V I T A
R. VÁRKONYI ÁGNES
T Ö R T É N E T Í R Á S , K R T I K A É S E M L É K E Z E T *
Posztmodern c é l k e r e s z t b e n a m o h á c s i csata - m o n d h a t n á m h a t á s v a d á s z ó v á l t o z a t b a n megfogalmazva, de erre nincs s z ü k s é g , mert G y á n i G á b o r vitaindító e l ő a d á s a izgalmas, fontos k é r d é s e k k e l foglalkozik. Ismeretes, hogy Hayden White-nak a posztmodern törté
n e t s z e m l é l e t alapelveit az e l ő z m é n y e k után ö s s z e f o g l a l ó m ü v e , a Metahistory. The Historical Imagination in Nineteenth-Century Europe 1973. évi m e g j e l e n é s e idején nagy feltűnést keltett a k u t a t ó , a g y a k o r l ó t ö r t é n é s z e k kritikái miatt is.1 A z ó t a fellendült az e p i s z t e m o l ó g i a i irodalom, é s n y i l v á n v a l ó Keith Jetkins m e g á l l a p í t á s a : a posztmoderniz
mus n e h é z k ö z e g .2 Alapelve, hogy a t ö r t é n e l e m nem m á s , mint a m ú l t tényei alapján a t ö r t é n é s z e k diskurzusaiban kialakított n a r r a t í v u m , k ö v e t k e z é s k é p p e n a t ö r t é n e l e m nem azonos a múlttal, k e v é s s é é r v é n y e s ü l a h a g y o m á n y o s vagy a k ü l ö n b ö z ő modern i r á n y z a tok j e g y é b e n d o l g o z ó történetírói gyakorlatban. E z é r t is j e l e n t ő s fejlemény, hogy a Had
történelmi Közlemények kerekasztal b e s z é l g e t é s é t a h a d t ö r t é n e t í r á s elméleti k é r d é s e i r ő l a posztmodern s z e m l é l e t avatott legjobb m a g y a r o r s z á g i s z a k é r t ő j e , a X X . század kutatója a k ö z é p k o r és a kora újkor határán történt e s e m é n y , a m o h á c s i csata történeti leírásai e l e m z é s é v e l indította. H á r o m j e l e n t ő s írást vetett mikroszkopikus vizsgálat alá.
Brodarics István (1470 k.— 1539), a kortárs é s a két X X . századi történetíró, S z a k á l y Fe
renc (1942-1999) és Perjés G é z a (1917-2003) leírásait a m o h á c s i csatáról a b b ó l a szem
p o n t b ó l vizsgálja, hogy mennyiben igazolják a teória é r v é n y e s s é g é t . „ A csata e s e m é n y e szolgál elméleti t é p e l ő d é s ü n k empirikus b i z o n y í t ó (!) a n y a g á u l . " K é r d é s e i nagyon is i d ő s z e r ű e k , átfogó j e l l e g ü k k e l messze t ú l m u t a t n a k a h a g y o m á n y o s a n é r t e l m e z e t t hadtör
téneten. Vajon a történeti e s e m é n y a forrásokból e g y á l t a l á n m e g i s m e r h e t ő - e ? E l b e s z é l hető-e egy e s e m é n y vagy e s e m é n y s o r „hitelt é r d e m l ő m ó d o n " ?3
V a l ó j á b a n a „ k i h í v á s " a t ö r t é n e t t u d o m á n y i s m e r e t e l m é l e t i a l a p k é r d é s é t rejti m a g á ban. K í s é r l e t n e k sem mindennapi, hogy ez az á l t a l á n o s t ö r t é n e t e l m é l e t i k é r d é s posztmo
dern i n t e r p r e t á c i ó b a n , a m o h á c s i csata ü r ü g y é n került annyi k o r á b b i vizsgálat, kétely, e l e m z é s után ismét m é r l e g r e .4
*A „Történetírás - hadtörténetírás. Paradigmák, utak és módszerek" címmel a Hadtörténeti Intézet 2005.
október 7-én megrendezett vitaülésén elhangzott hozzászólás bővített, dokumentált változata.
1 A vita áttekintése Gyáni Gábor vitacikkében jelzett irodalom. Különösen Gyáni Gábor: Történelem: tény vagy fikció? In: Uő: Emlékezés, emlékezet és a történelem elbeszélése. Budapest, 2000. 48-70. o. Továbbá:
Deák Ágnes: A történelem, mint veszélyeztetett faj? Viták a posztmodern történetírásról. Aetas, 1994/3. sz.
155-161. o. Sajnálom, hogy a vitán Deák Ágnes nem volt itt.
" Keith Jenkins: Rethinking History. Routledge, London-New York, 1994. 59. o.; Uő: On 'What is History?
From Carr and Elton to Rorty and White. London, 1995.
3 Gyáni Gábor: Elbeszélhető-e egy csata hiteles története? Metatörténeti megfontolások. Hadtörténelmi Közlemények, 119 (2006). 121. o.
A mohácsi csata történetének historiográfiája: Mohács. (Szerk. B. Szabó János.) Budapest, 2006.
M i n t h o z z á s z ó l á s r a m e g h í v o t t kutató elöljáróban illó h a n g s ú l y o z n o m , hogy nem va
gyok a m o h á c s i csata k o r á n a k s z a k é r t ő j e , és h a d t ö r t é n é s z n e k sem n e v e z n é m magamat.
Messze állok attól is, hogy otthonos legyek a posztmodern p r o b l e m a t i k á b a n . B á r m á r csak a k u t a t ó t ö r t é n é s z létállapotával j á r ó t e r m é s z e t e s k í v á n c s i s á g a , k a l a n d v á g y a ö s z t ö n z é s é r e is, nagy é r d e k l ő d é s s e l olvasom a posztmodern történetelméleti írásokat é s a k ö r ü lötte zajló hazai é s külföldi irodalmat. A n n á l is i n k á b b , mert rengeteg X V I I - X V I I I . szá
zadi s historiográfiai s z ö v e g ment át é s megy át rendszeresen a kezemen, k ö v e t k e z é s k é n t á l l a n d ó a n s z e m b e s ü l ö k szemléleti é s m ó d s z e r t a n i k é r d é s e k k e l . K ö z i s m e r t , m é g s e m árt, ha utalok rá, hogy a posztmodern csak az egyike a történetírás megújításával f o g l a l k o z ó i r á n y z a t o k n a k . Hayden W h i t e és k ö v e t ő i , elveinek továbbfejlesztői sok, m á s modern tör
t é n e t s z e m l é l e t b e n ugyancsak eleven k é r d é s t is felvetnek, s vitáik is k ö l c s ö n ö s e n hatnak e g y m á s r a . V é g ü l : a X X . s z á z a d t ö r t é n é s z n e m z e d é k e i folyamatosan élték meg, ahogy tör
t é n e l e m m é váltak a tegnapok, t é r s é g ü n k b e n k ü l ö n ö s e n g y o r s í t o t t felvételben pergette elénk újabb és újabb arculatát a múlt, s alig k ö v e t h e t ő heves intenzitással r e n d e z ő d t e k át a szellemi csataterek. A m i t Benedetto Croce valahogy úgy fogalmazott meg, hogy m i n den t ö r t é n e l e m X X . századi t ö r t é n e l e m is. A forrásismeret bonyolult k ö v e t e l m é n y é v e l m á r egyetemista koromban, főleg Hajnal István e l ő a d á s a i n t a l á l k o z h a t t a m , majd mint k e z d ő kutató s z e m b e s ü l t e m , amikor egy é v v e l m e g j e l e n é s e után, az akkori elzárt vilá
gunkban c s o d á v a l h a t á r o s m ó d o n , kezembe került E. H . Carr 1961-ben megjelent m ü v e , és lelkes, de k e v é s sikert arató ismertetést írtam r ó l a .5 Ezek a k ö r ü l m é n y e k eleve megha
tározzák, hogy a vitaindító e l ő a d á s i s m e r e t e l m é l e t i k é r d é s é t az á l t a l á n o s történetkutatói gyakorlat s z e m p o n t j á b ó l látom i d ő s z e r ű n e k é s t o v á b b g o n d o l á s r a é r d e m e s n e k .
A történetírás
A történetírás é s a m ú l t v i s z o n y á t v i z s g á l v a aligha m e l l ő z h e t ő az a kettős dinamiz
mus, amire újabban Paul Ricoeur is utalt, s amely a h á b o r ú k m e g i s m e r é s é r ő l a l e g r é g i b b időktől kezdve szakadatlanul tárja e l é n k a t a n ú s á g t e v ő k szövegeit. E g y r é s z t a történet
írás b e l s ő fejlődése, m á s r é s z t a történetírót alakító kor, f e l h a l m o z ó d o t t forrás- é s e m l é k a n y a g á v a l é s tapasztalataival. Indokolt, hogy G y á n i G á b o r vizsgálati terepül „a csata e s e m é n y é " - t választotta. Annak ellenére, hogy a kora újkorban a csaták hosszabb vagy r ö v i d e b b távú folyamatokba, stratégiai és taktikai e l g o n d o l á s o k b a illeszkednek. Viszont v é g i g t e k i n t v e a csata-történetek h o s s z ú l á n c o l a t á n , n é m i l e g é r t h e t ő , hogy a történetírás elméleti k é r d é s e i v e l f o g l a l k o z ó s z e r z ő k miért vették p é l d á i k a t gyakran a h a r c m e z ő k v é res e s e m é n y e i b ő l . V a l ó s z í n ű , hogy a c s a t á k t ö r t é n e t é n e k újabban t a p a s z t a l h a t ó t u d o m á nyos r e n e s z á n s z a nincs ö s s z e f ü g g é s b e n az elszaporodott s z á m í t ó g é p e s c s a t a j á t é k o k k a l , viszont a töretlen t á r s a d a l m i é r d e k l ő d é s aligha m e l l ő z h e t ő .
