Gerhard Schacher: Der Balkan und seine wirtschaftlichen Kräfte

(1)

2. szám. ———110——— 1933

Az értékes és aktuális munkának a statisztikai

megalapozás is erőssége. E. D. (Ir.

György Ernő dr: Adalékok az üzletbér alakulásához.

Dr Ernest György: Contributions aux variations Edes loyers de magasins,

A Magyar ('lazdaságkutató lntezet 54 számú kiadványa.

Budapest. 1932. 39 l,

Publication de I'Inslilní HongroiS des Rechcrchcs évo—

nomígnes. A'r) :).

Budapest, 1.932. 3!) p.

Az üzleti forgalom leromlási'ival kereskedelmünk mercy üzleti költségei sorában, melyek az üzleti

költségek kétharmadát, teszik, az üzletbér egyike

.a legsúlyosabb terheknek,

, Szerző részben a penzügyminisztérinmtúl nyert adatok, részben saját adatgyüjtés—e alapján az üzlet—

bérnek a háború előtti viszonyokkal szembeni s az

újabb évekbeli alakulását vizsgálja.

A reprezentatív adatgyüjtés eivdtnénye szerint

Budapesten 1917-ben az iizletbérek ö%—kal voltak

magasabbak, mint 1913—ban; e szánn'tás azonban

nem veszi figyelembe, hogy a békebeli korona 1917-ig közel fele értékűre esökkent. 1926—ban a budapesti üzletberek a felmondási jog korlátozása

miatt 2w3%—kal alacsonyabban állottak, mint a há—

ború előtt, az 1927, évi iizletbért'elszalindítás azon-

ban közel 50%—os béremelkedóare vezetett. Hutt-től 1932—ig a budapesti üzletbérek 15. a vidékiek 18

%—kal csökkentek, holott alatt a

kereskedelem volumenje legalább ö(l%-kal esett.

Budapesten a legkisebb üzlethelyimigek arány—

ilag a legdrágábbak s a bérek csökkenése e katego—

riaban :! legkisebb. Videken a tendeneia fordított.

aminek magyarázata. hogy a fővárossal szemben itt a kínálat a nagyobb üzletbelyioógekben aránylag

ugyanezen idö

-,csekély.

Az iizl—et'bérek felszabadítása idejen kereskedel—

münk átmenetileg rövid prosperitást mutatott. Az '1927—1928, évek üzleti lendülete közrejátszott

azoknak a magas üzletbóneknek kialakulásában,

amelyek azután a válság bekövetkeztóben igen sú-

Vlyos tehernek bizonyultak.

Másrészt — amint a füzet erdekes adataiból

kitűnik —— azt sem tagadhatjuk. hogy a háztulajdo- nos által lero'ando köztehertótelek 1932—ben a békebeli terheknek több mint kétszeresét

tettek s a házberjövedelemnek már 52"n—át jelentik.

hasonló

Ebböl magyarázható az adóköteles házak értékének erős csokkenese, ami Budapesten már 50———60%-ot tesz.

Gerhard Schacher:

'Wirtschattlichen Krátte.

Stuttgart, 1930. 266 lap. ___ 19.

Az anyag fontosságához mérten ma meg min-

denesetre szegeny Balkán—irodalinat gazdagítja

Sehacher aránylag rövid, de a tema minden fontos részletére kiterjedő munkájával.

Der Balkan und seine

A jól tagolt tanulmány bevezetésül rövid érle—

ketesét adja a tárgynak, ismertetven annak európai erthetetlen

Az európai politika, amely a legtávm fontosságát s egyszersmind elhanyai goltságál.

labbi földrészek problenn'iival is tud és szeret bosz- szan es behatóan foglalkozni, alig veszi tudomásul, hogy a legfontosabb eenlrutnoktöl egy-két napos utazásnyira, szinte ,,a kertek alatt" egy földrajzi—

lag (úgy vízszintesen. mint, függőlegesen) pompá—

san tagozott, a termeszet felmérhetetlen kincseivel

megáldott, amellett aránylag gyengén benépesült

oriási földterület várja, hogy méltó részt vehessen a világ gazdasági és politikai életében. Alig tudunk valamit az ott élő nópekrt'íl, országokról, amelyek fajilan, nyelvileg, a politikai és gazdasági struk—

tnra tekinteteben egeszen különállnak. Schacher

az itt-ott megjelent, inkább részletekkel foglalkozó

munkák helyett az egesz problémát átfogó, élvez—

hetően megírt isn'lertetest nyujt tizennégy fejezetben.

