Győr város lakossága

e TERÚLET És NÉPESSÉG .

l....lunll-ill.-lllolle-a-IcnuIl...-un....n-lonlncnnnnu...IIII-llll'l-ll-nnol

Győr város lakossága.

La population de la mille de Győr.

Résztme', Situe sur la ligne de Vienne a Buda-

pest, au centre de la Pettte Plaine Hongroise, Györ, une des uilles les plus considérables de la Trans—

danubie, joue un role important au point de vue de Itindustrie et du lraiic.

C'est une des plus vieilles uilles de Hongrie;

elle existait des le temps des anciens Romains;

Saint-Etienne y fonda Fun des premiers évéche's Izongrois.

Sur le développement de la population (le Győr, on a des documents a partir du début du XVIe siecle, lors-(111711 cornptait environ 5000 ou 6000 habitants; lors du dernier recensement, il en avail plus de 50.000 (tableau 1).

A cause surtout du truite' de Trianon, gui la privaít dtune partie de ses deboucliés, le dévelop- pement de cette ville fut entravé pendant la der—

niere décade. Autreíois, la population y auait un excédent, dü a l'immigration, tandis aue pendant les disc dernieres années, on y obseruait, non un excédent de. cette sorte, mais une émigration notable. Ceei ressort également des elu'il'res relatifs au lieu de naissance des habitants (tableau 3): le nombre des habitants nes a Győr y accuse une forte augmentation, et llon y compte, par rapport au passe', bien moins d'habitants originaircs dlautres localités et surtout de celles situées sur les terri- toires se trouuant au dela de la irontiére dite de Trianon.

Les plus vieux documents se rapportent a la répartitíon par religion de la population. Actuel- lement, les catholigues romains y représentent les trois auarts de la population. Autrefois, la pro—

portion des protestants y était bien Supérieure (?

celle d'aujourdlhui (tableau 4); par contre, au der- nier siecle, le nombre des isruélites y augmentait avec une rapidite' extréme; ces derniers temps, leur proportion accusait également une re'gression. Nous présentons aussi, ci—dessous, la re'partition par con- fession, suivant les guartiers, de la population (tableau 6). On y voit gae la proportion des israé- lites est singulierement élcvée dans un des iaubourgs;

cela tient au fait aue, jadis, il leur était défendu dlhabiter dans les autres parties de la ville.

Aujourd'hui, la population de Győr est tout ;;

fait hongroise; seals, 0'4% des habitants ne parlent pas Ie hongrois. Avant la de'faite de Mohács, c'était une vitte purement hongroise, mais Ie régime des Habsbourg y ayant mis beaucoup de soldats et fonctionnaires allemands, (lui y attirerent des arti—

sans allemands, il y eat un temps ou les Allemands y représentaient presgue la moiiie' de la population.

Au cours du XIXe siecle, la ville est redeoenue hon- groise et ces derniers temps, I'allemand, merne comme Iangue parlée, y perd de plus en plus de son importance (tableau 9).

Győr est un des premiers eentres intellectuels de Hongrie. De la population de plus de 6 ans, 953400 y savent lire et ecrire (tableau 10); la proportion accusait, pendant les dernieres decades, une ame'lioration de plus de 23%. Les plus instruits sont les israélites; on observe le contraire pour

la population catholiaue romaine.

2'1% des habitants de Győr ont fait des études supe'rieures; 6'7%, une e'cole dtenseignement se—

condaire; a cet égard, naturellement, les hommes y ont une proportion supérieure a celle des femmes (tableau 14). Parmi les israélites, la proportion des gens ayant une instruction supérieure dépasse celle des confessions chrétiennes.

D'apres le tableau 16, indiguant la répartition par professions des habitants, prés de la moitie' (45'8%) de la population exercent des professions industri- elles; 11'2% appartiennent a la eatégorie ,,commerce et credit",- 10'9%, a celle des intellectuels (services publics et pro/essions libe'rales). Les retraités et rentiers y ont une proportion relatívement tres e'leve'e: 8300; c'est leur pourcentage gui a augmenté le plus pendant la derniére de'cade. A cause dul traite' de Trianon, on a dú mettre á la retraite de tres nombreux ionctionnaires et cheminots réfugie's a Győr des territoires enlevés a la Hongrie; les pensions de retraite des réiugie's de cette sorte grévent énorme'ment le budget. —— Le tableau 17 indiaue dans guelles parties de la ville s'exercent les diffe'rentes professions.

