tos fiacskám, h o g y az e m b e r m i n d i g n y u godtan h a j t h a s s a le a fejét."
T e r m é s z e t e s e n a v é g k i f e j l e t n e k n a gyon ö r ü l ö k , m é g i s m u n k á l b e n n e m a k é t e l y : v a j o n n e m c s a k a z é r t s i k e r ü l t - e a m ú l t t a l v a l ó t e l j e s s z a k í t á s é s a j ö v ő b e n é z ő b i z a l o m p e d a g ó g i á j á n a k e z t a n a g y s z e r ű e r e d m é n y t e l é r n i e , m e r t i d ő ben m e g e l ő z t e e g y d r a s z t i k u s t o t á l i s d i k t a t ú r a ?
M i n d a z o n á l t a l hajlandó v a g y o k a r e gény b e f e j e z é s é n e k i d ő s z a k á t j e l k é p e s e n értelmezni. A s z e r e p l ő k sorsa és a z é v szakok v á l t a k o z á s a k ö z ö t t b i z o n y o s k o r r e lációt t a p a s z t a l h a t u n k , m i n t a h o g y a z egyes s z e r e p l ő k h a n g u l a t a és a z időjárás között is. A r e g é n y ő s s z e l fejeződik b e , e z k l a s s z i k u s a n a z e l m ú l á s é v s z a k a . E s e t ü n k ben a z o n b a n e z n e m illene a p e d a g ó g i a i t a r t a l o m h o z . Van a z o n b a n egy a p r ó utalás a m ű b e n a szüretre, ezért arra a k ö v e t k e z t e t é s r e j u t o t t a m , h o g y a r e g é n y n e m ősszel, h a n e m s z ü r e t k o r fejeződik be. E k k o r érik be az u t o l s ó o l y a n g y ü m ö l c s , a m e l y e t g o n dos k e z e k h o s s z ú időn át ápoltak. A kísér
tés v i s s z a u t a s í t á s a és a z árvízi m e n t ő m u n ka n a g y s z a b á s ú tablója azt mutatja, h o g y B a b o s p e d a g ó g i a i m ó d s z e r é n e k is b e é r e t t a g y ü m ö l c s e .
Z á r s z ó
A gyermekvédelem ügye, a h o g y m i n d e n kor, m a is nagyon fontos. Ezért idézem Gegus Dániel szavait: „Vegye mindenki k o molyan azt a figyelmeztetésemet, hogy bár
mennyire n e m akarják is ezt megérteni a z irányadó körök, nincs ebben a csonka-bonka szegény országban fontosabb, mint a gyer
mekvédelem. Magyarország jövendője v a n kérdésben. Isten csapása ránk nehezedett, a földön fekszünk, ki tudja: m i k o r kelhetünk onnan fel. Adja az ég, hogy minél előbb. D e tegyük m e g kötelességünket m a g u n k is, mert m i n d e n t a sorstól n e m várhatunk. E tet
tet között p e d i g nincs fontosabb, nincs m a gasztosabb, mint a j ö v e n d ő n e m z e d é k m e g m e n t é s e . " (4)
Bajor Zoltánná
Jegyzet
(1) TRENCSÉNYI LÁSZLÓ: Emberi Sorsok- Valahol Európában. Gyermek és Ifjúságvédelem, 1984. 3. sz.
(2) GYÖRGY JÚLIA: Az antiszociális személyiség.
Medicina Könyvkiadó, Bp. 1967.
(3) SCHAFER ISTVÁN: A háború hatása a fiatalkorú
ak kriminalitására. Büntetőjogi Dolgozatok, 1946.2. sz.
(4) GEGUS DÁNIEL: Gyermekvédelem és rendőr
ség. Bp. 1929, 21. old.
Magyar vonatkozású széljegyzetek A Nyelvi Jogok Egyetemes
Nyilatkozatához
A Barcelonában 1996. június 6-án elfogaáott Nyelvi Jogok Egyetemes Nyilatkozata Magyarországon kevés publicitást kapott eádig.
Az alábbiakban a Nyilatkozatnak (amely megjelent a Magyar Napló 1996. októberi számában) csupán a névhasználattal és az anyanyelvi
oktatáshoz való joggal kapcsolatos pontjai kapcsán teszek néhány megjegyzést. (1)
M i l y e n n y e l v i e m b e r i j o g o t s é r t e n e a z -ová k ö t e l e z ő h a s z n á l a t a
a s z l o v á k i a i m a g y a r n ő k n e v é b e n ?
A nyelv, a z o k t a t á s és a z e m b e r i j o g o k s o k s z o r o s a n ö s s z e f ü g g n e k e g y m á s s a l , de
az ö s s z e f ü g g é s e k t e r m é s z e t e , a z interakci
ó k a k u t a t ó k előtt s e m eléggé ismertek, n e m b e s z é l v e a laikusokról, tehát a z o k r ó l a z e m b e r e k r ő l , a k i k n e k a nyelvéről, i s k o láiról és e m b e r i j o g a i r ó l szó v a n . L á s s u n k egy p é l d á t !
