UNIÓS FIGYELŐ

(1)

Készítette:

UNIÓS FIGYELŐ

A Magyar Mérnöki Kamara kiadványa

2010. október 25.

(2)

Tartalom

POLITIKAI, GAZDASÁGI ESEMÉNYEK ... 5

Hosszas viták után felállhat az Európai Külügyi Szolgálat ... 5

Magyarországon járt az Európai Bizottság elnöke ... 5

Az Európai Parlament kiállt a költségvetés növelése mellett ... 6

Bankmentés bankadóból? ... 6

Vízumtárgyalások kezdődtek Moldovával... 7

SZAKPOLITIKAI FIGYELŐ ... 8

1. Belső piac ... 8

Bizottsági jelentés a szakmai képesítések elismeréséről szóló irányelvről... 8

Kis lépéssel közelebb a szabadalmi megállapodáshoz? ... 9

Szabványügyi csomag a láthatáron? ... 10

A Bizottság fellendítené az uniós belső piacot ... 11

2. Egészségügy és munkabiztonság ... 13

Új bizottsági javaslat a nukleáris orvostudomány, radiológia és sugárterápia területén .. 13

3. Energia ... 14

Elérhető az „Energia trendek – 2030” kiadvány legfrissebb változata ... 14

2011 márciusában lép életbe a Bizottság energiapiaci jogszabálycsomagja ... 14

Tanulmány a megújuló energiaforrások előtt álló akadályokról ... 15

18. alkalommal rendezték meg az Európai Gázszabályozási Fórum találkozóját ... 16

Új energiacímkék jöhetnek a műszaki termékekre? ... 17

4. Infokommunikáció és hírközlés ... 18

A Bizottság rádiófrekvenciák felszabadítására tett javaslatot... 18

Az Európai Bizottság 780 millió euróval ösztönzi a stratégiai IKT-kutatásokat ... 19

(3)

A Bizottság bemutatta a szélessávú hálózatokba irányuló beruházások ösztönzésének

tervét ... 21

IKT-kutatás: az európai digitális adatok megőrzése a jövő nemzedékek számára ... 22

5. Környezetvédelem ... 23

Uniós finanszírozású projekt a környezetszennyezés feltérképezésére ... 23

Tovább folytatódik a vita a szén-dioxid kibocsátás csökkentésének a mértékéről ... 24

6. Közlekedés ... 25

Európai Mobilitási Hét 2010: Közlekedj okosabban, élj egészségesebben! ... 25

A Bizottság intézkedéseket javasol a vasúti szolgáltatások javítására ... 26

Egységes közúti szállítási előírások léptek életbe az unió és a szomszédos országok között ... 28

Új szabályozás a légi közlekedési balesetek területén ... 28

Európai közlekedésbiztonsági napok 2010 ... 30

Belgium áttörést ért el a zöld útdíjak ügyében ... 31

7. Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás ... 33

A fenntartható erdőgazdálkodás kihívásai ... 33

Tanulmányok a klímaváltozás erdőkre gyakorolt hatásáról ... 34

8. Vízgazdálkodás ... 35

Hiánypótló kezdeményezés a vízgazdálkodási szabványok terén ... 35

Mennyire környezetbarát a zöld energia? ... 36

World water week konferencia 2010 ... 37

JOGSZABÁLYFIGYELŐ ... 39

2010. október 20. ... 39

2010. október 14. ... 39

2010. október 5. ... 40

2010. szeptember 30. ... 40

(4)

2010. szeptember 29. ... 41

2010. szeptember 25. ... 41

ELŐREJELZŐ ... 43

Európai Bizottság ... 43

Európai Parlament ... 43

Európai Unió Tanácsa (Miniszterek Tanácsa) ... 43

Európai Tanács ... 44

Konferenciák, rendezvények ... 44

(5)

POLITIKAI, GAZDASÁGI ESEMÉNYEK

Hosszas viták után felállhat az Európai Külügyi Szolgálat

Az Európai Parlament október 20-án nagy többséggel jóváhagyta az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) felállításához szükséges utolsó három jogszabályt is, így december 1-jén, a Lisszaboni Szerződés életbe lépésének első évfordulóján kezdheti meg működését az Unió új diplomáciai testülete. Vita legfőképp a személyzeti szabályozás körül alakult ki, ugyanis a képviselők egy része azt szerette volna, ha nemzeti és földrajzi kvóták biztosítják az új tagállamok egyenlő képviseletét. A Parlament részéről a szocialista (S&D) frakció német tagja, Berhard Rapkay tárgyalt, és állapodott meg az intézményekkel. A kompromisszum értelmében nem lesznek ugyan számszerű kvóták, de a jogszabály tartalmazza, hogy „minden tagállam megfelelő és értelmes arányban képviselteti magát” a szervezetben.

További információ:

http://www.euractiv.hu/kulpolitika/hirek/a-lisszaboni-szerzodes-evfordulojan-szulethet-meg- az-europai-kulugyi-szolgalat-003023

Magyarországon járt az Európai Bizottság elnöke

Október 11-én hazánkba látogatott José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, aki találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel is. Barrosso többek között támogatásáról biztosította Orbán Viktort a 2011 első felében esedékes soros magyar elnökség kapcsán. Úgy fogalmazott számít "Orbán miniszterelnök politikai képességeire abban, hogy a következő félévben jó hírét viszi az Európai Uniónak". Barroso szerint hazánk prioritásainak listájából megállapítható, hogy a magyar elnökség "rendkívül ambiciózus" programot állít össze, így a Bizottság fontos eredményekre számít. Magyarország elnökségi programja várhatóan novemberre készül el, és november 17-én mutatják majd be Brüsszelben.

Bővebben:

http://www.euractiv.hu/intezmenyek-jovo/hirek/barroso-optimista-a-magyar-elnkseget- illeten-003009

(6)

Az Európai Parlament kiállt a költségvetés növelése mellett

Az EP október 20-án első alkalommal szavazott az unió javasolt költségvetéséről a lisszaboni szerződés szabályai szerint, vagyis úgy, hogy a parlament a büdzsé egészének alakításában a Tanáccsal egyenrangú szerepet játszik. Az EP a kifizetések szintjén 130,14 milliárd, a kötelezettségvállalásokat tekintve pedig 142,65 milliárd eurós főösszeget javasol 2011-re. Ez 0,8 százalékkal több a 2010-es számnál. Az Európai Bizottság korábban 130,14 milliárdos, illetve 142,57 milliárdos, a Tanács pedig 126,53 milliárdos, illetve 141,78 milliárdos költségvetést javasolt.

A parlament és a tagállami kormányokat képviselő Tanács október 27-én kezd egyeztetéseket a végleges jövő évi büdzséről. A két intézménynek 21 napja lesz a megállapodásra.

Amennyiben ez sikerült, november közepén fogadhatja el az EP a 2011-es költségvetést.

http://euobserver.com/19/31091

http://www.europarl.europa.eu/hu/pressroom/content/20101020IPR88368

Bankmentés bankadóból?

Az Európai Bizottság október 20-án nyilvánosságra hozott tervei szerint a jövőben a bankszektornak kellene állnia a bankmentő-csomagok (ún. bail-out) költségeit. Michel Barnier, a belső piacért felelős uniós biztos szerint elfogadhatatlan az a gyakorlat, hogy egyes bankokat az államnak kell megmenteni pusztán azért, mert túl nagyok, vagy túlságosan széleskörű kapcsolatokkal rendelkeznek ahhoz, hogy bedőljenek. Ezt a helyzetet, valamint általában az újabb válságot elkerülendő a biztos célja, hogy minden tagállamban hozzanak létre olyan speciális alapokat, amelyek fedezni tudják a csődbe került bankok felszámolását.

Magukat az alapokat pedig a bankoktól beszedett forrásokból finanszíroznák. Több tagállam vezetett már be az elmúlt hónapokban banki különadókat – köztük Magyarország is – a kérdés tehát már csak az, hogy vajon arra fordítják-e ezeket az összegeket a kormányzatok, amire az Európai Bizottság szeretné.

(7)

Bővebben:

Vízumtárgyalások kezdődtek Moldovával

A tagállamok miniszterei október 21-én megállapodtak, hogy megkezdik Moldovával a tárgyalásokat a jövőbeli vízummentességről. Ezzel együtt a Miniszterek Tanácsa felkérte az Európai bizottságot, hogy készítse el ennek a megvalósítására vonatkozó akciótervét.

