként kell a raj gyakorlatokba bedolgozni.
1. gyakorlat.
A rajparancsnok parpncsa: „1. raj a terepkutatók magasságában tüzelőállás! Golyószóró jobbra, a szürke földhányásnál!"
mzzzzzzzzzzr
W / / / / / / / / / / X r Q
84:
2. gyakorlat.
A tüzelőállás elfoglalásának gyakorlása rajban:
4
o a.
/©
4 a a.<D /
A rajparancsnok előrement a bokros magaslatra a szakaszpa- rancsnokhoz. A szakaszparancsnok kiadta a támadási parancsot. A raj- parancsnok szemrevételezte a támadási területet és azonosította a vonat- kozási pontokat. Utána előrerendelte a rajt a készenléti helyre, összeköt- tetést a rajparancsnokkal a rajparancsnok-helyettes megszervezte.
A rajparancsnok jellel előrerendeli, a rajt a bokros magaslat mögé. Lekúszik a peremvonal mögé és ott adja az „Előre" jelet.
A raj a fedezővonal mögé érkezik. A rajparancsnok parancsa:
„Fedezés! Az irányzó és irányzóhelyettes előre!" Beérkezés után: „1.
raj golyószórója tőlem jobbra a kettős zöld bokornál tüzelőállás!" „1.
raj lövészei tőlem balra tüzelőállás! Mesterlövész hozzám!"
A szakaszparancsnok, a gyakorlatvezető ellenőrzi a végrehajtást.
A harcosok a peremvonal mögött elhúzódnak, hogy a helyes viszonyba kerüljenek. A harcosok szemrevételezik a tüzelőállások helyét és előre- mozognak a tüzelőállásba (a tüzelőállás megközelítése). A szakaszpa- rancsnok ellenőrzi, hogy minden egyes harcos végrehajtja-e a tüzelő- állás elfoglalásánál a ténykedéseit (előkészületek, rejtőzés, jó kilövés, jó figyelési lehetőség és fedezés). Ezeknek a végrehajtása után a harcosok figyelik az ellenséget és a rajparancsnokot.
A lényeg az a gyakorlatnál, hogy a harcosok gyakorolják a tüzelő- állás elfoglalását rajban.
A tüzelőállás elfoglalása rejtetten történjék, s az állásba menő tűzgépeket az ellenség ne fedezze fel.
3. gyakorlat.
Tüzelés rajban.
A tüzet a készenléti helyen (első tüzelőállás) csak a rajparancsnok parancsára szabad megkezdeni.
A harcos csak önvédelem esetén kezdheti meg a tüzet öntevékenyen.
Tüzelésre adott vezényszavak begyakorlása rajban.
A rajban való tüzelés és az ezzel kapcsolatos helyes vezényszavak adására és főleg a végrehajtás begyakorlására az alábbi módszer alkal- mazható.
Az oktató szakaszparancsnok egy erre alkalmas és kiválasztott gyakorlóterületen a világtájaknak megfelelően különböző távolságokon jelöljön ki vonatkozási pontokat.
A vonatkozási pontok közelében helyezzen el jelzőket. Például a 3. számú vonatkozási pont (szénakazal) közelében egy golyószórót
(irányzó- és irányzóhelyettest), a 3. számú vonatkozási pont (útkeresz- teződés) közelében egy tüzelőállásban lévő géppuskát, stb. Jelzők he- lyett céltáblák is beállíthatók.
A gyakorlat beállítása után a gyakorlórajnak egymás után, de kü- lönböző irányokban rendelje el a rajparancsnok a tüzelőállás elfoglalá- sát. A rajparancsnok adja ki a tűzparancsot. Figyelje meg ŰIZ oktató sza- kaszparancsnok, hogy a rajba beosztott harcosok helyesen hajtják-e végre a tüzelőállás elfoglalását és a tűzelőkészületeket. Csak akkor adassa ki a rajparancsnokkal a tűzparancsot, ha meggyőződött arról, hogy min- den egyes, harcos elkészült, megtalálta a célt, és irányzékot állított, stb.
