Csermenszkij, Mihajlov, Szobolj elvtársak hibás cikkeiről

]. PISZAREV:

CSERMENSZKI], MIHAJLOV, SZOBOLJ ELVTÁRSAK HIBÁS CIKKEIRÖU'

Sztálin elvtársnak ,,A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjet—

unióban" c. klasszikus műve a mindent legyőző marxista tudományt a fejlő- dés új, magasabb fokára emeli. A politikai gazdaságtan legbonyolultabb, gyökeres, alapvető kérdései ebben a műben a legnagyobb mélységgel és világossággal megoldást nyertek. Kétségtelen, hogy Sztálin elvtárs zseniális műve hozzásegíti a szovjet közgazdászokat és statisztikusokat, hogy kollek-

tíven megtalálják a statisztikai tudomány problémáinak helyes megoldását,

hozzásegítik ahhoz, hogy a statisztikai tudományt előbbre vigyék.

A ,,Voproszi Ekonomiki" 1952. évi—9. számában1 megjelent Csermenszkij elvtársnak ,,A statisztikai tudomány" című cikke, amely azt a megállapítást tartalmazza, hogy a társadalmi-gazdasági statisztika tárgya szélesebb, mint a politikat gathaságtané.2 Ez a megállapítás téves. A politikai gazdaságtan minden "oldalra kiterjedő vizsgálat alá. veszi az anyagi javak társadalmi ter—

melésének és elosztásának törvényeit az emberi társadalom különböző fejlő- dési iokain. Az ilyen minden oldalra kiterjedő politikai-gazdaságtani vizsgá- latnak klasszikus példája Sztálin elvtársnak ,,A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban" című új, zseniális műve. A társadalmi-gazda- Sági statisztika a gazdasági törvények hatását VlSlSZatütkI'öZő mennyiségi ará—

nyokat tiszte'iizza.3 ' '

A statisztika le'pcsőfokul, láncszemül szolgál az anyagi javak társa- dalmi termelése és elosztása törvényeinek minden oldalra kiterjedő politikai—

* gazdaságtani kutatásában. Ily módon tehát a társadalmi—gazdasági statisz- tika tárgya nem szélesebb, hanem szűkebb, mint a politikai-gazdaságtan

tárgya. ,

Az atény, hogy a kultúra stb. jelenségeit a statisztika segitségével vizsgálják, nem Változtat a lényegen, minthogy a statisztika ezeket a jelen—

ségeket ra politikai gazdaságtan törvényeinek fényében és mindenekelőtt a szocializmusnak Sztálin elvtárs által feltárt gazdasági alaptörvénye fényé—

ben vizsgálja.

Cserrfienszkij elvtársnak ez a megállapítása nem véletlen, Ez követ—

kezik abból, hogy szembeállítja a minden oldalra kiterjedő elemzést az elmé-

leti eleimzéssel. Bármely statisztikai vizsgálat alapját, írja Cisermenszkil

* Vesztnyik Sztatyisztyiki. '1952, 64 sz., 39—47. old. _. A .vita során közölt cikk.

1Statisztikai Szemle, 1952, ll. sz., 932—943. old.

? U, 0. 939. old. )

U—Részietesebben lásd 1. Piszarev ,,A statisztikai tudomány tárgyának és módszerének kérdéséhez"

c. cikkét. (Voproszi Ekonomiki, 1952, 8. sz., 54—65, old. és Statisztikai Szemle, 1952, to. szi, 836—848.

old.)

132 ; prszaa'nv

elvtárs, a minden oldalra kiterjedő elemzés alkotja, a_politikai—gazdasafg—

tan pedig elméleti elemzéssel foglalkozik.

A minden oldalra kiterjedő elemzés megkülönböztető sajátőssága az elméleti elemzéssel szemben állitólag abban van, hogy a marxista dialektika követelményeit csupán az előbbi elégíti ki. ,, iindenekelőtt a minden oldalra kiterjedő elemzésnél a vizsgált kérdésre vonatkozó tények sokaságát veszik. ' Másodszor a minden oldalra kiterjedőelemzés a kérdés ieltevésének és a, vizsgálat módszereinek a gazdasági folyamat különböző formáinak megfelelő módosítását kívánja meg. Harmadszor a minden oldalra kiterjedő elemzésnél—

sokkal nagyobb mértékben veszik igénybe a statisztikai tudomány adatait,

mint az elméleti elemzésnél."4 -

Az ilyenfajta szembeállítás arról tanúskodik, hogy Csermenszkij elvtárs nem érti a marx-izmus alaptételeit. Sztálin elvtárs ,,A szocializmus közgazda—

sá-gi problémái a Szovjetunióban" című klasszikus művében a gazdasági tör-

vények minden oldalra kiterjedő elméleti elemzését adja. Engels ,,A mun-

kásosztály helyzete Angliában" című klasszikus művében az angol proleta- riátus helyzetének minden oldalra kiterjedő politikai—gazdaságtani elemzését adja a múlt század közepén. Lenin ,,A kapitalizmus fejlődése Oroszország-_ , ban" cimű klasszikus művében minden oldalra kiterjedő politikaidgazdaság- tani elemzését adja a kapitalizmus fejlődésének Oroszországban.