A kérdés, hogy elbeszélhető-e egy csata hiteles története, nem új. Lehet, hogy valóban a posztmodern n y o m á n „vált igazán tudatossá a szaktörténészek k ö r é b e n " , de megfordítva is é r v é n y e s n e k tűnhet. B á r m e l y közösséget ú g y s z ó l v á n az idők kezdetétől foglalkoztatnak csatái, de aligha van történeti e s e m é n y , amely g y ő z t e s n e k é s vesztesnek egyaránt ravasz
5 R. VárkonyiÁgnes: E. H.Carr: What is History? (London, 1961). Világtörténet, 1964. 2-3. sz. 113-116. o.
Vö. Tóth Árpád: M i a történelemelmélet? E. H.Carr: M i a történelem. Aetas, 1995. 1-2. sz. 308. o., 3. jegyzet.
csapdákat vetve a m e g i s m e r é s , értelmezés nehezebb feladatai elé állította volna az utókort.
A kérdést pedig eleve nemleges válasz hangsúlyával is fel lehet tenni, s ily m ó d o n egérutat kínálunk a történeti kutatások nehézségeivel m e g k ü z d e n i rest vagy képtelen szerzőknek, s szabad teret a minden szakmai kontrolt mellőző fantazmagóriáknak.
K é z e n f e k v ő lett volna abban a ma is nyitott vitában, hogy a történetírás faktuális vagy fikcionális diskurzus, a Roger Chartier k é r d é s e i r e válaszoló Hayden W h i t e kijelentését idézni: „ A z e l b e s z é l ő t ö r t é n e t í r á s b a n a t ö r t é n é s z n e k annak é r d e k é b e n , hogy a » t e n y e k e t « az » e l b e s z é l é s « e l e m é v é alakítsa", N a p ó l e o n t úgy teszi meg a történet s z e r e p l ő j é v é , hogy eljátszatja vele azt a szerepet, amit az e l b e s z é l é s funkciójában neki s z á n t .6 A n n á l is i n k á b b , mert azonnal kiderül: m á r Tolsztoj is hasonlót állapított meg a Háború és béke lap
j a i n : a t ö r t é n é s z e k eljátszatták N a p ó l e o n n a l a nagy h a d v e z é r , a nagy politikus, a s z á z - és s z á z e z r e k c s o d á l t c s á s z á r a szerepét. A b o r o g y i n ó i csata előtti napon a t e r e p s z e m l é h e z
„ n e m kellett az a l á n g é s z n e k nevezett, k ü l ö n ö s f e l s ő b b r e n d ű k é p e s s é g , amellyel annyira szeretik felruházni N a p ó l e o n t ; de a t ö r t é n é s z e k , akik k é s ő b b leírták ezt az e s e m é n y t , é s azok az emberek, akik akkor k ö r ü l v e t t é k N a p ó l e o n t , és maga N a p ó l e o n is m á s k é n t gon
dolkozott."7 S ezzel a nagy c s a t á k nagy h a d v e z é r e r é v é n bent is l e n n é n k a k é r d é s sodrá
ban. Ehelyett kitérőre k é n y s z e r ü l ü n k .
A vitaindító e l ő a d á s a t ö r t é n e l m i források v a l ó s á g t a r t a l m á v a l kapcsolatos p r o b l é m á kat Marc Bloch t ö b b mint f é l é v s z á z a d d a l ezelőtti írásából kiragadott részleteket i d é z v e illusztrálja. B i z o n y á r a nem gondolt rá a s z e r z ő , hogy ezzel akaratlanul t é v e s látszatot kelt. M i n t h a az Annales egyik alapítója lenne a posztmodern s z e m l é l e t elődje. Csakhogy erről s z ó sincs! Ezek az idézetek, visszahelyezve Bloch eredeti g o n d o l a t m e n e t é b e , a m e g e l ő z ő és k ö v e t k e z ő részekkel e g y ü t t azt fejezik k i , hogyan k e z e l h e t ő k a források és az e m l é k e z é s e k , amelyek felszínes, formális f e l h a s z n á l á s á n a k veszélyeit a posztmodern teoretikusok is indokoltan h a n g s ú l y o z t á k . Viszont cáfolja a posztmodern szerintem vég
letes tételét, hogy a múlt v a l ó s á g a nem i s m e r h e t ő meg, mert a t ö r t é n e l e m nem m á s , mint hogy a t ö r t é n é s z e k e l m o n d j á k az ilyen-olyan források tartalmát, anélkül hogy t u d n á k , miről is szólnak. K o n k r é t a b b a n : a v i t a i n d í t ó b a n idézett mondatok és s z ö v e g r é s z e k Marc Bloch m ü v é n e k Forráskritika fejezetéből vannak kiragadva, ahol a szerző A hazugság és tévedés nyomában c í m m e l hoz fel sokféle é s nagyon árnyaltan elemzett p é l d á t k ü l ö n b ö ző d o k u m e n t u m o k b ó l . M é g p e d i g azért, hogy utána bemutassa a m ó d s z e r e k e t a t ö r e d é k e s e m l é k e z é s e k , t é v e d é s e k , m e g t é v e s z t é s e k , h a m i s í t á s o k , „ s u t t y o m b a n végrehajtott m ó d o s í t á s o k " k i s z ű r é s é r e , hatástalanítására.
A „tanúbizonyságok kritikája", amelyet Bloch azóta is felülmúlhatatlan m ó d o n „kifino
mult művészetnek", „racionális m ű v é s z e t n e k " nevez, éppen a különböző források valóságtar
talmának ellenőrző vizsgálatait mutatja be. Többek között azt, hogy például Mabillon ( 1632—
1707) hogyan alapozta meg kritikai követelményeivel a korszerű oklevéltant.8 Marc Bloch idézett írása a történetírók évszázados küzdelmét foglalja össze, hogy feltörjék a források zá
rait és eljussanak azok eredeti, hiteles tartalmához. Hosszú ez az út, és a gyűszűnyi sikerek ál
lomásai között a forráskritikai munkát tengernyi melléfogás, kudarc és tévedés kísérte.
6 Roger Chartier: Quatre questions à Hayden White. Storia délia Storiografia, 24 (1993). 133-142. о.; vö.
Hayden V/hite: A történelem terhe. (Összeáll. Braun Róbert. Ford. Berényi Gábor, Braun Róbert.) Budapest, 1997. И . о .
7 Tolsztoj: Háború és béke. (Ford. Makkai Imre.) Budapest, 1954. И. k. 194. o.
8 Marc Bloch: A történész mestersége. Budapest, 1996. 61. skk., különösen 80-81. o.
A z e l ő z m é n y e k pontosabb s z á m b a v é t e l é r e figyelmeztet, hogy John Keegan idézett v é l e m é n y e sem új a c s a t a l e í r á s o k b a n gyakori heroikus, irodalmias stílus elítéléséről. L á tens m ó d o n vagy n y i l v á n v a l ó a n e g y i d ő s a történeti e m l é k e z e t s a történetírás történetével.
