A
kezdetek term eszeik - és egy tiszai folyóág szige- tezett. amely a Pannónia és kezdetei kiváltképpen tőrénél fogva töiekenyek. téré települt. Egyébként Dacia provinciákat összekö- kenyek. Két irányból köze- szeged kialakulás- sziget szavunk etimológiai- tő út egyik fontos pontján üthetünk Szeged kialakuló- Wrteneteben az latszik a lag összefügg ’ék. szöglet, létesült. így jutott el a sa felé. Az egyik irány a iegszilárdabo pontnak, hogy sarok, kiszögellés’ értelmű Barbaricum e részére vala- régészet. A z utóbbi évei magyor településként kelt szeg szavunkkal, amely mi kevés a római civilizá- kutatásai világossá tettéi, eietre. Bizonyítja ezt az, ugyancsak ugor korból szár- cióból. Ha nincs is pontos hogy Szeged közvetlen köf- hogy neve, akármelyik név- mazó örökség. A Szeged ne- képünk arról, hogy a római nyéke tele van honfoglahs eredeztetest is fogadjuk eh vével kapcsolatos szófejté- uralom daciai. majd panno- kori régészeti leletekkel és csak a m adárból fejthető sek mindegyike magyar niai bukását követően mi- lelőhelyekkel. A IX. század meg. Szeged nevenek ma- (ugor) eredetű szóból veze- ként alakult a hajdani ti- végi honfoglaló magyarság
gyarazatara negyfele kísér- ti le a település elnevezését, szai őrállomás sorsa a nép- biztosan megült ezen i vi- . történt, bár ezek a E néven tehát csak 895, a vándorlás sok változással déken. Szeged e nép és e
szofejtes, _ az etimológia ol- kárpát-medencei magyar járó évszázadaiban. annyi föld nászából fogant. A ré- daJarol nezve nem négy ön- honfoglalás óta létezhetett, azonban valószínűnek tűnik, gész ásója azonban csak álló, egymástól eltérő szóra E megállapítás pozitív bi- hogy valamiféle erősség azokat a Szeged kirayéki a.apozo elméletet jelente- zonyságát negatív értelein- (nyilván földből épült erő- tárgyi emlékeket tytlja fel
nek. Az egyik szerint Sze- ben az erőisíti meg, hogy dítmény) már állhatott itt a színre hozni, amelyeket ged puszta, személynévből Szeged településnévvel 895- IX. században. Lehet, hogy nem fedett be az 1879. évi keletkezett vagyis olyan ot megelőzően nem találko- ez valamilyen módon (ha nagy árvíz után/ helyen- szemeiynev volt a névadója, zunk. Szeged fogantatása másként nem, hát rom- ként hat métert is elérő ame-y mindenféle képző nem lehet tehát korábbi kontinuitás formájában) feltöltés, s ámeneket nem vagy rag hozzájárulása nél- 895-nél. összefüggött mind Partisz- zárt civilizációéinak beton- kul önmagában h e ly n e v e Ugyanakkor Szeged kiala- kon' mind a római őrállo- koporsójába a hajdani kul-
\a lt. Ez ősi magyar hely- kuJaSa sem természeti sem más objektumaival, A TX. túrák fölé magas házakat, névadási forma volt. Sze- társadalmi-etnikai szem század végén e helyt álló- aszfaltos utakat építő em- ged személynevekkel _vagy- pontból nem légüres térben másozó bolgár etnikumú (és bér. A Szeged városi mág
ia Szeged nevet viselő sze- történt SzereDet játszott talán morva uralom alatt vát övező gazdag régészeti melyekkel a X II-X IV . szá- ter^ e ü katonák a honfoglaló anyag elég.s|es a magyar
r ? f51draM potenciája, helyze- magyarok, a majdani Sze- honfoglalók itteni megtele- - Í J ia v l ' ti energiája. Szeged helye «ed .alapítói szamara nem pedésének bizonyítására, de Z d < i t közülük a l é g i t &idóktő1 kezdve emberi « aPf n « f *'■** “k kevés a iáres kialakulásé- s/tra). sót kozuiuk a legKo- m^a*te1enpd^cro alkalmai tp birtokolt földet engedtek , , . , raobi személy a Cegedí ne- vojt tette rnin- át- hanem bizonnyal az itt na^ me/magyarazásara. A vet viselő szolga éppen a denekelött a szeszé]vés na^v épült vagy korábbi erőssé- Tisza jobb partján sziget- Szegeddel szomszédos Al- gek .felhasználásával átépí- szerű kiemelkedéseken, víz.