Moldova vízummentességének a kérdése különösen amiatt érdekes, hogy a lakosság jó része egyben román, azaz uniós állampolgár is. Mindazonáltal a tárgyalások valószínűleg csak a novemberi moldovai választások után indulnak majd meg.

Bővebben:

(8)

SZAKPOLITIKAI FIGYELŐ

1.BELSŐ PIAC

Bizottsági jelentés a szakmai képesítések elismeréséről szóló irányelvről

Az Európai Bizottság október 22-én publikált első ízben jelentést a szakmai képesítések elismeréséről szóló uniós irányelv gyakorlati működéséről. A dokumentum többek között olyan területeket kíván feltárni, amelyek aggodalomra adhatnak okot – mint például a tagállamok vonakodása a szakemberek mobilitásának megteremtése kérdésében, az elismerési eljárások megkönnyítése érdekében létrehozandó közös platform eddigi sikertelenségei, vagy az illetékes hatóságok számára kidolgozandó magatartási kódex eddigi hiányosságai.

Annak ellenére, hogy egyelőre még mindig fennáll a veszélye, hogy egy szakembernek nehézségekkel kell szembenéznie, ha egy másik tagállamban szeretné elismertetni a képesítését, mindent egybevetve az automatikus elismerésének eddig megvalósult pozitív fejleményei mind a szakemberek, mind pedig a hatóságok számára fontos előrelépést jelentenek – áll a jelentés összefoglalójában. Mindemellett az egyes tagállamok hatóságai által a Bizottsághoz eljuttatott jelentések bemutatják az irányelv gyakorlati megvalósulását, illetve annak hiányosságait, valamint alapul szolgálnak a jövőbeli fejlesztéshez.

A Bizottság további tervei között szerepel ugyanis egy várhatóan év végén megindítandó, a jelenlegi szabályozásokról szóló konzultáció, amelynek az értékelése 2011 őszére, az erre épülő Zöld Könyv kiadása pedig 2012-re várható. Ez utóbbi egyben már az irányelv felülvizsgálatának, és lehetséges újraszabályozásának az alapja is lehet.

A Bizottság közleménye az alábbi címen olvasható (angolul):

http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/10/1367&format=HTML&aged

=0&language=EN&guiLanguage=en

A Bizottság jelentése elérhető a következő címen (szintén angolul)

http://ec.europa.eu/internal_market/qualifications/docs/evaluation/staff-working-doc_en.pdf

(9)

További információ a Bizottság belső piaccal kapcsolatos honlapján, ahol letölthetők az egyes nemzeti jelentések is:

http://ec.europa.eu/internal_market/qualifications/evaluation_en.htm

A szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005-ös irányelv (magyar nyelven):

http://eur-

lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2005:255:0022:0142:HU:PDF

Kis lépéssel közelebb a szabadalmi megállapodáshoz?

A versenyképességi tanács október 11.-i ülésén sem született kompromisszum az európai uniós szabadalmak fordítási szabályainak ügyében. A belga elnökség által kidolgozott kompromisszumos javaslat kis előrelépést jelentett ugyan a korábbiakhoz képest, de továbbra sem volt elég a megállapodáshoz.

Az Európai Bizottság eredeti javaslatával kapcsolatban néhány tagállam, valamint a kis- és közepes vállalkozások (KKV) azért aggódtak, mert a szabadalmak bejelentési költségei megemelkednének azon kérvényezők számára, akik anyanyelve eltér a Bizottság által javasolt három hivatalos nyelvtől – az angoltól, franciától és a némettől. A rendszer ugyanakkor versenyelőnyt hozna a brit, német és francia cégeknek, amelyek így saját nyelvükön tudnák bejelenteni szabadalmaikat.

Ezért az ülést megelőzően Belgium egy átdolgozott kompromisszumos szöveget köröztetett a tagállamok között, amely több figyelmet szentel az automatikus fordításnak és a szabadalom- bejelentéssel járó költségek visszatérítésnek. A kritikusok szerint azonban a belga javaslat éppen az eredeti elképzelésekkel szembeni legkomolyabb ellenérzésekre nem kínál megoldást. Leginkább Spanyolország és Olaszország sérelmezte ugyanis, hogy az angol mellett (amelyet széles körben használ a tudományos közösség) a német és a francia is hivatalos nyelv lenne. Alternatívaként egy angolon alapuló egynyelvű rendszert vagy saját nyelveik hivatalos szabadalmi nyelvvé tételét javasolják. Tekintettel arra, hogy a második javaslat további igényeket generálna a többi tagállamtól, kevés esély van az elfogadására. Bár

(10)

az egynyelvű változatot sok tagállam támogatja, a két nehézsúlyú – Németország és Franciaország – mélységes ellenérzése miatt gyenge lábakon áll.

A belga elnökség a vitát összefoglaló következtetéseiben úgy értékelte, hogy bár megállapodásra nem sikerült jutni, a tagállamok jelentős többsége támogatta a kompromisszumos javaslatot, amelynek alapján folytatják az egyeztetéseket. Az idén még két tanácsülésen lesz alkalmuk tető alá hozni a megállapodást. Amennyiben nem sikerül, úgy a magyar elnökségre vár majd a feladat 2011 első felében.

Forrás:

http://www.euractiv.hu/vallalkozasok/hirek/kis-lepessel-kzelebb-a-szabadalmi- megallapodashoz-003011

http://euractiv.com/en/enterprise-jobs/ministers-still-deadlocked-eu-patent-news-498709 További információ az Európai Bizottság szabadalmakkal kapcsolatos honlapján:

http://ec.europa.eu/internal_market/indprop/patent/index_en.htm

Szabványügyi csomag a láthatáron?

Az Európai Parlament Belső piaccal és fogyasztóvédelemmel foglalkozó bizottsága (IMCO) október 7-én egyhangúan elfogadta az európai szabványosítás rendszer jövőjéről és kihívásairól szóló jelentést, valamint javaslatokat tett a jelenleg fennálló rendszer fejlesztésével kapcsolatban. A képviselők továbbá üdvözölték az Európai Bizottság azon törekvését, hogy az európai szabványosítási rendszert úgy vizsgálják felül, hogy közben megőrzik a sikeres, jól működő elemeit, illetve megfelelő egyensúlyt keresnek a nemzeti, nemzetközi és európai dimenziók között.

A korábbi egyeztetések során a téma bizottsági előadója Edvard Kozusnik a szabványosítás belső piaci jelentőségét hangsúlyozta. Véleménye szerint a szabványok kérdése kapcsán nem csupán az uniós egységes piac fejlesztéséről beszélhetünk, hanem az európai versenyképesség

(11)

növeléséről, a kereskedelem előmozdításáról, illetve a különböző közös politikák növekvő igényeinek a támogatásáról is. A bizottság tagjai emellett az érintettek aktívabb közreműködésének szükségességét és a nemzeti szabványügyi testületek közötti tapasztalatcserének a fontosságát emelték ki. A képviselők továbbá fontosnak tartják Európa nemzetközi szabványosításban betöltött szerepének erősítését, valamint a nyilvánosságra, átláthatóságra, hatékonyságra és konzisztenciára vonatkozó WTO alapelvek az európai szabványügyi keretrendszerbe történő integrálását.

Az Európai Bizottság jelenleg dolgozza ki az ún. szabványügyi csomagot, amelyet várhatóan csak 2011-ben terjeszt majd a Parlament és a Tanács elé. Ezzel kapcsolatban a parlamenti jelentés arra kéri a Bizottságot, hogy a benyújtandó javaslathoz készítsen egy átfogó stratégiai dokumentumot is, amely a végrehajtás keretéül szolgálhat majd mind európai, mind pedig nemzeti szinten. Végül pedig a képviselők a szolgáltatási szektor szabványainak a fejlesztésére hívták fel a figyelmet, valamint javaslatokat tettek a társadalmi szervezetek és a kis- és középvállalkozások szabványalkotási folyamatokban való részvételének előmozdítása érdekében.

