A földművesszövetkezetek statisztikai munkája

SZEMLE

819'

évében is az építőipari vállalatök kedve-

zőtlen gazdasági eredményeket értek el.

A vállalatok kedvezőtlen gazdasági mű-

ködése a múlt évben azt eredményezte-,

hogy a tervezett 7,8%—os nyereség helyett csak 4,7%—os volt a nyereség. Az építő—

ipari szervezetek gazdasági eredményé——

nek' csökkenése 1954. évben, részben a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt, to—

vább folytatódott. Ennek következtében az I. negyedévben 20%-os, a II. negyed—

évben — a javulás ellenére —— 30/0—05 vesz—

teséggel zárták számadásaikat a vállala- tok.

*

Az 1955. évi és a második ötéves terv alapos és reális előkészítése megköveteli, hogy az építőipari tervező szervek eddigi

munkájukat alaposan vizsgálják felül, az, elkövetett hibákat javítsák ki és az új gazdasági szakasz feladatainak megvaló—

sításához az eddigi felületesen kidolgozott,

tervekkel szemben, alaposan átgondolt és

minden vonatkozásában tudományosan

megalapozott tervekkel járuljanak hozzá.

A jövőben a tervező munkában sokkal intenzívebben kell támaszkodni a statisz—

tikai adatokra, az adatok elemzésére síel

kell használni az adatokból adódó követ—v keztetéseket. Megalapozott, tudományos—

szinvonalú tervekre van szükség az építő- iparvterületén is ahhoz, hogy az új sza—

kaszban előttünk álló feladatokat, pár—

tunk határozatainak és a kormány utasi—

tásainak megfelelően hajtsák végre.

Lonti György

A földművesszövetkezetek statisztikai munkája

I.

A földművesszövetkezet a falusi lakos—

ság önkéntes társulása alapján létrejött

szervezet, amely kettős feladatot lát el.

Egyrészt az a feladata, hogy a falusi la—

kosság állandóan növekvő árukeresletét kielégítse, a város és a falu közötti áru—

kapcsolatot kiszélesítse, a falusi lakosság termékfeleslegét felvásárolja és értéke—

sítse, továbbá a falu szükségleteit kielé—

gítő termelőüzemeket tartson fenn, más—

részt pedig az, hogy tömegszervezeti mun-

kája során a dolgozó parasztsággal meg—

ismertesse a szövetkezet előnyeit és így

elősegítse a mezőgazdaság szocialista fej-w lődését.

A földművesszövetkezetek létrejötte 1945-ben politikai kérdés volt; lépés a fa—

lusi kizsákmányolás felszámolására.

A földművesszövetkezetek megalakulá-

suk utáni időben (1945—1948—ig) a helyi adottságoknak megfelelően sokrétű fel—

adatot láttak el. így pl. foglalkoztak föld—

művelésssel, szőlő— és gyümölcstermesz—

téssel, állattenyésztéssel, erdő-, hal— és

nádgazdaságokkal, gépi munkák (szántás, vetés, cséplés) végzésével, malmok, tégla—

gyárak, fűrészüzemek, tejüzemek, sőt még mozik üzemeltetésével is. 'A földműves—

szövetkezetek ipari tevékenysége még 1949-ben is olyan jelentős volt, hogy 1949.

december 31—én 1092 daráló üzemmel, 263

szeszfőzdével, 154 tejüzemmel, 94 fűrész—v

üzemmel, 32 téglagyárral rendelkeztek és kb. 430 mozit üzemeltettek. E mellett már kezdettől fogva részt vettek a falu áru- ellátásában. A földművesszövetkezetek mezőgazdasági és ipari tevékenysége az évek során fokozatosan csökkent és egyre inkább a falusi lakosság áruellátása és a falusi termékfeleslegek felvásárlása vált főtevékenységükké.

A földművesszövetkezetek számvitele

a megalakulásuk utáni időben még nem

volt megszervezve és, ezért statisztikai

adatszolgáltatást sem teljesítettek.

A szövetkezeti mozgalomban 1948—ban következett be a döntő fordulat. A Han-—

gya és egyéb kapitalista szövetkezetek felszámolásával a földművesszövetkezetek falusi általános szövetkezetekké lettek.

