A K A D É M I A I
É R T E S Í T Ő
A M A G Y A R T U D O M Á N Y O S A K A D É M I A M E G B t Z Á S Á B Ö L S Z E R K E S Z T I
O S Z T R O V S Z K I G Y Ö R G Y
F Ő T I T K Â R
1964 JANUÁR—FEBRUÁR—MÁRCIUS
LXI. KÖTET — 603. SZÄM
K I A D J A A M A G Y A R T U D O M Á N Y O S A K A D É M I A B U D A P E S T 1 9 6 4 .
A K A D É M I A I É R T E S Í T Ő
SZERKESZTI : OSZTROVSZKI GYÖRGY
LXI. KÖTET, 1954
AZ A G R Á R T U D O M Á N Y F E L A D A T A I A MEZŐGAZDASÁG F E J L E S Z T É S É B E N
A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi osztálya 1954.
január 14-én tájékoztató ülést t a r t o t t a magyar és külföldi sajtó számára.
A sajtótájékoztatón az agrártudományi osztály vezetőségének tagjai, Manninger Rezső akadémikus elnökletével beszámoltak az agrártudósok leg- fontosabb feladatairól a kormány mezőgazdasági határozatával kapcsolatban.
Bevezetőjében Somos András lev. tag, a IV. osztály titkára, a követ- kezőket mondotta :
»A közelmúltban megjelent párt- és kormányhatározat felbecsülhetetlen segítséget n y ú j t mindazoknak, akik a mezőgazdaság bármely területén dol- goznak.
A határozat egyes fejezetei pontosan r á m u t a t n a k a mezőgazdaság fej- lesztését biztosító népgazdasági feladatokra.
A népgazdasági feladatok megismerése viszont teljes mértékben elegendő a tudományos k u t a t á s feladatainak pontos megállapításához is. A határozat tehát ilyen módon világosan meghatározza a kutatások irányát. Ezenkívül külön is megállapítja a Tudományos Akadémia, a Földművelésügyi Minisz- térium és a többi tárca alá tartozó kutatóintézetek kutatási feladatait. így pl. a növénytermesztés színvonalának gyökeres megjavítása céljából feladatul a d j a a legfontosabb termelési tájakon olyan vetésforgó, trágyázási, talajműve- lési rendszerek kidolgozását, amelyek száraz években is állandó és bő termése- ket biztosítanak. Meg kell továbbá találnunk a m ó d j á t annak, hogy hogyan lehet aránylag kis területről az ország gabonaszükségletét fedezni. Olyan takarmánynövénytermesztési módszereket kell kidolgoznunk, amelyekkel biztosítani t u d j u k állatállományunk egész évi folyamatos takarmányellátását.
A burgonya-, zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermelés elmaradottságának gyors felszámolása céljából ki kell dolgozni a burgonya t á j a n k é n t i komplex agrotech- n i k á j á t , a nagyüzemi öntözéses zöldségtermelés módszereit, továbbá a gyü- mölcs a szőlő korszerű termesztési eljárásait. Ezenkívül természetesen a többi kutatási terület is megtalálja saját tudományos feladatait. A magyar mező- gazdasági kutatás még sohasem állott ilyen hatalmas, megtisztelő feladatok előtt. A munka nem könnyű, de pártunk és kormányunk, továbbá az élenjáró szovjet agrobiológia segítségével jól megvalósítható.
Mostani beszámolómban nem célom a mezőgazdasági k u t a t á s összes feladatait ismertetni, csupán néhány példát kívánok kiragadni az osztály munkájából arra, hogy mit kívánunk tenni a párt- és kormányhatározat megvalósítása érdekében.
1 A k a d é m i a i É r t e s í t ő
1
Miben látja osztályunk a maga feladatait a párt- és kormányhatározat végrehajtásával kapcsolatban ?
a) A tudománytervezés és szervezés terén legfontosabb feladatunk a leg- közelebbi évek főbb kutatási feladatainak kijelölése. Meg kell állapítanunk, melyek azok a legfontosabb k u t a t á s i feladatok, amelyek megoldása döntő módon befolyásolja az egész mezőgazdaságfejlesztési kormányprogramm célkitűzéseinek megvalósítását.
Tekintettel a megoldásra váró feladatok zömének bonyolultságára, fokozott mértékben gondoskodnunk kell az ilyen komplex témákhoz szüksé- ges kutató kollektívák alakításáról. Minden ilyen téma megoldásához a leg- különbözőbb területeken dolgozó kutatók segítségére lesz szükségünk. Ele- gendő e téren csak a talajok termékenységének hatékony fokozása céljából végzendő tudományos feladatok sokféleségére gondolnunk és máris l á t j u k , hogy egy ilyen kérdéskomplexum megoldásában a talajtanos és növényter- mesztési szakemberektől kezdve az erdész, meliorációs szakemberekig bezáró- lag a legkülönbözőbb szakembereknek kell közreműködniök. De nem sokkal egyszerűbb a helyzet az állattenyésztés fejlesztésével, vagy a gabonakérdés megoldásával kapcsolatos határozatokból eredő feladatok megoldásánál sem.
b) A tudományos kutatás terén elvégzendő feladatokat illetően Osztályunk teljes mértékben t u d a t á b a n van annak, hogy a legnehezebb feladatok megol- dását, illetve az azokkal kapcsolatos tudományos kutatás irányítását neki kell végeznie. Ezért úgy tervezzük, hogy ezeket a feladatokat kiemelt akadémiai témáknak minősítjük. Előreláthatólag ilyenek lesznek : a t a l a j termőerejének fokozását biztosító feladatok megoldása, a legfontosabb termőtájak vetés- forgó, talajművelési és trágyázási rendszereinek kidolgozása, a nagyüzemi öntözéses zöldségtermesztési módszerek kidolgozása, a hazai piros tarkamarha megjavítására irányuló kutatások stb.
Nagy jelentőséget tulajdonítunk a micsurini biológia alapvető elméleti kérdéseinek továbbfejlesztésében való közreműködésnek. Ezért osztályunk feltétlenül fontosnak t a r t j a , hogy tudósaink a nálunk termesztett növényfajták nagyrészénél tisztázzák a stádiumos fejlődés törvényszerűségeit. Hasonló- képpen ki kell terjesztenünk az irányított neveléssel kapcsolatos kérdések tanulmányozását. K u t a t n u n k kell azokat a törvényszerűségeket, amelyek alapján megváltoztatják a fellazított tulajdonságú hibrideket a környezeti tényezők. Igen nagy népgazdasági érdekek fűződnek a növények szárazság- és hidegtűrőképességének fokozására alkalmas módszerek kidolgozásához. H a sikerül javítanunk termesztett növényeink szárazságtűrését, továbbá egyes melegigényes növények hidegtűrőképességét, akkor ezzel növénytermeszté- sünk biztonságossága lényegesen megjavul. A betegségek és kártevők elleni védekezés hatékonysága nagymértékben növelhető megfelelő rezisztens f a j - tákkal. Tekintettel arra, hogy a rezisztencianemesítés egyik legnehezebb feladat, osztályunknak a jövőben behatóan kell foglalkoznia a rezisztencia- nemesítés tudományos problémáival.
c) Feladataink az ideológiai harc irányítása terén. A P á r t - és Kormány- határozatból eredő kutatási feladatok eredményes megoldása a haladó szovjet agrobiológiai módszerek alkalmazása nélkül nem lehetséges. Ezért úgy gon- doljuk, hogy osztályunk akkor végzi jól m u n k á j á t a mezőgazdaság fejlesztésé- ről szóló párt- és kormányhatározat végrehajtása terén, ha minden eszközzel segíti a micsurini biológia elterjedését mezőgazdasági kutatásunkban. Nem
kétséges, hogy a micsurini biológia egyre mélyebb gyökereket ereszt hazánk- ban a mezőgazdasági tudományos munka területén. Mindig nagyobb lesz azok- nak a kutatóknak a száma, akik magukévá teszik és kutató m u n k á j u k b a n ered- ményesen alkalmazzák a micsurini biológiát. (így pl. Sedlmayr, Kreybig, Schandl, Leilei, R a j h á t h y , Kurnik stb. kutatási eredményei a szakemberek előtt jól ismertek.)
Osztályunk további feladata e téren az, hogy a borzsoá ideológia marad- ványait nyilvános vitaüléseken, sajtótermékek ú t j á n , tudományos értekezések kiadásával leleplezze. Ezért már most megkezdtük az előkészületeket a folyó évben rendezendő akadémiai nagy heti előadásokra, kongresszusokra és nagyobb vitaüléseinkre. Rövidesen kiadjuk Liszenkónak »A növények szaka- szos fejlődéséről« szóló könyvét, továbbá Micsurin Válogatott Műveit. Nyom- dában vannak Ljascsenko szovjet professzor e'őadásai a micsurini biológia köréből. F o r d í t t a t j u k Makszimovnak »Az orosz agronómia klasszikusai a szárazság elleni harcról« c. könyvét. Megkezdjük a fontosabb mezőgazdasági növényekről szóló monográfiák kiadását. Még ebben az évben megjelenik Surányi J á n o s — P a p p Endre : »A kukorica« és Leilei J á n o s — R a j h á t h y Tibor :
»A búza« c. monográfiája. Az említett könyvek kiadásával lehetőséget n y ú j - t u n k a kutatóknak, hogy minél behatóbban tanulmányozhassák a micsurini biológia törvényszerűségeit. Talajtani főbizottságunk rövidesen megvitatja a hazai talajtani tudományos munkában fel-felbukkanó idealista megnyil- vánulásokat.