Az Európai Parlament állásfoglalása magyarul is elérhető a következő címen:

http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+REPORT+A7-2010- 0276+0+DOC+XML+V0//HU

A Bizottság fellendítené az uniós belső piacot

Az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso 2009 októberében felkérte Mario Monti, korábbi versenypolitikai biztost, hogy készítsen átfogó stratégiát a belső piac fellendítésének lehetőségeiről. A Monti által készített 107 oldalas jelentés 2010. május 9-én jelent meg, és a belső piac korlátainak lebontását állítja középpontba. Ezt követően az Európai Bizottság a nyáron bejelentette, hogy a belső piac fellendítésére és akadályainak megszüntetésére 30 pontból álló javaslatcsomagot tervez, amely többnyire a májusi jelentésre épül. Az európai piac reformját célzó úgynevezett Belső Piaci Törvénnyel (Single Market Act) az Egységes Európai Okmányt (Single European Act) váltanák fel, amely az új szabályozás tervezett életbe lépésekor, 2012 decemberében lenne éppen 25 éves. A reform szimbolikus jelentőségét erősíti, hogy 2012-ben lesz az EU belső piac létrejöttének 20. évfordulója is.

(12)

A belső piaci törvény tervezete az eredeti október 6.-i dátum helyett várhatóan a hónap végén kerül nyilvánosságra. Az egyes intézkedések megvitatása 2011 során zajlik majd, így a magyar soros elnökségnek kiemelkedő szerepe lehet az intézkedéscsomag alakulásában.

Az Európai Bizottság részéről a belső piacért felelős biztos, Michel Barnier azt hangsúlyozta, hogy az új intézkedések közül több célozza majd a kis- és közepes vállalatok helyzetének javítását, melyet a Single Market Act mellett a Small Business Act, vagyis a kisvállalkozói intézkedéscsomag is a középpontba állít. Barnier továbbá kiemelte, hogy az intézkedések keretében könnyítenék a kisvállalkozások közbeszerzési pályázatokon való részvételét, a határon átnyúló elektronikus kereskedelem elérhetőségét, de az európai szabadalmak árának leszorítása is célként szerepel, hogy a kicsiknek is megérje az innovatív termékek és eljárások kifejlesztése.

Bár a Bizottság tervezete nem készült el október elejére, az Európai Tanács az október 11-12.- i versenyképességi ülésén már napirendjére tűzte a témát. A tagállamok elsősorban versenyképességi szempontokat mérlegeltek, felvetették például, hogy szükség lenne egy olyan rendszer kidolgozására, amely segítségével megbecsülhető az EU versenyképessége harmadik országokkal szemben, vagy akár azok a nehézségek is felmérhetők, amelyekkel az európai vállalatok szembesülnek a világpiacon. A miniszteri tanácskozáson továbbá felmerült, hogy a szakmai elképzelések mellett fontos lenne az állampolgárok belső piacba vetett bizalmának megerősítését célzó intézkedéseket is belevenni a csomagba.

A Tanács várhatóan a következő ülésén is napirendre fogja tűzni a belső piac kérdését, az Európai Parlament pedig legkorábban a november 10.-i plenáris ülésen foglalkozhat majd a bizottsági előterjesztéssel.

A „Monti-jelentés” angol nyelven megtalálható a következő címen:

http://ec.europa.eu/bepa/pdf/monti_report_final_10_05_2010_en.pdf Az Európai Tanács október 11-12.-i üléséről kiadott sajtóközleménye:

http://www.consilium.europa.eu//uedocs/cms_data/docs/pressdata/en/intm/117003.pdf További információ a fejleményekről az Európai Bizottság honlapján várható:

http://ec.europa.eu/internal_market/index_en.htm

(13)

2.EGÉSZSÉGÜGY ÉS MUNKABIZTONSÁG

Új bizottsági javaslat a nukleáris orvostudomány, radiológia és sugárterápia területén

Az Európai Bizottság még augusztus 6-án adott ki egy az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett közleményt, amelyben az ionizáló sugárzás orvostudományi felhasználására hívja fel a két intézmény figyelmét. A bizottsági javaslat célja, hogy mihamarabb megoldást találjanak azokra a hiányosságokra, amelyekkel a nukleáris orvostudomány küzd a radioizotópok ellátásában. Emellett a közlemény a betegek és egészségügyi dolgozók sugárvédelmének fontosságát is kiemeli.

A Bizottság statisztikái szerint világszinten évente mintegy 4 milliárd alkalommal végeznek röntgenvizsgálatot, míg csak Európában kb. évi 9 millió beteget kezelnek radioizotópos módszerekkel. A közlemény egyúttal felhívja a figyelmet, hogy az eddig legszélesebb körben használt izotóp, a Technetium-99m ellátása akadozik, ugyanis rendkívül kevés létesítmény alkalmas az előállítására. Ezért a Bizottság azt javasolja, hogy alkossák meg az ionizáló sugárzás orvosi alkalmazásának egy hosszú távú tervezetét.

Ez a tervezet a következőkből állna össze: egyrészt meg kellene erősíteni a jelenlegi keretszabályozást. Erre a sugárvédelemmel kapcsolatos jogszabályok átfogó felülvizsgálatakor kerülhet sor majd 2011-ben. Másrészt ki kell alakítani a biztonságot megfelelően szem előtt tartó dolgozói kultúrát, amelyet elsősorban képzésekkel lehet megvalósítani – de nem szabad megfeledkezni a betegek, valamint általában a lakosság megfelelő tájékoztatásáról sem. Ezen kívül meg kell teremteni a radioizotópok fenntartható szintű ellátását, ami elengedhetetlen a kezelések folyamatosságának biztosítása szempontjából.

A Bizottság közleménye:

=0&language=en

További információ az alábbi címen érhető el:

http://ec.europa.eu/energy/nuclear/radiation_protection/radiation_protection_en.htm

(14)

3.ENERGIA

Elérhető az „Energia trendek – 2030” kiadvány legfrissebb változata

Az Európai Bizottság energiaügyi főigazgatósága a klímapolitikai, illetve a közlekedésért felelős igazgatóságokkal együtt közétette az Energia trendek 2030 című kiadványának 2009- es adatokon alapuló, legfrissebb változatát. A tanulmányt eredetileg 2003-ban jelentették meg, azóta pedig kétévente, a mostanival együtt immár negyedik alkalommal vizsgálták felül. Az új verzióban elsősorban a lehetséges forgatókönyveket, szcenáriókat igazították hozzá a legutóbbi időszak gazdasági fejleményeihez. Ezen kívül figyelembe vették az energiapiac és az energiaárak elmúlt években tapasztalt változásait, illetve az európai és nemzeti szinten meghozott új intézkedéseket is.

A tanulmány négy alapvető területet vizsgál: a makrogazdasági (és ezzel együtt a demográfiai) körülmények változását, a fosszilis üzemanyagok árának várható alakulását, a technológiai fejlődés lehetőségeit, valamint a lehetséges politikai intézkedéseket is igyekszik megbecsülni. Ezen kívül a 2030-ig történő relatíve bizonytalan előrejelzés mellett, rövidtávú 2015-re várható trendeket is közöl.

A teljes tanulmány angol nyelven elérhető az Európai Bizottság honlapján:

http://ec.europa.eu/energy/observatory/trends_2030/doc/trends_to_2030_update_2009.pdf További információ és a régebbi tanulmányok az alábbi címen találhatók szintén angolul:

http://ec.europa.eu/energy/observatory/trends_2030/index_en.htm

2011 márciusában lép életbe a Bizottság energiapiaci jogszabálycsomagja

Az Európai Bizottság közleményben hívta fel a figyelmet, hogy közel fél év múlva, 2011 márciusában hatályba lép az ún. harmadik energiapiaci jogszabálycsomag. A Bizottság hangsúlyozta, hogy az eredetileg 2007-ben elindult kezdeményezés létjogosultsága az azóta eltelt években többször is bebizonyosodott. A 2009. januári „gázválság” megmutatta, hogy koordinált, európai szintű energiapiaci megközelítésre van szükség ahhoz, hogy az európai polgárok számára biztosítani lehessen a stabil energiaellátást; ezt a célt tűzte ki maga elé a Bizottság is az új intézkedések megalkotásakor.

(15)

A Bizottság szerint mind a földgázpiac, mind pedig a villamosenergia-piac esetében új struktúrák kialakítására van szükség, amelyek révén hatékonyabb együttműködés valósítható meg. Ennek a főbb elemei a nemzeti szabályozó hatóságok közötti hatékony együttműködést és a határokon átnyúló ügyekben való döntéshozatalt elősegítő Ügynökség létrehozása, a hálózatüzemeltetők között együttműködés kötelezővé tétele, az energia Európában való szállításával kapcsolatos szabályok harmonizálása és a beruházások tervezésének összehangolása.