Ezután a tűz leadása után (gyakorló tölténnyel) ismét rendelje a rajt magához, sv.egy új irányban más helyen foglaltassa el a tüzelőállást, és adassa ki a tűzparancsot.
A gyakorlat célja: hagy a harcosok a célkeresés lényegét meg- értsék, és a tüzelési előkészületek megtétele mintegy beléjük rögződjék.
Példák a tűzparancsokra: „1. raj! A cserjés vonalábdn tüzelőállás!"
Vezényszó a golyószóró tűzmegnyltására:
„Golyószóró! 2. számú vonatkozási pont: szénakazal! Tőle jobbra 50 m-re a föídhányásnál golyószóró! 500! A balra lévő alakra 3 rövid sorozat! — Tűz!"
Vagy:
„Golyószóró! Fé'.jobbra! A vetésben szökellő ellenség! 600! 20 töl- tény! Tűz!"
Vezényszavak a lövészcsoport tűzmegnyltására:
„Lövészek egyenest! A ritkás erdő szegélyén ellenség! 300! 3 töl- tény! — Tűz!"
„Lövészek! 3. számú vonatkozási pont: útkereszteződés! Balra egy ujjnyira, géppuskái 400! Célpont a baloldali alak! Tűz!"
1. Lövészek tűzmegnyltására:
„Kiss honvéd! Jobbra, a zöld lombos bokor mellett figyelői Küzdje le!"
Tűzhelyesbítésre:
„1. raj tüzet szüntess! A cél száma 500! Célpont fél alakkal balra!"
u n
A gyakorlatvezető vésse a rajparancsnok emlékezetébe, hogy a rendszertelen tüzelések a pontatlan célzás, a lőelemek helyesbíté- sével kapcsolatos mulasztások esetében a tüzet azonnal szüntesse be.
Állítsa helyre a fegyelmet, és csak azután folytassa ismét a tüzelést.
Ha az oktató szakaszparancsnok e gyakorlatok végrehajtása köz- ben észreveszi, hogy egyes harcosok a tüzelőállás elfoglalását, a tűz leadá- sával kapcsolatos ténykedéseket nem hajtják végre helyesen, kiképzésük
(egyenkénti harcos kiképzés) hiányos, külön csoportban foglalkozzék velük.
Esetleg emelje ki őket, és külön rajban a legjobb oktatójával pótoltassa be a hiányokat.
Itt külön fel szeretném hívni a figyelmet a tűzrajtaütésre, melyet a csapatnál igen ritkán gyakorolnak. Bár ez az eset rendszerint nem kötelék- ben végrehajtott rajgyakorlatnál, hanem önálló alkalmazásban fordul elő.
Elv: ha már egy célra egyszer a tüzet megnyitottam, akkor a tüz- rajtaíités akkénti értelmezése, hogy a tűz beszüntetése után ugyanerre a célra tűzrajtaütést hajthatok végre — helytelen.
A federítojárőr parancsnoka látja a dombról a menetelő gyalogos oszlopot az úton. Elhatározza, hogy az ellenségen rajtaüt.
Parancsa: „1. raj fedezés (a peremvonal mögött)!" „1. raj! előttünk az úton ellenséges század menetel! 300! Célpont derék! Golyószóró — 300, lövészek 1 tár! Tüzelőállás elfoglalása vonalamban karjelemre! Tűz síp- jelemre!"
A tüzelőkészületeket a peremvonal mögöt hajtják végre. A harco- sok a rajparancsnok karjelére rejtve elfoglalják a tüzelőállást, és felkészül-
nek a tüzelésre. Sípjelre a golyószóró és a lövészek megnyitják a tüzet.
Mozgás tűzszakaszról tűzszakaszra (tűz és a mozgás a rajon belül).
Ezeknél a gyakorlatoknál a szakaszparancsnok mintegy fejlessze tovább azokat a gyakorlatokat, melyeket az egyes harcos kiképzés idősza- kában e tárgykörből átvett.
