• Nem Talált Eredményt

Dr. Katona Gábor: A váltójog kézikönyve : [könyvismertetés]

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Dr. Katona Gábor: A váltójog kézikönyve : [könyvismertetés]"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

-13S

IRODALOM.

Dr. Katona Gábor: A váltójog kézikönyve. G r i l l K á r o l y k ö n y v - .kiadó vállalata kiadása. 1934. (419 oldal). Minden törvényre áll

többé-kevsébé Groschmid mondása a fiumei törvényes gyakor- latról, hogy idővel tulajdonképen már nem közvetlenül a tör- vény betűje a jogforrás, hanem a törvényes gyakorlat, mely a .törvénynek szövegéből és a reá rakódott bírói gyakorlatból ke-

verődik össze egységes egésszé. Áll ez még inkább olyan régi törvényről, mint a mi váltótörvényünk, melyhez már félszázados gyakorlat kapcsolódik, észrevétlenül lassan kikezdve, átfor- málva a megváltozott időhöz és viszonyokhoz képest a törvény eredeti szövegét. Ezért fontos az időnként megjelenő jó kom- mentár, mely az élő törvényt tárja a gyakorlati jogász elé a törvény holt, külömböző értelmezésekre alkalmat adó szövegé- vel szemben. Egy jó kommentár sokszor szinte jogforrás lesz, mert úgy a bíró, mint az ügyvéd annak alapján dönti el a fel- merülő kérdéseket.

Annak idején dr. Fabinyi Tihamérnak a Magánjogi dönt- vénytárban megjelenő örökjogáról írva, azt mintaszerű kom- mentárnak mondtam és ott néhány szóval kiemeltem a jó kom- mentár tulajdonságait. Katona Gábor váltójogi kézikönyve ilyen jó kommentár, mely az élő jogot elméleti alapon, de soha sem az elmélet útvesztőibe tévedve, gyakorlati céllal híven a d j a vissza és az egyes vitás esetekben a gyakorlati jogásznak gyors és biztos tájékoztatást ad. A törvény minden szakasza után rö- vid összefoglaló magyarázat következik, mely a szakasznak a gya- korlat által kiképzett magyarázatát adja és mintegy bevezetésül szolgál az azt követő bőséges és az újabb határozatokra súlyt fek- tető bírói elvi döntések gyűjteményéhez. Maguk a döntések a fontosabb szakaszoknál vezérszavakkal vannak csoportosítva, úgy hogy a gyakorlati jogász a döntések erdejében mindjárt el- igazodik, hogy hol találja az őt érdeklő gyakorlatot, anélkül,

"hogy a szakasz teljes gyakorlatát át kellene néznie. Ahol fonto- sabb elméleti felfogások és nézőpontok állnak szemben, ott az összefoglaló bevezetés egészen kis jogi értekezéssé alakul át, de szerző itt sem téveszti szem elől célját és az ellenkező ál- láspontok ismertetése és rövid bírálata után gyakorlati érvekkel alátámasztva, közli a szerző véleményét.

Az elméleti szabatosság és a gyakorlati kezelhetőség össze- egyeztetésének érdekes példája pl. mindjárt a törvény 1. §-ával kapcsolatban a szenvedő váltóképességről szóló fejtegetése.

Megállapítja, hogy ez a törvényes kifejezés mást takar, mint amit mond. Tulajdonképen a váltójogi cselekvőképesség fo- galma rejtőzik mögötte, az a képesség, hogy valaki saját cse- lekményével váltó jogilag lekötelezheti magát. De mindjárt hoz- záteszi, hogy ezentúl mégis a nem szabatos törvényes műkifeje- zést fogja használni, mert a gyakorlati kezelhetőségnek ez felel meg.