Ezen kívül nagy hangsúlyt helyeztek az energia termelésének és szállításának hatékony szétválasztására, amelytől az érdekütközések kiküszöbölése, a hálózati beruházások előmozdítása és a diszkriminatív piaci magatartások megelőzése területén várnak javulást.

Mindezek mellett a jogszabálycsomag az átláthatóságot állítja még a középpontba, az ellátással és elérhetőséggel kapcsolatos információkhoz való egyenlő hozzáférés biztosításával.

További információ az Európai Bizottság honlapján:

http://ec.europa.eu/energy/gas_electricity/third_legislative_package_en.htm

Tanulmány a megújuló energiaforrások előtt álló akadályokról

Az Európai Bizottság október 19-én közétett egy tanulmányt, amely a megújuló energiaforrások energiatermelésben való részarányának növekedését megnehezítő nem költségjellegű akadályokkal foglalkozik. E problémák a szerzők szerint elsősorban a tervezést, a fogyasztói tudatosságot, a hálózati csatlakozást és elérést, és a telepítéshez szükséges képzéseket, illetve képességeket érintik. Ezek az akadályok a legtöbb tagállamban jelen vannak, a megújuló energiákról szóló legutóbbi irányelv értelmében pedig az országoknak számos intézkedést kell majd meghozniuk, hogy csökkentsék őket.

Erre tekintettel, illetve figyelembe véve a tagállamok jelenlegi költségvetési lehetőségeit az Európai Bizottság szerint az adminisztratív és az említett nem költségjellegű akadályok

(16)

csökkentése lehet az egyetlen hatékony módja a megújuló energiák használatának ösztönzésére. Éppen ezért a Bizottságnak a tanulmánnyal az is a célja, hogy útmutatást adjon a tagállamok számára, miként is tudják felülvizsgálni az adminisztratív szabályozásaikat, illetve a legmegfelelőbben alkalmazni az uniós jogszabályokat.

Azonban a teljes európai szintű áttekintés a tagállamok különböző előírásai, alkalmazott rendszerei miatt igencsak komplikált. Ezért a tanulmány mellett a Bizottság közreadott tulajdonképpen 27 „mini-tanulmányt” is, amelyekben az egyes tagállamokban specifikusan felmerülő akadályokat vizsgálják. A Magyarországgal foglalkozó dokumentum számos hiányosságot tár fel a hazai szabályozási rendszerrel kapcsolatban, azonban több olyan részletre is felhívja a figyelmet, amely akár követendő példaként is szolgálhat más országok számára.

A tanulmány elérhető az alábbi címen:

http://ec.europa.eu/energy/renewables/studies/doc/renewables/2010_non_cost_barriers.pdf A tagállamok elemzései a következő linkre kattintva tölthetők le:

http://ec.europa.eu/energy/renewables/studies/doc/renewables/2010_non_cost_barriers_coun tries.zip

http://ec.europa.eu/energy/renewables/studies/renewables_en.htm

18. alkalommal rendezték meg az Európai Gázszabályozási Fórum találkozóját

Szeptember 27-28-án került sor az Európai Gázszabályozási Fórum 18. találkozójára Madridban. A konferencia elsősorban az egységes gázpiac megteremtésével kapcsolatos ügyeket tűzte a napirendjére. A fő témák között volt a harmadik bizottsági jogszabálycsomag magvalósításának elindítása, az ellátás biztonságának a megteremtése, az infrastrukturális beruházások kérdése, a hálózatok összekapcsolására és a kapacitáselosztás hatékonyságára kidolgozott keretprogram, illetve a piac integritásának és átláthatóságának megvalósítása.

A fórum résztvevői egyetértettek abban, hogy az előttünk álló legnagyobb és egyben legfontosabb kihívás egy igazi uniós belső gázpiac megteremtése. Ennek érdekében a fent említettek mellett a határokon átívelő gázkereskedelem, és különösen ennek a díjszabásait kell

(17)

felülvizsgálni, de szükség van más akár technikai és adminisztratív, akár kereskedelmi akadályok mérséklésére is.

A találkozóról készült összefoglaló dokumentum elérhető az alábbi címen:

http://ec.europa.eu/energy/gas_electricity/doc/forum_madrid_gas/meeting_018_conclusions.

pdf

További információ a konferencia honlapján:

http://ec.europa.eu/energy/gas_electricity/forum_gas_madrid_en.htm

Új energiacímkék jöhetnek a műszaki termékekre?

Az Európai Bizottság szeptember 28-i közleményében bejelentette, hogy felülvizsgálja az energiacímkék eddigi szabályozását az energiatakarékosság jegyében. Günther Oettinger energiaügyi biztos szerint az energiacímkék hozzájárulnak ahhoz, hogy a piac folyamatosan az energiafelhasználás szempontjából hatékonyabb termékek felé orientálódjon, ezáltal pedig elősegítsék egész Európai energiahatékonyságának a javítását, a klímaváltozás elleni küzdelmet, sőt még a versenyképesség növekedését is.

A hűtőszekrények, mosó- és mosogatógépek esetében a meglévő címkéket kibővítik, egységesítik. Ez elsősorban a kimondottan energiatakarékos termékeket érinti: az eddigi A jelzésű, és a némely esetben már létező A+ és A++ kategóriákat még egy további A+++

kategóriával is megtoldják. Ezen kívül bevonják az energiacímkék rendszerébe a televíziókészülékeket is, ugyanis a Bizottság szerint ezek fogyasztása átlagosan a háztartások villamosenergia-kiadásának 10%-áért felelős.

Az új szabályozással az energiacímkékkel ellátott termékek nagyjából a háztartások fogyasztásának harmadát fogják lefedni. Ehhez azonban még szükség van az Európai Parlament, valamint a Tanács megegyezésére is. Az új címkék alkalmazására az elfogadást követő 12 hónap után lesz lehetőség, így egyelőre 2012 előtt nem várható a megjelenésük.

(18)

A Bizottság közleménye az alábbi címen olvasható:

=0&language=EN&guiLanguage=en

4.INFOKOMMUNIKÁCIÓ ÉS HÍRKÖZLÉS

A Bizottság rádiófrekvenciák felszabadítására tett javaslatot

Szeptember 20-án az Európai Bizottság ötéves szakpolitikai programra tett javaslatot az uniós rádióspektrum használatának tervezésére és harmonizációjára vonatkozóan. Az Európai Parlamentnek és az EU Miniszterek Tanácsának benyújtandó javaslat lépéseket tartalmaz a hatékony spektrumgazdálkodás előmozdítására és különösen annak biztosítására, hogy megfelelő rádióspektrumot tegyenek elérhetővé a vezeték nélküli szélessávú alkalmazások számára. A Bizottság szerint mindez lényegesen hozzá fog járulni a gyors szélessávú hozzáférések olyan távoli vidékeken élőkhöz történő eljuttatásához, ahol a vezetékes hálózatok kiépítése gazdaságilag nem lenne kifizetődő, valamint az

innovatív szolgáltatások Európa egész területén való hozzáférhetőségéhez. A vezeték nélküli szélessáv emellett alapvető fontosságú az európai digitális menetrendben célkitűzései között is.

A fő prioritás az, hogy megfelelő spektrumot tegyenek elérhetővé a vezeték nélküli alkalmazások számára, a szélessávú hozzáféréseket is beleértve. A Bizottság javaslata alapján az uniós országoknak 2012-

ig kell engedélyezniük a szolgáltatók számára azon frekvenciasávok felhasználását, amelyeket uniós szinten műszakilag már harmonizáltak a vezeték nélküli szélessáv céljára történő felhasználás érdekében (a 900/1800 MHz-es sávok, a 2,5 GHz-es sáv, valamint a 3,4–3,8 GHz közötti sáv). Ezenkívül felkérik az uniós tagállamokat a 800 MHz-es sáv (lásd IP/10/540) vezeték nélküli szélessávú felhasználás előtti megnyitására 2013. január 1-ig, kivételes esetekben 2015-ig.