En ne considérant (lue les habitants gagnant leur vie, on voit gala Győr, ltindustrie fait zviore 1700 personnes de plus (]u'il y a disc ans et gue le nombre des habitants gut gagnent leur vie dans le commerce proprement dit, a augmente' de 650 pendant la derniere décade (tableau 18). Parmi les diffe'rents groupes de Ilindustrie, on constate, guant au nombre des personnesyoccupées, une augmenta- tion particuliere' pour l'industrie textile, la fabri—

ration des objets dtalimentatíon et des boissons et le bátiment, et une régression pour la construction me'canigue, ltindustrie chimigue, Findustrie hőte—

Iiere et les restaurants.

24

_ 5. szám.

M

Il est curieux d'obseruer la proportion des religious dans les difiérentes professions (tableau 19). Tandís gue les clire'tiens s'y réparlissent d)une

faeon peu ine'gale, la proportion des israe'lz'ies re—

présente 43'9% pour le commerce, mais seulement 0'6% pour la defense nationale et 0'8% pour les domestigues. Dans la production du sol, la pro—

portíon des luthe'riens, particuliérement élevée, dé—

passe leur proportion á la population de la uiIIe. Le tableau 20 indiaue également (Juli Győr, une grande partie des propriétés [oneiéres appartiennent aux luthériens.

Pour les pl'oiessions íntellectuelles, on cons.

fate également de ítés grandes differences au point de vue de la religion (tableau 21).

En raison (lu tres d'ouuriers

dyíndustrie, la répariílion sociale de la population est assez inégale. La classe ouvríe're forme presoue les deux tiers de la population (tableau 22); la bourgeoisíe, seulement 22'9%; la elasse intellectuelle, 12'/i%, Bien aue ces deux dernieres catégories y accusent, depuís 1920, un aceroissement, cela tient

grand nombre

principalement a ce rjue le nombre des retraités,

parmi les dits

indépendants, a fort augmente.

(Iue nous comprenons habitants

*

A Magyar Statisztikai Társaság idei ün—

nepi ülése, amelyet Győr váro-sában tart meg, ismét alkalmat ad arra, hogy egy nagymultú, művelt és a magyar gazdasági életben nagy szerepet játszó városunknak statisztikai tükörképét rajzoljuk olvasóink elé., Győr város a Dunántúlnak Pécs és Sopron után immár a harmadik városa, amelyet a Magyar Statisztikai Társaság ünnepi ülésével felkeresett. Mindezekről a városokról és a többiekről, ahol a Magyar Statisztikai "l'ársaság megfordult (Debre- cen, Miskolc, Szolnok, Eger), a Magyar Sta- tisztikai Szemle megemlc'ikezett hasábjain, hogy ezzel egyrészt köszönetet mondjon a vendéglátó városnak, másrészt, hogy be- mutassa azt a gazdag anyagot, amely a Központi Statisztikai Hivatalnak nemcsak a városokról, hanem a községekről is ren- delkezésére áll és egyúttal ösztönzést ad—

jon azoknak, akik az országnak egy-egy városáról, vagy községéről bővebb tájékoz- tatást óhajtanak nyerni.

Az alábbi tanulmány Győr városának csak a lakosságára, annak fejlődésére, de- mogratiai és foglalkozási tagozódására ter—

jed ki. 'l'ermé—zszetesen, igen érdekes volna, ha egy olyan ősrégi városnak, mint amilyen Győr, lakossága számáról századokra

——344— 1934

visszamenőleg birnántk statisztikai adatok—

kal. A statisztika azonban fiatal tudomány, a régi évszázadokban őseink —— és ez így volt nemcsak nálunk, hanem az u. n. mű—

velt Nyugaton is —— nem sokat törődtek azzal, hogy hányan vannak. Ha történtek is bizonyos összeírások, azok csak az adóz—

tatás, vagy katonaállítás szempontjából hajtattak végre és sohasem terjedtek ki az összes lakosságra, tehát nem foglalták ma—

gukban a nem adózókat, nőket, gyerme-

keket, stb. Rendkívül nehéz azért egy-egy

városnak a lélekszámát visszamenőleg re' konstruálni. Csak bizonyos fogantyúk van—

nak, mint a porták száma, a háztar- tások, esetleg a házak száma, ame- lyeket megfelelő kulccsal beszorozva kap- hatjuk meg az illető időszakban a la—

kosság l'iozzávetőleges számát. Győr vá—

rosánál ezenkívül még az a nehézség is megvan, hogy a város területe 1904-ben két községnek, Győrszigetnek és Révfalupata—