Már teljesen jogi értekezésszerű a törvény 87. §-ával kap- csolatosan az elévülés megszakadásáról és nyugvásáról szóló,

(2)

139"

-valamint-a 91. §-al összefüggésben a váltójogi, egyetemlegesség- :nek a váltónyilatkozatok önállóságához való viszonyáról szóló .fejtegetései. A .megfelelő irodalom és az ellenkező nézetek is- .mertetése után úgy dönti el a kérdést, hogy a 91. §-ban foglalt

rendelkezés egyetemlegességet állapít meg a váltójogi kötele- zettek közt, de ez az egyetemlegesség csak addig érvényesülhet, amíg azt a váltónyilatkozatok önállóságának bizonyos tekintet- ben ellentétes nézőpontja megengedi. E kérdésről igen érdekes tartalmas viták folytak, szerintem szerző nézete úgy az elmélet1, mint a gyakorlati követelményeknek megfelel. Mivel kétségtele nül sok esetben az egyetemlegesség jogi kategóriája a váltókö- telezettek viszonyaira is alkalmazható, egyetemlegességnek mondható a 91. §. rendelkezése a váltóhitelező és a váltókötele- zettek viszonyában és ezen nem változtat az, hogy a váltónyi- latkozatok önállósága elvénél fogva az egyetemlegesség szabá- lyai a maguk teljességükben alkalmazást nem nyerhetnek.

A váltótörvény 37. §-ával kapcsolatban (fizetési árfolyam) a belföldi és külföldi valuták árfolyamának ingadozása folytán ellentétes bírói döntések és élénk irodalmi viták fejlődtek ki,

»egyszer a lejáratkori, egyszer a tényleges fizetéskori árfolyam elmélete volt a győztes. Szerző a gyakorlati jogász közvetlensé- gével és őszinteségével az ellentétes gyakorlat ismertetése után kifejti, hogy a nézetek változását tulajdonképen e szakasztól idegen valorizációs problémák idézték, elő. A bőséges gyakorlati döntvényanyagból külön is ki kell emelnünk a fontos 92. §-nál '(váltókifogások) a csoportosítás észszerűségét, áttekinthetőségéi,

az anyag gazdagságát. 0

Ha még ehhez hozzátesszük, hogy a könyvet részletes betű- rendes tárgymutató teszi kezelhetővé, úgy a biráló megállapít- hatja, hogy a szerző hasznos, érdemes, derék munkát végzett.

I f j . dr. Szigeti László.

Gazdasági lehetetlenülés a bérleti jogban. Irta: dr. Halom István.

Fenti címmel a szerző érdekes összeállítását a d j a a gazdasági lehetet- lenülés bírói gyakorlatban való kifejlődésének. Ügyesen csoportosítja az anyagot. Kutatja a gazdasági lehetetlenülés tényálladéki elemeit a bérleti jogban és ilyenek gyanánt elsősorban a hosszabb időre szóló bérszerzödést, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyensúlyának fel- bomlását é,s a szerződési kockázatot jelentősen meghaladó értékcsök- kenést jelöli meg. A gazdasági lehetetlenülés jogi természetének bon- colásánál a szerző rámutat arra a fejlődésmenetre, hogy miként helye- ződött át a súlypont a lehetetlenülésnek a gazdasági viszonyokban megalapozott kiterjesztéséről az érdekvédelem szempontjára, vagyis arra a szempontra, hogy a kötelem teljesítése az adóst vagyoni rom- lásba döntené. Magábanvéve ugyanis a teljesítés lehetetlenné válása független attól a visszahatástól, amit a teljesítés az adós vagyoni hely- zetére gyakorolna. A kapcsolatot a kettő között csak a gazdasági le- hetetlenülés fogalmának felmerülése hozta létre. A kérdésnek cezu-

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Ennek során avval szembesül, hogy ugyan a valós és fiktív elemek keverednek (a La Conque folyóirat adott számaiban nincs ott az említett szo- nett Ménard-tól, Ruy López de

25 A rasszisták természetesen jellemzően nem vallják magukat a bíróság előtt rasszistának. Ennek következtében, ha sértettek, akkor azzal érvelnek, hogy nem

A vándorlás sebességét befolyásoló legalapvetőbb fizikai összefüggések ismerete rendkívül fontos annak megértéséhez, hogy az egyes konkrét elektroforézis

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

A CLIL programban résztvevő pedagógusok szerepe és felelőssége azért is kiemelkedő, mert az egész oktatási-nevelési folyamatra kell koncentrálniuk, nem csupán az idegen

A pszichológusokat megosztja a kérdés, hogy a személyiség örökölt vagy tanult elemei mennyire dominán- sak, és hogy ez utóbbi elemek szülői, nevelői, vagy inkább