A tűz és a mozgás gyakorlását az egyes harcosok között és a raj lövész része és a golyószóró között értelmileg már 4—5 harcossal (irányzó, irány -
4. gyakorlat.
Példa tűzrajtaütésre rajban:
zóhelyettes és 3 lövész) már az egyes harcos kiképzésnél átvette. Most raj- keretbe kell a gyakorlatot beállítani.
Példa:
5 gyakorlat:
1. A gyakorlat tárgya: A lövészraj előremozgása tűzszakaszról tűz- szakaszra. A tűztámogatás megszervezése a rajon belül.
2. A gyakorlat célja:
a) Megértetni
a harcosokkal a tüz és mozgás fontosságát a rajon belül és az egyes harcosok között.
b) Megtanítani a harcosoknak
1. a magatartást a tűzszakaszok közötti pihenőhelyen (lélegzési pi- henőhely) ;
2. a golyószóró tüzesapásainak kihasználást;
3. a lövészek tűztámogatásának fontosságát a golyószóró részére.
c) Megtanítani
a rajparancsnokot .a rajon belüli együttműködés megszervezésére 'továbbá a támadás közben a raj mozgásának és tüzének helyes vezetésére
(a súly teljes mértékben csak az esetben van a rajparancsnokon, ha az nem eléggé kiképzett; mert e gyakorlat célja nem a tisztes, a rajparancsnokká való képzés, hanem a harcosok beolvasztása a rajban való helyes mozgásra és összműködésbe).
A gyakorlat mozzanataira, nemére, helyére, stb. <és a gyakorlat be- állításához tartozó alakiságokra most nem térek ki. Rátérek a lényegre.
A gyakorlat megszervezése:
Erre részleteiben nem akarok hosszasan kitérni. Támpontokat a már hivatkozott H. F. füzetben, a „Gyalogos" különböző számaiban pedig bő tájékoztatást találhat mindenki.
Felhívom azonban a figyelmet a jelzők alapos kioktatására és arra, hogy az eligazítást a szakaszparancsnok mindig az előző nap utolsó kikép- zési órájában tartsa meg.
Jelző és anyagszükséglet (2 ellenséges fészek jelzésére);
2 golyószóró;
4 kék-fehér zászló (ellenséges fészkek kiterjesztésének jelzésére);
2 piros zászló (szomszédok jelzésére);
2 irányzó;
2 irányzóhelyettes;
2 lövész;
golyószórónként 150 db, lövészenként 20 db gyakorló töltény.
Feltevés: (ismerteti a szakaszparancsnok):
„Ellenség a szembenlévő erdős magaslat vonalát érte el, és azt meg- szállta. Egy golyószórója a bokor-sor baloldali szegélyéről tüzel. Szaka- szunk az erdőből való kibontakozás után rajláncban nyomult előre, és elérte azt a magaslatot, A szakasztól jobbra a hézagban egy géppuskás raj nyomul előre. Rajunk eddig oszlopban nyomult előre. Terepkutatók előttünk a dombon. Szakaszparancsnok-az 1. és 2. raj között."
A feltevéssel kapcsolatban rá szeretnék egy dologra mutatni. Van- nak olyan kiképzők, akik addig nem térnek rá a gyakorlatra, ameddig a fel- tevést nem tudja szórói-szóra mindenki.
A feltevést mindenkinek ismernie kell, de elégedjünk meg, ha az oktatandó beleilleszkedett a képbe, és saját nyelvén el tudja mondani a
„helyzetet", például:
Ellenség szemben az erdős magaslaton. Golyószórója a zöld bokor- sor végéről tüze! (az oktató céloztassa be).
„A mi rajunk onnan (mutatja) az erdőből jött ide." „Milyen alakzat- ban?" — kérdezi a szakaszparancsnok. „Oszlopban!" „Helyes!" — feleli a Szakaszparancsnok.
„Mi van tőlünk balra és jobbra?" „Jobbra az 1., balra a 2. raj!" „Mit lát az 1. rajtól balra?" „Egy géppuskás rajt!" „Hol a szakaszparancsnok?"