Ezenkívül tervbevettük a vegetatív hibridizálással kapcsolatban egy nagy vita rendezését. Ugy látjuk, hogy e téren elég sok vitaanyag gyűlt össze, amelyet meg lehet és meg is kell vitatnunk.
Végül szükségesnek t a r t j u k , hogy a mezőgazdaságfejlesztési határozat egy-egy nagy horderejű kérdéséről is vitákat rendezzünk.
A mezőgazdasági tudomány fejlődésének irányítója és ú t m u t a t ó j a a Tudományos Akadémia agrártudományok osztálya kell hogy legyen. Felada- t u n k n a k minden erőnkkel eleget akarunk tenni. Munkánk eredményes végzésé- hez azonban feltétlenül szükségünk van a mezőgazdaság valamennyi kutató- jának és dolgozójának teljes támogatására. E helyről is kérjük őket, hogy tudá- suk és erejük teljes latbavetésével legyenek segítségünkre ezeknek a nagy- szabású, népgazdaságunk további fejlődése szempontjából döntő jelentőségű feladatoknak eredményes megoldásában.»
Somos András felszólalása u t á n az agrártudomány egyes szakmáinak képviselői adtak tájékoztatót szakterületük speciális kérdéseiről.
Kreybig Lajos lev. tag a t a l a j termelőerejének fokozásáról és a növény- termesztés kérdéséről, Schandl József lev. tag a szarvasmarha-, ló-, sertés-, juli- és baromfitenyésztés tudományos problémáiról, az itatásos borjúnevelés és gépi fejés kérdéséről, Sedlmayr K u r t akadémikus a növénynemesítés prob- lémáiról, Mócsy J á n o s és Kotlán Sándor akadémikusok az állategészségügyi kérdésekről, Erdei Ferenc lev. tag a mezőgazdaság gépesítéséről és a termelés megszervezéséről, Soó Rezső lev. t a g a botanikusok előtt álló feladatokról számoltak be.
Manninger Rezső akadémikus zárszavában kérte a sajtó képviselőit, gondoskodjanak arról, hogy a széles közvélemény értesüljön és tisztában legyen azzal, hogy az Akadémia milyen erőfeszítéseket tesz a mezőgazdaság fejlesztése terén.
1*
3
AZ A K A D É M I A 1953. É V I K Ö N Y V K I A D Á S Á R Ó L
ALEXITS GYÖRGY akadémikus a Könyv- és Folyóiratkiadó Bizottság titkára
Az 1953-as esztendő volt hazánk felszabadulása u t á n megindult aka- démiai könyvkiadásunk harmadik éve. Az 1953-ban megjelent művek világo- san megmutatják, hogy a tudományos munka a felszabadulás előtti időhöz képest összehasonlíthatatlanul megerősödött, megnövekedett. Míg 1920—1945 között évi átlagban csupán 12 mű jelent meg az Akadémia kiadásában, addig 1953-ban 94 tudományos könyv, 12 szótár, 19 különböző Acta és 7 (illetőleg az első félévben 8) Osztályközleményt jelentettünk meg. Ezek a számadatok annyira világosan beszélnek, hogy minden további kommentár felesleges szószaporítás volna. Megerősödött tudományos irodalmunk fejlődésének harmadik lezárt éve u t á n azonban már nem elégedhetünk meg azzal, hogy önelégülten tekintünk a hatalmas mennyiségi növekedésre, hanem azt is meg kell vizsgálnunk : elérte-e könyvkiadásunk azt a minőséget, amelyet Népköz- társaságunk dolgozó népe az ország legelső tudományos szervétől méltán elvár ? Tavaly megjelent könyveink legjobbja kétségkívül Riesz—Szőkefalvi—
N a g y : „Leçons d'analyse fonctionnelle" című könyve volt, amely néhány hónap a l a t t második kiadásban is megjelent. Jelenleg oroszra fordítják a Szovjetunió- ban, németre a Német Demokratikus Köztársaságban és egy amerikai kiadó is érdeklődött az angolnyelvű fordítás joga iránt. Ezen a különösen kiemelkedő könyvön kívül a tudományos közvélemény még számos tavaly megjelent könyvünket is értékesnek és tudományos életünket jelentősen fejlesztő műnek t a r t j a . Erre m u t a t az is, hogy Fogarasi Logikáját németre fordítják az N D K - ban, Manninger és Mócsy Belgyógyászatát pedig szlovákra fordítják Cseh- szlovákiában. Ezenfelül még néhány könyvünk idegennyelvű fordításáról folynak tárgyalások. Az itthoni tudományos közvélemény tavalyi könyveink közül — úgy látszik — különösen a következőket t a r t j a nagyra : Népzenetár I I . kötet, Pálóczi—Horváth : Ötödfélszáz énekek, Arany János Népdal- gyűjteménye, Fogarasi : Logika I I . kiadás, Túrán Pál : Az analízis egy új módszeréről (németül is megjelent), Kreybig : Az agrotechnika tényezői és irányelvei, Rubasevszkij : Micsurin elméleti hagyatékának filozófiai jelentő- sége , Sztoletov : Harcban a reakciós mendelizmus—morganizmus el len, Kovács—
Zsebők : A t ü d ő röntgenanatómiája, Verő : Általános metallográfia, Vadász : Magyarország földtana, R a m m : Abszorpciós eljárások a vegyiparban, Hor- v á t h János : A reformáció jegyében, Csatkai : Sopron és környéke műemlé- kei. De folytathatnánk ezt a felsorolást még tovább is, mert a kiadásunkban megjelent könyvek javarészéről elmondhatjuk : határozott segítséget jelentenek a magyar tudományos kutatás további fejlődése számára.
Ezzel az általános jó képpel szemben nem hallgathatjuk el, hogy tavaly kiadott könyveink között gyengébbek is akadnak s ennek a ténynek fel kell
hívnia figyelmünket arra, hogy könyvkiadásunk módszerein bizony még sok és alapos javítanivaló van. Az eddig leszűrődött véleményekből úgy látszik, nem találtak egyértelműen kedvező fogadtatásra a következő művek : Ubrizsy Növénykórtana, amelyet ugyan általában jónak t a r t a n a k , de vannak benne egyes hibás részek is. Nem akadémiai nivójú Fekete—Farkas : A havi- vérzés elmélete és klinikuma című munkája, mert nem t a r t a l m a z önálló kutatáson alapuló új eredményeket, hanem ismert tények gyűjteménye.
Színtelennek t a r t j á k Comenius N a g y Oktatástanához írt bevezető tanulmányt s ugyancsak keveset mondónak t a r t j á k Koch : Az ásványtan története, Rapaics : A magyar biológia története című tudománytörténeti munkákat is.
Gortvai : Az újabbkori magyar orvosi művelődés és egészségtörténet című tudománytörténeti könyvéről pedig megállapították a történészek, hogy elhi- bázott történelmi szemléleten alapul.
Mindezt összegezve, ha figyelembe vesszük, hogy megjelent könyveink túlnyomó többsége jónak, sőt némelyike egyenesen kiemelkedő jelentőségű- nek mondható, ha figyelembe vesszük továbbá, hogy Actáink iránt napról- napra növekedik az érdeklődés, sőt némelyik Actánk ma már a nemzetközi tudományos irodalom egyik értékének mondható, akkor b á t r a n levonhatjuk a következtetést : az akadémiai könyv- és folyóiratkiadás az egyes tudományágak kívánalmai szempontjából elég jónak, és az egyes tudományágak fejlődését elő- mozdítónak mondható.
Nem lehet azonban a tudományos szempontokat társadalmi környeze- tükből kiragadva, az ország közvéleményétől elszakadva, puszrtán a tudomány elefántcsonttornyába zárkozottak szempontjából megítélni! Azt is meg kell kérdeznünk magunktól, hogy kiadott műveink mindegyikére szükségünk van-e fejlődésünk mai fokán? Mindegyik olyan-e, hogy az általános tudományos fejlődés szempontjából megítélve is minden józanul gondolkodó embernek azt kell mondania : erre szükség volt, ezt már régen ki kellett volna adni ?