A Barcelonai Nyilatkozat III. szakaszá
nak (Tulajdonnevek) 3 4 . cikke a k ö v e t k e z ő ket mondja: „ M i n d e n k i n e k j o g a van, h o g y saját nevét saját n y e l v é n m i n d e n területen használja, v a l a m i n t , h o g y n e v e m á s írás
rendszerbe csak s z ü k s é g esetén, a lehető legpontosabb fonetikai átírással történjen."
Björn Jernudd a s z e m é l y n é v h a s z n á l a t o n mutatja be a nyelvi j o g o k és az e m b e r i j o gok kapcsolatát, egyúttal azonban illuszt
rálja azt is, h o g y a n y e l v é s z e t m i k é n t nyújt
hat t u d o m á n y o s alapot egy-egy e m b e r i j o g m e g f o g a l m a z á s á h o z : „ A m i k o r egy állam beavatkozik a z e g y é n e k n e v e i n e k és c s o p o r t i d e n t i t á s á n a k v i s z o n y á b a , v a l ó s z í n ű , hogy sérülnek a z e m b e r i j o g o k . A n e v e k kötelező m e g v á l t o z t a t á s a egyik e s z k ö z e annak, h o g y egy c s o p o r t n a k , mint c s o p o r t nak a létét tagadják, a m i n t e z k o r á b b a n a bulgáriai t ö r ö k ö k k e l t ö r t é n t . . . A z o k a z ál
lamok, a m e l y e k e r ő s z a k k a l kívánják a s s z i milálni a látható e m i k a i csoportokat, m e g követelik a n e v e k m e g v á l t o z t a t á s á t . " (2)
Gojfmann és Scheglojf m u n k á i alapján J e r n u d d a k ö v e t k e z ő k é p p érvel: föltételez
zük, h o g y a z o k a b e s z é d h e l y z e t e k , a m e lyekben E g y i k E m b e r M á s i k E m b e r m e g nyilatkozását i n a d e k v á t n a k értékeli, l é n y e gileg instabil b e s z é d h e l y z e t e k , m i v e l a z ö n k o r r e k c i ó t m i n d e n e m b e r a legtöbb hely
zetben e l ő n y b e n részesíti. H a Egyik E m b e r vitatja M á s i k E m b e r nevét, a m i a z u t ó b b i n a k egyedi azonosítója, a k k o r konfrontáci
ót gerjeszt. H a E g y i k E m b e r k e z d e m é n y e zi M á s i k E m b e r n é v v á l t o z t a t á s á t v a g y m e g t a g a d j a n e v é n e k bejegyzését, k é t s z e r e sen is m e g s é r t i M á s i k E m b e r t . E g y r é s z t a z zal, h o g y l e h e t e t l e n n é teszi a k o m m u n i k á c i ó b a n s z o k á s o s ö n k o r r e k c i ó alkalmazását, m á s r é s z t azzal, h o g y b e a v a t k o z i k M á s i k E m b e r n e k n e v é v e l t ö r t é n ő a z o n o s í t á s á b a . A z ilyen e r ő s z a k o s a s s z i m i l á c i ó e g y i k h í r h e d t példáját S z l o v á k i á b a n láttuk n e m rég, a h o l a t ö r v é n y h o z ó k szerették v o l n a k ö t e l e z ő v é t e n n i , h o g y a s z l o v á k á l l a m p o l g á r s á g ú a s s z o n y o k és l á n y o k c s a l á d n e v e i kivétel nélkül - o v á - r a végződjenek. H a e z a t ö r v é n y m e g s z ü l e t e t t volna, n é h á n y s z á z e z e r m a g y a r lány és a s s z o n y e m b e r i j o g a i c s o r b u l t a k v o l n a . A „ n é v h á b o r ú b a n " (1.
Zalabai Zsigmond k i t ű n ő k ö n y v é t ! ) n e m
az a d e m a g ó g érvelés a z igazán é r d e k e s , m e l y szerint jazyk je zákon nad zákonom (a n y e l v t ö r v é n y a t ö r v é n y felett, értsd: a s z l o v á k g r a m m a t i k a m e g k ö v e t e l i az -ová-t, a m i ü b e r o l b á r m i l y e n E u r ó p a Tanács-i v a g y e g y é b h a t á r o z a t o t ) , h a n e m az, h o g y az -ovd-sítás a n e m e k szerinti d i s z k r i m i n á c i ó e g y n y i l v á n v a l ó példája. H a n ő v a g y S z l o v á k i á b a n , függetlenül attól, h o g y s z l o v á k v a g y - e v a g y n e m , X-ová is leszel. A férfiaknak a z o n b a n b á r m i l y e n n e v e lehet.
