• Nem Talált Eredményt

ÉRTESÍTŐ AKADÉMIAI

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "ÉRTESÍTŐ AKADÉMIAI"

Copied!
332
0
0

Teljes szövegt

(1)

AKADÉMIAI

É R T E S Í T Ő

A M A G Y A R T U D . A K A D É M I A M E G B Í Z Á S Á B Ó L

*

S Z E R K E S Z T I

BALOGH JENŐ

F Ő T I T K Á R .

XXXVII. KÖTET.

435. FÜZET. 1926. OKTÓBER—DECEMBER.

B U D A P E S T

K I A D J A A M A G Y A R T U D O M Á N Y O S A K A D É M I A 1927

(2)
(3)

Oldal

I. E l ő a d á s o k és c i k k e k .

Balogh Jenő : Gyulai Pál, és a M. Tud. Akadémia 84—95 Bernáth István : Smith Ádám tudományi e l ő z m é n y e i és kor-

szakos úttürö egyénisége 214—217 Fellner Frigyes : Smith Ádám mint közgazda és a klasszikus

n e m z e t s a z d a s á g t a n i rendszer kialakulása 217—222 Ferenczi Zoltán : A M. Tud. Akadémia könyvtárának megalapítása 7—17

Gyalókai/ Jenő: A debreceni ütközetről 241—246 Heller Farkas : Smith Ádám és a közgazdaságtan mai állása 222—232

Holub József: Végrendeleti j o g u n k kialakulása 232—240 Jakvhovich Emil : Adalékok az Anonymus-kérdéshez . . . . 143—171

Kozma Andor : Két öreg költő (Költemény) 81—84 Fauler A kos : Anaxagoras istenbizonyitéka 23—24 Voinovich Géza: Gyulai P á l emlékezete 95—113 Gróf Zichy István : Levedia és Etelköz 172—184

II. J e l e n t é s e k a p á l y á z a t o k r ó l . A Budapest Székesfőváros jutalomdíjából kitűzött pályázat

(Lukinich Imre) 118—119 A Chorin Ferenc-alapítvány 1926. évi k a m a t a i n a k odaíiélése

(Kovács Alajos) 53—58 A Gorove-jutalom (Eckhart Ferenc, Kováts Ferenc) 12U—121

A jogi monograüa-jutalomdíj (Holub József) 123—132 A kisebbségek jogi helyzetét tárgyaló m u n k á r a kitűzött j u t a l o m -

tétel (Magyary Géza) — . . 115—116

A köznevelésügyi jutalomtétel (Komis Gyula) 117—118 A L u k á c s Krisztina-jutalomtétel (Pauler Ákos) 132—133 A Marczibányi-jutalorn (Mágócsy-Dietz Sándor) 29—37 A Nagyjutalom (Buday Kálmán) • . . . . 24—29

A Sámuel—Kölber-díj (Melich János) 115 A Teleki-pályázat (Ferenczi Zoltán) 48—52 A természeti emlékek f e n n t a r t á s a és m e g ó v á s a tárgyában hir-

detett pályázat (Mágócsy-Dietz Sándor) 121—123

A Vojnits-jutalom (Császár Elemér) 38—48

A Wodianer-féle j u t a l o m 71—74 III. A k a d é m i a i ü g y e k .

Jelentés a M. Tud. Akadémia 1925. évi munkásságáról . . . . 19—23

Ülések 1925-ben 20—23 Az LXXXVI. ünnepélyei közülés 77—113

Nagygyűlés 134—140 Jelentés a választásokról 138—140

Jutalomtételek 140—143 Költségvetés 189—194

I*

(4)

Oldal

IV. A l k a l m i é s ü d v ö z l ő beszédek, n e k r o l o g o k . Berzeviczy Albert ig. és t. t. elnök megnyitó beszéde a

könyvtár alapításának százados ünnepe alkalmából 1926.

márc. 15-én 5—6

— megnyitó beszéde a M. Tud. Akadémiának 1926. január 25-i ünnepi ülésén Deák Ferenc halálának félszázados

évfordulója alkalmából 18—19

— megnyitó beszéde a M. Tud. Akadémiának Gyulai Pál emlékezetére 1926. május 9-én tartott LXXXVI. ün-

nepélyes közülésén 77—81

— megemlékezése a mohácsi csata évfordulójáról az 1926.

junius 14-én tartott összes ülésen 113—114

— megnyitó beszéde 1926. október 4-én (megemlékezés az Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozatának száz-

ötvenedik évfordulóján) 205—209

— megnyitó beszéde Smith Ádám müve megjelenésének százötvenedik évfordulója alkalmával 1926. november

29-én tartott ünnepi ülésen 209—213

— beszéde Gróf Tisza István debreceni szobra leleplezésé-

nél 192«. október 17-én 246—249 Ferenczi Zoltán r. t. beszéde a borjádi Petőfi-emléktábla lelep-

lezése alkalmával 1926. m á j u s 30-án 250—253

— beszéde Pencen a Petőfi-emléktábla leleplezése ünnepén

1926. szeptember 8-án • 253—254 Ilosvay Lajos ig. és r. t. másodelnök beszéde velencei Hausz-

mann Alajos t. t. ravatalánál 1926. augusztus 3-án . . 258—260 Károlyi Árpád t. t. beszéde Thallóczy Lajos sírjánál a Kere-

pesi-temetöben 1926. december 1-én 260—264 Kéky Lajos 1. t. beszéde Bánóczi József 1. t ravatalánál 1926.

november 22-én 260 Négyesy László beszéde Berzsenyi Dániel sírjánál Niklán 1926.

szeptember 12-én 254—257 Némethy Géza osztályelnük üdvözlő beszédei az I. osztályban

tartott székfoglalók alkalmával ;

1. Horváth Cyrill r. taghoz 1926. április 12-én . . . 197 2. Jakubovich Emil 1. taghoz 1925. november 9-én . . . 194—195 3. Gróf Zichy István 1. taghoz 1926. január 4-én . . . 196 4. Zsigmond Ferenc 1. taghoz 1925. november 9-én . . . 195 Papp Ferenc 1.1. beszéde Berzsenyi Dániel születésének száz-

ötvenedik fordulóján a celldömölki irodalmi ünnepen

1926. május 9-én 197—199 Szász Károly 1. t. beszéde Prielle Kornélia sírjánál 1926.

junius 6 199-2U0

(5)

(A *-gal megjelölt számok a jegyzőkönyvre utalnak.)

O l d a l

Adalékok az Anonymus-kérdéshez (Jakubovich Emil) 143—171 Adományok és alapítványok - . . . . 75—76,203,258

Akadémia belső tagjai 1—4

— jutalomtételei 140—143

— kiadványai 75, 203, 257—258

— könyvtárának megalapítása 5—17

— munkássága • . . . . 19—23

— pénztári számadása 1925. évről 59—70

— ülései 1925-ben 20—23 Alapítványok 64—66,75,258

— ügyrendjei • - . 184—189

Anaxagoras Istenbizonyítéka (Pauler Ákos) 23—24

Anonymus-kérdés 143—171 Balogh Jenő főtitkár. Gyulai Pál és a M. Tud. Akadémia . . . 84—95

Bánóczi József 1. t. ravatalánál nekrológ 260 Barankay Lajos pályamunkája (A nemzeti közszellem pedagógiája)

megkapja a köznevelésügyi pályadíjat . . . 117—118, 135—136*

Beöthy Zsolt arcképe kifüggesztetik 139*

Bernát István 1. t. : Smith Adám tudományi előzményei és kor-

szakos úttörő egyénisége 214—217 Berzeviezy Albert ig. és t. t. elnök megnyitó beszéde a könyvtár

alapításának százados ünnepe alkalmából 1926. március

hó 15-én 5—6

— megnyitó beszéde a M. Tud. Akadémiának 1926. j a n . 25-i ünnepi ülésén Deák Ferenc halálának félszázados év-

fordulója alkalmából 18—19

— megnyitó beszéde a M. Tud. Akadémiának Gyulai Pál em- lékezetére 1926. május 9-én tartott LXXXVI. ünnepélyes

közülésén 77—81

— megemlékezése a mohácsi csata évfordulójáról az 1926.

junius 14-én tartott összes ülésén 113—114

— megnyitó beszéde 1926. október 4-én (megemlékezés az Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozatának 150. év-

fordulójáról) 205—209 Berzeviezy Albert ig. és t. t. elnök megnyitó beszéde Smith

Adám müve megjelenésének 150-ik évfordulója alkalmá-

val az 1926. november 29-én tartott ünnepi ülésen . . 209—213

— beszéde Gróf Tisza István debreceni szobra leleplezésénél

1926. október 17-én 246—249 Berzsenyi Dániel születésének 150-ik fordulóján a celldömölki

irodalmi ünnepen Papp Ferenc l.t. beszéde (1916. m á j 9.) . 197—199

— sírjánál Niklán Négyesy László beszéde (1926. szept. 12.) . 254—257 Bizottsági jelentések. (1. Jelentések)

(6)