A spektrumhasználat rugalmasságának és hatékonyságának javítása céljából a Bizottság és a tagállamok a spektrumharmonizáció és szabványosítás (pl. a szabványügyi testületek, a CEPT – Postai és Távközlési Igazgatások Európai Értekezlete és a Bizottság Közös

(19)

Kutatóközpontja) közötti megfelelő koordinációt is ösztönzik annak érdekében, hogy a szolgáltatásokat és vezeték nélküli eszközöket zökkenőmentesen lehessen határokon átnyúló módon használni. A rádióspektrumot használó termékek (mint például a fogyatékkal élőket segítő orvosi berendezések és eszközök, az üzletekben és a szállítmányozásban használatos vezeték nélküli termékazonosító címkék, valamint szórakoztatóipari alkalmazások, mint a mobiltelevízió és a vezeték nélküli elektronikus könyvek) ugyanazokat a műszaki szabványokat és ugyanazt a frekvenciasávot használnák az EU egész területén. Ez csökkentené a gyártók költségeit és új üzleti lehetőségeket nyitna meg előttük az EU egységes belső piacán, a fogyasztók pedig termékek és szolgáltatások nagyobb választékához férnének hozzá.

A Bizottság közleménye a javaslatról:

http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=MEMO/10/425&format=HTML&a ged=0&language=HU&guiLanguage=en

További tájékoztatást és kapcsolódó dokumentumokat a következő címen:

http://ec.europa.eu/information_society/policy/ecomm/radio_spectrum/eu_policy/rspp/index_

en.htm

Az Európai Bizottság 780 millió euróval ösztönzi a stratégiai IKT-kutatásokat Az Európai Bizottság szeptember 28-án tette közzé eddigi csaknem legnagyobb összköltségvetésű IKT-kutatási (információs és kommunikációs technológiák) pályázati felhívásait, melyek kifizetése az uniós kutatási keretprogramok felhasználásával történik majd, és a kiírás keretében 2011 folyamán összesen 780 millió euró értékű projekttámogatás lesz pályázható.

A 780 millió eurós kiírás (7. IKT-felhívás) az európai unió hetedik kutatási keretprogramján belüli eddigi legnagyobb szabású éves munkaprogram részét képezi. A 2011. évi előirányzat megközelítette az 1,2 milliárd eurót. Ebből 220 millió euró már 2010 júliusában rendelkezésre

(20)

állt az intelligens autókhoz, környezetbarát épületekhez, fenntartható gyárakhoz és a jövő internetéhez kapcsolódó IKT-kkal foglalkozó köz-magán társulások számára.

A jelenlegi felhívás keretében 120 millió euróra lehet pályázni a jövő internetéhez kapcsolódó hálózatépítés, digitális médiumok és szolgáltató infrastruktúrák kutatására és technológiai fejlesztésére. 200 millió euró kutatási keret áll

rendelkezésre annak érdekében, hogy az elektronikai rendszerek és fotonikai alkatrészek vezető beszállítójaként tovább erősödjön Európa szerepe, ami egyúttal javítaná az olyan ágazatok versenyképességét is, mint az autóipar, a távközlés, az ipari automatizálás, a világítástechnika és az orvostechnikai ipar, amelyek

jelenleg is vezető európai ágazatok. Az idősek jó egészségi állapotának elősegítését szolgáló IKT-k kutatására 200 millió eurót különítettek el a kereten belül. 135 millió euró támogatás ítélhető oda továbbá az épületek, a közlekedés és a logisztika energiahatékonyságát javító IKT-k kutatására.

A 7. IKT-felhívás keretében projekttámogatásért pályázók lehetnek akár európai, akár nem európai egyetemek, kutatóközpontok, kis- és középvállalkozások, nagyvállalatok és egyéb szervezetek. A pályázatok benyújtási határideje 2011. január 18., melyet követően a pályázókat független szakértői testületek bírálják el és rangsorolják a benyújtott pályázat minősége alapján.

A Bizottság sajtóközleménye:

=0&language=HU&guiLanguage=en További információ a pályázati felhívásról:

http://cordis.europa.eu/fp7/ict/

(21)

A Bizottság bemutatta a szélessávú hálózatokba irányuló beruházások ösztönzésének tervét

A mai napon az Európai Bizottság felvázolta, miként lehetne a leginkább fokozni a gyors és szupergyors szélessávú hálózatokra irányuló, magán-, illetve közpénzből finanszírozott beruházásokat. Ezek a beruházások elengedhetetlenek ahhoz, hogy az európai digitális menetrendben foglalt kötelezettségvállalásnak megfelelően minden európai lakos 2013-ig alapvető, 2020-ig pedig gyors vagy szupergyors szélessávú hozzáféréssel rendelkezzen.

Közleményében a Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy a szélessávval összefüggésben készítsenek konkrét végrehajtási intézkedéseket tartalmazó operatív terveket a gyors és szupergyors hálózatok kiépítésére. A közlemény iránymutatásokat tartalmaz a beruházási költségek csökkentésére vonatkozóan, és bemutatja, hogy a közhatóságok többek között az uniós források jobb felhasználásával hogyan támogathatják a szélessávú beruházásokat. A dokumentum egyúttal az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank által közösen tervezett szélessávú finanszírozási eszközökre is kitér. A javaslat a Bizottság által a mai napon benyújtott, szélessávú hozzáférésekre vonatkozó intézkedéscsomag részét képezi.

Ahhoz, hogy a nagysebességű csatlakozás lehetősége Európa minden szegletébe eljusson, jelentős mennyiségű beruházásra és fokozottabb infrastruktúra-versenyre van szükség. A Bizottság ma elfogadott közleményében felvázolja azt a stratégiát és azokat a gyakorlati lépéseket, amelyeket végrehajtva a Bizottság és a tagállamok mobilizálhatják a 2020-ra kitűzött egyetemes gyors szélessávú kapcsolódáshoz szükséges 180–270 milliárd eurónyi beruházást.

További információk:

http://ec.europa.eu/information_society/newsroom/cf/itemdetail.cfm?item_id=6070

(22)

IKT-kutatás: az európai digitális adatok megőrzése a jövő nemzedékek számára Mostantól nyílt forráskódú szoftverek formájában mindenkinek rendelkezésére állnak azok az eszközök, amelyeket európai uniós pénzalapok felhasználásával a digitálisan tárolt adatok korlátlan ideig való megőrzése, elérhetővé és értelmezhetővé tétele érdekében fejlesztettek ki.

A CASPAR (Cultural, Artistic and Scientific knowledge for Preservation, Access and Retrieval) elnevezésű európai uniós kutatási programban cseh, francia, görög, izraeli, olasz és egyesült királyságbeli kutatók vettek részt. A program olyan kezdeményezéseket egészít ki, mint az Europeana európai digitális könyvtár.

A projekt 15 millió eurós költségvetéséből 8,8 millió eurót az Európai Bizottság kutatástámogatási programja (hatodik keretprogram 2001–2006) állt. Nagy mennyiségű elektronikus adatok – pl. hivatalos feljegyzések, múzeumok archívumai, tudományos eredmények – mindeddig nem, illetve csak az adatvesztés kockázatával voltak hozzáférhetők, mivel az újabb technológiák alkalmazásával vagy nem lehetett olvasni őket, vagy értelmezhetetlenek voltak a jelenkori felhasználók számára. Az IKT-kutatásoknak az európai lakosság és vállalkozások érdekében történő alkalmazása központi elemét képezi a Bizottság által 2010 májusában elfogadott európai digitális menetrendnek.

Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális menetrendért felelős alelnöke a következőképpen nyilatkozott: „A digitális információ nemcsak rendkívül sérülékeny, de felettébb értékes is. Aki már veszítette el hozzáférését családi fényképeihez vagy régi dokumentumaihoz, az pontosan tudja, mennyi bosszúságot okoznak az egymással nem kompatibilis technológiák. Lenyűgözőnek tartom, hogy a CASPAR program eszközeinek és technikáinak köszönhetően a jövőben is ugyanolyan minőségben hozzáférhetőek maradnak az értékes adatok.”

A CASPAR számos olyan kérdéssel foglalkozik, amely a digitálisan kódolt információtípusok megőrzésével és későbbi felhasználásával kapcsolatos. Megfelelő pontossággal határozza meg az adatokat, így a számok később lekérhetők, ami egyenértékű a kinyomtathatósággal. Biztosítja azt is, hogy a számok, illetve a köztük lévő viszonyok a jövőben is jól értelmezhetők, könnyen kezelhetők legyenek bármilyen szoftver alkalmazásakor, a tudósok által végzett bármilyen kutatás során.