H e l y s é g n e v e k h a s z n á l a t a és n y e l v é s z e t i e l e m z é s
A Barcelonai Nyilatkozat III. szakaszá
n a k (Tulajdonnevek) 3 2 . cikke 2. pontja a k ö v e t k e z ő k é p p szól: „ M i n d e n nyelvi k ö z ö s s é g n e k j o g a v a n eredeti h e l y s é g n e v e i t m e g h o n o s í t a n i , m e g ő r i z n i és m ó d o s í t a n i . Ilyen h e l y s é g n e v e k e t n e m lehet ö n k é n y e sen eltörölni, elferdíteni vagy átalakítani, s e m helyettesíteni, b á r m i l y e n változások t ö r t é n n e k a politikai h e l y z e t b e n vagy bár
milyen m á s t í p u s ú v á l t o z á s k ö v e t k e z i k b e . "
E b b e n a s z ö v e g b e n kulcsszavak a követ
k e z ő k : eltörölni, elferdíteni, átalakítani.
E z e k a szavak és a Nyilatkozat eredeti m e g fogalmazásában szereplő kifejezések (pl. az angol abolished, distorted or adapted), elő
reláthatóan k o m o l y j o g v i t a forrásai lehetnek egy esetleges szankcionálási perben, mivel n e m szaknyelvi ( h a n e m köznyelvi) szavak, s így többféleképp is értelmezhetők. H o g y m i számít elferdítésnek vagy átalakításnak egy n é v esetében, arra szakszerű választ leg
inkább a n y e l v é s z hivatott, de főleg: ő képes adni. Olyan, a nyelvészeti alapismeretek k ö z é tartozó t e r m i n u s technicusok válnak itt
„ p e r d ö n t ő " s z e r e p l ő k k é , mint a transz- literáció, transzkripció, direkt kölcsönzés v a g y a tükörfordítás. (3) í m e egy példa:
A k i l e n c v e n e s évek elején vívott szlová
kiai „ n é v h á b o r ú b a n " a m a g y a r helységne
v e k m e g s z ü n t e t é s é r e nyelvészeti s z e m p o n t ból n é z v e kétféle m e g o l d á s s a l kísérleteztek.
A z elsőt transzliterációnak (szlovákul: tran- skripcid) nevezhetjük, eszerint Dunaszer- dahely-et Dunajszká Sztreda-nak kellett v o l n a h í v n i (ez a direkt kölcsönzés egyik esete, a s z l o v á k n e v e t m a g y a r helyesírással
„kölcsönzik", adják át a szlovákok a m a gyaroknak). A m á s i k javaslat a tükörfordítás volt: Dunajská Streda > Dunaszerda. (4) M i n d k é t j a v a s l a t n a k az volt a célja, h o g y szétszakítsa az ő s h o n o s m a g y a r lakosság és városi a történelmi n e v e (vagyis Dunaszer
dahely) közti kapcsolatot. H a s o n l ó m ó d o n próbálták m e g a britek kiiktatni a használat
ból a palesztinai zsidó helyneveket 1 9 3 1 - ben, a m i k o r előírták a nekik megfelelő arab h e l y n e v e k héberre való transzliterálását. (5)
K i t a l á l t h e l y s é g n e v e k
A Nyilatkozat Bevezető fogalmai 1. cik
kében a k ö v e t k e z ő definíciót olvassuk: „ A z a kifejezés, h o g y egy területre j e l l e m z ő nyelv, e g y t ö r t é n e l m i l e g létrejött k ö z ö s s é g nyelvére v o n a t k o z i k egy ilyen t é r s é g b e n . "
A I I I . s z a k a s z 3 2 . c i k k é n e k 1. pontja p e dig így szólt: „ M i n d e n n y e l v i k ö z ö s s é g n e k j o g a v a n a h e l y s é g n e v e k e t a területre j e l
l e m z ő n y e l v e n h a s z n á l n i m i n d s z ó b a n , m i n d í r á s b a n , a m a g á n - , a n y i l v á n o s és a h i v a t a l o s szférában e g y a r á n t . "
A k é s z ü l ő és kiadás alatt lévő Magyar Nagylexikon szerkesztői, amint azt Engel Pál rekonstruálta, c í m s z ó k é n t szerepeltet
nek m i n d e n , a z 1920 előtti M a g y a r o r s z á g területére eső helységet, és teszik ezt a h e l y s é g e k m a g y a r e l n e v e z é s é n e k szerepel
tetésével. M a g y a r e l n e v e z é s n e k az m i n ő sül, a m i t a m a g y a r közigazgatás v a l a m i k o r h i v a t a l o s a n elfogadott. M i n d e n e g y k o r i m a g y a r o r s z á g i k ö z s é g n e k volt h i v a t a l o s m a g y a r n e v e - az 1890-es évek hivatalos h e l y n é v - m a g y a r o s í t ó politikája k ö v e t k e z é ben. A k k o r olyan falvaknak is lett m a g y a r n e v e , a m e l y e k n e k az 1880-as é v e k i g s o s e m volt ( m e r t szlovák, r o m á n vagy é p p ruszin parasztok alapították őket). És olyan falvak is k a p t a k m a g y a r t nevet, a m e l y e k n e k „ v a l a h a volt u g y a n m a g y a r lakossága, d e a z idők folyamán idegen ajkúvá vált, és a hajdani m a g y a r n é v is eltűnt vagy eltorzult". (6)
A t é r k é p e t átrajzolták, íróasztal m e l l e t t kiötlöttek s z á m t a l a n új nevet, g y a k r a n le
fordítva a z eredetit m a g y a r r a , pl. így k e l e t k e z e t t T r e n c s é n v á r m e g y é b e n Hőlak.