háznak hozzácsatolása révén erősen kibő—

vülst s lélekszámban is megnövekedett. Ha tehát a lakosság számát a város mai terit- letére akarjuk visszamenőleg is összeállí—

tani, ennek a két községnek az adatait is figyelembe kell vennünk, ami sok esetben lehetetlen, mert a községekről jóval keve- sebb adat áll rendelkezésre, mint a váro- sokról. Zavarja még a számítást az is, hogy Győrszabadhegy, amely integráns része Győr városnak, időnkint szintén külön községként szerepelt s nehéz megállapítani, hogy adatai Győr város adataiban benn- foglaltatnak—e? Ezeknek a nehézségeknek dacára, megpróbáltuk összefoglalni azokat az adatokat is. amelyek a rendes népszám—

lálás előtti időkben egyes részleges össze—

írásokban vagy történeti munkákban Győr város lakosságáról fellelhetők. (L. az 1. sz.

táblát.)

A legrégibb adat eszerint, ami rendel—

kezésre áll, 1518—ból való. Villányi Sza- niszló 1882—ben megjelent munkájában!) az akkor talált 225 porta alapján becsüli Győr lélekszámát 5 rrrrr—6()OO-re. Ugyancsak az ő munkájában található, hogy 1567-ben 812 volt a házak, illetőleg háztulajdonosok száma; 1617-ben pedig 592 házról számol

be, amelyek a Belvárosban voltak. Ez

utóbbi szám tehát w— úgy látszik —— nem meríti ki az összes házak számát. Szerinte a lélekszám a XVI. század végén újra el-

1) Győr vár és város helyrajza stb, a XVI. és XVII. században, 1882.

A"!Haami157.9IV

'I—ummzm'n'ezpuaÁöew"91'eponezsoíeuxaueg'gAsmgugÁgM

ZEHJOHZDM*SZODEÖM'9L'PDOIIEISlm!*ANEM)!'G'A

OÁUBMZS"3980S?029)!A26!UWÖOJ'leHGDGUBH'IZS'MWB);'DZEÖ929W!!UlUEUDG'OSIBA'9nemem/ge-A

'Besmpueg'lg'wnuemmazg*9;menjen.'Úi"xsejey*g'ÁÖBUPWEZSAM 'mmdmameg'gg*emzsoloxgyanumunazsÁuamol?'som/uopeN_ 'xowowwexomsz'51*zeuÁöasaxalsumaulm"8j'!

'Zwuns*BL'JWDÚSDdm015069;5son—M"

eíepjgzxazpzseáyomgu"'öeso1eözeögÁönzuad'5'ezeusmeA!"sms/neg';

a; nem)

,8/ni/A*du'c'pog

**

? %

M W 3 0 N V H

' e z f e J u g s t g e u s m e l n g

;;NOWMw yeah:

)

24*

5. szám. ——346———

!. Győr város házainak (portáínak, háztartásainak) és lakosainak száma különböző időszakokban.

Nombre des maisons (portas, ménages) et des habitants de Győr, ü, diverses épogues.

; § § § Lakosság

Év ; ggg ; szama

, 5 Forrás —— Source—? '; GA Nombfe

Annees ' __:ng de la

§§ l § populaíion

N oxi:

seas

1518 Villányi Szaniszló *

Stanislas Villányi 1) 225 (")—6.000

1567 ,, ,, 812

1617 ,, ,, 'I) 592 .

1700 ,, ,, . . . 9 — 10.000

1720 Acsádi Ignác —— Igl/LaCC

Acsádi . . . . . . 3)1215 7.290 1787 József-féle összeírás "

Recensemení sousJoseph 11 1613 12.822 1805 Nem nemesi összeírás —-—

Recense'rne'ni desrotum'ers 1547 10.681

;)1825 Nagy Lajos —Lom's Nagy 2340 20.028 1840 Fényes Elek — Alexis

Fényes . . . . . . . 1308 21.810

1850 , ,, ,, 308 24268

1857 Osztrák népszámlálás ——

Recensement autrz'chie'n 22448 1869 Magyar népszámlálás ——

Recensemmt hongrois . 1787 26.225

1880 ,, ,, . 2406 27.574

1890 ,, ,, . 2432 30.021

1900 ,, ,, _ 2706 37.543

1910 ,, ,, . 3287 44.300

1020 ,, ,, _ 3617 50.036

1930 ,, ,, . 4469 50.881

1) Porták. — 2) Csak a Belvárosban. —— 3) Adó—

köteles háztartások. — 4) Innen kezdve a népességi adatok a város mai területére vonatkoznak, a házak száma azonban 1840-ben, 1850—ben és 1869Aben még csak a régi Győrre.