Malenkov elvtárs a párt XIX. kongresszusán az SZK(b)P Központi Bizottságának munkájáról mondott beszámolójában rámutatott arra, hogy Sztálin elvtárs művében ,,...minden oldalra kiterjedően megvizsgálja az

anyagi javak társadalmi termelésének és elosztásának a szocialista társa- dalomban érvényes törvényeit, meghatározza a szocialista gazdaság fejlődé—

sének tudoma'inyos alapjait. megmutatja a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet útját".li

Úgy gondoljuk, hogy senki sem vádolhat minket a statisztika ismeret—

szerző jelentőségének kisebbíte'sével, ha azt mondjuk, hogy a statisztika nincs abban a helyzetben, hogy a politikai gazdaságtan által jelenleg annyira alaposan és mélyrehatóan kidolgozott e feladatok egyikét is megoldja.

Csermenszkij elvtárs azon kísérletének képtelensége, hogy ra statisz—

tikát a politikai gazdaságtannál nemcsak szélesebbkörű, de tartalmi szem- pontból gazdagabb, a kutatás módszerei tekintetében hatékonyabb tudomány—

nyá alakítsa át, tökéletesen nyilvánvaló. ?

Cserm—enszkij elvtárs azt állítja, hogy a politikai gazdaságtan a gazda- sági jelenségek általános típusait, a statisztika pedig a jelenségeknek az

áltaiános tipusoktól eltérő tényleges gazdasági típusait vizsgálja.a Nyilván—

való, hogy ez a megállapítás durva hiba.

A politikai gazdaságtan törvényei a tényleges, reális, objektíven létező viszonyokat tükrözik. Sztálin elvtárs művében ezt a kérdést kimerítő teljes-

séggel tisztázta.

Gsermenszkij elvtárs megkísérli, hogy Marxra hivatkozzék. Marx azon—

ban tökéletesen ellenkezőjét mon—dja annak, amit Csermenszkij elvtárs bizo- nyítani próbál. Marx a következőkre mutatott rá: ,,Ilyen általános vizsgálat- nál egyébként is mindig feltételezik, hogy a való viszonyok megfelelnek fogalmuknak, vagy, ami ugyanaz, a való viszonyokat csak annyiban ábrá-

! Voproszi Ekonomiki, 1952, 9, sz., 77. old., ill. Statisztikai Szemle, 1952, ll. sz.. 939. old.

5 G. Malenkov: A Központi Bizottság beszámolója az'SZK(b)P XIX. kongresszusának, Szikra, Buda- pest, 1952, 100. old.

0 Voproszi Ekonomiki, 1952, 9, sz., 76. old. és Statisztikai Szemle, 1952, 11. sz, 938. old.

cseamenszm MIHAJLOV, szoaou ELVTÁRSAK HIBÁS CIKKEIRÖL 133

zolják, amennyiben azok saját általános tipusukat fejezik kif" Marx a való (tényleges) viszonyokról beszél, arról, hogy a politikai gazdaságtan a való viszonyok általános típusait vizsgálja.

Csermenszkij elvtárs kitalálta a jelenségek tényleges gazdasági tipu- satt, amelyek állitólag különböznek a gazdasági jelenségek általános tipu- sattól.

Csermenszki j szerint a gazdasági jelenségek két típusa létezik: tényleges

típus és általános típus, Ha a dolog így áll, akkor nyilvánvalóan azt a tudo—

mányt kell előnyben részesíteni, amely ra gazdasági viszonyok tényleges típusait vizsgálja. Valóban mi szükség is van olyan ,,általános típusokkal"

foglalkozó tudományra, amelyek állítólag nem felelnek meg .a valóságnak, hanem valamiféle fikciók.

Nyilvánvaló, hogy Csermenszkij elvtárs állítása a marxizmus durva

félremagyarázása. A gazdasági jelenségeknek nem volt és nincs két típusa.

Csermenszki j elvtárs azt írja, hogy a gazdasági jelenségek ismérveinek vizsgálata nem lehet sem a politikai gazdaságtan, sem a konkrét gazdasági tudományok tárgya.8 Ez az állítás szintén teljesen tarthatatlan. Például: a

modern kapitalizmus ismérveit és jellemző vonásait vizsgálták zseniális poli-

tikai—gazdaságtani műveikben Lenin és Sztálin. '

Csermenszkij elvtárs Lenin ,,A modern földművelés tőkés rendszere"

című munkájához fordul, és idézi Lenin arra vonatkozó útmutatását, hogy a modern államok gazdasági rendszerét és ennek fejlődését érintő számos kérdés, méghozzá rendkívül fontos kérdés, amelyeket korábban, általános elgondolások s hozzávetőleges adatok alapján döntöttek el, ma nem fejthető ki csak valamelyest is komolyan olyan tömeges adatok számbavétele nélkül, amelyeket statisztikai szakemberek valamely ország egész területére vonat- kozólag meghatározott programm alapján gyűjtöttek egybe és összesítettek."