Oldal

A borjádi Petőfiremléktábla leleplezése alkalmával Ferenczi Zol-

tán beszéde • 250—253 Buda és Pest zenei művelődése (Isoz Kálmán müve) megkapja

Budapest székesfőváros jutalomdiját 118—119.135*

A Budapest székesfőváros jutalomdíjából kitűzött pályázatról

jelentés 118—119 Buday László munkáinak odaítéltetnek a Chorin Feren c-alapít-

vány 1926. évi kamatai 53—58, 134—135*

Buza László megbizatik a kisebbségek jogi helyzetét tárgyaló

munka megírásával 125—116,135' A Chorin Ferenc-alapítvány 1926. évi kamatainak odaítélésé-

ről jelentés 53—58 Concha Győző üdvözlése 40 éves akadémiai tagsága alkalmával . . 139*

Császár Elemér r. t. Jelentés a Vojnits-jutalomról 38—48 A debreceni ütközetről (Gyalókay Jenő) 241—246 Fellner Frigyes : Smith Ádám, mint közgazda és a klasszikus

nemzetgazdaságiam rendszer kialakulása 217—222 A fenomenologia történeti és kritikai vizsgálata (Somogyi József)

Lukács Krisztina-jutalmat kap 132—133 Ferenczi Zoltán r. t. A M. Tud. Akadémia könyvtárának meg-

alapítása 7—17 -Aj jelentés a Teleki-pályázatról 48—52

—• beszéde a borjádi Petőfi-emléktábla leleplezése alkalmával

(1926. május 30.) 250—253

— beszéde Pencen, a Petőfi-emléktábla leleplezése ünnepén

1926. szeptember 8-án 253—254 A Gorove-jutalomról jelentés 120—121,135*

Gyalókay Jenő : A debreceni ütközetről (székfoglaló) 1926.

október 18-án 241—246 A Gyulai Pál emlékezetére tartott LXXXVI. ünnepélyes közülés

(1926. május 9.) 77—113 Gyulai Pál és a M. Tud. Akadémia (Balogh J e n ő főtitkár) . . . 84—95

— emlékezete (Voinovich Géza) 95—113 A Halmos Izor-alapítvány ügyrendje 188—189 Hauszmann Alajos t. t. ravatalánál llosvay Lajos másodelnök

beszéde . ' . . . , 258—260 Heller Farkas: Smith Ádám és á Közgazdaságtan mai állása . 222—232

Herczeg Ferenc Vojnits-jutalmat kap 38—48 A «Hid» (Herczeg Ferenc színmüvej Vojnits-jutalmat kap . . . 38—48

Holub József 1. t. : Végrendeleti jogunk kialakulása (székfoglaló

1925. március 16-án) . 232—240 llosvay Lajos ig. és r. t. másodelnök beszéde velencei Hausz-

mann Alajos t. t. ravatalánál 1926. augusztus 3-án . . 258—260 Introductory Address spoken by Mr. Albert de Berzeviczy,

Hon. Member, M. of the Governing Council and Presi- dent of the Hungarian Academy of .Sciences at the Meeting held on november 29 th., 1936. to celebrate the Hundred and Fiftieth Anniversary of the Publication of

Adam Smith's «Wealth of Nations» 211—213 Isoz Kálmán müve : Buda és Pest zenei művelődése, megkapja

Budapest székesfőváros jutalomdíját 118—119,135*

Jakubovich Emil: Adalékok az Anonymus kérdéshez (székfog-

laló 1925. november 29-én) 143—171 Jávorka Sándor müve: Magyar Flóra, Marczibányi-jutalmat kap 29—37, 134*

(7)

O l d a l

Jelentések :

— az akadémia munkásságáról 19—23

— a Budapest székesfőváros jutalomdíjából kitűzött pályá-

zatról ' 118—119

— a Chorin Ferenc-alapítvány 1926. évi kamatainak odaítélé-

séről 53—58

— a Gorove-jutalomról 120—121 -— a jogi monografia-jutalomdijról 123—132

— a kisebbségek jogi helyzetét tárgyaló munkára kitűzött ju-

talomtételről 115—116

— a köznevelésügyi jutalomtétel tárgyában 117—118

— a Lukács Krisztina-jutalomtételről 132—133

— a Marczibányi-jutalomról 29—37

— a Nagyjutalomról és a Marczibányi-mellékjutalomról . . . . 24—37

— a í-ámuel-Kölber-dijról 115

— a Teleki-pályázatról 48—52

— a természeti emlékek fenntartása és megóvása tárgyában

hirdetett pályázatról 121—123

— a Vojnits-jutalomról 38—48 Jogi monografia-jutalomdijról jelentés 123—132

Jutalomtételek 140—143 Kaán Károly 1. t. megbizatik a természeti emlékek fenntartása

és megóvása tárgyában beadandó pályamunka megírá-

sával 121—123. 136*

Károlyi Árpád t. t. beszéde Thallóczy Lajos sírjánál a kere-

pesi temetőben 1926. december 1-én • . . . 260—264 A Kazinczy Gábor ny. kúriai biró ur és neje Várady Szabó

Anna által tett alapítvány ügyrendje 186—187 Kéky Lajos 1. t. beszéde Bánóczi József 1. t. ravatalánál 1926.

november 22-én 26')

«A kereszt tövében» c. dráma a Teleki pályázaton dicséretet nyer . 48—52

Két öreg költő (Kozma Andor naggyülési költeménye) 81—84

Kiadványok 75,203,257—258 A kisebbségek jogi helyzetét tárgyaló munkára kitűzött jutalom-

tételről szóló jelentés . . . 115—116 Kozma Andor : Két öreg költő (Költemény Gyulai és Lévay

emlékezetére) . . . 81—#4

Költségvetés az 1826. év második felére ! . . ! 189—194

Könyvcsere külföldi intézetekkel 200—202 A könyvtár alapításának százados ünnepe 1926. március 15 . . 5—17

A köznevelésügyi jutalomtételröl szóló jelentés 117—118

Krompecher Ödön Nagyjutalmat kap 24—29,134*

Külföldi intézetek, melyeknek egyes akadémiai kiadványok hi-

vatalból küldetnek 200—202

«A latin Philippus magyar származékai» (Pais Dezső érteke-

zése Sámuel—Kölber-díjat kap) 115, 135*

Levedia és Etelköz (gróf Zichy István) 172—184 A Lukács Krisztina-jutalomtételröl szóló jelentés 132-—133

«Magyar Flóra» (Jávorka Sándor m.) Marczibányi-jutalmat

kap 29—27, 134*

A M. Tud. Akadémia könyvtárának megalapítása (Ferenczi

Zoltán r. t.) 7—17 A M. Tud. Akadémia LXXXVI. ünnepélyes közülése Gyulai

Pál emlékezetére 1926. m á j u s 9-én 77—113

(8)

Oldal

A Marczibányi-jutalomról szóló jelentés 29—37 A mohácsi csata évfordulójáról megemlékezik Berzeviczy Albert

ig. és t. t. elnök az 1926. junius 15-én tartott összes

ülésen 113—114 Nagygyűlés 134—140 A Nagyjutalomról szóló jelentés 24—29

Négyesy László beszéde Berzsenyi Dániel sírjánál Niklán 1926.

szeptember 12-én 254—257

Nekrologok 258—264 Bánóczi József 1. t.-ról 1926. november 22. (Kéky Lajos 1. t.) 260

Velencei Hauszmann Alajos t. t.-ról 1926. aug. 3-án

(Ilosvay Lajos ig. és r. t. másodelnök) 258—260 T hallóczy Lajos sírjánál 1926. december 1-én (Károlyi

Árpád t. t.) 260—264 Némethy Géza osztályelnök üdvözlő beszédei az 1. osztályban

tartott székfoglalók alkalmából 194—197 Horváth Cyrill r. taghoz 1926. április 12 197 Jakubovich Emil 1. taghoz 1925. november 9 194—195

Gróf Zichy István 1. taghoz 1926. j a n u á r 4 196 Zsigmond Ferenc 1. taghoz 1925. november 9 195 A nemzeti Közszellem pedagógiája (Barankay Lajos) megkapja

a köznevelésügyi jutalmat 117—118, 135—136*

Niklán, Berzsenyi Dániel sírjánál Négyesy László r. t. beszéde 254—257 Opening address delivered at the meeting of the Hungarian

Äcademy of Sciences held in Budapest on October 4.,

1926. by Albert de Berzeviczy Ph. D. C., President . . 207—209 Pais Dezső Sámuel—Kölber-díjat кар 115, 135*

Papp Ferenc 1. t. beszéde Berzsenyi Dániel születésének száz- ötvenedik fordulóján a celldömölki irodalmi ünnepen

1926. m á j u s 9 én 197—199 Pauler Ákos r. t. : Anaxagoras Istenbizonyítéka 23—24

A penci Petőfi-emléktábla leleplezési ünnepén 1926. szep-

tember 8-án Ferenci Zoltán r. t. beszéde 253—254

Pénztári számadás 1925-ről 59—70 A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Gróf Széchenyi István-

alapítványának ügyrendje 184—186 A Petőfi-emléktábla leleplezése alkalmával Ferenczi Zoltán r. t.

beszéde Borjádon (1926. m á j u s 30) • . 250—253 A Petőfi-emléktábla leleplezési ünnepén Ferenczi Zoltán r. t.

beszéde Pencen (1926. szeptember 8.) 253—257 Prielle Kornélia sírjánál Szász Károly 1. t. beszéde (1926.