érte a mohácsi vész előtti állapotot. 1700—

ban már 9——10.000—re becsüli a lélekszá- mot, ami túlzásnak látszik, mert Acsádi Ignác!) az 1720-iki adóösszeírás alapján csak 7290—re teszi Győr népességét. Acsádi munkájában egyébként megtalálható Győr- sziget és Révfalupataház adóköteles ház—

tartásainak száma is, amiebben az időben a kihagyásokat is figyelembe véve 352-re rugott (1715-ben). Ennek a számnak kb.

2112 lélek fele] meg, úgy hogy ebben az időben Győr város lakosságát a mai terü—

leten 9402—re becsülhetjük.

A következő két összeírás az 1787. évi József—féle népszámlálás és az 1805. évi nem nemesi összeírás már ismét csak a régi

1) Magyarország népessége a Pragmatica Sanc- tio korában.

1984

Győr városra vonatkozik!) Az előbbi 12.822 lelket talált, az utóbbi azonban, amelyből a papság és a nemesség ki volt hagyva, jóval kevesebbet: 10.681-et. Ezek—- nek az összeírásoknak, amelyek természet—

szerűleg nem lehettek teljesek, egyes rész—

leteire még később visszatérünk.

1825—től kezdve már a lélekszámot pon—

tosan a mai területre lehet kimutatni. Nagy Lajos latinnyelvű munkájában?) 20.028 főnyi lakosságot találunk, amiből 14.472 esik magára Győr—re, Rwévfalura 1582, Pata- házára 181, Győrszigetre 2700 és a

községek sorában kimutatott Szabadhegyre 1093. Itt már a házak száma 2340—nel sze—

repel, amiből 1547 esik magára a régi Győrre, tehát ugyanannyi, mint 1805-ben a nem nemesi Összeirás szerint. Látszik te—

hát ebből, hogy a házak számát csak na—

gyobb időközökben állapították meg. Fé- nyes Elek részint ezekre a nem nemesi (',isszeírásokra, részint az egyházi névtá—

rakra támaszkodva állapította meg a maga adatait. A házak számát azonban az ő mun—

káiban is csak magáról Győr városról le—

het megtalálni. Szerinte 1840-ben csak

"2308 ház lett volna a város régi területén 5 10 év mulva is csak ugyanezt a számot találjuk nála. Ellenben az 1840-es lélek- szám Fényesnél 21.810,3) 1850-ben pedig már 242684) Ez utóbbi számból 18.000 esik a tulajdonképpeni Györre; Róvlalura

1056, Pataházára 281, Győrszigetre 4331.

Fényes Elek g'eogr'áliai szótárában még Szabadhegyet is szerepelteti 1210 lakossal, amit már nem mertünk az 1850-es lélek- számba beszámítani. A becslés így is túl—

zottnak látszik, annál is inkább, mert az 1850. évi osztrák népszámlálás a Fényes által becsült 18.000 helyett csak 16.486 lel- ket talált a régi Győrben, úgy hogy ha a többi csatolt községre el is fogadjuk Fé—

nyes adatait, akkor is csak 22.754 lélek- szám jön ki, ami inkább beilleszthető a so—

rozatba.

A bizonytalanság még 1857—ben is foly- tatódik. Az osztrák kormány által végre—

hajtott ezévi népszámlálásnak lélekszám—

adatai községenkint kéziratban vannak meg a Statisztikai Hivatal könyvtárában.

Ezek szerint Győr város lakossága volt

1) Kéziratban a Központi Statisztikai könyvtárában.

2) Notitae etc. Hungariae. 1828.

3) F. E.: Magyarországnak mostani stb. 1841.

4) Magyarország geográfiai szótára. 1851.

Hivatal

állapotja

5, szám. —347— 1984 17.834, Révfalué 1796, Pataházáé 318 és

Győrszigeté csupán 2500, összesen tehát 22.448. Teljesen megmagyarázhatatlan, hogy Győr—sziget lakossága, amelyet Fényes már 1840-ben 4331-re becsül (megjegy- zendő, hogy 1850-ben is ugyanezt a számot adja), 1857-ben csak 2.500 lett volna. Hogy itt valami hiba történt, bizonyítja az, hogy az 1869-ben már a magyar hatóságok által végrehajtott népszámlálásról kiadott kötet, amely a 2000 lélekne'l népesebb községek és Városok 1857. és 1869. évi lélekszámát egymás mellett közli, Győrsziget lakossá—

gát 1857-ben 4066—ban, 1869-re pedig 4519—ben mutatja ki. Egyelőre megfejthe—

tetlen, hogy ugyanarról a népszámlálásról miért közöltetnek egymásnak ellentmondó adatok.