Csermenszkij elvtárs Leninnek erre az útmutatására hivatkozva a követ- kező teljesen hibás megállapítást teszi: ,,Ennek az anyagnak összegyűjtésével tehát vizsgálatával is, a statisztikai tudomány foglalkozik, nem pedig a poli-

tikai gazdaságtan és a történelem".'0

Természetes, hogy a tömeges statisztikai adatok összegyűjtésével a sta- tisztikusok foglalkoznak. Ebből következik azonban, hogy az összegyűjtött statisztikai adatok vizsgálatával csak a statisztikusoknak kell foglalkozni?

Ki állapította meg ezt a monopóliumot, ezt az alapelvet: ,,Aki adatokat gyűjt, az vizsgál is"? Lenin ,,A modern földművelés tőkés rendszere" cimű mun- kája szemléltető cáfolata Csermenszkij elvtárs elvének. A mezőgazdasági összeírások adatait a polgári statisztikusok gyűjtötték össze, kellőképpen azonban csak a marxista politikai gazdaságtan vizsgálta. ,

Lenin ,,A modern földművelés tőkés rendszere" című munkája, mint számos más munkája is, például szolgál arra, hogy a marxista politikai gazdaságtan hogyan vizsgálja a polgári statisztika adatait, leleplezve az apologetikus elferdítése—ket.

Csermenszkij elvtárs új cikke igazolja a ,,Voproszi Ekonorniki" 8. szá—

mában közzétett cikkben levont következtetésünket, mely szerint Csermen-

szkij elvtárs likvidátori törekvéseket tesz, hogy a statisztikát a politikai

gazdaságtan helyére állítsa és ezáltal felszámolja mind a politikai gazdaság—

? Marx: A tőke. III, kötet, Szikra. Budapest, 1951. US. old.

8 Voproszi Ekonomiki, 1952. 9. sz., 76. old. és Statisztikai Szemle, 19522 il. sz., 938. old.

9 Lenin: Az agrárkérdésről, II. kötet, Szikra, Budapest, 1950, 86. old.

10 Csermenszki] idézett cikke, 73., ill. 935. old. — A kiemelés l,. Piszarevtől.

134 ( ' '-Pi'SZAREV

tant, mind a statisztikát a maga sajátosságában. Csermenszkij elvtárs cikke mutatja azt is hogy Sztálin elvtárs zseniális művének megjelenése Cser- menszkij elvtársat semmire sem tanította.

Nincs semmL kétség a tekintetben, hogy Csermenszkij elvtáers cikke

alkalmatllan eszközökkel végzett próbálkozás A szovjet statisztikai tudo—

mánynak nincs szülesege a statisztika tárgyának, feladatainak és sajátos—

ságainak ilyen ,,megalapozására".

Nem kevésbbé komoly hibákat tartalmaznak Mihajlov elvtárs cikkei..

Durva hibát jelent Mihajlov elvtársnak az az állítása, hogy Lenin a polgári statisztikát mint az államok gazdasági rendszeréről szóló tudományt jellemezte.

,,A statisztika elméletének néhány kérdése" című, a ,,Vesztnyik Sztatyisz—

tyiki" 1951 évi 6. számában közzétett cikkében Mihajlov elvtárs idézi Lenin

,,A modern földművelés tőkés rendszere" c munkájából azt a részt, hogy a modern államok gazdasági rendszerét és ennek fejlődését érintő számos kér—"

dés méghozzá rendkívül fontos kérdés nem fejthető ki csak valamelyest is komolyan tömeges statisztikai adatok számbavétele nélkül.

Ennek a lenini útmutatásnak értelme nyilvánvalóan az, hogy a modern államok gazdasági rendszerének és fejlődésének politikai- gazdaságtani Vizs- gálatánál (emlékeztetünk arra, hogy ezt a cikket Lenin 1910—ben írta) nem lehet megl enni a polgári statisztika tömeges adatainak figyelembevétele nél—

kül (tekintettel a mezőgazdasági és egyéb összeirásokra).