E tekintetben már nincs okunk ugyanilyen elégedettséggel tekinteni kiadott könyveinkre, mint amennyire meg lehetünk elégedve velük, ha csupán a tudós specialista szempontjából vizsgáljuk az Akadémia könyveit. Tagad- hatatlan hibája könyvkiadásunknak, hogy még mindig sok az olyan adatközlő munka, amely az adatok összegyűjtésén túl egyáltalában nem, vagy csak alig foglal állást. Természetes, hogy ilyen jellegű művekre is szükség van, ezek nélkül számos tudományág képtelen volna fejlődni. De nem lehet azt állítani, hogy mindig az éppen megjelent a d a t g y ű j t ő jellegű munkák a legszükségeseb- bek voltak, s az objektív szemlélő gyakran kénytelen azt gyanítani, hogy néme- lyik könyv megjelenésének döntő oka az volt, hogy a szerző kézirata félig- meddig már készen állt s így azt könnyű volt a tervek közé felvenni. Alig lát- szik mással magyarázhatónak, hogy például Wagner : Raublungenschnecken, vagy Kumorovitz : Veszprémi regeszták, vagy Király Péter : A keletszlovák nyelvjárás nyomtatott emlékei éppen 1953-ban az eredetileg rendelkezésünkre állt papírmennyiség kétszeri megszorítása idején került kiadásra. Aligha lehet a t u d o m á n y ugrásszerű fejlesztésének nevezni az olyan iijonnan készült művet sem, mint "Bátorliget élővilága", amelynek szerzői megelégedtek a tények egy- szerű regisztrálásával anélkül, hogy azokból bármilyen következtetést igyekez- tek volna levonni.
A kevésbbé sikerült könyvek hiányai részben a lektorálás hibáira vezet- hetők vissza. Lektorálásra éppen azért van szükség, mert a szerzőt a lektorok olyan részletek kijavítására figyelmeztethetik, amelyeknek a hiányait munka
5
közben nem vette észre. De nem helyes egy könyvet annyira »agyonlektorálni«, hogy az végül is minden lehetséges véleményt kiegyenlítő, teljesen szürke írássá váljék s az sem helyes, hogy a lektorálás néhány esetben szinte formali- tásnak mondható, mert a lektorok a szerző esetleges érzékenységétől tartva, csupán a kézirat apró részleteire mertek megjegyzést tenni.
Könyvkiadásunk hibái közé kell sorolnunk azt is, hogy az Akadémia kiadásában megjelent egy-két — egyébként kifogástalan tartalmú^ — könyv is, amelyet nem az Akadémiának kellett volna kiadnia. Grasselly : Ásvány- és ércelemezési módszerek című könyve például olyan jellegű, hogy — az előszó szerint — »egyetemeink hallgatói, k u t a t ó és ipari laboratóriumaink vegyészei sikerrel fogják e művet használni«. Már ebből az idézetből is látható, hogy ezt az egyébként jó könyvet nem az Akadémiának kellett volna kiadnia. Hiszen a viszonylag kis példányszámban megjelent könyvnek elég magas az ára ahhoz, hogy az egyetemi hallgatók és a laboratóriumi dolgozók közül csak kevesen vegyék meg. Babko—Pilipenko : Kolorimetriás analízis című könyve szintén elsősorban üzemek és laboratóriumok számára készült, s ha e célra igen alkal- mas mű is, de nem a kémiai analízis tudományát fejleszti tovább, ezért nem az akadémiai könyvek között kellene szerepelnie. Sőtér István : Eötvös József című könyvének is elsősorban az irodalomszakos egyetemi és főiskolai hall- gatók körében kellene elterjednie. Helytelen volt t e h á t ezt a könyvet az Aka- démia kiadásában megjelentetni, mert így a kis példányszám és a magas ár lehetetlenné teszi a könyv széleskörű elterjesztését.
Könyvkiadásunk kirívó hibája, hogy a fordítások, különösen az orosz fordítások gyakran gyengék, sőt néha csapnivalóan rosszak. Tűrhetetlen, hogy Bjelinszkij Válogatott pedagógiai munkáinak fordításában zagyvaságok fordulhassanak elő! Bjelinszkij az eredeti szövegben például azt mondja, hogy a vadállat képes saját kölykeit is felfalni, amit a szegedi fordítói munka- közösség a következő módon ültetett át magyarra : »A v a d á l l a t . . . feláldozza saját magát a kölykeiért.« Az eredeti szöveg szerint Bjelinszkij tevékenysége első szakaszában vonzódott ugyan az idealista rendszerekhez, de később elju- t o t t a materializmusig és a forradalmi demokratizmusig. A fordítói munka- közösség szerint »Bjelinszkij már irodalmi tevékenységének elején megtette az idealista rendszerektől a materializmusig vezető utat.« Az ilyen szövegha- misításszámba menő fordítói torzítások mellett, amelyekből még tucatszámra lehetne idézni, már szinte fel sem tűnik, hogy Puskin »Sellő«-jét »Tündér«-nek keresztelték át, Kock nevét pedig a 23-ik oldalon »Coque«, a 242-ik oldalon
»Knock«, a 297-ik oldalon »Cocque« alakban írták. H a nem is ilyen képtelen hibákat tartalmazó, de gyenge Blagovescsenszkij : A növények evolúciós folyamatának biokémiai alapjai, vagy Domanszkij : Bevezetés az automatika és telemechanika elméletébe című könyvek fordítása is. A fordításokban elkö- vetett szarvashibák láttán már szinte említeni is alig merjük, hogy a szakmailag jó fordításokban is hemzsegnek a magyartalanságok és ezeket olvasva csak rezignációval lehet gondolni arra, hogy a Magyar Tudományos Akadémiát valaha a magyar nyelv művelésére alapították. . .
Nem volna helyes, ha e helyen könyv- és folyóiratkiadásunk számos kisebb-nagyobb hibáján lovagolnánk, különösen ha figyelembe vesszük azokat a kétségtelen értékeket, amelyeket akadémiai könyvkiadásunk már eddig is felszínre hozott. Nem volna helyes pedig azért, mert ezek — divatos kifejezés- sel élve — »menetközben« kijavíthatok. Nem lehet azonban napirendre tér- nünk a könyvtervezés jelenlegi módszere felett, mert lényegében ez az elvileg
helytelen módszer az oka könyvkiadásunk legtöbb hibájának. Könyvterveink összeállításának ugyanis van egy súlyos külső, nem az Akadémia életéből fakadó és egy belső, az akadémikusok szemléletéből származó hibája. Mind- kettő elég veszélyes ahhoz, hogy könyvkiadásunk minőségi fejlődését illuzó- riussá tehesse.
A külső hiba abból a furcsaságból származik, hogy az Akadémia terveit a valóságban nem tudománypolitikai megfontolások alapján, hanem t ö b b hatóság szinte egymástól függetlenül és t ö b b ütemben végzett munkájának nyomása alatt állítja össze. A tervezés jelenlegi menete ugyanis a következő :
1. Az Akadémia összeállítja a maga tervét, amelyet a K ö n y v - és Folyóirat- kiadó Bizottság véleménye u t á n az Elnökség jóváhagy. 2. A Kiadói Tanács tematikai szempontból megbírálja a tervet. 4. Időközben megkapjuk az illető évre engedélyezett papírmennyiségről szóló értesítést, aminek alapján ismét á t kell dolgozni a már egyszer átdolgozott tervet s az így átdolgozott t e r v pénzügyi szükségleteit kiszámítja a Kiadó. 5. Ezekután állapítják meg a pénz- ügyi szervek a Kiadói Tanáccsal karöltve, mennyi szubvenciót engedélyeznek az Akadémiának, aminek következtében a m á r két, sőt háromízben végleges- nek remélt tervet gyökerestől fel kell forgatni, mégpedig úgy, hogy az ú j t e r v pénzügyi kihatásai a megadott keretben megvalósíthatók legyenek. 6. Mind- ezek után az Állami Könyvterjesztő Vállalat közli, hogy üzleti szempontból mely könyvek azok, amelyeket nem hajlandó, vagy csak kevesebb példányszám- ban hajlandó átvenni, aminek következtében a legutolsó t e r v is felborul — pénzügyi szempontból is — s az egészet szinte élőiről kell kezdeni. Könnyű elképzelni, hogy ennyi átdolgozás után mi m a r a d az eredeti tudománypolitikai meggondolások alapján készült tervből és azon sem lehet csodálkozni, ha az ilyen módon készülő »terv« még a végrehajtás során is folyékony állapotban van! Az 1954-es terv elkészítését például már tavaly februárban megkezdtük, de még ma, 11 havi munka u t á n sem mondhatjuk, hogy az végleges. Nyilván- való, hogy a tervezésnek ez a módja helytelen, feloldhatatlan ellentmondásokra vezet és nem szolgálja a tervgazdálkodás elvét.