(23)

A CASPAR-projektről a következő oldal nyújt bővebb tájékoztatást:

http://www.casparpreserves.eu/

A CASPAR innen tölthető le:

http://sourceforge.net/projects/digitalpreserve/files/

5.KÖRNYEZETVÉDELEM

Uniós finanszírozású projekt a környezetszennyezés feltérképezésére

Az Európai Bizottság október 14-i közleményében számolt be a környezetszennyezés feltérképezését célzó INTAMAP elnevezésű projekt fejleményeiről. Az uniós forrásokból megvalósult kutatási projektnek köszönhetően mostantól valós idejű térképeken bárki nyomon követheti a lég-, talaj- és vízszennyezettség alakulását. Az INTAMAP keretében a kutatók egy szoftvert fejlesztettek ki, amellyel olyan körvonaltérképek készíthetők, amelyek a szennyezett területek pontos helyén kívül már a szennyezés keletkezési helyét és haladási irányát is feltüntetik. Az adatok alapján a hatóságok gyorsabban és hatékonyabban tudnak dönteni a környezetszennyezési problémára adandó megfelelő válaszlépésekről, a lakosság pedig el tudja kerülni a szennyezett területet.

Eddig például, ha olajszennyeződés úszott Európa vizein, be lehetett határolni annak pontos helyét, ám mértékét vagy keletkezési forrását nem mindig. Ezen információk hiányában pedig a hatóságok nehezen tudtak időben és hatékonyan reagálni. A vészhelyzeti evakuálásról korábban csak a rendelkezésre álló viszonylag kevés mérőállomás korlátozott mennyiségű pontadatai alapján lehetett dönteni, mivel ezek telepítési költsége igen magas. Ha a döntéshozóknak nincs tudomásuk arról, hogy az egyes mérőállomások között elhelyezkedő területen mekkora a szennyezettség szintje, nem tudnak teljes képet alkotni a szennyezettségi probléma nagyságáról sem. Ezzel szemben az új, interpolációs módszerrel előállított térképen nyomon követhetőek az egyes mérési pontok közötti folyamatok is, ezért a felhasználók pontosabban értékelhetik a helyzetet.

(24)

A Bizottság sajtóközleménye elérhető az alábbi címen:

=0&language=HU&guiLanguage=en További információ az INTAMAP honlapján:

http://www.intamap.org/index.php

Tovább folytatódik a vita a szén-dioxid kibocsátás csökkentésének a mértékéről

Az Európai Tanács október 14-i környezetvédelmi ülésén újra nem tudtak megállapodásra jutni a tagállamok az üvegházhatású gázok kibocsátásának további csökkentéséről. Az ügy már nyár eleje óta húzódik, amikor is az Európai Bizottság felvetette, hogy a 2020-ra eredetileg vállalt 20%-os kibocsátás-csökkentést még tovább kellene emelni. A miniszterek között e kérdésben korábban a júniusi tanácsülésen is éles vita alakult ki. Számos tagállam attól tart, hogy a 20%-ot meghaladó vállalásnak negatív hatásai lennének az unió versenyképességére is, hacsak a világ többi nagy kibocsátója nem tesz hasonló lépéseket.

A mostani ülésen végül abban állapodtak meg a kormányok képviselői, hogy a következő találkozójukon is – várhatóan csak jövő tavasszal – napirendre veszik a kérdést, így a magyar soros elnökségre hárul majd a feladat, hogy Belgium után újra kísérletet tegyen a megoldásra.

Ezen kívül a miniszterek felkérték a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy részletes tanulmányt, amely bemutatja, milyen következményekkel járna a 20%-os csökkentési cél meghaladása.

De nem csak az országok vezetőit osztotta meg a kérdés. A tanácsülést követő reakciókból kiderült, hogy az Európai Parlament frakciói is igen eltérő álláspontot képviselnek. Míg a zöldek élesen bírálják a döntés újabb elhalasztását, a többi párt megosztott a kérdésben, és nem foglalt egyértelműen állást a további kibocsátás-csökkentés mellett. Bírálta a késlekedést az Európai Bizottság klímapolitikai biztosa is: Connie Hedegaard szerint az Európai Uniónak nem szabad önelégülten hátradőlnie, és várnia, amíg más országok megteszik a nemzetközi klímamegállapodáshoz szükséges lépéseket, mert könnyen arra ébredhet, hogy lemaradt versenytársai mögött.

(25)

Forrás:

http://www.euractiv.com/en/climate-environment/debate-co2-target-exposes-rift-among-eu- businesses-news-498843

http://www.euractiv.hu/intezmenyek-jovo/interju/connie-hedegaard-meddig-alldogaljunk- egy-helyben-a-20-szazalekos-vallalasunkkal-003026

A Tanács üléséről készült konklúziók az alábbi címen olvashatók:

http://www.consilium.europa.eu//uedocs/cms_data/docs/pressdata/en/envir/117097.pdf

6.KÖZLEKEDÉS

Európai Mobilitási Hét 2010: Közlekedj okosabban, élj egészségesebben!

2010. szeptember 16. és 22. között több száz város és település vett részt Európa-szerte és Európán kívül az Európai Mobilitási Hét elnevezésű rendezvénysorozaton, amely a fenntartható városi közlekedésnek szentelt legjelentősebb globális esemény.

A 2010. évi rendezvénysorozat – miként a Közlekedj okosabban, élj egészségesebben!

elnevezés is mutatja – azokra a káros hatásokra hívja fel a figyelmet, amelyeket a városi közlekedés jelenlegi tendenciái gyakorolnak a polgárok egészségére. A mobilitási hét rendszeres megrendezésének a célja, hogy a személygépkocsival szemben környezetbarát alternatívákat ajánlva megváltoztassa az emberek közlekedési szokásait. A városlakók lehetőséget kapnak az alternatív közlekedési módok kipróbálására, és a helyi hatóságoknak is lehetőségük nyílik új szolgáltatások és infrastruktúrák tesztelésére. Az eseménysorozat tetőpontja általában az autómentes nap, amikor a részt vevő városok és települések egyes területeiken kizárólag a gyalogos-, kerékpár- vagy tömegközlekedést engedélyezik. Ez idén szeptember 22-ére esett, bár például Budapesten inkább a hétvégi megrendezést részesítették előnyben.

(26)

A kampány magyarországi koordinátoraként a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felhívással, tanácsadással, tájékoztató anyagokkal, plakátokkal és szóróanyagokkal igyekezett ösztönözni az önkormányzatok részvételét, de saját programokkal is készült: ezek közül idén a legnagyobb nyilvánosságot valószínűleg a „Bringázz a munkába!” elnevezésű rendezvény kapta.

A kezdeményezéshez 2002-es indulása óta évről-évre egyre többen csatlakoznak Európa-szerte. Tavaly rekordszámú, 2181 város vett részt a rendezvénysorozaton, amelyen összesen 237 millió résztvevőt regisztráltak. Vannak olyan önkormányzatok, többek között a Főváros is, amelyek az egész Mobilitási Hetet megrendezik, mások zömében a szeptember 22-i Autómentes Napon szerveznek programokat. Az első autómentes napot 1997-ben Franciaországban rendezték meg, amelyet 2000-ben hivatalosan európai kezdeményezéssé nyilvánítottak. Az Európai Mobilitási Hét sikeres modelljét egyre több Európán kívüli ország is átveszi, többek között Argentína, Kanada, Ecuador, Japán és Tajvan.

Forrás:

http://www.euvonal.hu/index.php?op=hirek&id=6652

További információ angol nyelven az Európai Mobilitási Hét weboldalán:

www.mobilityweek.eu

A Bizottság intézkedéseket javasol a vasúti szolgáltatások javítására

Az Európai Bizottság 2010. szeptember 17-én javaslatot fogadott el, amelynek célja a vasúti piacon belüli verseny növelése, a nemzeti szabályozók hatáskörének megerősítése és a vasúti beruházások kereteinek javítása az utasok és szállítmányozók számára nyújtott

(27)

jobb vasúti szolgáltatások érdekében. Az egységes vasúti térség létrehozásáról szóló irányelvjavaslat egységes szerkezetbe foglalja a három hatályban levő irányelvet és vonatkozó módosításaikat, így az egyszerre tekinthető jogszabály-egyszerűsítési és összevonási intézkedésnek. Az új jogszabály további célja a vasúti piac hatékony működését akadályozó kérdések megoldása.

Az irányelv három fő problémás területet érint. Egyrészt a versennyel kapcsolatos szabályozások kérdésében átláthatóbb piaci hozzáférési feltételekkel és könnyebb hozzáféréssel szeretné növelni a versenyt a vasúti piacon. Másrészt a nemzeti vasúti szabályozók hatáskörének bővítésével meg kívánja erősíteni a szabályozási felügyeletet.

