• Nem Talált Eredményt

ÉVEK KRITIKAI MUNKÁSSÁGA.

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "ÉVEK KRITIKAI MUNKÁSSÁGA."

Copied!
9
0
0

Teljes szövegt

(1)

A NEGYVENES ÉVEK KRITIKAI MUNKÁSSÁGA.

(Harmadik közlemény.)

II. A z i f j ú ó r i á s o k .

A z ósdiak k r i t i k a i m u n k á s s á g á v a l p á r h u z a m o s a n , o r g á n u ­ m u k k a l , a H o n d e r ű v e l , á l l a n d ó a n á d á z v i a s k o d á s t f o l y t a t v a dol­

goztak a k r i t i k a t e r é n a fiatalok. K o r u k h o z illően élénk, han­

gos csoport, t e r m é s z e t e s ellenzéke minden r é g i b b , m e g á l l a p o d o t t i r á n y n a k . N a g y r é s z t a harmincas é v e k második felében t ű n t e k föl az irodalomban, e g y e l ő r e a s z e m h a t á r szélén, s e g y r é s z ü k fiatalos h e v é b e n k i s s é m e r é s z e n t ö r t e t v é n az irodalom küzdő­

tere felé, m a g á r a vonta B a j z a figyelmét. A k r i t i k a a k k o r i félelmes vezére nem restelte e l l e n ü k a k r i t i k u s i vessző helyett a k r i t i k u s i b u n k ó t mozgásba h o z n i : lett t e h á t soraikban nagy öröm, m i k o r előbb m e g s z ű n t a F i g y e l m e z ő , majd az Athenaeum is mind i n k á b b v e s z í t e t t e l á b a alól a talajt. A z 1841-ik év v é g é v e l elég e r ő s e k n e k é r e z t e k magukat, hogy egy szépirodalmi és k r i t i k a i lapot c i k k e i k k e l e l l á s s a n a k s a k ö v e t k e z ő év elejé­

v e l m e g i n d í t o t t á k a R e g é l ö t ,1 mely 1844 elejétől Regélő P e s t i D i v a t l a p , majd az év m á s o d i k felétől P e s t i D i v a t l a p cím alatt h é t é v i g á l l o t t fönn, s 1848-ban m i n t Budapesti D i v a t l a p v é ­ gezte p á l y a f u t á s á t . Szerkesztője h a r m a d f é l é v i g G a r a y J á n o s volt, 1844 k ö z e p é t ő l V a h o t Imre.

1. A R e g é l ő P e s t i D i v a t l a p .

A R e g é l ő a fiatalok o r g á n u m á n a k i n d u l t s az is maradt m i n d v é g i g . M u n k a t á r s a i a l e g ú j a b b írói n e m z e d é k b ő l k e r ü l t e k k i , k ö z t ü k t ö b b ismert n e v ű költő és elbeszélő, de j ó n e v ü k e t k e v é s k i v é t e l l e l v a g y épen e f o l y ó i r a t b a n szerezték, v a g y m é g később. A lap m o z g é k o n y s á g a , élénksége, v á l t o z a t o s s á g a szintén a v e z e t ő k fiatalos v é r m é r s é k l e t é r e v a l l , é p ú g y modora: e g y f e l ő l a k ö n n y e d szellemeskedések hajszolása, másfelől a közvetlen, de g y a k r a n nyers hang, s a t á m a d ó , de sokszor csak kötekedő szellem. M i n t a fiatalság á l t a l á n , lelkesedett a k o r s z e r ű é r t és d i v a t o s é r t , nem épen meggyőződés n é l k ü l , de nem iä mindig m é l y e b b okokból. P o l i t i k á b a u g y a n nem avatkozott, de Vahot a l a t t m é g i s h a t á r o z o t t p o l i t i k a i s z í n t nyert, s mint az Új M a ­ g y a r o r s z á g képviselője rajongott a nemzeti eszméért, a demo­

k r á c i á é r t , az o r s z á g g y ű l é s ellenzékéért.

1 A Regélő tulajdonképen Mátray Honmüvész-Regélö című szépirodalmi lapjának folytatása volt, de attól minden tekintetben független.

(2)

A f o l y ó i r a t fiatalos heve a k r i t i k a t e r é n k e v é s b b é és csak később jelentkezett. A m í g G a r a y á l l t a R e g é l ő élén, nem volt elég h a t á r o z o t t színezete. Noha a s z e r k e s z t ő lapja t e r v v á z l a t á b a n1 azt í g é r t e , hogy l a p j á n a k Hírlapi sorompó c í m ű rovata teret fog n y i t n i «a lovagias!) szellemű s v é r ű í r ó k szá­

mára, a k á r gyalog, a k á r lovag, karddal v a g y gerelylyel, fedett v a g y fedetlen sisakkal, de nemesen v í v a n d ó e s z t é t i k a i t ö r v é n y ­ s z é k ü n k r e t a r t o z ó v i t á k elintézésére» :2 a tervezett e s z t é t i k a i v i t á k kicsinyes, személyeskedő t o r z s a l k o d á s o k k á zsugorodtak a szerkesztő és Bajza között, s m a g á v a l a k r i t i k a i rovattal pedig a szerkesztő nem sokat t ö r ő d ö t t . K r i t i k u s a i n a k szabad kezet adott, mindegyik tetszése szerint é r v é n y e s í t h e t t e nemcsak ízlését és fölfogását, hanem i r á n y á t is. S m i v e l a m u n k a t á r s a i k ö z ö t t voltak e g y f e l ő l k é p z e t t , gazdag elméleti ismeretekkel és h a t á ­ rozott elvekkel bíró fiatal k r i t i k u s o k , m i n t E r d é l y i J á n o s és Henszlmann Imre, másfelől fölületes ú j s á g í r ó k is, a R e g é l ő k r i t i k a i r o v a t á n a k nem volt e g y s é g e s színe, k ö v e t k e z e t e s i r á n y a , h a t á r o z o t t szelleme — ebben a tekintetben m é g a H o n d e r ű m ö g ö t t is messze elmaradt.

