• Nem Talált Eredményt

A folyami géb (Neogobius fluviatilis), a feketeszájú géb (Neogobius melanostomus) és a cifrarák (Faxonius limosus) terjedése az Ipolyban

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A folyami géb (Neogobius fluviatilis), a feketeszájú géb (Neogobius melanostomus) és a cifrarák (Faxonius limosus) terjedése az Ipolyban"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

90|halászat

A folyami géb (Neogobius fluviatilis ), a feketeszájú géb (Neogobius melanostomus) és a cifrarák (Faxonius limosus ) terjedése az Ipolyban

Bányai zsombor, Weiperth András

Az Ipoly magyar-szlovák közös szakaszán számos ide- genhonos faj jelent meg az elmúlt évtizedben. A folyami géb megjelenését 2005-ben, a feketeszájú vagy más néven kerekfejű géb előfordulását 2009-ben, míg az észak-ame- rikai eredetű cifrarák (Faxonius (Orconectes) limosus) első példányait 2008 őszén gyűjtötték először az Ipoly alsó szakaszán. A fajok gyors terjedését és a folyó alulku- tatottságát is jelzi, hogy mindkét gébfaj első példányaira a dunai torkolattól 18 folyamkilométerrel feljebb, közvetle- nül az ipolytölgyesi duzzasztó alatt találtak rá a kutatók.

A cifrarák a megjelenését követően egy év alatt 11 folyam- kilométert tett meg fölfelé a folyón. A Szob és Ipolytölgyes közötti szakaszon 2010 és 2014 között mindhárom faj további terjedését, a már meghódított szakaszokon pedig egyedszámuk lassú növekedését regisztráltuk.

2018. áprilisában az Ipoly Szob és Balassagyarmat Az ipolytölgyesi halátjáró (Bányai Zsombor felvétele)

Cifrarákot (Orconectes limosus) evő balinok (Leuciscus aspius) a Nagykunsági-főcsatornából

Nyeste Krisztián, Gyöngy Martina

A Nagykunsági-főcsatorna abádszalóki részén május- június során három, 40–60 cm hosszú, 1-2,6 kg közöt- ti tömegű balint sikerült fognunk. Boncoláskor a halak gyomrában viszonylag jó állapotban lévő, kb. 10-12 cen- timéteres cifrarákok maradványait találtuk, melyeket a potrohfedő vöröses sávozottsága alapján azonosítottunk.

A rákok mellett más táplálékmaradványok egyik esetben sem voltak.

A balinivadék kezdetben planktonszervezetekkel táplál- kozik, majd áttér a makrogerinctelenekre (rovarok, kisebb rákok, apró kagylók). A második évtől kezdve azonban már kizárólagos halfogyasztónak tartják, táplálékát a nyílt víz kistestű halai, többnyire küszök (Alburnus alburnus) alkotják. Testméretük alapján az általunk fogott balinok körülbelül 5–10 évesek lehettek, ezért okozott meglepetést a gyomrukban talált, bentikus életmódot folytató cifrarák.

Tudomásunk szerint hasonló esetet eddig még nem írtak le, ezért adjuk közre.

Az inváziós cifrarák egyre több vizes élőhelyet hódít meg. Megfigyeléseink szerint a Nagykunsági-főcsatorna kezdeti szakaszán viszonylag nagy számban van jelen,

1x1 méteres csalihalfogó hálóval is könnyedén fogható.

A rákevés a balinok körében előnyös lehet a halfogyasz- tással szemben, ugyanis kisebb energiabefektetés árán jutnak táplálékhoz. Emellett ez a folyamat szerepet játszhat a sokfelé túlszaporodott cifrarák visszaszo- rításában is. Annak megválaszolása azonban, hogy ez az ökológiai kapcsolat általánossá válik-e a balinok körében, további, több egyedre és élőhelyre kiterjedő vizsgálatot igényel.

A rákevő balinok egyike (Nyeste Krisztián felvétele) A MAGyAR HALTANI TáRSASáG HíREI

111. évfolyam | 3. szám | 2018 ősz

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

A pszichológusokat megosztja a kérdés, hogy a személyiség örökölt vagy tanult elemei mennyire dominán- sak, és hogy ez utóbbi elemek szülői, nevelői, vagy inkább

Feltevésem szerint ezt a kiadást ugyanaz a fordító, azaz Bartos zoltán jegyzi, mint az előzőt, s vagy azért nem tüntették fel a nevét, mert az ötvenes évek klímájában

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban

legüket, mint epithelek. Ezen réteg alatt ismét a finom mem- brana propria van, mely után legvégül az ismert nagyon vé­. kony kötőszöveti hártya

A cifrarák meg- jelenése és terjedése a Fejér megyében található folyami rák (Astacus astacus) állományaira is kockázatot jelent, mert a rákpestist (Aphanomyces

Ilyen terjedés tapasztalható a kerekfejű géb (Neogobius melanostomus) esetén is, mely korábban csak a Dunából és mellékvizeiből volt ismert, majd 2017 nyarán a