Harmadrészt pedig az irányelv célja a magán- és állami beruházások kereteinek megerősítése, mégpedig egy beruházásokat serkentő, harmonizált finanszírozási rendszer kidolgozása révén.

A javaslattal együtt a Bizottság egy, az egységes európai vasúti térség kiépítésének befejezésére irányuló stratégiát bemutató közleményt is elfogadott, amely a Bizottság által a következő öt év során elindítandó további kezdeményezésekre is kitér. Ezek alapján konzultációt fognak tartani. Mindezen túl a Bizottság egy a belföldi utasforgalom piacának megnyitásáról szóló részletes tanulmányt is közzétett.

Az Európai Bizottság sajtóközleménye:

=0&language=HU&guiLanguage=en

Bővebb információ angol nyelven az alábbi honlapon található:

http://ec.europa.eu/transport/rail/index_en.htm

A belföldi utasforgalom piacának megnyitásáról szóló tanulmány elérhető angol nyelven a következő címen:

http://ec.europa.eu/transport/rail/studies/doc/2010_09_09_study_on_regulatory_options_on_

further_market_opening_in_rail_passenger_transport.pdf

(28)

Egységes közúti szállítási előírások léptek életbe az unió és a szomszédos országok között

Szeptember 20-án hatályba lépett a Nemzetközi fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló európai megállapodás (AETR) legújabb változata. A megállapodás tulajdonképpen a vezetési időre, valamint a pihenőidőre vonatkozó uniós szabályokat terjeszti ki további 22, az AETR-ben részes nem EU-tagállamra. A változásoktól egyrészt az uniós fuvarozók szomszédos országokban történő munkavállalásának könnyebbé válását, másrészt pedig a teljes AETR- térségre vonatkozóan az általános biztonsági körülmények, és a

versenyfeltételek javulását várják. Az Európai Bizottság szerint az egységes szabályozás nem csak a dolgozók munkakörülményeire van hatással, hanem végeredményben Európa szerte hozzájárul a közúti biztonság javulásához is.

Az új AETR megállapodás apróbb kivételektől eltekintve megfelel az eddigi uniós jogszabályoknak. Így immár mind a 49 AETR-ben részes országban kötelező többek között a digitális tachográfok alkalmazása az újonnan használatba állított járművekben. Magyarország szomszédjai tekintetében mindezek Horvátország, Szerbia és Ukrajna vonatkozásában jelentenek változást a korábbi szabályozáshoz képest.

Az új AETR megállapodás egységes keretbe foglalt változata elérhető angol nyelven az alábbi címen:

http://www.eu-

digitaltachograph.org/Inc/DocumentFromDatabase.asp?TableName=Documents&DocumentId=740

Új szabályozás a légi közlekedési balesetek területén

Az Európai Parlament szeptember 21-én megszavazta a légi közlekedési balesetek vizsgálatáról és azok megakadályozásáról szóló új rendeletet, amely révén a Parlament és a Tanács között akár már az első olvasat során megállapodás születhet. Az új uniós jogszabály

fokozza a légi közlekedési balesetek kivizsgálásának függetlenségét és hatékonyságát, ösztönzi a balesetek kivizsgálását végző hatóságok közötti együttműködést, valamint

(29)

biztosítja a biztonsági ajánlások eredményesebb nyomon követését. Ezen túlmenően jelentős mértékben megerősíti a légi közlekedési balesetek áldozatainak és hozzátartozóinak jogait is.

Az új rendelet a polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatának alapvető elveiről szóló, 1994-óta hatályban lévő, 94/56/EK tanácsi irányelvre támaszkodik, és igyekszik felhasználni az ezen elvekből származó rengeteg tapasztalatot az uniós rendszer javítására és megújítására. A légi közlekedési balesetek kivizsgálása ma speciálisabb szakértelmet igényel, mint tíz évvel ezelőtt; ebből a szempontból nélkülözhetetlen a vizsgálattal kapcsolatos erőforrások eredményesebb megosztása a tagállamok között. Ebből a célból az új rendelet létrehozza a polgári légiközlekedés-biztonsági vizsgálatokat végző hatóságok európai hálózatát, amellyel megerősödik a légi közlekedési balesetek kivizsgálását végző tagállami hatóságok között már létező informális együttműködés.

A hálózat koordinálja a nemzeti hatóságok közötti együttműködést, légi biztonsági kérdésekben tanáccsal látja el az uniós intézményeket, valamint éves munkaprogramot hajt végre, amelybe beletartozik többek között a vizsgálatot végzők képzése és a vizsgálathoz rendelkezésre álló források megosztását lehetővé tevő rendszer kifejlesztése.

A rendelet újra megerősíti azt az elvet, miszerint a balesetek kivizsgálásának egyetlen célja a jövőbeni balesetek megakadályozása a vétkesség vagy felelősség megállapítása nélkül. E célból a rendelet a légiközlekedés-biztonságot érintő érzékeny információk védelmére vonatkozóan nemzetközi szabványokat érvényesít. Ezen túlmenően, miközben a rendelet nem fogja befolyásolni a tagállamok nemzeti bíróságainak és az illetékes igazságügyi hatóságainak előjogait, biztosítja, hogy a balesetek kivizsgálását végző személyek azonnal hozzáférjenek a bizonyítékul szolgáló anyagokhoz, amelyek a repülésbiztonság fokozása szempontjából relevánsak lehetnek. Végül pedig a rendelet előírja, hogy a tagállamok működjenek együtt a balesetek kivizsgálásában és az igazságügyi eljárásokban.

Az Európai Bizottság közlekedésért felelős biztosa, Siim Kallass kiemelte, hogy a polgári légi közlekedési balesetek hatékony és független kivizsgálása elengedhetetlen a repülésbiztonság szempontjából, a most elfogadott új szabályok pedig lehetővé teszik a vizsgálatok színvonalának javítását. A Parlament a bizottsági javaslat előterjesztését követően kevesebb mint egy éven belül megállapodásra jutott, ezért a Bizottság azt reméli, hogy a Tanács is mihamarabb elfogadja majd az új jogszabályt.

(30)

Az Európai Bizottság sajtóközleménye a rendelet parlamenti elfogadásáról:

=0&language=HU&guiLanguage=en

További információk az EU repülésbiztonsági szakpolitikájáról angol nyelven az alábbi weboldalon találhatók:

http://ec.europa.eu/transport/air/safety/safety_en.htm

Európai közlekedésbiztonsági napok 2010 Az európai közlekedésbiztonsági napok elnevezésű rendezvényt harmadik alkalommal tartották meg 2010. október 13-án és 14-én Brüsszelben. Az Európai Bizottság és a belga elnökség közös konferenciája számos témára kitért: szó volt közúti balesetek sérültjeiről, a különböző úthasználók előtt álló

kihívásokról és infrastrukturális kérdésekről. A konferencia kiemelt figyelmet fordított a leggyakrabban halált okozó közlekedési bűncselekmények elleni, országhatárokon átnyúló küzdelemre, ezen kívül pedig bemutatták az európai közlekedésbiztonsági szakpolitika 2011–

2020 időszakra szóló stratégiai iránymutatásait. Siim Kallas, a Bizottság közlekedésért felelős alelnöke mellett a rendezvényen részt vesz Etienne Schouppe, a mobilitásért felelős belga szövetségi miniszter, valamint Brian Simpson, az Európai Parlament közlekedési és idegenforgalmi bizottságának elnöke.

A konferencia három szekciója közül az első a közúti balesetek sérültjeire összpontosított, a második számos úthasználói kategóriához – az idősödő népességhez, a kerékpárosokhoz, a motorkerékpárosokhoz, valamint az ittas vezetőkhöz – kapcsolódó problémákkal foglalkozott, a harmadik téma pedig a közúti infrastruktúra biztonságának kérdése volt. A rendezvény második napja a belga elnökség kezdeményezésére egy olyan szemináriumra épült, amelynek célja a rendőrség és az igazságügyi szervek közötti koordináció javítása a legsúlyosabb közlekedési bűncselekmények elleni, országhatárokon átnyúló küzdelem érdekében. Az

(31)

Európai Parlament épülete előtti téren mindkét napon „közúti közlekedésbiztonsági falu”

várta a látogatókat a nagyközönség tájékoztatását célzó standokkal és bemutatókkal.