Teljesen hitelesnek tehát csak l869-töl kezdve tekinthetjük a lélekszámadatokat, azért eddig az időpontig a fejlődésről sem beszélhetünk teljes biztonsággal. Annyi mindenesetre látszik az adatokból, hogy a népesség növekvése régebben meglehetős lassú volt. Ha hitelt adhatunk Acsádi szá—

mainak, úgy l720-tól lSZő—ig, tehát 105 esz- tendő alatt a lakosság száma mindössze alig több, mint megkétszereződött, ami igazán nem tekinthető jelentékeny fejlő—

désnek, különösen nem egy város fejlődés- történetében. A tulajdonképpeni erőteljes növekvés csak az 1890-es években veszi kezdetét, amikor a lélekszám 10 év alatt 25'10/u—kal lett nagyobb. A következő év- tizedekben halkult a népesedés üteme 18'0, majd 12'90/o-ra, míg az utolsó évtized a sajnálatos stagnáeió állapotát mutatja, amikor a lélekszám csak 1'7%—kal nőtt

meg, annak ellenére, hogy viszont a házak számában óriási szaporodás állt be. Még fel—

tűnőbwbnek mutatkozik a le'lekszámnak ez a csekély szaporulata, ha a népességfejlő—

dés egyes tényezőit külön vizsgáljuk. Egy—

egy város lakossága növekedhetik termé—

szetes szaporodás, vagyis a születéseknek a halálozások feletti többlete útján, más—

részt a bevándorlások révén. 1880 óta meg- figyelhetjük e két tényező hatását Győr fejlődésére.

1880 és 1900 között az adatok csak a régi városra vonatkoznak, mert ebből az időből a csatolt községek adatai hiányoz- nak. A fejlődés iránya azonban így is ha—

tározottan kivehető. A természetes nép- mozgalom az 1880-es években a rossz köz- egészségügyi viszonyok folytán még pasz- szív volt. A következő évtizedben már ja—

2. A természetes és tényleges szaporodás Győr tj. városban 1880—1930'ig.

Accroissement naturel et effectif á Győr, de 1880 a 1930.

Accroissemmi Különbözet a

Wy___ tenyleges'sza- , Természetes Tényleges porodas jav.

E v naturel ejfeclif lliííé'e'fníwuz

___—W aFÖYÚ'SSCme"

Anne'e szaporodás fím'f

szám sz. s lám sz. szám sz.

nombre 0/0 nyombre (% mnombre O 1880—18901) —110 05 1.814 8"? 1.924] 92 1890—19001) 1.247 522 5.033 21' 3.786 158 1900—1910 3.255 87 6.757 180 3.502 9'3 1910—1920 1.009 2'3 5.736 129 4.727 106"

1920—1930 1.916 38 845 1—71—1071 —2-1

*) Régi terület. —— Territoire d'avant-guerre.

val a helyzet és a folyó évszázad első év- tizedében éri el a természetes szaporodás a legkedvezőbb arányt, amikor tíz év alatt 8'7%-ot tett. A háborús évtized megint ki—

esik ebben a tekintetben a háború által előidézett járványok, és a gyermekszületé- sek kiesése miatt. Ez az évtized még így is 1009 főnyi természetes szaporodást mutat, de csak annak folytán, hogy a hősi halot- tak a halálozások közé nincsenek beszá—

mítva. Ha a hősi halottakra 2%—0t számí-

tunk, akkor ez az évtized természetes úton egyáltalában nem növelte Győr népessé—

gét. Az utolsó tíz év már a béke évtizede volt és sajnálattal látjuk, hogy a város mindössze 3'8-es természetes szaporodást tudott felmutatni ebben a tíz esztendőben, amit elsősorban a születési aránynak or—

szágszerte mutatkozó nagymértékű csökke- nése idézett elő, amellyel a halandóság ja- vulása nem tudott lépést tartani.