Elöször földrajzilag határozza meg a Balkán

fogalmát is itt —— sajnos —— el kell viselnünk, hogy régi Magyarbirodalom jelentékeny, odasorozza a

minden tekintetben más összetételű, magasabb kul—

tnráju s az egész képet megva'iltoztató területeit:

Erdélyt s az ("Csatolt (leli részeket, nyilván a politikai

Balkz'm—l'u'ipek sz.—irniazásának, faji és demograliai határokat kényszerülve mórlékiil venni. A

jellegzetesst'lgeiknek, az európaitól elütő lelki alkaluknak tárgyalása után következő fejeze—

tekben adatokkal bő. ,

gesen alz'ita'in'laszlva tárja elénk az egyes országok—

annyira

szemlettetően. statisztikai

nak politikai és gazdasági fejlődését, a domináló

őstermelós, a nagy fejlödést ígérő bányászat, ipar és kereskedelem, az állami pénzügyek es a hitel- élet legtöbb jelenseget. Majd az egész Balkánt bele—

helyezi a világgazdaság es a világpolitika szen kezetóbe, elöször a szorosabban vett gazdaságpoli—

tika, azután a nemzetközi töke szempontjából, külön

fejezetben emelvén ki Németországnak az egész mű

folyamán hangoztatott nagy szerepét, kiépített gaz!-

dasági kapcsolatait s a bet-,slxóse szerint l,200.000 ló—

lekszámmal rendelkezö nemet településeket. A Bals kán gyorsan fellendülő, fagy a változott viszonyok

folytán elsorvadó városainak es kikötöinek a do—

hánynak mint ma legfontosabb termelvénynek, a megoldhatatlannak látszó maeedón kérdésnek is—

mertetése után meg egy erdekes fejezetben a jövő kiszámílhatatlan lelwtőségeiben próbál irányt mutatni.

Az egesz munka alapgomlolata: kell. hogy a Balkánt ne pusztán örök európait tűzl'éiszeknek lás—

suk, hanem az egész kérdés megitelesenel döntő az legyen, hogy tudomásul vegyük: Románia földje

termi a világ egyik legjobb minőségű búzáját, petró-

leumtermelese Európában második, a világon hatodik

(2)

111 —— 1933,,,_

2. szám. ——

helyen áll. az acélgyártáslmn rendkívül fontos

'ehromérekinese teljesen kil'iasznz'ilatlan. arany- termelóse második helyen áll s az érc arány—

tartalma alig maradt el a delafrikai bányák

mögött, óriási bauxit es sőkószletei vanna-k (utób—

biak persze mind Erdélyben), hogy Jugoszlávia '(ainelyről Schaeher szerint nem tudni: egyesített

délszláv birodalom, vagy megnagyobbított Szer- bia-e?) a legtöbb szilvát termelő állam Kalifornia ese és feles—

után, amelynek óriási ('lt'íállattenyes

'tege mellett nagy fatermelese. emelkedő tendeneiz'it

mutató. a ke zleteket vas—,

')loi'ntermeh'zse van, hogy Görög—

kereske alig kihasználó

még banxit- és

hatalmas rézg

ország tempólmn iparosodik,

(delmi flottája a Földközi tengeren gőzhajói számát

*tekintve negyedik, tonnatartalmával harmadik he-

lyen áll, YlZlel'ÖlllÖl már t,500.()00 lóerőt tud ki—

lhatgllOlelCl'll'lOlÖSO a

gyapottermelése linrópz'tban

világversenyben első, do—

használni, harmadik,

hánytermelt'xse mennyiség és minőség szempontjá—

ból verhetetlen, hogy Bulgária egeszseges birtok—

megoszlása és alkalmas termeszeti viszonyai foly—

tán a kertgazdaságoknak, a rózsatermelésnek, a nagyságban es értékben Görögország után követ- kező dohz'mytermelesnek további nagy lehetőségeit 'nyujtják, hogy Albánia, Délkelet—linrőma terra in-

eognitája szakértők szerint szintén nagy kincseket

'rejt főldjében s hogy mindezek az országok, ha szakítanak a mai hihetetlenül extenzív gazdálko—

dással és hozzájuthatnak külföldi tőkéhez: egy—

másnak és az egész európai gazdálkodásnak pom- pás kiegészítői lehetnx'xnek.