A rendezvény honlapja elérhető angol nyelven:

http://ec.europa.eu/transport/road_safety/events-archive/2010_10_13-14_ersd_en.htm Az Európai Bizottság sajtóközleménye a konferenciáról:

http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=MEMO/10/343&format=HTML&a ged=0&language=HU&guiLanguage=en

A belga elnökség közleménye angol nyelven:

http://www.eutrio.be/pressrelease/4-main-killers-european-road-safety-village További információk a júliusban elfogadott programról:

http://ec.europa.eu/transport/road_safety/events- archive/2010_07_20_road_safety_2011_2020_en.htm

Belgium áttörést ért el a zöld útdíjak ügyében

Az EU közlekedési miniszterei október 15-én megállapodásra jutottak az ún. Eurovignetta irányelv ügyében, és elfogadták a Tanács soros elnökségét ellátó Belgium kompromisszumos javaslatát. A szállítmányozás terén bevezetendő új rendszer lehetővé teszi, hogy a tagállamok a lég- és zajszennyezés miatt is díjat szedjenek a közúti fuvarozásban részt vevő kamionok után.

Mivel a Bizottság által 2008-ban kidolgozott eredeti javaslatot a tagállamok többször is megvétózták, Belgium jelentős diplomáciai sikerként könyvelheti el a pénteki pozitív kimenetelű szavazást. A most elfogadott szöveg az 1999/62/EK számú, a nehéz tehergépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról szóló, ún.

Eurovignetta irányelvet módosítaná. Az irányelv 1999-es változata nem adott lehetőséget a

(32)

zöld útdíjak kivetésére, sőt egyenesen megtiltotta azt, ami többek között a Bizottság közlekedési biztosa, Siim Kallas szerint „elfogadhatatlan” gyakorlat.

A most elfogadott kompromisszumos javaslat és a korábbi tervezet közötti legnagyobb különbség, hogy a tagállamoknak csak lehetőségük nyílik a teherautókra az általuk okozott szennyezés alapján díjat kiróni, ám ez semmiképpen sem kötelező – sőt, bizonyos, az uniós környezetvédelmi szabványoknak jobban megfelelő járműveket a tagállamok kivehetnek az irányelv alól. A 2009 szeptembere óta használt Euro V., és a 2014-re tervezett Euro VI.

kibocsátási normának megfelelő tehergépjárművek például átmeneti mentességet kaphatnak a zöld útdíj alól. Igaz, ez a mentesség az Euro V. esetében 2013. december 31-ig, az Euro VI.

esetében pedig 2017 végéig lenne csak érvényes.

Ami a díjak mértékét illeti, Rémi Mayet, az Eurovignetták ügyében illetékes bizottsági tisztviselő szerint a megállapodás 20-30 százalékos költségnövekedést jelent, attól függően, hogy az adott jármű mely kibocsátási kategóriába tartozik, illetve, hogy mekkora útszakaszt vesz igénybe. Jelenleg az európai autópályákon 15 és 25 eurócent (41-69 forint) közötti összeget kell fizetni kilométerenként, ez emelkedne hozzávetőleg 3-4 eurócenttel.

Ezen kívül az elfogadott szöveg megduplázta az Eurovignetta irányelv hatálya alá tatozó utak számát, vagyis a TEN-T által átfogott 15 000 kilométernyi útvonal mellett további 15 000 km kapcsolódna a „környezetvédelmi díjjal sújtható” utak hálózatába. Belgium azonban még ezzel sem lőtt túl a Bizottság javaslatán, amely minden útra kiterjesztette volna az irányelv. A belga soros elnökség kompromisszumos javaslata az ellenőrzésből is engedett. A tagállamoknak nem kell majd minden, az új díjakból származó bevételről

elszámolni, és nem lesz kötelező – csupán javallott – ezt az összeget a közlekedési rendszer kizöldítésére fordítani. A most elfogadott javaslatban a miniszterek jóváhagyták azt is, hogy a jövőben csak elektronikus úton lehessen beszedni az utakra kivetett tarifákat. Jelenleg tizenegy ország – köztük Németország és Franciaország – alkalmaz elektronikus útdíjfizetési rendszert (ETS). Magyarországon és Lengyelországban most folyik az európai szabványnak megfelelő rendszer (2009/750/EK határozat szerinti) kiépítése, a francia központú eurotoll vállalat közreműködésével.

(33)

Ahhoz, hogy a most elfogadott módosítás életbe is léphessen, az Európai Parlament jóváhagyására is szükség van. A képviselők várhatóan a jövő év elején, de leghamarabb 2010 decemberében foglalkoznak a kérdéssel.

Forrás:

http://www.euractiv.hu/vallalkozasok/hirek/belgium-attorest-ert-el-a-zold-utdijak-ugyeben- 003019

http://euractiv.com/en/sustainability/belgium-eyes-eu-breakthrough-green-road-tolls-news- 498809

További információk és hivatalos közlemények az Európai Unió Tanácsa honlapján:

http://www.consilium.europa.eu/showFocus.aspx?id=1&focusId=523&lang=en http://consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/en/trans/117113.pdf

http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/10/1341&format=HTML&age=

0&language=EN&guiLanguage=en

7.MEZŐGAZDASÁG ÉS ERDŐGAZDÁLKODÁS

A fenntartható erdőgazdálkodás kihívásai

Az Európai Bizottság egy fenntartható erdőgazdálkodással foglalkozó tanulmányt adott ki október 7-én. A kutatók az oroszországi és svédországi kezdeményezéseket vizsgálva ara a megállapításra jutottak, hogy a fenntartható erdőgazdálkodás legfőbb kihívása a különböző menedzsment-szemléletek kombinálása, a kapcsolatban álló szektorok

koordinálása, illetve egyáltalán az összes szereplő és érintett megtalálása.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fenntartható erdőgazdálkodás komplexitása miatt az érintettek széleskörű együttműködésére van szükség, a politikai szervezetektől egészen a helyiekig, akik az erdőkben élnek, dolgoznak. A tanulmány két-két svéd, illetve orosz kezdeményezést elemez, amely során összesen 198 interjút is készítettek, hogy minden érintett véleményét megismerjék.

(34)

Az elemzés három fő területe a fenntartható erdőgazdálkodás fejlesztését motiváló tényezők feltárása, az irányítási rendszerek tapasztalatainak felmérése, valamint a különböző partnerek közötti kapcsolatok intenzitásának vizsgálása.

A tanulmány elérhető az Európai Bizottság honlapján:

http://ec.europa.eu/environment/integration/research/newsalert/pdf/212na3.pdf

Tanulmányok a klímaváltozás erdőkre gyakorolt hatásáról

Az Európai Bizottság környezetvédelmi igazgatósága szeptember 29-én három tanulmányt is közzétett, amelyek a klímaváltozás erdőkre gyakorolt lehetséges hatásaira hívják fel a figyelmet. Az első tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy a klímaváltozást kísérő hőmérsékletemelkedés, valamint a száraz időszakok gyakoribbá válása miatt már most is megfigyelhető az erdők és különösen egyes fafajták halandóságának növekedése. A szerzők elsősorban arra hívták fel a figyelmet, hogy egyelőre igencsak hiányos az emberiség tudása ahhoz, hogy fel tudjuk becsülni az elkövetkezendő évtizedekben az erdőkben várhatóan végbemenő folyamatokat. Ezzel együtt úgy tűnik, hogy európai szinten egyelőre a mediterrán térség erdőit fenyegeti a legnagyobb veszély.

Szintén a klímaváltozás mediterrán erdőkre gyakorolt hatásaira hívja fel a figyelmet a második tanulmány. E szerint míg Észak-Európában akár pozitív hatásai is lehet a felmelegedésnek az erdőkre – például új fajok meghonosodása – addig az amúgy is száraz mediterrán-tengeri térségben tovább csökkenhet a csapadékmennyiség, illetve még gyakoribbá válhatnak a pusztító erdőtüzek.

A harmadik tanulmány az erdőkben élő kártevők és a klímaváltozás összefüggéseit vizsgálja annak érdekében, hogy olyan, hatékony erdővédelmi stratégiákat lehessen kidolgozni, amelyek megfelelő mértékben képesek figyelembe venni a klímaváltozással járó hatásokat is.

Ugyanis a hőmérsékletváltozás következtében egyrészt egyes rovarfajok elszaporodhatnak, másrészt pedig olyan területeken is megjelenhetnek, ahol eddig nem voltak képesek megélni.