K ö n y v k r i t i k á v a l eleinte, a m í g G a r a y szerkesztette, egy­

á l t a l á n nem foglalkozott, később is csak e l v é t v e . V a g y k é t - h á r o m egészen j e l e n t é k t e l e n i s m e r t e t é s e n k í v ü l , melyeknek sem a szerzőjük nem tesz számot, sem a m e g b í r á l t mű nem k e l t érdeklődést,1 1 komolyabb b í r á l a t o t mindössze n é g y e t közölt, h á r m a t E r d é l y i t o l l á b ó l — ezekről majd m á s kapcsolatban e m l é k s z ü n k meg — s egy n é v t e l e n t a n u l m á n y t Ponsard LucretiájÁTÓl.* E z u t ó b b i szerzője k é t s é g k í v ü l k o r á n a k l e g m ű ­ veltebb elméje volt — v a l ó s z í n ű l e g Henszlmann — s dolgozata, az egy c s a p á s r a v i l á g h í r ű v é lett francia d r á m a k ö l t ő t r a g é d i á ­ j á n a k ismertetése, igen ü g y e s t á j é k o z t a t ó a m a g y a r közönség

számára, de nem i g a z i b í r á l a t , h i á n y z i k belőle legfontosabb k é t alkotó része, az elemzés és értékelés. P u s z t á n a d r á m a t a r t a l m á t mondja el, igaz hogy n a g y m ű v é s z e t t e l , s b e l e á l l í t j a a francia színköltészet fejlődésébe, a klasszicizmus és r o m a n t i k a küzdelmébe, végül, hogy a magyar előadás szereplőit b í r á l h a s s a ,

1 Mellékletként csatolva a Helytartótanács elé küldött folyamod­

ványához.

J Idézi Ferenczi József, magyar hírlapirodalom története 1887.

432-483. 1.

' Illucz Oláh Jánosé Szelestey László Erzelemrirágok c. versköte­

téről (Regélő, 1842. II: 760—7til. 1.); Barsa nevü (vagy álnevű) erdélyi író beszámolói Erdély szépirodalmi újdonságairól: Pataky Mihály A gyermek- gyilkos és Hosszúé, színmüveiről ni. ott, 1843. I : 627—628. h.), Zeyk János 7'vArWjáról (ii. olt, 1080 1082. h.) és ;i Köváry László szerkesztette Beszéli/tárról (u. ott. 1557—1561., 1690—1592. h.); Csóri bírálata a Szath- mári Pap Károly kiadásában megjelent Érdéig képekben c. miiről (u. ott, II: 314-319. h.).

* U . ott, II: 800-810., 847-850., 8 7 8 - 8 9 4 . h.

(3)

r ö v i d e n m e g v i l á g í t j a a főbb jellemeket. E r d é l y i is i n k á b b csak e l b e s z é l é s - g y ű j t e m é n y e k e t b í r á l t : í g y a R e g é l ő f ö n n á l l á s á n a k első h a r m a d f é l évében a kor l í r á j á n a k és szépprózájának moz­

g a l m a i t teljesen figyelmen k í v ü l hagyta, o l v a s ó i t a szépiroda­

lom ú j d o n s á g a i r ó l nem t á j é k o z t a t t a , m i n t h a a magyar k ö l t é ­ szet ezekben az é v e k b e n egészen a d r á m á r a k o r l á t o z ó d o t t volna.

A s z í n h á z a t azonban k e z d e t t ő l fogva n a g y érdeklődés­

sel k í s é r t e s s z í n h á z i r o v a t á b a n a Nemzeti S z í n h á z minden e l ő a d á s á r ó l m e g e m l é k e z e t t , o l y a n formán, m i n t az Athenaeum, de rendszerint, m é g ismert d a r a b o k n á l is, a szereplök j á t é k á n k í v ü l volt e g y p á r szava a d r á m á r ó l is, a b e m u t a t ó előadások­

r ó l meg rendszeres k r i t i k á t adott. E z a kor, a m ú l t század negyvenes évei, a magyar színi k r i t i k á n a k i g a z i v i r á g k o r a volt