Bármely más magyarázat ki van zárva, minthogy tökéletesen nyilván—

való és általánosan ismeretes, hogy a társadalom gazdasági rendszerét, azaz a társadalom bázisát a marxista politikai,;gazdaságtan vizsgálja. Lenin munkája ,,A modern földművelés tőkés rendsz—ere" —— politikai-gazdaságtani munka. Mihajlov elvtárs azonban más véleményen van. Idézve a fent emlitett részt, amelynek valódi értelme semmi kétséget sem nagy hátra és semmi homályosságot nem tartalmaz, Mihajlov elvtárs ezt írja: ,,A statisztikának mint tudománynak idézett le'fiini jellemzése amely szerint a statisztika a modem államok gazdasági felépítését és annak fejlődését utesgálja, magá- ban foglalja a statisztikai megfigyelés rendszerére vonatkozó legfontosabb vonások meghatározását "11

Mihajlov elvtárs megpróbálja a saját feltevéseit, amelyek erre a leg- csekélyebb alapot sem nyújtanak, Lenin nevével fedezni. Lenin sohasem határozta meg a polgári statisztikát úgy, hogy az a modern államok gazda—

sági rendszerét vizsgáló tudomány. Számára az ilyen tudományt a politikai gazdaságtan jelentette. A polgári statisztikát Lenin kemény birálatnak veti alá éppen azért, mert apologetikus céljai érdekében elferdíti a kapitalizmus gazdasági rendszerére vonatkozó adatokat. ,,Elképzelhetiük, mennyi zűrzavart és hamis szempontot visz be a kérdésbe az olyan statisztika, amely a 2 ha-nál kevesebb földdel rendelkező gazdaságok e csoportjában a ló nélküli, szarvas-

marha nélküli, csupán konyhakerttel vagy talpalatnyi burgonyafölddel ren—

delkező proletárok millióit összekeveri az olyan nagygazdák, tőkések ezreivel

akik 1—2 gyeszjatyinán nagy állattenyésztő gazdaságot vagy kertészetet stb.

folytatnak — így jellemzi Lenin az 1907 évi német mezőgazdasági össze-—

írást ,,A modern földművelés tőkés rendszere" című cikkében."

Lenin rámutatott arra, hogy a társadalmigazdasági satisztika —— a tár- sadalom megismerésének egyik leghatalmasabb fegyvere _ a polgári sta—

!

" Vesztnyik Sztatyisztyiki, 1951, 6. sz., 52. old. —- A kiemelés !. Piszarevtől.

12 Lenin: Az agrárkérdésről, II, kötet, Szikra, Budapest, 1950, 94—95, old.

CSERMENSZKLI, MlHAJLOV, szosou ELVTÁRSAK HIBAS CIKKEIRÖL * 135

tisztikusok kezében torzszülötté, a statisztikáért önmagáért való statisztia kává, játékká válik. Rámutatott arra, hogy az összeírás során az egyes gazdaságokról összegyűjtött adatok teljesen elegendők az illető gazdaság közgazdasági jellemzéséhez. A kutatónak azonban nem elsődleges adatok-

kal, hanem összesített, tömegadatokkal van dolga. A feldolgozásnál viszont

rendszerint az a helyzet áll elő, hogy a minden egyes vállalatról rendelke—

zésre álló nagyszerű adatok ,, . . . eltűnnek, teljességgel elsikkadnak, amikor az egész ország milliókra menő gazdasázgánól van szó."13

Ily módon tehát a legcsekélyebb alap sincs arra, hogy a polgári statisz—

tikát a gazdasági rendszerre vonatkozó tudománynak tekintsük.

De talán Mihajlov elvtársnak igaza lehet abban az értelemben, hogy a—

szocializmusban, a szovjet viszonyok között a statisztika a szovjet társada- lom gazdasági rendszerének tudományáván válik? Ezzel szintén nem lehet egyetérteni. A statisztika a szocializmusban sem helyettesíti a politikai gazda- ságtant. Az új társadalom gazdasági rendszerét a szocializmus politikai gazdaságtana vizsgálja.

Mihajlov elvtárs a ,,Vesztnyik Sztatyisztyiki" 1952. évi 3. számában megjelent cikkében ismét azt állítja, hogy ,,A statisztika, mint a modern álla-—

mok (országok) gazdasági rendszerét és ennek fejlődését az adott helyen .és adott időben vizsgáló tudomány alakult ki és létezik".14

Ily módon tehát Mihajlov elvtárs makacsul és kitartóan arra törekszik, hogy a statisztikát a marxista politikai gazdaságtan helyére állítsa. Ismétel- jük, hogy a marxista politikai gazdaságtannak a polgári statisztikával való felcserélésére irányuló állhatatos kísérletekről van szó, éspedig a politikai gazdaságtannak azzal a polgári statisztikával, amely kialakulásának idő- pontja óta állítólag semmiféle változáson nem ment keresztül és amely Mihajlov elvtárs véleménye szerint, mint a modern államok gazdasági rend- szerét vizsgáló tudomány alakult ki és létezik. Ez vajjon nem a polgári sta- tisztika védelmezése?