1949—ben megalakult a Szövetkezetek Or—-

szágos Szövetsége (SZÖVOSZ), a megerő—

södött földművesszövetkezetek egységes

központi irányító szerve. A SZÖVOSZ irányításával megkezdődött a földműves—

szövetkezetek adminisztrációjának meg—

szervezése és ezzel egyidejűleg megindult

a szövetkezetek statisztikai adatszolgálta—

tása is.

1949—ben két adatfelvétel volt; majd

1950. évtől már negyedévenként készítet— , tek a szövetkezetek beszámolójelentést.

E negyedévi jelentésekben a szövetkeze—

820

^{SZEÉLE ;}

tek teljes gazdasági tevékenységükről be-

számoltak (egy kérdőív tartalmazta a szö—

vetkezet mezőgazdasági, felvásárlási,

ipari és áruforgalmi adatain kívül a munkaügyi, pénzügyi, beruházási stb.

adatokat is). A kérdőívek az akkori igé- nyeknek megfelelő általános tájékoztatást adtak. A jelentés azonban kezdetleges volt és megfelelő kitöltési utasítás hiá—

nyában a kérdések egyértelmű megvála- szolását nem biztosította.

A szövetkezeti statisztika megszervezése

és megerősítése az 1949. évtől fokozato—

san történt. Ebben az időben a szövetke—

zetek könyvelése nyilvántartási

szere, statisztikai szervezete és káderei—

nek szakképzettsége még nem tette lehe—

tővé, hogy működésükről megbízható, részletes beszámolójelentéseket adjanak.

1952—1953—ban nagyjából megteremtet—

ték a megbízható statisztika technikai előfeltételeit. A szövetkezetek bonyolult és nehezen áttekinthető számlakeretét és könyvelési rendszerét lényegesen egysze—

rűsítették. A számlakeret 1954. január 1.

óta a Kötelező Általános Belkereskedelmi Számlakeret (KÁBESZ) alapján épül fel.

A könyvelés ma már a legtöbb helyen

naprakész és így a szövetkezetek irányitá—

sában felhasználható. Átszervezték a föld—

művesszövetkezetek belső (operatív) nyil—

vántartási rendszerét is. *A szövetkezetek kezdetleges nyilvántartásai helyébe átte—

kinthető és országosan egységes belső el—

számolási és nyilvántartási rendszer lé—

pett. Megszervezték a bizonylati rend—

szert, megfelelő statisztikai utasítást ad- tak ki, és megszervezték az adatok lép—

csőzetes ellenőrzési és feldolgozási mód—

ját.

1953. évben a földművesszövetkezetek statisztikájában jelentős Változás történt.

Január l—től a szövetkezetek gazdasági tevékenységükről havonta és negyedéven—

ként rendszeresen részletes beszámoló—

jelentéseket adnak. Beszámolási rendsze—

rük keretében kiskereskedelmi áruforgal—

mukról havonta árufőcsoportonként, ne—

gyedévente árucsoportonként forintérték- ben készítenek jelentést; a fontosabb élelmiszerek forgalmáról hetenként és havonként, egyes fontos iparcikkek el—

adási forgalmáról pedig negyedévenként közölnek mennyiségi adatokat. Havonta küldenek beszámolójelentést közétkezte-

tési forgalmukról, beruházásaikról és

rend— —

minden hónapban jelentik munkaügyi adataikat is. Felvásárlási eredményeikről

10 naponként és negyedévenként számol-

nak be. Negyedévenként készít vala—

mennyi szövetkezet jövedelmezőségi,

anyagstatisztikai és a szövetkezet moz-

galmi életéről tájékoztató ú. n. mozgalmi jelentést, továbbá a kiskereskedelmi há- lózat fejlesztéséről és az ipari üzemek

termeléséről szóló beszámolójelentést.

Mindezen kétségtelenül jelentős ered—

mények mellett a Szövosz statisztikai

munkájában még jelentősek a fogyaté—

kosságok.

II.

Az 1952. évi VI. (statisztikai) törvény 7. §—a szerint ,,Az állami és szövetkezeti szervek vezetői kötelesek a vezetésük alatt álló szerv" egész területére vonatkozó statisztikai munkát megszervezni és an—

nak folyamatos, helyes működését bizto- sítani."