I d é z e k egy jeles g o n d o l k o z ó t : „ . . . m i n d e n k i t ö r t é n e t í r ó n a k csapott fel, m i ó t a elkez
d ő d t e k a mostani e s e m é n y e k : a h á b o r ú a b a r b á r o k ellen... úgy látszik, igaz a m o n d á s , hogy 'a h á b o r ú minden dolog atyja', ha ennyi történetírót nemzett e g y c s a p á s r a . " De so
kan a történetírást nem tudják m e g k ü l ö n b ö z t e t n i a költészettől, beleviszik a k ö l t é s z e t kellékeit. „ A kitalált m e s é t , a m a g a s z t a l á s t és az ezzel j á r ó t ú l z á s o k a t . Olyan ez mintha egy tagbaszakadt, tölgyfatestü atlétát p o n g y o l á b a d u g n á n k , s r ú z z s a l , p ú d e r r a l , meg a hetairák többi szerével k e n n é n k be a r c á t . " R é s z l e t Lukianosz Hogyan kell történelmet ír
ni c í m ű m ü v é b ő l , a K r . u . 162-166. é v e k b ő l .9
Nagyot ugorva az i d ő b e n , egy m á s j e l l e g ű heroizálást is s z ü k s é g e s m e g e m l í t e n i . A kora újkor óriási v á l t o z á s o k a t hozott a történeti dokumentumok és a történetírás világá
ban is. V i l á g k é p v á l t á s , r e n e s z á n s z , r e f o r m á c i ó , n y o m d á s z a t , i s k o l a h á l ó z a t mindmegany- nyi új területet nyitott. Á t a l a k u l t a k a tér és az idő relációi, az á l l a m r e n d s z e r e k , az érték
rendek, a h á b o r ú k , a s z e m é l y i s é g és a k ö z ö s s é g e k ö n é r t é k e i . E g y e d ü l a h a d ü g y i forradalomnak nevezett fejlemény új f o r r á s c s o p o r t o k arzenálját hozta létre: a c s a t á k r ó l k ö z v e t l e n é s k ö z v e t e t t m ó d o n hadiparancsok, h a d m ű v e l e t i n a p l ó k , j e l e n t é s e k , terepraj
zok, t é r k é p e k , h a d i t u d ó s í t á s o k , m u s t r a j e g y z é k e k , s e r e g s z e m l é k , fegyverek, é l e l e m r a k t á r készlet-leltárak, a túlélők, a tábori orvosok írásai, m ű s z e r e i és a hadiszállítók e l s z á m o l á sai tájékoztatnak. K i k é p z é s , ellátás, s z á m v e t é s , szállítás n a g y ü z e m e lett a h á b o r ú , had
ügyi i n t é z m é n y e i v e l , hivatalaival együtt, és a h a d v e z é r e k e t a technika akkori nagy vív
m á n y á v a l , „ p e r s p e c t i v á v a l " , azaz látcsővel ábrázolják a metszetek. A h a d v i s e l é s magas szintű t u d o m á n n y á fejlődött, kialakította s z a k á g a z a t a i t és s z a k i r o d a l m á t . Zrínyi M i k l ó s és Rajmondo Montecuccoli a korszak e l m é l e t i l e g is felkészült h a d v e z é r e i voltak, é s a k ö z ö t t ü k l é v ő ellentétet - amint Perjés G é z a kimutatta - t é v e s e n m a g y a r á z t a a X I X . szá
zadi hadtörténetírás a „ m e t o d i z m u s s a l , " egy nem is létező e l m é l e t t e l .1 0 Gyakran nem a csatatereken fordul a kocka, hanem a k é p z e t t s é g , a felkészültség, az é l e l e m h i á n y , a j á r v á n y , a d i p l o m á c i a , a k ö z v é l e m é n y s a b é k e t á r g y a l á s o k és ezer m á s k ö r ü l m é n y d ö n t ö t t e el a g y ő z e l e m és v e r e s é g esélyét. A f o r r á s a n y a g hatalmas m e n n y i s é g ű lett, t a r t a l m á b a n hihetetlenül változatossá, m i n ő s é g é b e n e g y e n e t l e n n é , s é r ü l é k e n n y é és nehezen kezelhe
tővé vált. A z a r c h í v u m o k , g y ű j t e m é n y e k , k ö n y v t á r a k és titkos d i p l o m á c i a i i r a t e g y ü t t e s e k ö n m a g u k b a n a v a l ó s á g részei, m i k é n t a t á r g y a k , a p é n z e k , az é p ü l e t e k , f e s t m é n y e k , m ű szerek és a gyorsan e l a v u l ó fegyverek i s . " Igaz, így n é m a t a n ú s á g t e v ő k . M e g s z ó l a l t a t ó i a történetírók, nem független individuumok. M u n k á j u k a t k ü l ö n b ö z ő politikai horizontok h a t á r o z z á k meg.
Lukianosz: Hogyan kell történelmet írni? (Ford. Kapitánffy István.) In: Lukianosz összes müvei. I . k. Bu
dapest, 1974. (Bibliotheca Classica.) 590-591., 594. o.
10 Hausner Gábor: Zrínyi Miklós könyvtárának hadtudományi kötetei. In:Az értelem bátorsága. Tanulmá
nyok Perjés Géza emlékére. (Szerk. Uő.) Budapest, 2005. 247-259. o - Perjés Géza: A „metodizmus" és a Zrí- nyi-Montecuccoli vita. Századok, 95 (1961). 4-5. sz. 507-535. o. és 96 (1962). 1-2. sz. 25-45. o.
Az évszázad újdonsága, az uralkodói és a főúri udvarok gyűjteményei, a múzeumok a X V I I . században már az ókori régiségekkel együtt őrzik a nemrég még divatos páncélokat és fegyvereket. Vö. R.Várkonyi Ág
nes: A múzeum gondolata a felvilágosodás korában és a reformkorban. A Hadtörténeti Múzeum Értesítője. 6.
(Szerk. Hausner Gábor.) Budapest, 2004. 19-20. o.
1663-ban Ferdinando Porcia herceg, L Lipót császár Titkos T a n á c s á n a k e l n ö k e , a s z ó szoros é r t e l m é b e n megvette Gualdo Prioratót, a francia szolgálatban álló történetírót. Prio- rato mindent megkapott: palotai szállást, magas honoráriumot, hatlovas udvari hintót, kü
lön díjat és ajándékot, hogy ne kövessen el indiszkréciót. És ami különösen lényeges:
anyaggyüjtők, fordítók, t é r k é p m e t s z ő k dolgoztak a keze alá. M e g v a l ó s u l t a cél: 1670- 1674-ben elhagyta a n y o m d á t a császár története, „a k ö n y v végére csatolt minden említésre került iratot, levelet é s szerződést", s m é r n ö k ö k készítették el a várostromok, csaták, térké
pek m é r e t a r á n y o s metszeteit. A korabeli d o k u m e n t u m t ö m e g azt hivatott tanúsítani, hogy I . Lipót, az ifjú uralkodó rázta fel, szervezte meg E u r ó p á t a török elleni háborúra, az ő m ű v e az 1663-1664. évi magyarországi nemzetközi török háború, bár harcteret k é s ő b b sem látott soha, ő a háború hőse, halhatatlan.'" Létrejött ennek az eljárásnak elméleti igazolása is.
1667-ben Raj m o n d ó Montecuccoli a szentgotthárdi csatát m e g v í v ó császári főparancsnok, a kor elméletileg is képzett hadvezére, ekkor m á r a H a d i t a n á c s e l n ö k e fejtette k i a magyar
országi török háborút leíró m ű v e bevezetőjében a történetírásról elveit. A kiélezett politikai helyzetben, 1704-ben külön is kiadott Memóriáiéban hangsúlyozta, hogy történelmet csak a hatalom megtestesítői és a bizalmát élvezők írhatnak, mert ők jutnak hozzá az eredeti for
r á s o k h o z . A k i k a hatalmon kívül vannak, nem ismerhetik, ami valójában történt. Ezek a botcsinálta históriaszerzők, a megfizetett újságírók és azok, akik a hatalommal ellentétes v é l e m é n y t fejtenek k i . T a n u l s á g o s e g y m á s mellé tenni a szentgotthárdi csata osztrák, fran
cia, n é m e t , magyar, török korabeli értelmezéseit. A vita változatai közül csak a szélsőséges eljárást e m l í t e m : a háború történetében Zrínyi M i k l ó s j e l e n t ő s é g é t h a n g s ú l y o z ó é s g y ő z t e s hadjáratát leíró Johann Heinrich Andtler 1665-ben valószínűleg Marseillesben megjelent röpiratát B é c s b e n nyilvánosan e l é g e t t e t t é k .1 3 Montecuccoli egyetlen hatalmat abszolutizál, m i k ö z b e n m á s hatalmak, m á s é r d e k k ö r ö k elvárásában m á s oldalról világítják meg ugyan
azt az e s e m é n y s o r t , s a politika e s z k ö z é v é lett történetírás a h a d i e s e m é n y e k é r t e l m e z é s é b e n természetszerűleg eltérő álláspontokat alakít k i . H a s o n l ó eljárással él általában a X V I I - X V I I I . századi udvari történetírás az uralkodók, hadvezérek, államférfiak adorálásában.
X I V . Lajos udvari történetíróit Henry Thomas Buckle kegyetlen kritikával illette. A hirtelen fellendülő emlékirat-irodalomban, a pamfletek és nyomtatott hírlevelek lapjain a kritika ontja az ellentétes dokumentumokat és a vitriolba mártott tollal írt véleményeket. I l y m ó d o n virág
zanak az ellentétes narrációk, nyilvánosan vitatják e g y m á s leírásait, é s nézeteket meghatározó erővel lép színre a megélt eseményeket történelemmé formáló teátrumon a k ö z v é l e m é n y .1 4
E k ö z b e n f o l y i k a g y ö t r e l m e s munka, hogy új utakat vágjanak a múlt m e g i s m e r é s é hez. M a b i l l o n é s társai, meghaladva a h u m a n i s t á k forrásvizsgálati eljárásait a független és a t u d o m á n y s z u v e r e n i t á s á t k ö v e t e l ő szintre e m e l t é k a dokumentumok kritikáját. De ez c s u p á n a j é g h e g y c s ú c s a volt. T á v o l áll t ő l ü n k az a k á r c s a k v á z l a t o s historiográfiai esz
mefuttatás, c s u p á n annak é r z é k e l t e t é s é r e , hogy a történetírók é v s z á z a d o k óta nem azok a
12 Benedetto Croce: II pensiero Italiano nel seicento. Critica, X X I V (1926). 205-206. o. - Bene Sándor:
„ 0 Császári Felségének kedve telik benne..." (Egy birodalmi história és társszerzői.) Filológiai Közlöny, X X X I X (1993). 49-56.; Vö: Theatrum politicum. Budapest, 1999. 312-314. o.; Galeazzo Gualdo Priorato:
História di Leopoldo Cesare. Wien, I—III. к. 1670-1674. Vö. R. Várkonyi Ágnes: Török világ és magyar külpo
litika. Budapest, 1975. (Gyorsuló idő) és Vő: Magyarország keresztútjain. Budapest, 1978. 213. o.
1 3 Bene, 1999. 279-289. о.