A harcos felel: „Az 1. és 2. raj között!" „Helyes!" — állapítja meg a sza- kaszparancsnok.
Ezután parancsot ad: „Kiss honvéd foglalja össze és ismételje el mégegyszer a feltevést!" Ezután egész biztosan összefüggően el fogja tudni mondani a feltevést.
Megindulási helyzet:
A raj oszlopban a kis domb mögötti mélyedésben. A rajparancsnok előrement a terepkutatók magasságába. Ellenséges golyószóró tüzel a bo- kor-sor bal szegélyéről.
' p W
l.Uaj
mmumb
p 1. r a j . '
1. mozzanat:
A rajparancsnok (aki észrevétlenül előrekúszott a terepkutatók vo- nalába) rövid tájékozódás után a következő parancsot adja:
•^„2. raj golyószórója tőlem jobbra a piros bokorban, a lövészek tőlem balra a. terepkutatók magasságában tüzelőállás!"
A szakaszparancsnok (oktató) ellenőrzi a tüzelőállás elfoglalását.
Ha az előzőleg leírt (szoktató) gyakorlatokat jól hajtotta végre, a harcosok végrehajtják a rajparancsnok parancsát.
2. mozzanat:
A szakaszparancsnok (aki az 1. és 2. raj között tartózkodik, jelzi az oktató szakaszparancsnok) a következő parancsot adja:
90:
„Vonatkozási pontok 1., 2„ 3„ 4. (több semmi esetre) ellenség egye- nest az erdős magaslat felénk eső lejtjét megszállva tartja. Fészkei (a vo- natkozási pontokhoz viszonyítva részletesen megmutatja a terepen). A raj támad a kettős egyedülálló bokron keresztül a 2. vonatkozási pont terü- letén lévő fészekre, és elfoglalja annak baloldalát."
„Öntől jobbra az 1. raj támad és elfoglalja a fészek jobb oldalátl"
„öntői balra a 3. raj támad és elfoglalja a 3. vonatkozási ponttól balra egy ujjnyira lévő ellenséges fészket!"
Tüzelőállások:
„1. A raj jelenlegi tüzelőállása, 2. az út előtti kopasz domb, ahol a földhányás van. A rohamállás a bokros hullám jobb szegélyén egyedül álló fa. A támadás kezdete 20 perc mu'va „Előre!" jelemre!"
A szakaszparancsnok „Értette?" Felelet: „Értettem!" „Végeztem!"
Ne ismételjük meg a parancsot hosszadalmasan. Ezekkel szokott eltelni a gyakorlati idő 3A része. A gyakorló rajparancsnoknak a parancsot
• 3. mozzanat:
A szakaszparancsnok parancsát úgy adta ki, hogy azt a raj minden tagja hallotta, ezért a rajparancsnok parancsa rövidebb lesz.
91:
A vonatkozási pontokat megismétli (részletesen megmutatja a tere- pen).
„Rajunk támad. Birtokba veszi a 2. számú vonatkozási pontnál lévő ellenséges • fészek baloldalát. Egy tüzelőállás a kopasz dombon." „2 raj golyószórója egyenest a 3. számú vonatkozási ponttól balra, a bokor-sor
szegélyén ellenséges golyószóró! 600! Célpont a bal harcos. Rövid sorozat!
30 töltény! Előre parancsomra tűz! A tőlem balra lévő lövészek szökelés hár- masával a kopasz dombon lévő mészfolt magasságáig! Irány az egyedül- álló fa! Irányhonvéd Kiss honvéd! A kopasz dombra való beérkezés után a lövészek tűztámogatást adnak a golyószóró állásváltoztatásához!
Előre!"
A szakaszparancsnok oktató egyenként ellenőrzi, hogy a harcosok a tüzelési előkészületeket, az irányzékállítást pontosan a terephez simulva végrehajtották-e és hogyan végzik a beásást.