Ha a tényleges szaporodásból levonjuk a természetes úton létrejött népnövekvést, megkapjuk azt a számot, amellyel a tár—

gyalt 5 évtizedben a bevándorlás növelt—e Győr lakosságát. Az 1880-as években ez a szám 1924—re rúgott, vagyis 9'2%—ra, a kö- vetkező évtizedben pedig 3.786-ra, vagyis 15'8%-ra emelkedett. Ha az adatok a vá- ros egész mai területéről meglennének, bi—

zonyára még magasabb számokat kapnánk.

1900-tól 1910-ig a bevándorlás üteme kissé meglassúdott, bár a tényleges 'népnövekvés abszolut számban ebben az évtizedben volt a legnagyobb. Annál feltűnőbb, hogy a há- borús évtized a táblázat szerint 4.727-tel, vagyis 10'6%—kal növelte bevándorlás út—

ján a város lakosságát. Sőt, ha a természe- tes szaporodást a hősi halottak leszámí-

5. szám. _— 348 —— 1934

3. Győr lakossága születési hely szerint 1920-ban és 1930-ban a régi Magyarbirodalom egyes tör—w vényhatóságaí szerint részletezve.

La population de Györ en 1920 et 1930, par lieu de naissance, notamment suivant les comitats et villes autonomes de la Hongrie davam- guerre.

í

Szaporodás

Szapofrodás

Országrész,törvényhatósági Aííáíisgázlígíx Országrész,törvényhatóság Aíííí'isíáíiíí;

. . : r t

Régions, comztats et 211168 1920 1950 WW lie'gions, comitaís et villes 1920 1930 -WL

autonomes * "US$, 0/0 autonomes 52; 0/0

% abmlu;

ahol:;

Duna jobb partja- Tisza jobb partja-

Rive droite du Danube. Ríve droite de la Tisza. (

Baranya vmi) . . . 89 75— 14—15? Abaúj-Torna vm. . .. 56 54— 2— 3-6' Pécs tjv 2) . . - . 54 56 2 37 Kassa tjv. . . 55 44— 11 —20'()n_, Fejér vm . . . 529 417—112——212 Bereg vm. . . . . . 61 51— 10—16'4É

Székesfehérvár tjv. . 148 157 9 5'1 Borsod vm. . . . . 40 60 20 500

Győr vm. . . . . . 7.207 7.580 373 5'2 Miskolc t.iV _ _ . 80 60— 20 "250;

Győr tjv. . . . . 22.144 23.882 1.738 7-9 Gömörvm _ ; , . _ 71 51 _ 20 __282;

Komárom vm. . . . 1.789 1.446 —348 ——19'2 Sáros vm. _ _ . _ _ 37 42 5 13.57 Komárom tjv. . . . 331 284— 47 ——14'2 Szepes vm. _ _ . 80 77 _ 3__ 3'8É Moson vm. . . . . . 1.057 1.299 242 229 Ung vm_ _ _ _ _ _ . 30 20— 10 "33-31,

Somogy vm. . . - - 228 254 26 114 Zemplén vm . . . 153 86— 67 ———43'8f

Sopron vm. . . . . 1.994 2.348 354 178 . .. _ _

Sopron tív. _ . _ 226 235 9 4.0 ossmon _ Total . 663 5451—118 178

Tolna vm. '. . . 177 162— 15 —- H'ö _ ..

Vas vm. . . . . . . 1.408 1.501 93 6-6 _ Tisza bal varna-_ .

Veszprém vm. . . . . ! 2.039 2.154 115 56 Rwe gauche de la Tzsza. _

Zala vm. . . . . . 5 810 884 74 91 Békés vm _ , _ . . 66 94 28 42.4í

Összesen __ Total 40230 41734 2504 69 Bihar vm . . . 96 84— 12 —12'5'j

Nagyvárad tjv . . 52 56 4 77

Hajdu vm . . . . 52 46 —— 6 —-11'5.

. Dun" baldpagja' b Debrecen tjv. . . . ; 54 46— 8—148Kf

Rlve gauche u anu e. Máramaros vm. . . . % 35 41 6 171

Árva vm. . . . . . 37 21 —— 16 —43'2 Szabolcs vm. . . . . ; 78 80 2 26

Bars vm. . . . . . 130 108 —— 22 ——16'9 Szatmár Vm . . . ;; 102 98 —— 4— 3'9

Esztergom vm. . . . 283 226 — 57 —20'] Szatmárnémeti U'V- , 17 19 2 118.