1 4 G. EtényiNóra: Hadszíntérés nyivánosság. A magyarországi török háború hírei a 17. századi német új
ságokban. Budapest, 2003.
naiv s z é p l e l k e k , akiknek Hayden W h i t e vélte ő k e t ,1 5 m a g y a r o r s z á g i p é l d á k közül e m l í t e k n é h á n y a t . M i n d j á r t a s z á z a d első é v t i z e d é b e n P á z m á n y figyelmeztet, hogy a várnai csata nem azért veszett el, mert a „ b ű n ö s n é p e t " m e g b ü n t e t t e az Isten, hanem mert a t ö r ö k e r ő - sebb volt. Ugyancsak P á z m á n y ö s z t ö n ö z t e Istvánffy M i k l ó s t , hogy a h u m a n i s t á k retori
kával, m e s é k k e l áthatott történetei helyett írja meg a lefutott század igaz történetét.
N a d á n y i J á n o s Florus Hungaricus c í m ű , 1663-ban latinul és angolul megjelent Magyar
o r s z á g története t é m á n k ö s s z e f ü g g é s é b e n két értékítéletével lehet k ü l ö n ö s e n fontos. A z egyik, amit a történetírásról általában írt. Elítélte a hatalomnak h í z e l g ő vagy a magyarok eredetéről m e s é k e t író s z e r z ő k e t . Szerinte a legfőbb k ö v e t e l m é n y , hogy a történetíró ne legyen részrehajló. A m á s i k j e l l e m z ő értékítélete, a h á b o r ú r ó l kifejtett felfogása. Ebben a s z á z a d k i e m e l k e d ő m ü v é t , a h á b o r ú k és a c s a t á k r é s z t v e v ő i n e k viselkedési kultúráját a n e m z e t k ö z i j o g szintjére e m e l ő Hugo Grotius De jure belli ac pacis (1625) elveit követ
te, amely a vizsgálat f é n y k ö r é b e vonta a katonákat, a sebesülteket, rokkantakat, foglyo
kat és a polgári l a k o s s á g o t . A holland tudós m é g az e r d ő k e t is v é d e n é a t ű z f e g y v e r e k pusztításától. Vagyis a múlt s z é l e s e b b és ö s s z e t e t t e b b területét ragadta meg.
A z udvari történetírás, az államtörténetek és egyháztörténetek különös h o z a d é k a volt, hogy hatalmas anyaggyűjteményeivel akaratlanul is ösztönözte a dokumentumok megbe
csülését, és mintegy megteremtette ö n m a g a ellenőrzését és kritikai alapját. A dokumen
t u m g y ű j t e m é n y e k k e l lett nyilvánvaló, hogy a múlt t a n u l m á n y o z á s a nem tűri az országhatá
rokat, s a sérülékeny forrásanyag, ha az egyik országban el is vész, a m á s i k b a n sok esetben fellelhető. így például a lengyel Stanislaw Górski (1497 7-1572) kanonok g y ű j t e m é n y e , az Acta Tomiciana nélkül M o h á c s koráról is kevesebb információval r e n d e l k e z n é n k . Mindennek különösen nagy j e l e n t ő s é g e lett abban a korban, amikor a letűnt század h á b o rúi, a h a r m i n c é v e s háború és a törököt kiűző háborúk túlélői, k ü l ö n b ö z ő nemzetek fiai e g y m á s s a l versengve t á m o g a t t á k az írókat, hogy tömjénező m ü v e k b e n lássák viszont ön
magukat, halhatatlan tetteikkel szembesüljenek sokszorosított metszeteken is: elesett kato
nák testén taposva fuldokolnak a löporfüstben herculesi p ó z o k b a n , ágyúk, kardok, piszto
lyok és hadizászlók „harci c s e n d é l e t t é " rendezett keretében. A spanyol örökösödési háború és az északi háború után E u r ó p a m e g c s e n d e s e d v é n , a nagy csaták narrációiban s z e m t a n ú kat szólaltatnak meg, és ellenőrizhetetlen a n e k d o t á k kezdik meg hosszú életüket. Magyar
országon 1711 után Kolinovics Gábor, gróf Esterházy József országbíró titkára a D u n a - V á g - G a r a m térségében a falvak lakóit beszélteti végig a s z a b a d s á g h a r c e s e m é n y e i r ő l , s e korai oral history kritika nélkül épül majd be a történetírói m ű v e k b e .
Voltaire rendkívül népszerű könyvében, az Histoire de Charles XII. lapjain (1731) a csa
taleírások m é g h a g y o m á n y o s elbeszélések, akár azt írja meg, hogy Narvánál miként győzött le az ifjú svéd király nyolcezer katonájával nyolcvanezer oroszt, vagy azt, amint a poltavai csatában mindent elvesztett, sebe elgennyedt, és török földre menekült. A forrásokban a nyelvi, képi, művészi megformálások bonyolult összefüggéseire és ellentmondásaira a X V I - X V I I I . századi történeti dokumentumok, iratgyűjtemények, tananyagok, irodalmi müvek, naplók, példatárak, önéletírások, tézislapok, metszetek, festmények figyelmeztetnek.1 6
„... a 19. századi történészek vajmi kevéssé különböztek azoktól a szépíróktól, akik a tudományág bevett megjelenítésekor az ellentéteikként szerepeltek." „A 19. század közepe óta a legtöbb történész egyfajta szán
dékos módszertani naivitást tettet. Ez a naivitás eredetileg j ó célt szolgált..." White, 1997. 18., 26-27. о.
16 Voltaire: X I I . Károly svéd király története nyolc könyvben. (Ford. Justus Pál.) Budapest, 1965. 40-46., 121-153. o. Csupán néhány típusra hívhatom fel a figyelmet: Galavics Géza: Kössünk kardot a pogány ellen.
A források t ö m e g e , az új korszak l á t ó k ö r é n e k k i t á g u l á s a , a t u d o m á n y o k fejlődése é s a p r o f e s s z i o n á l i s történetírás k i a l a k u l á s a a X I X . s z á z a d b a n e g y ü t t j á r t a régi történetírás kritikáján kívül új forráskezelési eljárásokkal, a m e g i s m e r é s új m ó d s z e r e i v e l é s a múlt é r t e l m e z é s é r ő l kialakított új elvekkel. A napóleoni h á b o r ú k , majd a forradalmak é s sza
b a d s á g h a r c o k k ü l ö n ö s e n felfokozták az é r d e k l ő d é s t a h a d i e s e m é n y e k é s az azokban részt vett emberek iránt. Ez az é r d e k l ő d é s a professzionális t ö r t é n e t t u d o m á n y k i a l a k u l á s a és nagyobb t ö r t é n e t s z e m l é l e t i i r á n y z a t o k keretei között öltött formát. A f e l v i l á g o s o d á s b ó l t o v á b b fejlődött s z a k t u d o m á n y i i g é n y e s s é g , a francia romantika, a pozitivizmus n é v e n ismert t á r s a d a l o m t u d o m á n y i s z e m l é l e t és a kisajátított romantika, majd a historizmus el
térően kezelte a forrásokat, é s eltérően jelölte k i a csaták helyét is a történeti folyamatban.
A z e s z e m l é l e t e k j e g y é b e n írók nagyon k ü l ö n b ö z ő é r t e l m e z é s e k r e jutottak a lábjegy
zetekben idézett tengernyi forrásból, s a valamennyit átitató is k ü l ö n b ö z ő tartalmakkal telítődik. L e e g y s z e r ű s í t v e : a romantika j e g y é b e n a h á b o r ú k a múlt b ü s z k e s é g e i , az el
vesztett c s a t á k elesettjei felmagasztalt h ő s ö k , és mindig vannak b ű n b a k o k . Ez a fajta h a d t ö r t é n e t szinte kisajátította a politikai történetet. Bizonyos, hogy a posztromantika v é g l e t e k i g vitte a csatatörténeteket, é s a század v é g é r e a múlt harcterein emberfeletti h ő sök és ö r d ö g i árulók szobrai k ö z ö t t bolyongtak a történetírók. A z á l t a l á n o s történet lapja
it j o b b á r a a h a d i e s e m é n y e k töltötték k i , háttérbe s z o r í t v a a politikai történet d i p l o m á c i á ban, i n t é z m é n y e k b e n , ( b é k e ) t á r g y a l á s o k b a n é s elméleti m u n k á k b a n kifejezésre j u t ó e s e m é n y e i t . A pozitivista s z e m l é l e t viszont ú g y é r t e l m e z t e a történelmi folyamatot, hogy a fejlődés nem a csatatereken át, hanem a szántóföldek, a k e r e s k e d ő utak s a t u d o m á nyok, m ű s z e r e k l a b o r a t ó r i u m a i között vezet, a v á l t o z á s o k , a fejlődés „csatáit" a felfede
zők, feltalálók é s a d i p l o m a t á k , meg az ü g y e s mesteremberek d ö n t i k el. John Stuart M i l l és Herbert Spencer hívei a k á r c s a k egy kardról is tudni akarták s z á r m a z á s á t , az acél m i nőségét, a gyártás eljárásait, a m ű h e l y e k tulajdonviszonyait, és hitték, hogy a t e r m é s z e t t u d o m á n y o k h o z h a s o n l ó objektív ismeretekhez jutnak a múltról. M i k ö z b e n a romantiku
sok t ö b b n y i r e költői l á t o m á s o k b a foglalták a kardot, változatos k é p e k k e l írták le, hogyan villogott a csata f o g a t a g á b a n , és aki j ó l forgatta, egyetlen suhintással levágta az e l l e n s é g f e j é t .1 7 Kicsit kiélezetten fogalmazva: a romantikusok l é t e l e m e a harc é s a h á b o r ú , a po
zitivisták a h á b o r ú k k a l e g y e n r a n g ú szintre e m e l t é k a b é k e t á r g y a l á s o k a t , é s m e l l ő z t é k a t ö r t é n e l m e t c s i n á l ó n a k vélt h é r o s z o k a t . Ezzel szemben b e e m e l t é k a történeti anyagba a régészeti leleteket, az anyagi kultúra e m l é k e i t , az adott kor m ü v e l t s é g a n y a g á t , a hadtu
d o m á n y e l m é l e t i m ű v e i v e l együtt. Ez az éles harc a magyar t ö r t é n e l e m é r t e l m e z é s é r ő l é r v é n y r e jutott a k i e g y e z é s k o r á n a k iskolai t a n k ö n y v e i , k é p z ő m ű v é s z e t i alkotásai s a tár
sadalom k ü l ö n b ö z ő rétegei történeti é r d e k l ő d é s é t is s z o l g á l ó kiállítások, l á t v á n y o s s á g o k széles t e r ü l e t é n .1 8
Török háborúk és képzőművészet. Budapest, 1986.; Borián Elréd: Zrínyi Miklós a pálos és a jezsuita történet
írás tükrében. Pannonhalma, 2004. (Pannonhalmi füzetek, 50.); Kerny Terézia: Szent László és a magyar szen
tek tisztelete a jezsuitáknál (1550-1630). In: Szilágyi Csaba (szerk): A magyar jezsuiták küldetése a kezdetek
től napjainkig. Budapest, 2006. 424 skk.