junius 6.) • . 1 9 9 — 2 0 0 A Smith Ádám müve megjelenésének százötvenedik évfordulója

alkalmával 1926. november 29-én tartott ünnepi ülés . 209—232 Smith Ádám tudományi előzményei és korszakos úttörő egyé-

nisége (Bernát István 1. t.) 214—217 Smith Adám mint közgazda és a klasszikus nemzetgazdaság-

tan! rendszer kialakulása (Fellner Frigyes 1. t.) . • . . 217—222 Smith Ádám és a közgadaságtan mai állása (Heller Farkas 1. t.) 222—232

Somogyi József Lukács Krisztina-jutalmat kap 132—134 Szász Károly 1. t. beszéde Prielle Kornélia sírjánál 1926. ju-

nius 6 199—200 Gróf Széchenyi István-alapítvány ügyrendje (Pesti M. Kereske-

delmi Bank-alapítványa) 184—1Ь6

(9)

Oldal

Az iskolai Széchenyi-ünnepélyeken befolyt adományok jegy-

zéke 1926-ban 76, 203

Szily Kálmán arcképének kifüggesztése 139*

Tartalommutató : francia . . - 266

« német 265 Thallóczy Lajos s í r j á n á l Károlyi Árpád t. t. beszéde 1926.

december 1-én 260—264 A Teleki-pályázatról szóló jelentés (Ferenczi Zoltán r. t.) . . . 43—52

A természeti emlékek fenntartása és megóvása tárgyában hir-

detett pályázat 121—123,136*

Gróf Tisza István debreceni szobra leleplezésénél Berzeviczy Albert ig. és t. t. elnök beszéde 1926. október 17. . . 246 - 2 4 9 Uj kiadványok lásd kiadványok.

Új tagok • 138—140 Ügyrendek :

Halmos Izor-alapítvány 188—189 A Kazinczy Gábor nyug. kúriai bíró és neje Várady

Szabó Anna által tett alapítvány 186—187 A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Gróf Széchenyi

István alapítványa 1^4—186 Wellisch Alfréd-alapítvány • 187—188

Ülések 1925-be u 20—23 Ünnepi beszédek 197—200, 246—257

Ünnepi közülés 77—113 Ünnepi ülés Smith Ádám müve megjelenésének százötvenedik

évfordulója alkalmával 1926. november 29-én . . . . 209 —232 Végrendeleti jogunk kiilakulása (Holub József 1. t. székfogla-

lója 1925. március 16.) 232—240 Vinkler János megkapja a jogi monogralia-jutalomdíjat . . . 123—132

Voinovich Géza: Gyulai Pál emlékezete 95—113 A Vojnits-jutalomról szóló jelentés (Császár Elemér r . t.) . . . 33 —48

A Wellisch Alfréd-alapítvány ügyrendje 187—188 Báró Wlassics Gyula üdvözlése negyven éves akadémiai tag-

sága alkalmából 139*

A Wodianer-féle jutalommal kitüntetett elemi iskolai tanítók-

ról szóló kimutatás 1901—1926-ig 71—74 Gróf Zichy István : Levedia és Etelköz (székfoglaló 1926.

január 4-én) 172—184

II

(10)
(11)

AKADÉMIAI ERTESITO

S z e r k e s z t i : B A L O G H J E N Ő .

XXXVII. KÖTET. 1926 jaii,—április. 1—4. FÜZET.

I. Az Akadémia belső tagjai.

Elnökség.

Berzeviczy Albert, ig. és t. t., elnök.

Ilosvay Lajos, ig. és r. t., másodelnök.

Balogh Jenő, r. t., főtitkár.

Igazgató-Tanács.

Az Igazgató-Tanács választottjai : Gr. Dessewffy Aurél

József főherceg, t. t.

Gr. Apponyi Albert, t. t.

Csernoch János

Hg. Batthyány-Strattmann László, t. t.

Gr. Károlyi Gyula Szmrecsányi Lajos Gr. Széchenyi Emil Gr. Teleki Pál, t. t.

Popovics Sándor 11. Gr. Zichy János

Hákosi Jenő, ig. t.

Herczeg Ferenc, ig.

Kozma Andor

Gr. Apponyi Albert, ig. t.

Darányi Ignác

Br. Forster Gyula, ig. t.

Berzeviczy Albert, ig. t., elnök

A K A D É M I A I É R T E S Í T Ő

Az Akadémia választottjai:

Br. Wlassics Gyula, t. t.

Br. Forster Gyula, t. t.

Pauer Imre, t. t.

Gr. Andrássy Gyula, r. t.

Concha Győző r. t.

Rákosi Jenő, t. t.

Fröhlich Izidor, r. t.

Herczeg Ferenc, t. t.

Szinnyei József, r. t.

Gr. Klebelsberg Kunó, t. t.

11. Csánki Dezső r. t.

Jenő Gyula László

Pauer Imre, ig. t.

В. Wlassics Gyula, ig. t.

Gr. Klebelsberg Kunó, ig. t.

8. Károlyi Árpád

1

Tiszteleti tagok.

I. o s z t á l y . Huba'

t. Vargh 6. Ravas

II. o s z t á l y .

(12)

III. o s z t á l y . Lcuard Fülöp

József főherceg, ig. t.

Hg. Batthyány-Strattmann László, ig. t.

Koburg Ferdinánd Hauszmann Alajos 6. Gr. Teleki Pál, ig. t.

A rendes és levelező tagok alosztályok szerint csoportosítva.

I. N y e l v - é s s z é p t u d o m á n y i osztály.

A) N y e l v t u d o m á n y i a l o s z t á l y .

Rendes tagok:

Szinnyei József, ig. t., osztálytitkár

Munkácsi Bernát

Némethy Géza, osztályelnök Melich János

Petz Gedeon Gombocz Zoltán Zolnai Gyula

Levelező tagok:

Bánóczi József Kunos Ignác Gyomlay Gyula

Vári Rezső 20.

Pápay József Tolnai Vilmos Bleyer Jakab Láng Nándor Vikár Béla Schmidt József Darkó Jenő Horger Antal Mészöly Gedeon Förster Aurél Németh Gyula Huszti József Kmoskó Mihály Schmidt Henrik Jakubovich Emil Gr. Zichv István BJ S z é p t u d o m á n y i a l o s z t á l y .

Rendes tagok : Badics Ferenc Ferenczi Zoltán Négyesy László Csengery János Császár Elemér Voinovich Géza Dézsi Lajos 8. Horváth Cyrill

Levelező tagok : Szabolcska Mihály Pékár Gyula

Divald Kornél 18.

Ambrus Zoltán Viszota Gyula Szinnyei Ferenc Pintér Jenő Horváth János Vargha Dámján Solymossy Sándor Papp Ferenc Zlinszky Aladár Szász Károly Thienemann Tivadar Petrovics Elek Kéky Lajos J a k a b Ödön Zsigmond Ferenc

(13)

II. A b ö l c s e l e t i , társadalmi é s t ö r t é n e t i t u d o m á n y o k o s z t á l y a .

Л) B ö l c s e l e t i é s t á r s a d a l m i a l o s z t á l y .

Eendes tagok : Concha Győző, ig. t.

Földes Béla Nagy Ferenc

Gr. Andrássy Gyiila, ig. t.

Gaal Jenő

Balogh Jenő, főtitkár Magyary Géza György Endre Prohászka Ottokár Kováts Gyula 11. Pauler Ákos

Levelező tagok : Grosschmid Béni Beiner János Thirring Gusztáv Kunz Jenő Balogh Arthúr Bernát István Finkey Ferenc

Polner Ödön Angyal Pál Jankovich Béla Schneller István Illés József Fellner Frigyes Kornis Gyula Kovács Alajos Hegedűs Lóránt Heller Farkas Székely István Ereky István Kolosváry Bálint Czettler Jenő Dékány István Holub József Kováts Ferenc Kenéz Béla Moór Gyula 27. Schütz Antal

B) T ö r t é n e t t u d o m á n y i a l o s z t á l y .

Rendes tagok:

Csánki Dezső, ig. t., osztály- elnök

Karácsonyi János Ballagi Aladár

azádeczky-Kardoss Lajos Fináczy Ernő, osztálytitkár Angyal Dávid

Koilányi Ferenc 8. Takáts Sándor

Levelező tagok:

Marczali Henrik Komáromy András Wertheimer Ede Szendrei János Kuzsinszky Bálint Erdélyi László Sebestyén Gyula

Áldásy Antal Mahler Ede Hornyánszky Gyula Barabás Samu Hodinka Antal Domanovszky Sándor Varjú Elemér Jancsó Benedek Szentpétery Imre Hóman Bálint Pilch Jenő Lukinich Imre Eckhart Ferenc Iványi Béla Hekler Antal Gerevich Tibor Madzsar Imre Gombos Ferenc Albin 26. Szekfü Gyula

1*

(14)

III. M a t e m a t i k a i és t e r m é s z e t t u d o m á n y i osztály.

A) M a t e m a t i k a i é s fizikai a l o s z t á l y .

Rendes tagok : Fröhlich Izidor, ig. t., o.-titk.

