• Nem Talált Eredményt

ARANY LEVELE A DIDAKTIKUS KÖLTÉSZETRŐL.

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "ARANY LEVELE A DIDAKTIKUS KÖLTÉSZETRŐL."

Copied!
3
0
0

Teljes szövegt

(1)

ARANY LEVELE A DIDAKTIKUS KÖLTÉSZETRŐL.

Nagy írók minden műveikre rányomták kiváló szellemük bélyegét s lelki világuk helyes ismeretéhez e szellem minden nyil- vánulására szükségünk van. Goethe szellemi fejlődéséhez, művei megértéséhez mennyi magyarázó adat van leveleiben és beszél­

getéseiben !

A mi nagy költőinknél is így van ez, csakhogy — sajnos — hiányzik belőlünk az a phüologiai buzgóság, mely pl. fokozott mértékben van meg a német tudósban, melylyel nagy költőinek minden gondolata, mondása, tette iránt érdeklődik, mindent nagyra, talán túlbecsül, mindent összegyűjt. Ki gondolt valaha nálunk arra, hogy összegyűjtse Arany beszélgetéseit? Még levelei sincsenek felkutatva s teljes számmal összegyűjtve. Folyton kerülnek elő újabb meg újabb levelek, — véletlenül. Mennyit lehetne megmenteni az elkallódástól rendszeres kutatással.

Tudomásunk szerint ismeretlen az a levele is, melyre egy antiquárius boltban akadtunk: Arany kiadott levelei között nem találjuk, sem az Akadémia által 1899-ben kiadott »Arany János levelezésének czímjegyzéké«-ben, sem folyóiratokban, hacsak valami napilapban eldugva meg nem jelent. De ha ilyen helyen már meg­

jelent volna is, akkor is helyén való, hogy e szakfolyóiratban kiadjuk, hogy a szakember könnyen hozzáférhessen. A levél szövege ez:

Tisztelendő Tanár s kedves collega ur!

Fekete János urnák velem közlött s ide visszazárt költe­

ményét figyelemmel átolvastam, s véleményem rá röviden ez:

A költemények e nemében a tanitó elem (didaxis) rendszerint uralkodik a sajátképi költészet fölött, s ez igy van itt is. Életbölcseségi szabályok, maximák lévén versbe

Irodalomtörténeti Közlemények. XVI. 9

(2)

130 ARANY LEVELE A DIDAKTIKUS KÖLTÉSZETRŐL

szedve, nem is kívánhatni tőlök egyebet, mint rövidség, szabatosság mellett könnyen érthető népszerűséget a nyelvben, és tetszős, fülbe simuló külformát. S ez többnyire megvan : a nyelv, előadás szabatos, mondályos (sententiosus), a közbe­

szőtt s többnyire képdús magyar közmondásoktól népiességet, költői zamatot nyer; a verselés rythmicus, jól foly, a rimek sok helyen meglepően eredetiek, de néhol gyöngébbek. Ez utóbbiakon lehetne talán segíteni, mert az ily nemű verseket épen a tetszős külforma nyomja be leginkább az emlékezetre.

Az ilyenek: tövissel békével: igen bágyadt rímek, de még visszatetszőbb az, ha a két szótagú rim különböző mennyi­

ségű, mint: botorul fördüí, kísérteni, lenni; a milyen itt sok van. A helyesírás s interpunctio néhol hiányos (pl. hidj=

hígy) de ezen jó correctura segitni fog. — Átalában e tan­

vers, mint ilyen, becsülettel fogja betölteni helyét s a magyar népnek valódi szellemi épületére szolgáland. —

Legyen szíves F. urnák viszonti üdvözlésemet tolmá­

csolni — s fogadja minden jó kívánatomat!

Ki teljes tisztelettel vagyok Nagy-Kőrös, apr. 25. 1857 Tisztelendő Tanár s collega urnák

alázatos szolgája Arany János.

A levél borítéka elveszett s így talán sohase tudjuk meg­

mondani, ki volt az a »tisztelendő tanár collega«, aki Fekete művét Aranynak kéziratban bemutatta. Fekete Jánosról már többet tudunk.