1 7 Hogy ez egyrészt milyen képtelenség, másrészt a törökök honnan vették ezt szokást, arra B. Szabó János hívta fel legutóbb a figyelmet: „A harc hevében [...] nem lehetett könnyű dolog levágni egy fejet [ . . . ] a kísér
leti régészet és az orvostudomány megállapításai szerint..." B. Szabó János: A mohácsi csata. Budapest, 2006.
175-176. o.
Sinkó Katalin: „A História a mi erős várunk." Millenniumi kiállítás mint Gesamstkunstwerk. In: A histo
rizmus művészete Magyarországon. (Szerk. Zádor Anna.) Budapest, 1993. 134-135. o.
K ü l ö n e l e m z é s t é r d e m e l n e , hogy a X I X . század m á s o d i k felében a magyar t ö r t é n e l m i festészetben hogyan j e l e n i k meg a katonai történet mellett vagy e l l e n é b e n a c i v i l t ö r t é n e lem, olyan m ü v e k , mint „Bethlen G á b o r tudósai k ö z ö t t " vagy „Zrínyi Ilona bírái előtt" s a „ R á k ó c z i i n d u l ó " k ü l ö n b ö z ő felfogású mester m ü v e , k ö z ö s talán annyi, hogy m i k é n t M a d a r á s z V i k t o r h i á b a nyerte el a párizsi Salon a r a n y é r m é t , itthon u g y a n ú g y nem értet
ték meg, mint D ó s a Elek f e s t m é n y é t vagy H o l l ó Simon m ü v é t , az é v t i z e d e k e n át 1 8 9 8 - 1918 között t ö b b kíséret során k i k ü z d ö t t korszerű R á k ó c z i - é l m é n y t .
K ü l ö n ö s e n fontos a források f e l h a s z n á l á s á b a n é s a múlt é p í t ő k ö v e i n e k tekintett té
nyeknek felfogásában k i m u t a t h a t ó felfogásbeli k ü l ö n b s é g a romantikusok és a poziti
vizmusra j e l l e m z ő t á r s a d a l o m t ö r t é n e t i felfogás hívei között. A z e l ő b b i e k i n k á b b elszige
telt adatokkal dolgoztak, és nagyon nagy gondot fordítottak a k ü l s ő s é g e k r e , a pozitivisták az adatok h a l m a z á b ó l állították ö s s z e az ú n . „ t é n y e k e t " . Igaz, hogy v u l g á r i s m ű v e l ő i szorgalmasan r a k t á k e g y m á s mellé az adatokat, és a s z e m l é l e t v é r t e z e t é b e n d o l g o z ó k is sokszor e l m e r ü l t e k a r é s z l e t e k b e n , a j e l e n s é g e k felszínén maradtak, de hozzájá
rultak, hogy a h a d t ö r t é n e t k ü l ö n s z a k t u d o m á n n y á alakult, külön f o l y ó i r a t o k k a l , m i k é n t M a g y a r o r s z á g o n is a kicsit m e g k é s e t t e n indult Hadtörténelmi Közlemények nagyon sok pozitivista t u d ó s í r á s á n a k adott helyet.1 9
Messzire vezetne, ha ö s s z e v e t n é n k a k ü l ö n b ö z ő t ö r t é n e t s z e m l é l e t i i r á n y z a t o k viszo
nyát a f o r r á s o k h o z . M á r csak azért is, mert n a g y r é s z t a források é s t ö r t é n e t s z e m l é l e t k ö l c s ö n h a t á s á n fordul meg az é r t e l m e z é s e k m i n ő s é g e a m ú l t e s e m é n y e i r ő l . G y á n i G á b o r m á r 2003-ban m e g á l l a p í t o t t a : a m o h á c s i csata az é r t e l m e z é s f ü g g v é n y e . 0 Ez ö n m a g á b a n aligha vitatható. A történetíró mindig é r t e l m e z . É r t e l m e z , amikor a forrásokat kiválaszt
j a , m i n ő s í t i , kritikával m e g v i z s g á l j a , belehelyezi az adott t ö r t é n e l m i kontextusba, é s k i bontja a benne rejlő j e l e n t é s t , tartalmat, üzenetet. A h a n g s ú l y az é r t e l m e z é s fogalmi m e g h a t á r o z á s á n van. T e k i n t h e t ő úgy, mint a t ö r t é n e l e m r ő l n y i l a t k o z ó m e r ő b e n szubjek
tív, ö n h a t a l m ú l a g kiválasztott j e l e n s é g alapján kialakított v é l e m é n y a l k o t á s a , esetleg ér
zelmei vezérelte felfogásának kreációja. A t ö r t é n é s z e k t ö b b s é g e azonban kora t u d o m á nyos elvárásai alapján összegyűjt minden l e h e t s é g e s forrást, s e l l e n ő r z ő s z ű r é s e k k e l j u t el egyfajta é r t e l m e z é s h e z . Előfordult, hogy a történetíró a maga elvei szerint hozott létre korabelinek álcázott dokumentumot, majd ennek a h a m i s í t o t t forrásnak b i z o n y í t ó erőt t u lajdonítva beépítette azt a históriai narrációjába, s h a t á s o s , j ó l h a n g z ó é r t e l m e z é s s e l ma
nipulálta a múltja i s m e r e t é r e v á g y ó t ö m e g e k e t . Ezzel szemben m á s történetíró a h a m i s í tott f o r r á s o k a t elvetette, és a korfölötti szférákba emelt t ö r t é n e l m i s z e m é l y i s é g e k e t visszahelyezte a korabeli t á r s a d a l m i , kulturális v a l ó s á g b a . A c s a t á k e s e m é n y e i t egyfelől a historizmus j e g y é b e n saját koruk e l k é p z e l é s e i t v i s s z a v e t í t v e é r t e l m e z t é k . M á s f e l ő l a p o z i t i v i s t á k mereven ragaszkodtak a hadiparancsok, l é t s z á m o k , fegyverek, k é m j e l e n t é sek ö s s z e v e t é s é b ő l l e s z ű r h e t ő é r t e l m e z é s h e z , é s boldogan hittek a t ö r t é n e l e m t ö r v é n y szerű m e n e t é b e n . M i v e l ú g y vélték, hogy a t e r m é s z e t t u d o m á n y o k e g z a k t s á g á h o z hason
ló f e l i s m e r é s e k r e juthatnak, ez m e g h a t á r o z t a a folyamatok átfogó m e g é r t é s é r e t ö r e k v ő
Ez nem zárta k i , hogy Thaly Kálmán több csatatörténete és a Rákóczi-szabadságharc katonai történetét
nek közleményei a Hadörténelmi Közleményekben láttak napvilágot.
Gyáni Gábor: A történetírás fogalmi alapjairól. Tény, magyarázat, elbeszélés. In: Bódy Zsombor - O.
Kovács József (szerk): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Budapest, 20003. 25. о.
é r t e l m e z é s e i k e t i s .2 1 M é g i s az é r t e l m e z é s n e k ezek a változatai viszonylag e g y s z e r ű e k . L e g t ö b b s z ö r azonban egy e s e m é n y r ő l t ö b b e g y m á s n a k e l l e n t m o n d ó forrás k ö z ö t t kell a t ö r t é n e t í r ó n a k eligazodnia. A z ó n o d i o r s z á g g y ű l é s e n 1707. j ú n i u s 6-án T u r ó c v á r m e g y e két k ö v e t é r e r á t á m a d t a k , az egyiket ott helyben m e g ö l t é k , a m á s i k a t halálosan megsebe
sítették, s ezt a nagy n y i l v á n o s s á g előtt lezajlott e s e m é n y t a ma ismert hat n a p l ó vagy n a p l ó s z e r ű feljegyzés, e g y k o r ú e m l é k e z é s k ü l ö n b ö z ő k é p p e n írja le. Ugyancsak n e h é z a történetíró helyzete, ha a m ú l t folyamataiban s z e m l é l t j e l e n s é g e k e l l e n t m o n d á s a i t kell m e g é r t e n i e , vagy a k á r h á b o r ú , hadjárat m o z z a n a t a i r ó l eltérően tájékoztató dokumentu
mok t a r t a l m á t p r ó b á l j a m é r l e g e l n i . E l l e n t m o n d á s o s j e l e n s é g e k e s e t é b e n csakis az értel
m e z é s adhat feloldást vagy m a g y a r á z a t o t .2 2 Erre azonban a X I X . századi t ö r t é n e t t u d o m á n y e s z k ö z t á r a e l é g t e l e n n e k bizonyult.