Ilosvay Lajos, ig. t., másod- elnök

Rados Gusztáv Kövesligethy Radó Farkas Gyula Kürschák József Tangl Károly Winkler Lajos Szarvasy Imre Rejtő Sándor 11. 'Sigmond Elek

Levelező tagok:

Balló Mátyás Zipernowszky Károly Bugarszky István Hoor-Tempis Mór Schlesinger Lajos

Bodola L a j o s Buchböck Gusztáv Klupathy Jenő Wittmann Ferenc Fejér Lipót Br. Harkányi Béla Fényi Gyula Riesz Frigyes Steiner Lajos Oltay Károly Rybár István Kőnek Frigyes Pogány Béla Szily Kálmán Mikola Sándor Zelovich Kornél Pékár Dezső Zemplén "Géza Gróh Gyula 25. Ortvay Rudolf

B) T e r m é s z e t r a j z i a l o s z t á l y

Rendes tagok : Horváth Géza, oszt.-elnök Koch Antal

Lenhossék Mihály Mágocsy-Dietz Sándor Méhely Lajos Schafarzik Ferenc Istvánffy Gyula Hutyra Ferenc Zimányi KáTOly Preisz Hugó 11. Mauritz Béla

Levelező tagok:

Br. Kétly Károly Hollós László Tuzson János Entz Géza Richter Aladár Buday Kálmán Schaffer Károly Krompecher Ödön

Böckh Hugó Pálfy Móric Degen Árpád Filarszky Nándor Br. Nopcsa Ferenc Kenyeres Balázs Marek József

Magyary-Kossa Gyula.

Zahlbruckner Sándor Vitális István Cholnoky Jenő Papp Károly Vámossy Zoltán Zimmermann Ágoston Kerpely Kálmán Vendl Aladár Verebély Tibor Bókay J á n o s Gelei József

Jakabházy Zsigmond.

Kaán Károly 30. Csíki Ernő

(15)

II. A könyvtár alapításának százados ünnepe 1 9 2 6 . évi március hó 15-én.

Berzeviezy Albert ig. és t. t. elnök megnyitó beszéde.

Akadémiánk alapításának a mult év novemberében a művelt világ legnagyobb részének érdeklődő részvételével megünnepelt centenáriumához mintegy epilog járul az a szerényebb keretű, de szintén emlékezetes ünneplés, m e l y r e ma akadémiai t a g t á r s a i n k a t s Akadémiánk barátait meg-

hívni bátrak voltunk. Mint most az e g y i k nagy emlékhez csatlakozik a másik, ú g y csatlakozott száz évvel ezelőtt az Akadémia megalapításának tényéhez a Tudós T á r s a s á g egyik legfontosabb életszervének, k ö n y v t á r á n a k megalapí- tására vonatkozó nemes és nagylelkű elhatározás. S m i n t ahogy az alapítás első t é n y e a Széchenyi névre vet soha el nem homályosuló dicsfényt, úgy k ö n y v t á r u n k létrejötté- nek emléke egy másik n a g y történeti névnek, a Teleki- nemzetségnek dicsőségét hirdeti.

A Teleki-nemzetség történeti szerepe szűkebb hazája, Erdély földjén alakult ki, de már a X V I I I . század f o l y a - mában mindinkább k i t e r j e d t mindkét testvérhazára. I I . gróf Teleki József koronaőr volt az, aki nemzetségének a k a t o n a i és politikai p á l y á n szerzett nagy érdemeihez a tudományok pártolásának díszét is hozzáfűzte. Mint Bod Péter t a n í t - ványa, külföldi egyetemeken is végzett t a n u l m á n y o k a t , sokat utazottj megszerezte Cornides Dánielnek a magyar törté- netre vonatkozó gazdag k ö n y v t á r á t s m a g a is 30.000 f o r i n t értékű k ö n y v t á r t g y ű j t ö t t . „ Fia, I I I . gróf Teleki László, a t y j a nyomdokait követte. О Cornides Dániel t a n í t v á n y a volt, szintén külföldön t a n u l t és külföldön utazott s szor- galmasan g y a r a p í t o t t a az a t y j á t ó l örökölt k ö n y v t á r t .

Ennek fia, IV. gróf Teleki József, k i 1790-ben Pesten született s 1855-ben h u n y t el, lett k ö n y v t á r u n k alapítója s Akadémiánk első elnöke, miután már a szervezési mun- kálatokban is tevékeny részt vett. Országos tekintély volt minden téren ; koronaőr és erdélyi kormányzó ; tudomá- nyos, nevezetesen történetírói és k u t a t ó i munkásságának

— melyért kétszeresen részesült a Marczibányi-jutalómban

— hatalmas emléke a «Hunyadiak kora» című n a g y műve, ma is becses forrása a n a g y kor tanulmányozóinak. A k a - démiánk körül — melynek elnöki tisztét huszonöt éven át viselte — sokszorosan érdemesült : megalapította a róla nevezett drámai jutalmat, nagy történeti műve 1000 pél-

(16)

d á n y á n a k egész jövedelmét, 25.000 f o r i n t o t A k a d é m i á n k - n a k a j á n d é k o z t a ; de l e g n a g y o b b tette k ö n y v t á r u n k meg- alapítása volt.

1826. évi március 17-én. t e h á t h o l n a p u t á n letelendő száz év előtt I V . gróf Teleki József m a g a és t e s t v é r e i , Ádám és S á m u e l grófok, úgyszintén m o s t o h a a n y j u k , I I . gróf Teleki Lászlóné, szül. b. Mészáros J o h a n n a s ettől s z ü l e t e t t féltestvérök, I V . gróf T e l e k i László nevében József nádor- hoz és az ország R e n d e i h e z b e n y ú j t o t t n y i l a t k o z a t b a n kijelentette, h o g y közös a t y j o k , III. g r ó f Teleki L á s z l ó á l t a l szerzett s r e á j u k ö r ö k ü l szállt, közel 30.000 k ö t e t e t tevő k ö n y v t á r u k a t a f e l á l l í t a n d ó Tudós Társaság t u l a j - donába bocsátják, csak azt kötve ki, h o g y az más k ö n y - vekkel össze nem elegyítve, mindig « T e l e k i - k ö n y v t á r a nevet viseljen, e végből a könyvek, m i n t ehhez t a r t o z ó k , n y o m a t o t t bélyeggel megjegyeztessenek ; igérik, h o g y m í g élnek, a k ö n y v t á r t ezentúl is g y a r a p í t a n i fogják s a m i n - dig a T á r s a s á g rendes t a g j a i közül — m e g h a t á r o z o t t módon

— kinevezendő k ö n y v t á r n o k évi 300 f o r i n t n y i fizetésére e g y ú t t a l 5.000 f o r i n t n y i a l a p í t v á n y t is tesznek. E rendel- kezését gróf Teleki József azután m é g végrebdeletileg kiegészítette k é z i k ö n y v t á r á n a k , valamint az éremtár g y a r a - pítására szánt 2.000 f o r i n t n a k adományozásával.

Mint e felsorolásból l á t j u k , k ö n y v t á r u n k a l a p í t á s a v á l h a t a t l a n u l és sokszorosan f ü g g össze a Teleki-nemzetség fényes nevével és azok között, kiknek t e s t v é r i beleegyezése t e t t e lehetővé az adományozást, ott szerepel újabbkori t ö r - t é n e t ü n k a m a n a g y , t r a g i k u s a l a k j á n a k neve is, k i t a becsületnek és kötelességnek az ő nemes, h a z a f i a s lelkére nézve k i e g y e n l í t h e t e t l e n összeütközése vitt s í r b a 1861 t a v a s z á n .

A mai ü n n e p A k a d é m i á n k r a nézve fogadalom n a p j a , amikor ú j r a m e g f o g a d j a azt, amit 100 év előtt megígért, h o g y a r e á b í z o t t szellemi kincset, k ö n y v t á r u n k a t h í v e n f o g j a őrizni, gondozni és g y a r a p í t a n i . De nemcsak a h h o z a k a r u n k h í v e k maradni, amivel nagy j ó t e v ő n k g a z d a g í t o t t bennünket : h í v e k a k a r u n k m a r a d n i az ő emlékéhez is, h í v e k a kegyelet és h á l a érzelmei á l t a l és r e m é l j ü k , hogy a m í g m a g y a r 1езг, gróf Teleki Józsefnek nemcsak tisztelői és dicsérői, hanem példájának követői sem f o g n a k soha h i á n y o z n i .

Ezzel melegen üdvözölve t. T a g t á r s a i n k a t , melegen üdvözölve a gróf Teleki-nemzelség megjelent n a g y r a b e c s ü l t t a g j a i t és vendégeinket, az ünnepi ülést megnyitom.

(17)

A M. T. Akadémia könyvtárának megalapítása

írta és felolvasta Ferenczi Zoltán r. t., fókönyvtárnok.

T. Ünnepi ü l é s !

A M. T. A k a d é m i á t S z é c h e n y i I s t v á n g r . örökemlé- k e z e t ű a j á n l a t á v a l 1825 nov. 3 - i k á n , a k e r ü l e t i ü l é s é n meg- a l a p í t v á n , ezt az a j á n l a t o t S z é c h e n y i gr. a n é g y első ala- p í t ó v a l e g y ü t t nov. 8 - á n b e n y ú j t o t t a a n á d o r h o z és az o r s z á g g y ű l é s m i n d k é t házához is. E z 1826 febr. 15-én került országos ülés elé, m e l y e l f o g a d t a és erre a f ő r e n d e k febr.