4. mozzanat:
A szakaszparancsnok jelére a 2. rajparancsnok az „Előre" figyel- meztetőt adja. A 2. raj golyószórója lefogja az ellenséges golyószórót, a balszárnyról egy harcos, a jobbszárnyról 2 harcos (kik a szökelésre előké- szültek és várták az „Előre" vezényszót) felugranak és a tűztámogatást kihasználva a közbecső terepszakaszig (lélegzési pihenőhely) előreszöke'.nek és ott fedezik magukat. Ez első csoporttal megy előre a rajparancsnok- helyettes. Ez előrement csoport közül amelyik harcos a terepadta lehetősé- gek szerinti jármodban (görnyedve, lépésben, vagy kúszva, ha fedezővonal mögött van). Aki nem tud az ellenséges tűzhatás miatt előremozogni, várja a golyószóró tűztámogatását.
5. mozzanat:
Az első csoport beérkezése után a bal szélről a következő 2, s a jobb szélről 1 honvéd lendül előre és lehetőleg egyhuzamban mozog a közbeeső terepszakaszig. Az első csoport felkészül az előremozgásra s a második cso- port beérkezésekor a golyószóró tűztámogatásával előreszökell a következő tüzelőállásig. E mozgás folyamatos állandó mozgás, amely a golyószóró és a térközben állásba ment géppuska tűztámogatásával történik a következő tüzelőállásig.
6. mozzanat:
A lövészek beérkezése után a rajparancsnok-helyettes a lövészekkel lefogja az ellenséges fészket, és tűztámogatást ad a golyószóró állásvál- toztatásához. A rajparancsnok-helyettes parancsa: „2. raj lövészek! Egye- nest a 2. számú vonatkozási ponttól balra egy ujjnyira a bokor-sor végén ellenséges golyószóró! 300! Célpont a bal harcos! 5 töltény! Tűz!"
7. mozzanat:
A 2. raj parancsnoka midőn látja, hogy a lövészek megnyitják a tüzet a következő tűzszakaszon (tüzelőállásban) a következő parancsot adja: „2. raj golyószóró! Tüzet szüntess! C'j tüzelőállás a kopasz dombon az egyedülálló fától balra egy ujjnyira! Szökelés! (Itt kitart mindaddig, míg az előkészületeket végre nem hajtják) Előre!"
A golyószóró a közbeeső terepszakaszon — ha kilövése van — meg- nyitja a tüzet, s 1—2 sorozatot ad le az ellenséges fészekre (ön-tűztámoga- tás) és folytatja az előremozgást a következő tűzszakaszra (tüzelőállásba).
92:
8. mozzanat:
A golyószóró beérkezett a második tüzelőállásba. A rajparancsnok a következő parancsot adja:
„2. raj golyószóró! Egyenest a 2. vonatkozási ponttól balra két ujjnyira a bokor-sor végén ellenséges golyószóró! 300! Rövid sorozati 20
töltény! Tüz!"
A rajparancsnok részéről a helyes vezényszó-adás igen fontos, de még ennél is fontosabb, hogy a harcosok hogyan hajtják végre a rajpa- rancsnok parancsait. Az oktató szakaszparancsnok honvédtől honvédhez menve ellenőrizze az irányzó és irányzóhelyettes működését, harcosok végre- hajtják-e a szökelési előkészületeket, a közbeeső terepszakaszon (lélegzési pihenőhely) fedezik-e magukat, kihasználják-e helyesen a terepet az előre- mozgásra, a tűzfegyverek tüzét azonnal kihasználják-e. A golyószóró azon- nal támogatja-e tűzzel a lövészek előremozgását. Ellenőrzi, hogy az egyes szökelő csoportok mikor követik egymást. Megvan-e a rajon belül a mozgás folyamatossága.
Ezek azok a tennivalók, amelyeknek gyakorlásán van a fősúly és ez az első célja a gyakorlatnak. E ténykedések nem egyebek, mint össze- foglalása, keretbe állítása azoknak, amit az egyes harcos- kiképzésen a harcosok megtanultak.
E ténykedéseket megértetni, besulykolni csak igen rövidlélegzetű gyakorlatokon keresztül lehet. Ez esetben a raj valóban gyakorol.
A roham.