A Barcelonai Nyilatkozat történelmileg létrejött közösségről, az általa lakott területre
jellemző nyelvről, és az ilyen nyelvbeli hely
ségnevekről tesz említést.. Sajnos, a M a g y a r Nagylexikon szerkesztői, mivel „a rosszem
lékű magyarosítás termékeit használták fel címszavaknak", egyfelől „a legrosszabb e m lékű sovinizmus csapdájába" (8) kerültek b e le, másfelől a területre nem jellemző helység
nevek használatával éppúgy sértik a s z o m széd népeket, mint ahogy például a magyaro
kat sértették a szlovákok, amikor Dunajszká Sztreda-t javasolták néhány éve Dunaszerda
hely hivatalos magyar nevének.
A z a n y a n y e l v i o k t a t á s h o z v a l ó j o g
A Nyilatkozat oktatásról szóló II. szaka
szának 2 4 . cikke - saját fordításomban (9) - a következőképp szól: „ M i n d e n nyelvi k ö zösségnek j o g a meghatározni, hogy saját nyelve milyen mértékben legyen jelen - akár az oktatás nyelveként, akár tantárgyként - a területén folyó oktatás minden szintjén, t e hát a z iskoláskor előtti, továbbá az általános iskolai, középiskolai, t e c h n i k u m i - s z a k k ö zépiskolai, egyetemi és felnőttoktatásban."
E cikk kapcsán röviden két olyan magyar problémára utalok, amikről nemigen szoktak nálunk beszélni. A z egyik kérdés a csángók
kal kapcsolatos, a másik a hazai cigánysággal.
A m o l d v a i c s á n g ó k s a n y a r ú s o r s á t j ó s z á n d é k ú , d e a v o n a t o z ó szakismeretek birtoklásában halmozottan hátrányos hely
zetű m a g y a r politikusok, aktivisták és időn
ként m é g nyelvészek is sajnálatos m ó d o n t o v á b b rontják, napjainkban is. E folyamat 1990 ó t a tart, a m i ó t a a „ c s á n g ó m e n t é s " k ü lönféle formáival egyesek újból politikai si
kereket igyekeznek kovácsolni maguknak.
A Nyilatkozat idézett cikkéből most szá
m u n k r a ez a kitétel érdekes: „ . . . m e g h a t á rozni, h o g y saját nyelve milyen mértékben legyen j e l e n ( . . . ) a területén folyó oktatás m i n d e n s z i n t j é n . . . " H o g y a n lehet meghatá
rozni, h o g y egy nyelvi közösségnek m i a sa
j á t n y e l v e ? M i a m o l d v a i csángók saját nyelve? Egy-két, a kérdést komolyan v i z s gáló nyelvészünktől eltekintve erre m i n d e n ki k a p á s b ó l rávágja, hogy a csángók nyelve:
a magyar. (10) D e h o n n a n tudják a magabiz
tosak, h o g y e z így van? Egyáltalán: illetéke
sek e kérdés megválaszolására? Hoiribile
dictu: illetékes-e egy m a g y a r nyelvész, le
gyen bár a M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m i a rendes tagja, e kérdés megválaszolására?
E nem költőinek szánt kérdésre azt a triviá
lis, de egyben meghökkentő választ kell ad
nunk, hogy n e m illetékes! A kérdés megvála
szolására egyedül maguk a csángók illetékesek.
A. Nyilatkozat 3 . cikkének 1. pontja elide
g e n í t h e t e t l e n e g y é n i jognak tekinti az egy
nyelvi közösség tag- jakénti elismeréshez
való jogot. Tehát min
denkinek, így a közép
korinak tetsző s orális kultúrában megrekedt é s m a g y a r n e m z e t t u d a t t a l s o s e m b í r t moldvai csángóknak is elidegeníthetetlen j o guk, hogy mások fo
gadják el: ők magukat a csángó nyelvi közös
s é g h e z t a r t o z ó n a k vagy a magyar nyelvi közösséghez tartozó
nak tartják-e. E z a jogi o l d a l a a k é r d é s n e k . H a s o n l ó k é r d é s e k e t feszegetett, d e szocio- l i n g v i s z t i k a i s z e m pontból, már 1965-ben az amerikai Joshua A.