17-én válaszoltak. E r r ő l a napról a rendek «elegyes k ü l d ö t t - séget» k ü l d t e k k i a tervezet kidolgozására. E z V é g h I g n á c k o r o n a ő r t v á l a s z t v á n elnökévé, m á r c . 15-én j e l e n t é s é t beadta, m e l y e t a főrendek és rendek «elegyes ülése», m i n t a k k o r n e v e z t é k , e g y h a n g ú l a g e l f o g a d o t t és k i n y o m a t á s á t elrendelte.

M á r a következő napon, b i z o n y á r a épen e z t a jelen- t é s t v á r v a be, b e a d t a Teleki J ó z s e f gr. (1790—1855) a maga, t e s t v é r e i , mostoha a n y j a és m o s t o h a testvére, t e h á t fivérei,

T e l e k i Á d á m (1789—1851), T e l e k i Sámuel (1792—1857) g r ó f o k , özvegy T e l e k i Lászlóné g r ó f n é , br. Mészáros J o h a n n a és k i s k o r ú t e s t v é r ö k , László1 (1811 —1861) nevében a kerületi ülésre n a g y l e l k ű a j á n l a t á t arra nézve, h o g y m i n t e g y 30000 k ö t e t r e menő k ö n y v t á r u k a t , m e l y e t n a g y a p j o k , e néven I I . J ó z s e f (1738 —1796) koronaőr, apjok, e néven I I I . László s e p t e m v i r a l a p í t o t t és g y ű j t ö t t , ők magok p e d i g jelentéke- n y e n g y a r a p í t o t t a k , a M. T. T á r s a s á g n a k a d o m á n y o z z á k 5000 f r t t ő k é v e l e g y ü t t , melyből a k ö n y v t á r n o k évi 300 f r t fizetést k a p j o n .

A k e r ü l e t i ülés elnöke, I z s á k Sámuel, s z a t m á r m e g y e i k ö v e t és alispán, m á r másnap, m á r c . 17-én e n n e k a nemes a d o m á n y n a k l a t i n n y e l v e n k e l t a l a p í t ó levelét b e n y ú j t o t t a a rendek ülésére. A z ülés lelkesedéssel e l f o g a d t a és kinyo- m a t t a . E z m a g y a r f o r d í t á s b a n í g y szól :

[LXXXlll-ik szám LXXVII-dik ülésben.*]

« N y i l a t k o z t a t á s a Gróf T e l e k i J ó z s e f n e k , a fel á l l í t t a n d ó M a g y a r Nemzeti T u d o m á n y o s I n t é z e t s z á m á r a a j á n l o t t K ö n y v - T á r a e r á n t » . (U. ez l a t i n u l is.)

1 V. ö. Nagy Iván : Magyarorsz. csaláclai. XI. 92—95.1. B. Mészá- ros Johannáról 1. Gyászbeszéd. 1844. Toldy. Összegy. Munkái. V. 90—95. 1.

. 2 Acta Gomitiorum. 1825—27. I. 281. 1.

(18)

1826 M a r t i u s 17-ik n a p j á n .

«Fennséges császári-királyi örökös herczeghez, austriai főherceghez, és az ország nádorához, a méltóságos főren- dekhez és az országnak országgyülésileg összegyűlt tekin- t e t e s karaihoz és rendeihez i n t é z e t t legalázatossabb n y i l a t - k o z a t a gróf T e l e k i Józsefnek, egyszersmind az érdekelt f e l e k n e k nevében.

Fennséges császári, k i r á l y i örökös herceg, Austriai főherceg és M a g y a r o r s z á g n á d o r a ! Méltóságos Főrendek, T e k i n t e t e s K a r o k és Rendek!

H o g y a nemzeti nyelv előmozdítására és ez által a t u d o m á n y o k művelésére f e l á l l í t a n d ó és az evégre kiküldött külön országos b i z o t t s á g által kidolgozott m u n k á l a t szerint szervezendő Tudós Társaság a m a g a f e l a d a t á n a k a rábizot- t a k b a n ohajtott eredménnyel m e g b i r j o n felelni, n a g y meny- n y i s é g ű irodalmi segélyekkel, első sorban pedig nagyobb k ö n y v g y ű j t e m é n y e k k e l látandó el. Nem t a g a d h a t o m ugyan, h o g y a Nemzeti Muzeum, császári-királyi Fennséged véd- nöksége alatt, a h a z a polgárainak bőkezűségéből alapítva meg és rövid időn csodamódon megnövekedve, valamint egyszersmind a p e s t i kir. tud. e g y e t e m k ö n y v t á r a ebben a t e k i n t e t b e n szép eszközökben bővelkednek ; a m a z azonban s a j á t rendeltetésénél fogva k i v á l t k é p e n Magyarországra kor- látozva, emez a szükséges pénzalap hiánya m i a t t szűkebb k o r l á t o k közé szorítva, az emberi ismeretek óriási mezején m i n d m á i g sok k i v á n n i valót h a g y n a k fenn. — E n n é l f o g v a alólírott és érdekelt feleim főkép ettől a szemponttól, de egyszersmind a .közjó előmozdításának vágyától i n d í t t a t v a és a H a z a iránti legédesebb szeretettől lelkesítve, a mi jelen- tős k ö n y v t á r u n k a t , melyet k e g y e s emlékezetű a t y á n k és illetőleg mint f é r j , h a j d a n i Teleki László gróf n a g y fárad- sággal és tetemes költséggel összeszerzett, mi pedig növel- t ü k és teljesebbé t e t t ü k , ú g y h o g y körülbei öl 30.000 k ö t e t e t tesz, császári-királyi F e n n s é g e d j ó v á h a g y á s á v a l a N e m z e t i Muzeummal egyesítendőnek, a nevezett társaság- nak és a haza összes polgárainak használatára szenteltnek és f e l a j á n l a n d ó n a k h a t á r o z t u k a következő feltételekkel :

1. H o g y ez m a j d a Nemzeti Muzeum és felállítandó Tudós Társaság t a g j a i által, kik e v é g r e k i k ü l d e t n e k , külön k a t a l ó g u s mellett, m e l y a mi k ö l t s é g ü n k ö n idővel kinyoma- tandó, s a j á t módja s z e r i n t átadassék.

2. A z átadás u t á n a Nemzeti Muzeum és felállítandó Tudós Társaság igazgatósága által kijelölendő alkalmas

(19)

helyiségben külön állíttassák fel s közhasználatra meg- nyittassák.

3. A könyvek, kéziratok és térképek, melyek e g y ű j - teményhez tartoznak, a k á r a Nemzeti Muzeum, a k á r a Tudós Társaság más könyveivel, k é z i r a t a i v a l és térképei- vel összeelegyíthetek, sem egyenként, sem tömegesen elad- hatók, elcserélhetek vagy más használatra fordíthatók soha se lehessenek, hanem külön bélyeggel láttassanak el és n a g y kegyelettel őriztessenek meg.

4. A Tudós Társaság rendes t a g j a i b ó l egy, a k i t mi v a g y örököseink kijelölünk és császári-királyi Fennséged, m i n t a Nemzeti Múzeum és a Tudós T á r s a s á g védnöke meg- erősít és annak az 5000 forint tökének kamataiból, melyet bankópénzben a Tudós T á r s a s á g pénztárába befizetünk, évi 300 forint fizetést kap bankóban, őri minőségben, a Nem- zeti Múzeum igazgatójának felügyelete a l a t t , viselje ennek a k ö n y v t á r n a k külön g o n d j á t .

5. Ez a könyvtár a mi családunk nevét, t. i. alapító- jának, mint férjnek és illetőleg a mi nemzőnknek, néhai

Teleki Lászlónak nevét viselje.

6. Az ehhez a könyvtárhoz tartozó könyveknek, kéz- iratoknak és térképeknek szabad használata, nemcsak magá- ban a fölállítás helyiségében, hanem otthon is, mindazáltal a visszaadásra nézve kiadandó térítvény ellenében, nekünk és utódainknak érvényben maradjon.

7. Minden évben ennek a k ö n y v t á r n a k pontos átvizs- gálása szabassék meg a Tudós Társaság igazgatósága, a Nemzeti Múzeum, valamint általunk v a g y utódaink á l t a l e célra külön kijelölt egyének által.

8. Abban a nem remélt esetben, h a idővel a Tudós Társaság v a g y Nemzeti Múzeum intézménye megszűnnék v a g y Magyarország h a t á r a i n kívül kellene vinni, e k ö n y v - t á r r a nézve a szabad rendelkezés joga n e k ü n k és örököseink- nek épségben maradjon. E g y é b k é n t :

9. Magunknak és örököseinknek f e n n t a r t j u k a jogot, egyéb, minden ebből vonható kötelezettség nélkül, hogy ezt a k ö n y v t á r t a körülmények szerint g y a r a p í t s u k és bővítsük, mely esetben a Tudós Társaság által ennek velünk közlött szükségleteit szemelőtt t a r t a n i különös gondunk lesz.

