11'. Szám.
—— 1038 —— 71931
Az év harmadik negyedében a Duna partján fekvő 9 állomás közül 8-nak, a Dráva melletti 2 állomás közül az egyiknek, valamint a Balatonnál levö állomáson volt átrakó forgalom. Az áruk meny—
nyisége 782997 g-ra rúgott, melyeknek körülbelül felerésze (48'5%) vasútról hajóra került átrakásra, a másik része pedig hajón kezdte meg s
révén vasúton folytatta útját.
átrakás
zöme (47'2%) külföldről származó,
földre irányított (441323) árukból állott. Emellett az ország területén lebonyolódott, belső forgalom mindössze 7'9%-kal, míg az átmenő áruk 0'3%-kal voltak képviselve.
Az áruk neme szempontjából a sószállítmányok állanak első helyen, melyek az egész forgalomnak több, mint negyed részét (29'4"o) tettéky Nagyobb illetőleg kül-
mennyiség került még átrakásra szénből (12'0%l.
vas— és acélárukból (10'3%), valamint a különféle gabonaneműekből (10'l%) és őrleményekből (9'3%l, A forgalomban résztvevő uszályok nemzetiségét nézve, a magyar és osztrák lobogó alatt közlekedő uszályok körülbelül egyforma mennyiségű árut szál—
lítottak (30'6, illetőleg 30'9%). Mellettük még a német (14700) és jugoszláv (12'9%l nszályok bo-
nyolítottak le jelentősebb forgalmat.
Az átrakó forgalom legnagyobb része (96-32?)
a Duna mellett fekvő állomásokon át bonyolódott le; míg a többi,
és a Balaton mellett fekvő helyeket érintette. A dunai állomások közül természetesen a főváros te—
rületén levő állomások forgalma a legkiemelkedőbb, tették.
elenyészően kis hányad a Dráva
melyek a dunai átrakóforgalomnak 74'8-át
A forgalom irányát tekintve, a küldemények
Magyarország folyami kikötőinek áruforgalma az 1931. év július—szeptember havában.
Le trafic des marchandises dans les ports de Hongrie on _im'lletmseptembre 1937.
Kikötők áruforgalma az 1931. év július—szeptember havában.
Trafic des marchandises dans les ports hongrois en juillet—septembre 1931.
A vízi útvonal, kikötők neve, líÉíÉiÉ-tíírfílígíl?n'2?ífl. ÉPÉLÉÉgÉÉÉ-Éíí ilÉÉZ—UÉÉIIÉÉÉÉ
a_rUk mégnevezese, orszagOk feladott érkezett feladott l erkezett l feladott érkezett Votes navigaoles, ports, maTChaW expédíées arrívées expédie'es i arrivées ; expédiées karriuées ,.
513333, pays áruk súlya méterrnázsákban — poids, [; méír.
1. Duna — Danube A) Kikötők szerint. M Snioant les ports.
Baja, Dunapart —— gnaz' du Danube . . . 72.802 31.840 37.734 21.215 35.068 10.681 Budapesti kikötők — Parts deBudapest 392873 1,501.089 1b0.446 457938 292427 1,043.I5l
Esztergom . . . 207.397 12.483 196.126 12.044 11.271 389
Gy ör . . . 24.721 105.314 18.015 56.748 11.706 48.566
Mohács, város és vasút— ville et chem. de fer 543192 32.06? 241.298 20.061 802494 12.007 Egyéb kikötők —— Antres pays . 224547 289.94t 133342 198.069 91.205 91.859 Együtt _ Ensemble, 1,466.132 1,972.698 721361 766095 744171 1,206.608
2. Tisza.
Csongrád . 90.155 3.235 56.548 3.235 33.607 %
Szeged . 336.012 13.208 154.000 7.150 182012 0.058
Szolnok . . . . . . . . . 164961 l0.371 17.178 10.371 147783 ——
Együtt —— Ensemble . 591.l28 26.814,É 227.726 20.756 363.402 6.058
.. ;
A) Osszesen ——- Total. 2,057.260 1,999.512§ 919687 786851 1,107.573 1212661
B) Árunemek szerint. —— Suivant les marchandises.
Gabona —— Cére'ales 780.597 117.516* 272.945 98.711 507.652 18.805
Öllemény w— Prodnits moulus 130.318 52.007 81.743 34.751 98.575 17.256
SÓ -— öel. . . 2644 217546 2.644 4.527 —— 213019
Szén — Charbon . r(26.628 957336 444428 482071 282200 525865
Egyél) áruk —— Autres marchandzscs . 417073 654507 197327 216391 219146 437716
B) Összesen _ 70 na. 2,057.260I lommal 949687] 786.851íí nemm! l.,2l2.6(il
C) Országok szerint. —— Par pays.
Magyarország — Hongrie . . . — — 949687 786851 — —
Aus/tria —— Auíriche . , . . . —— ' * __ _ 296757 156048
Cseh Szlovákia — Tchéco- Slooaguie * . . m— : — — —— 36.278 510.517
Jugoszlávia —— Yougoslavie . , . — ' § M — —— 93.281 19.269
Románia —- Ronmanie . . . — § —— — —— 511.l45 73.867
Németország — Allemagne , . . . —— ! — —— —— 144579 441800
Bulgária _ Bulgarie . . . . . . . . . l _ § _ — _ 25.538 11.165
C) Osszesen — Total . —— 949687 786851 17107573 1,212.861
11. szám. *—
l039 — 1931
Az 1931. év július-szeptember hónapjaiban mind az 50 dunai kikötőnek, a Tiszán levő kikötők közül
pedig 3—nak volt áruforgalma. A szállított áruk ősz—
szes mennyisége 41 millió (] körül járt, melynek zöme (84'8%l került továbbításra. Az áruknak 42'8%-a az ország területén maradt, míg többi részük külföldi eredetű, illetőleg rendeltetésű volt.