Marx rámutatott arra, hogy a polgári tudomány a politikai gazda-- ságtan területén még Ricardónak, az angol klasszikus politikai gazdaságtan utolsó nagy képviselőjének életében elérkezett áthághatatlan korlátjához."

A politikai hatalomnak a burzsoázia által történt elhódítása után: ,,Az Önzetlen kutatás helyére megfizetett áltudomány lépett, az elfogulatlan tudo—

mányos vizsgálat helyére a rossz lelkiismeret és az apologetika gon—osz szán—

dékáfmt A polgári statisztika a szolgalelkű apologetika eszközeként lép fel.

A modern polgári statisztika és első sorban az USA statisztikája a hazug- ságok és mindenféle hamisítások gyára. Mihajlov elvtárs ezt a statisztikát tudományos statisztikának, az USA és más országok gazdasági rendszerét

vizsgáló tudománynak tartja.

.Mihajlov elvtársnak az a kísérlete, hogy a statisztikát az egyes államok gazdasági rendszerét vizsgáló tudománynak állítsa be, a történelmi tények megvilágításában teljesen tarthatatlan. Mihajlov elvtárs teljesen figyelmen kívül hagyja a munkásosztály nemzetközi statisztikáját, holott az Interna—

cionálé történetéből ismeretes, hogy Marx és Engels igen nagy jelentőséget

tulajdonítottak ennek a statisztikának. A Genfi Kongresszus küldöttei részére

Marx által írt utasítás rámutat arra, hogy: ,, . ..Az általunk indítványozott—

13 Lenin: Az agrárkérdésről, II. kötet, Szikra, Budapest, 1950, 94—95. old.

14 Lásd: N. Mihajlov: A statisztika elméletének kérdései. (Vesztnyik Sztatyisztyiki, 1952, 3. sz..

47. old. és Statisztikai Szemle, 1952, 9. sz.. 747. old.) ;;

15 Marx: A tőke. I. kötet, Szikra, Budapest, l949, 16. old.

1'3 U. o. 17. old.

136 , . p—iszaaev _ ,

egyik legfontosabb intézkedés-. .a munkásosztály helyzetének statisztikai

megfigyelése az összes országokban, amit magának a munkásosztálynak kel- lene megvalósítania "17

A munkásosztály nemzetközi statisztikája volt a szovjet statisztika történelmi előfutára Mihajlov elvtárs mégis cikkében nem von semmiféle

határt a szovjet és a polgári statisztika között, mind az egyik, mind ra másik az államok gazdasági rendszerét vizsgáló tudomány válfaja

Mihajlov elvtárs azt a megállapítást teszi, hogy: ,,A pontos, számszerű kifejezés csupán a bázishoz tartozó társadalmi jelenségek tekintetében lehet—

séges. ."18

Ennél a megállapításnál Mihajlov elvtárs Marxnak ,,A politikai gazda-

ságtan birálatához" cimű művére (Moszkva, 1932. 46 old.) hivatkozik

Marxnál azonban nem található meg a legcsekélyebb megjegyzés sem arra

vonatkozóan, hogy a bázisra vonatkozó társadalmi jelenségek statisztikáján '

kívül pontos (exakt) statisztika nem létezhet.

Ha komolyan vesszük Mihajlov elvtárs emlitett állításait, akkor ta

születési, halálozási statisztika, a szovjethatalom szerveibe való válasz- tások statisztikája, a kultúrstatisztika stb. létezését alaptalannak kellene

tekintenünk.

Tehát a statisztika kihalásának régi ,,elmélete" ,,új" fegyverzetben!

Igaz, hogy ez alkalommal a statisztika nem teljesen, hanem csak részletei-

ben hal el.

Mihajlov ésTsermenszkij elvtársak véleményében az a közös vonás,

hogy mind az egyik, mind a másik a társadalmi-gazdasági statisztikátla politikai gazdaságtan helyére akarja állítani. Az elsőa statisztikát az egyes országok gazdasági rendszerét vizsgáló tudománynak tekinti, a másik azt állítja, hogy a statisztika tárgya szélesebb, mint a politikai gazdaságtan tárgya, hogy a gazdasági jelenségek tényleges típusainak vizsgálatára csu—

pán a statisztika képes. A közös vonás továbbá az, hogy a statisztikát a maga eredeti sajátosságában mind Mihajlov elvtárs mind Csermenszkij elvtárs megsemmisíti.