A tervezés belső hibája abban áll, hogy a tervek elkészítésében tevéke- nyen résztvevő tudósok inkább kívánságokat fejeznek ki, mintsem reálisan kivihető terveket. E tényt világosan illusztrálják a következő adatok :
1953. évben
\
Az o s z t á l y o k á l t a l 1 9 5 3 - r a t e r v e z e t t m ű v e k
s z á m a
1953-ban m e g - j e l e n t
A z e l ő z ő évi t e r v e k b ő l 1953-
b a n m e g j e l e n t
ö s s z e s e n
I . Osztály 2 6 6 i l 17
I I . Osztály 55 9 14 23
I I I . Osztály 17 — 10 10
I V . Osztály 27 6 9 15
V. Osztály 23 3 8 11
V I . Osztály 40 8 7 15
V I I . Osztály 28 1 2 3
Összesen : 2 1 6 33 61 94
7
Az 1953-ban megjelent 94 könyvünkből tehát csupán 33-at terveztünk 1953-ban, 61 az előző évi tervek maradványa. Az osztályok által eleinte ter- vezett 216 műből pedig csupán 33, vagyis a tervezett művek 15%-a jelenhetett meg 1953-ban. Hiba volna azonban ezt a különös jelenséget csupán az osztályok irreális könyvkiadási vágyainak túltengésével magyarázni. Létrejöttéhez igen nagy mértékben hozzájárult a fent vázolt tervezési módszer és a papírmennyiség évközben történt leszállítása is. De tagadhatatlan, hogy a tervezés lazaságá- ból az osztályok bőségesen kiveszik a maguk részét, amint ez abból is látható, hogy 1953. évben módosításként 24 ú j m ű került a tervbe, töröltünk 27 művet, 3-ról pedig megállapítást n y e r t , hogy kiadásra nem alkalmas. Az osztályok tehát maguk is gondoskodnak arról, hogy a terv »folyékony« m a r a d j o n ! A határidők be nem tartása m á r szinte katasztrofális. Érdemes egy-két elriasztó példát is megemlíteni : A Helyesírási szabályzat ú j kiadásának kézirat- benyújtási határidejei a következők voltak : 1952. február 28., m á j u s 1., június 1., szeptember 30., 1953. szeptember 30. Jelenleg 1954 május 1. a leg- ú j a b b határidő. Lucretius : De rerum n a t u r a kéziratának elfogadott benyúj- tási határidejei : 1952. október 15., december 15., 1953. szeptember 30., legújabb határidő 1954. július 1. Szabó I m r e : A magyar burzsoá jogbölcselet kéziratának elfogadott benyújtási határidejei : 1951. szeptember 15., 1952.
december 1., 1953. február 1., június 30., jelenleg határidő nélkül, mint remél- hetőleg elkészülő művet t a r t j á k számon. H a mindezekhez még hozzátesszük, hogy szinte mindegyik könyv kézirata több-kevesebb idővel a vállalt határidő után készült el s a lektorálás is gyakran hónapokig elhúzódik, akkor képet alkothatunk magunknak arról, mennyire veszik komolyan akadémikusaink az akadémiai könyvkiadást. Ennek a lazaságnak egyik kézzelfogható követ- kezménye, hogy a Nyomdának gyakran kell kötbért fizetnünk s ezzel elher- dálódik a könyvkiadásra szánt összeg egy része. Ami a tervezett művek ív- számát illető elképzelések bizonytalanságát illeti, említsük meg a következő adatokat : az 1953 folyamán megjelent 94 könyv közül 18-nál feltűnő nagy mértékben növekedett meg a tervezett ívterjedelem. Genkeil—Gluscsenko — Szukcsev : A botanika problémáit eredetileg 25 ívre tervezték, valójában 42 ív lett. Az Alkalmazott Matematikai Intézet Közleményeit 21 ívre tervez- ték, megjelent csaknem 37 ív terjedelemben. Moravcsik : Bizánc és a magyar- ság 5 tervezett ívről 9 ívre, Barta I s t v á n : Kossuth Lajos 1848/49-ben 56 ívről csaknem 100 ívre, Pálóczi—Horváth : Ötödfélszáz énekek 56 ívről 85 ívre növekedett meg. Ezenkívül még 13 könyv ívterjedelme 45 —80%-kal nőtt az eredetileg tervezetthez képest. Nem kell-e némi felelőtlenséggel is vádolni az osztályokat, h a még nagyjából sem t u d j á k megmondani, mekkora terjedelmű lesz könyvük? Mindezen felül még az is az osztályok tervezési eljárásának nagyfokú lazaságára m u t a t , hogy 17 olyan könyv kiadását vették fel a tervbe, amely megvalósíthatatlan, mert a szerző elfoglaltsága miatt, vagy más okból nem akar szerződést kötni, vagy pedig olyan idegennyelvű könyvet »terveztek« kiadni, amelynek egyetlen példánya sincs meg Magyar- országon, sőt előfordult az is, hogy egy művet (Bach : Kinetika és katalízis problémái) az osztály könyvtervébe v e t t »fel, ezzel szemben utólag kiderült, hogy a »tervben« szereplő mű nem is könyv, hanem cikk. A »tervezés« tehát ez esetben az illető m u n k a teljes ismerete nélkül, pusztán a cím vagy valamilyen recenzió alapján t ö r t é n t .
Valljuk be, hogy tervezésünk belső hibája súlyosabb mint a külső ! Ma már elég fejlett tudományunk ahhoz, hogy minden akadémikusunk felelősséget
vállaljon az összes és n e m csupán a s a j á t tudományához tartozó akadémiai kiadványért. Ne kezeljük a könyvterv összeállítását mellékes, »adminisztra- tív jellegű« tevékenységnek! Ha t o v á b b r a is hatra-vakra javasolnak vagy elfogadnak egyes akadémikusaink szerzőket és műveket anélkül, hogy eleve meggyőződnének a javaslat helytálló voltáról, akkor sohasem f o g j u k elérni könyvkiadásunk minőségi megjavulását ! Nem volna szabad olyasminek elő- fordulnia, hogy 4 könyv benyújtott kézirata ne legyen elfogadható : Balogh : Torziós lengések kézirata nem jó, Mauritz : Leíró kőzettanából csak egy fejezet üti meg az akadémiai nívót, Erdélyi : Kristályszerkesztés és kristályszámí- tása még a kézirat átdolgozása u t á n is inkább tankönyv, mint akadémiai nívójú tudományos mű, Faller : A m a g y a r érc- és kőszénbányászat fejlődés- története című munka szerzője pedig csak a szerződés megkötése után jött rá arra, hogy könyvét nem t u d j a megírni, mert ahhoz gyakorlatilag hozzáfér- hetetlen adatokat kellene összegyűjtenie.
Lehetetlen ezek u t á n fel nem vetni a kérdést: n e m éreznek-e az osztály- vezetőségek felelősséget a tervezés hibáiért? Nem volna-e helyesebb, ha az osztályok nem harcolnának körömszakadtig egy-egy műnek az amúgy is folyton módosuló tervbe való felvételéért, hanem megelégednének kevesebb, de jobb könyvvel?
Nyilvánvaló, hogy a könyvkiadás tervezésének súlyos hibáiért e sősor- ban az osztályvezetőségek felelősek, de felelősség terheli a Könyv- és Folyó- iratkiadó Bizottságot is, amely nem képes kellő erővel harcolni az osztályok maximalista törekvései ellen, nem t u d j a elhárítani a minden oldalról ránehe- zedő nyomást s ezért ma még nem játszik az akadémiai könyvkiadásban olyan irányító szerepet, mint az kívánatos volna.
Az előadottakból úgy hisszük, eléggé kiviláglott az akadémiai könyv- kiadás jelenlegi helyzete. Kétségtelen, hogy az Akadémia kiadványaival jelentősen segítette a hazai tudományok fejlődését, kétségtelen, hogy e kiad- ványok zöme legalább is hasznos az illető tudományág számára, sok közülük határozottan jó, egy-kettő pedig a legmagasabb tudományos mértékkel mérve is kiemelkedő. Ugyanakkor azonban v a n n a k a kiadásnak gyengéi még a kiadott művek tudományos értéke, de különösen szükségessége tekintetében is. Ami pedig a könyvtervek elkészítésénél jelenleg mutatkozó lazaságot illeti, az Elnökségnek akár a legkeményebb eszközöket is igénybe kell vennie ennek megszüntetésére, de lépéseket kell tennie abba az irányba is, hogy a t u d o m á - nyos könyvkiadás ne szenvedjen kárt különböző hatóságok koordinálatlan intézkedései következtében. Úgy hisszük, hogyha ezeken a hibáinkon sikerül úrrá lenni, könyvkiadásunk is méltóvá válik ahhoz a megbecsüléshez, amelyet az Akadémiai Acták a nemzetközi tudományos világban élveznek.
9
AZ 1954. É V I KOSSUTH-DÍJAK
1954. március 15-én osztották ki ünnepélyes keretek között a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata szerint az ezévi Kossuth- díjakat.
Az alábbiakban ismertetjük az akadémiai osztályok sorrendjében a tudományok, valamint a szocialista építőmunka terén elért kiváló eredménye- kért a Magyar Tudományos Akadémia tagjainak és levelező tagjainak, vala- mint a tudományos fokozattal rendelkező kutatóknak kiosztott Kossuth- díjak indokolását és a díjazottak tevékenységének ismertetését.
I . OSZTÁLY Társadalomtudományok terén : 20 000 forintos ezüstfokozatú Kossuth-díjat k a p o t t :
Sőtér I s t v á n , az i r o d a l o m t u d o m á n y o k doktora 1953-ban megjelent »Eötvös József«
c í m ű m u n k á j á é r t .