A SZÖVOSZ ugyan megszervezte a szö—

vetkezeti statisztikát, azonban a statisz—

tikai szervezet helyes; működését nem

biztosította.

A földművesszövetkezetek sokszor nem tartják be a bizonylati elvet és a kiadott utasításokat, nem vezetik megfelelően a statisztika alapjait képező nyilvántartá—

sokat. Az irányító szervek munkája álta—

lában kimerül a beérkezett adatok össze—

sítésében, de ebben a munkában is gyak- ran követnek el számszerű hibákat. Ezért

a földművesszövetkezetek adatai általá—

ban nem megbízhatóak.

A földművesszövetkezetek egy része az

egyes beszámolójelentéseket bizonylat nél- kül, felületesen készíti el, ezért a közölt adatok valótlanok. Előfordul, hogy az

áruforgalmi jelentések elkészítésénél ,,ki—

felejtik" egy—egy bolt adatát; olyan ada- tokat is becslés alapján közölnek, ame—

lyek kis munkával bizonylatokból is

megállapíthatók. Általános jelenség, hogy

két beszámolójelentés megfelelő adatát nem hasonlítják össze és különböző ada—

tokat közölnek. Pl. 1954. januárról a ko—

csordi földművesszövetkezet a fontosabb cikkek forgalmát bizonylati alátámasztás nélkül jelentette. A jelentett árubeszer—

zési adatok emiatt eltérnek a számlákból megállapítható tényleges beszerzéstől:

szamra 821

%: Beszerzés

%

" statisztikai)

Cikk § számlák jelentés

3

E szerint

Liszt ... kg 4000 _ 2000

Cukor ... ,, 600 300

Kenyér ... ,, 2632 1014

Mosószappan . . ,, 194 ——

Petroleum . . . . 111 11 4

A magyarbolyí földművesszövetkezet

* 1954. februári áruforgalmi jelentését

ugyancsak bizonylatok nélkül készítette el. A jelentett áruértékesítés és a való—

ság között igen nagy a különbség:

Áruértékesités * - statisztikai Megnevezés bizonylatok jelentés

szerint ezer forintban Élelmiszerek ... 1023 98,4

Textil-ruházat ... 102,5 86,1

Vegyes iparcikkek . 133,0 61,0

Összesen 3.373 245,5

A kerecsendi földművesszövetkezet 1954. I. negyedévben a kiemelt élelmiszer- cikkek jelentésén 3890 kg cukor beszer—

zését jelentette. Ugyanakkor az 1. negyed- évi árucsoportos áruforgalmi jelentésében 24 800 Ft értékű cukorbeszerzést közölt.

A mennyiség és értékadatok egybevetése alapján a földművesszövetkezetnél a cu- kor fogyasztói ára 6,38 Ft kilogrammon—

ként.

A földművesszövetkezetek irányítószer—

vei is megsértik a bizonylati elvet: a já—

rási központok és a megyei szövetségek

az adatok összesítése során —— a felmerült hibák ,,kijavitása" céljából ——- gyakran megváltoztatják az adatokat és a föld—

művesszövetkezeteket erről sok esetben nem is értesítik. (Ilyen hibát követett el

pl. a móri, csornai, mohácsi, sátoraljaúj-

helyi, mezőkövesdi, szeghalmi járási köz—

pont, a fejérmegyei és komárommegyei

szövetség stb.)

Sok szövetkezet nem tartja be a kiadott

statisztikai utasításokat. Általános tapasz—

talat, hogy a földművesszövetkezetek

nagyrésze az utasításokat el sem olvassa,

vagy akkor sem hajtja végre, ha ismeri azokat;

Számos szövetkezet (újpetrei, bátaszéki, zsadányi, tapolcai, etei stb.) jelentésében

5 Statisztikai Szemle

a göngyöleg értékét is szerepelteti, —-—,bár a SZÖVOSZ többször utasítást adott arra, hogy a göngyölegek értékét a statisztiká—

ban nem szabad jelenteni — így a föld- művesszövetkezetek beszerzési-, eladási és készletadatai a valóságnál magasab-

bak. _ '

1954. I. félévében számos földműves- szövetkezet a havi áruforgalmi adatok

megállapításához nem készítette el az elő—

írt munkalapot. Ehelyett áruforgalmának árufőcsoportonkénti (élelmiszer, ruházat

vegyes iparcikk) megoszlását —— a kiadott

utasítástól eltérően — becsléssel állapí-

totta meg.