Bizánci jellegű leletek Szeged környéki, X—XI, századi sírokból
a szegedi királyi sóiéra- általán elérhető csúcsot, a katot visszavezethetjük a szabad királyi város rang- XI. század első harmadáig, ját.
1028 táján győzte le fegy- Hogy azonban a közép- vwMPn T«.f-uárt* ki rá Ív sere-
OvŐn A RyPfrpH wamÁlv J ^ a ---- ~ ---- — --- -
né\- ~ a * magyar nyelvi TlSÍ:a közelsége. Azzá tette tett „várat” is. Szeged ki- j bői kiülő partos felületeken
szög ^ szeg ’feketés’ geszte- b° yábba az ,a körülmény, alakulásáról szólva nem fe- telepedett meg a magyar- veresen István' király sere- kor évszázadai alatt milyen nyebarna’ jelentésű mellék- n° | y a ^ Iá ro m á k ’ a^TIszábá ledkezhetünk meg arró'i ság. Tudjuk azt is. hogy
névnek lehetett -d képzős bmlésétől délre feküdt. Ez hogy Szeged nem csupán utóbb több sziget egybeépü
l j ' sokban" rokon111'feltevés k?t^ haszonnal járt. Egy- népességét, méghozzá e vi- léséből, összeolvadásából
gé azt a nagy hatalmú, a élet folyt benne, a nem lé- íCörös—Maros-köz déli ré- tező városfalak között, sőt szétől az Al-Dunáig, törzs- hogy egyáltalán milyen idő
fői uralmat gyakorló Aj- szakban milyen kérdések azzal számol, "hogy Szeged í^ d e n c e ^ é t^ n a g y régióját déken a IX' század vé«én alakuIt ki a középkor ké- to^.V. alá „hatalma^ bitó- foglalkoztatták a várost és
Szeged középkori városképe, 168S
nevében ugyan a szeg^ szög bozfa Szegedhez= köz“l” a megjelenő új, magyar né- sőbbi szakaszán Szeged. De, színnév rejtőzik de ez ere- ^ sza a7 Alföld 'északi 'ré-
detneg sotetszokes. sárgás- sz£t és Máramarost. a Ma
barna. sotetsarga szint je- ros pedjg Erdélyt. Másrészt lentett, olyan színárnyala- Maros-torkolat alatti sza- tot. ami .yent a Tisza nyer kaszán a Tisza sodrásvonala a Maros betorkollása alatt. meredek klkötésre alkalmas Vagyis a szeg^ szog szín- partot alakitott ki. yégeze- nev nem szemelynevi áttét lül az embe,.j megtelepedés révén vált Szeged névadó- számára kif€Íezetten alkal- java. hanem a Tisza sala- massá tette ezt a kis tój.
tos színe szolgait a nevadas kprzetej. az a szerencsés alapjaul. Meghozza úgy, földrajzi fekvés. hogy a hogy előbb a folyó e szaka- Tisza ba] partjan> a Sze.
szat neveztek a víz jelleg- helyével szemközt fék.
zetes szmamyalata miatt vfi szóregi löszdomb termé.