— a m i a m e n n y i s é g e t n é z i : szépirodalmi lapjaink e g y m á s s a l versenyeztek a közönség t á j é k o z t a t á s á b a n . A m e n n y i s é g g e l azonban nem volt a r á n y o s a b í r á l a t o k é r t é k e , s e tekintetben a R e g é l ő sem k i v é t e l , sőt b í r á l a t a i n a k s z í n v o n a l a a maga egé­

szében igen alacsony. I d ő n k é n t Henszlmann v a g y E r d é l y i í r t a k egy-egy, t ö b b n y i r e r ö v i d b í r á l a t o t — az előbbi f ő k é n t a Sha- k e s p e a r e - e l ő a d á s o k r ó l s i l y e n k o r k i m e r í t ő b b e n — de a k r i t i k á k legnagyobb része, j o b b á r a á l n é v v a g y írói j e g y alatt, puszta m ű k e d v e l ő i v á l l a l k o z á s , egy-egy élénk t o l l ú belmunka- t á r s rövid, fölületes fejtegetései. A lap szellemi vezérének, E r d é l y i n e k , s h ű t a n á c s a d ó j á n a k , Henszlmannak, a k r i t i k á k t a r t a l m á r a ú g y l á t s z i k nem volt befolyása s az i r á n y u k r a is csak a n n y i , h o g y a R e g é l ő színházi r o v a t á t egy h a t á r o z o t t cél s z o l g á l a t á b a á l l í t o t t á k . E z a cél szorosan B a j z á é k k r i t i k a i m u n k á s s á g á h o z kapcsolódik. Ismeretes, hogy Bajza a magyar k ö z ö n s é g e t nem t a r t o t t a m é g m e g é r e t t n e k a Shakespeare-i d r á ­ m á k fönséges t r a g i k u m á n a k élvezésére, e z é r t a k ö n n y e b b e n m e g é r t h e t ő s a modern é r z e l e m v i l á g h o z közelebb álló francia d r á m á k a t , V i c t o r H u g ó n a k és t á r s a i n a k romantikus s z í n m ű v e i t a j á n l o t t a és d i c s é r g e t t e . A R e g é l ő fiatal ó r i á s a i Bajza meg- o k o l á s á n hallgatagon á t s i k l o t t a k s végső m e g á l l a p í t á s á t kiélezve alkalmas fegyvert t a l á l t a k , melyet v i s s z a f o r d í t h a t t a k Bajza ellen. Belekapaszkodtak B a j z a e g y n e h á n y szerencsétlenül fogal­

mazott á l l í t á s á b a , s azt h i r d e t t é k , hogy a f r a n c i á k a t jogtalanul Shakespeare fölé á l l í t j a — ők t e h á t meg a k a r t á k mutatni, h o g y a g y ű l ö l t B a j z á n a k nincs igaza, s minden e r e j ü k k e l a francia d r á m á k ellen fordultak. A z í g y kifejlett h í r l a p i csatá­

rozáshoz — melyet az Athenaeumban Bajza, a Regélőben legkomolyabb fegyverekkel Henszlmann, a legszenvedélyeseb- ben V a h o t Imre v í v o t t — nincs közünk, mert részben az e s z t é t i k a , részben a s z e m é l y e s k e d é s e k t e r é n v í v t á k , a k r i t i k a t ö r t é n e t é t csak a n n y i b a n érdekli, hogy ennek köszönhető a R e g é l ő egyetlen h a t á r o z o t t e s z t é t i k a i elve, a francia d r á m á k üldözése. M í g azonban Henszlmann j ó é r z é k k e l a francia d r á -

(4)

m á k a t Shakespeare-éivel mérte össze és í g y igyekezett cseké­

lyebb é r t é k ü k e t igazolni, buzgó, de í z l é s b e n s z e g é n y fegyver­

t á r s a i majd e g y s z e r ű e n l e g y a l á z t á k a francia s z í n m ű v e k e t s v e l ü k egy füst alatt a német d r á m á k a t is, majd meg a n é m e t d r á m a i r o d a l o m a l k o t á s a i t iparkodtak a f r a n c i á k fölé emelni, s nemcsak a t r a g é d i á k a t , hanem a t á r s a d a l m i s z í n m ű v e k e t és v í g ­ j á t é k o k a t is. L e g h a t á r o z o t t a b b a n egy m a g á t 4-gyel jelző b í r á l ó ,

a k i Bauernfeld Vallomások c. v í g j á t é k á r ó l í r v á n , a n n y i r a bele­

élte m a g á t a n é m e t d r á m a i r á n t i lelkesedésbe, hogy a k ö v e t ­ kező felszólítással fordul a francia d r á m a b á m u l ó i h o z : «Ide jertek t i , k i k a n é m e t v í g j á t é k o t érzelgősnek, n e h é z k e s n e k

m o n d j á t o k ; vessétek össze a k á r t á r s a l g á s i f i n o m s á g r a s k ö n y - nyedségre, a k á r dialógjai elmésségére és elevenségére, a k á r elmés szövedékére nézve b á l v á n y o z o t t francia vaudevillejeitek- kel . . . a1. E z a fölfogás jelszóvá, s ez a hang u r a l k o d ó v á lesz.

sőt kihat az egész rovat a n y a g á r a i s : a m a g y a r d r á m á k r ó l csak kivételesen emlékszik meg, rendszerint hallgat r ó l u k v a g y egészen röviden végez v e l ü k — egy ízben, egy m a g y a r d r á m a be­

m u t a t ó előadása a l k a l m á v a l , m e g e l é g s z i k egy fél s o r n y i b í r á l a t ­ t a l3 — a k r i t i k u s o k az idegen d r á m á k r a v e t i k magukat, hogy gáncsolva-dicsérve ő k e t a maguk ízlését j u t t a s s á k kifejezésre.