Fishman, amikor töb
b e k között ezt írta:
,,Fölmerül azonban az a kérdés, hogy mikor csoport egy csoport,
azaz milyen mértékű „csoportszerűséget" (és kinek a sztenderdjeihez mért csoportszerűsé
get) kell m u t a t n i a ? Vajon akkor válik-e etnikus csoporttá - és akkor marad-e annak - egy csoport, amikor (és ameddig) saját tagjai különálló csoportnak tekintik, vagy amikor (és ameddig) a kívülállók tekintik őket ilyen csoportnak? S akkor tartoznak-e az egyedek egy etnikus csoporthoz, ha saját maguk ahhoz tartozónak ismerik el magukat, vagy ha m á sok tulajdonítják őket ahhoz tartozónak?" (11)
A r é g e b b i és a m a i t e r e p k u t a t á s o k o n ala
puló b e s z á m o l ó k szerint (12) a m o l d v a i
szul j ó l t u d ó m a g y a r e m b e r é r t e n e m e g egy szerbet. A m a i n y e l v i k ü l ö n b s é g e k s z i n k r ó n t é n y e k , a m i k n e k n a g y j e l e n tősége van (kell le
gyen) p é l d á u l a z ok
tatástervezésben. A n n a k a nyelvtörténeti e l ő z m é n y n e k , h o g y a m a i c s á n g ó k e l ő d e i é v s z á z a d o k k a l e z előtt k i v á n d o r o l t m a gyarok voltak, a n y a nyelvi oktatási s z e m p o n t b ó l c s a k e l e n y é sző j e l e n t ő s é g e v a n .
A csángó g y e r m e kek székelyföldi isko
láztatásának szomorú története (13) j e l e n t ő s részben a n n a k a k ö vetkezménye, hogy a c s á n g ó m e n t ő k m i t sem törődtek akciójuk emberi jogi, nyelvi j o - gi és oktatási vonat
kozásaival. N y e l v é s z számára evidens, amit S á n d o r Klára írt e kérdésről: „ A nyelvi türelmen alapuló anya
nyelvi oktatás m i n d e n egyéb helyzetben is az egyetlen kívánatos megoldás, de a csán
gók esetében a magyar sztenderdet favorizá
ló eljárás a z anyanyelv gondatlanságból el
követett kiirtásával lenne egyenértékű." (14) A c s á n g ó történet azt illusztrálja, h o g y h a egy n y e l v i c s o p o r t g y e r m e k e i n e k isko
láztatásáról m á s o k , k í v ü l á l l ó k d ö n t e n e k , a k k o r m e g s é r t i k e c s o p o r t nyelvi ö n r e n d e l k e z é s i j o g á t , s így k o m o l y károkat o k o z h a t n a k a z o k n a k , a k i k n e k „ m e g s e g í t é s é r e "
A Barcelonai Nyilatkozat történelmileg létrejött közösségről, az általa lakott területre jellemző nyelvről, és
az ilyen nyelvbeli helység
nevekről tesz említést. Sajnos, a Magyar Nagylexikon szerkesztői, mivel „a rossz
emlékű magyarosítás termékeit használták fel címszavaknak", egyfelől
„a legrosszabb emlékű sovinizmus csapdájába"
kerültek bele, másfelől a területre nem jellemző helységnevek használatával
éppúgy sértik a szomszéd népeket, mint ahogy például
a magyarokat sértették a szlovákok, amikor Dunajszká Sztreda-t javasolták néhány éve Dunaszerdahely hivatalos
magyar nevének.
c s á n g ó k n e m jelentéktelen része arra a kér
désre, h o g y „ M i l y e n n e m z e t i s é g ű Ö n ? "
úgy válaszol, h o g y „Katolikus c s á n g ó va
g y o k . " Saját n y e l v ü k e t is csángónak n e v e zik, s m e g k ü l ö n b ö z t e t i k a (tiszta) magyar
tól. Vannak olyan c s á n g ó dialektusok, a m e lyeket m a g y a r o r s z á g i m a g y a r csak h é z a g o s a n ért m e g , k ö r ü l b e l ü l a n n y i r a , m i n t
a m e n n y i r e egy o r o -
szövetkeztek. A m a g y a r o r s z á g i c i g á n y s á g esetében is a n y e l v i ö n r e n d e l k e z é s i j o g m e g s é r t é s é r ő l s z ó l o k m o s t , d e itt a „ m e g segítés" m o t í v u m a m é g idézőjelesen s e m játszik s e m m i l y e n szerepet.
A Barcelonai Nyilatkozat Á l t a l á n o s e l vei 10. c i k k é b e n ezt o l v a s s u k :
„ 1 . M i n d e n n y e l v i k ö z ö s s é g e g y e n l ő j o gokkal r e n d e l k e z i k .