SŐTÉR I S T V Á N az i r o d a l o m t u d o m á n y o k doktora
Sőtér I s t v á n n a k a felszabadulás után, 1946-ban két irodalomtörténeti v o n a t k o z á s ú könyve jelent m e g : az egyikben a francia eszmeáramlatok hazai jelentkezéseit, h a t á s a i t dolgozza fel, a m á s i k : J á t é k és valóság című t a n u l m á n y k ö t e t e n a g y o b b t a n u l m á n y o k a t
t a r t a l m a z (Krúdy Gyuláról, B a b i t s Mihályról, H a l á s z Gáborról stb.), 1950-ben j e l e n m e g a Magyar Klasszikusok s o r o z a t á b a n a Falu Jegyzője elé írt bevezető t a n u l m á n y a 1952-ben pedig E ö t v ö s Józsefről szóló kismonográfiája. 1953-ban akadémiai előadást t a r t o t t »Magyarország 1514-ben« címmel.
»Eötvös József« című m o n o g r á f i á j á t a T u d o m á n y o s Minősítő Bizottság d o k t o r i disszertációként elfogadta. Műve (Budapest 1953. Akadémiai K i a d ó 418. 1.) ú j fejezetet n y i t az E ö t v ö s - k u t a t á s b a n : E ö t v ö s életének és életművének első marxista elemzése és értékelése, az u t ó b b i esztendők egyik legnagyobb igényű irodalomtörténeti a l k o t á s a . N e m jelentéktelen m é r t é k b e n e d d i g fel nem t á r t forrásanyagra is támaszkodik. E ö t v ö s József a l a k j á t a korabeli világirodalom távlataiban m u t a t j a be s k o r a nagy t ö r t é n e l m i eseményeinek m é l y r e h a t ó elemzése alapján rajzolja meg. K ö n y v é n e k filozófiai meg- alapozottsága, esztétikai igényessége irodalomtörténészeink és kritikusaink s z á m á r a is irány-mutató és ösztönző h a t á s ú . E g y i k főerénye, hogy Eötvös József életművét n e m elszigetelten t á r g y a l j a az élő irodalom kérdéseitől, h a n e m Eötvösben mai k u l t ú r f o r r a - d a l m u n k előfutárát l á t j a , s é l e t p á l y á j á n a k tanulságait a ma számára is gyümölcsözteti.
10 000 forintos bronzfokozatú Kossuth-díjat k a p o t t :
Nemes Dezső, a t ö r t é n e l e m t u d o m á n y k a n d i d á t u s a , a Szikra K ö n y v k i a d ó igazgatója az »Általános Munkásegylet« című m u n k á j á é r t , v a l a m i n t »Az ellenforradalom h a t a l o m r a - j u t á s a és rémuralma Magyarországon« című d o k u m e n t u m k ö t e t bevezető t a n u l m á n y á é r t .
Az Altalános Munkásegylet t ö r t é n e t e a m a g y a r munkásmozgalom kezdeti kor- s z a k á n a k történetét t á r j a fel. Minden ország munkásmozgalmának fejlődésében r e n d - kívül n a g y jelentőségű a szocialista munkásmozgalom kibontakozásának időszaka. E b b e n az időszakban kerül kapcsolatba a m u n k á s s á g a t u d o m á n y o s szocializmus tanításaival, ekkor indul meg a h a r c a munkásság politikai követeléseiért és ekkor j ö n n e k létre az első munkásszervezetek. A szocialista mozgalom kialakulása a legjelentősebb állomás a m u n - kásság osztállyá szerveződésének ú t j á n .
Az a tény, hogy a polgári t ö r t é n e t í r á s elhallgatta és meghamisította a munkás- mozgalom történetét, n e m utolsósorban vonatkozik a munkásmozgalom kezdeti ido-
l i . OSZTÁLY Társadalomtudományok terén :
N E M E S DEZSŐ
a t ö r t é n e l e m t u d o m á n y k a n d i d á t u s a
11
szakára. A m a g y a r polgári t ö r t é n e t í r á s úgyszólván nem is é r i n t e t t e a munkásmozgalom kialakulásának kérdését. Az u t ó b b i években megjelent marxista m u n k á k és d o k u m e n t u m - k ö t e t e k u t a l t a k m á r ugyan az Általános Munkásegylet t ö r t é n e t é r e , t ö r t é n e t í r á s u n k azonban a magyarországi munkásmozgalom kezdeteinek b e h a t ó elemzésével — Nemes Dezső könyvének megjelenéséig — adós m a r a d t .
Nemes Dezső kifejti a magyarországi szocialista mozgalom kialakulásának sajátos körülményeit, a munkásmozgalom történetét a magyar n e m z e t i történelemmel és a nemzetközi munkásmozgalom történetével szoros kapcsolatban tárgyalja. K i m u t a t j a a nemzetközi munkásmozgalom különböző irányzatainak magyarországi h a t á s á t és meggyőzően bizonyítja, hogy a magyarországi szocialista mozgalom a nemzetközi m u n k á s - mozgalom szerves részeként i n d u l t ú t j á r a .
Különösen jelentős a M a r x vezetése a l a t t álló I . Internacionálé és a magyarországi munkásmozgalom kapcsolatának vizsgálata. E z vezeti a szerzőt a r r a az értékes megálla- pításra, hogy az Általános Munkásegylet az Internacionálénak, a n n a k pesti szekciójának a segítségével lényegébon sikerrel vívta meg egyrészt a liberális »védnökösködés«, más- részt a politikai és gazdasági küzdelem lassaleanus szembeállítása elleni harcot. Helyesen m u t a t r á N e m e s a m u n k á s s á g politikai követeléseiért f o l y t a t o t t harc fontosságára, k i m u t a t j a a n n a k jelentőségét a proletariátus osztállyá szerveződése szempontjából.
Ugyanekkor hangsúlyozza a z t is, hogy a munkásosztály az egész dolgozó nép érdekében harcolt a politikai követelésekért.
Az Általános Munkásegylet értékelése szempontjából n a g y jelentőségű Nemes Dezsőnek az a k i f e j t e t t és bebizonyított állítása, hogy az egylet »felismerte és hirdette az osztályharc szükségességét, a munkásság osztállyá szerveződésének szükségességét, a bérmunka-rendszer eltörlésének szükségességét«, t o v á b b á , hogy »a munkásosztály gazdasági felszabadítása megköveteli a politikai harcot és feltételezi a politikai fel- szabadulást«.
Nemes helyesen á l l a p í t j a meg, hogy az Általános Munkásegylet tevékenységének fogyatékosságai »a kezdeti mozgalom elkerülhetetlen fogyatékosságai« és e g y e t é r t h e t ü n k azzal a megállapításával is, h o g y az »eredményeket nemcsak és n e m is elsősorban azon m é r j ü k , hogy m i t n y ú j t o t t az a d o t t mozgalom jelene s z á m á r a , hanem sokkal inkább azon mit j e l e n t e t t a mozgalom jövője számára«.
Nagyjelentőségű része N e m e s Dezső m u n k á j á n a k az Általános Munkásegylet ideológiájával foglalkozó f e j e z e t . T ö r t é n e t í r á s u n k b a n Nemes a d először á t f o g ó képet a Magyarországon t e r j e s z t e t t szocialista irodalomról. A n e m z e t i kérdéssel foglalkozva, Nemes — a n n a k okait elemezve — m u t a t r á az Általános Munkásegylet m a g a t a r t á s á n a k korlátaira, megállapításaiban azonban — igen helyesen — a r r a helyezte a hangsúlyt, hogy a soknemzetiségű, az Internacionáléval szoros kapcsolatban álló egylet tevékeny- ségét a p r o l e t á r nemzetköziség eszméi vezették. Ezzel kapcsolatban jelentős a Párizsi K o m m ü n magyarországi h a t á s á n a k b e h a t ó elemzése is. Megállapításai e g y ú t t a l tisz- tázzák Táncsics és az Á l t a l á n o s Munkásegylet kapcsolatának eddig sokat v i t a t o t t kér- dését is.
Nemes Dezső m u n k á j a a maga teljes egészében ú j eredményekkel gazdagította t ö r t é n e t t u d o m á n y u n k a t . Mint könyve végén a szerző megállapítja, az Általános Munkás- egylet, illetőleg a Munkásképző Egylet az Internacionálé segítségével az »országos munkás- p á r t megalakításának közvetlen küszöbéig« vezette el a magyarországi munkásmoz- galmat. N e m e s Dezső a l a p v e t ő érdeme az, hogy tisztázta a magyarországi m u n k á s p á r t megalakításához vezető fejlődés legfontosabb kérdéseit.
»Az ellenforradalom h a t a l o m r a j u t á s a és rémuralma Magyarországon 1919—1921«
c. d o k u m e n t u m k ö t e t bevezető t a n u l m á n y a m i n d az a n y a g g y ű j t é s t , mind a feldolgázás színvonalát, m i n d a f e l t á r t a d a t o k jelentőségét tekintve, az 1919. augusztus 1-től 1921.
áprilisig t e r j e d ő időszak m a g y a r történetének eddig legalaposabb feldolgozása.