Durván hibás állításokat tartalmaznak Szobolj elvtárs cikkei Igy például azt irja: ,,A polgári statiSztika nem rendelkezikra társada mi jelenségek egységes vizsgálati programmjával, s az egyes politikai—gazdasági jelensé—

geket a társadalmi jelenségek egész rendszeréből kiszakítva vizsgálja. Ezért

a polgári statisztika a társadalom politikai-gazdasági életének helyes, min- den oldalra kiterjedő képét nem képes megadni. "19 Tehát az egész kérdés az egységes programmon és a mutatószámok összetüggésén fordul meg. Ha a polgári statisztikának egységes programmja lenne, akkor meg tudná adni a tőkés társadalom életének helyes képét, fel tudná tárni a dolgozók tőkés

kizsákmányolásának egész mélységét, megmutatná a tőkés rendszer vég——

zetét, teljes kilátástalanságát, pusztulásának elk'erülhetetlenségét.

Rendkívül általános és ezért hibás az az állítása, hogy ,, . . . a statisztika a termelés folyamatának társadalmi és nem technikai oldalát vizsgálja,

amelyet a megfelelő műszaki tudományok vizsgálnak."20

17 Marx és Engels Művei, 1936, XIII. kötet, 1 rész, l96 old. oroszul és Statisztikai Szemle,

l952, 2 sz. 85. old. ?

18 N. Mihajlov: A statisztika elméletének kérdései. (Vesztnyík Sztatyisztyikl 1952 3 sz 381. old.)

" Vesztnyik Sztatyisztyiki, 1952, 2 sz. 26. old. -— A kiemelés ! Plszarevtöl.

90 D. 0 23. old.

csanmswszxu, MIHAJLOV, szoeou ELVTÁRSAK HIBAS CIKKEIRÓL 137

A statisztika segítségével vizsgálják a termelés folyamatának mind a

társadalmi oldalát, mind — szűkségw esetekben —— a technikai oldalát. Igy például a technológiai folyamatban bekövetkezett változásoknak a készter- mék minőségére, a selejt színvonalára stb. gyakorolt befolyásának vizsgá—

lata, gyakran csupán statisztikai úton lehetséges.?!

Szobolj elvtárs azt a célt tűzte maga elé, hogy bebizonyítsa a bebizo—

nyithatatlant, hogy bebizonyítsa a tényekkel szemben, hogy nem létezik

technológiai statisztika, a természeti jelenségek statisztikája, hogy a társa-

dalmi-gazdasági statisztika a statisztika egyetlen lehetséges formája, hogy

a technológiai statisztikát és a természeti jelenségek statisztikáját a való-

ságban matematikának, valószínűségi elméletnek kell tekinteni. _

Szobolj elvtárs a következőket állítja: ,,Csupán a dialektikus materia—

lizmus általános törvényei egységesek az objektiv világ e tökéletesen külön—

böző területei számára (azaz a természet és a társadalom számára —— l. Pisza—

rev megjegyzése). A társadalmi élet összes egyéb törvényeinek, számos pol—

gá—ri tudós véleményével szemben, semmiféle közös kapcsolatuk nincs a, ter- mészet törvényeivel."22

A ,,Vesztnyik Sztatyisztyiki" folyóirat szerkesztőségi cikke a követke- zőket állitja: ,,Marx, Engels, Lenin és Sztálin azt tanítják, hogy a társadalmi jelenségek és a társadalom fejlődésének törvényei gyökeresen különböznek a természet jelenségeitől és a természet fejlődésének törvényeitől."23

Ily módon tehát a társadalmi jelenségek és törvények, valamint a ter- mészeti jelenségek és törvények között abszolut ellentét van-. Semmi közös vonásuk nincsen, alapvetően különböznek egymástól, A szerkesztőségi cikk szerzője és Szobolj elvtárs is arra a helyre hivatkoznak, ahol Marx, Engels, Lenin, Sztálin arra tanítanak, hogy a társadalmi fejlődés törvényeinek nincs semmi közös kapcsolatuk a természettudomány törvényeivel.

Természetes, hogy a természet és a társadalom törvényeit nem lehet azonosítani, a társadalom fejlődése saját különleges törvényeinek van alá- rendelve, a természet törvényeit nem lehet átvinni a társadalomra, nem lehet azonban az anyagi világ egységét sem szétszakítani. Szobolj elvtársnak az az állítása, hogy csupán a dialektika általánOS törvényei egységesek a ter- mészet és a társadalom számára, az összes egyéb törvényeknek semmi közös

kapcsolatuk nincsen a természet törvényeivel —- helytelen. A dialektika tör-

vényeiben az az általánOs jut kifejezésre, ami objektíven jellemző a termé-

szet és a társadalom különböző törvényeire és ami a különböző területeken

különbözőképpen nyilvánul meg. Sztálin elvtárs arra tanit: ,,A marxizmus a tudomány törvényeit — akár a természettudomány, akár a politikai gazda-

ságtan törvényeiről van szó —— az ember akaratától függetlenül végbemenő

objektív folyamatok visszatükröződésének fogja fel."?4

Lenin rámutatott arra, hogy ,,A törvény a lényeges visszatükröződése az

univerzum mozgásában".25 .

