• Nem Talált Eredményt

Teljesítménymérés a tudományos könyvtárakban megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Teljesítménymérés a tudományos könyvtárakban megtekintése"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

T M T 4 0 . é v f . 1 9 9 3 . 2. s í .

annak érdekében, hogy a lehelő legszélesebb infor­

máció-hozzáférést biztosítsuk a lehelő legtöbb e m ­ ber számára.

/HALLIDAY, J.: Fee or f r e e : a new p e r s p e c t l v e on the economics of information. = Canadian Library Journal, 4 8 . köt. 5. s í . 1 9 9 1 . p. 3 2 7 - 3 3 3 . /

(Orbán Éva)

Teljesítménymérés a tudományos könyvtárakban

A könyvtári teljesítménymérés az elmúlt évtizedek­

ben a szakmai irodalom és a könyvtárosi tanácskozá­

sok rendszeresen visszatérő témájává vált: elter­

jedése nyilvánvalóan összefügg a könyvtári költség­

vetések elbizonytalanodásával és beszűkülésével. A fenntartók mind pontosabb képet kívánnak kapni az adott pénz hasznosításáról, az intézmények pedig egyrészt teljesítményeik számszerű kimutatására törekednek, másrészt a stagnáló vagy csökkenő költségvetés mellett racionálisabban kivannak gaz­

dálkodni adott lehetőségeikkel. A vizsgálatok legin­

kább az a n g o l - a m e r i k a i nyelvterületen és É s z a k - Európában terjedtek el, és különösen a költségvetési változásokra érzékenyebb közkönyvtárakban. A könyvtári folyamatok számítógépesítése ugyanakkor technikailag is megkönnyítette a teljesítmények pontos mérését. A gyorsan terjedő és szerteágazó kezdeményezések áttekintése egyre inkább s z ü k s é ­ gessé vált.

Az ÍFLA Egyetemi és Kutatási Intézményi K ö n y v ­ tárak Állandó Bizottságának egy munkacsoportja ÍMünster székhellyel) vállalta az áttekintést, az elvi kérdések tisztázását a nemzetközileg is ö s s z e h a s o n ­ lítható módszerek ajánlását.

A munkabizottság mindenekelőtt e g y s é g e s termi­

nológia megteremtésére törekedett. Definiálta, hogy a könyvtári teljesítménymérés (performance mea- surement, Leistungsmessung. a magyar szakmai nyelvhasználatban leginkább: könyvtárhasználat- vizsgálati olyan tevékenység, mely az intézmény céljából kiindulva állapítja meg a cél elérésének mértékét, s melyet meg kell különböztetni az egyes dolgozók teljesítményének normatív mérésétől, a tiszta költség-haszon elemzésektől és a tiszta output­

vizsgálatoktól, valamint a statisztikai adatok egyszerű számbavételétől (bár ezek egyes eszközeit a tel­

jesítménymérés is felhasználja). A teljesítménymérés végső fokon az intézmény működésének hatékonysá­

gát és hatásosságát méri: azt. hogy amit tesz. költ­

ségtakarékosán, gyorsan és az adottságok optimális kihasználásával teszi-e, és hogy ez a tevékenysége az intézmény célját segíti-e elő.

A teljesítménymérés főbb területei a következők:

Hozzátérhetőség-mérés, amely azt vizsgálja, hogy az igényelt művek milyen mértékben állnak a h a s z n á ­ lók rendelkezésére A "rendelkezésre állás" fokoza­

tai: a mű megvan a könyvtár állományában: megvan

és nincs kikölcsönözve: a helyén található: csak prézens példánya van. A vizsgálat megfelelő módsze­

re a kérdőív, szükséges azonban a kitöltés k ö n y v ­ tárosi ellenőrzése. (A "hiba*1 egyaránt lehet a könyvtárban vagy a keresőben.) A hozzáférhetőség- mérések nemcsak az állomány és a használói igények megfelelésének mértékét tükrözik, hanem a hiányok jellegét és okait is feltárják.

A hozzáférhetőség-mérés gyakran kiegészül a kéz­

beadási idő vizsgálatával: mennyi idő telik el a köl­

csönzési eljárás megkezdésétől (a katalógushaszná­

lat kezdetétől vagy az igénylőlap leadásától) a mű kézbe adásáig, vagyis mennyi idő alatt tud a rendszer az olvasói igényre reagálni.