A t a n u l m á n y — a k ö t e t b e n közölt d o k u m e n t u m o k a l a p j á n — részletes képet a d a fehérterror dühöngéséről, és b e m u t a t j a a vérengző ellenforradalom e g y m á s t követő k o r m á n y a i n a k tevékenységét a kapitalizmus visszaállítása, a dolgozó osztályok béklyóba verése, a fehérterror intézményesítése, a n y u g a t i imperialisták kiszolgálása érdekében.
Nagy m é r t é k b e n gazdagítják erre a korszakr a vonatkozó ismereteinket a bevezető tanul- m á n y n a k azok a részei, m e l y e k az úgynevezett »szakszervezeti« kormány néhánynapos történetét leplezik le, melyek bemutat ják, hogy milyen n a g y mértékben t á m o g a t t á k az amerikai és angol imperialisták magyarországi képviselői H o r t h y n a k és vérengző különít- ményeinek terrorcselekményeit. Különösen értékes része a t a n u l m á n y n a k az 1920—2l-es magyar-francia t á r g y a l á s o k a t b e m u t a t ó fejezet. E tárgyalások alkalmával a magyar k o r m á n y z a t i körök egy szovjetellenes h á b o r ú h o z adandó segítség fejében hajlandók voltak az ország jelentős erőforrásait — k ö z t ü k a teljes v a s ú t i hálózatot — eladni a
Schneider—Creusot cégnek, amely a francia külügyminisztérium közvetítésével tárgyalt a m a g y a r kormánnyal. K ü l ö n figyelmet érdemelnek a t a n u l m á n y n a k azok a részei is, melyek a külpolitikai v o n a t k o z á s ú iratokat elemzik : ezek k ö z ö t t is elsősorban H o r t h y külpolitikai emlékiratának b e m u t a t á s a , mely m á r ekkor, a k e z d e t kezdetén is bizonyítja a Horthy-fasizmus külpolitikájának soviniszta, agresszív jellegét.
Nemes Dezső t a n u l m á n y á n a k nagy jelentőséget ad az is, hogy legújabbkori törté- n e t ü n k egy eddig tisztázatlan korszakát veszi vizsgálat alá, olymódon, h o g y példát m u t a t arra, miképpen lehet elmélyült, sokoldalú k u t a t á s a l a p j á n feltárni olyan kérdéseket, melyeknek megvilágítására régebben történetíróink nem a k a r t a k és nem m e r t e k vállal- kozni.
10 000 forintos bronzfokozatú K o s s u t h - d í j a t k a p t a k :
Csatkai E n d r e és Dercsényi Dezső a művészettörténeti t u d o m á n y k a n d i d á t u s a i , az 1953-ban megjelent »Sopron ós környéke műemlékei« című közösen írt m u n k á j u k é r t .
Magyarország műemlékei, műkincsei a r á n y l a g épebben, h i á n y t a l a n a b b u l m a r a d t a k m e g azon a vidéken, melyet a szerzők feldolgoztak. Sopron v á r o s a és a körülötte fekvő, közel száz község művészeti emlékei nem p u s z t u l t a k el oly n a g y mértékben, m i n t az ország többi, háborúktól p u s z t í t o t t , török hódoltság alá t a r t o z ó területén. Az őskori t á r s a d a l m a k , a római k u l t ú r á n a k számos és jelentős emléke u t á n a magyar középkorból, f ő k é n t a gótikus stílus idejéből m a r a d t a k i t t országszerte egyedülálló egyházi és világi műemlékek. De a város haladó, feltörő polgársága, a késő renaissance és a b a r o k k stílus idején többszöri tűzvész és pusztulás u t á n ú j b ó l építette v á r o s á t , melynek m a ezek az emlékek a d j á k jellegzetes a r c á t . A m u n k a v a l a m e n n y i e t e r ü l e t e n fekvő m ű e m l é k e t , műkincset s z á m b a v e t t és feldolgozott. A szerzők és munkatársaik összegyűjtötték a mű- emlékekre vonatkozó legfontosabb történeti, leltári adatokat, s a leírás, a művészet- t ö r t é n e t i elemzés és meghatározás mellett m ű s z a k i és fényképfelvételekben a legjelen- tősebbeket meg is örökítették.
A m a g y a r műemlékeknek ez a nagy g y ű j t e m é n y e a hasonló külföldi m u n k á k t ó l eltérően mégsem egyszerű leltár csupán. Régészeti, történeti, m ű v é s z e t t ö r t é n e t i tanul- m á n y o k t á r j á k fel azt a társadalmi-történeti k e r e t e t , melyben ezek a műemlékek kelet- keztek és m u t a t j á k meg, helyi sajátosságaik mellett, az ország művészetével való k a p - csolataikat. Legjobban régészeink, történészeink, építészeink ós művészettörténészeink
CSATKAI E N D R E
a művészettörténeti t u d o m á n y kandidátusa
13 D E R C S É N Y I DEZSŐ
a művészettörténeti t u d o m á n y k a n d i d á t u s a
m ű k ö d t e k közre a m u n k a megalkotásánál, nem is szólva a technikai felvételeket készítők légiójáról.
Ezzel a kötettel a magyar m ű e m l é k e k rendszeres feldolgozása i n d u l t meg, s a tervek szerint gyors e g y m á s u t á n b a n húsz hasonló kötetben f o g j á k közzétenni a magyar n é p művészi alkotókészségének, m a r a d a n d ó történeti, n é p i emlékeinek egész gazdagságát.
10 000 forintos bronzfokozatú Kossuth-díjat k a p o t t :
Gerevich László a művészettörténeti t u d o m á n y k a n d i d á t u s a a Budapesti T ö r t é n e t i Múzeum igazgatója, a B u d a p e s t i T ö r t é n e t i Múzeum fejlesztése, a B u d a v á r i á s a t á s o k vezetése, v a l a m i n t a kiállítás-rendezés t e r é n végzett e r e d m é n y e s m u n k á j á é r t .
A B u d a p e s t i Történeti M ú z e u m középkori g y ű j t e m é n y e v o l t a legfejletlenebb, a n y a g a jóformán csak néhány száz kőemlékből állott, mely a H a l á s z b á s t y a északi t o r n y á - b a n volt elhelyezve. A felszabadulás u t á n Gerevich László az igen megsérült és alig l a k o t t budai vár t e r ü l e t é n építészeti kutatásokat k e z d e t t el. K i t ű n t , h o g y a házak b a r o k k átépítése alatt igen sok esetben m e g lehetett á l l a p í t a n i a középkori házak falait, sőt díszesen f a r a g o t t építészeti részleteit is. Ezek a m u n k á k alapot n y ú j t o t t a k a h á z a k helyes műemléki helyreállítására is. Az építészeti vizsgálatoknak ezt a m ó d j á t m a a tervezőintézetek országszerte h a s z n á l j á k . Ezekből a k u t a t á s o k b ó l származó a n y a g v e t e t t e meg a középkori m ú z e u m a l a p j a i t . Evvel m a j d n e m egyidőben 1946-ban a b u d a i v á r b a n is előzetes ásatások i n d u l t a k meg.
Népi demokráciánk áldozatkészsége t e t t e lehetővé, hogy 1949—52-ig Magyar- ország történelmének legfontosabb központjában e d d i g Magyarországon soha nem l á t o t t a r á n y o k b a n végezhette a f e l t á r á s o k a t Gerevich László. A s z o v j e t tapasztalatok fel- használásával az ásatások ú j módszere ú j eredményeket hozott létre, melynek lényege az, hogy mintegy 3000 ládából, 6000 kőemlékből álló teljes a n y a g régészeti t a n u l s á g a i t figyelembe lehetett venni. A k u t a t á s o k nemcsak a királyi u d v a r p o m p á j á n a k és m ű v é - szetének, h a n e m az egyszerű v á r n é p e k és műhelyek anyagi k u l t ú r á j á n a k rekonstruálását is lehetővé t e t t é k . A m u n k a jelentőségét emelte az is, hogy ezen a területen a m ú l t b a n ásatások nem f o l y h a t t a k .
Szocialista építőmunka terén:
G E R E V I C H L Á S Z L Ó a művészettörténeti t u d o m á n y
kandidátusa
A nehéz feladatok megoldása közben az egyetemről kikerült f i a t a l k u t a t ó k egész g á r d á j á t képezték ki. Az ásatások eredménye és egyéb kutatásokból felgyülemlett óriási m ű t á r g y a n y a g is szükségessé t e t t e , hogy Gerevich László ezekben az években ú j m ú z e u m o t , Vármúzeumot szervezzen meg a régi budai Városháza ú j j á é p í t e t t épületében, m e l y b e m u t a t j a az ú j a n y a g o n keresztül a k u t a t á s o k ú j eredményeit, művészettörténeti és társadalomtörténeti tanulságait. A t ö b b mint 10 000 ú j m ű t á r g y egészen ú j oldalról világítja meg a feudalizmus korának udvari, városi k u l t ú r á j á t és a n y a g i műveltségét, melynek teljes t u d o m á n y o s feldolgozása is f o l y a m a t b a n v a n .