Szinnyei (Magyar írók III. 302—5. h) elmondja róla, hogy 1817—

1877 között élt, pápai református theologus, 1849-ben megyei főjegyző, később ismét főjegyző és levéltárnok volt. A versírást üdvözlő versekkel kezdte, mint ekkor a legtöbb fiatal poéta. Később az epigramma- és beszélyírással is szerencsét próbált — de kevés sikerrel. A novellának is inkább alantas faját művelte, mint czímei:

»A malacz mint násznagy« (»Nagy—Tükör« 1857), »A kanász és leánya« (»Székesfehérvár«). Önállóan megjelent egyetlen szépiro­

dalmi munkája: iüetiskola a magyar nép számára. Irta Fekete János. Pesten, Magyar Mihály könyvárusnál 1858. (16. r. 32. 1.) Ezt a művet küldte el kéziratban az ismeretlen nevű tanár Aranyhoz s erről szól, ennek bírálata az egész levél. Szinnyei (i. h.) tovább még azt mondja e műről, hogy »Arany Jánosnak előleges bírálata után több ezer példányban nyomatott* és később is kiadta Horváth Mihály ref. pap »Imák, fohászok« czímű munkája függelékében, állítólag 10.000 példányban. Az »előleges bírálat«, melyről Szinnyei szól, bizonyára ez a levél. Tudtak tehát róla eddig is, ha tártai-

(3)

ARANY LEVELE A DIDAKTIKUS KÖLTÉSZETRŐL 131

mát nem ismerték is. Fekete erkölcsi szabályai noha sok példány­

ban nyomatták, nem lehet mondani, hogy népszerűek lettek volna.

Horváth munkája iskolai könyv volt, azért nyomtatták olyan sok példányban, de az »Életiskolá«-t külön egyszernel nem adták ki többet. Es ez is kritika. Erőltetett verselésével, a mire finoman Arany is czéloz, száraz, papos moráljával nem találta el a nép eszejárásához vezető utat, még úgy sem, mint a jó Beniczky Péter, a kinek verses Példabeszédei helyettesítésére vállalkozott. íme itt van belőle két ilyen szabály mutatványul:

Valamint a vén sas Az ifjú bagolynál:

A mértékletesség Többet ér orvosnál.

Ember a fogával Ás magának vermet, Ne egyél többet, ha Földed bőven termett:

Mert keserű lesz a Zabáló csötörtök, Arra következnek Ám a hosszú böjtök.

Ha befog az orvos A diák konyhára:

Az édes italnak Keserű lesz ára.

Légy mindenkor készen Minden teendőddel Ne akkor abrakolj;

Midőn indulnod kell.

A mig puskát keressz, Mind elszáll a madár;

Boldog az, kit minden Óra készen talál.

Ha mihez hozzá fogsz, Ne kérkedj előre;

Rossz tyúk, mely kodálva Megy fel az ülőre.

A dicsekvő ember Hasonlít a fához, A mely csak virágzik, De gyümölcsöt nem hoz.

DÉZSI LAJOS.

CS>C^y2T

9*

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az előbbi kapcsán rámutatott a hangsúlyt a misszióra helyező pápai bullákra, továbbá arra a helyzetre, hogy a spanyol ural- kodó mintegy a pápa vikáriusa

kifejezetten egy funkcionális római magyar történeti intézet hiányára igyekezett rámutatni, modellezve, hogy egy ilyen, online is elérhető inventáriummal mennyivel

De akkor sem követünk el kisebb tévedést, ha tagadjuk a nemzettudat kikristályosodásában játszott szerepét.” 364 Magyar vonatkozás- ban Nemeskürty István utalt

Természetesen minden vers sajátja a hang, amelyen megszólal, ám úgy gondolom, a társalgó versek abban különböznek a monologikus beszédtől, hogy az előbbiek hangja

(Jelen könyvben ezt mindig Horvátország nélkül értjük.) Mindössze nyolcan születtek ezen a területen kívül. Közülük öten bécsi szüle- tésűek, akik többnyire

hát az eltén vagyok magyar szakos és ö ezt elsősorban az irodalmas része miatt választottam a dolognak mert m hát amikor középiskolás voltam akkor még sokkal inkább az irodalom

Feltételezhető az is, hogy a kitöltött szünetek észlelését más jelenségek is befolyásolják, vagyis a hallgató hezitálást jelölt ott, ahol más megakadás fordult

A második felvételen mindkét adatközlői csoportban átlagosan 2 egymást követő magánhangzó glottalizált (az ábrákon jól látszik, hogy mind a diszfóniások, mind a