A z é r t e l m e z é s n e h é z s é g e i t , új lehetőségeit és felelősségét teljes t u d a t o s s á g g a l a X X . századi g o n d o l k o d ó k m é r t é k fel. Mindez e g y ü t t j á r t a régi történetírás heves kritikájával.
W h i t e úgy látja, hogy „a modern irodalom j e l e n t ő s r é s z e m e g k í s é r l i felszabadítani a nyugati embert a történeti tudat z s a r n o k s á g a a l ó l " ,2 3 é s a X X . századi irodalom t e k i n t é lyes alkotóit vonultatja fel a történetírók bírálatára. R ö v i d á t t e k i n t é s ü n k b e n m i is írót és költőt i d é z ü n k . A n n á l is i n k á b b , mert Tolsztoj főleg a b o r o g y i n ó i csatáról írva fejtette k i t ö r t é n e t s z e m l é l e t i m e g j e g y z é s e i t a Háború és béke lapjain. A r e g é n y leszűrt e s s z e n c i á j a a h á b o r ú filozófiája. C s e l e k m é n y é t m e g s z a k í t j á k a kor t ö r t é n e t s z e m l é l e t i kérdéseiről el
m é l k e d ő fejezetek. Ezek azért is é r d e k e s e k mert m á r a X X . századi t ö r t é n e t t u d o m á n y k é s ő b b i gondjait e l ő l e g e z t é k . Tekintet nélkül arra, hogy a romantika, a historizmus vagy a pozitivista i r á n y z a t o k j e g y é b e n írtak, Tolsztoj hevesen bírálta a francia és az orosz tör
t é n é s z e k e t . Jól ismerte a pozitivista Henry Thomas Buckle-t, és elutasította a n a p ó l e o n i h á b o r ú k b a n a k ü z d ő felek ö n t ö m j é n e z ö elbeszéléseit, h a n g s ú l y o z v a , hogy azok u t ó l a g o s c s i n á l m á n y o k . „A t ö r t é n e l m i e s e m é n y e k b e n az ú g y n e v e z e t t nagy emberek c s u p á n c í m kék, c s u p á n nevet adnak az e s e m é n y e k n e k ; ezeknek, a k á r c s a k a c í m k é k n e k , é p p a leg
kevesebb k ö z ü k van magukhoz az e s e m é n y e k h e z . " Olyan k é r d é s e k k e l foglalkozik Tolsztoj, hogy miért és m i k é n t robban k i a h á b o r ú , hogyan élik át a csatát a h a d v e z é r e k , a s z á r n y s e g é d e k , s akik nem tudják, m i történik és akik félnek. Hogyan éli át a tüzér, aki
nek elfogyott a m u n í c i ó j a , a sebesült a véres holtak között s a rongyos sátor alatt a m p u t á ló orvos. M i a viszony a h a d v e z é r i c é l o k és a v a l ó s á g között. A nyolc órán át tartó boro
g y i n ó i csata e s e m é n y e i t minduntalan m e g s z a k í t v a , Tolsztoj elutasította a h i v a t á s o s történetírók v é l e m é n y e i t , b e b i z o n y í t v a , hogy e l b e s z é l é s e i k a b e k ö v e t k e z e t t e s e m é n y e k utáni k o n s t r u k c i ó k , i l y m ó d o n halmozott t é v e d é s e k , mert a m á r m e g t ö r t é n t t é n y e k h e z k o n v e n c i o n á l i s nézeteikből szerkesztettek virtuális v a l ó s á g o t és á r a d o z t a k a két h a d v e z é r előrelátásáról és z s e n i a l i t á s á r ó l .2 4 M i k ö z b e n ami b e k ö v e t k e z e t t , az hogy N a p ó l e o n bevo
nult a lakosaitól elhagyott M o s z k v á b a és a v á r o s leégett, Kutuzov é s N a p ó l e o n akaratától
Jellemző példája ennek Thaly Kálmán Esztergom megvételéről című balladájában az 1706. évi ostrom színpadi jelenetet idéző romantikus leírásának összevetése egy korabeli, Esztergom ostromával foglalkozó latin verssel továbbá az eredeti katonai forrásokkal és ostromtechnikával: Perjés Géza: Új adatok és szempontok az álkuruc balladák vitájához. Irodalomtörténeti Közlemények, 1957. 313-324. o.
99
Vö. Varga János: A királyi serviens. Levéltári Közlemények, 77 (2006). Pótfüzet, 94. o.
2 3 White, 1997.47.0.
2 4 Tolsztoj: Háború és béke. II. k. И . о .
e g y a r á n t független e s e m é n y volt. É r t e l m e t l e n s é g é v e l p é l d á z z a Babits M i h á l y a m ú l t b ó l a holnapokba csak romokat á t m e n t ő jelen absztrahált é l m é n y é t : „ . . . í g y g y ő z t ü n k m i , szomjas, g y ű r t N a p ó l e o n o k [ . . . ] s z í v ü n k reszket, mintha minden alkonyatban / egy hasz
talan m e g h ó d í t o t t Moszkva é g n e . "2 5
E futólagos áttekintés is j e l z i , hogy a posztmodern alapelve, amely szerint a t ö r t é n e lem a múlt é r t e l m e z é s e , a történetírás és m á s t á r s a d a l o m t u d o m á n y o k k ö r é b e n r é g ó t a is
mert p r o b l é m a , és s ú l y o s k é r d é s e k e t vetett fel. De a k é r d é s m é g s e m ilyen e g y s z e r ű .
A forráskritika
A forráskritika k í n á l k o z o t t l e g i n k á b b c é l r a v e z e t ő n e k a t u d o m á n y u k r a a d ó t ö r t é n é s z e k s z á m á r a , hogy új utat találjanak a m ú l t v a l ó s á g á h o z a X X . s z á z a d relativizmusa é s váltó
lázas viszonyai között, amikor máról holnapra hitelüket vesztik a régi történetírói isko
lák, é s s z e m ü k előtt alakul át g y ö k e r e s e n a h á b o r ú . Sokkal bonyolultabb lett a múlt.
Olvasva Tolsztoj fejegetését, az a b e n y o m á s u n k , hogy az m á r e l ő l e g e z e t t válasz a v i taindító e l ő a d á s c í m é r e is: Elbeszélhető-e egy csata hiteles története? A v á l a s z ú g y szól, hogy nem. N e m , mert előre nem látható m ó d o n v á l t o z t a k a csapattestek, a csoportok helyzetei, a hadiparancsokat nem hajtották végre, mert nem lehetett, mire egy kialakult p o z í c i ó alapján a parancsnok kiadta a r e n d e l k e z é s t , az a p o z í c i ó m á r nem létezett. N e m írható le a csata, mert t e r m é s z e t é b ő l k ö v e t k e z i k , hogy nincs hiteles, m é r t é k a d ó szemta
nú. M e r t senki nem láthatja át az egészet, mert pillanatról pillanatra minden változik, mert az á g y ú k füstje mindent eltakar, é s k i s z á m í t h a t a t l a n , k i t ér a g o l y ó . É s főleg, mert Tolsztoj akarva akaratlanul a múlt addig feltáratlan rétegeit bolygatta meg. Hogyan m ű ködik a félelem? Miért tör k i és miért nem tör k i a p á n i k ? M e l y i k valós és m e l y i k t é v e s a sűrűn r ö p k ö d ő hírek k ö z ü l , é s melyik hogyan hat? N e m tudhatták, milyen az á g y ú g o l y ó k szaggatta terep, é s hol a határa a k a t o n á k fizikai é s pszichikai t e h e r b í r á s á n a k . Hogyan hat az emberek t e l j e s í t ő k é p e s s é g é r e az időjárás? 1812-ben a nyár viharos, a csata előesté
j é n orkán tombolt, j é g e s ő esett. Hiteles történet azért nem b e s z é l h e t ő el, mert nincs hite
les történet. M é g a c s a t á k vén rókájának t e k i n t h e t ő N a p ó l e o n sem tudta, valójában m i történik. E l l e n t é t b e n az u t ó l a g o s történészi é r t e l m e z é s e k k e l , Tolsztoj szerint a b o r o g y i nói csata kaotikus és kusza ö n t ö r v é n y ű m o z g á s o k halmaza. S a legfontosabb, amire a csatát v i z s g á l v a rálátást nyújt: a tudat világa. A h á b o r ú t viselő l a k ó s o k , a h a d j á r a t o k b a n , a h a r c m e z ő k ö n az emberek é r z é s v i l á g a , látásmódja, e m l é k e z e t e , döntési kultúrája. M i t jelent a s z e m é l y i s é g s z á m á r a , amikor a francia m ű v e l t s é g ű orosz a r i s z t o k r á c i a t a l á l k o z i k a franciákkal, mint e l l e n s é g g e l . A franciák pedig e l é r v e a célt, M o s z k v á t , nem gyújto
gatnak, m é g i s rajtuk múlt, hogy a v á r o s leégett, mert e l t á v o z o t t belőle a gazda. Olyan m é l y r e h a t ó kérésekről van s z ó p u s z t á n a b o r g y i n ó i csata k a p c s á n , amelyeket i g a z s á g t a l a n s á g lenne s z á m o n kérni az amerikai t ö r t é n e l e m m e n t a l i t á s á b a n g y ö k e r e z ő posztmo
dern elmélettől.