A fejlődés ele természetesen számos nehézség tornyosul. A lakosságban, amely ma 80"U-ban pri—

mitiv lnezőgazdasz'iggal foglalkozik (meg eltolód—

nek az a'ány, ha nem javítanák a Magyarország—

tól elcsatolt nagyobb kulturáju területek) keves az inicialiva az iparra es a másrészt

török uralom bukása óta bíniyz'iszatra,

viszont a máris

fejlődés tapasztalható ebben az irányban.

na gy

Sehaeher statisztikai adatait többnyire hiva—

talos forrásokból meríti, bár

ttőbbnyire 1028—es vagy regebbi adatok levóni nagy-

amelyek. azóta

részt elavultak, mégis jobb képet adnak a legfris—

tiikrőztetik vissza az időközben elmérgesedett válságot, tehát eléggé nor- mális viszonyokra utalnak. Aprólókos kritika után sebbeknél, mert meg nem

persze itt is akad egy-két fart—saság, például, hogy Szabadkát (ma Snbotieáti mint Bosznia fővz'trosz'it.

vagy Versec-et mint bulgár t'iirdt'ihelyet említi. Az

egesz tanulmány megis kitűnő kepet nyujt s elénk

tárja a felh-eesiilhetetlen gazdasági és népi lehetősé—

geket. erdeklt'ídest.

zánkban, ahol ketsegtelen érdelwltsógiink, sőt bizo-

Megórdemli az különösen ha—

nyos történelmi és földrajzi hivatottságnnk ellenére sem foglalkoznak -—— nehány elszigetelt jelensegtől eltekintve — érdeme szerint ezzel a tz'lrggyal.

I). Gy. (Ir.

Könyvtári gyarapodás és forgalom 1932—ben.

.Aceroiss'emmt et mmwement de la bibliothífgue de

A M. kir. Központi Statisztikai llivalal könyv- tárának z'lllonn'myz'lt es az 1932. évi gyarapodását minőségi megoszlás szerint az alábbi ősszfállitás mutatja:

kötet füzet egyéb összesen

Álladek 1931 Végén 77.097 76.097 17.057 170.251 Gyarapodás1932—ben 2.630 1.999 122 4751 .Alladék 1932 végén 79.727 78.096 17.179 175.002

A 170 ezret

,tárnnknak 4700-011 felüli gyarapo—

vdása Örvendetesnek mondható, dacára is.

hogy 40 darabbal kevesebb a korábbi, 1931. évi

meghaladó a'tllomái'iyn könyv—

az elmult évi

annak

gyarapodásnál. A gyarapodás csökkenése nem tartható jelentékenynek, különösen, ha meggon- doljuk, hogy egyfelől az aggasztóvá fajult gazda-

sági válság a kőnyvtermeles teren is érezteti áldat-

lan hatását, ami kil'ejezt'lsre is jut a köteles pól—

dányok színnának az előző evivel szemben mutat- kozó apadásában, másfelől az állam súlyos pénzügyi

viszonyai a könyvszerzés lehetőségeit is mérték—

telenül korlátozzák, aminek a hatása a x

útján szerzett munkáknak a korábbi évivel egye-

zően elenyeszően csekely számában tiikrőza'ídik.

Az 1932. évi

;szerínti

vétel

gyarapodás a szerzés jogcíme

részletezéssel a megelőző évi adatokkal

l'sz'ce central r. hong'roís de statistif/ue en 1932.

szembeállítva az alábbi táblázatban látható: Az evi gyarapmláslnil

1031—ben 1032—ben

darab ertekben P darab értékben ?

vételre esett 89 1.867'34 91 189649

cserére ,, 1.475 10.115'40 1.548 12.462'50 ajándékra ,, 602 3.52420 616 3.615'60 köteles péld. ,. 2.625 12.591'86 2.496 11.259'99

összesen 4.791 28.098'80 4.751 29.234'58 Kitetszik az összeállításból nemcsak az, amit

fentebb mondottunk, hanem az is, hogy a köteles példányok számá ban

rsökkenóst

mutatkozó elég jelentős a csere és kisebb mértékben az aján- dék cimen

növekedés

való meglehetős lényegi-s gyarapodás ellensúlyozta annyira, hogy vegered—

ményében nyugodtan mondható, hogy az elmult évi gyarapodás nagyjában it'—pest tartott a korábbi évek gyarapodásával.

A könyvtári állomány értéke az 1932, évi gya—

rapodás folytán 29.234'58 pengővel növekedett, a könyvkötésre forditott 79340 pengő betudásával

együtt az egész multe'vi könyvtári értókgyarapodás

30.027'98 pengő. Az 1931. évi teljes értókgyarapodas

28.729'25, az 1930, evíó pedig 30.997'98 pengő volt