A hozzáférhetőség mérésének ellenpárja az állomanyhasználat-mérés. amely kiterjedhet az egész állományra vagy egy-egy meghatározott állományrészre. Különösen hasznos az egyes állománycsoportok összehasonlítása a forgalomban és a beszerzési keretben való részesedésük szerint, s így az átlagon felüli és az átlagon aluli igénybevétel kimutatása. Az archivális gyűjtemények és a speciális különgyüjtemények forgalmáf nem lehet a könyvtár egésze által produkált forgalommal mechanikusan egybevetni.

A írafa'ógus minőságének mérése a használók minősítése alapján történik: milyen mértékben volt eredményes a konkrét müvek keresése, hány és milyen értékű találat volt a témakeresésnél? M ó d s z e ­ rek: kérdőív, interjú, rejtett megfigyelés kérdőívvel vagy interjúval kombinálva. Feltétlenül szükséges az olvasói találatok könyvtárosi ellenőrzése a tényleges katalógushibák és a keresési hibák elkülönítésére.

Még így is igen nagy e témakörben a szubjektivizmus veszélye: a találatok minőségének megítélésében a könyvtárosi ítéletek sem tekinthetők objektívnak

A használó elégedettségének mérése kiterjedhet a könyvtar egészére, de leggyakrabban meghatáro­

zott szolgáltatásokra irányul (nyitvatartási idő, az o l ­ vasóterem munkalehetőségei, a kézikönyvtár, a tájé­

koztatás, a könyvtárosok magatartása stb.). Vizsgálati eszközként az elégedeltségi fokozatokat tartalmazó kérdőív vagy interjú szolgál, esetleg ezek k o m ­ binációja. Az elégedettség mérhető az aktív könyvtár­

használóknak a potenciális használókhoz viszonyított arányával is.

• • *

A teljesítménymérések adatai csak akkor nyújta­

nak reálisan értelmezhető információt, ha egybevet­

hetők hasonló struktúrájú könyvtárak hasonló adalai-

7 7

(2)

B e s z á m o l ó k , s z e m l ó k , referátumok val. A könyvtári teljesítménymérés jelenleg rendel­

kezésre álló kézikönyvei vagy csak közkönyvtárakra vonatkoznak, vagy az amerikai könyvtári viszonyokra épülnek. Az említett IFLA-munkabizottság ezt az egyoldalú helyzetet kívánja a tudományos könyvtárak javára korrigálni.

Fő törekvése az összehasonlíthatóság kimunkálá­

sa, aminek előfeltétele a mérésben használt fogalmak egyértelmű definiálása (pl. a "kölcsönzés" fogalmába beletartozik-e a hosszabítás?), a bevált módszerek összegyűjtése és szabatos leírása, a különféle struk­

túrájú könyvtárak e téren mutatkozó sajátságainak elemzése. A munkabizottság ajánlások kidolgozásá­

val kívánja elősegíteni, hogy a tudományos könyv­

tárak viszonylag könnyen megvalósítható módsze­

rekkel összehasonlítható eredményre jussanak a tel­

jesítményvizsgálatok terén.

/POLL, R.: Leistungsmessung In w i s s e n s c h a f t l l c h e n B i b l l - otheken. ~ Z e l l s c h r l t l für B l b l i o t h e k s w e s e n und B i b l l - ographie, 3 9 . k ö t . 2. ai. 1 9 9 2 . p. 9 5 - 1 0 9 . /

(Katsányi Sándor)

A tematikus keresés szempontjainak megtervezése az online

katalógusokban

A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a felhaszná­

lók számára igen sok problémát okoz a téma szerinti keresés megfelelő szempontjainak a kiválasztása, az igényekhez igazodó szűkítése és tágítása. Ezek a problémák két lényeges tényre világítanak rá: egy­

részt, hogy kezdetben az online katalógusokban nem fektettek kellő hangsúlyt a tematikus keresésre, másrészt a témák komplexitását sem vették igazán figyelembe. A felhasználói kérdések tipologizálása megmutatja, milyen követelményeknek kell a sikeres tematikus keresés érdekében megfelelni. Az informá­

ciókereső eljárások fejlesztésénél elsősorban a következő tényezőket kell megvizsgálni:

• az alkalmazott indexelő nyelvek jellegzetességei.