2 5 Olyan az életünk... Babits Mihály Összes versei. A Versenyt az esztendőkkel! 1928-1933 ciklusból, 315. o. A verset Babits kurziválta, ami azt jelentette, hogy számára különösen fontos. Babits Tolsztoj nagy tisz
telője volt. Kelevéz Ágnes szives közlése.
A X X . s z á z a d f o l y a m á n kísérletek s o k a s á g a figyelhető meg, hogy a múlt é r t e l m e z é s é t m i n é l k ö z e l e b b v i g y é k a v a l ó s á g h o z , vagy r á h a n g o l j á k a vélt vagy a r é s z l e t e i b e n ismert v a l ó s á g r a , az e g é s z é b e n megismerhetetlen, eltűnt v a l ó s á g b ó l m i n é l t ö b b e t tudjanak meg
ragadni.
Carr ezt ú g y fogalmazta meg, hogy a boldog ártatlanság kora valamikor a X I X . szá
zad fordulóján lejárt. Gadamer p é l d á u l m á r Droysen 1882. évi kijelentését idézi arról, hogy a t ö r t é n é s z nem kísérletezhet, mint a t e r m é s z e t t u d ó s , neki nincs m á s e s z k ö z e , mint a kutatás: „ m i csak kutatni, csakis kutatni t u d u n k . "2 6 A kutatás f o g a l m á t Gadamer isme
retlenbe h a t o l á s k é n t m a g y a r á z z a , é s Dilthey korai m ü v e i b e n is a m ú l t m é l y e b b megraga
d á s á n a k , a t u d a t v i l á g m e g é r t é s é n e k új m ó d s z e r e i feltűnését vizsgálja.
R e n d k í v ü l é r d e k e s , hogy a hadtörténetírásról mintha teljesen megfeledkezett volna a M a g y a r o r s z á g o n a nemzeti színek k ö n t ö s é b e n m e g j e l e n ő s z e l l e m t ö r t é n e t p r o g r a m a d ó kötete. A magyar történetírás új útjai a h a d t ö r t é n e t n e k nem szentel k ü l ö n fejezetet a tár
s a d a l o m t u d o m á n y o k s z a k á g a z a t a i között, é s Szekfű G y u l a Politikai történetírás c í m ű fe
j e z e t é b e n egy f é l m o n d a t n á l t ö b b nem j u t h a d i e s e m é n y r e . A v i l á g h á b o r ú t l e z á r ó b é k e k ö t é s e k után a múlt e g é s z e n m á s területeire i r á n y u l t a figyelem. É r d e m b e n egyetlen csatáról esik s z ó a s z e l l e m t ö r t é n e t e l m é l e t é t t á r g y a l ó t a n u l m á n y b a n . H ó m a n Bálint Л tör
ténelem útja c í m m e l kifejtve, hogy m i k o r van s z ü k s é g a j e l e n s é g e k új é r t e l m e z é s é r e , b e m u t a t ó p é l d á n a k a m o h á c s i csatát választotta. U j források, új m ó d s z e r e k , új szempon
tok, új szemlélet, b e i l l e s z t é s e az egyetemes fejlődésbe e g é s z e n új m e g v i l á g í t á s b a he
lyezheti a csatát, de nem változtat az a l a p v e t ő t é n y e k e n , hogy m e g t ö r t é n t , a magyar had
e r ő m e g s e m m i s ü l t , é s meghalt a király. É r t é k e l é s é t a történetírói szubjektum, e g y é n i be
leélő k é p e s s é g e s a szellemi t é n y e z ő k integráló jellege h a t á r o z z a meg. 7
Babits bírálata a Nyugatban jelent meg. Szinte a posztmodernhez h a s o n l ó retorikával bírálta a régi történetírást: „ A régiek » o k n y o m o z o t ö r t e n e t e « naiv r e g é n y é s fikció volt.
K i hitt m á r a sine ira et studio t á r g y i l a g o s s á g á b a n ? " A p o z i t i v i s t á k t ö r v é n y e k e t k e r e s ő h i t é b e n ? „ A t u d o m á n y fulladozott a t é n y e k céltalan h a l m o z á s á b a n , mint az Anatole France t u d ó s a a cédulái alatt." M e g á l l a p í t o t t a , hogy a s z e l l e m t ö r t é n e t i m ó d s z e r első j e l e n t k e z é s é b e n nagy ö r ö m volt é s ü d v ö s r e a k c i ó . " P r o g r a m j á b a n viszont az e g y é n i és szubjektív t e r m é s z e t ű intuíciót m á r k e v é s s é látja ö s s z e e g y e z t e t h e t ő n e k a t u d o m á n n y a l . H a s o n l ó m ó d o n a beleélés, az átélés é s az interpretáció m ó d s z e r é b e n is v e s z é l y e k e t lát.
„ S z u b j e k t í v é s e g y é n i : nem sok ez? Szubjektív é s e g y é n i nagyon közel vannak az ö n k é nyeshez; s a t u d o m á n y csak m é g s e m lehet ö n k é n y e s ? N e m vettek a tanár urak t ú l s á g o s a n komolyan b e n n ü n k e t k ö n n y e n és feleletlenül b e s z é l ő í r ó k a t ? "2 8
Hayden W h i t e magyarul kicsit m e g k é s v e ismert m ü v é b e n a s z ö v e g e k k e z e l é s e miatt h a s o n l í t o t t a a t ö r t é n é s z e k e t a k ö l t ő k h ö z : „ é p p o l y szabadok s z ö v e g e i k k é s z í t é s é n é l , mint a költök vagy m á s s z é p í r ó k . " 2 9 Á l t a l á n o s í t ó é r t e l e m b e n a vád i g a z s á g t a l a n , mert é p p e n a s z e l l e m t ö r t é n e t t é r h ó d í t á s á n a k idején bontakozott k i a források f e l h a s z n á l á s á n a k új k r i t i kai irányzata. M a g y a r o r s z á g o n ezt a két v i l á g h á b o r ú között a h a d t u d o m á n y , h a d t ö r t é n e t
2 6 E. H. Carr: M i a történelem? (Ford. Bérezés Tibor.) Budapest, 1993. 19. o.; Hans-Georg Gadamer:
Igazság és módszer. Második,jav. kiadás. (Ford. Bonyhai Gábor.) Budapest, 2003. 249. o.
Hóman Bálint: A történelem útja. In: A magyar történetírás új útjai. Budapest, 1931. 47. o.
2 8 Babits Mihály: Szellemtörténet. (Nyugat. 1931.) In: Uő: Esszék, tanulmánok. 2. k. Budapest, 1978. 310. o.
2 9 White. 1997. 8. о.
terén M a r k o Á r p á d (1885-1966) m ű v e l t e magas f o k o n .3 0 Katonai k é p z e t t s é g e magas szintű h u m á n m ű v e l t s é g g e l párosult, é s a R á k ó c z i - s z a b a d s á g h a r c t ö r t é n e t é n e k kutatói s o r á b a n az elsők k ö z é tartozott, akik a bécsi levéltárak a n y a g á t szabadon felhasználhatta.
Csataleírásainak időtálló jellege különleges hadtörténeti és történettudományi felkészültsé
gében rejlik. A Wiener Neustadt-i Katonai A k a d é m i á n hadtörténetírást Felix von Helle-től tanult, és felnőtt fejjel mint benevolus auditor a P á z m á n y Péter T u d o m á n y e g y e t e m e n Szentpétery Imre, Szekfü Gyula, Domanovszky Endre é s m á s o k óráit látogatta.3 1
A modern forráskritikához g y ö k e r e s fordulat, t ö b b szigorú forráskezelési eljárás ve
zetett. M a g y a r o r s z á g o n t ö b b n e h é z s é g e t kellett áthidalni. K ö z é p - E u r ó p a keleti felében a régi é s ifjú nemzetek szent d o l u s z á b ó l tévhitek, m í t o s z o k , hiedelmek torlódtak e g y m á s ra. M i v e l M o h á c s óta az írásos dokumentumok is a h á b o r ú k á l d o z a t a i , az iratokat rejte
getik, elássák, szétszórják, felgyújtják, szétlövik, m e n e k í t i k b ő r z s á k o k b a n , h o r d ó k b a n , p o n y v á s szekereken vagy vagon aljára forrasztott b á d o g d o b o z b a n , s előfordul, hogy fon
tos dokumentumok csak távoli o r s z á g o k g y ű j t e m é n y e i b e n maradtak meg, esetleg tenge
ren túlra vetődtek, a k u t a t ó k n a k s ú l y o s n e h é z s é g e k k e l kell m e g k ü z d e n i ü k . A l e v é l t á r a k n á l u n k csak a X I X . s z á z a d b a n és m e g l e h e t ő s e n ó v a t o s a n nyitották meg r o z s d á s ajtaikat, és a z ó t a is sokszor b e z á r u l t a k a b i z a l m a t l a n s á g o k , k i r e k e s z t é s e k , félelmek miatt.