A földművesszövetkezetek irányító szer—

vei is sokszor felületesen végzik a feldol-

gozási munkát. A beérkezett adatokat sok esetben csak gépiesen, érdemi revízió nél-

kül összesítik, emiatt gyakran hibás ada—

tokat továbbítanak (pl. az orosházai, sze-

gedi, móri, adonyi járási központ).

Előfordul az is, hogy a járási közpon- tok egyes földművesszövetkezetek adatait kihagyják az összesítésből. így például az orosházai járási központ az 1954. február havi munkaügyi összesítőből kihagyta a csanádapácai földművesszövetkezet ada—

tait; a gyöngyösi járás 1954. február havi közétkeztetési összesítőjéből kimaradt az

abasári földművesszövetkezet adata; a

zalaegerszegi járási központ az 1954. feb—

ruári kiskereskedelmi összesítőből ki- hagyta az egervári és rádói földműves—

szövetkezetek egyes számait.

E felsorolt —— általánosan jellemző — hibák mellett még számos más hiba is elő—

fordul a földművesszövetkezetek és irá-

nyítószerveik statisztikai munkájában.

III.

Lenin és Sztálin elvtársak több esetben rámutattak a statisztika szerepének fon—- tosságára; hangsúlyozták, hogy a statisz-

tika a vezetés eszköze, és hogy nem kép—

zelhető el olyan közgazdász, aki nélkü- lözni tudná a statisztika adatait minden-—

napi munkájában.

A szövetkezeti statisztika e feladatát még nem tölti be. A vezetők nem tekin- tik a statisztikát a vezetés eszközének, fegyvernek a szocializmusért folytatott harcban és a statisztikai adatokat nyil—

vánvalóan fel sem használják munkájuk—

ban. A szövetkezeti vezetők lebecsülik a statisztikát; ez a földművesszövetkezeti

822 ;

szama

statisztika hibáinak alapvető oka. Ebből a helytelen magatartásból erednek a szö- vetkezeti statisztika hibáinak közvetlen

okai is.

1. A földművesszővetkezetek irányító-

szervei nem ellenőrzik és nem irányítják

megfelelően a földművesszövetkezetek statisztikai munkáját.,

A járási központok tev—statisztikusai ——

akiknek feladata a földművesszövetkeze- tek statisztikájának közvetlen ellenőrzése

és irányítása -— csak ritkán és rendszer- telenül látogatják a földművesszövetkeze—

teket. Az ellenőrzéseket ötletszerűen, fe—

lületesen végzik és nem vonják felelős—

ségre a rendszeresen hibás jelentések

készítőit. A megyei szövetségek — külön—

féle gátló körülményekre (elfoglaltság, költségkeret hiánya, stb.) hivatkozva ——

még kevésbbé ellenőrzik a statisztikai munkát. A SZÖVOSZ végez ugyan hely—

színi ellenőrzéseket, azonban nem rend—

szeresen és ezért nem képes a hibákat

kiküszöbölni.

2. A földművesszövetkezeteknél a sta-

tisztikának nincs gazdája.

A szövetkezeti apparátusban csak a

SZÖVOSZ—nál és a megyei szövetségek—

nél vannak olyan dolgozók, akik statisz—

tikai munkával rendszeresen foglalkoz- nak. A földművesszövetkezeteknél és a járási központoknál a statisztikai munkát elhanvagoliák, mert a statisztikával fog- lalkozók (szövetkezeteknél az üzemágfele—

lős, illetve a főboltos, a járási központok—

nál az ú. n. terv—statisztikusi számos eevéb feladat mellett csak mellékesen látják el a statisztikával kapcsolatos teen-

dőket.

3. A földművesszövetkezeti

túlméretezett.