A roham a támadás egyik legfontosabb és legnehezebb része. A raj rohamának gyakorlására a szakaszparancsnok oktatók csak akkor térhet- nek rá, ha az egyes harcos kiképzési ideje alatt a harcosok a rohamot ösz- szetevő ténykedéseket már egyenként elsajátították. Egyszóval: ha már átestek a rohamkiképzésen. A rohamkiképzés alatt az egyes harcosoknak meg kell tanu'.niok a rohamelőkészületek végrehajtását, a kiugrólyuk ki- ásását, kézigránát-dobást állóhelyben és menetközben, futásban, először puskával, azután puska nélkül. A kiugrást különböző árkokból, csipő- és kapáslövés leadását állóhelyben és menetközben. A drótakadályon való át- hatolást, sőt már a szoktató-robbantáson is át kellett a harcosoknak esniök.
Nélkülözhetetlen megfelelő közelharc előkiképzés. Ezeket a ténykedéseket egyenként, vagy csak kis csoportokban gyakorolták eddig a harcosok. A loham gyakorlását rajban előzze meg a fenti ténykedések alaki gyakorlása.
Tanítsuk meg előzőleg a rajban való kézigránát-dobást állóhelyben és menetközben, a robbantott kapun való áthaladás alakzatát, csipő- és kapás- lövés leadását rajban gyakorló tölténnyel. Közelharckiképzés keretein belül szalmabábukra gyakoroljuk a test test elleni küzdelmét.
Csak ezek után térjünk rá a rohamnak — mint harcgyakorlatnak az átvételére. A rohamgyakorlatok közül először vegyük át a raj rohamát harckocsik támogatása nélkül és csak ezután harckocsi támogatásával. Az átmenet így könnyebb lesz. Ne egy gyakorlat keretében vegyük át, mint összefüggő gyakorlatot a rohamállás elfoglalását, a roham végrehajtását, a betörést és harcot a mélységi övben. Kisebb részekre bontsuk a rohamot, és ezeket a részeket alaposan gyakoroltassuk be.
9 3
6. gyakorlat:
1. A gyakorlat tárgya: A roham végrehajtása tüzérségi tűztámoga- tással.
a) A rohamelőkészüietek végrehajtása, b) átjáró kijelölése, akadály-robbantás, c) a roham végrehajtása.
Feltételezzük, hogy a rohamállás elfoglalását és berendezését — mint megelőző gyakorlatot — már átvette a szakaszparancsnok.
2. Ember-, anyag- és segédeszközök:
a) A gyakorló rajnál:
Fegyverzet: b) Jelzők:
1 golyószóró, 8 fő.
2 géppuska, Lőszer:
8 db puska, és 40 durrancs, 2 db világító-pisztoly. 60 puffancs,
Lőszer: 6 db fehér világító-pisztoly töltény puskánként 20 db, Műszaki anyag:
géppuskánként 300 db gyakorló töltény; 10 cövek,
golyószórónként 3 tár, 50 m drótakadály, 2 piros zászló és 1 nyújtott töltet, 2 db lila füstjelző. 6. db kék zászló.
A jelzők beállításával részleteiben nem foglalkozom, ez a vázlatból kitűnik.
Lényeg: az 1., 2. és 3. árok vonalát és ezen belül az első fészket jeleztessük. Zászlójelekre állítsuk be a tüzérségi és aknavető tűz hátra- helyezését. A támpontban az ellenséget 1—2 honvéddel, céltáblákkal és szalmabábukkal jeleztessük. A honvédek tüzeljenek.
A gyakorlat lejolyása:
1. mozzanat:
Az oktató szakaszparancsnok mielőtt a megindulási helyzetet elfog- laltatja a rajjal, megelőzően a következő tájékoztatást adja:
A szakasz a támadásra vonatkozó parancsot még az előző nap kora délután megkapta.
„A szakaszparancsnok a készenléti helyen (mutatja: hátra kb. 600 m-re) a rajnak megadta a támadási parancsot és a rohamállás pontos helyét a terepen. A 3. raj rohamállása a kettős bokortól 50 m-es kiterjedés- ben a barna földhányásig. A raj a rohamállásba a sötétedés beállta után jött előre, elfoglalta, és ott beásta magát." (A lövészgödrök már elké- szültek.)