Le kellett s z á m o l n i a t é n y e k fetisizálásával. A t é n y e k nem pulton h e v e r ő halak, i n k á b b olyanok, mint a v é g t e l e n ó c e á n b a n ú s z k á l ó halak, és attól függ, hogy m i akad a tör
ténész h o r g á r a , hogy hol halászik é s milyen felszereléssel, mert a történész olyan t é n y e k re talál, amilyeneket keres - írja Carr, é s A történész és a tények h o s s z ú fejtegetésének végén l e s z ö g e z i : „a kutatás a tények nélkül g y ö k é r t e l e n és m e d d ő " , de „a t ö r t é n é s z és a történeti t é n y e k k ö l c s ö n ö s e n feltételezik e g y m á s t " . A történész t é n y e k h e z v a l ó viszo
n y á b a n „ s e m engedelmes rabszolga, sem teljhatalmú gazda" nem lehet.3" K i d o l g o z t á k a h a t é k o n y a b b kapcsolatokat a t ö r t é n e t t u d o m á n y é s olyan k ü l ö n b ö z ő t u d o m á n y á g a k k ö zött, mint a m ű v é s z e t t ö r t é n e t , néprajz, statisztika, p s z i c h o l ó g i a , r é g é s z e t , o r v o s t ö r t é n e t , i r o d a l o m t ö r t é n e t és így t o v á b b . Felelevenítették a pozitivisták ö s s z e h a s o n l í t ó , rekonst
r u k c i ó s , analitikus m ó d s z e r e i t , és kibővítették a k é p a l k o t á s o k a b s z t r a k c i ó i t felbontó, a s z ö v e g e k látens tartalmát feltáró m ó d s z e r e k k e l . A koraújkor i g é n y e s e b b kutatója ma m á r nem j u t messzire a s z i m b ó l u m o k , a toposzok h a s z n á l a t á n a k ismerete vagy az i k o n o l ó g i a , hermeneutika nélkül. Kialakították a jelen és a múlt k a p c s o l a t á n a k új m e g k ö z e l í t é s é t , a t ö r t é n e l m i i d ő - f o g a l m a k kategóriáit, az é r t é k r e n d e k változási m e c h a n i z m u s á n a k feltárási lehetőségeit. Ezek lassan törtek utat. F é k e z t e é r v é n y e s ü l é s ü k e t , hogy a hatalom é s a k ü l ö n b ö z ő tekintélyek korán felismerték: ezek a modern t ö r e k v é s e k a történetíró ö n á l l ó s á gát, t u d o m á n y o s függetlenségét, felelősségét segítették e l ő . R é g e n b e i d e g z ő d ö t t hiedel
meket d ö n t ö t t e k meg. J e l l e m z ő , hogy a h a m i s í t o t t kuruc b a l l a d á k kritikájával fél o r s z á g
Marka Árpád: II. Rákóczi Ferenc csatái. Válogatott tanulmányok. (S. a. r. Mészáros Kálmán.) Budapest, 2003. - Az életrajzi összefoglaló megállapítása „A gyökeres változásokat hozó új rendszerben Markó Árpád szinte teljesen magára maradt..." (Mészáros Kálmán: Bevezetés. 7. o.) kiegészítést kíván: Az M T A Történet
tudományi Intézet több munkatársa. Benda Kálmán, Jászay Gabriella és mások, akikkel szoros baráti kapcso
latban volt, segítette munkáját és az Intézet is, a lehetőség szerint, minden támogatást megadott, s ő maga is önzetlenül segítette a fiatal kutatókat, s nagyon j ó munkatársi viszonyba került velük,
ч i
Tóth Gyula: Markó Árpád honvédezredes II. Rákóczi Ferenc szolgálatában. Magyar Könyvgyűjtő, 2000.
május 21-23."o.; Uő: Markó Árpád. Századok, 134 (2000). 3. sz. 701-716. o.
3 2 E. H. Carr, 1993. 22., 27-28. o.
szállt szembe, j ó h i s z e m ű , de felkészületlen t ö r t é n e l e m k e d v e l ö k gyűjtöttek adatokat a s z é p versek v é d e l m é b e n , és a vita, amely k ö z v e t l e n ü l az e l s ő v i l á g h á b o r ú előtt robbant k i , túlélte a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú t és m é g az 1950-es é v e k b e n is elevenen élt.
Jobban ismerjük a X X . század s z ö r n y ű közegét, mint hogy r é s z l e t e z n e m kellene. Sok s z ó esett m á r a k i r e k e s z t é s e k , s z e m é l y i kultuszok, t ö m e g h i s z t é r i á k , i d e o l ó g i á k , t u d o m á nyon kívüli tekintélyek és a sajtó h a t a l m á r ó l , amely 1914 nyarán A száműzött Rákóczi v i tában szinte ledöntötte a t u d o m á n y t .
Marc Bloch é p p e n a történetírás t u d o m á n y o s alapjait k i k e z d ő t á m a d á s o k és a leegy
szerűsítő s é m á k e l l e n é b e n s z ö g e z t e le, hogy tisztázni kell, m i v á r h a t ó a t ö r t é n e t t u d o m á n y t ó l , s hogyan van létjogosultsága, mint t u d o m á n y n a k . Ennek k a p c s á n dolgozta k i a források k e z e l é s é n e k magas igényű k ö v e t e l m é n y e i t . A l a p v e t ő m e g á l l a p í t á s a : „ A t ö r t é n e lem nemcsak olyan t u d o m á n y , amely m o z g á s b a n van, e l ő r e . Hanem olyan is, amely m é g g y e r m e k k o r á t éli. [ . . . ] a t ö r t é n e l e m igen régi az e l b e s z é l é s e m b r i o n á l i s f o r m á j á b a n , h o s s z ú időn át fikciókkal borítva, m é g hosszabb időn át a l e g k ö z v e t l e n e b b ü l megragad
ható e s e m é n y e k r e korlátozottan. De mint e l e m z ő v á l l a l k o z á s annál ifjabb. M o s t igyek
szik v é g r e a felületi t é n y e k alá hatolni, a l e g e n d á k és a retorika csábításai után elvetni a t u d ó s k o d ó rutin és a j ó z a n észnek álcázott empirizmus ma k ü l ö n ö s e n v e s z é l y e s k á b í t ó
id. „33
szeret.
Ezek után Bloch s o k o l d a l ú a n foglalkozik a felületi t é n y e k kritikájával. M u l a t s á g o s és j ó l i s m e r t eljárások b e m u t a t á s á v a l elveti azok álláspontját, akik úgy gondolkoznak „ h o g y a tények, ha h o z z á n k k ö z e l e b b i e k , é p p e n emiatt s e m m i f é l e igazán elfogulatlan vizsgálat tárgyai nem lehetnek, p u s z t á n meg szeretnék óvni a szűz Kliót a túl forró é r i n t é s e k t ő l . "
Külön fejezetet szentel a forráskritikai m ó d s z e r e k , a kritikai logika é s a bonyolult eljárá
sok k ö v e t e l m é n y e i n e k . Oldalakon át vizsgálja a t é v e d é s e k változatait. Kifejti, hogy a t é v e d é s e k sem h i á b a v a l ó k , mert megtanítottak, hogy m é l y e b b e n e l e m e z z ü n k , jobban k ö rülhatároljuk a p r o b l é m á k a t és „ k e v é s b é olcsón g o n d o l k o z z u n k " .3 4 A d o t t n é h á n y ötletet, hogy pontosabban b e h a t á r o l j u k és jobban m e g é r t s ü k például a m o h á c s i csata legfonto
sabb forrásának tekintett m u n k á t , a túlélő Brodarics István m ű v é t .
A k o r s z e r ű történetírás a l a p v e t ő k ö v e t e l m é n y e , hogy a korabeli s z ö v e g e k e t lehetőleg
„ v e g y t i s z t á n " használjuk. M i n d e n t u d o m á n y o s v é l e m é n y a l k o t á s b a n az alfa és az omega, hogy tisztában l e g y ü n k a f e l h a s z n á l a n d ó dokumentum műfajával, a l e h e t ő s é g szerint is
merjük a s z ö v e g provenienciáját, létrejöttének idejét, k ö r ü l m é n y e i t , kifejezési formáit, s m e g t i s z t í t s u k az é v s z á z a d o s t é v e d é s e k és h a n y a g s á g o k r á r a k ó d o t t rétegeitől. Ez a munka a történetírás e l s ő d l e g e s k ö v e t e l m é n y e , nem m á s mint m e s t e r s é g , s csak e z u t á n b e s z é l h e tünk a történetírás t o v á b b i k ö v e t e l m é n y e i r ő l : a t u d o m á n y r ó l és arról a k í v á n a l o m r ó l , amely a m ű m e g f o r m á l á s á b a n , a r á n y a i b a n , s z e r k e z e t é b e n , gondolati v o n a l v e z e t é s é n e k m e g g y ő z ő erejében és nem utolsó sorban n y e l v e z e t é b e n j u t v a kifejezésre, m á r a m ű v é szet k a t e g ó r i á j á b a tartozik. Hayden W h i t e a két utóbbit tulajdonítja a történetírásnak,
3 Marc Bloch: Apologie pour l'histoire ou métier d'historien. Paris, 1961. Cahiers des Annales 3. IX. 10- 15. Vö. Uő: A történelem védelmében. Válogatott müvek. (Vál., az előszót és a jegyzeteket írta: Kosáry Do
mokos. Ford. Kosáry Domokos, Makkai László, Pataki Pál.) Budapest, 1974. 52-53. o. és Uő: A történész mestersége. Történetelméleti írások. (Ford. Babarczy Eszter, Kosáry Domokos, Pataki Pál. Utószó: Benda Gyula.) Budapest, 1996. 17. o.
3 4 Bloch, 1974. 53-55.; Bloch, 1996. 18., 61-97. о.