Melyek után jóság, magas kegy és jóakarat i r á n t hálásan, egész alázattal marad császári-királyi Fennsé- gednek, a Méltóságos Főrendeknek s a Tekintetes K a r o k n a k

(20)

és Rendeknek legalázatosabb szolgája Teleki József gróf (m. p.)r

egyszersmind mostoha a n y j á n a k , néhai Teleki László g r ó f ' özvegyének, v a l a m i n t u g y a n é férjtől való fiú, természetes és törvényes g y á m j á n a k és gondnokának, úgyszintén fivérei- nek, Á d á m n a k és Sámuelnek nevében.»

E z t a nemes adományt a 77-ik ülésen, 1826 m á r c i u s 17-én, a k e r ü l e t i elnök bejelentése után, az országgyűlés jegyzőkönyve a következőkép örökítette m e g :1 «Előadta (a kerületi elnök) Gróf Teleki J ó z s e f n e k mind maga, mind p e d i g Asszony A n y j á n a k , néhai G r ó f Teleki László özvegyének és Testvéreinek írásban lévő n y i l a t k o z t a t á s á t , mely s z e r i n t az édes A t t y o k r ó l reájok szállott nevezetes K ö n y v - T á r t az újonnan felállítandó M a g y a r Tudományos I n t é z e t n e k a j á n l j á k : s ezt, minthogy az ugyanazon czélra t e t t t ö b b jeles ajánlások között méltó helyet f o g l a l n i fog, és az

Ország Gyiilés í r á s a i közé a L X X X I I I - i k Szám a l a t t fel- v é t e t e t t ; az Előlülő közönségessé tétel v é g e t t Bory Miklós í t é l ő Mester á l t a l f e l o l v a s t a t v á n , ezen emlékezetes p é l d á j á t a n a g y érdemű Ajánlók jeles Hazafiuságoknak, a S t a t u s o k közönséges örömmel elfogadván, háladatos érzéseket és meg- elégedéseket e r á n t a «éljen» k i á l t á s o k k a l kijelentették. A F ő Rendek T á b l á j á n á l leendő hasonló közönségessé tétel v é g e t t az ítélő Mester kiküldetvén.»

Bory Miklós még erre az ülésre visszahozta a F ő r e n d e k izenetét. «Visszatérvén B o r y Miklós í t é l ő Mester is a F ő R e n d e k T á b l á j á t ó l — mond a j e g y z ő k ö n y v — és jelentvén,, hogy a f e l á l l í t a n d ó M a g y a r Tudományos Intézethez t e t t ajánlásokat Gróf Telekieknek a Fő R e n d e k is örömmel elfogadták és megegyeztek a n n a k a többi ajánlásokhoz való csatoltatásában, azután az Elölülő az Ülést eloszlatta».

Ezen az országgyűlésen még párszor volt, szó e n a g y - lelkű adományról a M. T. T á r s a s á g g a l kapcsolatos t á r g y a - lásokban. U g y a n i s a X C I - i k ülésben az ország rendei fel- i r a t b a n f e j t e t t é k ki az «előkelő ország s ú l y a i és k í v á n s á g a i eránt» való véleményüket. E z e k közt a 8-ik pont bőven kiterjeszkedvén a nemzeti n y e l v míívelésére és használatára,, a M. T. T á r s a s á g r a vonatkozó adományokat is felsorolván, ennek a t á r s a s á g n a k f e l á l l í t á s á t is s ü r g e t i k . Az adományok közt részletesen szólnak a T e l e k i grófok nemes a j á n d é k á r ó l és jelzik egyszersmind, h o g y az eddigi adományok a l a p j á n bizottságot k ü l d t e k ki a részletes terv kidolgozására, h o g y a Tudós T á r s a s á g f e l á l l í t á s á t a Nemzeti Miízeummal k a p -

1 II. U. o. 234—235. 1.

(21)

c s o l a t b a n u g y a n , de az alapítók t e r v é n e k megfelelően önálló működéssel t ö r v é n y b e i k t a s s á k .1

Megemlékezik r ó l a t o v á b b á a t ö r v é n y j a v a s l a t , m e l y n e k X I . t . - c i k k e az « A c a d e m i a H u n g a r i c a » - r ó l , a X I I . p e d i g az a d o m á n y o z ó k neveiről szól, m e g e m l í t v e i t t a T e l e k i József gróf k ö n y v t á r á t és 5 0 0 0 f o r i n t a d o m á n y á t is.a V é g ü l olvas- h a t ó ez a m á r m e g e r ő s í t e t t t ö r v é n y e k közt u g y a n é t.-cikk- ben, m e l y ezeket az a d o m á n y o k a t «a késő m a r a d é k n a k emlékezetére» t ö r v é n y b e i k t a t t a 1827. aug. 18-án.3

E z e k b ő l l á t h a t ó , h o g y az o r s z á g g y ű l é s a l e g t e l j e s e b b e n m é l t a t t a az a k a d é m i á r a t e t t összes a d o m á n y o k a t s ezek k ö z ö t t a T e l e k i J ó z s e f g r ó f és c s a l á d j a nemes a l a p í t v á n y á t is, m i d ő n t ö r v é n y b e i k t a t t a .

E s az, T. Ünnepi ülés, éppen n e m véletlen, h o g y a Teleki grófi család s a r j a i e g y i l y n a g y a d o m á n y t t e t t e k , mely méltó, h o g y az A k a d é m i á r a t e t t l e g n a g y o b b a d o m á n y o k h o z m é r j ü k . M e r t hiszen véletlen nincs is. Az, amit v é l e t l e n n e k n e v e z ü n k , lényegében v é v e nem más, m i n t a dolgok logikai m e n e t é b e n e l ő t t ü n k e l r e j t e t t és föl nem fedezhető ok, mely az o k o z a t o t v á r a t l a n u l m e g v á l t o z t a t j a . V a g y m o n d j u k Szt.

Á g o s t o n n a l , hogy a m i t véletlennek, szerencsének, sorsnak, v é g z e t n e k mondunk, nem más, m i n t az isteni gondviselés közbelépése az emberi dolgokban. í g y h á t nem v é l e t l e n ez az á l d o z a t sem : m e r t T e l e k i József g r ó f n a k és t e s t v é r e i n e k apja, n a g y a p j a s ők m a g o k t e r v s z e r ű l e g g y ű j t ö t t é k össze ezt a j e l e n t é k e n y k ö n y v t á r t , mint t u d o m á n y s z e r e t e t ö k bizo- n y í t é k á t és t u d o m á n y - m ű v e l é s ö k eszközét. U g y m a g o k , mint a T e l e k i grófi család számos t a g j a t u d o m á n n y a l és művé- szettel f o g l a l k o z t a k . A z a d o m á n y o z ó k apja László, épen ezért a M a r c z i b á n y i A n t a l - f é l e j u t a l o m b i z o t t s á g n a k elnöke volt 1821-ben b e k ö v e t k e z e t t h a l á l á i g , m e l y idő a l a t t meg- é r h e t t e , h o g y fia,иJózsef, kétszer n y e r t j u t a l m a t m i n t isme- retlen p á l y á z ó . О m a g a is n é g y k ö l t ő i és egy p r ó z a - m ű v e t í r t s m a r a d t u t á n a h á r o m s z o m o r ú j á t é k k i nem n y o m a t v a ; j u t a l m a z o t t próza-művét (A magyar nyelv előmozdításáról buzgó esdeklései, 1806.) pedig épen e g y akadémia f e l á l l í t á s a érdekében í r t a . M a g a J ó z s e f e m l í t e t t j u t a l m a z o t t p á l y a m ű v e i n k í v ü l egész életét a m a g y a r t ö r t é n e t t u d o m á n y n a k s z e n t e l t e s í g y í r t a n a g y m ű v é t , a Hunyadiak korá-t, m e l y n e k tizen- k é t kötetéből az első h a t o t ( I—V I . I. rész) s a V—X I I - i k e t

1 Acta Comitiorum. I. 330—332. s köv. 11. — Jegyzőkönyv. II- 3 3 3 - 3 3 4 . 1.

2 Acta. III. 460. sz. irat, 270-ik ülés, 1714. 1.

a Acta. III. 1744. 1. 461. sz., 271. ülés.

(22)

k é s z í t e t t e el. E n a g y a d o m á n y a után is az akadémia elő- m u n k á l a t a i b a n s e n k i buzgóbban nem m ű k ö d ö t t s így lett az erre k i k ü l d ö t t v á l a s z t m á n y n a k , majd az Akadémiának elnöke 1855 f e b r . 15-én bekövetkezett h a l á l á i g . Mindent egybevéve Teleki József gr. u t ó b b is, egész haláláig az A k a d é m i á n a k e g y i k legnagyobb alapitója m a r a d t s mivel soha sem nősült meg, az A k a d é m i á t t e k i n t e t t e családjának.