Hont vm. . - . 87 73— 14 —16'1 Szilágy vm. , . . . . 32 26— 6—18'8"

Selmecbánya tjv . 21 25 4 M'] Ugocsa vm. . . . . . 19; 15 —— 4 -——21'1;

Liptó vm. . . . . . 34 22 —— 12 —35'3 Öss es! ! Total 603 605 2 0.315

Nógrád vm. . . 135 158 23 17-0 Z en —

Nyitra vm. . . . . . 436 838— 98 w22'5 . , _ ..

Pozsony vm. . . . . 703 614— 89 _.12-7 TWR Mf'ms koze-_

Pozsony tjv. . . . 348 289 — 57 —-16'5 Angie forme par la mm—

Trencsén vm. . . . . 186 158— 28 __15—1 et la Maros

TÚI'ÓC vm. . . . . . 27 27 —n —— Arad vm. . . _ . ( . ; 50 43" 7—140É

Zólyom vm. . . . . 67 55 -—— 1a—Z7'9 Arad ÚV- . . _ ' _ ? 74 62— 12 _1632!

Összesen —— Total ; 2.492 2.114 ——878 NLG-2 Ésanáfisvm; . . . . §? ;? É ?;

? rasso- zoreny vm. . . 1 _ , _— '

Duna-Tisza köze. ' Temes vm. . . . . . 01 56 o 98

_ ; . : ' f. ' 25 ..

Entre (e Danube et la 333331?va * 32 52 3 639

mm _ _ ;, Torontál vm . . . . . ? 98 84— 14 —14-3

BáCÉ-BOÖIPR vm. - ' - 1235 Igí— GÉMÉÉÉ Pancsova tjv. . . . 17 8— 9 —'"2'9

a a V. . . . . ; . —— —— o' : _. (

Szálbadlia tjv. . _ : 37 44 7 1819 Összesen _, Total : 4591 442— 141— d'?

Ujvid'ék tjv. . . . 24 28 4 167 _ , , ; —

Zombor tjv. . . . 3 7 4 133-3 Királyhágon !ul- :

Csongrád vm. . . . . § 238 61 —177 ——74'4 Transylvaníe.

$$$??? "* ** §; %i;— 18 :ÉÉZ"; Alsó-Fehér vm. . . . ; 39 35— 4—10—3.

g " ' ' ' ' ' ; _ Beszterce—Naszód vm. .. ; 17 12— 5—"29'4 Heves, vm. . . . . . 100 111 11- 110, Brasso, vm . . . . a. 39 48 4 1033. , JaerkeSz. vm. . . . 159-. 154— o ——_,31_ Csxk, vm. . . . . . . -.. 41 31— 10 "244_

Pest-P.—S.-Kk. vm. . . 803 599 —254 —298 . , _

, Fogaras vm. . . . . . 20 19 — 1 -— 5 0!

Budapest szfv. . . 1.491 1.379—112 — 75 , . . ,

. 46 53 7 172 Háro—mszek vm. . . . a 42 45 3 71,

KeCSkemé't *JV— ' ' " ** Hunyad vm. . . . . .;g 44 38— 6—43-6

Összesen — Total 13 3.293; 2.696]——597!——18'1 Kis—Küküllő vm. . . . % 11; 8— 3—27'3.

1) Ym. : Comítat. ?) ij. : Ville autonome.

5. szám. — 349 —— 1934

! Szapofrodás Szapofrodáás

, . . . . . vag 0 . . , , .

Orszagresz,torvenyhatosag Accrxőtjsseggáít Orszagresz,törvenyhatosag Avcííí'gsgáieít Régions, comitats et villes 1920 1930 "gi—_;Wmut'f Régions, comitats et villes 1020 1930 ——;;S—Zímmut'

autonomes SZ- o/ autonomes 52— o

nambr. '" nombr. /0

absolus absnlus

!

Kolozs vm. )) . 19 24 5 26'3 Modrus-Fíume vm. 11 7 —— 4 ——36'4 Kolozsvár tjvf) 102 52 — 50 —49'0 Pozsega vm ... 15 7 —— 8 —53'3