2. E z a Nyilatkozat e l f o g a d h a t a t l a n n a k tartja a n y e l v i k ö z ö s s é g e k elleni d i s z k r i m i nációt o l y a n k r i t é r i u m o k alapján, h o g y m i lyen fokú a politikai s z u v e r e n i t á s u k , m i lyen a szociális, g a z d a s á g i stb. h e l y z e t ü k , mennyire kodifikált vagy modernizált a nyelvük ( k i e m e l é s t ő l e m - K. M . ) , v a g y b á r m e l y m á s k r i t é r i u m a l a p j á n . " (15)
A m i n d e n n a p i politikai r e t o r i k á b a n M a g y a r o r s z á g o n e l é g g y a k r a n előfordul, h o g y o r s z á g u n k r a p o l i t i k u s a i n k m i n t v a l a m i f é l e kisebbségi j o g i g y a k o r l a t á b a n m i n t a a d ó országra u t a l n a k . A „ m i n t a a d á s " p e r s z e r e latív. A m i k o r a h a z a i k i s e b b s é g e k j ó n a k m o n d o t t h e l y z e t é r ő l esik s z ó , s e n k i se gondol/utal a c i g á n y o k r a . É s erre j ó o k a is van, h i s z c i g á n y s á g u n k a n y a n y e l v i o k t a t á si j o g a i , h a a kodifikáció szintjén n e m is térnek el p é l d á u l a h a z a i n é m e t e k j o g a i t ó l , az é r v é n y e s í t é s b e n / é r v é n y e s í t h e t ő s é g b e n m e s s z e e l m a r a d n a k a z o k t ó l .
T é n y u g y a n i s , h o g y a k é t n y e l v ű m a g y a r o r s z á g i c i g á n y g y e r m e k e k n e k c s a k e l e n y é s z ő t ö r e d é k e k e z d h e t i m e g á l t a l á n o s iskolai t a n u l m á n y a i t c i g á n y a n y a n y e l v é n , t ú l n y o m ó t ö b b s é g ü k n e k a z i s k o l a e g y nyelvileg és kulturálisan v a d i d e g e n t ö b b ségi, m a g y a r iskolát j e l e n t .
A z a n y a n y e l v i i s k o l a k e z d é s l e h e t ő s é g é től v a l ó m e g f o s z t o t t s á g t á r s a d a l m i k ö v e t k e z m é n y e i m i n d e n g o n d o l k o d ó m a g y a r t el kell b o r z a s s z a n a k . K e m é n y I s t v á n (16) vizsgálatai k i m u t a t t á k , h o g y a h a z a i ci
g á n y s á g 2 5 - 2 9 é v e s k o r c s o p o r t j á b a n a z ál
talános iskola n y o l c o s z t á l y á t el n e m v é g zők között a l e g n a g y o b b k ü l ö n b s é g e k a z anyanyelv szerinti k ü l ö n b s é g e k . A n y o l c osztálynál k e v e s e b b e t v é g z e t t e k a r á n y a az 1 9 9 4 - e s f e l m é r é s s z e r i n t így a l a k u l :
- m a g y a r a n y a n y e l v ü e k n é l 2 2 , 9 % - r o m á n a n y a n y e l v ü e k n é l 4 1 , 6 % - cigány a n y a n y e l v ü e k n é l 4 8 , 2 % .
A z a tény, h o g y a c i g á n y a n y a n y e l v ű k i s i s k o l á s o k n e m j á r h a t n a k o l y a n i s k o l á ba, a m e l y b e n a n y a n y e l v ü k ö n folyik a z t oktatás, összefüggésben s z e m l é l e n d ő a z zal, h o g y a t ö b b s é g i ( m a g y a r ) a n y a n y e l v ű r o m á k 7 7 % - a , de a k i s e b b s é g i ( c i g á n y ) a n y a n y e l v ű r o m á k n a k m i n d ö s s z e 5 2 % - a végzi el a n y o l c osztályt.
A c i g á n y s á g egy részét é r ő n y e l v i d i s z k r i m i n á c i ó „ m e g i n d o k l á s á b a n " n á l u n k s e m ismeretlen az az érv, h o g y „ n i n c s i r o d a l m i n y e l v ü k , túl sok nyelvjárást b e s z é l n e k , e g y m á s t s e m értik". E z az érv a lingviciz
mus (=nyelvi a l a p o n m e g h a t á r o z o t t c s o p o r t o k közötti d i s z k r i m i n á c i ó ) egyik fajtá
j a (17), a m e l y n á l u n k m é g n e m számít k ü l ö n ö s e b b e n s z a l o n k é p t e l e n n e k . (18) P é l dául n e h é z lenne k ü l ö n b s é g e t tenni a m a gyar p a r l a m e n t i pártok k ö z ö t t a t e k i n t e t ben, h o g y ezt az érvet m i k é n t ítélik m e g . A m a i m a g y a r lingvicista g y a k o r l a t a c i g á n y o k e s e t é b e n egyelőre s z a l o n k é p e s . H a a Barcelonai Nyilatkozat i d é z e t t p o n t j a i n e m z e t k ö z i j o g i é r v é n y ű e k lesznek, e g y c s a p á s r a s z a l o n k é p t e l e n lesz m i n d a z , a m i m a m é g c s a k (talán) k í n o s .