B í r á l a t a i k nem t ö r ő d n e k a közönség t á j é k o z t a t á s á v a l , a szóba hozott d r á m a ismertetésével, azt csak eszközül h a s z n á l j á k a maguk külön céljuk m e g v a l ó s í t á s á r a , a francia d r á m a k ö l t é s z e t m i n é l tökéletesebb ledorongolására. A zászlóvivő e t é r e n a f o l y ó i r a t első é v f o l y a m a i b a n egy MEPHISTO á l n e v ű író, a R e g é l ő szatirikusa.3 A francia d r á m á k ellen francia szellemességgel akar k ü z d e n i : komolyan nem is tud beszélni, csupa éle, csupa irónia minden b í r á l a t a , az a k ö n n y e d s é g e t szenvelgő, de valójá­

ban nehézkes és esetlen, száraz és kicsinyes szellemeskedés, mely a negyvenes évek divatlapjaiban, mind a színes b o r í t é k o n , mind a szövegben h i h e t e t l e n ü l f ö l b u r j á n z o t t . Alapos e s z t é t i k a i fejtegetések helyett, az előadott d r á m á r a k i sem t é r v e , p u s z t á n m e n n y d ö r ö g a francia drámák" erkölcstelensége, szertelenségei, h a z u g s á g a i ellen vagy g ú n y o s m e g j e g y z é s e k kíséretében elmondja, tendenciózusan m e g v i l á g í t v a , a d r á m a t a r t a l m á t , n é h a meg ép i l y célzatos beállításban, hazug s z í n e k k e l megrajzolja a főbb jellemeit. Üres szellemeskedése, n y í l t , e g y o l d a l ú i r á n y z a t o s s á g a különösen a k k o r bántó, ha — l e g t ö b b b í r á l a t á b a n ! — böbeszé- dűséggel párosul. L a p o k hosszat fecseg hol m a g á r ó l és í z l é ­ sétől, hol a d r á m á r ó l á l t a l á n , s k r i t i k a helyett e s z m é t l e n k ö z h e l y e k k e l s f é l i g a z s á g o k k a l tartja olvasóit. í z e l í t ő ü l , vala-

' U . ott, 1 8 « . 1:590. I.

J I.(vg. Vahot Imre) Kovács Pál Maijának akart, másnak kért c. vígjá­

téka ismertetésében. (U. ott, 1842. 11:635. 1.)

» Főképen az első évfolyamban szerepelt; mind a két félévben hét- hét nagyobb bírálat van tőle.

(5)

m i n t t ú l z ó e l f o g u l t s á g á n a k b e m u t a t á s á r a ide i k t a t o m egyik legjellemzőbb á l l í t á s á t :

«Uj franczia dráma ? ! — Dumástul ? ! — Bizonyosan xnagy szó is ez az előtt, ki a világ kicsinségeit s az emberi nagyság türpeségét nem ismeri. Előttem az új franczia dráma parányi szó, de igen kedves, mert épen annyi, m i n t : — rosz, gonosz. Dumas Sándornak sok illy tulajdonú drámája van, de kivánatimat eddigelé egyike sem elégité ki annyira, mint épen Paul Jones, a kalóz- Nagyon szeretem ezt, mert igen r o s z . . . »1

A z a l é h a s á g és cinizmus, amellyel egy hatalmas v i l á g ­ i r o d a l m i á r a m l a t o n e l t r é f á l , egész m ű k ö d é s é t m e g b é l y e g z i .

A karmester k ö r é egy csomó r ö v i d e b b l é l e k z e t ű és g y ö n ­ gébb t o r k ú , de hasonló tenorban dolgozó énekes csoportosul, mind n é v n é l k ü l , z á r t sisakban.3 N é v t e l e n s é g ü k k e l a k r i t i k a t ö r t é n e t e nem v e s z í t , ők meg h a t á r o z o t t a n n y e r n e k !

A R e g é l ő s z í n h á z i r o v a t á n a k k ü l f ö l d i d r á m á k k a l foglal­

kozó fele — k i v é v e Henszlmannak e g y p á r S h a k e s p e a r e - b í r á l a t á t

— nem érdemli meg a k r i t i k a n e v é t , ú j s á g c i k k e k v a g y épen ú j s á g h í r e k , fölületesen, sokszor meg nem g o n d o l t á n p a p í r r a vetve. K o m o l y s z á m b a csak azokat lehet venni, melyeket V a h o t Imre í r t , hol a saját neve alatt, hol Igazn* Szilárd á l n é v v e l v a g y V . I. és I. b e t ű k k e l jelölve k r i t i k á i t .3

V A H O T I M R E m i n t a Regélő e g y i k t u l a j d o n o s á n a k , E r d é l y i J á n o s n a k sógora, a f o l y ó i r a t a l a p í t á s a ó t a belső tagja volt a s z e r k e s z t ő s é g n e k s e g y i k legszorgalmasabb m u n k a t á r s a Garaynak.

Különösen a s z í n h á z i rovatban szerepelt sokszor, s mikor 1844 közepén á t v e t t e a lap szerkesztését, a P e s t i D i v a t l a p neve alatt megjelenő f o l y ó i r a t n a k szinte e g y e d ü l i s z í n h á z i k r i t i k u s a lett.