E tájékoztatás után a szakaszparancsnok (oktató) a következőképpen folytatja:
A szakaszparancsnok parancsa a rohamra:
„Vonatkozási pontok (részletesen megmutatja a terepen). Az ellen- ség főellenállási vonala az erdő déli sarka (jobbra) és a kettős fa (balra)
9 4 ;
vonalában húzódik. Az állások előtt háromsoros drótakadály van. A 2. raj elfoglalja a 2. számú vonatkozási ponttól balra lévő fészek közepét (egye- dülálló fa, mutatja), majd támad a 4. számú vonatkozási pont előtti fészekre (romház, megmutatja a terepen).
A roham megindulása előtt egy robbantó-járőr előttünk robbantja a drótakadályt (a helyét megmutatja a terepen), és átjárót létesít. Átha- ladás sorrendje: a 2., az 1. és a 3. raj. A rajtól jobbra az 1. raj támad és elfoglalja a fészek jobb oldalát, balról a 3. raj támad, és elfoglalja a fészek bal oldalát.
A szakasz a rohamot „előre" parancsomra hajtja végre!"
M e g j e g y z é s : p csak ft zászlók közötti területet kell jeleztetni.
Minden árokban (fészekben) 2 fő © jelző (tü. és gya- logsági tűz jelzésére.) Első árokban ü szalmabábu.
Távolság a robamállás és a Urótakadúly között 200 m
A rajparancsnok a rohamparancs vétele után megalkotja tervét a roham végrehajtásához, és kiadja a parancsot. (A szakaszparancsnok ok- tató figyelmezteti a rajt, hogy ez a parancs az utolsó tüzelőállásban (mu- tatja a terepen) hangzik el úgy, ahogy azt már az előző gyakorlaton a raj átvette.)
„Vonatkozási pontok" (legfeljebb 2—3).
„Az ellenség felénk eső fészke a 2. vonatkozási ponttól balra egy ujjnyira a sárga bokortól egy golyószóróval tüzel. A raj feladata e fészek előreugró részét (mutatja a terepen, hogy mettől-meddig) rohammal elfog- lalni és utána birtokbavenni a „C" fészket (mutatja a terepen). Betörési pont a kettős sárga bokornál.
Az akadályon egy robbantó-járőr a roham előtt kaput robbant. A csonka törzsű fánál (mutatja) rajunk elsőnek halad át <az akadályon oszlop-alakzatban. Sorrend a rajon belül: golyószóró, irányzó, irányzó- helyettes, rajparancsnok, mesterlövész és utána a lövészek.
Az akadályon vialó átrohanás után a golyószórós csoport lánc! Első 3 lövész a golyószórós csoporttól balra, többiek a golyószórós csoporttól jobbra. Kiss honvéd figyeli a szakaszparancsnokot, Tódor honvéd figyeli az ellenséget, Nagy honvéd a 2. rajt, Szabó honvéd figyeli a 3. rajt. Lázár és Kiss Péter honvédek 500 db töltényt felvételeznek a szakaszparancsnok harcálláspontja mögött 100 m-re lévő mélyedésben. A tüzérségi tűz alatt teljes fedezés, mindenki a lövész-gödör mplyére húzódik. A harcosok a rohamhoz való kiugráshoz a kiugró-padkákat készítsék el. A roham végre- hajtása „előre" parancsomra!"
Rajparancsnok tűzparancsa:
„1. raj golyószóró! A vöröses földhányásnál ellenséges golyószóró?
Rövid sorozat 30 töltényt! Lövészek a fészek baloldalára 5 töltény! Tűz!"
2. mozzanat:
Az „A" fészken tüzérségi és aknavető tűz fekszik (jelzők, puffancs, durrancs). A raj a kijelölt figyelő kivételével teljes fedezésben van. A rob- bantó-járőr nyújtott töltettel a drótakadályon kaput robbant (jelzők).