Végrendeletében is addig g y ű j t ö t t k ö n y v t á r á t , a közben meg- v á s á r o l t Kresznerics, Weszerle, Péczeli József, Jancsó Imre- féle k ö n y v t á r t , ú j a b b a n v e t t incunabuláit és Aldus-kiad- v á n y a i t , v a l a m i n t n a g y műve egész jövedelmét Akadémiánkra h a g y t a . Nem l e h e t e kérdésnél feladatom elmondani mind- azt, mi. Teleki József gr. érdemeit teszi. E l v é g e z t e ezt már a m a g a idejében Toldy g y ö n y ö r ű emlékbeszédében 1 és fog- l a l k o z o t t velők e g y egész kis irodalom; nem sorolom föl,

hogy a Teleki grófi, család h á n y tudóst és költőt adott a h a z á n a k J a n u s Pannoniustól T e l e k i József g r ó f i g és azután ; m e r t ennek f é n y e s e n megfelelt B a j z a alább még említendő értekezésében s ami azóta t ö r t é n t , úgy is i s m e r t és nem e felolvasás t á r g y a . Csak azt a k a r o m i t t megmondani, hogy h a e g y ily férfiú és családja tesz a l a p í t v á n y t , sőt több- rendbeli a l a p í t v á n y o k a t az> A k a d é m i a j a v á r a , ez nem vélet- len, hanem t ö r v é n y s z e r ű következmény.

A k a d é m i á n k 1830 nov. 17-én m e g a l a p u l v á n és 1831 febr. 14-én m e g t a r t v á n első ülését, egyelőre és még több é v i g a k ö n y v t á r t nem v e h e t t e birtokába, m e r t nem volt h o v á elhelyezni és közgyűléseit is Pest vm. nagytermében t a r t o t t a . Mikor az Akadémia a T r a t t n e r - K á r o í y i házban berendezkedett, egyelőre a k ö n y v t á r átvételéről helyszűke m i a t t i t t sem l e h e t e t t szó. T o l d y azt mondja, hogy ez volt az Akadémia k ö n y v t á r á n a k életében az első korszak, mely 1831—1838-ig t a r t o t t , mely idő alatt a Teleki-könyvtár a T e l e k i grófok pesti házában m a r a d t ; de T e l e k i József gr.

ez idő alatt is f o l y t o n segélyezte a még csak kezdetét élő k ö n y v t á r t k i v á l t évenként t u d o m á n y o s folyóiratokra adott pénzösszegekkel s az u g y a n c s a k ő általa megvásárolt Kresz- nerics Ferenc k ö n y v t á r r a l , m e l y állt 1000 kötetből, 76 db.

kéziratból és több mint 200 incunabulából. Ezzel és a Marczibányi L i v i u s , meg mások adományából a k ö n y v t á r 1838-ig m i n t e g y 2200 kötetet t e t t . Még ez idő alatt azon- b a n az A k a d é m i a , a Teleki J ó z s e f gr. sürgetésére, kiküldött

•egy bizottságot, h o g y intézkedjék a k ö n y v t á r átvételéről.

1 Összes munkái. V, 348. I.

(23)

Ez a b i z o t t s á g 1838 ápr. 23-án azt a jelentést t e t t e , hogy a f e n n t i s m e r t e t e t t alapítólevél értelmében ez az át- vétel csak a Nemzeti Múzeum közreműködésével oldható meg. E z igaz is volt s m i n t h o g y az alapítólevél t ö r v é n y - hozás t á r g y á t tette, ezen v á l t o z t a t n i nem volt k ö n n y ű . E r r e az alapításkor a családot az vezette, hogy a Nemzeti Múzeum megalapítása, óta folyton k i s é r t e t t egészen az 50-es évek közepéig az a terv, hogy az A k a d é m i a és Nemzeti Muzeum kapcsolatba hozassanak. E z a kapcsolat 1825-ig egészen belső l e t t volna, attól f o g v a pedig i n k á b b csak külső, amennyiben m i n d k é t intézet e g y épületben n y e r t volna elhelyezést; de éppen a T e l e k i - k ö n y v t á r r a nézve a Nemzeti Múzeumnak, m i n t l á t t u k , az alapítólevél oly más jogokat is biztosított, melyeket közben az idők m e g h a l a d - t a k . Most Teleki József g r . elnök, m i n t a család képviselője,

azt az álláspontot f o g l a l t a el, hogy az á t a d á s n a k u g y a n a * Nemzeti Múzeum közreműködésével k e l l történnie, de min-

den egyéb az Akadémia j o g a s így a bizottság kidolgoz- h a t j a az á t v é t e l i javaslatot. A bizottság 1838 jún. 17-én be is a d t a munkálatát, melyre i t t nincs idő kiterjeszkedni, különben is K o l l á n y i F e r e n c t a g t á r s u n k ú g y ezt, m i n t az ebből eredt viszályt, v a l a m i n t az A k a d é m i a és Nemzeti Múzeum közti viszonyt részletesen feldolgozta Az Akadémia és a Nemzeti Múzeum c. jeles értekezésében, melyet 1910 febr. 7-én A k a d é m i á n k b a n olvasott fel.1 E l é g tehát, ha e r r e hivatkozunk.

L e g y e n elég i t t t e h á t azt megjegyezni, hogy ebben a m u n k á l a t b a n csak a k ö n y v t á r átvétele és minden évi n y á r i átnézése t ö r t é n t volna a nádor által a Nemzeti Múzeum részéről kinevezett k i k ü l d ö t t részvételével. E z t a munkálatot,, melyet a Teleki-család is helyeselt, az Akadémia e l f o g a d t a és f ö l t e r j e s z t e t t e a nádorhoz j ó v á h a g y á s végett. A nádor, akinek kezdettől fogva az volt kedvenc terve, hogy a N e m - zeti Múzeum és Akadémia minél szorosabb viszonyban s mindenek f e l e t t közös helyiségben működjék, másfelől mivel a fölterjesztésben a N. Múzeum is érdekelve volt, 1838 dec.

17-én leküldte a j a v a s l a t o t H o r v á t I s t v á n n a k , mint a N.

Múzeum a k k o r i helyettes i g a z g a t ó j á n a k , hogy t e g y e meg rá észrevételeit. Már most t u d j u k , hogy H o r v á t István ellen- séges viszonyban állt az Akadémiával ú g y hogy sem a rendes, sem utóbb a tiszteleti t a g s á g o t nem fogadta el : válaszában t e h á t az alapítólevélből k i f o l y ó l a g oly k ö v e t -

1 Értekezések. II. о. XXII. 8. sz.

(24)

keztetést vont ki, mi i t t a leglényegesebb, h o g y a k ö n y v t á r nem is az Akadémiáé, hanem m i n t hitbizomány, a Nemzeti Múzeumé s csakis a használati jog az A k a d é m i a t a g j a i é . Egyebekben is az alapítólevél minden kifejezésébe bele- kapaszkodva, v é g r e is 1839 febr. 18-iki felterjesztésében felhivandónak i n d í t v á n y o z t a az Akadémiát e g y új terv ki- dolgozására. Mindebben bár t a g a d h a t a t l a n , h o g y az alapító- levél szavai szerint volt némi igaz, mégis k i t ű n i k H o r v á t rosszúl e l r e j t e t t boseúsága az Akadémia ellen ; mert hiszen a Teleki-család sohasem a k a r t a a k ö n y v t á r t másnak, csak az A k a d é m i á n a k adni és v é g r e az élő családtagoknak j o g a volt s a j á t adományukról, a megváltozott viszonyok szerint, nem a lényegben, hanem a f o r m á k b a n m á s k é n t rendelkezni.

E r r e a v é l e m é n y r e a Nádor nem adott az Akadémiának sohasem választ, bizonyára azért, mert a védnöksége a l a t t álló intézetek e g y i k é t sem a k a r t a különös pártfogásba venni, í g y a k ö n y v t á r t átvenni éveken át nem lehetett, noha közben az A k a d é m i a a T r a t t n e r - K á r o l y i - h á z b a n bérelt h e l y i - ségeit k i b ő v í t e t t e a k ö n y v t á r átvételére és az 1841 dec.

8 - i k i kisgyűlésen jelentést t e t t a t i t k á r , h o g y a b ú t o r z a t is készen áll s az elnök lépéseket is t e t t a válaszért, de siker nélkül.

Közben az Akadémia k ö n y v t á r a v á r a t l a n u l p á r a t l a n bővülést n y e r t . U g y a n i s 1838 őszén Teleki József gr. elnök a z t j e l e n t h e t t e az Akadémiának, hogy B a t t h y á n y József gr.

a rohonci v á r b a n őrzött 30,000 és testvére, B a t t h y á n y Kázmér gr., 2660 k ö t e t n y i kisbéri k ö n y v t á r á t á l l v á n y o k k a l e g y ü t t az A k a d é m i á n a k ajándékozták, melyekhez j á r u l t H o r v á t E n d r e 667 kötetre menő h a g y a t é k a , továbbá T e l e k i József gróf több újabb a d o m á n y a incunabulákból, r é g i codexekből, k é t , illetve e g y Corvinából s az évenként folyó- i r a t o k beszerzésére adott pénzből. A fennti három a d o m á n y t Toldy és D ö b r e n t e y már 1839 április és j ú n i u s h a v á b a n Budapestre s z á l l í t o t t á k és az addig csak h á r o m szekrényre menő k ö n y v t á r egyszerre h á r o m egész szobára bővült, m e l y - nek g y a r a p o d á s á t egyebek mellett biztosította a k i r á l y s később az országgyűlés által elrendelve a nyomdai köteles példányok beszolgáltatása, m i t későbbi t ö r v é n y e k is meg- erősítettek.