Innen kezdve épen ez á l t a l a P e s t i D i v a t l a p k r i t i k a i rovata h a t á r o z o t t a b b i r á n y t vett, s ez minden tekintetben emelte szín­

v o n a l á t . V a h o t r ó l a t u d o m á n y m e g l e h e t ő s e n kicsinylő, sőt n é h a szinte m e g v e t ő hangon beszél — nem alap nélkül, de nem is egészen joggal. M i n t ember és mint író sajátos k e v e r é k e volt az e r é n y e k n e k és f o g y a t k o z á s o k n a k , s a dolog t e r m é s z e t e szerint az u t ó b b i a k szembeötlőbbek lévén, m e l l e t t ü k érdemei elhomá­

lyosodtak ; k r i t i k u s a i azonfölül, s ez is mindennapi dolog, emberi v é t k e i t az í r ó b a n is b ü n t e t t é k . S t a l á n f o g y a t k o z á s a i nemcsak szembeötlőbben, hanem m é l y e b b e n g y ö k e r e z ő k is voltak. I z g á g a , h e t v e n k e d ő ember v o l t s m é r t é k t e l e n ü l hiú. A z önérzet beteges t ú l t e n g é s é b e n szenvedett, s m i n t e x p a n z í v leieknél, ez ízléstelen dicsekvésben n y i l v á n u l t . A n n á l nagyobb f o g y a t k o z á s , szinte

' Regélő, 1842. I I : 649. 1.

2 Cikkeiket számokkal jelzik : 2, 4, 5 (ez valószínűleg Henszlmann) 97;

ezenkívül vannak jeltelen cikkek s n é h a álnevek (p. o. Bikficz).

s Hogy a V. I.-vel jelzett kritikák az ö lapjában csak Vahot Imre nevét rejthetik, az nem szorul igazolásra; hogy I. jegy ( = Imre) s az Igazfiáinév alatt is ö írt, azt külső bizonyítékokkal támogatni nem tudom, de a kritikák szelleme és sajátos stílje kétségtelenné teszi.

(6)

m á r b ű n volt ez, mert amire o l y a n b ü s z k e volt, azzal r é s z i n t nem szokás dicsekedni — hogy a k é t legszélsőbb e l l e n t é t e t e m l í t s e m : erős hazafias érzését és k i t ű n ő l o v a g l ó m ű v é s z e t é t e g y f o r m á n h á n y t o r g a t t a — r é s z i n t épen az ellenkezője v o l t i g a z : m a g á t e l s ő r a n g ú d r á m a í r ó n a k t a r t o t t a és hirdette. S v o l t m é g egy, az előbbieknél nagyobb g y ö n g e s é g e : az i g a z m o n d á s t nem m i n d i g é r e z t e kötelességének. De ezzel szemben voltak k é t s é g t e l e n é r d e m e i : buzgó és a nemes e s z m é k é r t lelkesedő ember volt, erős fajszeretet és tudatos hazafias érzés h e v í t e t t e , az irodalmat v a l ó b a n szívből szerette, b a r á t a i h o z őszintén ragasz­

kodott, álnokságot, g a z s á g o t ellenségei sem vethettek szemére.

Amellett a j ó ü g y é r t nemcsak szóval, hanem tettel is k ü z d ö t t s anyagi á l d o z a t o k k a l sem fukarkodott. V é g r e a magyar nemzet azt sem felejtheti el, hogy ő tette l e h e t ő v é Petőfinek Pesten m a r a d á s á t : fölismerte t e h e t s é g é t és lapjához k ö t ö t t e . H o g y ebből a P e s t i D i v a t l a p n a k a n y a g i haszna is lett, azt lap­

tulajdonostól senki sem veheti rossz n é v e n . M i n t s z e r k e s z t ő i s m e g á l l t a h e l y é t ; l a p j á t k ü l s ő l e g csinosabbá, belsőleg t a r t a l ­ m a s a b b á tette, s a fiatal t e h e t s é g e k j ó r é s z é t meg tudta n y e r n i dolgozótársául. H o g y m é g i s többször v á l t nevetségessé, s a l i g e g y p á r évi m u n k á s s á g a u t á n m é g k o r a is elfordult tőle, annak nem k o r l á t o l t s á g a és t e h e t s é g é n e k c s e k é l y volta az oka,1 hanem hogy olyan b a b é r o k r a v á g y o t t , amelyek nem s z á m á r a z ö l d ü l t e k . Nem volt egészen t e h e t s é g t e l e n ember, s Országgyűlési szállás című v í g j á t é k á b a n van v a l ó d i é r t é k , m e l y a jelen s z á z a d i g színen tartotta, k o r l á t o l t meg épen nem volt, s ezt k r i t i k á i bizo­

n y í t j á k l e g v i l á g o s a b b a n .

V a h o t mint k r i t i k u s é r d e k e s jelenség, de nem erős e g y é n i szín v a g y h a t á r o z o t t , sajátos v o n á s a i teszik a z z á — ellenkezőleg.

A z ő érdekessége abban áll, h o g y k r i t i k á i b a n t i p i k u s magyar, h a t á r o z o t t a b b a n s z ó l v a : é r d e m e i v e l és g y ö n g e s é g e i v e l t í p u s a a m ű v e l t magyar v i d é k i m ű k e d v e l ő í r ó n a k . Nem egészen k é s z ü ­ letlenül vette kezébe a k r i t i k u s i tollat. í r ó i m ű k ö d é s é t B a j z á é k

oldalán az Athenaeumban kezdte, majd a R e g é l ő s z e r k e s z t ő ­ ségében Henszlmann befolyása a l á k e r ü l t s t a n u l t s á g á t , e s z t é t i k a i t á j é k o z o t t s á g á t tőle v a g y az ő k ö z v e t í t é s é v e l a n é m e t e k t ő l szerezte.2 Sőt elméleti t é r e n is m e g p r ó b á l t a ismereteit g y ü ­ mölcsöztetni s a R e g é l ő 1 8 i 2 - i k é v f o l y a m á b a n egy hosszabb cikksorozatot tett közzé, Táborozások a komoly francia drámák ellen.3 Igaz, hogy kisebb részben V ö r ö s m a r t y d r a m a t u r g i a i fejte­

getéseihez kapcsolja, nagyobb részben Heine e g y i k t a n u l m á n y á b ó l (Über die französische Bühne) m e r í t i é r v e i t , i g y t e h á t k e v é s

1 így véli, de azt hiszem tévesen, Vértesy Jenő. (A magyar romantikus dráma, 1913. 236 1.)