Ismert a z a z eset, h o g y 1979-ben a z U S A M i c h i g a n Á l l a m á b a n , A n n A r b o r b a n az egyik b í r ó s á g n a k egy fekete g y e r e k e k e t érő oktatási d i s z k r i m i n á c ó r ó l szóló p e r b e n azt is el kellett d ö n t e n i , h o g y a s z t e n d e r d amerikai a n g o l és a n é g e r a n g o l ( = B l a c k English V e m a c u l a r ) egy n y e l v - e v a g y k e t t ő ? (19) H a u g y a n i s egy nyelv, a k k o r n e m állhat fenn a nyelvi a l a p ú oktatási d i s z k r i m i n á c i ó . A döntés s a l a m o n i volt, de a b í r ó k ö t e l e z t e az A n n A r b o r - i i s k o l a s z é k e t , h o g y k é p e z z é k t o v á b b t a n á r a i k a t s t e g y é k őket a l k a l m a s s á arra, h o g y az iskolába n é ger angollal é r k e z ő g y e r e k e k e t felismer
j é k , s s z á m u k r a speciális, a sztenderd an
gol o l v a s á s á n a k elsajátítását lehetővé t e v ő t a n a n y a g o k a t és m ó d s z e r e k e t fejlesszenek ki (20). A m i k o r az e g y e t e m e n az A n n A r b o r - i pert t a n í t o m , a k ö v e t k e z ő költői k é r d é s s e l s z o k t a m befejezni az órámat:
„ N y e l v é s z e t i s z e m p o n t b ó l m e l y i k két v á l t o z a t k ü l ö n b ö z i k j o b b a n ? A s z t e n d e r d a m e r i k a i a n g o l és a n é g e r angol, vagy a sztenderd m a g y a r és a m a g y a r o r s z á g i ci
g á n y n y e l v j á r á s o k ? " (21) A v á l a s z triviális
g é s a belőle l e v o n h a t ó oktatási j o g i k ö v e t -
~ k e z t e t é s s z o m o r ú : a m a g y a r o r s z á g i c i -
| g á n y s á g e g y r é s z é n e k h e l y z e t e s o k k a l
| r o s s z a b b , m i n t a z a m e r i k a i n é g e r e k é . Kontra Miklós
Jegyzet
(1) A magyar UNESCO Bizottság és a Magyar PEN Club 1997. április 22-én kerekasztal-beszélgetést rendezett a Nyelvi Jogok Egyetemes Nyilatkozatáról, amit 1996. június 6-án fogadott el Barcelonában a Nyelvi Jogok Világkonferenciája. Ez a cikk a kerek
asztal-beszélgetésen elmondott hozzászólásom írott változata. Köszönetet mondok Csemicskó Istvánnak, Zsadányi Nagy Csabának és Sándor Klárának azért, hogy megjegyzéseikkel és szakirodalommal segítet
tek e szöveg megírásában.
(2) JERNUDD, BJÖRN: Persona! names and humán rights. = SKUTNABB-KANGAS, TOVE-PHILLIP- SON, RÓBERT: Linguistic humán rights: Overcom- ing linguistic discrimination, 121-132. Mouton de Gruyter, Berlin-New Yrok 1994, 130. old. - Fordítá
somban.
(3) Vö. pl. KONTRA MIKLÓS: A nyelvek közötti kölcsönzés néhány kérdéséről, különös tekintettel
„elangolosodó" orvosi nyelvünkre. Akadémiai Ki
adó, Bp. 1981.
(4) Vö. ZALABAI ZSIGMOND: Mit ér a nyel
vünk, ha magyar? A „ táblaháború " és a „ névhá
ború" szlovákiai magyar sajtódokumentumaiból 1990-1994. Kalligram Könyvkiadó, Pozsony 1995, 117. és 193. old.
(5) KATZ, YOSSI: Identity, Nationalism, and Place- names: Zionist Efforts to Preserve the Originál Local Hebrew Names in Official Publicalions of the Man- date Government of Palestine. 1995. Names 2 sz 113. old.
(6) ENGEL PÁL: Kitalált helységnevek. A Magyar Nagylexikon a magyarországi helységekről. História
1996. 7. sz., 31. old.
(7) Uo., 32. old.
(8) Uo.
(9) A Magyar Napló-beli fordítás e helyen némileg pontatlan.