Miért van szüksége Szobolj elvtársnak erre az áthághatatlan falra a társadalom és a természet törvényei között? Ez azért szükséges, hogy meg—

erősítse razt a hamis tétel-ét, hogy ha a statisztika a társadalmi-gazdasági

jelenségek megismerésének eszköze, akkor nem lehet a természeti jelenségek

21 Erre vonatkozóan lásd szintén !. Plszarev cikkét. (Voproszi Ekonomiki, 1952, 8. sz., és Statisz-

tikai Szemle. "152, 10. sz.) *

!? Vesztnyik Sztatyisztyiki, 19523 2. sz., 2. old. — A kiemelés !. Plszarevtől.

" Vesztnyik Sztatyisztyiki. 1950 2. sz., 14. old. és Statisztikai Szemle, 1950, l2. sz., 799. old.

24 Sztálin: A szocializmus közgazdasági problémát a Szovjetunióban, Szikra, Budapest, 1952, 6. old.

% Lenin: Filozófiai füzetek, az SzK(b)P Központi Bizottságának kiadása, 1934, 148, old., oroszul.

4 Statisztikai Szemle —— 5-4

138 ' piszARav

megismerésének is eszköze, mert az előbbiek és az utóbbiak törvényei között

nincsen semmi közös kapcsolat. Ilyen közös kapcsolat azonban van. Ezek

és azok a törvények is az emberek akaratától függetlenül végbemenő objektiv

folyamatok visszatükröződése. **

A szovjet statisztika gyakorlatilag, ténylegesen, nem Szobolj elvtárs és a többiek megmerevedett skolasztikus sémáibói indul ki a kommunizmus épi—

— ütése, nevezetesen a természet átalakítása kérdéseinek megoldásánál, hanem a szocializmus gazdasági törvényeinek követelményeiből, a szocialista bővi- tett újratermeiés követelményeiből és vizsgálja nemcsak a társadalmi—gazda—

sági, hanem meghatározott összefüggésben a technikai és természeti jelen—

ségeket is. '

A szovjet statisztika sajátos ismeretszerző funkciója abban van, hogy a törvényszerűen kialakult mennyiségi viszonyokat (arányokat) a vizsgált jelenségek minőségi természetével elválaszt/zatatían kapcsolatban kizárólag a maga sajátos módszereivel tisztázza. Természetes, hogy ezt az általános

meghatározást konkretizálni kell. *

A statisztika nem az összes jelenségeket vizsgálja, hanem csupán azo—

kat, amelyek mentesek az at'tomatizmustól (gépiesse'rgtől).26 Nevezetesen a

természeti jelenségek statisztikája feltétlenül nélkülözhetetlen országos ügy.

A természeti jelenségek statisztikán jával a Központi Statisztikai Hivatal szer-

vei is, a minisztériumok is,_és a Szovjetunió számos tudományos kutató inté-

zete is foglalkozik.27

Vegyük viz-sgálat'alá a szovjet statisztika gyakorlatát. Az Erdőgazdasá- gok minisztériuma sikeresen végezheti—e munkáját .az erdőstatisztíka nélkül, ,a Földtani minisztérium nélkülözheti-ve a hasznos ásványok geológiai kész—

leteinek statisztikáját, az Egészségügyi minisztérium sikeresen irányíthatja—ef a szovjet egészségügyet egészségügyi statisztika néikül stb. Elegendő fel—

vetni ezeket a kérdéseket, hogy tökéletesen nyilvánvalóvá legyen a természeti jelenségek statisztikája létezésének törvénytelenségére vonatkozó állitás tei—

jes képtelensége.

Csupán egyetlen példára szorítkozunk.

.A Szovjetunióban az egészségügyi intézményeknek, nevezetesen az

onkológiai és tüdőbeteggondozó intézeteknek széleskörű kiterjedt hálózata

van. Azzal a kéréssel fordulunk Szobolj, Mihajlov és Csermenszkij elvtársak—

hoz, vegyék elő a beteggondozóknak a Központi Statisztikai Hivatal által jóváhagyott beszámolóit. Könnyen meggyőződhetnek arról, hogy a beszá—

molók nemcsak a beteggondozók tevékenységét társadalmi oldalról jellemző.

statisztikai adatokat tartalmaznak, hanem a rák- és gümőkór-megbetegedések fiziológiai oldalának vizsgálatára irányuló statisztikai adatokat is.— Az egész—

ségügyi statisztikának, nevezetesen, a patogenezis28 kutatására irányuló részé—

nek kiváló megszervezésére a szovjet tudomány mindig jogos büszkeséggel tekint. Önök azt mondják, hogy ez nem statisztika, hanem matematika., való—

színűségi elmélet. Idézzenek erre vonatkozóan bármilyen bizonyítékot.