» L . a maga vallomását. Regélő 1842. II.: 747. 1.

» I I : 746-749., 777-781., 809—811., 8 2 4 - 8 2 9 . 1.

Irodalomtörténeti Közlemények. XXXIV.

(7)

az e r e d e t i s é g e , de i g e n v i l á g o s a n , értelmesen és rendszeresen fejti k i n é z e t e i t a d r á m a f ő k ö v e t e l m é n y e i r ő l , a jellemrajz és a m ű v é s z i s z e r k e s z t é s f o n t o s s á g á r ó l , az erkölcsi alap elenged­

hetetlen v o l t á r ó l , v a l a m i n t a z o k r ó l a v é t k e k r ő l , amelyeket a romantikus francia d r á m a í r ó k e l k ö v e t n e k . E l v e i n e k g y a k o r l a t i a l k a l m a z á s á b a n is — azokban a k r i t i k á k b a n , melyeket a Nemzeti S z í n h á z b a n s z í n r e k e r ü l t k ü l f ö l d i d r á m á k r ó l í r t1 — bizonyos, a m a g y a r a g y r a o l y jellemző j ó z a n s á g és h i g g a d t s á g jellemzi, sőt m é g nagyobb m é r t é k b e n , m i n t t a n u l m á n y á b a n . P o l é m i á i b a n , ingereltetve v a g y ingerelve, g y a k r a n esik t ú l z á s b a , dramatur­

g i a i d o l g o z a t á b a n Heine h a t á s a alatt hajlik a szélsőségek felé, de k r i t i k á i b a n az idegen s z í n m ű v e k k e l szemben elfogu­

l a t l a n ; a n é m e t d r á m á k alszerűségét, d u r v a s á g a i t , k ö z n a p i s á g á t és t ú l z á s a i t c s a k ú g y megrója, mint a f r a n c i á k é t , viszont a f r a n c i á k k a l szemben is tud m é l t á n y o s lenni, nem gáncsolja a d r á m á k a t csak a z é r t , mert franciak, s é r d e m e i k kiemelésére m é g meleg hangjai is vannak. S ha v é l e m é n y e elitélő, nemcsak meg tudja okolni, hanem i g a z s á g á r ó l meg is tud g y ő z n i . L e g t a n u l s á g o s a b b ebből a szempontból e g y i k terjedelmes b í r á l a t a , Souliénak Az őrült gyermeke című d r á m á j á r ó l .2 J ó é r z é k k e l m e g t a l á l j a a d r á m a l e g s e b e z h e t ő b b p o n t j á t , hogy o l y m é r t é k b e n szerepelteti a v é l e t l e n t , a m i n t azt a jellemekre épülő d r á m a i c s e l e k v é n y nem b í r j a meg, s az egyes jellemeket í z e i k r e szedve, bebizo­

n y í t j a , hogy l á t s z ó l a g o s i g a z s á g u k k é p t e l e n , hazug vonások szövedéke. A b í r á l a t b a n nincs semmi g ú n y , semmi t ú l z á s v a g y ü r e s szellemeskedés — innen h a t á s a . Nem m é l y , nem dolgozik e s z t é t i k a i fogalmakkal, m é g h a t á r o z o t t a b b elvekre sem k ö v e t ­ k e z t e t h e t ü n k belőle — de v i l á g o s és értelmes, amilyent a k á r ­ m i l y j ó z a n gondolkozású l a i k u s is m e g í r h a t o t t volna.

É r t e l m e s j ó z a n s á g á t csak akkor fenyegeti némi veszede­

lem, mikor t ü z e s c h a u v i n i s m u s á v a l k e r ü l összeütközésbe. E z az a l a p j á b a n neme3 érzése g y a k r a n t ú l z á s b a csapott, s ha t a l á n nem s z o l g á l t r á a « v a d m a g y a r » n é v r e , m e l l y e l ellenfelei g ú n y o l t á k , az életben gyakrabban, k r i t i k á i b a n is n é h a közel á l l t hozzá, hogy kiérdemelje. F a j á n a k és a magyar m ű v e l t s é g ­ nek szeretete a k á r h á n y s z o r oda ragadta, hogy a külföldnek m é g jelesebb d r á m á i ellen is m e n n y d ö r ö g j ö n . C s a t á z o t t ellenük, mert a magyar s z í n p a d r a csak magyar m ű v e k valók, a «ma- g y a r szívhez e g y e d ü l a magyar életből vett sajátos helyzetek, viszonyok, és alakok h ű v i s s z a a d á s a s z o l h a t » .8 T ú l z á s ez, de volt n é m i alapja és j o g o s u l t s á g a , s o d á i g V a h o t sohasem s ű l y e d t , hogy az idegen d r á m á k a b s z o l ú t é r t é k é t tagadja. Csak azt állította, h o g y n e k ü n k nincs r á s z ü k s é g ü n k — ez persze tévedés volt.