(10) ízelítőül egy idézet a kérdés nyelvészetileg és politikailag szerfelett érzékeny voltának bemutatásá
ra: „Annak a felelősségét viszont nem merem vállal
ni, hogy a megfelelő adatok és ismeretek teljes hiá
nyában tegyek javaslatot arra, hogy a csángót nagyon eltérő magyar dialektusnak, vagy inkább nagyon kö
zeli rokonnyelvnek célszerű-e tekinteni. Nekem úgy tűnik, bár ebben messze nem vagyok biztos, hogy az előző megoldás a román politikai törekvésekkel szemben nyújthat némi védelmet, az utóbbi a ma
gyarországi tudatlansággal szemben. Pillanatnyilag az utóbbi érv látszik súlyosabbnak." - SÁNDOR KLÁRA: Apró Ábécé - apró esély: A csángók
„nyelvélesztésének" lehetőségei és esélyei. = Szerk.:
CSERNICSKÓ ISTVÁN-VÁRADI TAMÁS: Ki
sebbségi magyar iskolai nyelvhasználat. Tinta Könyvkiadó és Kiadványszerkesztő Bt., Bp. 1996, 51-67. old. - A szerző a csángókérdést ma legjobban ismerő magyar nyelvész.
(11) FISHMANN, JOSHUAA.: Az „etnicitás" és a nyelvi tudatosság. = Szerk.: PAP MÁRIA-SZÉPE GYÖRGY: Társadalom és nyelv. Szociolingvisztikai írások. Gondolat Könyvkiadó, Bp. 1975, 511. old.
(12) LÜKÖ GÁBOR: A moldvai csángók I. A csán
gók kapcsolatai az erdélyi magyarsággal, Bp. 1936, 13. old.; SÁNDOR KLÁRA: Apró Ábécé..., i. m.,;
uő.: A nyelvcsere és a vallás összefüggése a csángók
nál. Korunk, 1996. 11. sz, 60-75. old.; uő.: A csán
gó nyelvtervezés lehetőségei. Előadás az MTA Szege
di Tagozatának Nyelvészeti Bizottságában 1997. áp
rilis 8-án.
(13) A Székelyföldön iskoláztatott csángó gyermeke
ket nyelvi és kulturális traumák özöne érte és éri ma is.
Hatalmas beilleszkedési gondokkal találják szemben magukat Erdélyben, de ha hazatérnek Moldvába, ott is beilleszkedési gondjaik lehetnek. Közismert tény, hogy egyetlen csángó fiatal sem tért vissza szülőföld
jére tanítani, sem a Székelyföldön, sem a Magyaror
szágon iskolázottak közül. - Vö. pl.: BORBÁTH ER
ZSÉBET: A moldvai csángó gyermekek székelyföldi iskoláztatásának tapasztalatai. = Szerk.: CSERNICS
KÓ ISTVÁN-VÁRADI TAMÁS: Kisebbségi magyar iskolai nyelvhasználat, i. m„ 69-74. old.; PÁLFFYM.
ZOLTÁN: Moldvai fiatalok erdélyi magyar iskolák
ban. Szövetség, 1996. június, 11-13. old.
(14) SÁNDOR KLÁRA: Apró Ábécé..., i. m., 52. old.
(15) Saját fordításom az angol eredetiből.
(16) KEMÉNY ISTVÁN: A romák és az iskola. Edu- catio, 1996. 1. sz, 74. és 79. old.
(17) Vö.: PHILLIPSON, ROBERT-TOVE SKUT
NABB-KANGAS: Nyelvi jogok és jogsértések. Való
ság, 1997. 1. sz, 12-30. old.
(18) „A nyelvek 'dialektusnak', 'népnyelvnek', 'tájszólásnak' minősítése arra szolgál, hogy a hatal
mat nem birtokló nemzetek önrendelkezésre irányuló követeléseit kizárják, arra hivatkozva, hogy esetük
ben hiányzik a nemzeti lét egyik feltétele, a teljesen kifejlődött nyelv. így az állammal nem rendelkező nemzeteket vagy népeket társadalmilag fogyatékos
nak, a nemzetközi színen pedig láthatatlan nemsze
replőknek tekintik." - Uo, 25. old.
(19) Az amerikai fekete angol jellegzetes vonásait részletesen tárgyalja magyarul: WARDHAUGH, RO- NALD: Szociolingvisztika. Osiris-Századvég Kiadó, Bp. 1995.
(20) Vö.: KONTRA MIKLÓS: A sztenderd amerikai és a négerangol különbségéről. = Szerk.: KEMÉNY GÁBOR: Normatudal - nyelvi norma, MTA Nyelv
tudományi Intézet, Bp. 1992, 109-115. old. Idézi még: KISS JENŐ: Társadalom és nyelvhasználat.
Szociolingvisztikai alapfogalmak. Nemzeti Tan
könyvkiadó, Bp. 1996. 131-133. old.
(21) KONTRA MIKLÓS-THOMAS, HELEN:
Readings in Applied Linguistics for Teachers of Eng
lish. Kézirat javított kiadása. JATE BTK jegyzet.
Tankönyvkiadó, Bp. 1991, 17. old.