Szegednek s ezt az el neve- szetes átkelési pontként kí- zest később a folyo menti ná,lkozott a Tiszán, azt le- teruletre, illetve az -azon ^ mondaní. a Tisza e foB kialakuló települési e >3. iyásvidékén az egyik ieg- vittek. Mindenesetre a Sze- kedvezöbb átkelési pont itt ged neveben ezen elkepze- M lévén e helyütt lesek alapjan lappangó Tiszának és árterének szeg^ -szog szinjelolo sza- , . . . . ... ,, vünk eredete nyelvünk ugor szelessege mindössze torede-
korába megy vissza. A har- ke más folyásszakaszok 10 pességet foglalt magában, sajnos, régészetileg éppen madik névmagvarázat Sze- km-nyi ártéri szélességének, hanem földrajzi fifcvést, azt a hajdaiii szigetet nem ged nevét az ’ék, szöglet, . , ember alkotta objektimo- lehet kutatni, amely a ké- sarok. kiszögellés’ jelentésű ozegect, mint magjar va- i£at ^ jelentett sőbbi város magvát rejti.
fSr.kvhöl «yár r<>s letrejotteben szerepe
' j á»ét>/ö ’hozzá volt a kedvező természeti Arra a kérdésre, hágy Közeledhetünk Szeged ki- j . , ‘ t . 黄 fekvésre épülő társadalmi- kik voltak Szeged alapítíi. alakulása felé az írott fór.
; -A«záha ömlése iő etnikai indíttatásnak. Az bizonnyal soha nem tudurig rasok oldaláról A legkoráb-
^tiröfhatta rio vilószfnrthh ember regi idők óta szive- megbízható választ adni. Hl bi biztos hitelű. Szegedet
„ 'í v jHk t Ti /i vyp* sen telepedett meg e tájon, a magyar nyelv ilyenfajta említő Írásos dokumentum, fcnnvamlatával füselie* 501 a kelták talán még vá- képzést megengedne, altkor Hl. Béla király egy okleve
^ S a S uevanis rost is hoztak letre a mai azt mondanánk: Szegedet le 1183-ból váló. Ennek 800 te,., össze, a y b Szeged helyén, amely Pár- nem alapították, hanem ala- eve. Ara ez az adat nem azt Szegednél szinte derékszög- tiszkon nevet viselt. Nem pult. Másként kell kifejez- jelenti, hogy Szeged 1183- ben megtörik, kiszögellést érdektelen tudnunk, hogy a nünk magunkat: Szegedet bán keletkezett, vagyis hogy alkot. Végül pedig felmerült Partiszkon nevében a Tisza nem mesterségesen létesi- 890 éves lenne. Csak annyit
„ czpaed névnek a magyar íolyó neve nyert megörö- tették, amelynek pontos ala- Ment. hogy U83-ban már e a szeged nevneK a m a^ar . u k a foldraj- , v_ névén biztosan letezett. Az sziget közszóból való ere- ^ helyze? a d ^ magvaráza- pitasl datuma lenne’ . adat önmagában is mutatja:
deztetése, feltételezve azt, hogy a római korban nem természetes úton fej- Szeged korábbi ennél. III.
hogy a korai Szeged a Tisza Szeged helyén őrállomás lé- lődött ki. így hát Szeged Belu ugyanis ebben az ok- levethen adományokat jutta
tott a'nyitrai egyháznak, egyebek között „három só- szállít'ó hajót engedtem át
— mondja az oklevél szőve, ge Béla király nevében — a nyitraj egyház számára azzal a szabadsággal, ame
lyet a bizerei monostor ha.
jói élveznek a só vételében és szállj tásábati. ezek tet
szés szerint vagv Aradon vagy Szegeden (in Ciged- din) tartassanak”. A ma már nem létező Bizere. va
lamint a tőle 10 km-re nyu
gatra fekvő Arad a Maros mentéi!, az Erdélyből vezető vízi út mellett terültek el.
Erinek a vízi útnak a vég
pontja a Maros tiszai tor
kolatához közel- fekvő Sze
ged volt. Mint későbbi ada
tok — így PÜ 1 2 2 2. évi Aranybulla is — mutatják.