1 Vagy harminc ilyen bírálatot írt, legnagyobb részük nem tesz s z á m o t ; a jelentősebbeket alább idézem.

2 U . ott, I I : 761—764. 1.

a Seribe Lánczkn-ák bírálatában. Regélő, 1842. 1:165 1.

(8)

A vidékiesség nem fölfogásában n y i l v á n u l t , hanem stíljé­

ben, ott sem m i n d e n ü t t , csak m i k o r erösebb é r z e l m e k h e v í t e t ­ t é k . I l y e n k o r szerette a nagy, öblös hangot, a nyers, őszinte beszédet, az erős kifejezéseket, azt a szó- és n y e l v h a s z n á l a t o t , mely k i n t a p u s z t á n megszokott és stílszerű, l e í r v a azonban r i k í t ó és b á n t ó . De el k e l l i s m e r n ü n k , hogy ebbe az ízléstelen­

ségbe csak e l v é t v e t é v e d ; a p ó r i a s hang nem lett n á l a modorrá, csak hangulatos velejárója magasra csapó s z e n v e d é l y é n e k .

A modern külföldi, f ő k é n t francia d r á m á k o n k í v ü l beszá­

molt Vahot n é h a - n é h a a k l a s s z i k u s - e s t é k r ő l is. és eleinte s z ó r v á n y o s a n , később rendszeresen az új magyar d r á m á k bemu­

t a t ó i r ó l . A z előbbiek C a l d e r o n1 és Shakespeare d r á m á i n a k2 m é l t a t á s a i , nem igazi k r i t i k á k , hanem v a g y rövid, lelkes ma­

g a s z t a l á s o k v a g y terjedelmesebb t a n u l m á n y o k . E z u t ó b b i a k is j o b b á r a csak frázis-halmazok, m é l y s é g és eredeti eszmék n é l k ü l , de dicsérő szólamai olyan á t é r z e t t e k , hogy ha m á s r ó l nem, Vahot jó ízléséről t a n ú s k o d n a k . M u t a t j á k , hogy k o r á n t s e m v o l t az a durva lelkű, a k ö l t ő i szépségek i r á n t é r z é k e t l e n k r i t i k u s , amilyennek hatalmas ellenfele, Bajza, festette. A L e a r n e k e g y é b ­ k é n t áradozó és fölületesen mozgó m é l t a t á s á b a n p. o. igen jó é r z é k k e l jelöli meg a t r a g é d i a l e g m e g r á z ó b b jeleneteit.8

A magyar d r á m á k b í r á l a t á b a n Vahot csak fokozatosan melegedett bele; a Regélő, első féléve alatt, e g y á l t a l á n nem hozott tőle magyar s z í n m ű r ő l k r i t i k á t , m é g a k ö v e t k e z ő k b e n is csak r é g i b b magyar d r á m á k k a l foglalkozott, m í g a z u t á n 1844 köze­

pétől, mikor a lap szerkesztését á t v e t t e , egyideig az egész színházi rovatot s í g y a magyar d r á m á k b í r á l a t á t is maga í r t a .4 1845-től m á r nem tudjuk biztosan nyomon k í s é r n i m ű ­ ködését, mert innen kezdve a h a t á r o z o t t , fölismerhető j e g y e k és álnevek helyett újak, többé m á r meg nem á l l a p í t h a t ó k t ű n n e k föl, s Vahot nevével v a g y k e z d ő b e t ű i v e l csak hatszor t a l á l k o z u n k .5

1 Az élet álomról u. ott. I I : 812. I.; a Zalameai bírótól u. ott, 859-860 1.

3 A Leartől u. ott. 1: 236 - 2 4 0 I. j az Othellóról u . ott. I I : 1053—

1055, 1065—1066. 1.

3 Ebben azonban, nem lehetetlen, Henszlmann j á r t a kezére.

4 Magyar drámákról írt bírálatai (az egy-két soros jelentéseket nem szá­

mítva): Kisfaludy Károly, Stibor vajda (Regélő, 1842. II: 699-701,, 794-798. h.);

Szigligeti Ede, Zsidó (Pesti Divatlap, 1844. I : 157—160. h.); Obernyik Károly, Örökség (u. ott, 222—223. h.); Kovács Pál, Kémesek hadnagya Ja. ott, 284—

285. h.); Jósika Miklós, Két Barcsay(u. ott, 317-318. h.); Eötvös, Éljen az egyen­

lőség (u. ott, II: 78.1.); Czakó Zsigmond, Kalmár és tengerész {a. ott, 126—127.1.).

Az első bírálat kivételével a többi mind névtelenül jelent meg; de hogy Vahot tollából valók, azt biztosan megállapíthatni a félév végén adott beszámolóból, ahol nyíltan mogvallja,hogyeddiga színi bírálatokat maga írta. (L. u. ott, 178. 1.) ' Katona, Bánk bán (u. ott, 1845. II: 1063—1065. 1.); Hugó Károly, E(/y magyar király, Brutus és Lucretia, Báró és bankár (u. ott, 1846. I : 473—475.; 1847. 1: 377—380.; I I : 1338—1341. 1.); Szigligeti, Mátyás fia (u. ott, 1: 668-672. 1.); Czakó, János lovag (u. ott, 1848. 1: 447—448., 476-477. 1.).