I I I . Osztály
30 000 forintos a r a n y f o k o z a t ú K o s s u t h - d í j a t k a p o t t a természettudományok t e r é n : Rényi Alfréd, az Akadémia levelezőtagja a Határeloszlás-tétel finomítása, a ren- dezett m i n t á k elmélete, a valószínűségszámítás ú j a b b axiomatikus alapokra való helyezése és gyakorlati alkalmazása terén az u t ó b b i években elért eredményeiért.
R Ê N Y I A L F R É D
a Magyar Tudományos A k a d é m i a levelező t a g j a
R é n y i Alfrédot elsőízben 1949-ben t ü n t e t t é k ki Kossuth-díjjal a számelmélet terén elért ú j a b b eredményeiért.
R é n y i Alfréd a legfiatalabb tudósgenerációhoz tartozik. Akadémiai székfoglaló előadása, amelyet 1950-ben t a r t o t t »A valószínűségszámítás központi határértéktételének egy ú j általánosításáról« m á r igen jelentős valószínűségszámítási e r e d m é n y t t a r t a l m a z . A valószínűségszámításban — fontosságukat is kifejezésre j u t t a t v á n — központi h a t á r - értéktételnek nevezik azokat a tételeket, amelyek azt m o n d j á k ki, hogy igen általános feltételek mellett független valószínűségi változók összege h a t á r é r t é k b e n Gauss-féle eloszlást követ. Rényi Alfréd vizsgálatai azon alapulnak, hogy az eredeti valószínűség- eloszlást, amelyre vonatkozóan a t e k i n t e t b e vett változók függetlenek, egy másik, az előbbire vonatkozó abszolút folytonos eloszlással helyettesíti. Ezáltal a változók általá- ban m á r megszűnnek függetlenek lenni, de a változók sok h a t á r é r t é k - t u l a j d o n s á g a válto- zatlan m a r a d az ú j eloszlásra vonatkozóan is. R é n y i Alfréd ezen vizsgálatai ú j u t a t n y i t o t t a k meg a valószínűségszámítási k u t a t á s o k s z á m á r a . Nemsokára ezen eredmények közzététele u t á n A. N . Kolmogorov az I . Magyar M a t e m a t i k a i Kongresszuson t a r t o t t előadásában m á r Rényi Alfréd m u n k á j á h o z kapcsolódik és a n n a k általánosítását a d j a meg.
15
Rényi Alfréd munkássága igen sokoldalú, kiterjed a m a t e m a t i k a számos fontos területére. í g y a számelméletre, analízisre, f ü g g v é n y t a n r a , mértékelméletre, geometriára, algebrára és a valószínűségszámításra. A valószínűségszámítás terén végzett munkássága elvi kérdések tisztázása mellett számos a g y a k o r l a t számára nagyjelentőségű probléma megoldását t a r t a l m a z z a . Mint az Alkalmazott Matematikai I n t é z e t igazgatója, jelentős szerepet visz a m a t e m a t i k a elterjesztésében a gyakorlati élet különböző területein. Az egyetemen m a g a s színvonalú valószínűségszámítás-előadások t a r t á s á v a l végez hézag- pótló m u n k á t . Jelentősen h o z z á j á r u l a szovjet m a t e m a t i k a i eredmények hazai elterjesz- téséhez. E d d i g közel 70 dolgozata jelent meg, amelyek legnagyobb része önálló tudo- mányos e r e d m é n y t tartalmaz. Ezenkívül most v a n megjelenőben valószinűségszámításról szóló egyetemi tankönyve, a m e l y az első ilyenirányú m a g y a r nyelvű k ö n y v . Munkás- ságával h a z á n k b a n ennek a m ú l t b a n elhanyagolt területnek eredményesen működő iskoláját t e r e m t e t t e meg.
A valószínűségszámítás statisztikai alkalmazása t e r é n fontos szerepet tölt be
»A rendezett m i n t á k elméletéről« szóló dolgozata. E n n e k a kérdéskörnek azért v a n nagy jelentősége, m e r t tételei általánosak, b á r m e l y folytonos eloszlásra érvényesek. E r r e vonatkozó klasszikus eredmények A. N. Kolmogorov és N. V. Szmirnov nevéhez fűződnek, akik egy folytonos statisztikai sokaságból v e t t n-elemű m i n t a empirikus és elméleti eloszlásának eltérése felső h a t á r á n a k határeloszlását á l l a p í t o t t á k meg. R é n y i Alfréd az eloszlások viszonylagos eltérése felső h a t á r á n a k határeloszlását állította elő, miáltal Kolmogorov és Szmirnov módszerét jelentősen f i n o m í t o t t a , és a gyakorlat számára fontos kérdést tisztázva elősegítette a rendstatisztika t o v á b b i gyakorlati alkalmazásait.
»A valószínűségszámítás axiómarendszerének általánosítása« című dolgozatában olyan ú j axiómarendszert épít ki, amelyben a feltételes valószínűség régi definíciója most az axiómák k ö z ö t t szerepel. Ezzel lehetővé teszi, hogy a valószínűségszámítás alkalmazási körét jelentősen kibővítsük és természetes esetként t á r g y a l j u n k olyan p r o b l é m á k a t , amelyek a régi axiómarendszer segítségével csak kerülő úton voltak lehetségesek. Emellett az ú j axiómarendszer t ö b b e k között a n e m független valószínűségi változók természeté- nek mélyebb megismerését teszi lehetővé.
Gazdasági életünkben felvetődött p r o b l é m á t old m e g »Kompresszorok és lég- tartályok méretezése üzemek sűrített levegővel való ellátására« című dolgozatában.
I t t azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy h a egy üzemben t ö b b s ű r í t e t t levegővel működő gép működik és a gépek véletlenszerűen lesznek be- illetve kikapcsolva, hogyan kell méretezni a sűrített levegőt szolgáltató kompresszor teljesítőképességét ahhoz, hogy a fogyasztást kiegyenlítő t a r t á l y b a n a n y o m á s nagy biztonsággal ne süllyedjen bizonyos küszöbérték alá. Az e r e d m é n y e k grafikus a l a k b a n is ábrázolva v a n n a k , úgy hogy a gyakorlati alkalmazásban s z á m í t á s nélkül leolvashatók a k í v á n t a d a t o k .
T o v á b b i valószínűségszámítási dolgozatai az iterált logaritmus-tételről, független valószínűségi változókról, valószínűségi módszerek alkalmazásáról a számelméletben, az a p r í t á s m a t e m a t i k a i elméletéről, a Poisson-eloszlás problémaköréről, az összetett Poisson-eloszlásokról, sztochasztikus függetlenség- és teljes függvényrendszerekről, Steinhaus egy sejtéséről, valószínűségeloszlások vetületeiről, gépalkatrészek tartalékolási tervéről, gépipari üzemek egyidejűségi tényezőjének vizsgálatáról, valószínűségeloszlások algebrájáról, a Wilcoxon-féle Kritériumról, bimolekuláris reakciókkal kapcsolatos kér- désekről s t b . szólnak.
I V . Osztály Természettudományok terén : 30 000 forintos a r a n y f o k o z a t ú K o s s u t h - d í j a t k a p o t t :
Kreybig Lajos, az A k a d é m i a levelező t a g j a , az 1953-ban megjelent »Az agrotech- nika tényezői és irányelvei« c í m ű m u n k á j á é r t .
»Az agrotechnika tényezői és irányelvei« című l e g ú j a b b nagy m u n k á j a rendkívül eredeti, számos haladó megállapítást t a r t a l m a z , amelynek irányelveit és biológiai szem- léletét n e m találjuk meg az eddig megjelent növénytermelési m u n k á k b a n . K ö n y v e az élet keletkezésén és a t á j a k meteorológiai a d o t t s á g a i n és hidrológiai viszonyain keresztül eljut a növénytermelés leggyakorlatibb m i n d e n n a p i problémájáig. Az elmélyült tudo- mányos megalapozás és közvetlen gyakorlati használhatóság egyaránt jellemző művére.
Dokucsajev és Viljamsz m u n k á s s á g á t , Sekera, Görbing s t b . eredményeit t ö b b évtizedes
s a j á t k u t a t á s i eredményével és tapasztalataival kitűnően összehangolja. U g y a n a k k o r m e g a l k o t t a a vil jamszi gyakorlati agrotechnika és a biológiai alapokon álló hazai t a l a j - műveléstani k u t a t á s o k szintézisét is. Mindezt n e m elszigetelten, h a n e m a m a g y a r t á j a k különleges éghajlati, vizrajzi és talajviszonyai függvényében tárgyalja, g y a k o r l a t i példákkal gazdagon kiegészítve.
M u n k á j á n a k helyes megállapításai e g y b e n a korszerű gyakorlati gazdálkodás s z á m á r a is r e n d k í v ü l fontosak, miszerint nemcsak a további k u t a t á s o k alapvető forrás- m u n k á j a , h a n e m a gyakorlati agronómus nélkülözhetetlen segítőtársa is ez a m ű .