• az alkalmazott indexelési elvek,

• az adatbázis szerkezete,

• a visszakeresés technikai lehetőségei, a keresési mód és a keresőnyelvek.

Sikeres keresés e négy összetevő, és a közöttük fennálló kölcsönhatások átgondolt megtervezésével érhető el. Ehhez a folyamathoz kívánunk segítséget nyújtani.

A H A S Z N Á L A T P R O B L É M Á I

Az online katalógusok első korszakában az volt a vélemény, hogy nincs szükség tematikus elérésre, hiszen a felhasználó már ismert dokumentumokat fog keresni Hogy ez mennyire téves álláspont, mi sem bizonyítja jobban, mint az az USA-ban végzett vizs­

gálat, mely szerint a keresések több mint 50%-a téma szerinti.

Ugyanakkor azonban a tematikus keresések számának jelentős növekedése nem jelenti egyszer­

smind a releváns találatok számának a növekedését is. Egy vizsgálat szerint a megkérdezettek 85%-a volt elégedeti a kapott eredménnyel, a kérdőívek tüzete­

sebb vizsgálata azonban kimutatta, hogy 56%-uk semmit, vagy csak alig valamit talált meg abból, amit keresett. A használók tehát maguk sem igen tudják

megítélni, mennyire sikeres igazán egy keresés.

A felhasználói problémák főbb típusai a követke­

zők:

a) A megtelelő keresökitejezések kiválasztása A felhasználók általában nem találják megfelelő­

nek az indexelő szótár kínálta kifejezéseket, kevesel­

lik őket. Ezért aztán, a használók által kiválasztott keresökifejezések az esetek többségében vagy túl általánosak, vagy túl specifikusak

b) A találati arány növelésének nehézségei A szótár nem megfelelő használatának az alacsony találati arány a következménye. A nem kielégítő keresések általában 35 és 57,5% között mozognak.

Sőt, ez az arány még ennél is nagyobb, hiszen a találat sem jelenti feltétlenül azt, hogy a használó releváns információt kapott.

c) Nehézségek a találatok számának szűkítésében Az is gyakran előfordul, hogy túl sok a találat.

olyannyira, hogy már nehézkes az áttekintésük.

Főleg erre az utóbbi két pontra kell több figyelmei fordítanunk. Ahogy az információk mennyisége növekszik, egyre nő az igény a minél pontosabb és zajmentesebb online keresés iránt.

A TEMATIKUS K E R E S É S F E J L Ő D É S I S Z A K A S Z A I Az online katalógusok első korszakának említett problémái miatt érdemes áttekinteni, milyen fejlődési szakaszokon mentek keresztül ezek a katalógusok.

C. Hildreth felosztása szerint három generációt k ü ­ löníthetünk el.

Az első generációs katalógusok csak előre meg­

szerkesztett kereséseket tettek lehetővé, akárcsak a kártyás katalógusok. Ezek a katalógusok általában a címrendszós keresést helyezték előtérbe, tartalmi elérés nemigen volt lehetséges. A dialógus vagy szigorú menüvezérléssel, vagy valamely parancs­

nyelven alapulva történt.

Csak a második generációs katalógusokban vált lehetővé a keresés kulcsszóval vagy tárgyszóval.

78

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Jóllehet az állami gyakorlat és a Nemzetközi Bíróság döntései világos képet mutatnak, az e tárgyban megjelent szakirodalom áttekintéséből kitűnik, hogy jelen- tős,

A vándorlás sebességét befolyásoló legalapvetőbb fizikai összefüggések ismerete rendkívül fontos annak megértéséhez, hogy az egyes konkrét elektroforézis

Az ELFT és a Rubik Nemzetközi Alapítvány 1993-ban – a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával – létrehozta a Budapest Science Centre Alapítványt (BSC, most már azzal

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

Már csak azért sem, mert ezen a szinten még nem egyértelmű a tehetség irányú fejlődés lehetősége, és végképp nem azonosítható a tehetség, tehát igen nagy hibák

A CLIL programban résztvevő pedagógusok szerepe és felelőssége azért is kiemelkedő, mert az egész oktatási-nevelési folyamatra kell koncentrálniuk, nem csupán az idegen