Szegeden országos királyi sólerakat létezett. Mivel a nyitrai egyház sószállító ha
jói 1183-ban a szegedi ki
kötőt használhatták, kétség
telen. hoav e királyi, sói érá
kat is ' létedül már ekkor.
Bizonyos megfontolások ar
ra intenek, hogy — ismerve a só fontosságát a közép
kor embere szamara —•
rolt magának a király Ma- a benne lakó embereket, ns roson érkező sója felett, meg hogy lakói időről idő
vámosokat és őröket állítva re mennyien is lehettek^
e folyó kikötőibe egészen a már szanaszét szóródott Tiszáig”. Szeged eredete a forrásadatok apró töredé- XI. század elején kereshe
tő.
keiből állapítható meg.
Ezektől a mozaikképekből áll össze az a tabló, amely Szerencsésebb városoknak sok részletének elmosódott- teljes középkori levéltáruk sága ellenére is tartalmazza ránk maradt (mint pl. ''Sop- Szeged középkori pályaké- roné), más városokból a fjét. A Tisza árterének há
rom nagyobb gazdasági életbe betekintést
engedő számadáskönyvek
hagyományozódtak korunk- eP,u város ra (mint pl. Selmecbánya emlékét a
szigetére
— amelynek mai Palánk esetében). Szeged a forrás- (Belváros). ^ valamint Alsó- adottságok vonatkozásában ^ FÓÍjSfvárns őrzi' — * eg y ' néni tapUwptí, .ezek közé, a ,, . . települések közé. Igaz, . ,g ldeig kulon el.et5 élt’. a ■ városi titkos levéltár félt- rom sziget külön fejlődött*
ve őrizte évszázadokon ke- majd lassan egybeépült*
resztül a városra vonatkozó egységes várossá vált. A' város területi és közigazgsu
' A
A Szent D em eter-tem plom tornyának má-
©díagosan kiképzett kapuja
kiváltságleveleket, privilé
giumokat. de ezek egy vá- , . . .
rosi település esetében csu- egysege 1469-ben való**
pán a jéghegy csúcsát je- sült meg, s 1498-ban jutott a szabad királyi városi ranghoz.
A városban nem csupán az ipar, a kereskedés, a mezőgazdaság lelt otthonra, hanem megtelepedtek a művészetek és a tudományok is. A középkori Szeged akkor zuhant sa
ját „mohácsi”
sírjába. amikor sok évszázados szívós munkával sikerült viszony
lag . magasra emelkednie ^ ma
gyarországi váro
si lét lépcsőfoka
in.
A , török 1543- ban foglalta el Szegedet. 143 éven gt. azaz öt generáció élte fo
lyamán' .az osz
mán birodalom császára volt a város ura. Sok pusztítással járt ez a csaknem lentik. Ezek segítségével pon- másfél századnyi idő, de tosan meg lehetett azt ál- maga a - város megmaradt, lapítani, hogy mikor, mely Igaz, a foglalkozási ágak is királyoktól kapott Szeged átrendeződtek, törökös kül- kedvezménveket. A Szegedet sőt öltött a település, etni- valamilven kiváltságokkal Emuban megnövekedett az
. . .. . . idegen nepesseg, de alapve- megadomanyozo középkori magyar jellegét nem ve- királyok listája IV. Bélától szítette el. Még a kultúra és Zsigmondon. Habsburg- Al- a művelődés fáklyái sem bérién, Hunyadi Mátyáson, a^ t a k ■ « £ Jagelló II. Ulászlón at a ged azonban már nem ott Mohácsnál életét . vesztett folytathatta, ahol fejlődését II La jósig terjed. Innen az oszmán hódítás 1543-ban
megállapítható hogy Szeged v ü ^
a XV. szazadban elerte^ az hanem a Szegedel: körülöle- adott koi’szaik városfejlődé- ország is megváltozott, seben jogi értelemben egy- KRISTÓ GV’ULA
A szegedi s z a b ó k karereklyetartója, 1540(?)
gZOMBdtí i; m A B O O S