3. mozzanat:
A rajparancsnok „2. raj roham!" (ezt többször megismétli) figyel- meztetőt adja". A harcosok továbbadják. A harcosok a fedezékben a tárt kiegészítve csőre töltenek. A kézigránátot előkészítik s tovább kézben tartva a puskát, az árokból való kiugráshoz előkészülnek, balláb a kiugró- fokon, és várják az „előre" jelet.
A saját tüzérségi tüz előrehelyeződik a „C" fészek területére (3.
árok), a zászlóaljparancsnok (jelző) fehér rakéta fellövésével adja (Tia vari, lila füstjelzővel is) a roham megindításának a jelét.
5. mozzanat:
A rajparancsnok „Előre!" vezényszavára egyszerre ugranak ki az árokból, és láncban élénk lépésben törnek előre a drótakadály előtt kb.
30—40 m távolságra.
6. mozzanat:
A kapu előtt a rajparancsnok parancsára a megjelölt sorrendben fel- veszik az oszlop-alakzatot, és ebben az alakzatban teljes futásban átro-
96:
hannak a kapun. Az élen haladó irányzó esetleg csipőlövéseket ad le. A kapun való áthaladás után ia rajparancsnok parancsára lerögzítettek sze- rint azonnal felveszik a lánc alakzatot, és élénk lépésben folytatják tovább
az előnyomulást az ellenség felé.
Az oktató szakaszparancsnok figyelje meg minden egyes harcps tevé- kenységét. Hia például az árokból való kiugrás nem egy lendülettel törté- nik, állítsa le a gyakorlatot és ismételje meg. Különösen fontos az akadá-
lyon robbantott kapu előtt való gyors, de megszervezett összezárkózás oszlop-alakzatba, és a kapun való átrohanás.
Természetesen több mozzanatot is be lehet állítani egy gyakorlatba, és az egész rohamot át lehet venni, de ez rendszerint elnagyolásra vezet.
Ilyen módszer mellett átrágjuk magunkat a legapróbb részleteken, és ez- után már összefüggő gyakorlatként igen könnyen megy a roham végre- hajtása rajban, a rohamállás elfoglalásától betörésig és a betörés végre- hajtása.
Ezekkel a gyakorlatokkal, illetőleg a közölt módszerekkel biztosít- hatjuk a csapatnál a zökkenésmentes átmenetet az egyenkénti harcos ki- képzésről a rajban való kiképzésre. Azt nem szabad soha elfelejteni, hogy másként kell a gyakorlatokat beállítani, ha rajgyakorlatoknak az a célja, hogy rajparancsnokokat képezzünk ki. Ez a tulajdonképpeni tisztesképzés, amikor a tisztes-iskolához vezényelteket a raj vezetésére akarjuk kiképezni.
Más a módszer a gyalogos tiszti iskolán, ahol a hallgatókat a raj- gyakorlatok tervezésére, vezetésére képezzük ki. Természetesen a hallga- tóknak is először át kell esniök a rajkiképzésen, és a rajparancsnokká való
kiképzésen.
A csapatnál a harcoskiképzés alatt elsajátítottakat kell elsősorban rajkötelékekben begyakorolni és a hangsúly a harcosok rajon belüli és a támogató tűzfegyverekkel való összműködésen van. Ez nem azt jelenti, hogy eltűrjük, hogy a rajparancsnok helytelen parancsokat adjon, mert ha helytelen a parancs, akkor természetesen a végrehajtás sem lehet helyes.
Ha nem áll rendelkezésünkre megfelelő rajparancsnok, akkor nevelnünk kell magunknak rajparancsnokokat', alaposan ki kell használnunk a kikép- zés utolsó óráját és azt az egy napot, ami a tisztestovábbképzésre kell, hogy fordítson a szakasz-, 111. századparancsnok. Ha pedig nincs megfelelő rajparancsnokunk, akkor előzőleg oktassuk a rajparancsnok helyes maga- tartását, és gyakoroltassuk be. És ha kell, maga a szakaszparancsnok legyen a szakasz-, ill. rajparancsnok is.