Itt szükség van, országos szükség van éppen az egészségügyi statisz- tikára. Kiküszöbölésére, még annak ellenére sincs szükség, ha sikerülne bebi—

2'5 Részletesebben lásd !. Piszarev cikkét. (Voproszi Ekonomiki, 1952, 8. sz. és Statisztikai Szemle,

1952, 10. sz) va

27 A Központi Statisztikai Hivatal, a minisztériumok és a tudományos kutató intézetek feladatai

nem esnek egybe, ez azonban a kérdés lényegén nem változtat. , ,

29 A patológiának (kórtan) az a része, amely a betegségi folyamatok keletkezését és feji—ődéset tárgyalja. —— A szerk.

CSERMENSZKIJ, MIHAJLOV, szosou ELVTÁRSAK HIBÁS CIKKEIROL 139

zonyítani, hogy a mennyiségi viszonyok (arányok) ezen a területen elméleti- valószínűségi magyarázatot" igényelnek. Hiszen a valószínűségi elméletnek bármely gyakorlati tételében statisztikai alapra kell támaszkodnia, vagy el kell ismerni valamilyen a priori valószínüség alkalmazásának jogosságát.

Milyen a priori valószinűsége lehet azonban a rák esetében végrehajtott

gyomor-resectio kedvezőtlen kimenetelének?

Az egészségügyi statisztika minden oldalú fejlődése és tökéletesedése

semmiképpen sem zavarhatja a társadalmisgazdasági statisztika minden oldalú fejlődését és tökéletesedését. A rák és a tuberkulózis társadalmilag fel- tételezett jelenségek. Nincs messze az az idő, amikor ezek a betegségek tel—

jesen eltűnnek .a Szovjetunióból, Ez azonban nem önmagától történik, hanem az ilyen megbetegedések ellen folytatott aktív harc eredményeképpen. Az egészségügyi statisztika, amely az emberi szervezetben előforduló betegségek vizsgálatával foglalkozik, ielfegyverzi :az egészségügyi személyzetet a tények

ismeretével, elősegíti az ezen a területen előforduló sajátos t'örve'nyszerííségek

vizsgálatát.

A társadalmi—gazdasági statisztika a társadalom megismerésének egyik leghatalmasabb fegyvere, az egészségügyi statisztika pedig az ember szerve—

zetében végbemenő "fiziológiai folyamatok vizsgálatának eszköze.29

Hasonló módon áll a helyzet más területeken is. Az agrobiológiai sta- tisztika példái találhatók T. D, Liszenko akadémikus ,,A természetes kiválasz-

— tódás és a fajtánbelüli küzdelem" c. cikkében-.

' El kell ismerni a szocialista statisztika egész rendszere, -—— beleértve a

minisztériumokat, tudományos-kutatóintézeteket, a KÖZponti Statisztikai Hiva—

talt —— statisztikája fejlesztésének szükségességét. Téves az az álláspont, hogy a statisztikával csak a Központi Statisztikai Hivatalban foglalkoznak.

A szovjet állami statisztika, azaz a Központi Statisztikai Hivatal, szer- veinek statisztikai munkája volt mindzg és marad is a szocialista statisztika egész rendszerének vezető központja. Ez a rendszer azonban alkotó részei- nek egységében értendő. A statisztika széleskörű differenciálódása elkerül- hetetlen következménye a statisztika ismeretszerző funkciói és tárgya fejlő- désének. Az ilyen differenciálódás az élenjáró szovjet tudomány fejlődését bizonyítja.

Az OK(b)P XIII. kongresszusán Sztálin elvtárs a következő ismert út- mutatást adta: ,, . . ."semilyen építőmunka, semilyen állami munka, semilyen

tervszerű munka nem képzelhető el helyes számvitel nélkül. A számvitel sta-

tisztika nélkül egyetlen lépést sem tehet előre."30

A népek nagy vezérének e történelmi útmutatása a szovjet statisztika

tárgyára vonatkozó kérdést eldöntötte. , —

A statisztika elmélete kérdéseinek kollektív megvitatása hozzásegít ra vitás problémák helyes megoldásához. Véleményünk szerint a termékeny ,vita elemi feltétele az, hogy a vita résztvevői a szovjet statisztika egész rendszerét, a tudományos-kutató intézetek széleskörre kiterjedő hálózata

statisztikai munkálatait, a minisztériumok statisztikáját (nevezetesen a

minisztériumok műszaki beszámolójelentéseit) és a Központi Statisztikai Hivatal rendszere által végzett statisztikát vizsgálat alá vegyék.

99 Az egészségügyi statisztikát veszem ? statisztikára példaként. amely részben a társadalmi- gazdasági statisztika rendszerébe tartozik, részben túlmegy annak keretein, minthogy a fiziológiai jelenségek és törvényszerűségek vizsgálatának eszköze. (l. Plszarev megjegyzése.)

30 Sztálin Művei. 6. kötet, Szikra, Budapest, 1951, 238. old.

43