A nyers á s v á n y i foszfátok biológiai f e l t á r á s a és gyakorlati alkalmazása terééi végzett m u n k á j a ú g y t u d o m á n y o s , mint népgazdasági nézőpontból is rendkívüli é r t é k e t képvisel. A kolafoszfátnak a szerves, majd pedig a növények által felvehetővé v á l á s á n a k feltételeit alapvetően sikerült megállapítania. A gyakorlati kísérletek eredményei — n a g y - üzeműek is — elméletének helyességét bizonyítják.
K R E Y B I G LAJOS a Magyar T u d o m á n y o s Akadémia
levelező tagja
Az ú j mezőgazdasági kormányprogramm kidolgozásában jelentős szerepet j á t s z o t t K r e y b i g átfogó elméleti és gyakorlati tudása, m e l y különösen é r v é n y r e jutott a t a l a j - termőképesség fokozása, valamint a trágyázás a l a p v e t ő irányvonalának kidolgozásánál.
20 000 forintos ezüstfokozatú Kossuth-díjat k a p o t t :
Soó Rezső a k a d é m i k u s 1953-ban megjelent »Fejlődéstörténeti növényrendszertan«
című m u n k á j á é r t .
E b b e n a m u n k á j á b a n a növények legkorszerűbb rendszerét a d j a , amely a b o t a n i k a területén igen jelentős előrehaladást jelent. M u n k á j á b a n következetesen a természetes rendszer legtökéletesebb megalkotására törekszik, és nemcsak az eddig ismert n ö v é n y i rokoni kapcsolatokra alapoz, h a n e m saját t u d o m á n y o s k u t a t á s a i során is részletesen elemzi a növények rokonsági viszonyait, ú j kapcsolatokat fedez fel, mindenkor figyelembe veszi a fejlődéstörténeti változásokat, a növényföldrajzi vonatkozásokat és így j u t el arra a n a g y t u d o m á n y o s értékű szintézisre, amelyet kimagasló m u n k á j a képvisel. A t e r - mészetes fejlődés törvényeinek feltárása tudományos és világnézeti szempontból a n ö v é n y - r e n d s z e r t a n b a n mindig a leghaladóbb tudósok törekvése, s ez Soó a k a d é m i k u s k ö n y v é n e k olyan értéke, amely nemcsak hazai, hanem nemzetközi viszonylatban is naggyá teszi.
2 Akatíén.iai É r t i s i t ő 1 7
SOÓ REZSŐ a k a d é m i k u s
20 000 forintos ezüstfokozatú Kossuth-díjat k a p o t t :
Csukás Zoltán, a mezőgazdasági t u d o m á n y o k doktora, 1953-ban m e g j e l e n t
»Takarmányozástan« című m u n k á j á é r t .
Csukás Zoltán az állattenyésztéstan t u d o m á n y á n a k legjelentősebb művelői közé t a r t o z i k . Kísérleti m u n k á s s á g á b a n legfontosabb a hosszú é l e t t a r t a m ú tehéncsaládok kitenyésztése a m a g y a r - t a r k a m a r h a állomány konszolidálására és t o v á b b i nemesítésére.
A l k a t t a n i megállapításai világviszonylatban is egyedülállóak, különösen a szervezeti szilárdság szempontjából. A küllem bírálat eddigi rendszerét é p p e n kísérletei a l a p j á n m á s alapokra helyezi. Népgazdaságilag kísérletei igen hasznosak, m e r t bőven t e j e l ő , t e r m é k e n y és hosszú é l e t t a r t a m ú tehénállományt a k a r kiépíteni h a z á n k b a n .
1953-ban jelent meg »Takarmányozástan« című könyve. E m u n k a a legjobb és legkorszerűbb t a k a r m á n y o z á s t a n , amely a szerző s a j á t értékes t a p a s z t a l a t a i t és kísér-
leteit a d j a . t J j a l a p o k r a helyezi az általános és részletes t a k a r m á n y o z á s t a n elvi a l a p j a i t és e t u d o m á n y á g legújabb törekvéseit korszerűen ismerteti. I r á n y t m u t a t ó megállapításai a gyakorlat részére igen f o n t o s a k . Nagy érdeme a könyvnek, h o g y a nagyüzemi gazdál- kodás térhódításaival kapcsolatos takarmányozási kérdéseket, amelyeknek megoldásá- hoz úgy gazdasági, mint állategészségügyi szempontból is r e n d k í v ü l fontos érdekek fűződnek, igen b e h a t ó a n és részletesen t á r g y a l j a . Eltér a régi energetikai iskola merev szabályaitól és i n k á b b a t a k a r m á n y o z á s biológiai hatásaira h i v j a fel a figyelmet. Elméleti vonatkozásain kívül hasznos g y a k o r l a t i a d a t o k a t is tartalmaz, a m e l y e t az ország összes szakemberei mindennapi m u n k á j u k b a n jól felhasználhatnak. Végül nem becsülendő le az a szempont sem, hogy a f e l s ő b b t a n u l m á n y o k a t folytató i f j ú s á g részére a l a p o s szak- ismereteket n y ú j t .
20 000 forintos ezüstfokozatú K o s s u t h - d í j a t kapott :
Kemenessy Ernő, a mezőgazdasági t u d o m á n y o k k a n d i d á t u s a , a n y u g a t b a l a t o n i lápterületek mezőgazdasági hasznosításának és a tőzegtalajok vízrendezése kérdéseinek megoldásában elért e r e d m é n y e i é r t .
A legmegfelelőbb telkesítő szántás, a gyomosodás és a humusz-fúvás elleni véde- kezés, t o v á b b á a t a l a j h a s z n á l a t , trágyázás, a megfelelő növények és n ö v é n y f a j t á k kivá- lasztása, a vetésforgók kidolgozása, a fenti t e r ü l e t hasznosításában úttörő t u d o m á n y o s
CSUKÁS ZOLTÁN a mezőgazdasági t u d o m á n y o k
doktora
K E M E N E S S Y E R N Ő a mezőgazdasági t u d o m á n y o k
k a n d i d á t u s a
és gyakorlati érdemeket szerzett. A lápterületek mezőgazdasági hasznosításában a gyakorlat máris számos k u t a t á s i eredményét sikeresen alkalmazza. Ezzel mintegy 40 000 k a t . hold t e r ü l e t e t kapcsolt be a mezőgazdasági termelésbe.
A Viljamsz-féle fűves-vetésforgó-rendszer hazai meghonosítása terén ú t t ö r ő m u n k á t végzett és bebizonyította a n n a k fölényét a tiszta vetésű pillangós t a k a r m á n y - növényekkel szemben.
Kísérleteit tudományos tárgyilagossággal végzi és a n n a k eredményeit a dialek- t i k u s módszer megfelelő felhasználásával nagy t e r ü l e t e k e n is sikeresen alkalmazza k o m - plex megoldásokkal. A kiváló mezőgazdasági szakemberek tanácskozásán kiemelkedően jó m u n k á t végzett.
10,000 forintos bronzfokozatú K o s s u t h - d í j a t k a p o t t :
Koltai György, a mezőgazdasági t u d o m á n y o k kandidátusa, a nyárfák h a z a i széleskörű alkalmazásában és azok nevelése kérdéseinek tisztázásában kifejtett t e v é k e n y - ségéért és az 1953-ban megjelent »Nyárfa« című m u n k á j á é r t .
K o l t a y György a hullámtéri erdőgazdálkodás, a nyárnemesítés és a n y á r f a j o k ültetési hálózatának, ápolásának és művelésének f o n t o s kérdéseiben külföldön is elismert igen jelentős k u t a t á s i eredményeket é r t el. A nyár-szelektálás és hibridizálás terén h a z á n k - b a n ú t t ö r ő m u n k á t végzett és m u n k á s s á g á n a k köszönhető, hogy ma m á r e téren számos, a gyakorlatnak is á t a d h a t ó eredménnyel, kinemesített klónokkal rendelkezünk. N y á r - telepítési megállapításait, ú t m u t a t á s a i t m a már a m a g y a r erdőművelésben általánosan és jó eredménnyel alkalmazzák. A m a g y a r n y á r f a k u t a t á s és nemesítés a l a p j a i t ő v e t e t t e meg, hullámtéri erdőművelésünk helyes irányba f o r d í t á s a és irányítása t e r é n az erdészet elsősorban az ő t a p a s z t a l a t a i r a és t u d o m á n y o s a n is kidolgozott módszereire támaszkodik.
Koltai György szerkesztésében jelent meg 1953-ban a »Nyárfa« c í m ű t u d o m á n y o s , de a gyakorlat s z á m á r a is nélkülözhetetlen kézikönyv, mely a nyárak valamennyi b o t a - nikai, nemesitési, erdőművelési, patológiai, fatermelési és felhasználási kérdéseivel igen alaposan foglalkozik és ezért m i n t t a n k ö n y v is kiváló. A nyárfa-könyv megszerkesz- tésével ós erdőművelési részének megírásával Koltai György a magyar erdészeti k u t a t á s - n a k és erdőművelésnek nemcsak hazai, hanem külföldi szakkörök részéről is komoly elismerést és megbecsülést szerzett.
K O L T A I G Y Ö R G Y
a mezőgazdasági t u d o m á n y o k kandidátusa
2* 19