A földművesszövetkezeteknek sok feles—

leges és túlságosan részletes adatsvnloől- tatást kell teliesiteniökl A SZÖVO§Z egves szakfőosztálvai több olyan adatszol—

gáltatást rendeltek el, amelyek operatív intézkedésre nem alkalmasak. a szövetke—

statisztika

zetek részére viszont megterhelést jelen—' tenek. (Pl. jelentés a kultúrcsoportok

működéséről, főtitkári túlórakeret elszá—

molása, újítási jelentés, pénzügyi jelentés Hiba volt az is, hogy a Központi Sta—

tisztikai Hivatal Forgalomstatisztikai fő—

osztálya a földművesszövetkezetek' ré—

szére az állami kiskereskedelemhez hasonló részletes beszámolási rendszert

írt elő és nem vette figyelembe azt, hogy a földművesszövetkezetek fejletlenebb

adminisztrációval és alacsonyabb képzett—

ségű káderekkel rendelkeznek.

Helytelen volt, hogy a Központi Sta—

tisztikai Hivatal a SZÖVOSZ előterjesz—

tésére sok beszámolójelentést engedélye—

zett és nem minden esetben győződött

meg arról, hogy az adatszolgáltatás elő-

feltételei biztositva vannak—e, az adatok a kívánt célra felhasználhatók—e.

4. A statisztikával foglalkozó káderek

szakképzettsége — sem a földművesszö—

vetkezeteknél sem az irányító szerveknél

— nem megfelelő.

A földművesszövetkezeteknél statiszti—

kával foglakozóknak (fogyasztási üzemág-

felelős, főboltos) nincs statisztikai képzett—

ségük, számukra sokszor még a legegy——

szerűbb mutatószámok kiszámítása is ne- hézséget jelent. Előfordul, hogy az új üzemágfelelős jóformán minden előzetes tájékoztatás nélkül veszi át munkakörét, és így még azt sem tudja, hogy milyen statisztikai jelentést kell küldenie. (Ez történt pl. az egervári fölművesszövetke—

zetnél.) Több helyen még a járási köz- pont terv—statisztikai előadójának szak—

mai képzettsége sem megfelelő. Pl. a fo—

nyódi járási központ tervstatisztikusa a dekádjelentésen szereplő mutatószámokat nem tudta kiszámítani és ezért a föld—

művesszövetkezeteknek sem tudta elma—

gyarázni, hogyan készüljön a jelentés.

A földművesszövetkezeti statisztikával foglalkozó dolgozók rendszeres szakmai

továbbképzését eddig a SZÖVOSZ nem

szervezte meg. A földművesszövetkezetek—

nél statisztikával foglalkozó dolgozók semmiféle statisztikai oktatásban nem vesznek részt, és ezért nincs módjuk a statisztika alantocalmainak elsajátítására.

Szervezett statisztikai oktatásban csak a megyei és járási terv-statisztikusok ré—

szesülnek. azonban ez az oktatás sem éri el a kívánt színvonalat.

IV.

A földművesszövetkezeteknek a falu áruellátásában betöltött szerepe feltétle—

nül szükségessé teszi, hogy gazdasági te—

vékenységükről átfogó, megbízható és, gyors adatszolgáltatást teljesítsenek. A A földművesszövetkezeti statisztikának ahhoz, hogy betöltse feladatát —— tájékoz—

tassa a népgazdaság vezető szerveit a falu

SZEMLE

823"—

áruellátásáról, alapul szolgáljon az áru—

forgalomra vonatkozó népgazdasági ter- vek elkészítéséhez, az áruellátás hiányos- ságainak felszámolásához, a szövetkezetek gazdasági tevékenységének irányításához és ellenőrzéséhez -— pontos, jó adatokat kell tartalmaznia.

A földművesszövetkezeti statisztika

megjavítása elsősorban a SZÖVOSZ fel—

adata. Ahhoz, hogy a szövetkezetek sta- tisztikai rendszerének hibáit megszüntes—

sék, a legfontosabb teendők a következők:

1. Fokozottabban kell ellenőrizni a föld- művesszövetkezetek statisztikai munkáját.

Az ellenőrzéseket — az eddigi gyakor—

lattal szemben —— rendszeressé kell tenni.

Ebbe a munkába a járási instruktorokon kívül fokozottabban be kell vonni a já- rási központok terv—statisztikusait is. Meg kell valósítani azt, hogy —— különösen a gyenge földművesszövetkezeteket — a megyei szövetség is ellenőrizze.