Maros-Torda vm. . . . 36 27 —— 9 —25'0 Szerém vm. ... 81 32 1 3'2

Marosvásárhely tjv. . 17 15 —— 2 ———11'8 Zimony tjv ... - 18 12 —— 6 ——33'3

Nagy—Küküllő vm, 26 10— 16 —61'5 Varasd vm. ... 5 8 3 600

Szeben vm, . . . 36 27 _— 9 ———25'0 Varasd tjv. ... 11 4 —— 7 -—6'3'6 Szolnok—Doboka vm. . 22* 8 —— 14 ——63'6 Verőce vm. ... 26 15 11 —42'3 Torda-Aranyos vm. ! 37 21 — 16 -——43'2 Eszék tjv. ... 17 13 — 4 —23'5 Udvarhely vm. . . ll 52 33— 191—36'5 Zágráb vm._ ... % 10 12 2 200 Összesen __ Total 600 448 _152 _25_3 Zagrab tJV. ... 57 25 —— 12 ——32'4

F' Horvát-Szlavonorsz,

Nme --- ) 41 41 A _ Croatieslauonie 189 141 _— 481—25'4

MagyarorSZág — Hongrie É48.381 49.625 1.244 26 '

Magyar-birodalom

Horvát-Szlavonország , Hongrie entiére . . . I4857049766 1.196 25

Croatie-Slavonie Külföldi és ismeretlen it

Belovár-Kőrös vm. 7 6 __ 1 _14,3 Etrangers et mconn. , 1.466 1.115 —351 —23'9

Lika-Krbava vm. ] —— —— 1—100'0 Mindössze—Totalge'ne'ml 50.036 50.881 845 1'7

!) Vrn. :: Comitat. 2) ij. : Ville autonome.

tásával kiegyenlítettnek ves-szük, ebben az évtizedben több mint 5.700-ra becsülhetjűlc a bevándorlási többletet. Győr fejlődésének és vonzóerejének tehát ez az egyébként szomorú évtized volt a legfényesebb kor—

szaka. Annál sajnálatosabb, hogy a most mult évtized meg a Inegcsökkent természe- tes szaporodást sem tudta megtartani, mert hiszen a tenyleges szaporodás 1.071 fővel a :temn'észetes szaporodás alatt maradt, ami azt jelenti, hogy legalább ennyi embernek kellett Győrből elvándorolnia. Évtizedek óta tehát ez az első eset, hogy a városnak el—

vá-ndorlási többlete van. Bizonyára a há- ború alatt nagy mértékben fellendült hadi iparnak a vissza'fejlődése és a trianoni határ megvonása, mely piacainak jó részétől fosz- totta meg Győrt, idézte elő ezt a sajnálatos

körülményt. Úgy látszik a város lakosságá-

nak nvémi kirajzása is következett be, mert a szomszédos községek egy részében, külö- nösen a közeli Bácsán és Csanakfalun je- lentékeny bevándorlási többlet mutatkozik.

A bekért információk szerint Bácsára kb.

400 győri lakos telepedett ki.

A következő táblázat megmutatja, hogy Győr mai lakosságából mennyi a helybeli születésű és hányan vándoroltak be a régi Magyarország egyes törvényhatóságaiból vagy a külföldről. (L. 3. táblázat.)

Nincs a régi Magyarországnak várme—

gyéje, amelynek sziilötteiből Győr város-

nak ne jutott volna. Még olyan távoli vidé- kekről is, mint a Tiszántúl, Tisza—Maros- szöge és Erdély, százával laknak Győrött ezekről a területekről bevándoroltak. Győr—

nek 50.881 főnyi lakosságából csupán 23.882 helybeli születésű, tehát kerek 27.000 a bevándorlott. Ezeknek nagy része, 7.580, természetesen magából Győr megyé—

ből származik. Azután következik Sopron megye 2.348 és Veszprém megye 2.154 szü- löttel. 1.000-nél több embert adott még Győrnek Vas, Komárom és Moson Vár—

megye, továbbá Budapest székesfőváros. A fővároson kívül ezek mind szomszedos, vagy közeli megyék, de a távolabbi Zalából 884, Fehermegyéből 417 ember származott be Győr városába. Hogy a Duna milyen nagy akadálya a belső vándormozgalom—

lnak, mutatja az, hogy a na—gynépességű Pozsony megyéből, amely pedig szomszé—

dos Győr megyével, csaak 614—en *találtattak Győrben. Ez a szám is megfogyatkozott 1920 óta, amint hogy az elszakított terü- leteken fekvő vármegyék rma már úgyszól- ván mind kevesebb szülöttel szerepelnek.

Az ország megcsonkítása is hozzájárult tehát ahhoz, hogy Győr város fejlődése ameg- akadt. Ma már úgyszólván csak a szomszé- dos vidékek bevándorlói növelik Győr la-

§kosságát. Feltűnő, hogy a budapesti és a pestmegyei születésűek száma is eléggé