Most m á r csak a T e l e k i - k ö n y v t á r átszállítása volt h á t r a . Ez is megtörtént 1844-ben, még pedig a Nemzeti

Muzeum beavatkozása és a nádori válasz megérkezte nélkül, de bizonyára a Nádor t u d t á v a l . Ugyanis a Teleki-család e l a d t a

=azt a házát, m e l y eddig a k ö n y v t á r t b e f o g a d t a s ekkor a^

(25)

•család megbízásából, noha ideiglenesen, mit utóbb senki sem t á m a d o t t meg, Károlyi I s t v á n ügyvéd j e g y z é k szerint á t a d t a a k ö n y v t á r t az A k a d é m i á n a k és Toldy Ferenc 1844 j ú n i u s - ban á t v e t t e a magyar részt, a többit, minthogy az állvá- n y o k nem voltak elég számmal, szeptemberben, mikor a z t á n a k ö n y v t á r helyiségeit u j r a ki kellett bővíteni. Á l l t ez a k ö n y v t á r az átvételkor 19376 n y o m t a t o t t kötetből, ezenkívül 356 incunabulából és princeps editióból, 480 tárcából és atlasból, 600 kézirat-kötetből, összesen 20812 darabból s ha a z utóbbi g y ű j t ő - k ö t e t e k e t külön s z á m í t j u k , viszont hozzájok vesszük, mikkel Teleki József gr. a lefolyt évek a l a t t növelte a k ö n y v t á r t , ez az adomány t é n y l e g elérte a 30000 kötetet és darabot, ú g y h o g y ekkor az Akadémia k ö n y v t á r a a kettős példányokon k í v ü l is j ó v a l több, mint 50000 kötetből állt, t e h á t h a z á n k akkori k ö n y v t á r a i közt é p ú g y a h a r m a d i k helyet f o g l a l t a el, mint ma is

E z t az örvendetes eseményt az A k a d é m i a külön dísz- ülésben ünnepelte meg, midőn a k ö n y v t á r t 1844 dec. 23-án ünnepélyesen megnyitotta. Ez alkalommal Schedel F e r e n c t i t o k n o k felolvasást t a r t o t t Az akadémiai könyvtár rövid története s mibenléte c. a., mely u t á n Bajza József r. t.

A Telekiek tudományos hatása nagyszabású beszédében1 szólott e nevezetes nemzetség származásáról, történetéről, részletesen elemezve azt, hogy mit t e t t e k tagjai a tudomány és iro- dalom érdekében, ismertetve az egyes családtagok irodalmi működését, mely azóta e g y i k főbb t á r g y a a magyar irodalom- történetnek. E z t a f é n y e s beszédet e nevezetes t á r g y r ó l ma sem, sőt ma épen nem lehet mély meghatottság n é l k ü l olvasni és ennek a nemzetségnek működése, hazafisága, áldozatkészsége örök példaképen lebeghet és lebegjen mind- azok előtt, k i k e t a Gondviselés kedvezése a hazáért áldozni t u d ó helyzetbe emelt.

T e k i n t e t e s Ünnepi ülés ! A nemzeti intézmények tör- ténetéből az a tanulság vonható le, h o g y nem elég v a l a m i t megalapítani, valamely közcélra áldozatot hozni, mit a lel- kesedés n a g y pillanataiban sokan és sokszor már minden nagyobb eredmény nélkül is és olykor nem méltó célra megtettek ; hanem ki kell tudni számítani, hogy ez v a g y amaz a l a p í t á s életre k é p e s - e ? van-e j ö v ő j e ? Mert ha nincs, akkor az áldozat felesleges, sőt néha káros. Röviden : t u d n i kell adni. í g y pl. Széchenyi István gróf ehhez értett s h a valamibe fogott, az mind nemcsak s i k e r ü l t , hanem kezde-

1 Mindkettőt 1. A M. T. Társ. Évkönyvei Vit. 86—91. és 92—129. 1.

(26)

ményeinek é r t é k e az idők f o l y a m á n megsokszorozódott. Ezek közé, az ily alapítások közé t a r t o z i k a Teleki József g r ó f k ö n y v t á r - a l a p í t á s a is. Mert liiszen a megalapítás óta ez a k ö n y v t á r kb. hatszor akkora l e t t és még ennél is többszö- rösen beváltotta a hozzákötött reményeket és várakozáso- k a t ; mert hiszen Akadémiánk, m i n t egyébben, úgy a könyv- t á r fejlesztésében is a legnagyobb igényeknek is megfelelt és e törekvését a nemzet becses és művészi értékű adomá- n y o k egész hosszú sorával méltányolta. U g y a n i s ez a könyv- t á r állt 1925 végével 261,954" feldolgozott kötetből és 16 szakba beosztva 2768 k é z i r a t i kötetből pár százezer darabbal. Van a könyvtárban ezeken kívül 466 incunabula.

A R á t h G y ö r g y - k ö n y v t á r áll 2361 darabból, a k ö n y v t á r régi magyar k ö n y v t á r g y ű j t e m é n y e külön 751 darabból, a Reiner Zsigmond-könyvtár kitesz 806 k ö t e t e t , a Bolyai- k ö n y v t á r 394 kötetet, a l e g ú j a b b a n kapott dr. Stein Aurél- k ö n y v t á r 1112 kötetet és a Kégl-könyvtár, melyet csak a mult őszön h o z t u n k be, ca 11,000 kötetet. Különösebben k i - emelendő g y ű j t e m é n y ü n k a R á t h - k ö n y v t á r o n kívül a K a u f - mann Dávid-könyvtár, mely a maga nemében világhírű r é g i héber nyelvű codexeivel és n y o m t a t v á n y a i v a l . Ez a k ö n y v - t á r áll 595 k ö t e t héber kéziratból, 2378 nyomtatványból, összesen 2973 kötetből.1 V a n még a k ö n y v t á r n a k külön t é r - k é p - g y ű j t e m é n y e 550 darabból és egy é r e m g y ű j t e m é n y e 223 darabból. Mind e g y ű j t e m é n y e k az eredetileg n é g y szoba h e l y e t t a T r a t t n e r - K á r o l y i házban, m a elfoglalnak az Akadémia p a l o t á j a földszintjén és első emeletén 17 termet, szobát és kisebb helyiséget.

Ezeken k í v ü l a k ö n y v t á r h o z tartozik még két n a g y - szabású g y ű j t e m é n y . Az e g y i k a Széchenyi-Múzeum, mely áll 2045 nyomtatványból, 4222 kéziratból, 989 emléktárgy- ból és így összesen 7256 darabból, m e l y e k négy külön helyiséget f o g l a l n a k el. Másik az Elischer Boldizsár és G y u l a által ajándékozott Goethe-múzeum, mely áll összesen 3950 darabból és e g y termet meg előszobát f o g l a l el.2

1 A Gompcrz Róza alapítványából származó «Kaufmann Dávid és Irma»-féle könyvtár, két nagy szekrényben áll A—II (8) szakba osztva 595 régi héber kéziratból és 2973 nyomtatványból, melyekből csak 127 általános keleti és 518 különböző nyomtatvány, a többi judaica. Ennek lényegét a Mortara Marco mantuai tudós rabbi könyv- és kézirat-gyüjte- ménye alkotja, az illuszrált kéziratok javarésze Trioste-testvérek paduai gyűjteményéből való. Katalógusát összeállította Kaufmann tanítványa, Dr. Weisz Miksa. Megjelent : Budapest. 1906.

2 Goethe m ü v e i : Összkiadások: 374. első kiadások, fordítások:

26í, díszkiadások 22: levelezés, beszélgetések: 132 drb. Goethere vonatkozó

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

tiszti főügyész Horváth László Németh István Márkus István Karácsonyi Mihály Balassa Ágoston Horváth László Horváth Sándor Horváth Lajos Itzés Zsigmond

Bocsi Róbert, Horváth Géza, Hanák László, Hodai Zoltán: Mikroalgák energetikai célú termesztése, Fiatal Műszakiak Tudományos Ülésszaka XVII.,

AJÁNLÓK: Babai László, az MTA rendes tagja; Császár Ákos, az MTA rendes tagja; Demetrovics János, az MTA rendes tagja; Fritz József, az MTA rendes tagja; Füredi Zoltán, az

Károly, Balla Gyula, Balla László, Balla Teréz, Bartha Gusztáv, Cséka György, Dupka György, Ferenczi Tihamér, Fodor Géza, Horváth Sándor, Kecskés Béla, Kovács

Fodor Oszkár, a Népszínház titkára, (VII. Tagok: Beöthy Zsolt, Fejérpataky László, Hampel József, Horváth Géza, Kammerer Ernő, Szalag Imre. Előadó: Porzsolt Kálmán.

Széchenyi István, Jókai Mór, Vajda János ismeretlen Írásai.. Császár Elemér : Katona

Erdélyi Ilona tisztában volt a rászállt anyag jelentőségével, s nem agyonőrizte, mint Voinovich Géza tette Arany János hagyatékával, hanem folyamatosan köz- zétette

Következésképp, újrakiadni egy már lezárult kritikai kiadás sorozat néhány kötetét, ahogy ez Arany János műveinek esetében is történik, nemcsak azt a feladatot hárítja