A megyei szövetségek fokozottabb mér- tékben elenőrizzék a járási központok

összesítő munkáját, valamint azt, hogy a

járási terv—statisztikusok rendszeresen el—

lenőrzik-e a földművesszövetkezeteket.

2. Meg kell erősíteni a földművesszö—

vetkezeti rendszer statisztikai szervezetét.

A földművesszövetkézeti irányítószer—

vek vezetőinek meg kell változtatniok a statisztikai munka lebecsülésére mutató magatartásukat e's gondoskodniok kell

arról, hogy a statisztikának a SZÖVOSZ—

ban, a megyei szövetségeknél és a járási központoknál, továbbá a szövetkezeteknél is állandó hozzáértő gazdája legyen.

3. Csökkenteni kell a szövetkezetektől bekért adatok számát,

Meg kell szüntetni azokat a jelentése—

ket. amelyek a földművesszövetkezetek

gazdasági és mozgalmi iránvitásához nem feltétlenül szükségesek. továbbá amelyek—

nek bizonylati alátámasztását a jelenlegi számviteli rendszer mellett nem lehet biz—

tosítani. A beszámolójelentések számának csökkentése lényegesen megkönnyíti a földművesszövetkezeti dolgozók munká—

ját: az amúgy is túlméretezett adminisz—

tráció, a dolgozók túlterhelése ezzel jelen—

tősen csökken.

4. Minden eszközzel biztosítani kell az adatok bizom/lati alátámasztását.

A statisztika alapiat kénnzfr'i számvitelt egységesíteni és egyszerűsíteni kell. A szövetkezeteket rá kell nevelni arra,hogy

5 *

nyilvántartásaikat (bolti tabló. italbolti

elszámolás, ipari üzemek nyilvántartásai stb.) rendszeresen vezessék, a rendelke- zésre álló bizonylatokat statisztikai jelen—

téseik elkészítéséhez felhasználják, az adatokat ne bizonylatok nélkül —— becs- léssel. vagy szóbeli értesülések alapján ——

állapítsák meg.

5. Fejleszteni kell a statisztikával fog- lalkozó dolgozók szakképzettségét. Széles körben meg kell szervezni a földműves—

szövetkezeti dolgozók alapfokú statiszti- kai oktatását. A földművesszövetkezetek statisztikával foglalkozó dolgozóinak is el kell sajátítaniok az alapVetö statisztikai ismereteket. Az irányitószervek terv-sta—

tisztikusai részére rendezett tanfolyamo—

kon pedig emelni kell a statisztikai okta-

tás szinvonalát. .

A központilag irányított oktatás kiegé—

szitése-képpen a járási és megyei irányító- szervek foglalkozzanak a földművesszö—

vetkezeti statisztikusok csoportos, gyakor—

lati oktatásával. A rendszeres időközön—

ként meetartott statisztikai értekezlete- ken beszéljék meg az általánosan felme—

rült hibákat, azok megszüntetésének mód—

ját is.

.

A földművesszövetkezetek statisztikai munkájának fejlesztéséhez a Központi Statisztikai Hivatalnak is jelentős segit—

séeet kell nyujtania. Csökkentenie kella földművesszövetkezetekkel szemben tá—

masztott adatigénveit és hosszabb időre

kell meghatároznia a szövetkezeti beszá—

molási rendszert. továbbá —— a szövetke—

zeti aonarátus túlterhelésének elkerülése érdekében —— minden eszközzel meg kell akadályoznia a földművesszövetkezetek—

kel szemben támasztott indokolatlan, túl—

méretezett adatkéréseket.

A Központi Statisztikai Hivatalnak az eddiginél fokozottabban kell ellenőriznie és seditenie a SVÖVOSZ, a meevei sta—

tisztikai iaazentócáaok bevonásával pedig a földművesszövetkezetek moevei és iá- rási iránvitő szerveinek munkáját. A Köz- ponti Statisztikai Hivatalnak szorgalmaz—

nia kell a szövetkezeti rendszerben asta- tisztikai oktatás kiterjesztését és tovább—

fejlesztését; támogatnia kell a szövetke- zeti irányitószervek oktatási munkáját.

Arányi F. Emilx

Pintér Tibor