A kikötők szempontjáln'il a Dunán természete—
sen Budapest játszotta a vezetőszerepet, melynek partjain át bonyolódott le a dunai forgalomnak 55'1%-a. A Duna mellett fekvő kikötők közül Buda—
pest mellett Mohácson és lisztergomon át szállítot—
a Dunán
ták a legtöbb árut. A dunai forgalomban ugyanis az előbbi lő'7on-kal, az utóbbi (TVn-kal volt kép- viselve. A Tiszánál Szeged forgalma a kiemelkedő, mely a tiszai áruszállílx'isnak 56'5%-át mondhatta magáénak.
A vízi úton továbbításra került áruk nemét tekintve, szénből volt a legnagyobb forgalom, mely az összes küldeményeknek 41'5%-át tette. Ezenkívül nagyobb mennyiséget szállítottak még a különféle gabonaneműekből (22'1%), továbbá sóból (5'4%) és őrleményekből (4'5%). A külföldre irányított áruk
között legnagyobb hányaddal (45'8%) a gabona—
neműek és a szén (25'500) volt képviselve; míg a külföldről származó szállítmányok legjelentősebb
része szénből (43400) és sóból (17'6%) állott.
Az áruk feladási helyét nézve, a küldemények zöme cseh—szlovákiai (42100), németországi (36'4%)' és ausztriai (12970) eredetű volt. Viszont az or- szágból külföldi államokba irányított szállít- mányok legjelentősebb részének rendeltetési helye Románia (46200), Ausztria (26'875) és Németország
(13'1 "i; l területén feküdt.
Külföldi honosságú gépjárművek Magyarországon az 1930. évben.,
Véhiculex fi motcw útwmyers ayant séjoumé en Hongrie on 1930.
A közúti járművek közül a gépkocsik és mo- torkerékpárok gépi horendeza'isiik folytán nagy tá—
volságok megtételére is közlekedésüknek
megfelelően
alkalmasak.
z'illalánosságban mindössze a kiépített úthálózat az előfeltétele.
Azok a gépek azonban, melyek más államok terü- letét akarják felkeresni, az országhatáron egy mesterséges akadályba, a vámsorompóba ütköz—
nek. A sorompót tudvalevőleg minden állam sa—
ját iparának védelmére állítja fel, melynek segít- ségével az ország területére bevitt gépjárnn'ivek után jelentős összeget, meghatározott vámilletéket hajt be. Ennek az akadálynak az elhárítz'isára a triptygue, illetőleg a carnetl) szolgál, mely a vám- határokon előírt jelentkezési kötelezettség mellett az egyes államok területén való szabad közleke—
désre jogosít.
A gépjárműveknek ez az ellenőrzése módot nyújt arra, hogy a hazánk területén megforduló Zavartalan
1) A triptygue szabad vámhatár-átlépési iga- zolvány, mellyel az egyes államokban ennek az igazolványnak kiállításával megbízott érdekkép- viselet felelősséget vállal aziránt, hogy a külföldi állam területére belépett gépjármű nem fog be- hozatali tárgy gyanánt az illető állam területén ott maradni. A vámhatárátlépési igazolvány tulaj- donosa előtt tehát a vámsorompók megnyílnak a nélkül, hogy ezért a gépjárművekre megállapított vámilletéket le kellene fizetni. A (tai—net abban kü- lönbözik a triptygue-től, hogy a triptycjue csak egy állam területére való belépésre jogosít, míg a car—
net—val mindazoknak az államoknak területére be- léphetiink, melyek az ezzel való határátlépést en- gedélyezik. Más szóval triptyoue-ből annyifélét kell váltanunk, ahány állam területét fel szándékozunk keresni, míg a carnet a különböző triptydue-ket egy okmányban egyesíti.
automobilokat és motorkerék—
párokat számbavehessiik. A határainkat az előbb említett vámigazolvánnyal átlépő motoros jármű- vekről ugyanis a határszéli vámhivatalok a Bu—
dapesti Államrendőrség idegen honossagu
Főkapitányságának Köz—
igazgatási Osztályához ellenőrzési és rendészeti célokból minden egyes esetben megfelelő jelentést küldenek be, A jelentésekből, melyek tisztán igaz—
gatási célokat szolgálnak, a gt'xpjz'u'mt'ivek nemzeti- sége pontosan megállapítható. A bejelentéseknek többek között az a legnagyobb hiányossága, hogy bennük a gépjz'irművek két nagy csoportja, a gép- kocsik és motorkerékpz'irok nincsenek megkülönbözv tetve, továbbá nem állapíthatjuk meg a gépjárművek utasainak számát és az itt tartózkodási idejét.
A közutakon való határátlépés hazánk terüle- tére 42 helyen történhetik. Az Ausztria felől jövő járművek 11, a Csehszlovákiából jövők 13 helyen léphetik át a magyar határt; míg Jugoszlávia és Románia felől 9—4) határátlépr'i állomás áll ren- delkezésre.
Az 1930. év folyamán Magyarország területén 1.430 külföldi honosságú gépjármű fordult meg, melyek 32 különféle állam területéről keresték fel hazánkat. A külföldi automobilok és motorkerék-
párok több, mint kétharmadának (36'2%l a Ma-
gyarországtól elcsatolt területen volt az illetőségi helye. Az elcsatolt részek közül a legtöbb jármű a régi magyar felvidékről kereste fel hazánkat:
ezek a gépek tették az. egész forgalomnak 16'000—át.
Az erdélyi részek aránya 12'9%—a, a régi dél- vidéké 5'2%, végül a dunántúli, jelenleg Ausztriá—
hoz esatolt területekről való gépjárművek aránya