(9)

V a h o t k r i t i k a i m u n k á s s á g á n a k ez a legfontosabb része

— vajon l e g é r t é k e s e b b is, n a g y k é r d é s . E g y f o g y a t k o z á s a s egy é r d e m e r ö g t ö n s z e m b e t ű n i k . A z előbbi k r i t i k á i n a k formát- l a n s á g a . M o n d a n i v a l ó j á t nem tudja r ö v i d r e fogni s bőven ömlő szavait logikus rendbe szedni. Gondolatai nincsenek erős fonalra f ű z v e ; elméje g y a k r a n f é l r e s i k l i k , a fődolgokat elejti vagy elnagyolja, hogy m e l l é k e s v a g y kicsinyes k é r d é s e k k e l bíbe­

lődjék. S ennek szomorú e r e d m é n y e , hogy csak elvétve tud h a t á r o z o t t k é p e t adni a m e g b í r á l t d r á m á r ó l . H o g y m i l y e n h a t á s t tett r á a d r á m a , tetszett-e v a g y nem, t a l á l - e benne é r t é k e t , azt meg tudja é r t e t n i , de hogy m i l y e n v a l ó j á b a n a mű, annak m e g r a j z o l á s á r a rendszerint nincsen sem ereje, sem m ű v é s z e t e . A b í r á l a t é r t é k e nem azon fordul meg, t a l á l ó k é p e t tud-e a k r i t i k u s festeni a m ű r ő l , de a h a t á s á n a k egyik a l a p v e t ő eleme épen ez — V a h o t k r i t i k á i b a n pedig elmosó­

d i k a m e g b í r á l t d r á m a , maga a k r i t i k a meg összeesik, mint a ruha, ha nincsen benne emberi test. T a l á n ez m a g y a r á z z a azt a k i c s i n y l é s t , melyben öt m i n t í r ó t és k r i t i k u s t r é s z e s í t e t t é k : k r i t i k á i n a k n y i l v á n v a l ó h a t á s t a l a n s á g á t egynek v e t t é k a teljes é r t é k t e l e n s é g ü k k e l — s ez nem jogosult í t é l e t .

V a h o t k r i t i k á i n a k m á r a puszta t á r g y a f ö l t á r j a k r i t i k u s i é r d e m é t , s ez a t á r g y v á l a s z t á s , a b í r á l a t r a m é l t a t o t t d r á m á k kiszemelése. L á t s z i k , hogy tudatosan fordult bizonyos m ű v e k f e l é : é r t é k t e l e n d r á m á k k a l nem vesződik, v a g y r ö v i d e n szól r ó l u k , v a g y — s rendszerint í g y j á r t el — á t e n g e d i munka­

t á r s a i n a k , ö csak j e l e n t é k e n y a l k o t á s o k k a l foglalkozik, amelyek­

ben föl tud v a l a m i é r t é k e t födözni. N e m k i c s i n y l e n d ő ez az érdem, mert k o m o l y t ö r e k v é s jele. F é r c m ű v e k e t ledorongolni k ö n n y ű és h á l á s föladat, é r t é k e s m ű v e k k i v á l ó s á g a i n a k meg­

okolása, f o g y a t k o z á s a i n a k k i m u t a t á s a s a d r á m a becsének meg­

h a t á r o z á s a nehéz és veszedelmes föladat. H a B a j z á t m e g r ó t t u k , hogy b í r á l ó mííködésével rendszerint szinte szándékosan az iro­

dalom selejtes t e r m é k e i felé fordult, adjuk meg viszont Vahot- nak a n e k i k i j á r ó elismerést. A merész föladathoz azonban V a h o t n a k nem volt meg az ereje s i t t t ű n t k i valójában, hogy ú j s á g í r ó i p á l y á j á n tett u g y a n szert írói készségre és n é m i g y a k o r l a t r a , de h i á n y z ó e s z t é t i k a i m ű v e l t s é g é t nem tudta p ó t o l n i s nem tudta megszerezni azt, ami a k r i t i k u s n á l leg­

fontosabb a d o m á n y , a biztos ítélő erőt.

CSÁSZÁR E L E M É R .

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A Szépirodalmi Figyelőt — melynek a czíme is elsősorban kritikai folyóiratot, kritikai revuet jelzett — egy elörajz nyitotta meg, a mely nyíltan ki is

Bölcs-e, bölcsnek nevezhető-e tehát a fentiek fényében a bölcsŐben ringó újszülött, csecsemő, a zsenge gyermek? Abszolút értelemben nem, ugyanis minden

Irta Körösi József.. J, : Francia,és

A H halmaz az ábrán látható pontokból áll, az Ai, A 2 ,..., Ak+i halmazokat pedig a háromszög átlóján levő pontok ha- tározzák meg, egy-egy ilyen ponttal közös

Sokan ezt úgy fogalmazzák meg, hogy az apparátus feladata kizárólag a végrehajtás, ahol a kifejezés nem a szó klasszikus értelmében vett végrehajtásra

het abban, hogy Balassa Péter kritikai munkássága méltó figyelemben részesül, le kell szögeznünk, hogy igen vegyes, hullám­. zó tartalmú

rálatok: a Regélő Pesti Divatlap és a Magyar Szépirodalmi Szemle esetében például hiányoznak; ez arra utal, hogy a szempontok lapok szerint

24 Mátray mint a „hangászati ügyek igazgatója” első feladatául kapta, hogy komponáljon zenét Vörös- marty Mihály Árpád ébredése című ünnepi prológusához,